A múltkori számban elkezdtem egy újabb sorozatot, ezúttal a házasságról. Természetesen nem a teljesség igényével, lévén a téma olyan nagy és olyan fontos, hogy ha igazán meg akarnánk adni a módját, akkor könyvet kellene írni. Azt már persze írtak sokan – bár az igazat megvallva jómagam nem sokat tudnék közülük jó szívvel ajánlani. Ez a cikksorozat a lényeget próbálja kiemelni, és azokra a témákra kíván rávilágítani, melyek fölött gyakran elsiklunk.
A Jézus által adott szeretet törvénye minden területre, így a házasságra is érvényes!
Az egyetlen újszövetségi törvényről van szó, az egyetlenről, amihez tartanunk kell magunkat. Miért volt lehetséges, hogy az újszövetségben csak egyetlen törvény legyen, miért nincs ez most részletezve? Lássuk csak az első Igénket!
34 Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint (ahogyan) én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást (János 13,)
Látjuk, Jézus azt mondta, hogy úgy szeressük egymást, ahogy ő szeretett minket. Az emberi szeretet teljesen más, mint az a szeretet, ahogyan Jézus szeret minket! Amikor az ószövetség idejét élte az emberiség, még nem volt itt az Isten szeretete a Földön. Amikor az embernek azt mondták, hogy „szeretet”, azt pontosan részletezni kellett, hogy mit jelent, mert mindenki elsősorban a saját érdekeinek rafinált érvényesítését értette rajta – mint egyébként minden máson. Isten szeretetét azonban elhozta Jézus. Jézus egészen pontosan azt mondta, hogy nem azért jött, hogy a törvényt eltörölje, hanem azért, hogy betöltse! (Máté 5,17.) Szeretetével töltötte be azt.
8 Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte.
9 Mert ez: ne paráználkodjál, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánjad, és ha valamely más parancsolat van, ebben az igében foglaltatik egybe: szeressed felebarátodat, mint magadat.
10 A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annak okáért a törvénynek betöltése a szeretet. (Róma 13,)
9 Mert ez: ne paráználkodjál, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánjad, és ha valamely más parancsolat van, ebben az igében foglaltatik egybe: szeressed felebarátodat, mint magadat.
10 A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annak okáért a törvénynek betöltése a szeretet. (Róma 13,)
Amikor Jézus elment, azt ígérte, hogy elküldi majd a Szent Szellemet, aki megtanít minket mindenre, elvezet minden igazságra. Az Ige azt mondja, hogy Isten szeretete Vele együtt kitöltetett a szívünkbe.
5. …mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Szellem által, aki adatott nékünk. (Róma 5,)
Miután a Szent Szellem részünkké vált, már nem kell definiálnunk ezt a szeretetet, csak arra kell ügyelnünk, hogy a Szent Szellem vezetése szerint éljünk, és akkor ez a szeretet érvényre jut. Erről szól ez az egyetlen parancsolat. A dolog „hogyanját” a Szent Szellem fogja megmutatni, minden egyedi esetre akkor és ott – ha figyelünk Rá. Meg kell tanulnunk figyelni Rá, ez nem velünk született képesség!
Érdemes még egy pillanatra a Róma 13-ból idézett igére visszapillantanunk. Azt mondja, hogy „senkinek semmivel ne tartozzunk”. Mire akar utalni az Ige ezzel? Nem akarom a téves magyarázatokat felsorolni, inkább leírom a valódit… A szeretet nem veri magát tartozásba, és nem tartozásból tesz meg dolgokat a másiknak. A szeretet nem akar mást sem tartozásba verni, hogy majd a maga idejében megkérhesse az árát! A szeretet nem udvariasságból ad vissza valamit. A szeretet elutasít, ha valaki tartozásból akar adni, illetve akkor, ha valaki tartozásba akar kényszeríteni. A szeretet azért ad, mert szeret. Ez nagyon igaz a házasságra is. Nem azért szeretem a másikat, mert megtesz nekem bizonyos dolgokat. A házasságban nem fizetőeszköz a szeretet. „Akkor szeretlek, ha…” A szeretet feltétlen. Nem fizetünk, és nem kérünk fizetséget sem szeretettel (pl. testi szeretettel) sem semmivel. A szeretet önként ad, éspedig pontosan azt, és pontosan úgy, amit és ahogy a másik szereti. A háztartási munkáktól az ajándékokon keresztül az ágyig, mindenhol. A szeretet odafigyel arra, hogy kikutassa, hogy a másik mit szeretne, és azt hogyan szeretné.
A szeretet mindig szabad marad. Ne verd magad tartozásba. Ne béklyózz másokat azzal, hogy elérd, tartozzanak neked. Ez nem szeretet, ez zsarolás. Még ha annak nagyon furfangos változata is.
Isten királyságának egyik alappillére a feltétlen szeretet. Isten Királyságában minden ennek alapján működik. Ez a szeretet Istentől származik, Isten maga a forrása, mint ahogy az életnek is Ő a forrása. Ez azt jelenti, hogy Nélküle nincs élet, Nélküle nincs szeretet. Ha szeretetben akarsz járni, Vele kell járnod.
A múltkori cikkben már említettem, hogy Isten „belekalkulálta” Önmagát a házasságodba. Isten a házasságnak lényeges Eleme. Ha kihagytad, kész, vége a bulinak, csak idő kérdése, és tönkre megy.
10 Annak okáért, míg időnk van, cselekedjünk jót mindenkivel, legfőképpen pedig a mi hitünknek házanépével (családtagjaival). (Galata 6,)
Ez persze csak egy száraz törvénykezés, ha nem értelmezzük megfelelően, és ha kiragadjuk az újszövetség Szelleméből! Ezt a szeretetet először Istentől kell elvenni, aztán Istentől el kell tanulni. Ezt akkor vagyunk képesek megtenni, ha Istennel olyan szorosra fűzzük a kapcsolatunkat, amennyire csak lehetséges. Olyan sok időt töltünk Vele imában, és az Ő Igéjén át, amennyit csak lehetséges.
A szeretetben tökéletesednünk kell, függetlenül attól, hogy házasok vagyunk vagy sem. Ennek két iránya van:
* elvenni Isten szeretetét, és
* átadni Isten szeretetét másoknak – például a társunknak.
* elvenni Isten szeretetét, és
* átadni Isten szeretetét másoknak – például a társunknak.
18 A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes (teljessé lett) szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelemnek büntetése van; aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben. (I. János 4,)
Aki megismeri Isten szeretetét, az nem fog félni semmitől. Istennek a szeretete kiűzi a félelmet. A félelem az ellenség műve, és legfőbb célja az, hogy Isten iránti bizalmatlanságot keltsen. A félelem ezért magában hordja a büntetését: egyrészt elválaszt Istentől, másrészt összekapcsol sátán bukott világával, mert ez utóbbinak alaptörvénye a félelem. (Isten világának alaptörvénye a szeretet, sátánénak a félelem. Aki a szeretetben manipulál, az Isten világával köti össze magát, aki a félelemmel – még ha csak félelemben jár is –, az sátánéval.)
A problémára azonban a gyógyír maga Isten. Az Istentől elszakadt embereket úgy tudjuk legjobban megismertetni Ővele, és visszaterelni Őhozzá, ha mi az Ő szeretetét sugározzuk. A feladatunk tehát: megfürödni Isten szeretetében, és e szeretetfürdőt rázúdítani az emberekre. Ez a szeretet Istenből származik, ember nem tudja produkálni, de csak ez képes győzedelmeskedni minden helyzet felett. Nem mi „csináljuk”, csak a „tömlők” vagyunk, akiken keresztül a megfelelő helyre eljut.
Bár ez a tanítás nem kifejezetten a hitről szól, pár szót ezzel kapcsolatban még fontosnak tartok itt leírni.
A hit és a szeretet testvérek. A gyűlölet (szeretetlenség) és a félelem szintúgy testvérek. Egymásnak azonban ellenpólusai. A hit és a szeretet kiüti a félelmet és a gyűlöletet, de a félelem és a gyűlölet is kiüti a hitet és a szeretetet. A hit ugyanaz a szellemi erő, mint a félelem, csak ellentétes irányba halad. A szeretet ugyanaz a szellemi erő, mint a gyűlölet, csak ellentétes irányba halad. Tudjuk, hogy nem mehetünk egyszerre két irányba. Vagy erre megyünk, vagy arra. Vagy hiszünk, vagy aggódunk. Vagy szeretünk, vagy gyűlölködünk!
A Biblia azt írja, hogy minden, ami nem hitből van, az bűn (Róma 14,23). Ezért is van büntetése a félelemnek. Sőt az a helyzet, hogy még ez sem minden, mert a félelem – mivel bűn – kiszolgáltat az ellenségnek, és rendszerint azzal a következménnyel jár, amitől fél az ember.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki nem bizakodásból tesz meg valamit, hanem aggódásból, az nem hitben cselekedett, hanem félelemben, így bűnt követett el, ami rendszerint pontosan azt hozza be az életébe, amitől félt. (Így járt pl. Jób…– lásd: Jób 3,25)
Ezért a félelem az egyik legfőbb ellensége az embernek, és ellene az egyik legjobb gyógyír a hit beszéde (az Ige megvallása), a másik Isten személyének, így szeretetének minél közelebbről történő megismerése.
Ha megismerjük Isten felénk áradó szeretetét, az megtanít minket másokat is szeretni – ha engedelmesek vagyunk Istennek!
Visszatérve konkrétan a házasságra, ahol két ember napi rendszerességgel „kénytelen” együtt élni, ott a személyiségek különbözőségei állandó súrlódást fognak okozni, melyet csak ez a szeretet képes megolajozni, így elviselhetővé tenni, és csak a megtérés képes megszüntetni. A megtérés azt jelenti, hogy megváltozunk Isten akaratának megfelelően. Nem egymáshoz kell hasonulni, hanem mindkét félnek Istenhez! Minél inkább olyan valaki jelleme, mint Istené, annál könnyebben elviselhető ember lesz – mind a társadalom, mind pedig természetesen legszűkebb környezete, a családja számára. A keresztények – leginkább a keresztény vezetők – megtéretlensége okozza a világ összes problémáját. Ha teljességre jutott volna az engedelmességünk, Isten már rég kész lett volna megbüntetni minden engedetlenséget (II.Kor. 10,6).
A legtöbb házassági problémát is ugyanez okozza. Az nevezetesen, hogy az ember nem tanult meg engedelmeskedni Istennek, mert ez a kulcsa a megtérésnek, és a megváltozásnak. Aki nem tanulta meg egyedül, hogy hogyan támaszkodjon Isten szeretetére, és hogyan legyen engedelmes Neki, annak nehezebb lesz a házasságban, mert immáron nemcsak Isten másságát kell úgymond „tolerálnia”, és ahhoz idomulnia, hanem még egy állandó személy másságát is el kell tűrnie, aki ráadásul nem rendelkezik Isten türelmével, és egyéb fantasztikusan előnyös tulajdonságával.
Ezért aztán vannak az Igében speciálisan házasokra vonatkozó szabályok, melyek sikerre és áldásra hivatottak vezetni ezt a kapcsolatot. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése