Lujza Piccarreta könyvei

 

A Magyarországon is egyre népszerűbbé váló 20. századi olasz misztikus írásai magyar fordításban is kezdtek megjelenni.

Ezek a könyvek elektoronikus formában mindenki számára hozzáféhetők az erdélyi magyar kiadó, a Schola Mariae honlapján.

https://mariaiskolaja.ro/kiadvanyaink/

Pillanatnyilag az alábbi könyvek érhetők el:

Az ég könyve 1. kötet               1700 Ft

Az ég könyve 11. kötet             1700 Ft  (Ezek a számozások az olasz kiadás számozásai – a közbülső kötetek még nincsenek magyarra fordítva)

Szűz Mária az isteni akarat országában    1700 Ft.  (a legfrissebb kiadvány)

Az isteni akarat kis katekizmusa                1500 Ft.

https://engesztelok.hu/lujza-piccarreta-konyvei/

AZ IGAZSÁG II. JÁNOS PÁLRÓL ÉS XVI. BENEDEKRŐL. Jézus üzenete. Élő Láng.

Jézus Krisztus vagyok, Isten Fia, a Szentháromság második személye. Szeretett, édes fény gyermekeim, kedvesek Szent Szívemnek, annyira mérhetetlenül szeretlek benneteket, annyira szeretlek benneteket, hogy szeretetből döntöttem a ti megváltásotok mellett, szenvedésem és kereszthalálom által. Engedd meg, kedves ember, hogy közelebb kerüljek hozzád, és hogy ma Isten Akaratának Igéit adom tovább ezen az áldott helyen, amelyet a Szentháromság és az Én Szent Szeretett Anyám választott. Ne félj semmitől, ne csüggedj semmitől, mert veled vagyok, sok hibád, tökéletlenséged és gyengeséged ellenére...

Térj meg ma

Jézus ült a fa alatt. Egy férfi odalépett hozzá és megkérdezte:

- Mester! Elég, ha egy nappal a halálom előtt megtérek és bűnbánatot tartok?

- Elég – válaszolta Jézus.

A férfi ezután elment. Kis idő múlva visszatért, és újra megkérdezte:

- Mester! De mikor halok meg?

- Nem tudom – válaszolta Jézus. Talán holnap...

https://tanusagtevo.blogspot.com/2023/05/terj-meg-ma.html

Égi Édesanyánk üzenete 2023. május 25-én Medjugorjéból

MEDJUGORJE - A Szűzanya Üzenete 2023. május 25-én. MÁRIA BÉKE KIRÁLYNŐNÉNÉNEK ÜZENETE

"Drága gyermekeim! Arra biztatlak benneteket, hogy lépjenek be a természetbe, és imádkozzatok, hogy a Magasságos beszéljen a szívetekhez, és hogy érezzétek a Szentlélek erejét, hogy tanúságot tegyetek Isten szeretetéről minden teremtmény iránt. Veletek vagyok és Közbenjárok érted. Köszönöm, hogy válaszoltál hívásomra."

Ajánld fel szenvedéseidet szeretettel ... Arra hívlak benneteket, hogy félelem nélkül menjetek tovább.

 

„Jézus, megfeszített és feltámadt” 2023. május 3-án:

Lányom, kezemben vagy. Mindig emlékezz arra, hogy ahogy a negatív hangok születnek, úgy véget is érnek. Továbbra is engedelmeskedj Teremtődnek, és továbbra is békében és szeretetben élj.

Ezek az idők olyanok, mint a viharok, és ez a legviharosabb rész. Ezek a végidõk mindannyiótoknak nehezek, de aki az én védelmem alatt áll, soha ne féljen.

Nem vagyok én Isten Fia? És te, szívem drága [többes száma], lelkileg védett vagy. Éljenek gyermekeim, akik a legtávolabb vannak Tőlem és Atyátoktól, ahogy akarnak, de ezután is el kell számolniuk Istennel minden cselekedetükért.

Szeretett gyermekeim, továbbra is imádkozzatok és engedelmeskedjetek Atyátoknak, és életetek végén örömben és örömben élhettek ott, ahol nem lesz többé gyász és fájdalom.

