2010. november 8., hétfő

Jelenések könyve: A világosság végső győzelme - Bevezetés

János Jelenések könyvének látványossága, izgalmas tartalma könnyen megragadja a fantáziát és további olvasásra serkent. Tudnunk kell, hogy a bibliai könyv győzelemről szól: a kereszténység végső győzelméről, az Egyház végső győzelméről a sötétség felett. Hogy mindezt Krisztus kinyilatkozta és írásos formában ma is rendelkezésünkre áll, óriási erőt adhat nekünk küzdelmeinkben. A most induló cikksorozat a könyvek elemzésére vállalkozik.


"A Jelenések könyvének keletkezési helye és ideje
Irenaeus egyházi atya a 2. század végén a régi hagyományokra hivatkozva feljegyzi, hogy a könyv látomásait János Domitianus uralkodása idején (81-96) kapta (Adversus Haereses V, 30, 3). Keletkezése helyét maga a könyv nevezi meg: Patmosz szigete (Jel 1:9). A sziget Kis-Ázsia délnyugati partjainál fekszik, Miletosz városával szemben.

A könyvben található utalások és kortörténeti adatok egyaránt valószínűvé teszik a könyv keletkezési idejéről szóló legrégibb hagyományt. Domitianus volt az első római császár, aki vallási okokból üldözte a keresztyénséget. A Néró idején végbement üldözéseknek nem a császárkultusszal való ellenkezés volt az oka. Domitianus volt az első császár, aki isteni tiszteletet követelt magának. Hivatalos címe ez volt: „Dominus ac deus noster” (Suetonius, Domitianus 13). Az uralkodó kultusza Kis-Ázsiában régtől fogva virágzott. Efezusban Domitianus uralkodása alatt az új császárnak szentelt templom épült. Kis-Ázsiában tehát különösképpen megvoltak a római államvallás és a keresztyénség, császárkultusz és Krisztus-kultusz összeütközésének feltételei.

Feltételezhetjük tehát, hogy a könyv az 1. század kilencvenes éveinek elején keletkezett, amikor a fiatal keresztyén egyházat a császárkultusz részéről megsemmisítő támadás fenyegette."
(Jubileumi Kommentár, 1995: János Jelenéseinek magyarázata, Dr. Kocsis Elemér)

Bevezető gondolatok

Miről szól a könyv? Röviden: Jézus Krisztus eljövetelének előzményeiről, magáról a dicsőséges eljövetelről és azután az ég és a föld egyesüléséről, más szóval a világosságnak a sötétségen aratott győzelméről.

A könyv címe Jézus Krisztus kijelentését, pontosabban leleplezését jelenti. Rémisztő, végső, eljövendő szavaink jelentése nincsen benne, Krisztus apokalipszise a Megváltó igazi valóságának leleplezését jelenti.

A könyv szerzője nem János, hanem maga Jézus Krisztus. A könyv alakja levél, melyet János hét Ázsiai gyülekezetnek küld. A Jelenések könyvének szerkezete igen bonyolult. A leírások részben egymásba fonódnak, részben vissza-visszaugranak az események sorában, ám egyértelműen haladnak a végkifejlet felé, melynek során a sötétség annál elszántabb lesz, minél jobban közeledik a végkifejlet.

A magyarázatok

Mindenképpen ki kell térnünk az évszázadok alatt napvilágot látott különböző magyarázatokra. Ezekenek négy fajtája van:
- történeti magyarázatok
- egyháztörténeti magyarázatok
- végidős magyarázatok
- vegyes magyarázatok, az előző három keverékei.

Bibliaolvasó emberek gyakran beleesnek abba a hibába, hogy szó szerint próbálják meg értelmezni a Szentírás szövegét. Sokszor ez azonban végletes zsákutcákhoz, tévtanításokhoz vezet, melyek például a különböző szektás tanításokban is testet öltöttek, de tudunk például kabbalisztikus megközelítésekről is.

A könyv teljesen pontos értelmezése nem véletlenül ilyen nehéz, gyakorlatilag ma is lehetetlen feladat, bár sok mindent sejtetni enged. Ez minden bizonnyal isteni intézkedés folytán van így. Ezzel ugyanis el van hárítva annak a lehetősége, hogy az emberek ne szívből térjenek meg, hanem pusztán alkalmazkodjanak, hogy a bőrüket mentsék. Érdekesség, hogy már az Ószövetségben is történik utalás erre: "Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd be a könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás." (Dán 12,4)

Ugyanakkor a "kódolt" üzenet a hívők elől is el hivatott rejteni a konkrét adatokat. Hogy azok állandóan készen tartsák magukat, szükségük van arra, hogy NE tudják a pontos napját és óráját a bekövetkezendő eseményeknek.

Látomások, képek


A részletek pontos megértésének van egy másik nehézsége is: a nem látható világ dolgait a látható világ szavaival kell leírni. Ez a leírás párhuzamosságokat, esetleg azonosságokat jelenthet, de a nem látható dolgokat még így is csak körvonalazni tudja, azokat az anyagi világ keretei között nem tudjuk teljes mértékben elképzelni, felfogni. Ezért nem szabad a szó szerinti értelmezés csapdájába esnünk. "Az apokaliptikus képeknek megfelelő tárgyak a földön nem találhatók: itt nincsen eleven angyalokból felépített trónus, nincs emberekből összeálló tenger, nincsenek olyan sáskalovasok, amilyenek a mélység kútjából füstoszlopként törnek elő, nincsenek gyöngykapuk és nincs napként világító bárány; mindezek a fogalmak a földön torzfogalmak, amelyeknek semmi valósága, vagy szépsége, vagy ereje nincs. De ez erőtlen és valótlan képekben egy erős és megfoghatatlan dicsőségű szellemi világ valósága száll le hozzánk[...]" (Csia, 16.old.)

A könyvben Jánost többször elragadja Isten szelleme, ami nem azonos a prófétai látással, vagy a megszállottság állapotával. Ez utóbbi során tisztátalan szellemi erő száll az emberre, mely a megszállott ember lelki erejét elszívja, kiszipolyozza. Ez a megszállott emberben őrülethez is vezethet. Nem úgy az isteni elragadtatáskor, melynek során gyógyító erők áramlanak az emberbe, mégha a hatás olyan lesúlytó is, hogy az illető szinte halottnak érzi magát. Ilyenkor azonban újabb erőtöltés érkezik a szellemi világból és az ember talpra áll.

Számjelképtan

A Jelenések könyve rengeteg számot is tartalmaz, melyek azonban a fentiek tükrében önmagukon túlmutatnak és az egész könyvön keresztül következetesen meg is maradnak.

Itt nem a zsidó kabbalisztika zagyvaságaira kell gondolnunk! "Ha a babona és a varázslás országát elhagyjuk, a számoknak a fizikai világban csak egy szerepük van: arányt, törvényszerűséget fejeznek ki, bizonyos viszonyokat pedig állandó számok jelölnek." (Csia, 31.old.) Ilyen például az 1, ami annak a száma, amiből csak egy van a világon és ez az Isten, a 2, mely a többség száma, tehát a teremtésé, amelyben minden többször fordul elő, a 3 mely a Szentháromságot jelenti stb.

Így tekintve helyes csak, ha a számokra tekintünk a Jelenések könyvének megismerésekor. Ez a logika tőlünk magyaroktól sem áll messze, gondoljunk csak népmeséinkre (hetedhét ország, három királyfi, hétfejű sárkány stb.), melyekben a számok szintén fontos jelentést hordoznak, nem légből kapottak.

A cikksorozat elsődleges forrása:
Csia Lajos: "A Jelenések könyve a mai kor tükrében" (Százszorszép Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 2001.) című műve.

Németh Krisztián

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése