III. Melyek Isten speciális elképzelései a házasok számára
Ezzel kapcsolatban Pál apostol egy csodálatos tanítást ad az Efézusiaknak, amit most használni fogunk. Szinte minden benne van, ami a házasságban lényeges: a kölcsönös szeretet, tisztelet, engedelmesség, a józanság, a bölcsesség, az Isten akaratának ismerete és megértése. Kicsit előrébbről kezdjük, mert bár ezek a gyülekezeti életre vonatkozóan adnak útmutatást, viszont kitűnően használhatók a házasságban is.
17 Annak okáért ne legyetek esztelenek, hanem értsétek meg, mi az Úrnak akarata. (Efézus 5,) […]
Isten akaratának értő ismerete nélkül nem lehet Isten akaratának engedelmeskedni. Ez így van a házasságban is, és bármely más területen is. Az ember nem úgy születik, hogy ismeri Isten akaratát a házassággal kapcsolatban, ezt meg kell tanulni Istentől, az Ő Igéjéből, az Ő szolgáitól. Itt is, mint egyébként, el kell változnunk (viselkedésünkben, életvitelünkben) az elménk Isten Igéjével való megújítása által, hogy megismerhessük, hogy mi Isten akarata.
2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. (Róma 12,)
Nem szabad egy keresztény életet úgy leélni, hogy az ember nem változik. És nem a partnerünket kell megváltoztatni, hogy olyan legyen, mint mi, vagy hogy olyan legyen, ami nekünk tetszik, hanem nekünk magunknak kell megváltoznunk, hogy olyanok legyünk, amilyen Istennek tetszik. A Róma 12,1-2 azt mondja, hogy ez annak segítségével fog megtörténni, hogy a gondolkodásunkat megújítjuk az Igével. Ez azt jelenti, hogy Isten Igéjének megfelelően gondolkodunk, és mindennel kapcsolatban feltesszük magunknak a kérdést: mi Isten Igéjének a véleménye erről. Ha elfogadjuk, hogy Isten Igéje Isten kijelentett akarata, akkor csak ezt tehetjük.
S hadd emeljek ki még valamit. Nem azáltal fogjuk tudni, hogy mi Isten akarata, hogy elváltoztatjuk az elménket. Az által fogjuk tudni Isten akaratát, hogy elváltozunk mi magunk. Megváltozik az életvitelünk. Úgy fogunk elváltozni, hogy megújítjuk az elménket, de az által fogjuk megismerni Isten akaratát, hogy mi elváltozunk a megújított elménk alapján! Ha nincs változás az életünkben, csak az elménkben, akkor nem fogjuk tudni Isten akaratát.
21 Engedelmesek legyetek egymásnak Isten félelmében (Ef. 5,)
Az Isten-félelem azt jelenti, hogy tiszteletteljes megbecsüléssel viseltetem Iránta, és az Ő rendjét és erejét respektálva teszek meg dolgokat, illetve az Ő rendjét és erejét ismerve nem teszek meg dolgokat. Ez nem a rettegés félelme, mert azt űzi ki a szeretet, ahogy azt a fentiekben láttuk. Ez a tiszteletteljes megbecsülése Isten személyének, felfoghatatlan hatalmának, és bölcs rendjének, melyet akik nem tisztelnek, majd megismernek az ítéletben.
Engedelmesek egymásnak? Nos, igen. Minden háztartásban van valamiféle munkamegosztás, mely működőképességének záloga az, ha tiszteletben tartjuk egymás elvégzett, vagy elvégzendő munkáját. Ha ebben a munkamegosztásban a nő felelőssége valami, akkor ott ő a „főnök”, és a férfi azt és úgy teszi, amit és ahogy a nő mond. Bizony, a férjeknek engedelmeskedniük kell ott, hol a nő munkája uralkodik, különben nem tisztelik őt, s azt, amit tesz. Ez pedig a szeretetlenség egyik magas iskolája.