Nagyon szeretlek, hallgatom imáidat. Táplálkozz továbbra is testemből, és hagyd félelmet azokra, akik távol élnek a fénytől és az örök békétől. Szeretlek titeket, kicsi gyermekeim. Tégy továbbra is tanúbizonyságot Isten Fiáról, és semmi sem árthat neked.

Szeretlek, mindig veled vagyok. Nehéz időkben bízd Rám és mennyei Édesanyádra, és semmi és senki nem tud ártani neked.

Megáldalak. Maradjatok egységesek áldásom alatt.

„Jézus, a Megváltód”-nak Valeria Copponi 2023. május 10-én:

Leányom, én vagyok a te Jézusod, és ismét eljövök hozzád, hogy bátorítsalak, hogy haladj előre, különösen imával. Ima nélkül olyanok lesztek, mint a juhok pásztor nélkül. Láthatod, hogyan válik egyre nehezebbé az életed. Csak buzdítani tudlak benneteket, hogy imával menjetek előre.

Földi létezésed soha többé nem lesz a régi. Elfelejtetted az imát, és az imával együtt a szentmisét is.

Hány gyermekem nem fordul többé Hozzám szükségleteiért: talán jósokat használnak, és ezzel rontják létüket. A világot nem emberek teremtették, hanem Isten, aki a menny és a föld Teremtője és Ura.

Kérlek benneteket, gyermekeim, ti, akik halljátok Szavamat, mindig igyekezzetek jó példát mutatni. Beszélj a te Uradról, Jézus Krisztusról; ne feledd, hogy megengedte, hogy keresztre feszítsék a te érdekedben.

Szeretlek, és jól ismerem az igényeidet. Mindig készen állok a segítségére. Kérlek, fordulj Hozzám minden körülmények között, és én mindig készen állok a segítségedre.

Imádkozz, imádkozz, imádkozz. Gyere el hozzám gyakran templomaid sátoraiban, és nem fogok csalódást okozni. Áldásom legyen mindig rátok és családotokra. Szeresd még az ellenségeidet is, és én megvédelek a rosszindulattól.

„Jézus a testvéred” 2023. május 17-én:

Szeretett gyermekeim, tedd fel magadnak ezt a kérdést: miért ellenünk van az éghajlat? A választ gyorsan meg lehet mondani: tisztelte a természetet? Nem. Ön azt hiszi, hogy urai lettek ennek a világnak, és a természet hallatja magát azáltal, hogy mindenekelőtt az időjárással és ezekkel a katasztrófákkal reagál. ^[1]

Most már rájöttél, hogy amit a saját kezeddel szeretnél megváltoztatni, az soha nem fogja megadni azt, amit meg akarsz szerezni. A természet fellázad ellened, és bizonyos katasztrófákkal szembesülve már nem tudod, hogyan reagálj.

Legkedvesebb gyermekeim mondják: „Az én hibám, az én legsúlyosabb hibám.” Szíved mindig jobb válaszokat ad neked, ha beengeded Akaratomat a szívedbe.

Olyan vagyok, mint egy jó apa, tudom, mire van szükséged ahhoz, hogy nyugodtan és egyetértésben éld az életed. Ha megengeditek a Sátánt a szívetekbe, hamarosan ráébredtek, hogy a jó, amire szükségetek van, messzire menekülnek tőletek.

Gyermekeim, térjetek vissza a Jó Pásztorotokhoz való imádkozáshoz; kérdezz szeretettel, és szeretettel és mindenekelőtt igazságossággal válaszolnak. Csak azért veszítettél el mindent, mert Isten helyére tetted az egódat.

Térjetek meg, gyermekeim, különben Atyám ugyanúgy válaszol kéréseitekre, ahogyan ti kéritek. Ha igaz megtéréssel térsz vissza hozzá, minden vissza fog térni a földre, jó és igazságos.

Imádkozni fogok az Atyához, hogy elnyerjem minden szívetek megtérését.

„Legszentebb Anyád Mária”-nak Valeria Copponi 2023. május 24-én:

Veled vagyok, és nem hagylak el, még egy pillanatra sem. Ti anyák megértetek, főleg a legnehezebb pillanatokban, jól tudjátok, hogy aki szereti a gyermekeit, kész lenne felajánlani az életét értük. És jól értem, hogy mi anyák mennyit tennénk gyermekeink jólétéért.

Először megmutattam, milyen erős vagyok egyetlen Fiam keresztjének tövében. Drága szeretteim, [többes számban] próbáljatok beszélni gyermekeiteknek Jézusról, az Ő szeretetéről, az Ő hűségéről.

Élhetett volna anélkül, hogy átélte volna ezt a sok szenvedést, de felkínálta magát egészen addig a pontig, hogy életét adta a kereszten, éppen annak a szeretetének a nagyságáról, amelyet mindnyájatok iránt tanúsít.

Én, a te Mennyei Édesanyád, arra hívlak benneteket, hogy menjetek tovább anélkül, hogy félnetek attól, amivel utatok során találkozhattok. Ne felejtsd el, hogy szeretettel minden akadályt legyőzhetsz, amivel a földi úton találkozol. Mindig szeretettel ajánld fel szenvedéseidet, és Jézus megjutalmaz végtelen szeretetével, amikor visszatérsz a hideg földről.

Gyermekeim, közeledjetek a szentáldozáshoz, fogadjátok szívetekben Jézust, és imádkozzatok hozzá mindenekelőtt, hogy megmentsen benneteket minden veszélytől, amellyel földi utatokon találkoztok. Az Atyához való visszatérésed örök jutalmad lesz.

közel vagyok hozzád; ne félj. Az idők a végéhez közelednek, és jutalmad lesz az igaz élet, az Atyátok melletti örök élet.

„Minden szavam igazság, nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás”

 

Ha megkérdezünk egy keresztényt arról, hogy Isten igazmondó-e, a válasz habozás nélküli igen lesz. De ha nem elégszünk meg ezzel, és tovább kérdezzük, hamarosan kiderül, hogy „nem ennyire egyszerű a helyzet”, „ennél bonyolultabb a kérdés”. És ehhez elég pusztán azt a kérdést feltennünk, hogy vajon történelmi könyv-e a Teremtés könyve? Mert azok közül, akik egyáltalán megértik a kérdés lényegét, az egyszerűbb, emiatt őszintébb lelkek nemmel felelnek majd, a tanultabbak, papok pedig heves „árnyalásba” kezdenek: hallhatunk majd a szentírási elbeszélések műfajairól, a rétegekről, forrásokról, hagyományokról, elméletekről stb. De ha nem fáradunk bele a „magyarázat” hallgatásába, netán impertinens módon ismét feltesszük a kellemetlen kérdést, végül kimondják, hogy nem történelmi elbeszélésről van szó.

Mivel ezt tanulják a teológián, vélhetnénk nehezen érthetőnek a kérdésre előadott nyögvenyelésüket, hiszen miért érzik problémásnak azt adni tovább, amit maguk is kaptak? Hiszen lám, ez a szemlélet megjelenik még az újabb szentírásfordítás lábjegyzeteiben is. Már a lábjegyzet ténye is érdekes jelenség a szentírásban, de az még inkább, ha a lábjegyzetek megkérdőjelezik a szöveg hitelességét. A Káldi-Neovulgátában ilyeneket olvashatunk például a Teremtés könyvénél: „A (jelképesen értendő) életkorok…” – azaz: Noé és leszármazottai nem annyi ideig éltek, amennyit a szentírás tulajdonít nekik, „A bibliai elbeszélés a mezopotámiai árvízkatasztrófát mint Isten ítéletét ábrázolja” – tehát azt feltételezzük, hogy csak Mezopotámiára terjedt ki az „árvízkatasztrófa”, és nem Isten ítélete volt, hanem annak jelképes ábrázolása „Töredékes és homályos hagyomány”.

De valójában a nyögvenyelés mégis érthető és nagyon is beszédes jelenség. Érthető, mert azt a kényelmetlenséget mutatja, amit valaki akkor tapasztal, ha a tanult magyarázatok hittel ellenkezését sejti, ezért kertel és terel, mert nem akar vele foglalkozni, vagy legalábbis nem szeretné kimondani. És beszédes, mert ez a jelenség leginkább a Teremtés könyve esetén érhető tetten. Ennek a könyvnek történelmi hitelességét hiszik manapság legkevésbé, valószínűleg azért, mert elkerülhetetlen szükségszerűségnek vélik a világ „tudományos bizonyítékokban” megnyilvánuló letaglózó „igazságának” elfogadását. És ez az állítólagos igazság mindössze csak két történetet látszik cáfolni a Teremtés könyvéből: a teremtését és az özönvízét. No meg a resztlit…

A hatnapos teremtés szemben áll az evolúció elméletével, amelyet papok és gyalogkeresztények tömegei ugyanolyan megkérdőjelezhetetlen igazságnak vélnek, mint bármely hitetlen korunkfia. Ezért tesznek néha a teremtésbe vetett hit megmentésére kísérletet például a teista evolucionizmussal: mert ha nem is úgy történt, ahogy leírja a Teremtés könyve, de valahogy mégis Isten teremtette a világot, egyeztessük össze hát az evolúciót a teremtéssel, gondolják.

És közben nem veszik észre, hogy mit jelent igyekezetük: az Istenbe vetett hitet akarják megmenteni azzal, hogy kétségbe vonják Isten igazmondását, ezáltal viszont azt a hitet bontják le, amelyet megmenteni szeretnének. Mert ha a Szentírás „történelminek látszó” könyvei nem a megtörtént eseményeket adják elénk, akkor nem ismerhető meg, hogy mely könyvek tartalmaznak történelmi tényeket, így aztán nem megbízható forrásai hitünknek, és akkor hogyan hihetjük sugalmazottnak, hogyan tehetjük fel életünket azokra és az azokból következő valóságra? És hogyan hihetjük Istent igazmondónak, ha hamis információkkal traktál minket, vagy pusztán eltűri az emberi tévedéseket, netán elfogadhatónak tart hazugságokkal, emberi mesékkel, meg nem történt eseményekkel „megvilágosítani” bennünket az igazságról?

A hit szerinti eljárás az lenne, ha a legkisebb habozás nélkül elvetnénk minden tudományosnak látszó elméletet, amely ellentmond Isten szentírásban megismert szavának. Mert milyen tudomány az, amely emberi gondolatokra alapozva írja felül a teremtő és kinyilatkoztató Isten igazságát, magát a valóságot? Bármely természettudományos evidencia kisebb bizonyossági szintű, mint a szentírásban elénk tárt isteni kinyilatkoztatás! Ha ez nem így lenne, értelmetlen lenne életet áldozni annak igazságaiért, és akkor inkább a tudományért halnának vértanúhalált az emberek. És ugye, milyen szép is lenne arról hallani, hogy a heterotikus-O húrelméletért, netán a konvergens evolucióelméletért ismét életét adta egy vértanú tudós?

Pedig a hit szerint eljárva könnyen beláthatnánk, hogy az evolucionizmus csak egy, az általánosan elterjedt és minden szinten sulykolt elméletek közül, amely ellentmond a hitünknek és a józan észnek, és ebben az esetben nem rettegnénk a hitet választani a világ megvetése közepette sem.

Mert az evolucionizmus az egyetlen teremtő végső ok helyett ezret és milliót feltételez másodlagos okokból, amelyek nem az élet fenntartását szolgálják, hanem a megalapozatlan hamis elmélet újabb hamis elméletekkel való fenntartását kísérlik meg: ha nem elég az ősleves, amelyben az életnek aszteroidák és meteoritok által ideszállított összetevői csak nem akarnak életté összeállni, akkor előkerül a villámlás, mint „életet adó” fizikai jelenség, ha pedig ez sem elég, akkor végső magyarázatként az évmilliók kerülnek elő. És az már azért ütős érv, nemde? Mert mi minden történhet évmilliók alatt! Például az élettelenből élő lesz, az egyszerű élőből összetett, a halak kimásznak a szárazföldre, hogy szárazföldi állatokká váljanak, vagy visszamásznak, hogy lábukat visszafejlesztve ismét halként lubickoljanak, ugye? (Ezért aztán talán nem csak nekem tűnik viccesnek, hogy a rendszertan genetikai alapú felturbózása közepette a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje a párosujjú patások közé lett besorolva. Pedig ennek oka az, hogy az evolucionisták szerint a genetikai hasonlóságok nem a gazdaságosság elvének teremtésben való érvényesülését mutatják, hanem leszármazást jeleznek) Közben pedig milliószor bizonyul a metafizikai lehetetlenség lehetségesnek, mert az alacsonyabb rendű létező magasabb rendűvé válik.

De, hogy a teista evolucionisták se maradjanak ki a jóból: ők azt feltételezik, hogy Isten, mint teremtő, végső ok, megteremti a világot egy kezdetleges állapotra, amelyet a fejlődéssel „áld meg”. Így egy teremtő aktus helyett millió teremtési aktus révén avatkozik bele a világ folyásába, hogy az egysejtű többsejtűvé, vagy a majom emberré váljon. És közben ugyanennyiszer bizonyítja, hogy a teremtés nem volt tökéletes, nem volt jó, tehát tökéletlen világot teremtett, amely csak a fejlődéssel tökéletesedik, tehát nem igaz, amit a Szentírás mond a teremtés eredeti jóságáról. És milliószor bizonyítja azt is, hogy nincs a dolgoknak saját természete, amely mindig ugyanaz maradna, hiszen halak válnak emlősökké, csimpánz emberré. Ennek fényében pedig egyik „kedvenc” fehérvári egyházmegyés papomnak, az igazi lumen gentium-nak is igaza lehet, amikor azt tanítja, hogy a gyerekek a haláluk után angyallá válnak, azon belül is őrangyallá. Mert hát ugyan miért ne válhatna az ember angyallá? Semmivel sem valószínűtlenebb és értelmetlenebb, mint az ősmajom emberré fejlődése, sőt, ez ugyanannyira bizonyítaná, hogy Isten nem Isten, mint bármely más teremtmény fejlődés általi természet-váltása. Mert ha bármi természetet vált, az Istennek és a teremtésnek tökéletlenségét bizonyítja, a tökéletlen isten pedig nem Isten.

Ezért az evolúciós elmélet az, aminek látszik: a végső, sikeresnek tűnő kísérlet Isten jóságának, Teremtői mivoltának meghazudtolására, és az eredeti bűn tagadására. Mert a Teremtés könyve többek között arról is beszél, hogy a halál a bűn következtében jelent meg a világban. Ha ez nem igaz, akkor Isten, amellett, hogy hazudott erről, rossz világot is teremtett, amelyben a halál „gyárilag” benne van, nem a mi bűnünk következménye, és ráadásul minket vádol miatta! Egy ilyen isten pedig nem jó, tehát nem is isten.

Na, de Famulus, szép dolog, hogy erőlteted a dolgot, de mindennek van határa, hiszen azt csak nem állíthatod, hogy a Teremtés könyvének özönvízről szóló leírása is történelmi igazság? Vagy ha a történet magja esetleg az is, az csak egy mezopotámiai lokális árvízkatasztrófa lehetett, ahogy azt a szentíráshoz fűzött lábjegyzetben olvashatjuk!

Ja, semmit sem szabad túltolni, maradjunk meg az arany középen… De nem furcsa, hogy Noé isteni kinyilatkoztatás nyomán felkészült erre a lokális árvízre, és nem lépett le Mezopotámiából? Pedig később Ábrahám megtette, sőt a Szentcsalád is elmenekült Heródes elől Egyiptomba. Miért nem ment Noé Afrikába, Ázsiába, Európába? Miért fordított száz évet a bárka megépítésére? Persze, persze, tudom, a száz év valójában száz nap, vagy valami ilyesmi, nem? De azért a száz nap nem csak egy kormányprogram elkezdésére elegendő, hanem az angolos távozásra is… És vajon miért van a világ különböző távoli részein élő népek mondáiban jelen az özönvíz története?

