2010. november 9., kedd

Nagyfalui üzenet, 2010. november

2010 – A SZENTEK MEGISMERÉSÉNEK ÉS KÖVETÉSÉNEK AZ ÉVE –NOVEMBER
”Isten Akarata az, hogy szentek legyetek!” (1 Tessz 4,2)
74. havi imatalálkozó Nagyfaluban, a Szentháromság hegyén
A Szentírásból elmélkedjük át a vasárnapi és az ünnepnapi evangéliumokat! (Mk.5;Lk.20;21;23;Mt.24) 
Havi mottó:„Atyám, szabadíts meg a gonosztól!(Mt 6,13)
Havi imaszándék: a jóra törekvő életünket ajánljuk fel a tisztítótűzben lévők megszabadulásáért!
Konkrét feladatunk: ha tehetjük, menjünk el szeretteink sírjához, tegyük rendbe azt, és imádkozzunk ott a lelkük üdvösségéért!
N.B. november 21-én 13 órakor virággal fogjuk megkoronázni Krisztus Királyt.

Szeretett engesztelő gyermekeim! Mivel a gonosz lélek napjai meg vannak számlálva, ezért rendkívüli módon támad titeket. Az utolsó időkben, amelyben éltek, meg kell tanuljatok rendkívüli módon védekezni és harcolni ellene.
Én, a Szentháromság Akaratából, a Sátántipró Asszony vagyok. Most elmondom nektek, hogy ti és őseitek hogyan kerültök a gonosz lélek hatalmába és hogyan kerülhettek újra a Szentháromság uralma alá.
A Gonosz hatalmába bűneitek, mulasztásaitok, lelki sebeitek, őseitekkel való kapcsolatotok le nem rendezése, okkult ördögi praktikák, Isten nélküli és istentelen életetek,… miatt kerültetek.
Hogyan kerülhettek újra a Szentháromság teljes uralma alá?
Az őszinte bűnbánatotok által! Fontos kimondani Isten és az Ő szolgája előtt, a szentgyónásban, hogy ’Isten Irgalmára szoruló bűnös ember vagyok! Felelős vagyok bűnös tetteim minden következményéért. Teljes szívemből ellene mondok a gonosz léleknek, ellene mondok minden kísértésének és teljes szívemből döntök Isten mellett és egészen Neki szentelem az életemet.’ Ha ezt megteszitek, kikerültök a gonosz hatalma alól, és Isten uralma alá kerültök. Arra kérlek titeket, hogy kérjetek Istentől bocsánatot őseitek bűnei miatt is, hogy ők is szabaddá váljanak.
Ha megtanultok megbocsátani és bocsánatot kérni, lelki sebeitek begyógyulnak, a szeretet- kapcsolatotok helyreáll Istennel, élő és elhunyt szeretteitekkel és az egész emberiséggel. Tudnotok kell, hogy a harag, gyűlölet és minden más bűn utat nyit számotokra a gonosz lélek uralma felé. Ezt a kaput bocsánatkéréssel és megbocsátással tudjátok végleg bezárni.
Ha gyógyító imát végeztek, megszabadulhattok a gonosz lélek által okozott testi- lelki- szellemi betegségeitektől. Ha a gyógyulásotok nem következik be, ajánljátok fel engesztelésül szenvedéseiteket tisztulásotokért, az egész emberiség megtéréséért és a tisztítótűzben szenvedő őseitek megszabadulásáért.
A szabadító ima által megszabadulhattok az ördögi megkötözöttségeitektől. Sorozatosan elkövetett, visszatérő bűneitek által olyanná váltok, mint egy a lábain madzaggal megkötözött madár, amely nem tud szabadon repülni, csak egy behatárolt területen. A rendszeresen végzett szabadító ima által megutáljátok a bűnt, megszeretitek a jót és elindultok a lelki fejlődés útján.
Ha a gonosz birtokba vett benneteket,az ördögűző ima által megszabadulhattok tőle. A megszállott emberek olyanok, mint a kalitkába zárt madár, amelybe önként maguk sétáltak bele. Ördögűző imát a Pápa, a püspökök és az általuk megbízott papok vagy karizmatikus személyek végezhetnek. Ezt a gonosznak parancsoló imát csak tiszta lélekkel, Isten erejében bízva és gyakorlat által lehet végezni, sohasem egyedül, mindig közösségben.
Mit tegyetek az abortált magzatokkal?  Először is kérjetek bocsánatot Istentől és a megölt magzatoktól, és mondjátok ki azt, hogy szeretitek őket. Utána kérjetek bocsánatot Istentől azok nevében is, akik tudtak az abortuszról és segédkeztek abban. Utána vállaljátok a szenvedéseket, amelyet Isten megenged az életetekben jóvátételként.
Vannak házak, családok, helyek, napok, bizonyos útszakaszok,… amelyek súlyos bűnök miatt a gonosz hatalma alá kerültek. Arra kérlek titeket, hogy Jézus Vére, felajánlott szentmisék, szenteltvíz hintés, tömjénezés által törjétek meg a gonosz erejét és helyezzétek ezeket a helyeket és személyeket a Szentek és az Angyalok védelme alá.
Még arra is megkérlek titeket, hogy Jézus Nevében radikálisan határoljátok el magatokat a gonosz lelkektől, a bűnös világtól, a gonosz emberektől és a pokolba jutott őseitektől, hogy ezután már egyáltalán ne tudjanak ártani nektek! Égessétek el az okkult könyveket, a pornó anyagokat, az ördögi praktikák minden eszközét (inga, kártya, varázseszközök, stb.), adjátok vissza a lopott dolgaitokat, vagy térítsétek meg az okozott kárt, hogy a gonosz uralma alól megszabaduljatok. Tanuljátok meg Jézus uralma, védelme, oltalma alá helyezni önmagatokat, szeretteiteket, javaitokat, az egész emberiséget és a tisztítótűzben szenvedő őseiteket. Ezt időnként ismételjétek meg!
Bánjátok meg mulasztásaitokat, amelyeket a tisztítótűzben szenvedő őseitek ellen elkövettetek! Kérjetek bocsánatot tőlük és ti is bocsássatok meg nekik! Tegyétek jóvá mulasztásaitokat felajánlott misesorozattal (gregorián, kilencedek)! Minden ősötöket anyai és apai ágon visszamenőleg helyezzétek Jézus Szent Sebeibe, hintsétek meg őket Jézus Szent Vérével, és kérjétek rájuk Isten Irgalmának a kiáradását és áldását.
A családfa gyógyításával leszeditek még ezen a földön élő szeretteiteket a gonosz szekeréről és áthelyezitek őket Isten szekerére, a tisztítótűzben szenvedő szeretteitek kiszabadításán munkálkodtok, az abortált magzatokkal helyreállítjátok a szeretetkapcsolatot.
Ha nem helyezitek Isten uralma alá magatokat és őseiteket kéréseim szerint, minden rosszra számíthattok. Ha kéréseimnek engedelmeskedtek, Isten uralma alá helyezve magatokat és őseiteket, egészen közel kerültök a szeretetben Istenhez, az egész emberiséghez, a tisztítótűzben szenvedő és az üdvözült lelkekhez. Testi-lelki gyógyulásra, megtérésre, újjászületésre, purgatórium nélküli üdvösségre számíthattok.
A Szentháromság Általam áld meg titeket az Ő isteni Oltalmával!”
Házi feladat novemberre:
„URAM SEGíTS, HOGY IGENT MONDJAK NEKED EGÉSZ ÉLETEMBEN ÉS HALÁLOM PILLANATÁBAN IS!!!
(Az üzeneteket Nagyfaluban, Csilik János atya közvetítésével kapjuk!)
  Előretekintés 2010 decemberére:
A következő egyházi év az ünnepek megismerésének és megélésének az éve lesz.
Az egész engesztelő közösségnek megköszönöm minden áldozatvállalását, amelyet Istenért és a lelkekért tett az elmúlt évben.
Kegyelemmel teljes adventi készülődést kívánok mindenkinek!
Decemberben 2-3-4-5-én lesznek az engesztelések 13 órai kezdettel!
Csilik János:
CHIARA LUCE BADANO (1971-1990) ÉLETSZENTSÉG 18 ÉVESEN
Nem is olyan rég még köztünk élt és már a boldogok között tisztelhetjük őt. Nem volt szerzetes, nem volt pap, hanem egy olasz diáklány, akitől 17 évesen megkérdezte Jézus: „Akarod-e hordozni a keresztemet, mert a te segítségeddel sokkal több embert tudok megmenteni a kárhozattól?” És Chiara igent mondott Jézusnak!
1960-ban két olasz fiatal, Ruggero Badano és Maria Tereza Caviglia összeházasodnak. Éveken át hiába várakoznak, nem születik gyermekük. Nagyon sokat imádkoznak együtt és elzarándokolnak a Szűzanya szentélyébe, kérésükkel a szívükbe. 11 év után meghallgatásra talált az imájuk és 1971 október 29-én megszületett a kis Chiara. A szülők a Szűzanya ajándékának tekintik őt. Csodálatos a gyermek, mindig mosolyog, beszédes, vidám természetű, szereti a sportot, a természetet és a zenét. És szereti „az utolsókat”, a szegényeket, akikre kevesen figyelnek oda.
Óvodáskorától pénzt gyűjtöget egy kis dobozban az afrikai szegény gyerekek részére és arról álmodozik, hogyha felnő, orvos lesz, hogy meggyógyítsa őket. De nemcsak a távol lévők vonzzák, akiket „könnyű szeretni”, hanem a saját társai között is mindig megtalálja azokat, akiken segíthet. Chiara boldog kislány, aki szereti az életet és szeretné másokét is széppé tenni.
Elsőáldozásra egy evangéliumos könyvet kap, amely nagy hatással van rá. Kilenc éves korában tagja lesz a Fokoláré közösségnek, ahová barátait is magával viszi. Életének mottója ettől kezdve „azt akarom, hogy mindenben Isten legyen az első helyen!”
Az Istenszeretet természetes módon járja át az életét, miközben éli a fiatalok mindennapi életét. Egy nap teniszezés közben olyan éles fájdalom hasít a hátába, hogy kiesik a kezéből az ütő. Ekkor 17 éves. Másnap elmegy az orvoshoz, aki hosszas vizsgálódás után először a szülőkkel közli a szomorú hírt: a lányuk, a csontrák miatt, gyógyíthatatlan. Amikor Chiara is megtudja a diagnózist, némán imádkozva lefekszik az ágyra. Amikor lassan felül, mosolyogva megfogja édesanyja kezét és azt mondja: „Tudod mama beszélgettem Jézussal. Azt mondtam Neki: Jézus, ha Te Akarod, én is akarom!” Ezt ismételgette gyakran az elkövetkezendő fájdalommal teli év során. A betegség nagyon hamar elhatalmasodik, több fájdalmas műtét is követi egymást. Chiara rövíd idő után már járni sem tud. Fájdalmai közepette ő ad lelki támaszt családjának és azoknak akik felkeresik betegágyán. A látogatókat, fájdalomtól meggyötört, de mosolygós arccal fogadja. Arca mindvégig nyugalmat, békét, örömet sugároz. Naplójában ezt írja barátainak címére: „Egy pillanat allatt léptem ki az életetekből! Szerettem volna megállítani azt a vonatot, ami elvitt töletek! Sok mindent nem értettem! Tele voltam tervekkel, vágyakkal. Egy új világ várt rám és semmi mást nem tehettem minthogy ráhagyatkozzam. Mosmár érzem, hogy egy csodálatos isteni terv része vagyok, amely lépésről – lépésre kitárúl előttem.” Távol lévő barátainak ezt üzeni: „A fiataloké a jövő! Én már nem tudok futni, de szeretném átadni nektek a lángot, mint az olimpián. Vigyázzatok, csak egy életetek van és az mindent megér, hogy jól éljétek.” A betegség lassanként felemészti testi erejét, de a lelki ereje töretlen. Kezelőorvosa, aki nem hívő így nyilatkozik: „Mióta megismertem Chiarat és a családját valami megváltozott bennem. Most kezd összeállni bennem a kép a kereszténység lényegéről!”
1990 júliusában ezt írta Chiara Lubichnak, a Fokoláré mozgalom alapítojának: „Amióta leállították az orvosok a kezelésemet, annyira fáj a hátam, hogy nem bírok oldalra fordulni és néha úgy érzem megfojt a fájdalom! Ugye a Jegyesem látogatott meg engem?”  Chiara Lubich a következőket válaszolta neki: „Chiara, ne félj attól, hogy Igent mondj Jézusnak minden pillanatban! Jézus erőt fog adni neked, én ebben biztos vagyok! Én is imádkozom érted, és lélekben mindig veled vagyok! Isten Végtelenűl szeret, és be akar hatolni a lelked legmélyébe és meg akarja veled éreztetni a Mennyországot!”
Chiara a szenvedésben Jézus látogatásait látja és tudatosan készül a Vele való találkozásra!
Mindent megtervez: azt kéri, hogy mennyasszonyi ruhában temessék el, hiszen mennyei Jegyese elé készül. Halála előtt azt mondta: „Ne sírjatok miattam, én Jézushoz megyek! Nem akarom, hogy temetésemen az emberek szomorkodjanak, inkább énekeljenek teljes szívükből!” Utolsó szavai, amelyeket az édesanyjának mondott, ezek voltak: „Légy boldog mama, mert én boldog vagyok!”
Chiara Luce hamarosan sok fiatal számára Égbe mutató jel lesz. Barátai, tisztelői, amikor sírjánál összegyűlnek, úgy emlékeznek rá, mint aki most is velük van! Hisszük azt, akik eljutottak az Istennel való közösségre, közbenjárnak értünk! Chiara Luce Badano közbenjárására már történt egy csodálatos gyógyulás, amelyet XVI. Benedek pápa 2009 december 19-én kelt dekrétumában elismert.
Chiara Luce, kérünk járj közbe értünk is Istennél, hogy a mi életünkben is, mindig, mindenben Isten legyen az első helyen!

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek – “The Warning”

A Szűzanya első üzenete

2010. november 8. hétfő, 15.30 Otthon, a rózsafüzér elmondását követően

(az alábbi üzenet felvilágosításul szolgál a jövőre nézve, azok számára is, akik még rejtve vannak és üzeneteket kapnak, de még nem tudják,  hogy mit kell tenniük)
“Gyermekem, ez a feladat, amit rád bíztam nagy felelősséggel bír, nem hagyhatod, hogy bárki is megakadályozzon feladatod végrehajtásában. Hirdetni kell az igazságot. Kiválasztott vagy erre, hogy ezt tedd. Gyermekem, légy erős. Nézz fel az Istenre, és kérd, hogy vezessen, hogy elvégezd a feladatot, amit rád bíztam.
Az összes szentek melletted vannak, és segítenek neked a munkában. Azok a személyek, akiket láttál, mind a segítségedre lesznek, hogy határtalan üzeneteimet terjeszteni tudjad, és hogy mindenki számára hallhatóvá tegyed. ( Itt azoknak a különböző szenteknek a képeiről van szó, amelyeket a látomások közben látott a látnoknő, de neki fogalma sem volt arról, hogy kik lehetnek ezek, míg később mások azonosították ezeket a képeket: pl. Szt. János-Pálét, Fausztina- nővérét, és Szt. Józsefét, s még két személyét, akiket nem tudtak azonosítani.)
Vezetni fognak téged. Nem lesz egyszerű dolgod, de szívesen és kitartóan dolgozol majd. Mindent megjövendöltek, ami történik. Egy eszköz vagy, amelynek segítségével Isten szava eljut az összes gyermekemhez.
Soha ne feledd, hogy Isten az összes gyermekét szereti, azokat a bűnösöket is, akik folyton szidják Őt. Könyörögj mindenkiért, hogy mindnyájan kegyelmet kapjatok. A Szent család újra egyesülni fog.
( Szünet…  ezen a ponton nagyon meglepődtem. Ezért megkérdeztem a Szűzanyát: “Jól értettem ezt a részt?” Kedvesen mosolygott, és folytatta…)
Vedd a ceruzádat és írjad, ez a helyes, és terjeszd ezt az üzenetet, mielőtt még késő lenne. Ezek az üzenetek az Istentől vannak, és tisztelni kell őket. Bízom benned, hogy gondoskodni fogsz arról, hogy ebben a hitetlen világban a lehető leghatékonyabb módon napvilágra jussanak. Különösen fontos, hogy erős maradj a Fiam számára. Tudom, hogy Vele, Érte, és Általa szenvedsz. Örvendj, mert így helyes. Áldott légy gyermekem, amiért kiválasztattál erre a feladatra. Légy erős.
Minden nap imádkozz a vezetésért. Ne félj, idővel mind erősebb leszel. Minden nap veled leszek, és a családoddal. A Szentlélek működik általad, ezért tudod kinyilvánítani azt az Igazságot, ami az Atyám terve a Földön. Gyermekem, ne törődj a kétségeiddel. Ezek az isteni üzenetek nem a képzeleted szüleményei. A jövendőről szóló írások magyarázatra kerülnek.
Imádkozz Isten minden gyermekéért. Szeretett Fiamat mindennap nagyon megbántják. Az emberek bűnei kínozzák Őt. A kereszthalála óta még soha nem szenvedett ennyire, mint most.
Megvan benned az erő és lelkület, amire szükséged van, hogy Isten áldásával eleget tegyél a küldetésednek. A felkészítésed befejeződött. Kész vagy a rád váró küzdelemre.
Menj csak gyermekem. Övezd fel magad, emelt fővel állj, és segíts a gonosz elleni küzdelemben. Ne kételkedj többé, ha egyedül maradsz. Veled van az összes angyal és szent, s vezetnek téged minden lépésednél, közöttük Szt. II János Pál, Szt. Fausztina és Szt. József.
Köszönöm gyermekem rendkívüli hitedet. Igazi harcos vagy, s úgy az Atya, mint a Fiam nagyon szeretnek téged. Egy vagy Jézussal, s a kezedet a Szentlélek vezeti.
Menj csak gyermekem, s végezd a rád bízott munkát, s ebben a legfontosabb történelmi időszakban használj fel  minden eszközt, ami csak a rendelkezésedre áll.
Isten áldjon gyermekem.
Krisztusban szerető Édesanyád, Mária, a Föld Királynője.

( Itt azoknak a különböző szenteknek a képeiről van szó, amelyeket a látomások közben látott a látnoknő, de neki fogalma sem volt arról, hogy kik lehetnek ezek, míg később mások azonosították ezeket a képeket: pl. Szt. János-Pálét, Fausztina- nővérét, és Szt. Józsefét, s még két személyét, akiket nem tudtak azonosítani.)

2010. november 8., hétfő

2010.11.07.

2010. november 7. Vasárnap
Reggel elmentünk a szentmisére. Nagy meglepődésemre, a szentmise elején volt egy belső látomásom. A szentmise kezdetekor szép karizmatikus énekeket énekeltünk, alig tudom kifejezni szavakkal, amit láttam. Láttam az Úrjézust, az Irgalmas Jézusként. Kitárt karokkal és nagy szeretettel köszöntött bennünket, gyermekeit, akik részt vettünk a szentmise áldozatában. Utána fehér ruhában láttam Jézust, koronával a fején, tárt karokkal és szeretettel nézett ránk. Az evangélium előtt láttam Jézust, ahogyan odamegy a szószékhez és Ő maga olvassa fel nekünk az evangéliumot.
Amikor énekeltük a „Szent vagy”-ot, láttam Jézust: fehér ruhában jött lefelé hozzánk, és angyalok seregei vették körül mély szeretettel és imádattal.
Az úrfelmutatáskor láttam Jézust meghalni a kereszten. Szentmise végén láttam Őt az égben aranyszínű ruhában, mögötte volt a Mennyei Atya, mellette pedig a Szentlélek galamb alakban. Jézus megáldott minket az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében.
Szentmise után megkérdeztem Jézust, kitaláltam-e mindezt, vagy képzelődtem? Jézus: Drága gyermekem! Hidd el, nem képzelődtél! Megmutattam neked, mi történik a szentmise egyes részeiben.
Ma felhívtam egy kedves ismerősömet. Megkérdeztem általa Jézust, hogy vajon megkaptam-e a látomás kegyelmét? Jézus ezt mondta rajta keresztül. Drága kislányom, te este megkaptad első látomásodat. Az ezt követő többi látomás is mind tőlem való lesz. Végtelen szeretetemet irántad nem tudtam tovább magamban tartani, még sok kegyelemben lesz részed.
Nagyon boldog voltam. Este bementem a konyhába és láttam Jézust ott ülni az egyik széken. Vacsora előtt újból láttam Jézust, és azt mondta: imádkozzunk, és kérjük áldását az ételre és mindenre, mert mindent neki köszönhetünk. Elmondtuk az imát és Jézus mosolyogva megáldott minket. Amikor megcsókoltam Jézus Szent Sebeit a feszületen, Jézus mellettem állt és mosolygott rám.
Szűzanya: 7. Parancs: Ne lopj!
Drága gyermekem! Sajnos az egész világon elterjedt a bűnözés és nagyon gyakori a lopás. Miért lopnak az emberek? Ennek sok oka van. Vannak, akiknek nincsen pénzük, de nem akarnak dolgozni, ezért inkább lopnak.
Aki e parancsolat ellen vét, az súlyos bűnt követ el! De nem csak tárgyakat, járműveket vagy pénzt lehet lopni. Mert testileg és lelkileg is el lehet lopni például egy lánynak a szüzességét azáltal, hogy megerőszakolják. Aki ezt a mocskos bűnt elköveti, annak az Úr sosem felejti el ezt a cselekedetét és halála óráján, ha nem bánja meg bűnét, találkozni fog Isten haragjával és igazságosságával. Ne akarjátok megismerni az Urat az Ő igazságosságában, mert lelketek könnyen elkárhozhat. Gyermekeim, tanuljatok meg becsületesen élni, dolgozni, hogy ne kelljen lopnotok! Higgyétek el, ha egész életetekben becsületesen éltek, az Úr jóságában elhalmoz benneteket sok-sok kegyelemmel, mely lelketek javára szolgál. Éljetek tisztességesen és becsületesen! Törekedjetek betartani ezt a parancsolatot! Most pedig édesanyai áldásommal megáldalak a jó és becsületes élet lelkületével az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében. Amen.
Megkérdeztem Jézust, hogyan tudom meghálálni neki ezeket a csodálatos kegyelmeket? Jézus: Szeress Engem gyermekem! Szereteteddel mindent meg tudsz hálálni nekem!
Édesanyámnak elmondtam, hogy Jézus ott van köztünk, édesanyám letérdelt az Úr előtt. Én pedig láttam Jézust, ahogyan előtte áll, mosolyogva lehajolt hozzá és megsimogatta a fejét.

Jelenések könyve - Első látomás: A hét gyülekezet

Az első látomás során a megszólított hét gyülekezetről nyerhetünk közelebbi képet. Ezek közül ezúttal az első két gyülekezetnek küldött üzenetet nézzük meg közelebbről. Ennek során felsejlik az a gigantikus küzdelem a sötétség és a világosság erői között, mely már a kezdetektől zajlik.

A Jelenések könyve levélalakban készült, melynek címzettje hét kisázsiai gyülekezet.
Mint előző írásomban említettem, a Jelenések könyve Jézus Krisztus lelepleződése, apokalipsis-e. Jézus maga, mikor köztünk járt, az Atya lelepleződése volt szellemi értelemben. Krisztus megdicsőülését csak a hívők láthatták, ám számukra még a mai napig titok, hogy mekkora hatalom és dicsőség lett az osztályrésze mennybemenetele után Krisztusnak: „… s erről a dicsőségről próbálja a Jelenések könyve a leplet elvonni, hogy a kép ’jelein’, mintegy kormos üvegen által ebbe a fényözönbe betekintsünk.” (Csia, 37.oldal)
A lelepleződés egyben Krisztusnak és az övéinek az egyesülését is lehetővé teszi, mely a kijelentésben már végbe is megy.
Jánost a kijelentés angyala keresi fel. A Bibliában Dánielnek már megjelent egy ilyen angyal, aki Gábrielnek nevezte magát. Az angyaloknak nincsenek földi nevei, nevük jellemkép. A Gábriel jelentése: Isten vitéze. Az a harcos, bástya, akin a sötétség ereje megtörik. (Ez a név sok angyalra ráillik természetesen, ezért nem biztos, hogy ugyanarról az angyalról van szó, aki Dánielt is meglátogatta.)
Az angyal, Isten szolgája, Jánossal, a Felkent („Christos”) Jézus leleplezését közli, hogy azt adja tovább. Ez a leleplezés még csak részleges, képeken keresztül történik. A teljes lelepleződés a szemtől-szembe látás lesz majd.
A kijelentett dolgoknak nem hamarosan, hanem hirtelen, gyors egymásutánban kell megtörténniük, ez akár egy emberöltő alatt is végbemehet (lásd Mt. 23:24). Tehát nem az események kialakulásának idejéről, hanem azok lefolyásáról van szó. A végső kifejlés sem véletlenül tart ilyen sokáig. Ha az Egyház nem lenne ilyen fáradt és elaludt állapotban, az események menete is más lenne. Ezt azonban befolyásolni nem tudjuk, sőt, Isten az Egyház elalvását előre látta és azt figyelembe véve szabta meg a döntő időpontot. A középkori szentek ragyogó példái, az Egyházon belüli újra és újra előretörő megújulási mozgalmak azonban, szintén Isten akaratából, mindig közelebb tudták hozni a hajnalhasadást.
Előrevetítődik (Jel. 1:7) Jézus dicsőséges eljövetele, melyet már Isten ellenségei is látni fognak (ez a mennybemenetelnél még nem így volt).
A Jel. 1:9-17-ben János az elragadtatás állapotába kerül: „Szellemben eljutottam az Úr napjára”, tehát a szellemi látás síkjára. Ez azt jelenti, hogy János a jövőt élte át, Isten valóságában ez ténylegesen lehetséges.
János parancsot kap: amit lát, le kell írnia és el kell vinnie a hét gyülekezetnek Efézusba, Szmirnába, Pergamonba, Tiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába. A hét gyülekezet a látomásban hét arany mécslábként jelenik meg, mely az Egyházat jelképezi (a hét gyülekezet).
Jézus jobb kezében hét csillagot tart, melyek a hét gyülekezetet az igaz úton vezető emberekre utalnak.
Jézus a mécslábak, azaz a gyülekezetek között van, tehát köztük jár. Már nem egy szegényes megjelenésű földi vándor, hanem hanem dicsőséges király. Papi, ünnepi ruhában van, egész lénye pedig úgy tündököl, mint a nap. „Szeme mintha tűzláng lett volna”, azaz olyan szívbe fúró erővel lát, mely előtt a bűnös embernek le kell sütnie szemét. Jézusnak még a lába is izzó fémhez hasonló, mely ahol csak jár, mindent perzsel, ami nem égi anyagból való. Amikor megszólal, az olyan, mintha hatalmas víztömeg zúgása lenne a látomásban.
A szellemi látás sokkal valóságosabb, mint a testi. Mégis a szellemnek János számára előbb még álomképekké is kell alakítania ezt a látást. Ez azt jelenti, hogy a szellemi világot nem a maga tényleges valójában látta János, hanem tulajdonképpen egy alacsonyabb, földi ember számára is érthető szintre leegyszerűsítve, mert különben nem lehetne felfogni és kibírni sem. János előtt valóban Jézus jelent meg, aki azonban olyan megközelíthetetlen, olyan hatalmas, halandó ember számára felfoghatatlan hatalommal rendelkezik, hogy János hirtelen holtként összeesik. Jézus azonban lélekben megerősíti és János (lélekben) talpra áll (a valóságban a teste álomszerű állapotban lehetett).
Jézus minden gyülekezetnek külön üzenetet küld. Ezekben az üzenetekben a gyülekezeteket jellemzi, dícséri és ha kell, feddi is.
Az efézusi gyüklekezet (Jel. 2:1-7.)

Efézus, a maga több mint kétszázezres lakosával az ókor egyik legnagyobb városa volt. Egyben központja volt egy pogány istennő kultuszának is. Az efézusi gyülekezetet Pál, Akvila, Priszcilla és Apollósz alapították, a munkát később pedig Timótheus és János vitte tovább. A nagyvárosban meglehetősen sokféle vallás keveredett és a nagyvárosokra jellemző negatív tendenciák is jelen voltak, maguk a sátáni is erők igen aktívak voltak.
A keresztény gyülekezet is folyamatosan dolgozott, nem tűrte meg az akkoriban gyakorta felbukkanó, magukat aposotoloknak tituláló szerencsevadászokat. Ám a gyülekezeti élet gépiessé, egyre üresebbé vált és a hűtlenség kialakulásának veszélye fenyegette. „A nagy város tehát a következőként hat arra a keresztyén gyülekezetre, melynek Istennel való közössége lazul: 1. sürgő-forgó nyugtalanságba vonja, figyelmét szétszórja; 2. a kísértés számtalan alakjával kifárasztja és felzaklatja; 3. a bűnnel való megalkuvásban megpihenteti, de ugyanakkor elaltatja, s Isten hívásával szemben érzéketlenné teszi. Az efezusi gyülekezet e három fok közül csak az elsőt érte el.” (Csia, 60.oldal)
Abban az időben különböző, a vallásos jellegű, filozófiai nézetek keveredéséből szerteágazó mozgalmak burjánzottak, számos változatban, ilyen például a gnoszticizmus és az új platonizmus. Ezekben a bűntől való szabadulás vágya sok esetben természetellenes és erkölcstelen szertartásokkal vegyült. A nikolaitáktól való óvó figyelmeztetés ezekre a veszélyekre történő utalás az igében.
Amennyiben a gyülekezet nem hagy fel az öntetszelgéssel és nem néz önmagába, az Úr megvonja tőlük kegyelmét és büntetést helyez kilátásba. Még van lehetőség visszatérni a helyes útra, de a gyülekezet már rossz útra tévedt.
A szmirnai gyüklekezet (Jel. 2:8-11.)
Efezussal ellentétben Szmirna városa még ma is megvan. Élénk kereskedőváros volt. Az ottani keresztény gyülekezet komoly terrornak volt kitéve, volt, akinek vértanúhalált kellett halnia. A keresztényüldözéseket, mint más helyeken is, elszánt zsidó közösségek szították. A képmutató zsidó mentalitás ezen zsidó csoportok tipikus jegyei voltak. Mint ahogyan a Sátán egyik neve is Diabolos, azaz vádlót jelent, aki Istent rágalmazza az emberek előtt és fordítva (lásd Jób), úgy ezek a zsidók is szüntelenül rágalmazták és gyalázták a keresztényeket. A vallást csak külsőleg gyakorolták, de belül romlottak voltak. Annakidején ezt maga Jézus is a szemükbe mondta. Ez a fajta viselkedés még annál is rosszabb, mint ha valaki nem vallásos, de egyébként tisztességes, becsületes életet él. „A Sátán legerősebb várai nem a korcsmák és bordélyházak, hol gyakran önvádtól szenvedő, jobbra vágyódó lelkek vívódnak a bűn hatalmával, hanem a képmutatók zsinagógái és templomai. Jézust a papok, egyháztanácsosok és hitoktatók feszítették meg és ez örök vád minden olyan vallásos hivatalt viselő ember ellen, aki hivatását nem istenfélelemből, hanem külső, üres látszatért, vagy kapzsiságból folytatja.” (Csia, 63.oldal)
Azt olvashatjuk, hogy a gyülekezet szenvedései csak 10 napig tartanak majd. A számszimbolikában a számok nem mennyiségeket jelölnek, hanem tulajdonságokat. A tizenkettes szám a szent, isteni, a tízes pedig a földi dolgokat jelöli. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy a gyülekezet szenvedései múlandóak, akárcsak a földi dolgok.
Jézus a gyülekezetet nem vádolja, de ez nem azt jelenti, hogy az bűntelen lett volna. Az állandó próbatételek alatt álló gyülekezet lelkiismerete azonban bizonyára így is nagyon éber volt, ezért lehet az, hogy Jézus csak annyit kér tőlük: tartsanak ki azon az úton, melyen eddig jártak.
A küzdelem jutalma pedig ez: a mennyei élet. „Annak, aki győz, annak nem fog ártani a második halál.” A második halál az, amikor már nem csak a test, hanem az egész ember meghal. Ez nem álom nélküli alvás, léttelenség, hanem örök kétségbeesés, tehetetlenség, tétlenség. Ez azok sorsa, akik az égi gazdagságot életükben tudatosan, szándékosan megvetették.

A pergamoni üzenet
Pergamon Szmirnától északra, egy mély öböl végén épült. Csodás épületei messze földön híresek voltak. Itt állt a világ első könyvtára is, a könyvek előállításához használt irha a városról kapta a pergamen nevet.
Ebben a városban igen erős volt Bálám tanításának tisztelete. A pogány irányultság a vallásos köntösbe bujtatott bűnös életvitelt, parázna vágyak kiélésének legitimálását is jelentette. Szintén erős volt a keresztényüldözés, többen vértanúhalált haltak és a keresztényeket folyamatosan támadás alatt tartották.
Az ige mégis megfogalmaz feddést is a gyülekezettel szemben. A gyülekezet ragaszkodik ugyan Isten tanításaihoz, mégis megtűrte soraiban a pogánysággal szakítani nem tudó embereket, akik így bomlasztóan hatottak a többiekre is. A keresztény gyülekezet talán megértéssel fordult a földöntúli erőkkel való kapcsolatot, a földi kötöttségektől való szabadulást kereső pogányokkal szemben, ám közben maga is a bűvöletébe került a külsőségeiben érdekes, megragadó kultusznak, melyet a görög papság képviselt.
Az ige azzal is számol, hogy a keresztény gyülekezet vezetői nem ismerik fel, hogy rossz úton járnak és továbbra is azon maradnak. Ebben az esetben az Úr közbe fog avatkozni:"Ha nem teszed, sietve elmegyek hozzád és a szájamból kijövő pallossal harcolni fogok velük." (Jel.2:16.) A kétélű éles szablya képe Jézus szellemi közbeavatkozását jelenti. A kétélűség "az istenit és emberit, szellemit és lelkit elválasztó hatására" utal.
Azok, akik kitartanak, elnyerik jutalmukat: "A győzelmeseknek enni adok a rejtett mannából, fehér kövecskét is adok neki, és szavazó cserépre írva új nevet, melyet senki sem ismer, csak aki kapja." (Jel. 2:17.) A rejtett manna az égi kenyér, az égi életet jelenti. Erre vágynak a pogányok is, náluk azonban a rejtettség olyan titokzatosság, mely a csalást hivatott elrejteni. A keresztény ember számára a rejtettség az Istennel való kapcsolat emberi ésszel föl nem fogható voltára utal: arra, hogy Isten kapcsolatot enged létesíteni az emberek lelkének az ő saját lelkével. A fehér kövecske szintén a titkosságra utal a korabeli görög szavazás képén keresztül. Az új név új lelket, új lényeget, jellemet jelent.
A tiatirai gyülekezet
Tiatira ma is létező város, egykor élénk kereskedelme és ipara volt. A város lakóinak elpuhultsága, a földi örömök túlzott hajszolása a későbbi korokban is ismert volt. Benne aktív keresztény közösség működött, mely azonban nem csupán megtűrte, hanem teret engedett a Jezabel-mozgalomnak is. A tiatirai gyülekezet buzgó volt, de nem csak a jóban, hanem a rosszban is. Könnyen eltévedt. A kísértő már a gyülekezetben tevékenykedhetett és ami még rosszabb, hűtlenné tette őket Istenhez. "Megtörténik, hogy egy romlott keresztyénség átkát hordozó kor az őszintébb, nyersebb pogányság erejét és erkölcsi frissességét áhítja meg, s azt visszaállítani törekszik, de az többé nem lehetséges; a keresztyénségből visszapogányosodó nép soha többé nem lesz friss és erős." (Csia, 71.old.)
A Jezabel-tanításokra vezethető vissza például, hogy "a paradicsomi állapotok visszaidézése címén a bibliai kort követő időben bizonyos keresztyének meztelenül társalogtak összejöveteleiken." (Csia, 72.old.) Az Istentől rendelt erkölcsi törvényeket oly' buzgón feloldó "művészet", sőt maga az egész közélet napjainkban talán még erősebben fojtogatja az egészséges gondolkodású embereket, mint valaha.
Nem csupán a Jezabel-mozgalom létezett akkoriban, gombamód szaporodtak olyan tanok, melyek több vallást kevertek hagyományokkal, babonákkal. Így nem volt ritka az sem, hogy egy-egy ilyen szekta egyszerre körülmetélkedést várt el a tagjaitól, szigorú étrendet tartottak, úgy tartották, hogy Isten a teremtett világban lakik (panteisztikus értelemben), erős angyaltisztelet volt köreikben, maguk alkották meg istentiszteleteiket, szellemi fejedelemségekben hittek és azt is vallották, hogy az ember bűnbánat és önítélet nélkül is képes a szellemi világban üdvözítő tevékenységet végezni.
A Jezabel név ószövetségi eredetű, Akháb király nejére utal, aki szintén hasonló kultuszt vezetett be Izraelben.
Ez a feltehetően női szektavezető magát prófétának nevezte, ami arra enged feltételezni, hogy a mozgalomban erős spiritisztikus erők működtek és médiumok is voltak közöttük. Az ilyen körök nem egyszer számolnak be saját maguk is a Bibliában arról, hogy a csodákat tevő szellemek valójában tisztátalan szellemek voltak.
Ezen a helyen jegyzem meg, hogy a többször is feltűnő paráználkodás szó nem csak a fizikai cselekvésekre utal. Lelki értelemben vett paráználkdásról akkor beszélhetünk, ha valaki tudatosan elfordul Istentől.
A vesék és a szív vizsgálásával többször is találkozhatunk a Bibliában, párhuzamba állítva is. A korabeli ember úgy tartotta, hogy a vese az ember öntudatlan, ösztönös részének lakhelye, míg a szív a tudatos, a döntő rész helye.
A fentiek tükrében az isteni büntetés is kíméletlen lesz a Jezabel-mozgalomra nézve. Az egész mozgalomnak, az általa kitermelt tanítókkal együtt ("Jezabel gyermekei") még a híre sem fog megmaradni.
Isten követőinek nap mint nap súlyos kísértésekkel szemben kell helytállniuk, ezért az Úr nem is mér rájuk nagyobb terhet, csak maradjanak állhatatosak. A jutalmuk sem mindennapi lesz: olyan kemény, acélos jellemek keletkezhetnek így, melyeket az Úr méltónak találhat arra, hogy az eljövendő új világ igazgatásából kivegyék részüket.
Egy különösen szép ígéret is elhangzik: a hajnalcsillag odaígérése. A nappal Jézus uralkodása lesz a Földön, a hajnalcsillag maga az uralkodásra eljövő Jézus meglátása lesz majd. Ez lesz az ajándéka azoknak, akik Jézust egész életükben visszavárják.
A szárdiszi gyülekezet
Szárdisz városa igen gazdag kereskedőváros volt. Bár politikai jelentősége és gazdagsága idővel csökkent, az anyagi jólét, a gondtalan élet negatív hatásai komoly rombolást vittek véghez a gyülekezetben. Míg a tiatirai gyülekezetben még volt annyi erő, hogy küzdjön a kísértővel, Szárdiszban az istenfélő igaz emberek már kisebbségben voltak.
Mindössze néhány emberről történik említés, akik még nem mocskolták be magukat. Jézus felszólítja a gyülekezetet, hogy ébredjen fel öntelt álmából, mert ha nem teszi, az ítélet hirtelen fog eljönni rájuk.
Azok, akik ugyan nem bűntelenek, de szívük minden erejével Istent keresik és nem képesek elszakadni Istentől, tehát az igaz emberek, jutalmul tiszta életet kapnak, nem töröltetnek ki az élet könyvéből és ha eljön az ideje, ítélet nélkül léphetnek be a mennyek országába. Az élet könyve nem más, mint Isten tudata, őrző kegyelme.
A filadelfiai gyülekezet
Az üzenet elején Jézus magát a Dávid kulcsa birtokosának mondja. A kifejezés Ézs. 22:22-ből ered. Ott ez a kifejezés a Dávidtól származó királyok udvarnagyának hatalmát jelentette, rendkívül nagy hatalom volt ez. Ez azt jelenti, hogy Jézusnak van egyedül joga ahhoz, hgy Isten trónusa elé engedjen, vagy onnan kizárjon bárkit.
Filadelfia Szárdisztól délkeletre található egy völgyben, egykor kis Athénnak is nevezték. Az ottani gyülekezet feltehetően igen szegény volt: "kevés a hatalmad" (Jel. 3:8.). A keresztény gyülekezet előtt csak az lebegett, hogy Istentől ne távolodjon el. Ezért a helyes útról nem is lehetett eltávolítani. Ez a gyülekezet olyan belső nyugalmat, békét sugárzott, amit a helyi zsidók is megirigyeltek, akik különben a rájuk jellemző gőggel kezeltek mindenkit magukon kívül.
Szó esik a megkísértés órájáról. Ez az az időszak lesz, amikor a Sátánnak sikerül az egész emberiséget Isten ellen egy egységbe összefogni. Az emberiséget ekkor fogja érni Isten próbáinak azon utolsó sorozata, melyet a Jelenések könyve is leír. Ezek alól a próbák alól a filadelfiai gyülekezet mentesül. Ez nem elragadtatást jelent, hanem azt, hogy Isten itt a Földön fogja megóvni a gyülekezetet.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy a világ és az egyház két külön fejlődés előtt áll, mindkét úton próbák és szenvedések vannak. A világ a próbákon keresztül az előbb említett istenellenes egységre fog eljutni. A csapások az egyházat az Isten iránti hűségben fogják megerősíteni. Minél tökéletesebb az egyház ebben, annál kevesebb próbatétel fog rá várni az utolsó időkben. "a világot megmenteni akaró szeretet pedig azt kívánja, hogy éppen az utolsó nagy próba idején állandóan hangozzék az egyház bizonyságtétele, hogy a világnak alkalma legyen a megmentő evangéliumot mindvégig hallani, akkor is szeretni és akkor is menteni, mikor a gyűlölet és a sötétség legnagyobb lesz a világon; tisztaságot mutatni a legnagyobb fertőben is, s bátorságot a legnagyobb terrorral szemben: ez lesz az egyház utolsó, legnagyobb próbája, mely az Úr Jézust övéiben megdicsőíti." (Csia, 84.old.) Az egyház itt nem feltétlenül a szervezeti keretet jelenti, hanem az igaz emberek gyülekezetét.
A filadelfiai gyülekezet, mintha az utolsó idők egyházára is tenne utalásokat. A győzelem már karnyújtásnyira van, de a Sátán is ekkor próbálja majd meg megsemmisíteni az egyházat. Az Istenbe vetett feltétlen hit az, ami megmentheti a gyülekezetet. Itt azonban már az egyénekről beszélünk. Ezt a harcot mindenkinek egyénileg is meg kell vívnia, bizonyítania, hogy méltó a győzelmi koszorúra.
A győztes gyülekezet kiváltságos lesz, Isten szellemi templomának, a győztesek gyülekezetének oszlopa lesz, a templom rá fog felépülni.
A laodiceai gyülekezet
Laodicea Filadelfiától délkeletre volt található, ma már csak a romjai léteznek. Eredeti neve Diopolisz volt, nevét II. Antiochus király feleségéről, Laodikéről kapta. Gyapjútermeléssel, kereskedelemmel foglalkozó jómódú iparos város volt. A gazdagság is oka lehetett annak az elbizakodottságnak és a külsőségekre sokat adó jellemnek, mely az ottani gyülekezetet jellemezte.
A gyülekezetet nem zaklatják és látszólag minden a legnagyobb rendben van. De csak látszólag. Valójában elhatározatlan, motiválatlan és öntelt gyülekezet volt ez, aki a közeli filadelfiai gyülekezetet talán le is nézte annak anyagi értelemben vett szegénysége miatt, holott igazi értelemben, szellemi értelemben pontosan a laodiceai gyülekezet volt szegény. Isten emiatt érzett utálatát jól kifejezi, hogy "ki foglak köpni számból" (Jel. 3:16).
A közeli Filadelfiában tapasztalható vallási élet miatt Laodiceában is kialakul egy vallásos közösség, mely azonban önmagával szemben vak. Az ige találóan azt tanácsolja a gyülekezetnek, hogy vegyen nála "tűzben kiégetett aranyat"(Jel. 3:18), ami nem más, mint a szent Szellem, vagyis a megtérés Istenhez.
Vegyük észre, hogy Isten még az ilyen gyülekezetnek is felkínálja a kiutat, most még csak kopogtat a lélek ajtaján. Ha nem engedik be, tovább ál. Eljön viszont majd az idő, amikor már nem kopogtatni fog a zárt ajtón, hanem betöri azt: akkor már mint Bíró fog eljönni. Az győz, aki önmagáról el tudja vonni tekintetét és azt egyedül Istenre emeli. A gyülekezet számára ez a tanács hangzik el.
A hét gyülekezet
Röviden foglaljuk össze a hét gyülekezetnek írt üzenet lényegét, átfogóan is! Az üzenetek, a feddések, a figyelmeztetések és a dicséretek nem egy-egy gyülekezetnek szólnak, ez csak a közlés formája. A megfogalmazott üzenetek időtől függetlenül az egész egyháznak, az egyház minden tagjának szólnak. A Jelenések könyvének hét gyülekezete tehát egyenlő minden idő, minden hely összes gyülekezetével. "Hiszen a hetes szám itt éppúgy egyet jelent, mint Isten hét szelleme az egy, oszthatatlan Szellemet." (Csia, 92.old.)
A Jelenések könyvének egyik isteni csodája a hét gyülekezetnek írt üzenet. Mind a hét tökéletesen megfelel a keletkezés korában valóban létezett gyülekezetek állapotainak. Mégis időtlenek, magukon viselik a mindenkori gyülekezetek főbb jellemvonásait. Nincsenek konkrét személyek, utalások sem az üzenetekben. Ez szintén Isten azon tulajdonságába enged betekinteni, hogy időtől és tértől egyszerre képes látni mindent.
A hét üzenetet divatos félremagyarázni is. Az egyik ilyen felfogás a hét üzenetet hét egyháztörténeti korszakkal azonosítja, amit az egyháztörténetet kevésbé ismerő olvasók hajlamosak el is hinni. Ebben az esetben a legelképesztőbb dolgokkal találkozhatunk. Ezek az érvelések sokszor egy-egy számba kapaszkodnak, melyekre önkényes példákat próbálnak felhozni, például a szmirnai gyülekezet tíz napig tartó üldöztetését tíz darab(!) üldözésként értelmezik, melyekre készségesen példákat is összekeresnek az adott korból.
Az értelmezésekkor különben mindig a legegyszerűbb összefüggésekből kell kiindulnunk. Így a gyülekezetek sorrendjénél is. Nem egyháztörténeti korokat jelöl a sorrendjük, hanem a sorrendet a gyülekezetek földrajzi elhelyezkedése szabja meg, amit az üzenetvivőnek be kell járnia. Ilyen egyszerű.
Ezután el lehet gondolkodni a mélyebb összefüggéseken is. Mint említettük, nem egyháztörténeti korszakokat jelöl a hét üzenet. Egyháztörténeti típusokról van szó, azaz az egyház belső fejlődéséről, ami nem utolsó sorban sokkal hasznosabb is az egyház számára, mintha az csak a külsejére vonatkozna.
A tévtanításokat és félrevezető értelmezéseket nagyon könnyű felismerni arról, hogy azok a felületes látszatokat használják fel. Mindig azt tartsuk szem előtt, hogy a Jelenések könyve nem az egyház külső, tehát szervezeti fejlődését mutatja be, hanem a belsőt, a szellemit.
A hét gyülekezet kétféle fejlődési utat mutat be: az egyik a hanyatlás, a másik a szellemi megerősödés útja. Az üzenetek mindkét irányú fejlődésről szólnak.
Foglaljuk össze, mik fenyegetik az egyházat:
"1. hogy a saját erejére támaszkodik s az Isten szeretetével való kapcsolatot nem látja mindenekelőtt szükségesnek
2. hogy a nyomorúságba és háborgatásokba belefárad
3. hogy az istentelen világ nagyságát megkívánja
4. hogy hisz a Sátán mélységeinek
5. hogy elfelejti az ébresztést
6. hogy elfelejti igazi hazáját, a felfelé nyitott kaput és
7. hogy az önbizalom undok megelégedésével betelik." (Csia, 100.old.)
A Jelenések könyvének további fejezeteiben a 6. és 7. típusok további fejlődései lesznek láthatóak, egészen a végkifejletig. Közben az eddig megismert háttérerők előlépnek, megismerhetjük igazi lényüket, a Sátán uralma pedig a fenevadban belép a történelembe.

Németh Krisztián

Jelenések könyve: A világosság végső győzelme - Bevezetés

János Jelenések könyvének látványossága, izgalmas tartalma könnyen megragadja a fantáziát és további olvasásra serkent. Tudnunk kell, hogy a bibliai könyv győzelemről szól: a kereszténység végső győzelméről, az Egyház végső győzelméről a sötétség felett. Hogy mindezt Krisztus kinyilatkozta és írásos formában ma is rendelkezésünkre áll, óriási erőt adhat nekünk küzdelmeinkben. A most induló cikksorozat a könyvek elemzésére vállalkozik.


"A Jelenések könyvének keletkezési helye és ideje
Irenaeus egyházi atya a 2. század végén a régi hagyományokra hivatkozva feljegyzi, hogy a könyv látomásait János Domitianus uralkodása idején (81-96) kapta (Adversus Haereses V, 30, 3). Keletkezése helyét maga a könyv nevezi meg: Patmosz szigete (Jel 1:9). A sziget Kis-Ázsia délnyugati partjainál fekszik, Miletosz városával szemben.

A könyvben található utalások és kortörténeti adatok egyaránt valószínűvé teszik a könyv keletkezési idejéről szóló legrégibb hagyományt. Domitianus volt az első római császár, aki vallási okokból üldözte a keresztyénséget. A Néró idején végbement üldözéseknek nem a császárkultusszal való ellenkezés volt az oka. Domitianus volt az első császár, aki isteni tiszteletet követelt magának. Hivatalos címe ez volt: „Dominus ac deus noster” (Suetonius, Domitianus 13). Az uralkodó kultusza Kis-Ázsiában régtől fogva virágzott. Efezusban Domitianus uralkodása alatt az új császárnak szentelt templom épült. Kis-Ázsiában tehát különösképpen megvoltak a római államvallás és a keresztyénség, császárkultusz és Krisztus-kultusz összeütközésének feltételei.

Feltételezhetjük tehát, hogy a könyv az 1. század kilencvenes éveinek elején keletkezett, amikor a fiatal keresztyén egyházat a császárkultusz részéről megsemmisítő támadás fenyegette."
(Jubileumi Kommentár, 1995: János Jelenéseinek magyarázata, Dr. Kocsis Elemér)

Bevezető gondolatok

Miről szól a könyv? Röviden: Jézus Krisztus eljövetelének előzményeiről, magáról a dicsőséges eljövetelről és azután az ég és a föld egyesüléséről, más szóval a világosságnak a sötétségen aratott győzelméről.

A könyv címe Jézus Krisztus kijelentését, pontosabban leleplezését jelenti. Rémisztő, végső, eljövendő szavaink jelentése nincsen benne, Krisztus apokalipszise a Megváltó igazi valóságának leleplezését jelenti.

A könyv szerzője nem János, hanem maga Jézus Krisztus. A könyv alakja levél, melyet János hét Ázsiai gyülekezetnek küld. A Jelenések könyvének szerkezete igen bonyolult. A leírások részben egymásba fonódnak, részben vissza-visszaugranak az események sorában, ám egyértelműen haladnak a végkifejlet felé, melynek során a sötétség annál elszántabb lesz, minél jobban közeledik a végkifejlet.

A magyarázatok

Mindenképpen ki kell térnünk az évszázadok alatt napvilágot látott különböző magyarázatokra. Ezekenek négy fajtája van:
- történeti magyarázatok
- egyháztörténeti magyarázatok
- végidős magyarázatok
- vegyes magyarázatok, az előző három keverékei.

Bibliaolvasó emberek gyakran beleesnek abba a hibába, hogy szó szerint próbálják meg értelmezni a Szentírás szövegét. Sokszor ez azonban végletes zsákutcákhoz, tévtanításokhoz vezet, melyek például a különböző szektás tanításokban is testet öltöttek, de tudunk például kabbalisztikus megközelítésekről is.

A könyv teljesen pontos értelmezése nem véletlenül ilyen nehéz, gyakorlatilag ma is lehetetlen feladat, bár sok mindent sejtetni enged. Ez minden bizonnyal isteni intézkedés folytán van így. Ezzel ugyanis el van hárítva annak a lehetősége, hogy az emberek ne szívből térjenek meg, hanem pusztán alkalmazkodjanak, hogy a bőrüket mentsék. Érdekesség, hogy már az Ószövetségben is történik utalás erre: "Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd be a könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás." (Dán 12,4)

Ugyanakkor a "kódolt" üzenet a hívők elől is el hivatott rejteni a konkrét adatokat. Hogy azok állandóan készen tartsák magukat, szükségük van arra, hogy NE tudják a pontos napját és óráját a bekövetkezendő eseményeknek.

Látomások, képek


A részletek pontos megértésének van egy másik nehézsége is: a nem látható világ dolgait a látható világ szavaival kell leírni. Ez a leírás párhuzamosságokat, esetleg azonosságokat jelenthet, de a nem látható dolgokat még így is csak körvonalazni tudja, azokat az anyagi világ keretei között nem tudjuk teljes mértékben elképzelni, felfogni. Ezért nem szabad a szó szerinti értelmezés csapdájába esnünk. "Az apokaliptikus képeknek megfelelő tárgyak a földön nem találhatók: itt nincsen eleven angyalokból felépített trónus, nincs emberekből összeálló tenger, nincsenek olyan sáskalovasok, amilyenek a mélység kútjából füstoszlopként törnek elő, nincsenek gyöngykapuk és nincs napként világító bárány; mindezek a fogalmak a földön torzfogalmak, amelyeknek semmi valósága, vagy szépsége, vagy ereje nincs. De ez erőtlen és valótlan képekben egy erős és megfoghatatlan dicsőségű szellemi világ valósága száll le hozzánk[...]" (Csia, 16.old.)

A könyvben Jánost többször elragadja Isten szelleme, ami nem azonos a prófétai látással, vagy a megszállottság állapotával. Ez utóbbi során tisztátalan szellemi erő száll az emberre, mely a megszállott ember lelki erejét elszívja, kiszipolyozza. Ez a megszállott emberben őrülethez is vezethet. Nem úgy az isteni elragadtatáskor, melynek során gyógyító erők áramlanak az emberbe, mégha a hatás olyan lesúlytó is, hogy az illető szinte halottnak érzi magát. Ilyenkor azonban újabb erőtöltés érkezik a szellemi világból és az ember talpra áll.

Számjelképtan

A Jelenések könyve rengeteg számot is tartalmaz, melyek azonban a fentiek tükrében önmagukon túlmutatnak és az egész könyvön keresztül következetesen meg is maradnak.

Itt nem a zsidó kabbalisztika zagyvaságaira kell gondolnunk! "Ha a babona és a varázslás országát elhagyjuk, a számoknak a fizikai világban csak egy szerepük van: arányt, törvényszerűséget fejeznek ki, bizonyos viszonyokat pedig állandó számok jelölnek." (Csia, 31.old.) Ilyen például az 1, ami annak a száma, amiből csak egy van a világon és ez az Isten, a 2, mely a többség száma, tehát a teremtésé, amelyben minden többször fordul elő, a 3 mely a Szentháromságot jelenti stb.

Így tekintve helyes csak, ha a számokra tekintünk a Jelenések könyvének megismerésekor. Ez a logika tőlünk magyaroktól sem áll messze, gondoljunk csak népmeséinkre (hetedhét ország, három királyfi, hétfejű sárkány stb.), melyekben a számok szintén fontos jelentést hordoznak, nem légből kapottak.

A cikksorozat elsődleges forrása:
Csia Lajos: "A Jelenések könyve a mai kor tükrében" (Százszorszép Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 2001.) című műve.

Németh Krisztián

2010. november 7., vasárnap

2010.11.06.

2010. november 06. Szombat
Olvastam Valtorta Máriánál, ahogyan Jézus kiűzi az ördögöt egy római emberből. Jézus ráparancsol: Hagyd el ezt az embert! Térj vissza a mélységbe, ahonnan jöttél! És a gonosz így válaszolt: Megyek! Veled szemben túl gyenge az én hatalmam! Jézus: Drága Kislányom, ahogyan olvasod a gonosznak nincs felettem hatalma. Senki sem tud szembeszállni a Mindenható Istennel. Vannak gyermekeim, akik le akarnak engem győzni, és hatalmasabbak akarnak lenni még nálam is. Vigyázzatok, nehogy úgy járjatok, mint Dorász, akit Atyám haragjában és igazságosságában azonnal megöletett. Gyermekem, amikor kísértést érzel, akkor mondd meg a gonosznak: Jézus nevében, akit mélyen szeretek és tisztelek, parancsolom neked sátán, távozz oda, ahonnan jöttél!
Szűzanya tanít tovább a Tízparancsról: 6. Ne paráználkodj!
Drága gyermekeim! Vegyetek rólam példát, én egész életemben megőriztem testem és lelkem tisztaságát. Éljetek tisztaságban, és törekedjetek betartani ezt a parancsolatot! Amíg szüzességben éltek, testetek és lelketek Isten temploma, de ha elveszítitek tisztaságotokat, átengeditek lelketeket a gonosznak, Istentől pedig teljesen eltávolodtok, ha nem bánjátok és gyónjátok meg egy papnak.  A paráznaság bűne Isten szemében mély undort kelt. Gondoljatok bele gyermekeim, hogy Szentfiam végtelenül tiszta, így nem meglepő, hogy nem tudja elviselni e bűnt, mivel teljesen az Ő ellentéte. Sajnos minden fiatal és felnőtt életét tönkreteszi a bujaság bűne. Ellenségemnek sikerült elhitetni veletek, hogy nem bűn a házasság nélküli kapcsolat. Higgyétek el, ez hazugság! A gonosz mindenféle módszert kitervel, hogy hogyan csábítson el benneteket a vágy bűnével. Eszközöket, vagyis titeket is felhasznál pl.: barátok, munkatársak, családtagok által rávesz, hogy a szüzességnek nincs egyáltalán értéke ebben a modern világban. Figyeljetek oda és vigyázzatok, mert a gonosz becsap benneteket! Higgyétek el, aki az Úrnak szenteli az életét, tisztaságát élete végéig, az előbb bejut a mennyek országába, mint aki ezzel a súlyos bűnnel él itt a földön. Ne engedjétek a sátánnak, hogy elrabolja testetek tisztaságát! Tanuljatok tőlem és hallgassatok rám! Egyedül Istenben találhatjátok meg a boldogságotokat! Térjetek vissza hozzá és Ő átölel benneteket szeretetével és irgalmával! Most pedig édesanyai áldásommal megáldalak a testi és lelki tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.  Amen.
Ültem a nyulaimnál, és megéreztette az Úr Jézus a Jelenlétét, úgy hogy átöleltem őt, megfogtam kezét, semmi más nem volt csak mi ketten. Jézus: Drága gyermekem! Megéreztettem veled jelenlétemet, és megmutattam, milyen, amikor lélekben velem vagy.
                                          Mária Magdolna

2010. november 6., szombat

Szibériai tudósok lefúrtak a pokolba?

Sőt, állítólag nemcsak lefúrtak, hanem valami olyan szörnyű dolgot találtak ott, hogy a hadseregnek le kellett zárnia a területet, és azóta sem engednek oda senkit. Halottak napja felé közeledve stílszerűen ennek az évek óta terjedő körlevélnek járok utána.

Mivel az emberek többsége csak átfutja a hosszabb szövegeket, jó előre jelzem, az alábbi történet kitaláció, valóságtartalmáról a képregénycsík alatt olvashattok.

“A hetvenes években a Szovjetunió területén, Szibériában egy nemzetközi geológusokból álló csoport fúrásokat végzett a földkéregben. Mivel arrafelé már találtak olajmezőket, ezért az ő céljuk is olaj, vagy földgáz felfedezése lett volna. Természetesen azon a területen jó eséllyel találhattak is volna. A hetvenes években az a szovjet elmélet uralkodott, hogy minden területen le kell győzni a nyugatot. A kommunizmus erős és ezt meg kell mutatni a világnak. A Kola-félszigeten ami ma is Oroszország, sikerült egy tizenkét kilométernél is mélyebb fúrást végrehajtani. A cél persze a tizenöt kilométeres fúrás lett volna, de jelenleg ez még sehol sem sikerült. Dr. Dimitrij Azakov és norvég kollegája Barn J. Nummendahl által vezetett fúrócsoport célja a tizennégy kilométeres mélység elérése volt.

Azonban a fúrás kilencedik kilométerénél a fúrófej egy erős kőzetrétegbe ütközött. Órákon át úgy küzdött a mélységben a fúrófej, hogy a fúrószár és az egész fúrótorony folyamatosan remegett. Majd egyszerre abbamaradt a remegés és odalenn a fúrófej is felgyorsult. Arra a következtetésre jutottak, hogy egy üregbe fúrtak bele. Ilyenkor bevett eljárás, hogy kihúzzák a fúrófejet és egy speciális mikrofon segítségével, amit az üregbe eresztenek le, a földalatti mozgásokat lehallgatják. A legnagyobb megdöbbenésükre nem a szokásos lassú elnyújtott hangokat hallották, ami a földrétegek egymásra ható nyomásából fakadóan hallható, hanem jól kivehetően emberi sikolyokat, amikről felvételeket is készítettek.


Jól kivehető az emberi fül számára is, hogy férfiak és nők sokasága sikoltozik. A felvétel végig visszhangos, ami nem annak köszönhető, hogy az 1977-es technika ennyire torzított volna, hanem valószínűleg az üreg falairól visszaverődő valódi visszhangok miatt. Aki csak meghallgatta a geológusok közül, mind mély megdöbbenéssel és tanácstalansággal viszonyultak a felvételhez. Izgalom uralkodott el a táboron. Mindenki meghallgatta és sokan ki is mondták, hogy szerintük a pokolban kínlódó emberek tömegének hangját hallják a felvételen.

Ezt a hangot az oroszok később vették fel: 



De a döbbenet még ezután érte el a tetőfokát. Azon az éjjelen a furatból, hirtelen nagy nyomással füst tört fel a magasba. Pár másodpercig tartott a jelenség és a füstből egy denevérszárnnyal rendelkező több méteres lény csapott hirtelen a táborra. Körözött a megzavarodott emberek felett és élvezte, hogy félnek tőle. Majd elrepült az éjszakában. Ekkor olyan pánik tört ki és akkora volt a fejetlenség, hogy a közeli városból az összes mentőautónak ki kellett jönnie. Nagyon erős és nagyon nagy nyugtató mennyiséget tartalmazó injekcióval tudtak csak egyeseket megnyugtatni. Sokakat be is vittek sokkhatás miatt a közeli kórházba. A geológus kérésére a tábort lezárta a hadsereg és azóta sem lehet megközelíteni azt a helyet.

Dr. Azakov a következőket mondta az esetről: Mint kommunista, nem hiszek a mennyben, vagy a Bibliában, de mint tudós, most hiszek a pokolban. Az esetről jó ideig hallgatnia kellett a Szovjetunión belül, de az azonnal hazaküldött nemzetközi geológus társaság szabadon elmondhatta a sajtónak a szibériai esetet. Bár sok év telt el azóta, hogy ez az eset megtörtént, a világ kicsit el is feledte, de mind a mai napig vannak egyéb olyan események is, amik megerősítik ennek az esetnek a hitelességét.

Jacques Cousteau egyik embere merült a Karib tenger egyik barlangrendszerébe, ami olyan merülést jelentett, amikor a barlang a tengerfenék alá vezetett. A barlangba való süllyedés után rögtön behúzta a mentőzsinórt, jelezve, hogy azonnali mentést kér. Amikor kihúzták a fedélzetre, sokáig olyan pánik volt rajta, ami miatt meg sem tudott szólalni. Amikor pedig erőt tudott venni magán elmondta, hogy olyan tisztán kivehető emberi sikoltozásokat hallott, hogy rettegés tört rá és menekülni akart. Ez az eset ott történt, ahol Cousteau kapitánynak az a híres mondata hangzott el, hogy amit ő ott látott a mélységben arra még nincs felkészülve a világ, ezért nem mondhatja el.

Sergei Solovjov, Novosibirsk”

http://barikad.hu/nap_cikke_szib%C3%A9riai_tud%C3%B3sok_lef%C3%BArtak_pokolba-20101105

'A cionizmus ellentétes a zsidósággal' - Vagyis van más álláspont is!

Mose Arie Friedman, bécsi főrabbi megnyitó beszéde a cionista-ellenes rabbikonferencián, 2004. július 1-én, Bécsben

Igen tisztelt hölgyeim és uraim! Mélyen tisztelt díszvendégek, kedves barátaim!
Mindannyijukat szívélyesen üdvözlöm és örülök, hogy ilyen sok jelentős személyiség, magas rangú politikus, egyetemi tanár, ügyvéd, orvos, nagykövet, főrabbi és rabbi jött itt ma össze. Ezért hálás köszönetet mondok.
Nincs gyakorlatom német nyelven beszédet tartani, ezért szíves elnézésűket kérem. Beszédem rövidre és tényszerűre fogom, hogy a szót mielőbb nagybecsű kollégáimnak adhassam át.
Az a helyzet, amiben a tórahű, hívő zsidóság már évtizedek óta van, igen nehéz, majdnem elviselhetetlen. A világpolitikai fejlődés, különösképp a Közel-Keleten félelmet gerjeszt bennünk jövőnket, s főleg gyermekeink jövőjét illetően. Ennek oka súlyos tévedésekben és hazugságokban rejlik, amit világszerte a zsidóságról hirdetnek. Főleg Németországban és Ausztriában tiltják a valós tények ismertetését, és aki merészel beszélni róluk, komoly veszélynek teszi ki magát. Ezen a nemzetközi összejövetelen mégis szeretnénk a tényeket föltárni, s azokból következtetéseket levonni, mert csak így javulhat a helyzet. Ehhez pedig mindnyájunknak érdeke fűződik.

Épp most, a Herzl Tivadar ünnepség alkalmából kötelességünk olyan alapvető tényekről szólni, amelyek a zsidó vallás lényegét érintik. Az Ausztriában és más országokban zajló állami ünneplések azt a benyomást keltik, hogy a cionizmus azonos a zsidósággal, vagy legalább is mintha a zsidóság jogos politikai irányzata lenne. Ennek épp az ellenkezője igaz!
Mielőtt tovább magyaráznánk ezeket a tényeket, le kell szögezzük, hogy kritikánk eredete nem politikai, hanem kizárólag vallásunkból, hitünkből ered. Nem politikai, hanem vallási okokra alapozzuk, hiszen a politizálástól vallási és erkölcsi meggondolásból távol tartjuk magunkat.
A legfontosabb tény, amiben minden hivő zsidó, s így valamennyi itt lévő főrabbi és rabbi is megegyezik, hogy türelemmel kell viselnünk az Isten által ránk rótt szétszórtság sorsát. Ezen alapvető hittételünket sok nem zsidó gyakran nem érti meg. Ezért hangsúlyozom: amióta mi zsidók a szórványélet Isten által ránk kivetett sorsát hittel viseljük, igyekszünk problémák és konfliktusok nélkül mindenkori befogadó államunk hűséges polgáraként élni. Amikor nehézségek és összeütközések merültek fel az évszázadok során, a főrabbik arra törekedtek, hogy alázatukkal, meggyőző erejűkkel és kegyelmi kérlelésükkel megoldást eszközöljenek ki országuk fennhatóságánál. Így tudtak a legtöbb estben békés megoldást elérni minden provokáció és hatalmi cselvetés nélkül.
A bajok csak az úgynevezett “emancipáció” után nőttek és sokasodtak meg, amikor a liberalizmus betört a zsidóság gondolatvilágába, és bizonyos zsidó körök ebből fakadó előnyöket reméltek maguknak . Ezer éven át élt hitközségünk Németországban a német néppel békésen együtt, melynek vendégszeretetét és magas fokú vallásszabadságát élvezte. Még akkor is mellénk állt a német nép, amikor a cionista, reformált közösség a hitükhöz hű zsidókat üldözni kezdte. Így adták meg a német hatóságok elődömnek, Samson Raffael Hirsch főrabbinak az engedélyt, hogy zsidó kultuszközösséget alapíthasson, melyet aztán a hatóságok minden előjoggal fölruháztak.
Abban az időben Herzl Tivadar gyakran utazott Németországba azért, hogy ahol csak lehet, sőt még a császárnál is, uszítson a hitéhez hű zsidóság ellen. Gyakran ütközött ellenállásba. Herzl tevékenységével az antiszemitizmust készakarva fűtötte, mert így akarta az európai zsidókat rábírni, hogy a zsidó állam megalapítására törekedjenek. Így járult hozzá a zsidóság katasztrófájához. Mivel a cionisták ki akarták kényszeríteni Izrael államot, és a zsidók kivándorlását Palesztinába, még attól sem riadtak vissza, hogy pogromokat rendezzenek és provokáljanak Oroszországban. Bármilyen szörnyen hangzik ez, hölgyeim és uraim, van rá bizonyítékunk!
Ugyanígy provokálták a cionisták a német népet és Hitlert bojkott-fölhívásaikkal, és a többi politikai agitációval; az ő érdekükben születtek a nürnbergi törvények, és minden egyebet elkövettek, hogy szítsák az antiszemitizmust. Ezért bűnösök a cionisták a holokauszt ügyében .
Nekünk, hithű zsidóknak semmi közünk sincs ezekhez a galádságokhoz . Nem vettünk részt a Hitler és a Harmadik Birodalom elleni provokációkban. Nem vettünk részt a bojkott-fölhívásokban és a nemzetközi propagandában. Mégis mi lettünk a holokauszt igazi áldozatai. Hitünk tanítása szerint a holokauszt Istennek az egész zsidó népre szabott büntetése, amiért az a cionizmusban hitétől elfordult, bár a holokauszt legtöbb áldozata az ortodox zsidók közül került ki. Bármily hihetetlennek is hangzik, megcáfolhatatlan tény: főrabbijaink még Auschwitzban is hirdették, hogy bár a cionizmust elutasítottuk és harcoltunk ellene, de nem elég odaadóan és következetesen, s így Isten méltó büntetése bennünket sem sújt ok nélkül.
Tudom, hogy az ilyen mondatokat nem szívesen hallják ma Európában. Tudom, hogy ezek a mondatok sok európaiban értetlenséget és fejcsóválást váltanak ki, mert a legtöbb európai saját keresztény hitét sem veszi már komolyan. De akkor is ez következik hitünkből.
A cionistáknak a háború után az is sikerült, hogy olyan színben tüntessék fel magukat, mintha ők lennének a zsidóság kizárólagos jogos képviselői. Főleg Németország és Ausztria megszállása nyújtott erre lehetőséget. Ennek kihatásai borzasztók! A zsidóság nevében - és nekünk, hívő zsidóknak ehhez igazán semmi közünk sincs - évtizedek óta fojtogató nyomást gyakorolnak Németország politikai és gazdasági fejlődésére. Németország továbbra is megszállott terület, továbbra is érvényben van Németországgal szemben az Egyesült Nemzetek ellenséges államokra vonatkozó besorolása, Németország messze van attól, hogy egyenrangú tagja legyen az ENSZ-nek.
Példátlan eset Németország megalázására az, hogy ha Michel Friedman - akinek sajnos velem azonos a vezetékneve, és egy kétes erkölcsű kokainista, aki kiskorú prostituáltakhoz jár - lehetőséget kap arra, hogy a német népet erkölcsből leckéztesse, és erkölcsi feltételeket szabjon neki, - és mindezt a zsidóság nevében!
Ausztriában sem sokkal jobb a helyzet.
Itt is a nagy embereknek kijáró tisztelettel hódolnak Herzl Tivadarnak, noha az az egész zsidóságnak felmérhetetlen kárt okozott, mert Isten akaratával dacolva a tisztán szellemi, tisztán eszmei vallást egy politikai hatalmi rendszerrel cserélte föl. Egy olyan hatalmi rendszerrel, amelynek, mint minden hatalmi rendszernek, ellenzői és ellenségei vannak, akik a rendszer ellen harcra kelnek. Természetes, hogy a palesztinok, Palesztina lakosai egy ilyen cionista hatalmi rendszert elleneznek. Mindnyájan ismerjük a következményeket, a háborút, az intifádát, a zsidóellenes terrorcselekményeket, és az izraeli hadsereg terrorcsapásainak palesztin áldozatait.
Hívő zsidóként sohasem fogadhatjuk el Herz Tivadar tanait. Hivő zsidóként teljes mértékben elutasítjuk a cionizmust. Hivő zsidóként látjuk, hogy a cionizmus árulás Isten és a zsidó vallás ellen.
Mi, tórahű zsidók a jövőben is békében szeretnénk a népek között élni, a német néppel éppúgy, mint az arabokkal. Egyetlen népet sem fogunk zsarolni, egyetlen népre sem gyakorolunk politikai nyomást, csak arra kérünk lehetőséget, hogy ahol élünk, Istenhez békésen imádkozhassunk. Ezért állunk éles ellentétben a cionista hatalmi politikával. Ezért állunk éles ellentétben minden úgynevezett nemzetközi zsidó szervezet kísérletével, akik olyan országokat zsarolnak politikailag és pénzügyileg, mint Németország és Ausztria. Ezért nem avatkozunk azon népek belügyeibe, akik közt élünk.
Dr. Martin Hohmann CDU szövetségi képviselő a huszadik század igazi bűnöseit a hitüktől elrugaszkodottakban jelölte meg; csak tisztelni tudjuk ezt az éleslátást. Amikor Ausztria ellen fekete-kék kormánya miatt különböző államok bojkott-határozatot hoztak, nyilvánosan hirdettük, hogy egy nép belügyeibe való ilyen beavatkozást elfogadhatatlannak tartunk, s hogy szerintünk az osztrákoknak minden joguk megvan olyan kormányt választani, amilyet csak akarnak. Saját pénzünkön nagyformátumú hirdetést is betettünk a New York Times-ba, amiben az egész világ hivő zsidó főrabbijai ezen meggyőződésüket kifejezték.
Remélem, igen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy sikerült érthetővé tennem, hogy a hivő zsidóság meggyőződésének semmi köze sincs Herzl Tivadar cionizmusához. Legfőbb ideje már, hogy az Osztrák Köztársaság hivatalos képviselői is felismerjék, hogy a tórához hű zsidóságot mi képviseljük, és hogy az úgynevezett izraelita hitközségen kívül más tárgyaló partnerük is van.
Igen tisztelt hölgyeim és uraim! Bevezetőmben már körvonalaztam a legfontosabb kényes pontokat, amikről ezen a nemzetközi rabbi-konferencián értekezni szeretnénk. Különös örömmel üdvözlöm ezért legelőször dr. Martin Hohmannt, az NSZK szövetségi parlamenti képviselőjét, prof. dr. Hans Klesatzky alkotmányjogászt, prof. dr. Erwin Lanc szövetségi minisztert, Stadler ügyész urat, prof. dr. Matschnert, dr. John Guderus szövetségi tanácsost, és dr. Johannes Hübner ügyvéd urat
Végezetül szeretném még nemzetközi konferenciánk következő alapvető kérelmét előterjeszteni. Azzal a szívből jövő kéréssel fordulunk a Német Szövetségi Köztársasághoz, kiváltképp a CDU/CSU frakcióhoz, hogy tegyék jóvá azt a szörnyű igazságtalanságot, amit Dr. Martin Hohman ellen elkövettek; állítsák helyre neve tisztességét, és rehabilitálják, mint politikust és választókerületének képviselőjét. Nem hagyhatjuk ellenvetés nélkül, hogy jogtalanul és vallásunk valamennyi parancsával ellentétben olyan embereket megzsaroljanak, akik elég bátrak ahhoz, hogy kimondják a történelmi igazságot, hogy egy ilyen embert antiszemitizmussal rágalmazzanak, és hamis módon zsidóellenes gondolkodással vádoljanak. Tűrhetetlen, hogy ma bizonyos politikai célok kierőszakolása érdekében a zsidó nép történelmét és a zsidóság sorsát Hitler idejében fegyverként használják föl. Sajnos ez manapság igen gyakran előfordul. Sajnos gyakran kovácsolnak politikai tőkét elődeink halálából. Ellentétben ezekkel, a médiában untig meglovagolt gondolatokkal, mi, tórahű zsidók teljesen tehermentes, békés és barátságos jövőre törekszünk a német néppel. Ezért követeljük, hogy vessenek véget Németország megszállt státuszának, szüntessék meg, hogy Németországot az Egyesült Nemzetek az ellenséges államok közé sorolja. Csak így lehet Németországgal, s ily módon Ausztriával is a múltat végérvényesen lezárni.
Mielőtt az ember az iraki vagy a palesztin megszállás megszüntetését követeli, előbb Németország megszállásának megszüntetését kell követelnünk: egy javarészt nem hivatalos megszállás befejezését, amit szellemileg és a médiában gyakorolnak.

A német eredeti a Phoenix folyóirat 2004/3. számában jelent meg.

A Neturei Karta


A Neturei Karta (magyarul: „A város védelmezői”) egy ultra orthodox zsidó csoport, amely a következőket vallja: „Mielőtt a Mindenható nekünk adta a Szent Földet 3260 évvel ezelőtt, a következő feltételeket szabta: Ha megtartjuk a Tórát (Zsidó vallási törvényt), a föld a miénk, ha nem, akkor száműz minket. Népünk vétett az isteni törvények ellen, és kiűzettünk a földről… a cionisták eltulajdonították az „Izrael” nevet és nincs semmilyen jogalapjuk a zsidó emberek nevében beszélni.”
Yisroel Dovid Weiss rabbi, a Neturei Karta International szóvivője, az alábbi nyilatkozatot tette közzé az iráni elnök, Mahmoud Ahmadinejad érkezésének estéjén:

Különös megtiszteltetés volt számunkra, hogy több alkalommal is találkozhattunk Ahmadinejad elnökkel és más iráni vezetőkkel az elmúlt időkben. Továbbá megadatott számunkra az a lehetőség, hogy különféle okok folytán látogatást tehettünk Iránban. Az iráni vezetőkkel történt minden egyes találkozás alkalmával kihangsúlyoztuk, hogy a média hisztériakeltésével és néhány félreinformált zsidóval ellentétben, az iráni népet és vezetőiket barátságos és tiszteletteljes embereknek ismertük meg.
Hasonlóan, noha mi, mint zsidók nem politizálunk (a zsidó törvényeknek megfelelően, vagyis a zsidók hűséges állampolgárai kell, hogy legyenek annak az országnak ahol élnek), az iráni elnököt egy mélyen vallásos embernek ismertük meg, aki elkötelezett egy békés világ iránt, amelynek alapja a kölcsönös tisztelet, méltányosság és párbeszéd.
A Judaizmus a békét keresi. Sajnos, ma van egynéhány zsidó, akik az alig egy évszázados cionista eszme hatása alatt álnak, akik úgy gondolják, hogy a megfelelő zsidó válasz az ellenségek felé - legyenek azok valósak vagy csak a fantázia szüleményei - csakis a támadás lehet, és ezért erőszakra uszítanak, és sajnálatos módon más nemzeteket is megpróbálnak a háború útjára terelni
Nagyon szomorú hogy valójában csak egy páran próbáltak az iráni elnökkel leülni beszélgetni, vagy megismerni az Iránban élő zsidók valódi véleményét, akik nem csak békében élnek az iráni nemzettel, hanem hitüket is szabadon gyakorolhatják. Megismertük ezt az embert, aki ez alkalommal újra bebizonyította, hogy neki őszinte érdeke az Iránban élő zsidó közösség jóléte és mélyen tiszteli a világ zsidóságát és hitüket, a Tórát. A cionista próbálkozás, vagyis hogy szociálisan elszigetelni ezt az embert és népét teljességgel erkölcstelen és végzetes hiba.
A cionizmus ellentétes a Tóra tanításaival. Ez előírja, hogy létrehozzuk saját felsőbbrendű életterünket, amely határozottan tiltott az Isten által elrendelt száműzetés miatt. Ez a cionista ideológia vezet a nemzetek elleni agresszióhoz és ölt testet „Izrael” állam létében. Ez az állam folyamatos elnyomás alatt tart más embereket a Judaizmusra és az össz-zsidóságra hivatkozva. Ez a mozgalom erősíti a zsidók elleni gyűlöletet a világ minden táján. Mahmoud Ahmadinejad elnök átlátja a különbséget a hagyományos judaizmus és a cionista torzszülemény között.
Iránhoz való hozzáállásunk épp ezért legyen jó példa a világ zsidósága és az egész emberiség számára. A Tóra a mindenható könyve, amely az összes néppel szembeni megbocsátás és igazságosság jegyében íródott. Mi követtük ezt az utat az iráni elnökkel való kapcsolatunk kiépítésében és személyében egy hasonló eszmék iránt elkötelezett ember képét ismertünk meg. Annyi minden érhető el építő párbeszéddel és a másik fél meghallgatásával, ugyanakkor mindent elveszíthetünk a háborús irányt alapul vevő szópárbajokkal. Korunk súlyos tragédiája a cionizmus által táplált eszement hatalom, amely a konfliktusok kezelését kizárólag az erő alkalmazásával akarja megoldani, rávéve sokakat hogy szembehelyezkedjenek a Tóra alapvető tanításaival. Mi reméljük és imádkozunk azokért a zsidókért, akik a cionizmus áldozatául estek, hogy visszatérjenek a hagyományos zsidó értékeken alapuló párbeszédhez, tisztelethez és békés együttéléshez.
A háború borzalmas dolog. A közel-keleten egy jövőbeni konfliktus sötét felhői már ott lebegnek a láthatáron. A Tóra zsidósága reméli és imádkozik azért, hogy ezek a felhők még időben szertefoszoljanak.
Az ünnepekre való készülődés jegyében imádkozunk a Mindenhatóhoz, hogy ez az újév a béke és jólét jegyében teljék befogadó hazánkban az Egyesült Államokban, az Iráni Iszlám Köztársaságban és a világ valamennyi országában. Minél előbb, már napjainkban lássuk meg a cionizmustól mentes Szent Földet, „Izrael” állam békés és gyors leépítését. Teljesüljenek be Ézsaiás próféta jövendölései (Ézsaiás 2.4): „Ők meg ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést.”. Végezetül pedig kívánjuk, hogy jöjjön el az a nap, amikor minden nemzet felismeri a Mindenható Királyságát és közösen szolgálják Őt békében és harmóniában. Ámen.


Az alábbiak Rabbi Yisroel Dovid Weiss, a United Association for Studies and Research Studies (UASR), a Middle East Affairs Journal [MEAJ] kiadója által megrendezett kerekasztal-beszélgetés alatt elhangzott beszédének a szövegváltozata olvasható. A beszélgetés 2002. Március 14-én került megrendezésre a MEAJ felelős kiadója, Dr. Ahmed Yousef vezetése alatt.


Ma a judaizmusról és a cionizmusról szeretnék néhány gondolatot megosztani. A modern tömegmédia nézete szerint e két dolgot szinte felesleges különválasztani, hiszen álláspontjuk szerint e két megnevezés egy és ugyanazt a fogalmat takarja. Vagyis a judaizmus és a cionizmus lényegében azonos dolgot jelent. Nem így van? Avagy a zsidók nem magától értetődően cionisták is egyben? Csak remélni merem, hogy ez a feltételezés a beszélgetésünk végére egyértelműen hamisnak bizonyul. Mindenesetre ez a nézet láthatóan széleskörűen elfogadottá vált, úgy a nem zsidók, mint a tévesen tájékoztatott zsidóság köreiben is. Minden történelmi hamisítás korrigálása csak hasznos lehet, mert mint tudjuk, “a Teremtő bélyege az igazság”. A cionizmus esetében ráadásul nem csupán egy akadémikus tévedésről van szó. Az eszme annyi szenvedést, halált és pusztulást okozott a múltban, és ez csak folytatódni fog, ha Isten ne adja, kiigazítatlanul marad. Valójában azt remélem, hogy a mai beszélgetés az első lépését indítja el annak a folyamatnak, ami megoldásokat hoz a Közel-Kelet agóniájára, vagy legalábbis enyhíteni fog az ottani emberek szenvedésein.
Kezdjük egy nagyon egyszerű kérdéssel: Minek köszönhető az, hogy a judaizmus a cionizmus hazugságaival lett azonosítva? Egyáltalán miért vehette be egy ilyen könnyen bizonyítható hazugság a nyugati világ közvéleményének fellegvárait? És végezetül, mit tehetünk a félreértések korrigálásának érdekében? Tudjuk, a történelmet azok írják meg, akik győztesen kerültek ki annak küzdelmeiből. A cionisták és a palesztinok között lefolyt évszázados küzdelem esetében nem nehéz megállapítani, hogy Izrael állama, a maga propagandagépezetével és a befolyásos nemzetközi közbenjáróival, érdekképviselőivel, határozott nyertese ennek az ideológiai harcnak.
Egy másik ok az, hogy amit a zsidóság elszenvedett a Második Világháború alatt, a háború végeztével páratlan szimpátiát keltett irántuk az egész földön, s éppen ez az őszinte és dicséretes szimpátia volt az, amit aztán folytonosan kihasznált a cionista propagandagépezet 1945 óta.
És végül, a cionista propagandisták állandó és hatékony módszere a teljes lehengerlési taktika, és a jól irányzott cenzúra. Ezzel kapcsolatban talán érdemes elolvasni az egykori képviselőnek, Paul Findleynek a „They Dared to Speak Out” (Akik szólni mertek) című könyvét. A könyv feltárja, hogy a cionista lobbi milyen mérhetetlen anyagi és egyéb eszközöket képes megmozgatni annak érdekében, hogy az Egyesült Államokban tönkretegyék minden olyan politikus karrierjét, akik megkérdőjelezték és ellenezték az Izrael iránti szinte behódolóan kedvezményes politikát.
Természetesen az anticionista zsidók – függetlenül a politikai vagy vallási meggyőződéstől - hosszú ideje elsőkként tapasztalták a cionizmus támadásait.
1924-ben Dr. Jacob Israel de Hahnt, egy holland származású zsidó akadémikust, aki Rabbi Josef Chaim Sonnenfeldnek (1849-1932), Palesztina főrabbijának titkára volt, hidegvérrel meggyilkoltak a jeruzsálemi Shaarui Zedek kórház közelében, amint hazafelé tartott az esti közös ima után. Bűne az volt, hogy részese volt olyan tárgyalásoknak, amelyeket bizonyos zsidó és arab vezetők folytattak, akik alternatív megoldást kerestek a problémák megoldására a cionista hegemónia mellett. Gyilkosai annak a Hagana nevű cionista szervezetnek voltak tagjai, akik “önvédelmi” szervezetnek nevezték azt. Mindenesetre Dr. de Hahnt a nyílt cionista erőszak vagy terror első áldozatának nevezhetjük, akit a Szentföldön az ügy érdekében meggyilkoltak.
Ennek ellenére ennek a gyáva és hidegvérű gyilkosságnak a ténye csaknem teljesen ismeretlen a meglehetősen korlátozott méretű anticionista mozgalmak körein kívül.
Hasonlóan jól eltakart az általános közvélemény elől a többi olyan esemény is, amikor a cionisták a zsidó vértestvéreik ellen alkalmaztak erőszakot, mint történt az az S.S. Patria nevű hajónak az elsüllyesztésével 1940-ben, vagy az S.S. Struma elsüllyesztésével 1941-ben. Az elsőn 276, a másodikon pedig 769 ártatlan ember lelte halálát amiatt, hogy a cionisták a világ szimpátiájának kicsikarásával előbbre juttassák céljaikat.
További jól ismert és dokumentált terrorcselekmények történtek úgy arab, mint brit polgárok, civilek ellen is. A mozgalom tagjainak semmit nem jelentett az ártatlan emberi élet kioltása a cél érdekében, és nem tűrték meg a nyilvános kritikát. Szerencsére a cionizmus ideológiai arzenáljából hiányzott a leghatékonyabb fegyver, ami bármely mozgalmat sikerre vezethet - az igazság nem az ő oldalukon állt. Éppen ezért egyre nyilvánvalóbb, hogy bár a cionisták hatalma kétségtelenül ma is erős, ahogy a politikusok többsége, a média és a tanintézetek is továbbra is erősen a befolyásuk alatt állnak, a történelmi zárlat mégis feloldódóban van.
Egyre többen és többen merik megkérdőjelezni a cionisták által elénk vázolt történelmi képletet. Az ENSZ tagállamaiban, és különösen Európában nem csak kérdéseket tesznek fel a bajok okaira, de már válaszokat is adnak a megoldásra. A válaszaikban gyakran, és több területet érintő kritikákkal bírálják Izrael államát. Többek elsősorban Izrael állam módszerei ellen szólalnak fel, mások az a mögött álló filozófiát okolják.
A Neturei Karta International mindig is azok első sorában állt, akik felemelik hangjukat a cionizmus ellen. A cionizmus elleni harcunkban világszerte jelen vagyunk; az elmúlt évben ott voltunk Jemenben, Iránban, Dél-Afrikában és Genfben, ahol az ENSZ fajgyűlölet elleni konferenciáján is részt vettünk (tudtommal birtokában vagyunk az ott elhangzott beszédek hangszalagjainak).
Támogatóink kiálltak és felszólaltak a cionista cenzúra ellen Jeruzsálemben, Manhattan-ban, Londonban, Manchester-ben, Montreálban, és mindenhol, ahol jelen vannak az ortodox zsidó közösségek. De kissé előreszaladtunk. Ha valóban meg akarjuk érteni a Közel-Kelet jelenlegi fájdalmas állapotát, először is a terminológiákat kell behatárolnunk. Legfőképpen azt, hogy mi a judaizmus, és mi a cionizmus?
A judaizmus a zsidó nép hite, vallása. Gyökerei a Sínainál adott isteni kinyilatkoztatáshoz vezetnek vissza, amikor Isten megadta a Tórát az embernek. A Tórában meghatározott tanítások és törvények iránt Isten örökre elkötelezte a zsidóságot. A későbbi évszázadokban a zsidó bölcsek és tanítók magyarázatokat adtak a Tórához, amelyek szintén a hagyományaink részévé váltak. A judaizmus egy általánosan meghatározott és elfogadott fogalom volt a zsidók közt egészen az Európában végbement, úgynevezett “felvilágosodás” koráig. Onnantól kezdődően a zsidók tömegesen fordítottak hátat Istennek, ahogyan azt a keresztények és muszlimok közül is tömegesen tették ekkor, megtagadva korábbi hitüket. Az ember által létrehozott vallások szellemiségében jött létre a reformjudaizmus, a konzervatív judaizmus és a rekonstruáló judaizmus. Ezeknek a mozgalmaknak egy közös vonása volt: többé vagy kevésbé, de valamilyen szinten megtagadták az alapvető Tóra-hitet.
A Tóra egyik legalapvetőbb tantétele az, hogy a Teremtő az emberiség megjutalmazója vagy büntetője, az érdemeik szerint. A bibliai próféciák többsége figyelmezteti a zsidó népet arra, hogy milyen szörnyű sorsra jutnak, ha Isten és akarata ellen lázadnak. Ha nem változtatnak útjaikon, a romlás addig fokozódhat, hogy a szent templomot lerombolják, a zsidók nemzete megszűnik, és szerteszóródnak a világban.
És barátaim, pontosan ezekkel az ószövetségi próféciákkal kezdődnek a judaizmus és a cionizmus konfliktusai. Eljött az ideje ugyanis annak, hogy beteljesedett mindaz, amit a próféták figyelmeztetően megjövendöltek. A zsidóknak el kellett hagyniuk hazájukat, otthonukat és földjüket. Az első ilyen honvesztés a babiloni fogság alatt történt meg, ami hetven éven át tartott. Csodálatos módon e hetven év eltelte után még visszatérhettek hazájukba, és újraépíthették még a templomukat is. Ez a második templom a kétezerötszáz és ezerkilencszáz évvel ezelőtti időben állt, majd ez is el lett pusztítva. Amint korábban, ezt a pusztulást is a nép bűnhöz való visszatérése okozta, annak ellenére, hogy az isteni életmód szigorú elvárásai szerint kellett élniük.
A romlást, a veszedelmet és a pusztulást megjövendölő próféciákat azonban mindig a helyreállítás reményteli ígéretei követték. A hontalanság nem fog örökké tartani! Igen, nemzedékeknek kellett szórványban élni, gyakran üldözések közepette, de állandóan szem előtt tartva az ígéretet, hogy egyszer visszatérhetnek hazájukba. Egy dolog teljesen nyilvánvaló volt, a visszatérésük az ő erejükön és akaratukon felül volt. A visszatérést Illés megjelenésekor maga a próféta hirdeti meg, amit csodatételek mellett visz véghez. És az időben nemcsak a zsidók számára jön el a megváltás, hanem az egész emberiség számára. A nemzetek mind felhagynak a háborúkkal, és együttesen élvezhetik a Teremtő gondoskodását. Nem lesznek háborúk, és ínségek sem. Egy igaz szellemi megújulás fogja egyesíteni az emberiséget az isteni szolgálatra. Ezért a második templom lerombolását követő száműzetés még ma is tart! A zsidók kétezer esztendőn át imádkoztak a száműzetésük megszüntetéséért, és ezzel egyben az egész világ megváltásáért is. A próféták és a régi bölcsek szavaiból jól tudták, hogy száműzetésük bűneiknek volt köszönhető. Ez magától értetődően azt jelenti, hogy a visszatéréshez vezető út és az egyetlen megoldás, az egyedüli módszer: a teljes megtérés és ima gyakorlása.
Természetes módon eretnekségnek minősül minden olyan nézet, amely szerint a politikai és katonai eszközök bevetésével és manipulációkkal el lehet kerülni a Teremtő határozatait, hiszen ez lényegében tagadja az isteni gondviselést, a bűn büntetését, és annak megbocsátását. A zsidó nép hosszú évszázadokon át imádkozva várta a helyreállítás csodálatos eseményeit.
E hosszú évszázadok alatt sehol nem volt olyan zsidó – azok közt, akik a szent írásokat tanulmányozták és kötetnyi magyarázatokat írtak –, aki azt állította volna, hogy a száműzetést emberi akarat és erő által meg lehetne szüntetni.
A Szentföldet természetesen tisztelték, és kisebb kolóniákban mindig is éltek ott zsidók, akik imára és áhítatra adták magukat.
Csak a tizenkilencedik század végén ütötte fel fejét az a nézet bizonyos hitüktől messze került zsidók között, hogy a száműzetés a zsidó nép gyengesége miatt történt. Theodore Herzl, és egy maroknyi hasonló társa, akik mindannyian tudatlanok voltak a Tórát illetően, nem gyakorolták annak tanítását; ők indították el azt a folyamatot, ami a következő évszázad végére kimondhatatlan szenvedést okozott úgy a zsidóknak, mint a palesztinoknak.
A rabbinikus ellenzék indokai:
A korai cionisták azonnal összeütközésbe kerültek a korszak rabbinikus vezetőivel. Ennek a megütközésnek négy fő okát a Tóra-hű rabbik az alábbiak szerint határozták meg:
1) A cionizmus eszméi megtagadták és elvetették a hagyományos Tóra értelmezést, miszerint a szórványságba kerülés az engedetlenség miatti büntetés volt, továbbá az attól való megváltást és szabadulást az isteni közbenjárás hozza meg, amelynek feltétele a bűnbánat és megtérés, vagyis az Istenhez való visszatérés.
2) A cionisták döntő többsége soha nem a mélyen vallásos zsidó rétegből tevődött ki. Így az az állításuk, miszerint ők az egyetemes zsidóság képviselői, egyszerűen nevetséges hazugság. Végülis nem abszurditás-e még csak a gondolata is annak, hogy olyan emberek legyenek a judaizmus érdekeinek igaz képviselői, akik maguk megtagadják és elvetik a bibliai judaizmus hitét, értékeit és nézeteit? A cionisták természetüknél fogva - ha úgy tetszik, ösztönösen – Tóra-ellenesek, s gyakorlati céljuk a Tóra értékeinek és utasításainak megtagadása és eltörlése.
3). Általánosságban szólva a cionistákat vészesen nem érdekli a nem zsidó emberek sorsa, különösen a helyben élő palesztin népé. Keménykezű eljárásaik sok szenvedést okoztak, és emellett szükségtelenül konfliktusba sodorták a zsidóságot a világ többi nemzeteivel.
4). A cionisták elvárásai és követelményei miatt sok zsidónak kérdésessé vált az adott befogadó országhoz való hűsége, bárhol is élt a szórványban. Ez gyengítette a befogadott zsidók hazaszeretetét, és növelte a zsidók–nem zsidók közti konfliktusokat.
A szórvány zsidóságban az elkötelezett cionisták mindig is egy kisebbséget képeztek. Még a Tóra tradícióktól eltávolodott zsidók többsége is felismerte, hogy a cionizmus rövid út a katasztrófa felé. Még a cionista mozgalmon belül is létezik egy olyan elenyésző kisebbség, amely állandó konfliktusban áll a mozgalom fő erőit képviselő munkás (labor) és revizionista irányzattal. Ez a csoport kapcsolatban áll a Brit Shalom mozgalommal, és támogatnák még egy olyan kettős nemzetségű demokratikus állam létrejöttét is, ahol esetleg a zsidók lennének kisebbségi státusban. E csoport egyik fő szószólója Judah Magnes, a Hebrew University kancellárja, aki szerint: “Ha nem találjuk meg a módját a békés egymás mellett élésnek, és egymás elfogadásának, ha csupán a szuronyok erejével tudunk hatalomban maradni, akkor az egész nem ér semmit, és jobb, ha az örök nép türelmes várakozásban marad.”
E szavak egy nem hívő, de tisztességes gondolkodású ember szájából hangzottak el. Az ő - és a kisszámú vele tartók - gondolatait elvetette a főirányzatú cionista többség. Természetesen a Tóra szemszögéből nézve a Szentföld fölötti zsidó önrendelkezésnek még a gondolata is tilos! Meg kell jegyezni azt is, hogy a visszatérni szándékozók közt voltak olyan, alapjában véve becsületes emberek, akik előre látták a gondokat, és tisztában voltak azzal, hogy valamiféleképpen ki kell egyezni a palesztinokkal.
A cionista bevándorlók hullámokban ömlöttek Palesztinába a huszadik század húszas és harmincas éveiben. A britek próbáltak mindkét fél számára elfogadható megoldást találni, de ezek a próbálkozásaik sikertelenek voltak. A cionista hódítás eszköze először az emigráció volt, ami aztán hamarosan fegyveres hódításba ment át; kegyetlen terrorcselekmények sorát követték el nap mint nap a palesztinok, britek, és a más felfogáson lévő zsidók ellen.
Ha nem történt volna meg a II. Világháború, illetve az alatta elszenvedett zsidó tragédia, akkor a cionisták minden fondorlatuk és erőszakuk ellenére sem lettek volna képesek létrehozni Izrael államát.
Mint már említettük, a holokausztot követően hatalmas szimpátia volt tapasztalható a zsidó nép iránt, amit a cionisták azonnal kisajátítottak, és ki is használtak a céljaik érdekében. Az adott helyzetben teljesen figyelmen kívül hagyták a maguk földjén élő palesztinok mélyről fakadó függetlenségi igényeit, de egyáltalán nem vergődtek az ott élő anticionista zsidók óhajaival sem.
Kissé olyan volt az egész, mintha egy embert elzavartak volna az otthonából, aki aztán bemegy valaki más házába, és ő is elzavarja az ott lakót, majd maga költözik be. Csak azért, mert az ember maga is üldöztetést szenvedett másoktól, nem nyer jogot arra, hogy ő kiutasítson egy másik családot onnan, ahol évszázadokon át az otthonuk volt.
Én egyáltalán nem vonom kétségbe azt, hogy ha a palesztin nép független maradt volna saját hazájában, és a holokauszt után megkérték volna őket - ahogyan a többi nemzetet is - a zsidó menekültek befogadására - abba gond nélkül beleegyeztek volna. De azt nem várhatja el senki, hogy szó nélkül hagyják el otthonukat, birtokaikat és nemzeti identitásukat azért, hogy helyet adjanak több százezer olyan zsidó menekültnek, akik el kívánják őket hajtani, vagy uralkodni akarnak rajtuk. A huszadik század idején az ortodox zsidóság nagy része immúnis volt a cionizmus kísértései iránt. Ugyanakkor sajnálatos módon voltak olyan ortodox zsidók elemek is, amelyek magukévá tették a cionista gondolkodást, mások pedig megpróbáltak a cionizmussal együtt élni.
Azok, akik továbbra is kitartanak az évszázadokon át fenntartott, és nekünk továbbadott hit mellett, mindig is a cionizmus ellenségei voltunk, úgy a Szentföldön, mint szerte a világban. Ezek a zsidók, akiknek számos leszármazottja a mai napig is Jeruzsálemben él, megtagadták a cionista állam elismerését. Nem vesznek részt a szavazásokon, és nem szolgálnak a hadseregben sem. Ugyanakkor nem fogadnak el semmi anyagi támogatást az államtól a saját iskoláik fenntartásának érdekében, ami miatt állandóan nyilvános gyűjtéseket kell tartaniuk.
Szemükben Izrael államának puszta fennállása is megsérti a Tóra alapvető tanait. Emellett a cionisták mindennapos gyakorlatai ellentmondanak a Tórában meghatározott életvitelnek. Az állításuk, miszerint ők a zsidóság képviselői, aljas és nevetséges állítás. A Tóra-hű zsidóság számára Isten káromlásnak, és hatalmas bűnnek minősül az, amikor ezek a hitetlen emberek magukat a zsidóság vezetőinek adják ki.
Az istenfélő zsidók – akiknek a Neturei Karta tagjai mindössze egy csoportját képzik – mára már tapasztalt anticionista veteránok. Ha valaki tudja, mi tudjuk, hogy milyen nehéz áttörni a médiazárlaton, különösen az Egyesült Államokban. De át kell törni, ha békét szeretnénk látni a Közel-Keleten. A régi korok talmudi bölcsei figyelmeztettek bennünket arra, hogy ha idő előtt megkíséreljük a száműzetésből való hazatérést, az hatalmas vérontáshoz vezet. A vérontás pedig eljött és folyamatban van. Izrael állam megalakulása óta több vér folyt, mint bárki gondolta volna. Néhány évtizeddel a cionista állam megalakulása előtt kezdődött el, és azóta is egyfolytában megy a lázongás, a gyilkosság és szenvedés.
A halálos áldozatok száma a mai napig egyre csak növekszik. Úgy a keményebb irányvonalat képviselők, mint a rugalmasabbak reményei is romba dőltek. Mindkét irányzat a kormányt támogatta, és mindkettő teljes kudarcot vallott.
Barátaim, addig nem lesz béke a Közel-Keleten, amíg a cionista Izrael állama fennáll.
A Tórát nem lehet megkerülni, és nem tölthetjük be azokat az elvárásokat, amelyeket a száműzetésre megszabott idő alatt kell betölteni, ha emberi erővel agitálunk a szórványi állapot megszüntetéséért. Nem engedhetjük meg, hogy a megváltásunkba vetett igaz reményünknek a jelen Izrael állama legyen a beteljesedése.
Természetesen a megoldások felé vezető első lépésként látni szeretnénk a nyugati övezet és a gázai települések azonnali megszüntetését, s az ott élőknek [zsidóknak] a lehető leghamarabb, és a lehető legemberségesebb módon, de el kell hagyniuk azokat a területeket. Ez persze csak része a teljes megoldásnak. A józan ész is azt diktálja, hogy a lehető legsürgősebb módon létre kell hozni egy palesztin államot. Mindez persze csupán ideiglenes megoldás lenne. A valódi Tóra szerinti megoldás az lenne, ha egész Palesztinát azonnal visszaszolgáltatnák a palesztinoknak, beleértve a Templom-hegyet is.
Ez természetesen azt is jelenti egyben, hogy a palesztin menekültek mindannyian visszatérhetnének, hiszen ez az alapvető igazságosság elvárása. Ezt a megoldást diktálja úgy a Tóra, mint a józan emberi ész is.
A zsidók számára éppen elég mitzva (parancsolat) adatott, amelyek által élniük kell a szórványban, s a fegyvertelen palesztin gyermekek legyilkolása semmiképpen nem tartozik azok közé.
Természetesen tudjuk, hogy ma több millió zsidó él palesztin földön, s azt, hogy valamennyiük, néhányuk vagy akár egyetlen egy sem élhet majd a palesztin uralom alatt, azt majd a terület jogos tulajdonosai, a palesztinok döntik el. Csakis ezzel kezdődhet meg a békefolyamat a palesztinok és zsidók közt.
Addig is mit tehetünk különösen annak fényében, hogy a Szentföldön élő zsidóság nagy része a cionista propaganda áldozataivá lett? A mi részünkről megmaradunk elkötelezettségeink mellett az ügy érdekében, a továbbiakban is állandó felvilágosítást adunk majd a zsidó közösségnek a cionizmus doktrinális tévedéseiről, és a gyakorlatilag gonosznak mondható tetteiről.
Palesztin unokatestvéreink mellé állva továbbra is tiltakozni fogunk a cionizmus gonoszságai ellen, békét keresve minden nemzettel és minden emberrel egyaránt. Meg kívánunk maradni a hitünk gyakorlása mellett, amelyben alázatosan és tisztaságban szolgáljuk a Teremtőt. De emellett vizsgáljuk meg, milyen hatással lehet az anticionista zsidóság az iszlám világra. Számunkra fontos, hogy a palesztinok és általában véve a muszlim világ ne tévessze össze a cionizmust a judaizmussal, sem a mindennapi életben, sem morális területen. Ezzel egyrészt csak az antiszemita vádakat vonnák magukra, másrészt pedig a palesztin ügynek csak hasznára válna, ha nyíltan népszerűsítenék az anticionista zsidókkal való jó viszonyukat, ugyanis lerontaná azt a médiában kialakult és terjesztett negatív nézőpontot, hogy ők csak gyűlölni tudnak.
Ez az anticionista zsidó és palesztin koalíció, amely feltárja a cionizmus embertelenségeit, talán egy morális erővé fog majd fejlődni a világunkban.
Abban az elhatározásban hagyjuk el ezt a találkozót, hogy kitartunk emellett a közös morális irányvonal mellett. Tisztázzuk, hogy a Tóra-hű zsidóság nem kíván ellenségesen viselkedni sem a palesztinok, sem a muszlim világ egésze iránt. Ahogy az idő halad, a civil halálos áldozatok száma is, és a szenvedések foka is egyre csak növekszik mindkét oldalon.
Legyen a Teremtőnk akarata, hogy Izrael állama minél hamarabb, békés módon megszűnjék, és a zsidók újra békében éljenek a palesztinok mellett, világszerte is és a Szentföldön is, s mihamarabb jöjjön el az a nap, amikor az emberiség kiérdemli a mennyei megváltást, s alávetik magukat Isten országának.

http://ellenkultura.info/a-cionizmus-ellentetes-a-zsidosaggal.html

2010.11.05.

2010. november 05. Péntek
Álmomban testvérem is ott volt a szentmisén. A templomon kívül láttam néhány démont, és ahogy kimondtam azt a szót, hogy szeretet ők azonnal meghátráltak. Jézus: Drága gyermekem, ezt az álmot én adtam neked. Ne kételkedj benne! Azt mutattam neked, hogy testvéred és még sokan mások meg fognak térni az engeszteléseteknek köszönhetően és újból visszatérnek házamba, vagyis hozzám. Tanuld meg gyermekem, hogy a szeretettel le tudod győzni a gonoszt! Gondolj rám! Én vagyok a végtelen szeretet, ellenségem a gonosz pedig az ellentétem, vagyis a gyűlölet és harag.
II. János Pál pápa: Drága kislányom! Ne félj tőlem, mert én vagyok Carol Wojtyla más néven II. János Pál pápa. Gyermekem, azért fogadtalak lelki gyermekemmé, mert segíteni akarok neked a földi életedben és abban, hogy hogyan tudj ráhagyatkozni a Szűzanyára. Gyermekem, fel sem tudod fogni, milyen hatalmas feladatot kaptál az égiektől, ezért is vagyunk mi melletted, mert segítségre szorulsz. Fordulj hozzánk sokszor, mert szükséged van a mi közbenjárásunkra!
Meglepődtem, hogy II. János Pál pápa is beszél hozzám. Jézus: Drága gyermekem, ne lepődj meg! Bár te nem kérted, de én megengedtem neki is, hogy beszélgethessen veled. Gyermekem, lelkednek nagy szüksége van a szentek szavaira! Tanulj az ő életükből, mert ők is végigjárták azt az utat, melyen te is jársz most! Mindenben nagy segítségedre lesznek!
Szentgyónás előtt Jézus: Drága gyermekem, ne félj tőlem! Mert én a Szeretete és az Irgalom vagyok. Nincs miért félned tőlem. Jöjj bátran, gyermekem, és én hófehér tisztára mosom a lelkedet Szent Véremmel.
Megkérdeztem a Szűzanyát, hogy mit feleljek az embereknek, ha megkérdezik tőlem, miért hordom ezt a kék kendőt a nyakamban. Szűzanya: Drága gyermekem! Mondd meg nekik, hogy az én gyermekem vagy, és hűséged jeléül hordod ezt a kendőt.
Kértem a Szűzanyát, hogy folytassuk a Tízparancsolatot. Szűzanya: 5. Ne ölj !
Drága gyermekem, ez a parancsolat nagyon fontos számotokra, mert az ölés hatalmas bűnnek számít felebarátod vagy gyermeked ellen. Sajnos ebben a korban nagyon jellemzőek a gyilkosságok, a háborúk, az eutanázia és abortusz. Nektek embereknek nincs jogotok ítélkezni vagy dönteni egy ember élete felett! Nézzük először is a gyilkosságokat! Mások életének a kioltása történhet baleset által, rablás által, szerelemből és sok minden által, melynek ti vagytok a felelősei. Ne gyilkoljátok meg felebarátotokat, ellenkezőleg szeressétek, mert Jézus is ezt tanította nektek! Gyermekeim, a gonosz használ fel eszközéül benneteket, hogy mások életét kioltsátok, mert az a terve veletek, hogy elpusztítson titeket.
Most az eutanáziáról beszélek nektek, mely más nevén jó halált jelent. Ne kövessétek el ezt, mert az Úr szemében hatalmas bűn! Ne akarjátok ti eldönteni, hogy ki meddig éljen! Mindent bízzatok Istenre, mert minden döntés az Ő kezében  van. Nem tudhatjátok, hogy felebarátotok felépül-e vagy nem. Isten akaratára figyeljetek, ne a sajátotokéra! Ezt ne felejtsétek el!
Az abortusz még ennél is súlyosabb bűn. Sokan abban a tévedésben élnek, hogy ez nem gyilkosság. De ez hazugság! Ne döntsetek egy gyermek élete felett, nincs hozzá jogotok! Egy gyermek áldás számotokra, nem pedig teher.
Gyermekeim, törekedjetek betartani a „Ne ölj!” törvényét és kerüljétek el az ezzel kapcsolatos bűnöket, mert nem vagytok tudatában annak, hogy mit cselekedtek. Most pedig édesanyai áldásommal megáldalak a felebaráti szeretet lelkületével az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében.
                                                 Mária Magdolna