Ellenzik a melegházasságot: ezrek csaptak össze a rendőrökkel Párizsban

A párizsi meleg negyedben pezsgővel és színes kosztümökben ünnepelték a francia parlament döntését. Az új törvény értelmében már júniustól szabadon házasodhatnak a homoszexuális párok. A jobboldali ellenzék ugyanakkor jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, a jogszabály megsemmisítését kérve. Francois Hollande elnök szerint a reformra büszke lehet a francia társadalom. Elismerte, hogy ezt még nem mindenki gondolja így Franciaországban, de szerinte ez a törvény hozzájárul az ország modernizációjához.

Igen, igen, igen – kiabálták a melegek házasságát engedélyező törvény hírére az utcára vonult tüntetők. Az új jogszabály lehetővé teszi a homoszexuális párok számára azt, hogy csecsemőket és gyermekeket fogadhassanak örökbe. A rögtönzött fesztivál a parlament döntését köszöntötte, ahol hangos vita után szavaztak a törvényről.

A párizsi törvényhozásban az ülést vezető elnök indulatos szavakkal kiutasította a teremből azokat az ellenzéki képviselőket, akik bekiabálásokkal tiltakoztak a jogszabály ellen.

„Kivezetné valaki ezeket az őrülteket az ülésteremből? A demokrácia ellenségeinek nincs helye a parlamentben. Vigyék már ki ezeket az őrülteket!” –kiabálta Claude Bartolone a nemzetgyűlés elnöke.

A szavazáson végül 331 igen szavazattal, 225 ellenében a képviselők elfogadták a vitatott jogszabályt. Ezzel Franciaország lett a világ 14. állama, ahol korlátozás nélkül házasodhatnak a homoszexuális párok.

A döntés mélyen megosztotta a francia társadalmat. A parlamenti szavazást követően több ezren tiltakoztak Párizsban. A demonstráció után néhányan összecsaptak a rendőrökkel is.

Franciaországban az elmúlt hónapokban több nagy létszámú demonstrációt tartottak a családok és a hagyományos értékek védelmében. A tüntetők azt kérték a kormánytól, hogy vegye figyelembe a társadalom véleményét az ügyben, és bocsássa szavazásra a kérdést.

A szocialista államelnök – aki választási kampányában ígéretet tett a melegházasság bevezetésére - elutasította ezeket a kezdeményezéseket.

 „Ez a reform kiszélesíti a homoszexuálisok jogait, nélkül, hogy bármit is elvenne másoktól. A reform a társadalom által kijelölt irányt követi és biztos vagyok abban, hogy a társadalom büszke lesz erre a döntésre, mert ez fontos szakasz országunk modernizációja során, hogy nagyobb szabadsághoz és egyenjogúsághoz jussunk” – mondta Francois Hollande francia elnök.

Az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordult a törvény megsemmisítését kérve. A testületnek egy hónapja van a döntésre.

atv.hu

Füzesi Zsolt: Ferenc csúsztatásai

Miközben például Armin Schwibach publicista és a filozófia tanára egy római egyetemen, minden nap Ferenc „gyöngyszemei”-ként számol be az interneten Bergoglio beszédeiről, Füzesi Zsolt ezek veszélyeire hívja fel a figyelmet.

---

Ferenc ez előző két pápához képest populárisabban és az egyszerű laikusok számára érthetőbben fogalmaz, ráadásul sokkal rövidebb beszédeket mond.
A köznapi életből vett „találó hasonlatai”, mint például a „háziasított Szentlélek”, a „dezodor-Isten,” a „szatelit-keresztény,” a „kellemes-langyos nyári éjszaka-szerű isteni türelem” stb., könnyebben megragadnak az emberek emlékezetében, mint a professzori értekezések. Ugyanakkor ezek a kifejezések csak azt szolgálják, hogy a Szenthez, vagyis Istenhez és az ő világához kapcsolódó fogalmainkat egy-egy hatásos képzettársítási segédlet örve alatt a blaszfémia határát súroló módon állítsa a hozzájuk nem illő kifejezések mellé. Beszédeiben az ehelyütt elfogadhatatlan szavak segítségével csökkent értékű isten- és egyházképet fest. Sajnos ez olyan gyakorlat, ami a rosszra – és a közönségesre – hajló tömegeknek nagyon tetszik.
Istenről ferenc-iesen beszélni hamarosan „katolikus” divat lesz, vagyis a jövőben még az eddiginél is könnyedebben, lazábban, profán haverkodói stílusban hallunk majd mindenről, ami szent. Ennek pedig nem csak a tanra, de az erkölcsre is romboló hatása lesz. Ha ugyanis Isten nem Úr, hanem haver, akkor nem is parancsol, legfeljebb a jelenlétével derít jókedvre. (Ezért beszélnek manapság oly sokat arról, hogy nem a hittételek a fontosak, hanem a szoros Isten-kapcsolat. Bár nem látható be, hogyan lehet annak szoros kapcsolata Istennel, aki nem veszi tudomásul az ő kinyilatkoztatását, legalapvetőbb üzenetét.)
Ferenc beszédei egyértelmű üzenetek, melyekből mindenki megértheti, mi várható. És egyúttal az ő szavai szerint üzenet mindenkinek, hogy aki nem ferenc-iesen gondolkodik, lényegében a Szentlélekkel szegül szembe. [lásd: a következő cikket: „A zsinat a Szentlélek szép műve volt” – De a „vastagnyakúak” a zsinat elé akarnak „visszatérni”.]

Ferenc beszédei valóban „a füleket csiklandozzák”, és ezért a kívánt hatást nagyon gyorsan elérik, a rejtett, lényegi üzenet észrevétlenül szüremkedik át a tudatalattiba. Ferenc ugyanis mestere a hangsúlytologatásnak, s ezzel nem csupán egy oldalra tereli a farizeusokat és a tradíció elkötelezettjeit, a másik oldalra a Szentlelket, a zsinatot és ez utóbbi feltétlen híveit, hanem úgy vezet át a tévedésbe, hogy közben helyes dolgokat – is – követel. Mindezt úgy teszi, hogy nem pontosan definiált szavakkal operál. A mi ajtónkon megy be, és az övén jön ki. Ez egyébként tipikus modernista alakoskodás, mely irtózik minden pontos meghatározástól, hisz egy szót addig használhat ugyanabban a kontextusban hol köznapi, hol tudományos értelme szerint, míg azt meghagyja definiálatlan, érzelmileg manipulált homályában.
Hogy egy példával éljek: Ferenc április 19-i prédikációjában ezeket mondta: „Az Egyház ne moralizáljon és kerülje az ideológiákat.” Ezt így magyarázza: az ideológusok azok, akik elsősorban a fejüket használják, a moralisták, akik a kötelességteljesítést helyezik előtérbe, és ezek mind nem a megtérés útján járnak (!). Majd így folytatja: „Amikor az ideológia belép az Egyházba, az evangélium értelmébe, nem értünk meg semmit.” „Akik a kötelesség útján járnak, minden terhet a hívek vállaira helyeznek. Az ideológusok meghamisítják az evangéliumot. Minden ideológiai értelmezés, akármelyik oldalról is jöjjön, az evangélium meghamisítása. És ezek az ideológusok – láthattuk őket az Egyház történelmében – végül tehetségtelen értelmiségiekké válnak, jóság nélküli etikusokká. És ne is beszéljünk a szépségről, mert abból semmit sem értenek meg. (…) Imádkozzunk ma az Úrhoz az Egyházért: az Úr szabadítsa meg bármiféle ideológiai értelmezéstől, nyissa meg az Egyház, Anyaszentegyházunk szívét az egyszerű evangéliumnak, annak a tiszta evangéliumnak, amely a szeretetről beszél nekünk, amely szeretetet hoz és olyan szép.”
Ezzel a beszéddel az a probléma, hogy ha az ideologizálás és a moralizálás szavak hétköznapi értelmét vesszük, vagyis okoskodást és perzekútorkodást értünk alattuk, akkor helyes Ferenc kívánsága. Azonban maga a kinyilatkoztatás is ideológia (mint általános világnézeti eszmerendszer), és ennek része a moralitás is (mint erkölcsi tanrendszer). Sőt, a dogma is ideológia, és a tanítóhivatal is ideológiai-morális talajon áll. Ferenc szerint tehát például Aquinói Szent Tamás is ideológusnak, sőt „tehetségtelen értelmiséginek” számít, vagy Liguori Szent Alfonz moralizáló „jóság nélküli etikusnak”? Vagyis Ferenc valójában e szándékosan kétértelmű szavakkal nem állít mást, mint hogy a hitet nem kell észokokkal támogatni, és az állapotbeli kötelesség teljesítése meghaladott elvárás.

Jézust nem az zavarta, hogy szavait a törvénytudók nem tudták beilleszteni saját rendszerükbe, hanem az, hogy a nyilvánvaló bizonyítékok, a csodák ellenére sem voltak hajlandók hinni benne. „Ha nem vittem volna végbe köztük olyan tetteket, amiket senki más nem cselekedett, bűnük nem volna. Most azonban látták ezeket és mégis gyűlölnek engem is, meg Atyámat is” (Jn 15,24). Tehát nem az ideológia, hanem a megátalkodás volt, amit elítélt.

Másik a probléma Ferenc beszédével: Az ideológia szó önmagában nem bír erkölcsi értékkel; olyan, mint a cselekedet. Attól függ az értéke, hogy mi a célja és a háttere. Lehet jó vagy rossz, helyes vagy helytelen, de amíg ezeket meg nem jelölöm, a szó nem hordoz tartalmat, tehát nem is lehet ítélni fölötte.

Zavaróak a szóhasználatai is: „egyszerű evangélium,” „tiszta evangélium” – Nem Luther kedvenc kifejezései ezek? „És ne is beszéljünk a szépségről, mert abból semmit sem értenek meg.” Ha Ferenc liturgikus érzékére gondolok, szerintem ez a mondat a „ha el akarod rejteni a gyengeségedet, gyanúsítsd meg vele az ellenfeledet” elv klasszikus példája is lehetne.

Ami pedig Ferenc beszédeire leginkább a gyanú árnyékát veti, az az aktualitás hiánya. Mert ha a mai Egyház legfőbb tehertétele az lenne, hogy papjai, hívei túlságosan elmerülnek az erkölcsi kérdések ágas-bogas kazuisztikájában, és már egy kamaszkori csók miatt is egy életre kivetne valakit magából a társadalom, vagy polgárháborús helyzet alakulna ki a molinisták és tomisták teológiai iskolája mentén, hogy vajon az isteni mindentudás milyen viszonyban áll az emberi szabad akarattal, akkor ez a beszéd helyénvaló lehetne. De mivel inkább az erkölcsi relativizmus és a hitbeli közöny terjed a katolikus hívek között, ez a prédikáció aggasztó kérdéseket vet fel.

Jogosan merül fel az a kérdés is, hogy Ferenc kijelentéseit lehet-e úgy értelmezni, hogy felesleges a dogmák és a katolikus erkölcs rendszeréhez ragaszkodni? Mert az, hogy „minden ideológiai értelmezés az evangélium meghamisítása”, azt jelenti, hogy a kinyilatkoztatás bármilyen rendszerbefoglalása ellentétes magával a kinyilatkoztatással. Vagy az az állítása, hogy „akik a kötelesség útján járnak, minden terhet a hívek vállaira helyeznek,” nem azokat dorgálja-e, akik az újraházasodottakat nem engedik szentáldozáshoz járulni?

Nem a „határátlépőknek”, a bűnökben megátalkodottaknak jelentenek az ilyesfajta beszédek felmentést és biztatást?

http://www.katolikus-honlap.hu/1301/fuzesi.htm

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Isten Anyja: Ez alkalommal Ő nem emberi testben fog eljönni

2013. április 24. szerda 14:15

Szeretett gyermekeim, Fiam, az emberiség iránti nagy Szeretetéből fakadóan, most Második Eljövetelére készít fel benneteket. Mivel Ő szeret benneteket, most prófétái által szól hozzátok annak biztosítására, hogy senki se legyen kizárva Irgalmából. Mint ahogyan Isten elküldte Keresztelő Jánost, hogy felkészítse a világot Fiam – Isten egyszülött Fia, a Messiás – számára, most Fiam ugyanúgy feltárja a végső tervet számotokra. Az üdvösség e végső terve hasonló lesz az Ő első eljöveteléhez, de egy különbséggel: Ez alkalommal Ő nem emberi testben fog eljönni.

Most, hogy az Igazság újra feltárásra kerül számotokra, Fiam, Szent Szaván keresztül emlékeztet benneteket mindarra, ami Istentől jön, miközben a végső szakaszt készíti elő.

Amikor Fiam a Földön járt, Isten gyermekeinek megadatott az Igazság. Most a teljes Igazság adatik meg nektek – beleértve Isten ellenségeinek a munkálkodására vonatkozó kinyilatkoztatásokat is, s mindez a ti érdeketekben, hogy ne lehessen megtéveszteni benneteket. Nektek nagylelkűeknek kell lennetek, amikor Ő elhozza nektek ezeket az Ajándékokat, melyek a lelketeket fogják táplálni.

Amikor az évek során megjelentem Isten kiválasztott látnokainak, ez azért volt, hogy felkészítsem a lelketeket ezekre az időkre. Most, amikor felkészültök az üldöztetésre, amely a Keresztényeket fogja sújtani, ez rendkívül nehéz lesz, mert ez az üldöztetés a lélek megbecstelenítése lesz, és ez fogja okozni a legnagyobb fájdalmat. Amikor már ismeritek Isten Szava Igazságát, és tudni fogjátok, hogyan kell felismerni a csaló munkálkodását, akkor erősebbé váltok. Sokkal fontosabb, hogy hűségesek maradjatok Isten Szavához, minthogy elfogadjátok azokat a hazugságokat, melyeket azok fognak bemutatni nektek, akik nem Istentől jönnek.

Fiam nagy dicsőségre fog emelni benneteket, ha engedelmeskedtek Szent Szavának és megtartjátok Tanításait. Azt kérem tőletek, hogy azt a tiszteletet mutassátok Fiam iránt, amelyet megérdemel. Azok, akik elutasították Őt, amikor a Földön járt, végül mégis elfogadták az Igazságot, hogy Ki volt Ő valójában, amikor meghalt a Kereszten. Azok, akik ma elutasítják az Ő Szavát, végül fel fogják ismerni az Igazságot azon a Napon, amikor ítélni jön. Sokak számára az már túl késő lesz.

Imádkozzatok, hogy minden lélek hűséges maradjon szeretett Fiam, Jézus Krisztus örökségéhez, mert csak azokat lehet Királyságába felvenni, akik elfogadják Őt.

Szeretett Édesanyátok,
Az Üdvösség Anyja

Ezeknek az aljas cselekedeteknek meg kell történniük, mivel a Föld megtisztításra kerül

2013. április 24. szerda 14:40

Drága szeretett lányom, ahogy Én folytatom – a Szentlélek Ajándéka által – a Föld megtisztítását, egyre nagyobb lesz a gyűlölet Ellenem, Jézus Krisztus ellen.

Amint az emberek szívében a Jelenlétem megnövekszik, megannyi gyűlölet lesz látható azok tevékenységein keresztül, akik ellentmondanak Legszentebb Szavamnak.

Azok, akik folyatják az olyan törvények behozatalát, amelyek káromlásnak számítanak Istennel szemben, növelni fogják erőfeszítéseiket, hogy bemocskolják Isten Szavát. Ezeknek az aljas cselekedeteknek meg kell történniük, mivel a Föld megtisztításra kerül. Ahogyan a megtisztítás fokozódik, úgy fog a bűn gonoszsága is feltárulni majd számotokra. Észre fogjátok venni, hogy minden elképzelhető Isten ellenes cselekedetet, az ellenségeim mozdítják majd elő. Sokan ártatlanoknak fogják magukat vallani, de ezeket a jogszabályokat az Enyéim, akik ismerik az Igazságot, nem fogják elfogadni. A megkülönböztetés Ajándéka, amit sok léleknek adományozok, azt jelenti, hogy azokat a gonosz cselekedeteket, amelyeket a hatalmi pozíciókban lévők követnek el, akik a nemzeteket ellenőrzik, olyannak lehet majd látni, amilyenek azok valójában – a Sátán munkálkodásának.

A Sátán gonosz szellemei megnövelték jelenlétüket azok lelkében, akik nem hisznek Istenben. Nem elégednek meg azzal, hogy ezek a lelkek hátat fordítsanak Istennek, hanem ezek a gonosz szellemek arra ösztönzik ezeket az embereket, hogy támogassák a legaljasabb bűnöket. Idővel ezek a lelkek annyira romlottak lesznek, és annyira tele lesznek Isten iránti gyűlölettel, hogy elmerülnek majd egy olyan sötétségbe, amely sohasem lesz képes Isten Fényét elviselni.

Ne feledjétek: az Én Irgalmam nagy. Csak Irgalmam által lehet megmenteni ezeket a lelkeket. Nincs más remény a számukra, mert e lelkek közül sokan nem képesek arra, hogy a saját szabad akaratuk által kérjék Irgalmasságom Kezét, annyira megfertőződtek. Azok, akik ismernek és szeretnek Engem, kell, hogy segítsenek ezeknek a szegény lelkeknek könyörögvén a lelkük üdvösségéért.

Nektek kérnetek kell, hogy forduljanak most Hozzám, hogy közbe tudjak lépni, megállítván az üldöztetést, melyet a világnak akarnak okozni. Nektek esedeznetek kell Hozzám – személyes áldozataitokon keresztül -, hogy elálljanak a népirtástól, amelyet terveznek. A népirtás legrosszabb formája az igazságtalan háborúk és az anyjuk méhében történő ártatlanok meggyilkolása által lesz majd látható.

Jézusotok

Shiny Sabu tanuságtétele

Elhangzott a váci Szent Anna Piarista Templomban 2013. április 19-én.

Shiny Sabu India Kerala államában élő fiatal édesanya, feleség, aki a Marian Love Community közösség szeretetszolgálatában segíti a társadalom peremére szorult embereket, fiatalokat és a börtönök lakóit. Ő maga sok szenvedésen ment keresztül, és egy Mária kegyhelyen a zarándokok miséjén csodálatosan meggyógyult betegségéből. Tanúságtétele Isten irgalmáról és a Szűzanya segítő szeretetéről megérint, elgondolkoztat, és arra ösztönöz mindenkit, hogy átértékeljük életünket és valóban megéljük hitünket.

Karok nélkül ölelni, lábak nélkül járni--Nick Vujicic Budapesten

Budapesten is több ezren voltak kíváncsiak a világ egyik legmotiválóbb emberének előadására. Beszámoló.

Tudtam előre, hogy Nick Vujicic, a karok és lábak nélkül született, világhírű motivációs tréner előadása minimum megható lesz. Miközben azonban a budapesti Jégcsarnok felé tartok – és kellőképpen hosszú az oda vezető út ahhoz, hogy legyen időm lelkiekben felkészülni –, elhatározom, hogy bármi is lesz, nem hagyom csak úgy elhatalmasodni magamon a meghatódást. Ennél többre vagyok kíváncsi. Többre annál, ami nyilvánvaló.

Nehezített pálya

A péntek délelőtti előadás közönsége nem Nick legnagyobb hazai tisztelőiből áll, akik pár nap alatt elkapkodták az összes jegyet a programra, de még csak nem is azokból, akik annyira szerettek volna még bejutni, hogy miattuk aztán egy plusz időpontot is meghirdettek. Erre a legeslegelső budapesti előadásra döntő többségben középiskolák hozták el a diákjaikat. Vagyis rögtön adott a nehezített pálya: a tinédzserekből álló hallgatóság.

Megtelt a csarnok

Ahogyan a rocksztároknak kijárnak az előzenekarok, úgy a világhírű szónoknak is dukál a felvezető műsor. Az értelmileg akadályozott előadókból álló Nemadomfel Együttes, Pintér Béla dalszerző-énekes, majd egy angol dicsőítő rockzenész, Noel Richards lép színpadra, ezután pedig Magyarország első sérültekből álló gospelkórusa, a Never Give Up Gospel Kórus ad elő spirituálékat, Bolyki Balázs vezetésével. Az előzenekar-hasonlat annyiban azonban mégsem állja meg a helyét, hogy míg egy koncerten az előzenekar jelenléte gyakran inkább türelmetlenséget és feszengést kelt, addig itt az előadók produkciói inkább felszabadítóan hatnak: érezhetően átszakad az ismeretlentől való félelem hálója, mely oly gyakran ott feszül az egészséges és a sérült emberek között.

„A gyermekem meg fog tudni ölelni”

Nick Vujicic kerekes székben érkezik a színpadra, amiből az emelvényre segítik. Egy középsúlyosan zavarban lévő tolmács közvetítésével beszél. Humorosan indít, önironizál. Elmondja, hogy mennyire szereti megölelni az embereket, ami esetében nem veszélytelen, hiszen bárki felkaphatja és elviheti. „Mit csinálnék akkor, például leütném?!” Aztán nemsokára elhangzik az első I love you. Szeretlek titeket! Sok lesz még.

Boldog családapa

Szinte végig fel-alá járkál az emelvényen. Igen, járkál, mert attól, hogy nincsenek lábai – csupán a bal lába helyén két lábujj – tud állni és járni. És attól, hogy nincsenek karjai, még folyamatosan gesztikulál. Egészen elképesztő testbeszéde van. Egyébként tud többek között úszni, szörfözni, golfozni, focizni, de írni, fogat mosni és fésülködni is. Tavaly megnősült, nyolc héttel ezelőtt megszületett az első gyermeke. Mert nem hitte el, hogy mindez lehetetlen. „Lehet, hogy nem tudom megfogni a feleségem kezét, de nincs szükségem kezekre ahhoz, hogy a szívét megragadjam. A gyermekem pedig meg fog tudni ölelni.” 

Hálás legyek?

Aztán a gyerekkoráról beszél. Arról, hogy mennyit csúfolták az iskolában, arról, hogy depressziós volt és azért imádkozott, hogy nőjenek karjai és lábai. Azt is elmondja, hogy 10 évesen öngyilkos akart lenni: a kád vizébe próbálta belefojtani magát. Közben azonban rádöbbent, hogy ezt nem teheti meg a szüleivel. Kisfiúarcot vág.

15 éves korában elolvasta a Bibliában azt a történetet, melyben Jézus egy vak emberrel találkozik, aki azt kérdezi tőle, miért született ilyennek, mire Jézus azt feleli: azért, hogy általa nyilvánvalóvá váljanak Isten tettei. Nick élete akkor vett fordulópontot: az istenhitben találta meg a maga békéjét és egyben az élete célját is: reményt adni az embereknek. „Hálás legyek azért, amim van, vagy dühös legyek azért, amim nincs?” – teszi fel a kérdést, és ezen a ponton előtör belőle a motivációs tréner. Időközben új tolmács érkezik, Nick impulzivitása ugyanis kettőt „fogyaszt”, előadásonként.

Először tartott előadást Budapesten

Ezek a cipőim!

„Ezek a cipőim!” – húz maga elé egy pár lábbelit, ami ott és akkor a legkevésbé sem tűnik bizarrnak. A cipő itt a csodát jelképezi. És ami egy láb nélkül élő embernek a cipő, az a boldogtalan embernek a mosoly. Nem mindig látszik, ami van, és nem mindig tűnik fel, ami hiányzik. Közben körülnézek a csarnokban és megállapítom magamban, hogy soha nem láttam még kétezer kamaszt egyszerre, ennyire őszintén figyelni.

„Számoljátok meg az áldásaitokat! Ha Istennek volt terve velem, akkor van terve veled is” – fogalmaz. Istenről, hitről, mennyországról beszél. Arról, hogy az élet nem csak ennyi, hogy Isten majd megadja azt, amit adnia kell. Ha pedig valakitől, tőle hitelesen hangzik mindez. Ha tudunk vele azonosulni, ha nem.

Befejezésként engedélyt kér a közönségtől és imát mond. Nem valamelyik „hivatalos” imádságot, hanem a saját szavait. Pontosan úgy, ahogy bárki más is megszólítja azt, akiben vagy amiben hisz. Legyen az Isten, vagy akár saját maga.

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Minden hamis prófétát el fogok vetni Magamtól, és szigorúan megbüntetem őket

 

2013. április 23. kedd 16:55

Drága szeretett leányom, látnokaim világszerte nagy szenvedésen mennek keresztül ebben az időben, mivel elviselik azt a fájdalmat, amelyre szükség van ahhoz, hogy az emberek lelke megmeneküljön. Ők miután az Én Szolgálatomra ajánlották fel magukat, egyedül fognak járni, amint azt Én is tettem, amikor felkapaszkodtam a Kálvária Hegyére, mert csak nagyon kevesen lesznek, akik a segítségükre fognak jönni.

Mint ahogy a Hozzám tartozó igaz lelkek elszenvedik a fájdalmat, a gúnyt és az elutasítást, úgy fogják felmagasztalni a hamis prófétákat és látnokokat is, akik sokakat be fognak csapni. A hamis próféták közületek fognak kiemelkedni és vonzani fogják a dicséretet és a dicsőséget. Az alázat látszata és az édes szavak mögött egy üresség lesz, amelyet a gonosz szelleme hordoz.

Figyelmeztetem a világot, hogy ne kövesse azokat a hamis prófétákat, akik az Én Nevemben dicsőséget, hízelgést és dicséretet keresnek a maguk számára. Azok közül, akiket Én, Jézus Krisztus küldök, senki sem fogja önmagát felmagasztalni azért, hogy a lábai elé hulljanak. Egyetlen Hozzám tartozó próféta sem fog emelvényre állni és azt mondani, hogy kiválóbb, mint ti. Neki nem kell azt mondania, hogy kiválóbb, mint felebarátai, ahhoz, hogy ezt tegye. Mindaz, amit tennie kell, hogy úgy hirdesse az úgynevezett bölcsesség szavait, mely elhiteti veletek, hogy őt az Istenhez való – saját értelmezése szerinti – hűségéért kellene dicsérnetek. A hamis próféta ahelyett, hogy imákra ösztönözne, és hogy közelebb vinne Istenhez benneteket, parancsolni fog nektek, de mindenekelőtt az iránta való tiszteletet fogja tőletek megkövetelni. Ő ezt azáltal fogja megtenni, hogy azokat a tulajdonságokat mutatja nektek, melyeket ti az egyszerű emberekkel hoztok kapcsolatba. Ezek a hamis próféták a büszkeség bűnével fogják magukhoz vonzani a lelkeket. A hamis próféta gőgje más lelkekbe is vonzani fogja a gőgöt. Egyik a másikat fogja dicsérni, Isten Nevét felhasználván, hogy nagyságukat hirdessék.

Legyetek óvatosak azokkal szemben, akik arra fognak kérni benneteket, hogy az általuk „különlegesnek” mondott ajándékokkal, melyek vonzzák a szellemvilágot, biztosítsátok be magatokat. Nektek kerülnötök kell azokat, akik az Én Nevemben arra hívnak meg benneteket, hogy olyan szellemekkel foglalkozzatok, amelyekről azt fogják mondani, hogy nagy békét és vigasztalást hoznak nektek, de ahol Istent meg sem említik. Ha nem arra hívnak benneteket, hogy alázattal meghajoljatok Isten előtt, hanem e helyett azt kérik Tőletek, hogy előbb magatokat és saját jóléteteket helyezzétek mások szükségletei elé, akkor tudnotok kell, hogy az sohasem jöhet Istentől. Nektek sohasem szabad a saját vagy mások érdekeit Isten elé helyeznetek. Mindennek, amit tőletek kérnek, meg kell felelnie Isten Akaratának.

Az e világ hamis prófétái közül sokan olyan szellemekkel dolgoznak, amelyek nem Istentől jönnek. Ők a belső gyógyulás, a pozitív gondolkodás és a metafizika fontosságát fogják elősegíteni, melyek mindegyikének csak egy jelentősége van: arra fogják ösztönözni az embert, hogy felmagasztalja magát Isten előtt.

Minden hamis prófétát el fogok vetni Magamtól, és szigorúan megbüntetem őket. Büntetésük meghaladja majd az egyszerű halandó ember büntetését, mivel ők felelősek lesznek oly sok lélek elvesztéséért.

Jézusotok

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Isten Anyja: Ahhoz hogy méltókká váljanak Királyságára, csupaszra kell vetkőzniük a világi befolyásoktól

2013. április 22. hétfő 16:00

Gyermekem, ahhoz, hogy Isten gyermekeit meg lehessen menteni, nekik követniük kell Fiam ösvényét. El kell fogadniuk a tényt: ahhoz, hogy méltókká váljanak Királyságára, csupaszra kell vetkőzniük a világi befolyásoktól, mely elválasztja őket Istentől.

Azok, akik a Fiamhoz fordulnak, amint eljutnak az Igazságra, észre fogják venni, hogy számos változás történik az életükben. Azok, akik nem ismerik Őt és először nyitják meg szívüket Előtte, könnyekre fognak fakadni. Ezek a könnyek a szeretet következményei lesznek, melyeket Ő önt majd a szívükbe, és ők meg fognak rendülni. Ezek a megtérés könnyei lesznek. A szívüket és a lelküket olyan szeretet fogja eltölteni, amilyet eddig még nem ismertek. Ez Isten Szeretete és egy Ajándék a Mennyből.

Nem sokkal ezután eltelvén Isten Fényével vonzani fogják a gonosz sötétségét, aki azokat a lelkeket keresi, akiket ez a Világosság eltöltött. Ekkor lesz az, hogy szenvedni fognak mások kezétől, akiket a gonosz arra használ fel, hogy megtámadja a hitüket és az Isten iránti hűségüket.

Azok, akik egyszerű szeretettel vannak Fiam iránt, minden emberi arroganciától és büszkeségtől mentesek, akik nem engednek azok nyomásának, akik Fiamat elítélik, éppúgy fognak szenvedni, mint Ő is szenvedett. Fájdalmat fognak érezni, amikor a bűn tanúi lesznek, mert ugyanazt a fájdalmat fogják érezni, mint Fiam. Elesnek majd és megbotlanak, akárcsak Fiam tette a Kálvária útján. Mindaddig, amíg csak élnek, érezni fogják Fiam szenvedésének fájdalmát. Ez mindaddig kísérni fogja őket, amíg a világ végső megtisztulása be nem fejeződik.

Soha ne érezzétek azt, hogy a Fiam iránti hűség mindig csak fájdalommal van színezve, mert ez ugyanakkor örömet, békét és reményt is hoz, melyek végül az örök életre vezetnek. Soha nem szabad megengednetek, hogy a Fiam iránti szeretetetek elválasszon benneteket Isten többi gyermekeitől. Ehelyett nektek mindenkit el kell érnetek, különösen azokat, akik sohasem nyitották meg szívüket Fiam előtt. Nekik szükségük van a segítségetekre. A megtérés Ajándéka által, megkaptátok azokat a Kegyelmeket, amelyekre szükségetek van, hogy ezeket a lelkeket a Fiamhoz hozzátok. Ezt azon fájdalom elfogadása által kell megtennetek, melyeket Krisztus katonáiként kell elviselnetek, és imáitok meg a másokért hozott áldozataitok által.

Szeretett Édesanyátok,
Az Üdvösség Anyja

Taizé: "Az Isten"

Hatalmas Istenem! Alázatos szívvel borulok le előtted és köszönöm, hogy ismerhetlek, kapcsolatban lehetek Veled. Ennek áldásai felbecsülhetetlenek számomra. Köszönöm, hogy a tied lehetek. Ámen

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Bábel Tornyát újból fel fogják építeni és Isten templomaként fogják azt bemutatni

2013. április 21. vasárnap 14:45

Drága szeretett leányom, ki tudná Kereszthalálomat letagadni? Ki tudná letagadni, hogy Én azért mondtam le az Életemről, hogy mindenhol megmentse a bűnösöket? Aztán amikor eljön annak az ideje, hogy kőről kőre szétszedjék majd Egyházamat, ki lesz az közületek, aki le fogja tagadni földi Egyházam Igazságát?

Nektek megadatott az Igazság. Ti ismeritek Tanításaimat. Így tehát Egyházamat Tanításaimról fogjátok felismerni. Egyházam a Földön maga az Igazság. Egyházam a Földön az Én Testem. Tehát, ha valaki közületek korbácsolja a Testemet, majd újra „feltalálja” Tanításomat, s aztán hazugságokat mutat be nektek, akkor meg fogtok tagadni Engem?

Én, Jézus Krisztus, nem azért mondom el ezt nektek, hogy megosszalak benneteket. Azért mondom el ezeket a dolgokat, hogy tiszteljétek Tanításaimat, hogy megvédjétek a Szentségeket, és hogy szilárdan kitartsatok az Igazság mellett. Senki sem változtathatja meg a Földön Egyházam Tanításait. Senki. Senkinek sem adatott meg közületek az a felhatalmazás, hogy új tanokat nyilvánítson ki, és hogy úgy mutassa be azokat, mintha az Enyéim lennének. Mégis sokan közületek meg fognak Engem tagadni azáltal, hogy megtagadják a 2000 évvel ezelőtt nektek adott Igazságot. Oly hiányos a tudásotok a szent dolgokra vonatkozólag, hogy járatlanok lesztek az új törvényekben, melyek istenkáromlások lesznek Velem szemben, amikor azokat bevezetik Egyházamban a Földön.

Csakúgy, mint korábban volt, a Bábel Tornyát újból fel fogják építeni, és Isten templomaként fogják azt bemutatni. Ez Rómában lesz található és jelképe lesz az egy új világvallásnak. Ez a szimbólum látható lesz a tetőn, a bejáraton és elsőbbséget fog élvezni a főoltáron.

Az Én drága, arany Tabernákulumom, meggyalázván a maga teljes Dicsőségében, az oltár közepén fog elhelyezkedni, hogy mindenki láthassa. Ez a sértés azt fogja jelenteni, hogy a fenevad előtt nyitva fog állni az ajtó Tabernákulumom bitorlására. Jelenlétem ekkor fog eltűnni.

Emberek milliói – sokan, akik nem fogják fölismerni ennek a förtelemnek a jelentését -, mindent meg fognak tenni, amit kérnek majd tőlük, és ők imádkozni fognak a fenevad előtt. Akik ebben az állítólagos templomban fognak szolgálni, egy új, arany emblémával ellátott öltözetet fognak viselni, amely egy szerény reverenda látszatát fogja kelteni. Az arany embléma, amelyet arcátlan módon fognak megjeleníteni, az egy új világvallás szimbóluma lesz.

A Keresztek el fognak tűnni. Az Én Feszületem sehol sem lesz látható. Aztán ott, a nyilvános helyeken, ahol még látható lesz a kereszt, az embereket törvények által fogják kényszeríteni, hogy vegyék le azokat.

Az új Toronyról, amely a Sátánnak fog tiszteletet nyújtani, számos országban másolatot fognak készíteni, s a csalás második részét csak aztán fogják megismertetni. A Pokol létezéséről az Egyház nyilvánosan be fogja jelenteni, hogy ostobaság. Amikor ezt a szemenszedett hazugságot minden egyház el fogja fogadni, az embereket egy hamis biztonságérzettel fogják lecsillapítani. Azzal fognak érvelni, hogy Isten sohasem engedné meg egy ilyen hely (a Pokol) létezését. Hogy Ő mindenkit szeret; és hogy a Pokol létezését évszázadokon keresztül a vallási fanatikusok terjesztették. És így az emberek még a halálos bűnt is el fogják nézni. A bűn olyan széles körben válik majd elfogadottá, hogy az emberek többé már nem fognak imádkozni, vagy Irgalmasságomért folyamodni, mert már nem Isten lesz az, akit ők elismernek. A fenevad lesz az, akinek átadják majd a lelküket, és Isten ellenségei gondosan meg fogják szervezni útjaik minden lépését.

Jézusotok

David Wilkerson - Értékek az utolsó időkben

ISTEN EGY TITKOS MUNKÁT VÉGEZ NAPJAINKBAN

És éhező embereket emel ki, akikben egyre nő az elégedetlenség a testi, világi rendszer miatt, ahogy az ma létezik – még az egyházon belül is.
Ezek az Istent-éhező emberek így szólnak egymás között: „Ez nem lehet az, ennél több kell, hogy legyen. Teljesen felfújt és élvhajhász az egész, amitől megüresedtünk és kiszáradtunk. Mi többet akarunk a szórakozásnál, nagy és impozáns épületeknél, sekélyes evangéliumnál – sokkal-sokkal többet. Az igazságosság szennyfolt nélküli ruháira vágyunk. Vissza akarunk menni oda, hogy az Istentől való teljes függés jegyében végezzük dolgainkat.”
Ezt látom ma végbemenni mindenütt a nemzetben – kiábrándult, csalódott keresztények kutatnak a valóság után. A templomi padsorban ülő emberek böjtölni és imádkozni kezdenek. Nagyobb mélységért és több örökkéva értékért kiáltanak, ezeket várják a szószékekről. Ha egyházuk prédikátora valamiféle egocentrikus utat jár, költséges álmokat kerget, eltávolodnak, s olyan hely után kutatnak, ahol kielégítik legbensőbb szellemi szükségleteiket.
Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy sok prédikátor osztozik kétségbeesett éhségemben, hogy Isten mélyebb munkájára találhassanak a mai egyházban és szolgálatban. Egyfajta titok van a levegőben. Istennek egy földalatti hálózatot alkotó emberei tűnnek elő, akik engedték, hogy összetörjenek, önmagukat megalázták és visszavonultak az ima titkos kamrájába. Nemrég találkoztam különböző felekezetekből való prédikátorokkal, akik naponta 6-8 órát töltenek imádkozással. Böjtölnek. Istennek ezen emberei közül néhányan nyögnek és sóhajtoznak az egyházban ma uralkodó állapotok miatt. Isten minden imádkozó embernek kinyilatkoztatja, hogy a Szent Szellemnek milyen csodálatos új műve készül kipattanni. Minden megrázhatót meg fog Isten rázni. Lerombolja a régi visszacsúszott gyülekezeti rendszert. Magára hagyja a formális szuperegyház-intézményt. Mindenkit kiűz színe elől, akik becsvágyó törekvéssel végzik szolgálatukat.

ISTENNEK SZENTJEI, LEGYETEK ŐSZINTÉK

Valóban meg vagy elégedve a mai vallásos rendszerrel, főleg a saját egyházaddal? Egyesek igen. A legtöbben viszont úgy érzik, nincsenek kielégítve szükségleteik. Szerintem letértünk a valódi szellemiség ösvényéről. Sok mai keresztény szellemi langyossága közvetlenül a testbe való belemerülés eredménye – saját erővel igyekszünk elvégezni királyságunk munkáit – világi módszerekkel! Értékeink egyre kétségesebbek lesznek.
Szégyelljük magunkat! Ideiglenes értékekre cseréltük fel az örökkévaló értékeket. Igehirdetőink és tanítóink arra specializálták magukat, hogy elmondják a hívőknek, mi mindennel tartozik nekik Isten.
Felmagasztalják az anyagi áldásokat – a szellemieket pedig lekicsinylik. Egyesek szerint jogunk van arra, hogy gazdagok és sikeresek legyünk, minden fájdalomra érzéketlenek.
Ezek a tanítók önmagukra mutatnak, mint a hitbeli gazdagság példáira: „Nézzetek meg engem”, hangzik el oly gyakran, „én bizonysága vagyok az ígéreteknek. Jól élek, sosem vagyok beteg. Nincsenek fizetetlen számláim. A legjobb kocsikat vezetem, a legszebb lakásban lakom. Nálam bevált, higgyetek hát és nektek is meglesz.”

SZEME, MINT A TŰZLÁNG

Szeretteim, ebből a tanításból vajon mennyi fog megállni a Krisztus ítélőszéke előtt? Egyre növekvő benső ismeretem szerint a mi modern, énközpontú tanításunk zöme tűz martalékává lesz Isten Fiának lángoló szemei előtt. Az Isten Fiáról kapott látomásban Jánosnak félelmet keltő látvány tárult a szeme elé:
„Feje és haja hófehér volt, mint a gyapjú, szemei pedig mint a tűzláng.” (Jelenések 1,14)
Azután azt mondja János:
„Mint egy halott estem össze lábainál.” (Jelenések 1,17)
Akad-e majd közülünk bárki, aki mint igehirdető és tanító, megállná helyét ilyen tűzlánghoz hasonló, szúró szemek előtt? Létezik-e olyan keresztény, aki az Úr szemébe nézhet? Egyetlen ego sem állhat meg tekintete előtt. Egyetlen öncélú álom sem marad leplezetlen. Minden titkos bűn szörnyű utálatosságként tárul fel szemei előtt.
Minden, amit felhalmoztunk, összegyűjtöttünk, el fog égni. Mindazok a nagy munkák, amit oly nagy buzgalommal és oly sok izzadsággal végeztünk Neki – vajon azok megégnek-e?
Végső soron mennyire fontos az, amit Isten Királysága érdekében végzel? Isten megadhatja Neked szíved kívánságát, de nemtörődömséget is bocsáthat lelkedbe. Isten segítette Izraelt, amikor király után vágyakoztak, de később azonban megfegyelmezte őket önző indítékaikért.
Belemerültél-e valamiféle versenybe? Csupán azért teszel bizonyos dolgokat Istennek, hogy másokkal lépést tarts? Ha majd az örökkévalóságból visszatekintesz ezekre – valójában milyen fontosnak fog ez tűnni akkor? Isten gyermekei, mi jó van abban, amit Ti meg én csinálunk? Indítékaink örökkévaló értékekre épülnek-e? Ha valóban hisszük, hogy minden dolog vége már-már a nyakunkon van, miért foglalkozunk továbbra is azzal, hogy felhígítsuk értékeinket? Mi kell még ahhoz, hogy végre felébredjünk és kiszálljunk ebből a sodrásból, amely lazaságra és kényelemre visz minket?
Bevallom Nektek, hosszú évekre volt szükségem, míg eljutottam odáig, hogy kizárólag örökkévaló értékekért éljek. Mélységesen elszomorodva gondolok arra, mennyi időt és pénzt pazaroltam el azzal, hogy valami megfoghatót építsek Istennek. Olyasmit akartam, amit az emberek láthatnak. Ó, milyen fontosnak tartottam azokat az épületeket Isten Királysága számára! E szavakkal győztem meg magam: „Isten a legjobbat érdemli.” És ez így is van – de nem téglából, malterból és vasból. S valóban a legjobbat érdemli – időből és önmagunk odaadásából. Hála legyen Istennek azért a napért, amikor a Szent Szellem kijelentette nekem, hogy ennyire szánalmasak voltam az értékeim. Húsz évet töltöttem programok összeállításával, épületek építésével, azzal, hogy össze-vissza szaladgáltam mindenfelé a világon és igyekeztem megmutatni, milyen fontos az én személyem az Ő királyságában. Hírnevem nőtt és mint a hit, az előrelátás szolgája váltam ismertté. Ennek ellenére minden egyes újabb tervezet után lehangolódtam. Alig fejeződött be az egyik épület, amikor én már a másikat terveztem. Istennek egyfajta ötletembere voltam, tele elképzelésekkel. Több elképzelés és több ötlet volt a felben Amerika bármely más prédikátoránál – ötletek evangélizálással kapcsolatban, elképzelések arról, hogyan lehet újtestamentumi programokat jól megszervezni. A programok, elképzelések és ötletek elég sikeresek voltak ahhoz, hogy csapdába ejtsenek, ott-tartsanak engem, miközben az elfoglaltság taposómalmában járattak.
Mindezidő alatt azonban szívem többre vágyott. Tudtam, hogy az áldás nem épületekben van, s nem is valami jól kitermelt elképzelésben, hogy hogyan lehet az elveszetteket elérni, sem a nagyságban vagy akár a tevékenységben. Nehéz úton fedeztem fel, jöttem rá arra, hogy Isten dicsősége, a Szent Szellem békéje és öröme abban van, ha az ember összetörik, megüresedik és teljesen legyengíttetik. Istennek le kellett húznia a leplet minden értékemről. Tüzes szemeit lelkemre vetette és megmutatta nekem, jobb, ha felhagyok a dolgok régi módon való végzésével, különben beleveszek az öncélú és énakaratú tevékenység ködébe.
Most legnagyobb örömöm az, ha várhatok őreá, az Ő irányítására. Időt tartalékolok arra, hogy egyedül Vele legyek és felkészítettem a lelkemet, hogy az Ő csendes jelenlétében lakozzék. Érezteti velem, mit mond a Szent Szellem ennek a nemzedéknek. Minél jobban megüresít engem, annál jobban betölt azzal a vággyal, hogy csakis őtőle függjek mindenben. Ma már látom, hogy egész végig arra várt az Úr, hogy tegyem le terveimet, minden ambíciómat és adjam át magam Neki, mint valami rabszolga. A verejtékezésnek vége – a nyomás lement rólam, ő formálja újjá minden értékemet.

AZ UTOLSÓ MEGRÁZÁS

Mi lesz akkor, ha Isten elkezd megrázni mindent, ami csak megrázható? Amikor a hamis értékek és a földi álmok és tervek elveszítik értelmüket?
Szomorú, de Isten gyermekei közül ez sokaknál zavarodottságot és káoszt fog teremteni. Mialatt a világ gazdasági összeomlás felé tart – amikor üldözés szakad még a civilizált nemzetekre is, amikor kormányok vonaglanak és a teljes összeomlás fenyegeti őket – vajon hány keresztény éli túl a megpróbáltatást?
Isten népe közül majd sokan azon csodálkoznak, hogy egyáltalán hol is vannak. Azok a prédikátorok, akik emberi látomások csapdájába szorultak, kábultan hagyják ott tisztüket, látva minden munkájuk hiábavalóságát. Tömegek fogják kérdezni: „Dehát mire véljük mindezt? Mi történik itt? Mit tartogat a jövő? Hol vagyunk? Ki közölhetné velünk Isten értelmét?”

SEBESEN SODRÓDUNK AZ UTOLSÓ IDŐK FELÉ

Legjobb, ha mennyei látomást szerzünk a szentségről és az alázatról. A megpróbáltatás ideje sebesen csap le ránk. Elméleteknél vagy bizonyos tanításoknál többre lesz szükségünk ahhoz, hogy itt tisztán láthassunk. Ténylegesen meg kell ismernünk az Urat, a maga valóságában és teljességében. Jobb, ha szemünket örökkévaló értékekre függesztjük. Csak a szellemi dolgok fognak megmaradni. Csakis a szellemi emberek fogják megérteni, mi megy itt végbe – és nem csuklanak össze. A Szent Szellem gondolatára kell ráhangolódnunk, hogy ne viseljenek meg minket az elkövetkező radikális változások. Olyan helyzetbe kell magunkat hoznunk, ahol már nincs mit veszítenünk. Egyszerűen el kell távolodnunk életünk minden lim-lomjától – úgyis elveszítjük őket.
Milyen mértékben rendelkezel Istennel a pusztulás és a félelem ezen utolsó órájában? Mennyire vagy földi, földhözragadt? Mennyire mulandóak, átmenetiek a vágyaid? Megrostálta és megtisztította-e értékeidet a Mindenható Isten Szelleme? Mennyi minden van a világban, ami Téged érdekel – mennyi idődet emészti fel a jelentéktelen dolgok hajszolása?

AZ UTOLSÓ IDŐK NYUGTALANSÁGA

Tudni fogod, mikor hív ki Téged a Szent Szellem a körülötted levő sekély kereszténységből. Tudni fogod, mikor akar az Úr természetfölötti módon megérinteni Téged. Tudni fogod, mikor hív ki a hétköznapokból. Meg fogja rázni fészkedet. Megmagyarázhatatlan isteni nyugtalanság vesz elő. Érdektelenség fog el aziránt, amit eddig végeztél.
Minden sikered az üresség és beteljesületlenség érzését kelti Benned. Bármivel rendelkezel, vagy bármit teszel is, egyik sem elégíti ki a Valóság iránti szomjadat. Érezni fogod, hogy egy nagyon mély szükséglet még nincs kielégítve Benned. Kérdéseid megválaszolatlanok lesznek. Az elégedetlenség hosszú árnyékot vet egész életedre. Ez annak a jele, hogy Isten természetfeletti módon foglalkozik Veled; megpróbál rávenni, hogy engedj el mindent, amit nagy becsben tartasz. Ő ilyen módon akarja megmutatni, hogy szükségleteid valójában szellemiek és nem fizikaiak.
Majd érzed mágneses erejét, mely von Téged az imához, a megtörtséghez és önmagad megüresítéséhez – a szellemi éhséghez. Hamarosan meg fogod érteni ezeket a kielégülést nyújtó örökkévaló értékeket és lelked felkiált: „Egészen idáig erre vártam! Elvette a földit és szellemivel helyettesítette.”
Szentek, a kulcsszó: éhség. Megígérte, hogy megelégíti az éhező szíveket. Én még sosem éheztem ennyire Istenre. Időnként majdnem felemészt ez az éhség. Minden ébredő órámban lelkem Őutána nyújtózkodik. Minthogy mindig az Ő gondolati járnak az eszemben, a világ dolgai elveszítették értéküket. Az anyagi dolgokra Pálhoz hasonlóan tekintek – e világ szemétjét látom bennük. Kezdek senki lenni – és ez olyan jó érzés.
Te is érzed ezt az elhívást, hogy mélyebben járj Istennel? Lelked több szellemire éhezik-e életedben? Ha igen, fejezd be ezt a polgárháborút magadban úgy, hogy mindenedet, amid csak van, a Mester rendelkezésére bocsátod. Abban a pillanatban megszűnik a nyomorúság, mihelyt mindent átadsz Neki. A valódi békét és boldogságot akkor fogod megismerni, mikor felhagysz azzal, hogy legyél valaki. Ne akarj Jézuson kívül semmit és életed új értelmet kap.

NE FECSÉRELJ EL EGYETLEN TOVÁBBI ÓRÁT SEM

Legnagyobb bánatom, hogy oly sokáig voltam távol Isten útjától. Éveket töltöttem el azzal, hogy szenvedélytől hajtva végeztem dolgokat. Szellemileg vak voltam, mert nem tudtam, hogy Istennek minden lépésemet világosan irányítani kell. Nemzetközi szószékem volt – ezreknek prédikáltam – túlzsúfolt nézőtérrel. Hála legyen Istennek, amiért megmutatta nekem, hogy ennél sokkal több van. Se a számok, se a tömeg semmit sem számítottak. Azt szerettem volna ugyanis látni, hogy az emberek jobban elmélyülnek Istenben. Azt akartam, hogy többé semmi közöm ne legyen sekélyes döntésekhez. Istennek teljesen meg kellett változtatnia gondolkodásomat és most Gedeonhoz hasonlóan tudom, hogy a legnagyobb nem mindig a legjobb.
Ne engedd, hogy ez Veled is megtörténjék. Vess számot életeddel és értékeiddel. Zárd össze magad Istennel egy titkos kamrában. Kitartóan imádkozz szellemi éhségért. Kérj Istentől megtört szellemet, amiért ennyi időt elpazaroltál. Imádkozz, hogy még nagyobb vágy fejlődjék ki Benned Igéje iránt. Imádkozz megtört, szomorú szívért. Imádkozz, hogy életed tisztuláson menjen át. Azután készülj fel rá, hogy bevessenek a tüzes megpróbáltatásokba.
„Tűzzel tisztítja meg Lévi fiait” (Malakiás 3,3)
Elárulhatom Neked, megéri! Ez a tüzes megtisztulás nem látszik örvendetesnek, sőt, inkább fájdalmasnak. Rövidesen utána viszont dicsőíteni fogod az Urat az életedben elért eredményekért. Az aggodalom mind a múlté lesz. Minden világi ambíciód kihal. Szellemi szemeid megnyílnak az Igazság előtt. A Szent Szellem jelenti meg Neked az ismeretet. E világ gazdagságát felváltod majd a Krisztus Jézusban való igazi gazdagságra. Minden reggel túláradó örömmel ébredsz. Lelked így kiált fel: „Magtaláltam, ami után a lelkem vágyakozott – nyugalmat, gyönyörű nyugalmat az én Uramban.” Akkor majd elmondhatod Dáviddal együtt:

„A Te színed előtt örömnek teljessége van; a jobbodon gyönyörűségek vannak mindörökké.” (Zsoltár 16,11)

David Wilkerson
ÉRTÉKEK AZ UTOLSÓ IDŐKBEN
II. fejezet
Kiadó: Missionsdienst „Sonnenstrahlen”
D-7120 Bietigheim-Bissingen, Neuwengert 2
A könyv internetes és letölthető változata az Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió engedélyével készült.
Megvásárolható a Kiadónál: 1066 Budapest, Ó u. 16.
E-mail: rendeles@evangeliumikiado.hu
Weboldal: www.evangeliumikiado.hu

http://gleam.kozkincs.hu/?page_id=2165

Római Riport - 2013. április 20.

Mi feszítjük meg

Állam és Ember

Embernek születtem, majd nemsokkal érkezésem után egy állam a birtokába vett, személyi számmal, azonosítóval billogozott meg. Nem sokkal ezután egy vallás és egy egyház is a birtokába vett, s mindezekből akkor nyiladozó tudatom még semmit sem érzékelt. A gyermeki lét teljességében, megvesztegethetetlen boldogságban és örömben teltek napjai földi létemnek. Az első kérdések viszont feltűnően korán megfogalmazódtak bennem. Ez az idill a nevelés, az oktatás, az ideológiák, az állam és a vallás, a kondicionálás miatt a belső, szabad állapotommal került igen korán ütközésbe. Nem értettem, mi okból szükséges ez a sok minden ami körülvesz, még kevésbé értettem azt, hogy miért van az, hogy szinte minden ellentétben áll azzal a belső boldog, békés, harmonikus és szabad, teljes létállapottal, melyben mindaddig háborítatlanul léteztem. Nem értettem miért van az, hogy egyre több szabály, norma, elv kerül összeütközésbe ezzel az alapvető állapottal, mely meghatározta addigi létemet, s melyről nem gondoltam volna, hogy ez a szabadság az engem körülvevő világ számára fenyegetést jelent. Máskülönben miért akarták volna mindezt kinevelni belőlem? Az óvoda, az iskola, majd később a felsőfokú tanulmányaim során azzal szembesültem, hogy létezik egy olyan valami, aminek minden és mindenki alá van rendelve. Az állam intézménye, mely valójában egy teljesen absztrakt fogalom, és mely megkérdőjelezhetetlenül lebeg a maga szabályaival, normáival, törvényeivel, intézményeivel minden  és mindenki felett. Rádöbbentem, hogy az emberiség egy olyan hierarchiát éltet, melytől létét teszi függővé, de amelytől ugyanakkor abszurd dolgokat vár el. Az állam egyfajta mindenható atya, uralkodó isten az őt tudatilag és fizikailag éltetőt és megtestesítő polgár szemében. Jólétét, életét akarva-akaratlanul teszi ennek az absztrakt alkotmánynak a kezébe, és nem veszi észre, hogy elve abszurd elvárásokat fogalmaz meg. Az állam ugyanis nem egy élő, húsvér lény, nincsenek érzelmei, nem rendelkezik intelligenciával, mégis létezik. Hogy lehet, hogy mégis olyan kézzelfogható, és megkérdőjelezhetetlen a léte? Hogy lehet, hogy képes volt olyan mértékben elfogadott és megdönthetetlen valósággá válni egy hatalmi struktúra absztrakciója, hogy aztán az maga alá temeti az őt éltető élőt, az embert? Mi az ami ezt az egész dolgot generációról generációra képes fenntartani, látszólag folyamatos változásban, de lényegében véve merev, dogmatikus változatlanságban, melynek belső mozgatórugója nem más mint a hatalom, a vagyon, a birtoklás, az uralom, a félelem?

Rádöbbentem, hogy az állam valósága nem más, mint az emberiséget uraló össz-tudatállapot kivetülése. Az emberiség nagy többsége számára ugyanis mindaz amit egy állam nyújtani képes az nagyonis megfelel. Valójában a válasz ott található az államot éltető egyénben. A hatalomvágy, a birtoklási vágy, a kényelem, az egyéni felelősség áthárítása, a félelem, a hierarchia, a dominancia vágy, a társadalmi ranglétrán való kapaszkodás és előnyök megszerzése, az örökös versenyszemlélet, és még számtalan egyéb aspektus az mely egyszerre található meg az élő, húsvér alapkőben az emberben és egyszerre az általa létrehozott társadalomban, és a társadalmi szinten létrejött és éltetett absztrakcióban, melynek állam a neve. A mai modern államnak nevezett társadalmi struktúra egy olyan alkotmánya az emberiségnek, melytől fizikai létét, boldogulását teszi függővé. Közben észrevétlenül áldoz fel mindent, és mindenkit ennek az érdekében. Létrejön az állam bálványa, egy olyan kultusz, melynek akarva-akaratlanul mindenkinek hódolnia kell, különben fizikai léte kerül végveszélybe. Az élőt feláldozza az élettelen oltárán. A rendet erőszakkal határozza meg és tartja fenn, és ezt az erőszakot tekintet nélkül kiterjeszti minden élőre. A legsötétebb dogmaként hirdeti azt, hogy ha nem létezne az állam gépezete, az emberiséget a káosz uralná el. Az ebben hívő ember eközben nem veszi észre, hogy valójában erőszakkal soha, semmilyen törvénnyel sem teremthető meg az az életadó rend, mely az életet, az élőt támogatja, nem pedig halott törvényeket, eszméket.

Az állam léte a mindenkori hierarchiájában, törvénykezésében és végrehajtó szerveiben testesül meg. Az államnak valójában egyetlen célja van, és ez a saját létének minden áron, minden eszközzel való folyamatos biztosítása. Hogy lehet az, hogy az ember az állam formájában egy olyan struktúrát hozott létre, mely aztán tekintet nélkül képes eltaposni az őt éltetőket? Hogy lehet, hogy általánosan elfogadott tény manapság, hogy minden emberi lénynek valamilyen állam polgárának kell lennie? Hogy lehet az, hogy az egyén fizikai létét az államnak kell igazolnia, máskülönben sem jogokkal, sem tulajdonnal nem rendelkezhet? Valójában az ember birtokolja az államot, vagy az állam birtokolja az embert? Az emberi hatalomvágy, birtoklási vágy, önzés, és félelem az, mely az államot létrehozta, és úgy tartja életben - generációról generációra átörökítve ezt - hogy közben maga alá temeti az élőt, elszívja annak életerejét. Az állam absztrakciója és kézzelfogható intézménye azért létezhet és öröklődik nemzedékről nemzedékre, mert senki sem kérdőjelezi meg annak létének kizárólagosságát. Szimbiózisa ez az emberi hatalomvágynak, birtoklási vágynak, önzőségnek, és a társadalom szövetét minden szinten átitató félelemnek. Az hatalom birtokosai folyamatosan cserélődnek, mivel van utánpótlása bőven a félelem tudatállapotában kitermelődő egymást és a környezetet uralni, birtokolni vágyó egyénnek.

Ember és Isten

Az államok a fizikai hatalom és birtoklási vágy megtestesítői. A vallások és az egyházak a lelki, szellemi hatalom megtestesítői. A látszólagos ellentétek ellenére ezért van az, hogy valójában jól megférnek egymás mellett. A mindenkori uralkodó rétegnek ugyanis egyetlen célja van, a mindenkori hatalom megszerzése és biztosítása mind fizikai mind szellemi téren. A vallások arra tanítják az embert, hogy engedelmeskedjen a hierarchia gépezetének, hiszen ez szerintük isten akarata. Adjátok meg az istennek ami az istené és a császárnak ami a császáré, és akkor nem lesz bántódása senkinek. Mindeközben nem vesszük észre, hogy mind az isten mind a császár két olyan fogalom, melynek léte és formája megkérdőjelezhetetlenül programozódik az elménkbe, és megdönthetetlen igazságként uralkodik tudatunkban, elménkben, lelkünkben és szívünkben. A császár  az állam, az egyház az isten, mindenki a maga tekintélyelvű szabályaival, törvényeivel, de valójában egyetlen céllal: a hatalom korlátlan gyakorlásával, fenntartásával és megőrzésével.

Az emberi lélek, szellem nem elégíthető ki az anyagi világ dolgaival. A mai kor materialista létszemlélete ugyanakkor paradox módon pontosan a hamis módon értelmezett spiritualitás intézményei által lettek megerősítve. A kereszténység intézményesített tanítása rengeteg önellentmondást hordoz, mely nem engedi hogy az emberi lény szellemileg felnőhessen. Az isten-fogalom emberen kívülre való helyezése, és kiszolgáltatása annak kényének-kedvének egy olyan tudatállapot megteremtését és konzerválását szülte meg, melynek végterméke a mindenkori hatalom számára alkalmas, szolgalelkű, hatalomfélő, felelősségétől szabadulni próbáló, félelem-tudatú ember.

Fizikai síkon az emberi létszabadság jelenleg minden hatalmi struktúra esküdt ellensége. Ez a tudatállapot olyan mértékben uralta el az emberiséget, hogy a nagy többség elhitte, a szabadság a legnagyobb veszélyforrás a társadalom, az állam, a hierarchia, a hatalom szövetére. Ez igaz, mivel a szabad, félelmektől mentes, gondolkodó, önmagáért és tetteiért felelősséget vállaló ember többé nem irányítható a hatalom eszközeivel. Szabad ember nem használható és nem kihasználható a hierarchia számára. A szabad ember eljutott annak a felismerésére hogy valójában ő a császár és ő az isten. Ugyanakkor már nincs szüksége arra, hogy mások felett uralkodjon, vagy istent önmagán kívül keresse. Megértette, hogy a szabadság nem árucikk, vagy jog, melyet számára valakinek adnia és szolgáltatnia kell, hanem minden élő valódi önlényege. A hatalom elhiteti az emberrel, hogy a szabadság a legveszélyesebb dolog, mivel a hatalom tudja jól, hogy az egyén valódi szabadság az ő létének a végét jelentené. Ezért minden erejével azt neveli az emberekbe, hogy a szabadság egyenlő a káosszal. Ha mindenki szabad lenne, akkor elszabadulna a pokol, káosz, erőszak, anarchia köszöntene az emberiségre, széthullana a társadalmak szövete, megszűnne az államok gépezete. Igen, valóban széthullana a mai társadalmak hamis szövete, és valóban megszűnne a mai államok hamis gépezete, mely mind kivétel nélkül a rabosított, örök kiskorúságban tartott emberi tudat következménye. A szellemileg kiskorúságra kényszerített emberi lény az, aki képtelen megérteni a szabadság valódi lényegét, és ezért fél a szabadságtól. Fél a szabadságtól, mert elhiszi, hogy a szabadság káoszt, rendetlenséget, erőszakot, élhetetlen világot teremtene. Mindeközben nem veszi észre, hogy a káosz, a rendetlenség, az erőszak, az egyre élhetetlenebb világ, társadalmi rendszerek és állami berendezkedés annak köszönhető, hogy félelemben él. A szabadságtól való félelem az, ami a hatalmi és birtoklási vággyal karöltve létrehozta és fenntartja a mai kor életellenes fizikai és szellemi struktúráit. A félelem az, ami miatt az ember egyre jobban elidegenedik saját önvalójától a szabadságtól, és szeretettől, mely csak feltételek nélkül létezhet.

Az Istenember

Mi köze mindennek a Jézusnak nevezett Krisztushoz? A vallások és egyházak egy olyan krisztusképet plántálnak az emberekbe, mely teljesen életidegen. Az Isten nem a világ része, nem lényege a világnak és a benne található embernek. Az embernek megváltásra van szüksége, eredendően bűnös és kegyelemre van szüksége hogy a kárhozatot és a teljes megsemmisülést elkerülje. Évezredes hazugságok ezek, melyekkel az emberek szellemi rabságban és függésben tarthatóak. A kiszolgáltatottság, a hatalom és a hierarchia a félelem táptalaján kéz a kézben hoz gyümölcsöket. A gyümölcs pedig a felelősséget hárító, rabságába beletörődött, szellemi nagykorúsodásra képtelen, infantilis ember. Az édenkerti történet ennek tükre. Ádám Évát, Éva a kígyót hibáztatja. Senki nem vállalja a felelősséget, azért a nyilvánvaló tényért, hogy a jó és rossz tudása igenis az ember része kell legyen, nem pedig valamilyen önkényeskedő, hatalommániás isten tulajdona. Több világvallás épült egy olyan alapvetően hamis, torz erkölcsöt hirdető történetre, melyben az ember bukottan és megszégyenülten van bűnösnek bélyegezve, alapvető, magától értetődő tudásszomja miatt. Kritika ez ugyanakkor arra a magát istennek nevező entitásra, szellemi elitre nézve, mely a tudást elzárni igyekezett az ember elől, a jónak és rossznak a tudását, mely valójában minden emberi lény lényege.

Jézus írásokból kirajzolódó képe teljesen ambivalens. Egyrészt megtalálható a megbocsájtó, feltétel nélküli isteni szeretetet hirdető Jézus alakja, de ugyanakkor megtalálható az ítélettel, pokollal fenyegetőző ember képe. Nem térnék most ki ennek a részletes elemzésére, de nyilvánvaló, hogy ez az ambivalencia magyarázatot érdemel. Létezhet ugyanis egy személyen belül ez a polaritás, de pontosan ebből kifolyólag ez az ambivalens, kétpólusú istenkép állandó belső harcra kényszerít bennünket. Belső harc pedig soha nem vezethet minket valódi békéhez, harmóniához és legfőképpen megértéshez. Annak a megértéséhez, hogy bármilyen harc, csak újabb harcot szülhet. Az evangéliumok egy enyhén skizofrén Jézusképet vázolnak elibünk. Egy olyan Jézust, aki egyik kezével feltétel nélküli megbocsájtást és szeretetet hirdet, a másik kezével viszont visszaveszi ezt, fügefát átkoz el, disznócsordába kerget démonokat, pokolról és fogcsikorgatásról, ítélkezésről beszél. Az ellentét feloldhatatlannak tűnik, és az Újszövetség írói nem is tesznek semmit annak az érdekében, hogy ez feloldható legyen. Mintha a cél az állandó önmagunkkal való küzdelem fenntartása lenne, önvalónk igazi megértése, a szeretet és a szabadság, a tudat természetének, az emberi természetnek a megértése helyett. Túl a vallásos hatalmi törekvéseken azonban a jézusi történet eltávolodva az egyházi értelmezésektől mégis egy csodálatos képet rajzol elébem.

Ha sikerül megszabadítanunk a Jézusnak nevezett Krisztus személyét attól a tudathasadástól, melyet az írások tárnak elébünk, akkor felragyoghat előttünk egy olyan történet, mely valójában az örök istenemberi mivoltunkra irányítja rá figyelmünket. Ha Jézus személyét lecsupaszítjuk azoktól a nyilvánvalóan félelemkeltő, ezáltal hatalmi struktúrákat megalapozó ambivalens kijelentésektől, melyekre egyházi és szellemi hierarchiák épültek fel, akkor rátalálhatunk arra az EGYségtudatú Isten-Emberre, mely valójában ott van, ott szunnyad mindannyiunk belső lényegében. A Krisztus valójában nem egy történelmi személy, hanem minden emberi lény belső, elidegeníthetetlen magva és lényege. Az univerzális tudat magva ez, isteni lényegünk, melyhez akkor juthatunk el, ha lehántjuk magunkról azokat a megkérgesedett rétegeket, melyeket neveltetésünk, kondícionáltságunk, a társadalmi, állami, vallási hierarchiák, a félelemből fakadó létünk megnyilvánulásai aggattak rá, s amely alatt iszonyúan szenved az emberi lét. Rátalálhatunk a valódi szeretetre és szabadságra, mely két minőség egymástól elválaszthatatlan. A Krisztusi minőséget valójában nap mint nap mi feszítjük saját életünk keresztjére, amikor félelmeinktől vezérelve elnyomjuk magunkban a szabadság és a szeretet hangját. Mikor elhisszük félelmeinknek, hogy önmagunkkal és a világgal állandóan harcolnunk kell, és a megváltás, az isteni szeretet valamiféle feltételrendszerhez van kötve, megfeleléshez, és a földi lét állandó véget nem érő szenvedések sora kell hogy legyen, mely során bűneink letörleszthetőek. 

Az Isten feltétel nélkül szeret, az Isten a feltétel nélküli szeretet, az Isten itt él bennünk, Emberekben, minden emberi lény Isten-Ember, mely minőség megtapasztalásához a Krisztus-minőség vezethet minket.

Ma már teljesen lényegtelen a számomra, hogy Jézus mint történelmi személy valaha is létezett-e, meghalt és feltámadott-e. Ez csak a vallások, az egyházak és követőik számára fontos esemény, és a dogmatikus, kérdéseket nem tűrő hitnek. Ami számtalan önellentmondás ellenére soha nem hagyott nyugodni Jézus történetében az az a fajta tisztaság, szellemi szabadság, szeretet, mely túlmutat félelmeinken. A Krisztus valójában egy archetípusa az Isten-Embernek. Örök, halhatatlan lényege minden emberi lénynek, melyre akkor lelhetünk rá magunkban, ha eljutunk önvalónk mélyére. Ha képesek vagyunk megérteni és levetni minden rétegünket, mellyel azonosultunk eddig. Az egyéniségünk páncélját, álarcaink, társadalmi pozíciónkat, uralomvágyunkat, félelmeinket, önzőségünket, mindent amivel azonosultunk eddig, s amiről úgy gondoltuk, hogy elvesztésükkel magunk semmisülnénk meg.

Az egónkat nem megölni, nem megsemmisíteni kell. Az egónk nagyszerű lehetőség arra, hogy megérthessük motivációinkat, emberi működésünket. Az egó ellen nem harcolni kell, mert ami ellen harcolunk, annak adunk erőt, éltető figyelmet. Fontos ugyanakkor annak a megértése, hogy van valami, ami az egyetlennek hitt, örökké alakuló, változó, formálódó egónknál maradandóbb. Ez pedig az, aki képes az egó (személyiség) megfigyelésére. Ezt nevezhetjük egyéniségnek, nevezhetjük bárminek, de valójában ez önvalónk magva, önmagunk, a lényegünk. A változatlan megfigyelő, az örökké változó személyiségünkben. Az aktív, mulandó, folyamatosan formálódó (egó, személyiség) és a passzív, örökké változatlan lényeg, az emberi lény magva, egyénisége. A valódi megváltás, a Krisztusi minőség önvalónkban való felfedezése és megélése. A tékozló fiú (egó, egyéniségünk) visszatérése, akit megrovás nélkül, valódi feltétel nélküli szeretettel fogad vissza apja az atyai házba valójában azt szimbolizálja, hogy mindnyájunk számára ott a lehetőség, saját önvalónk, és a bennünk élő Krisztus-minőség, kozmikus egységtudat felfedezésére és megélésére.

Jézust, A Krisztust valójában nap mint nap mi feszítjük meg. Nem azért, mert nem teszünk eleget az egyházak, vallások betarthatatlan, megértést, emberi önismeretet és természetet megerőszakolni próbáló hatalom és tekintélyelvű törvényeinek. A Krisztus minőség valójában ott él mindőnkben, és a lelkiismeretünk hangján szólal meg. Amikor ez ellen cselekszünk, amikor tetteinket a félelem, és az ebből forrásozó kényszer hatja át, amikor látjuk, hogy mi lenne a helyes, mikor a bennük élő jó és rossz tudása a lelkiismeretünk hangján szólal meg, de mégis ez ellen cselekszünk akkor a bennünk élő önvalónkat, a Krisztust feszítjük meg. Magunkat feszítjük meg, és meghasonulunk önmagunkkal szemben. Hazudunk isteni önvalónknak, hazudunk embertársainknak, és valójában ez az a momentum, amikor saját poklunkat teremtjük meg. Amikor pedig ez a pokol egyesül a mások poklával, akkor a Földön a félelem, a hatalomvágy, a birtoklási vágy, az féktelen önzés, erőszak, brutalitás uralkodik el. Amikor viszont meghalljuk a belső hangot, és utat nyitunk neki életünkben, cselekedeteinkben, akkor isteni önvalónkat engedjük kiteljesedni magunkban és a világban. Akkor a saját mennyországunkat teremtjük meg, és ez az ami hozzájárulhat saját és közös világunk békéssé formálásához. Teremtő tudatunk két pólusa ez. A sátáni - az önzés, a félelem, a hatalomvágy, a birtoklási vágy és minden ami szűkösséget teremt ugyanúgy emberségünk része mint az isteni - a feltétel nélküli szeretet, a szabadság, önzetlenség, és minden ami bőséget teremt. A mi döntésünk, hogy melyiket éltetjük. A minket körülvevő világ, pedig ennek a döntésnek a következménye.

Erre a bolygóra mindnyájan Emberi Lényként érkeztünk. Nem egy állam tulajdonaként, nem egy vallás híveként, nem egy eszme, nem egy hatalmi gépezet részeként. A felnőtté válás folyamán szépen lassan elfelejtjük ezt. Szenvedéseink oka nagyban gyökerezik mindebben. Elfelejtjük hogy létezik feltétel nélküli szeretet, és elfelejtjük, hogy mindez csak a feltétel nélküli szabadságban létezhet. Úgy tekintjük magunkat felnőttnek, hogy közben lélekben, szellemben visszafejlődünk gyermeki létünkhöz képest. Elveszítjük a képességünket az ártatlanságra, mely a szabadság és a szeretet alap feltétele. Elhisszük, hogy ez a világ rendje, s hogy ettől egész földi létünkben szenvednünk kell. Elhisszük, hogy a megváltás, az Isten, a szabadság, a szeretet mind feltételekhez kötött, és csak közvetítők adhatják őket számunkra meg, s közben nem vesszük észre, hogy mindez itt van bennünk, önvalónk lényegében.

Mi feszítjük meg 

A megfeszített ember pedig a fájdalom, a kín, a gyötrelem, a megalázottság és a tehetetlenség jelképe. A megfeszítettség tudatállapota a félelemre és az abból forrásozó kifordultságra programoz minket. Annak felismerése, hogy mi feszítjük meg, ébreszthet rá minket, hogy csakis mi lehetünk azok, akik végre nekilátunk, hogy kihúzzuk a szögeket, levegyük a köteleket, és a töviskoszorút melyek valójában nem más mint a félelmeink, önzésünk, hatalom és birtoklásvágyunk, hazugságaink, belsőnk megszelídítetlen, szeretetéhes démonai. Az őszinteség magunkhoz és másokhoz, a félelmeinkkel való szembenézés, azok forrásának megértése, vágyaink megértése és megszelídítése, a feltétel nélküli szabadság és szeretet, önvalónk megismerése és megértése az Út, mely gyógyulásunkhoz, az Igazsághoz és az Élethez vezet. Csak egészséges egyének alkothatnak egészséges társadalmakat. Csak a szabadságban létezhet valódi szeretet. Csak az őszinteség és hazugságaink felismerése vezethet minket önmagunk jobbá tételéhez. Egy békés, boldog, bölcs világ születéséhez.

A kalapács és a szög ott van mindnyájunk kezében. Magunk döntjük el, hogy saját és közös Krisztus-valónk keresztjébe ütünk be egy újabb szöget,  vagy egy szeretetteljes, szabad világot építünk a segítségükkel.

Szeretettel: Morgó Sapiens

Kapcsolódó írások:

• Isten vagy Nemisten?
• Isteni létem - a játék kezdete és vége

Vendégünk volt Fra Marinko Šakota, Medjugorje plébánosa

Fra Marinko Sakota, Medjugorje plébánosának tanítása, tanúságtétele Esztergomban, 2013. 04. 20.

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Amikor az ember nem hisz Istenben, akkor a jó és a rossz közötti különbséget sem fogadja el

 

2013. április 20. szombat 16:45

Drága szeretett leányom, a Mennyország tele van szomorúsággal azon fájdalom miatt, amelyet szeretett követőimnek kell elviselniük a Földön.

Minden angyal és szent egyként egyesül, hogy imádkozzanak az emberiségért, mivel annak egy ilyen gonosz támadást kell a Sátántól és gonosz szellemeitől elviselnie. Miközben meghallgatom imáikat és annak megfelelően cselekszem, arra kérek mindenkit, akik magukat Kereszténynek vallják, hogy úgy imádkozzanak, mint még soha annak előtte.

A naponkénti imák felajánlása a démoni erők védelmével szemben, mely beszivárog a Földön, segíteni fog megtisztítani a Földet a gonosz szellemektől. Nektek reményteljesnek kell lennetek és amennyiben hűségesek maradtok Hozzám, egyre erősebbé váltok.

A Keresztények ereje Isten Igazságával egyesülve, egy hatalmas védőfalat fog képezni a fenevaddal szemben, akinek azon terve, hogy bántalmazza Isten gyermekeit, ebben az időben fog megvalósulni. Nektek a Színem elé kell járulnotok, és meg kell vallanotok Irántam való halhatatlan szereteteteket, és Én a Hadseregembe vezetlek benneteket, amelyet soha nem lehet legyőzni. Mivel több milliárdan térnek meg és fogadnak el Engem, ezért hadseregem egyre csak növekszik méreteiben, mely segíteni fog a fenevad elpusztításában.

A ti kötelességetek az, szeretett követőim, hogy azokra összpontosítsatok, akik el fogják utasítani Irgalmasságom Kezét. Nem számít, ha a Nevemben nevetségessé tesznek benneteket, mindaz, amit tennetek kell, hogy esedezzetek a lelkek megmentéséért. Tudnotok kell, hogy Isten földi hadserege különleges kegyelmeket fog kapni ahhoz, hogy magával hozza azok lelkét, akik kételkednek Szent Szavamban.

Amikor lehetővé teszik a kétségek elmérgesedését, akkor az ember elszakad Istentől. A kétségeket a Sátán ülteti az ember szívébe azért, hogy megtévessze Isten gyermekeit, elhitetvén velük azt, hogy Ő, az Isten nem Létezik.

Amikor az ember nem hisz Istenben, akkor a jó és a rossz közötti különbséget sem fogadja el. Isten vezetése nélkül bele fog sétálni minden csapdába, amelyet a Sátán elébe helyez. Aztán oly sok gyűlölet fog megnyilvánulni az emberek szívében, mert ha nyitva hagyják magukat a gonosz előtt, akkor a düh elönti a szívüket. A legrosszabb harag a Keresztényekre fog irányulni, és ezek az emberek mégsem fogják tudni, hogy miért éreznek így. Ez azért van, mert azok, akik azt állítják, hogy nem hisznek Istenben, több időt töltenek azzal, hogy elítéljék azokat, akik hisznek.

Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok a lelkükért.

Jézusotok

Mária Magdolna által

Ma délután Shiny Sabu India Kerala államában élő fiatal édesanya, feleség tanúságtételt tett előttünk a váci Szent Anna Piarista Templomban. Miközben folyamatosan lefordították nekünk Shiny beszédét rendkívüli kegyelmekben részesültünk, amit bizonyára mások is tapasztaltak.

Őrangyalaink elvezettek minket egy csodálatos forráshoz. A mi Urunk személyesen kínált meg mindenkit ebből a forrásból, majd így szólt: „Gyermekeim, Én most az igazság forrásából kínáltalak meg titeket. Felfrissítettem lelketeket és a hit évének ajándékaként megerősítettem mindnyájatok hitét az Örök Élet iránt. Tőletek különösen elvárom, hogy a szentségi életben növekedjetek és végső célotok a saját üdvösségetek mellett mások üdvösségre segítése legyen. Ez a ti legnagyobb hivatásotok itt a földön. Ez a világ a szakadék felé vezeti legtöbb eltévedt gyermekemet. Szükségem van a ti imáitokra, hogy őket megmenthessem a gonosz karmaitól. A lelkekért való harc egyre jobban erősödni fog hamarosan szemmel láthatóan is. De ne féljetek! Mert ezek a megpróbáltatások előre jelzik második eljövetelemet. Sokszor mondjátok: Urunk, mikor jössz el közénk és vetsz véget e bűnös világnak? Bizony, bizony mondom nektek, egyetlen imát, sóhajt sem engedek el fülem mellett. Várjatok Engem örömmel és türelmesen! Ígéretemet be fogom tartani, és teljesíteni fogom. Ó, mily nagy öröm fog akkor sugározni választottaim arcán, amikor az égből angyalaim szózata elhangzik dicsőséges eljövetelemről a Föld minden táján. Ez a nap oly emlékezetes lesz minden teremtményem számára, mint a betlehemi születésem. Mielőtt mindez bekövetkezik, azt kívánom mindnyájatoktól, hogy kövessetek Engem és tartsatok ki Mellettem. Béke veletek gyermekeim!”

A Szűzanya sokak számára érezhetően jelen volt köztünk. Mindenkit átölelt édesanyai szeretetével és azt üzente nekünk: „Kicsinyeim, veletek vagyok szorosan Szent Fiammal. Örömmel jöttem el közétek, hogy kiosszam kegyelmeimet köztetek is. Boldog vagyok, mert több gyermekem tiszta szeretettel mélyen a szívébe zárt engem, és elhatározták, hogy mindennap tisztelettel fognak rám gondolni és kérni fogják közbenjárásomat szükség idején. Hálátokat látva édesanyai könnyeimmel megjelöltem homlokotokat és kértem Szent Fiamtól, hogy árasszon el titeket békéjével. Mindig boldogan járuljatok szentáldozáshoz! Én minden szentáldozás alkalmával jelen vagyok előttetek és mellétek állok. Ahol Szent Fiam van, ott vagyok én is, mivel elválaszthatatlanok vagyunk. Tehát valójában Szent Fiam az, aki mellétek rendel engem. Adjatok hálát Mennyei Atyátoknak az eucharisztia csodájáért! Ha nem lenne eucharisztia, akkor mind elvesznétek. Ezért használjatok ki minden alkalmat, hogy szentmisén vehessetek részt. Én fogom a kezeteket és mutatom nektek az utat az életszentség felé. Csak úgy tudtok igazán kedvesek lenni Mennyei Atyátok előtt, ha szeretetben éltek a nap 24 órájában. Ne gondoljátok, hogy ez lehetetlen! Mennyei Atyátok szeretete és kegyelme által minden lehetséges. Édesanyai békém töltse be szíveteket és védelmezzen titeket a gonosz minden kísértétől!”

A szentmisében Szűzanyánk mindenkit Jézus irgalmas szívébe helyezett úgy, mint a fehér liliomokat. Szentáldozásnál az Úr így szólt: „Én vagyok az igazság. Aki ezt az igazságot megtalálja, másokat is elvezet az igazságra.”

Mária Magdolna

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/20130419-vac

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Kérem azokat, akik félnek és össze vannak zavarodva ezen Üzenetek miatt, hogy hallgassanak meg most Engem

2013. április 19. péntek 17:00

Drága szeretett leányom, milyen magányos számodra ez a Küldetés, annak ellenére, hogy több százezer ember körülvesz téged szeretetével és imájával.

Amikor Nekem dolgozol és a Lábaim előtt teljesen rám hagyatkozván átadod magad Nekem, akkor nagyon egyedül fogod érezni magad. Szembesülni fogsz ellenségeim haragjával, akik egy pillanatra sem fognak békén hagyni téged.

Neked, leányom, most meg kell hallgatnod, amint ezeken a Szavakon keresztül, melyeket Isten gyermekeinek ajándékozok, egy különleges Ajándékot nyújtok mindazoknak, akik elutasítanak Engem.

Kérem azokat, akik félnek és össze vannak zavarodva ezen Üzenetek miatt, hogy hallgassanak meg most Engem. Nem tudjátok, hogy mennyire szeretlek benneteket, még annak ellenére is, hogy nehezteltek Rám? Nem tudjátok, hogy Én soha nem büntetnélek meg benneteket, csak azért, mert ezeket az üzeneteket nem fogadjátok el, amelyek azért adatnak nektek, hogy felkészítsenek és megerősítsenek titeket az előttetek álló megpróbáltatásokra? Nem ismertek fel Engem, szeretett Jézusotokat, amikor most szólítalak benneteket?

Én a ti Megváltótok vagyok, és Én sohasem dobnálak félre benneteket, amikor kétségek vannak az elmétekben. Hogyan is haragudhatnék rátok, amikor ti szerettek Engem és csak az Igazsággal törődtök? Én azokra a kihívásokra készítelek fel most benneteket, amelyekkel szembe kell néznetek, midőn a földi Egyházamról megjövendölt próféciák ki fognak bontakozni.

Annak érdekében, hogy Irgalmas Szeretetemhez vonzzalak benneteket, és hogy megvilágosítsam a szíveteket, az alábbi Ajándékot adom nektek. Megígérem nektek, hogy amikor így, ezen az imán keresztül hívtok Engem, akkor a kétségeitek, hogy „Ki Vagyok Én, Aki most veletek beszél”, el fognak tűnni. Felkínálom nektek ezt az Ajándékot, hogy az imákon keresztül – amelyeket a világnak adok ezekben az időkben – megmenthessem az egész emberiséget. Ha büszkeség nélkül és nyílt, tiszta lelkiismerettel jöttök Hozzám, azonnal tudni fogjátok, hogy megkaptátok ezt az Ajándékot. Ez egy, a mások megtérése érdekében adott ajándék.

A Keresztes Imahadjárat 105. imája: Ajándék mások Megtérésére

Ó, legdrágább Jézusom, Irántad való Szeretettemmel kérlek, fogadd el lelkemet, hogy összhangban legyen Veled.

Vedd lelkemet, borítsd be Szentlelkeddel és segíts nekem, hogy ezen ima által megmeneküljenek mindazok, akikkel kapcsolatba kerülök.

Szent Irgalmaddal árassz el minden lelket, akikkel csak találkozom, és kínáld fel számukra az üdvösséget, melyre szükségük van ahhoz, hogy belépjenek Királyságodba.

Halld meg imáimat. Hallgasd meg kérésemet és Irgalmasságod által mentsd meg az egész emberiséget. Ámen.

Arra kérem azokat, akik rágalmakat szórtak ezekre az Üzenetekre, és akik elutasítják ezeket, hogy jöjjetek Hozzám. Meg fogom mutatni nektek az Igazságot. Hordozni foglak benneteket és vigaszt fogok hozni nektek. Mindig szeretni foglak benneteket, független attól, hogy mennyire megbántotok Engem.

Jézusotok