Mi több, nemcsak, hogy engedelmeskedni, de támogatni is kell a nőt, ami azt is jelenti, hogy ki kell állni mellette, ha arra kerül a sor. Megbecsülni, amit megfőz, megbecsülni, amit kimos, amit kivasal, amit kitakarít, vagy rendbe tesz, mert ha a férfi nem tiszteli ezeket az aprónak tűnő, ám hatalmas dolgokat, akkor a nőt nem tiszteli. Amelyik férj így él, az megérdemli, hogy kínokkal egye étkét, és szemétdombon lakjon.
22 Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak.
23 Mert a férj feje a feleségének, mint a Felkent is feje az Egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek.
24 De miképpen az egyház engedelmes a Felkentnek, azonképpen (úgy, olyan módon) az asszonyok is engedelmesek legyenek férjüknek mindenben. (Ef. 5,)
23 Mert a férj feje a feleségének, mint a Felkent is feje az Egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek.
24 De miképpen az egyház engedelmes a Felkentnek, azonképpen (úgy, olyan módon) az asszonyok is engedelmesek legyenek férjüknek mindenben. (Ef. 5,)
Az engedelmesség ezen formája hatalmi kérdés, és ezen szoktak fennakadni a feministák. A házasság egészéért, és ott az Isteni rend megtartásáért a férfi a felelős, és nem azért, mert mi férfiak úgy gondoljuk, hanem mert Isten úgy gondolta. Ha az Isten által megszabott rendet felrúgjuk, Istent nem tiszteljük. Ezt a férfinak nem a „hatalom szavával”, vagy erőszakkal kell megteremtenie – merthogy Jézus sem azzal tette –, hanem a szeretet, és a közbenjáró ima szavával, valamint segítő tettekkel!
Ugyanakkor, ha a hölgy nem támogatja a férjét abban, amit ő Isten szerint, vagy Neki engedelmeskedve tesz, akkor aláássa tulajdon házasságának biztonságát. Ezzel olyan kaput nyit meg, amin az ördög ki-be fog járkálni. Ezt pedig azért nem teheti meg, mert végső soron kettejük, és később gyermekeik életét is kockáztatja. Aki beengedi az ördögnek bármilyét a házasságába, az végső soron a halált engedi be társa, és gyermekei életébe is.
Ehhez hozzátartozik az is, hogy a férjnek viszont a helyzet magaslatán kell tartózkodnia, amikor Isten akaratát kell érvényesíteni, mert ha nem teszi, úgy fog járni, mint Ádám, aki ott állt bambán, és végignézte, hogyan vezeti meg sátán a nejét, és hogyan teszi tönkre Isten teljes emberre vonatkozó elképzelését. A férfiak szeretnek kibújni a felelősség alól, a nők meg szeretnek előre szaladni, és a saját fejük után menni. Mindkettőből meg kell térni, ami ugye azt jelenti, hogy megváltoztatjuk e téren önmagunk viselkedését. A továbbiakban a Biblia azt taglalja, hogy hogyan, milyen magatartással legyen a férfi főnök.
Úgy, hogy legyen először ő maga szolgává. (Mk. 9,35)
25 Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen (úgy, ahogyan) a Felkent is szerette az egyházat, és önmagát adta azért; (Ef.5,) […]
A férfinak nem az a dolga, hogy magáévá tegye a nőt, hanem az, hogy önmagát adja neki. Hogyan? Arra a következő sor ad választ:
28 Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségüket, mint az ő tulajdon testüket. Aki szereti az ő feleségét, Önmagát szereti.
29 Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképpen az Úr is az egyházat; (Ef.5,) […]
29 Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképpen az Úr is az egyházat; (Ef.5,) […]
Csak egyetlen szóra reflektálnék itt. A görögben a „gyűlölet”-nek fordított szó nem csak azt jelenti, hogy valaki „túláradó érzelmekkel utálkozik valaki iránt”, hanem azt is, hogy figyelmen kívül hagy, lenéz, lebecsül, semmibe vesz, közönyösen kezel. Ez, ebben a kontextusban azt jelenti, hogy a férfinak a feleségét figyelemre kell méltatnia, fel kell néznie rá, nagyra kell becsülnie, fontosnak kell tartania, és kiemelten kell kezelnie.
33 …ti is egyen-egyen, ki-ki az ő feleségét úgy szeresse, mint önmagát; az asszony pedig meglássa (figyeljen oda arra), hogy félje a férjét (azaz tiszteletteljes engedelmességgel viseltessen iránta). (Ef.5,)
Ha a nő nem szentel külön figyelmet annak, hogy tiszteletteljes engedelmességgel viseltessen a férje iránt, az ugyanolyan romboló módon hat a házasságra, mint az, ha a férfi nem szentel külön figyelmet annak, hogy tiszteletteljes megbecsüléssel viseltessen a felesége iránt.
A fent idézett igeszakasz 20-as versében egy olyan fontos igazság rejlik, amivel egy külön cikkben fogok majd foglalkozni. Egy kis előre gondolkodtatás szándékával azonban szeretném most itt idézni:
20 Hálákat adván mindenkor mindenekért a mi Urunk a Felkent Jézus nevében az Istennek és Atyának.
És lesznek ketten egy test…
Mivel szinte semmilyen területen nincsen annyi „kihágás” manapság, mint a szex területe – bármilyen kínosnak tűnik is talán a téma – szeretnék róla szólni – természetesen a tisztelet és a tapintat hangján, amit a téma joggal megérdemel. Mindezen túl a Bibliát is sokan nagy ívben félremagyarázzák e dologban, tehát az Ige is érdemel ennyi megbecsülést, ha már ilyen fórum adódott rá, hogy tisztázzuk, mit tanít valójában.
8 És lesznek ketten egy testté. Azért többé nem két, hanem egy test.
9 Annak okáért amit az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza. (Márk 10,)
9 Annak okáért amit az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza. (Márk 10,)
Isten szerkesztette egybe az emberpárt, éspedig ez az egyesülés csak a szex technikájával valósítható meg, sehogy máshogy! Azt mondja Jézus, hogy ezt nem szabad szétválasztani!
A pár egybekelése egy életre szól, mert azt mondja Jézus, hogy ember ne válassza szét őket. Ez a pár egy férfi és egy nő kell legyen, mert eredetileg Isten ezt tervezte. A Biblia világosan elítél minden ettől eltérő szexuális kapcsolatot, tehát 1.: a kettőnél több résztvevőt, 2.: az azonos nemű résztvevőket, valamint a Biblia ellenzi a szexuális kapcsolat hosszabb idejű felfüggesztését.
A szex az egyetlen eszköz ugyanis, ami az embert ismét eggyé teszi, ismét egybeszerkeszti azt, amit Isten elválasztott, amikor Évát kivette Ádám oldalából. Nekünk keresztényeknek azon kell munkálkodnunk, hogy megőrizzük Istennek a szexre vonatkozó ezen tervét – mint ahogy Isten tervét őrizgetjük az élet más területein is. A házasságon belül két módon őrizhetjük meg ezt.
Egyrészt, természetesen nem hagyhatjuk el a párunkat, sem úgy, hogy elválunk tőle, sem úgy, hogy egy harmadik felet is bevonunk a kapcsolatunkba.
Másrészt, nem tagadhatjuk meg párunk szexuális igényeit, sem a férfiét, sem a nőét. Már szóltam arról, hogy mindkét fél szexuális igénye ebből az ősi állapotból fakad az Ige szerint: a férfi hiányolja a belőle kivett húst: a női testet, a nő hiányolja a melegséget, a védettséget, így férfi oltalmára vágyódik egy életen át. Mindkét szükségletet ki kell, hogy elégítse a házasság, és magától nem fogja megtenni, ebben munkálkodnunk kell.
A szétválással kapcsolatos további tanítása a Bibliának a Korinthus-levélben található, és a házasságon belüli szexuális élet megszüntetésétől óv.
3 A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképpen a feleség is a férjének.
4 A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképpen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.
5 Ne fosszátok meg egymást, hacsak nem egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a böjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok. (I. Kor 7,)
4 A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképpen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.
5 Ne fosszátok meg egymást, hacsak nem egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a böjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok. (I. Kor 7,)
Vagyis a nemi élet hosszabb időre szóló felfüggesztésének a Biblia szerint két oka lehet: ima és böjt, és csak egy akarattal szabad ezt elhatározni. A férfi nem tagadhatja meg a melegséget, az elfogadást, a gondoskodást a nőtől, azt, hogy a nő mintegy „otthont leljen nála” és a nő szexuális igényeit is ki kell elégítenie! Ha a hölgy szeretne egy test lenni, férfi lehetőség szerint ne ellenkezzen! Adja meg a férfi a nőnek azt, amire a nő vágyik, mindent, mindig, amit, és ahogy a nő szeretné! A nő sem tagadhatja meg magát a férfitől! Adja meg a nő a férfinak azt, amire a férfi vágyik, lehetőség szerint mindent, mindig, amit, és ahogy a férfi szeretné!
Meg kell tanulnunk természetesen és hétköznapi módon kezelni és gyakorolni a szexet, annak minden technikai vonatkozásával együtt. Minden párnak nyíltan és természetesen kell megfogalmazni igényeit e téren, mintha csak arról lenne szó, hogy mennyi tejföllel szeretik az uborkasalátát.
Sokan teszik fel a kérdést, hogy mit szabad a szexben, és mit nem. A válasz igen egyszerű. Mindent szabad, ami kettejüknek jól esik.
4 Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házas ágy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten. (Zsidó 13,)
Vagyis ami a házas ágyban történik, az minden tekintetben tisztességes, bármi is történjék ott kettejük között. Kik a paráznák és a házasságrontók? Akik elszakítják egymástól kettejüket, és harmadik felet vonnak be. Még mindig annál az egyetlen kikötésnél tartunk tehát, aminél többet a Biblia nem is hoz fel: egy férfi és egy nő. A házas ágy attól válik ezen ige szerint „szeplőssé” – azaz tisztátalanná –, ha paráznaság történik, vagyis ha harmadik féllel rontjuk meg a házasságot – akár belülről, akár kívülről jön a kísértés. Ha belülről jön, azt úgy hívják, parázna, ha kívülről, az a házasságrontó.
Mi szabályozhatja továbbá azt, hogy pontosan mi történjék abban az ágyban? Ugyanaz, ami azt szabályozza, hogy mi történjék az élet bármely más területén: Isten Igéje. Csak kettőt hadd említsek itt:
5 … nem keresi a maga hasznát … (1. Kor.13,)
4 Ne nézze ki-ki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is. (Fil. 2,)
4 Ne nézze ki-ki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is. (Fil. 2,)
Ami ebbe „belefér”, az mind rendben van. A technikai részleteket a pár saját maga alakítja ki ízlésének megfelelően. Hangsúlyozom, udvariasan, kedvesen, ugyanakkor világosan és szókimondóan meg kell beszélniük egymással, hogy ki mit óhajt e téren. Határozottan kihangsúlyoznám továbbá, hogy amibe nem szól bele a Biblia, és amiben nem vezet a Szent Szellem, azt nekünk jogunk szabadon eldönteni. A Biblia – sok tévtanító véleményével ellentétben – nem ad technikai útmutatást, sem korlátozást a szexszel kapcsolatban, hanem azt tanítja, hogy egyrészt bármi megtörténhet a házas felek között, valamint azt, hogy a feleknek egymás igényeit és kívánságait figyelmesen, előzékenyen, önzetlenül és szabadon ki kell elégíteniük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése