Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - "The Warning"

A Nevemet már nem tisztelik. A Nevem el van átkozva.

2012. szeptember 4., kedd, 23:05

Drága szeretett leányom, az elutasítás fájdalmát és az emberiség gyűlöletét érzem minden napnak minden pillanatában.

Ez sohasem enyhül. A Keresztrefeszítésem csak a kezdet volt.

Meglehet, hogy Keresztrefeszítésem az emberiség megmentését meghirdette, mégis addig fog folytatódni a fájdalmam, ameddig a Sátán száműzetik.   

Ameddig ő még jelen van, és a Föld fölött uralkodik – amit még most tesz –, addig fájdalmam és gyötrelmem nem ér véget soha.

Az egyetlen megkönnyebbülés az az öröm, amelyet akkor érzek, amikor a világban lévő tiszta lelkek egymás iránti igaz szeretetét látom.

Ez az a szeretet, mely lehetővé teszi az éj és a nappal közötti világosságot, mert az Én Világosságom nélkül a sötétség a nap huszonnégy óráján keresztül uralkodna.

Képzeljétek el fájdalmamat, ha akarjátok.

Közületek ti, akik fájdalmat viseltek el, és azok keze által sérültök meg, akiket szerettek, pontosan tudjátok, hogy a Fájdalmam mihez hasonlít.

Amikor valaki, akit szerettek kegyetlenül kínoz benneteket – úgy szellemileg, mint testileg –, a fájdalmat nehezebb elviselni.

Még akkor is, ha tudjátok, hogy az a személy, aki üldöz titeket, szörnyű sötétségben van, nem könnyíti meg a fájdalmatokat. Ellenkezőleg, növeli a szenvedés intenzitását és súlyosságát.

Ez azért van, mert még mindig kedvelitek gyötrőiteket, de tudnotok kell, hogy ők szenvednek, és nem tudják megváltoztatni a viselkedésüket.

Oly nagy a sötétség, amelyben vannak, hogy amikor megpróbáljátok elmagyarázni nekik, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy megszabaduljanak a sötétségtől, akkor azt nem fogják meghallgatni.

Ők nem akarnak meghallgatni.

A lelküket sem akarják megfiatalítani, hogy láthassák a Világosságot, a Szeretetet és az Örömet, amelyet éreznének, ha legalább rátok hallgatnának – az egyetlen személyre, aki a hibáik ellenére is szereti őket, mert ez lenne az egyedüli esélyük ahhoz, hogy megszabaduljanak, és hogy visszautasítsák azt a veszélyes, sötét felhőt, amely beborítja egész lelküket

Az elutasítás fájdalma nehéz Számomra, a Megváltótok, az Emberfia számára.

Szörnyű testi szenvedést álltam ki, oly borzalmas volt a kínzatás, melynek sok részletét nem hoztak a világ tudomására, mert nem akartam az ilyenfajta együttérzést.

Nem, Én csak a ti hűségeteket, a hiteteket, továbbá az örömet és a megkönnyebbülést kerestem, azon felismerésetek alapján, hogy megmenekültök az örök Kárhozattól.

De vajon igazán ismeri az emberiség azt az Ajándékot, amelyet Én valóban neki adtam?

Sokan mennek a Szentmisére, vagy más Keresztény Egyházakban magukhoz veszik a bort, hogy tiszteljék Ajándékomat, de nem értik, hogy az mit jelent.

Én teljes mértékben feláldoztam Magam, testestileg, lelkileg, szellemileg. Amikor az Ostyát magatokhoz veszitek, akkor nektek a testemet kell elfogyasztanotok, és nemcsak mondanotok kell, hogy tiszteltek Engem.

Mert a Testem nélkül, a valódi Jelenlétem nélkül nem szerezhetem meg a lelketeket. Nem tudjátok ezt?

Miért utasítjátok vissza valódi Ajándékomat, azt az Ajándékot, ahogyan az meg volt magyarázva Apostolaimnak, vagyis hogy az Eukarisztia valóban az Én Testem?

El sem tudjátok képzelni azokat a kegyelmeket, amelyek elvesztek számotokra, családjaitok és generációtok számára, mert elutasítottátok egy ilyen Ajándék Hatalmát.

Fájdalmam sohasem múlik el. Sírok. Szenvedek. Felkiáltok, amikor a bűn oly féktelen a világban, hogy már a Nevemet sem tisztelik többé. A Nevem el van átkozva. Erős fájdalmat érzek.

Te, leányom, az elmúlt néhány hónapban ugyanazt a fájdalmat kaptad. Jóváhagytam ezt a támadást, hogy ez által a gonosz beléd hatoljon. Ez az áldozat, amelyet, mint önfelajánló lélek ajánlottál fel Nekem, nehéz volt, de egy egyszerű leckét tanultál meg általa:

Amikor az Én Nevemben ilyen kegyetlen szenvedésnek vagy áldozata mások keze által, pontosan azt a fájdalmat érzed, amit ugyanabban az időben Én is érzek.

Szenvedésünk összefonódott ebben a misztikus egyesülésben, leányom. Hívásomat, hogy egy önfelajánló lélek legyél, készségesen fogadtad el a lelkek megmentése érdekében, ismerve a következményeket, bár azok ijesztőek voltak.

Most, hogy megtérést hozol, tudod, hogy amikor a szenvedésre szükség van, akkor az annak érdekében történik, hogy megfeleljen saját Szenvedésemnek, amely nagyon traumatikus és fájdalmas lehet.

Emberi természeted miatt időről időre arra leszel hajlamos, hogy küzdj és harcolj a szörnyűség ellen – amit neked okoznak-, különösen akkor, amikor a csuklódba vert szögek fájdalmát előnyben részesítenéd azzal a gyötrelemnél, amelyre fel voltál kérve, hogy elviseld azt az Én Nevemben.

Kegyelmeim segítettek neked, hogy alávesd magad ezeknek a kéréseknek, a szenvedésre való felkérésnek. Ezek oly nagy erőt adtak neked, mely lehetővé tette számodra, hogy felemelkedj, hogy magasan maradj, és hogy Istent dicsérd. Mert ezek mind kegyelmek, hogy segítsenek neked a szenvedést Ajándékként elfogadni, a halálos bűnben levő lelkek megmentésére.

Legközelebb, ha valaki gyötör benneteket, kegyetlenül bánik veletek, és szellemileg félrevezet benneteket, ti, gyermekek, ha ezekre vissza tudnátok emlékezni, akkor leküzditek majd fájdalmaitokat.

Mondjátok Nekem ezt az imát, a Keresztes Imahadjárat 75. imáját:

Drága Jézus, átadom Neked fájdalmamat.

Jézus, egyesítem fájdalmamat és Szenvedésemet azzal a szenvedéssel, amelyet Kínszenvedésedkor szenvedtél el a Kálvárián.

Mindezt felajánlom Neked a sértésekért, amelyeket elviselek.

Minden gyalázást és szóbeli támadást, amelyet elviselek, felajánlok Neked Tövissel való Megkoronázásod tiszteletére.

Minden igazságtalan bírálatot, amellyel engem illetnek, felajánlok Neked Pilátus előtti megaláztatásod tiszteletére.

Minden testi gyötrelmet, amelyet mások kezétől elszenvedek, felajánlok Neked megostorozásod tiszteletére.

Minden sértést, amelyet elviselek, felajánlok Neked szörnyű testi megkínzásod tiszteletére, amikor a Tövissel való Megkoronázáskor kiszúrják a Szemedet.

Minden alkalommal, amikor a Te példádat követve Tanításaidat közvetítem, és amikor a Te Nevedben kigúnyolnak, engedd, hogy segítsek Neked a Kálvária felé vezető úton.

Segíts nekem, hogy megszabaduljak a büszkeségtől, és sohase féljek bevallani, hogy szeretlek Téged, drága Jézus.

Amikor minden reménytelennek tűnik életem során, segíts nekem bátornak lennem, amikor arra emlékezem, hogy milyen készségesen engedted át Magad, hogy ilyen aljas és kegyetlen módon Keresztre feszítsenek.

Segíts nekem, hogy felálljak, és igaz Kereszténynek számítsak, egy igaz katonának Hadseregedben, hogy alázatos és töredelmes szívvel emlékezzek az értem hozott Áldozatodra.

Fogd meg a kezem, drága Jézus, és mutasd meg nekem, hogy szenvedésem hogyan ösztönözhet másokat arra, hogy az azonos gondolkodású lelkek, akik szeretnek Téged, csatlakozzanak Hadseregedhez.

Segíts nekem, hogy elfogadjam a szenvedést, és azt a lelkek megmentéséért ajándékként ajánljam fel Neked az utolsó csatában, a Gonosz zsarnoksága ellen.

Ámen.

A fájdalom egy ajándék leányom, bármilyen nehéz is, miközben azt azoknak adom, akikben Szívem szerint megbízok, arra használom fel, hogy megmenthessem a lelkeket.

Te, leányom, válaszoddal nagyon megenyhítetted Szenvedésemet. Mégis időbe fog telni, ameddig a Kereszttől megszabadulok.

Ez csak akkor valósulhat meg, ha a most élők közül a Földön minden lehetséges lelket megmentek.

Jézusotok