Nemrég megnéztem egy régi videót, Dr. John Baumgardner előadásáról, amelyben tudományosnak látszó elméletet ismertet arról, hogy milyen folyamat játszódhatott le az özönvíz idején. És mivel geofizikusról és a tektonikai mozgások modellezésének szakemberéről van szó, annyi hitelt azért adnék neki, mint egyéb szakértőknek. Ő azt mondja, hogy az özönvíz tektonikai katasztrófa is volt: szerinte ekkor vált szét Pangea őskontinens, ekkor alakult ki a ma ismert képe a Földnek. És ez a szétválás volt a kiváltó oka magának az özönvíznek is. Az új kontinensek hirtelen és gyors eltávolodása miatt ugyanis felszakadt a földkéreg, majd az ennek nyomán bezúduló és magmával érintkező tengervíz szuperszonikus jetek formájában kilövődve árasztotta el a világot – negyven napon és éjszakán keresztül. A szétszakadó kontinensek között felemelkedő magma megemelte az óceán szintjét, amely gyorsan mozogva napok leforgása alatt árasztotta el a világot vízzel, és a gyorsan mozgó víz által szállított szilárd anyaggal: ekkor jöttek létre a ma ismert üledékes lerakódások az egész világon, ezért van kontinenseken átnyúlóan azonos rétegződés bennük. És ezért van az, hogy az összes ősi szárazföldi fosszília lelőhelyén vízi élőlények maradványai keverednek azokkal, és ezért vannak az Atacama sivatagban dinótemetők kagylókkal, csigákkal keveredve, ezért van a Szaharában bálnatemető. És szerinte ez az oka annak is, hogy az evolucionisták által sok millió év alatt lerakódottnak mondott rétegekbe megkövesedett fatörzs van függőlegesen beágyazódva, amely így egyszerre van jelen egymás fölötti rétegekben. És ez az oka annak is, hogy a világ különböző szénbányáiból vett minták olyan szén izotópokat tartalmaznak, amelyeket nem tartalmazhatnának, ha több millió évesek volnának. A kontinensekről visszahúzódó víz pedig olyan eróziós képződményeket alakított ki, mint a Grand Canyon.

És hogy mindez pontosan így történt-e? Gőzöm sincs. De ez az elmélet nem mond ellent a Szentírás beszámolójának az özönvíz történetéről, tehát jóval nagyobb valószínűsége van igazának, mint más elméleteknek. Már csak azért is, mert annak a “tudományos” elméletnek, amely ellentmond a Szentírásnak, abszolút semmilyen valószínűségi és bizonyossági foka sincs. Következménye viszont van.

A Szentírás evolúciós alapú megkérdőjelezése megfosztotta az embereket Isten szavahihetőségétől, amely nélkül a hitük inkonzisztens és a levegőben lóg. A levegőben lógó hit viszont csak szubjektív tényezőkkel magyarázható: azért indokolt, mert „én úgy érzem”. Az „én úgy érzem” viszont annyiféle, ahányan úgy érzik. Ennek következménye pedig az, hogy nem ismerhető meg, nem adható át, így a végső valóság nem Isten lesz, hanem a szubjektív érzés és indulat, megszűnik a bűn, az áteredő ugyanúgy, mint a személyes bűn, így értelmetlenné válik maga a megváltás is. Tiszta, becsületes arccal és kerek szívvel érzeleghetünk – ha úgy érezzük jónak, akár közösségi alkalmakon is, amelyek önmagunk ünneplésévé válnak a megváltó keresztáldozat jelenvalóvá tétele helyett. Ismerős?

Miért ne választanánk ehelyett a hitet? Isten igazmondó, ő maga az Igazság.

„Minden szavam igazság, nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás” – mondja az Úr. (Péld 8,8)

https://invocabo.wordpress.com/2023/05/24/minden-szavam-igazsag/

BKP: Afrika és Amerika püspökei, lássátok át és szegüljetek szembe!

 

A Szentlélek kiáradásának ünnepe az idén május 28-ára esik. Ezt az ünnepet a nyolcad követi. Június 4-én vasárnap ünnepli Oroszország és Ukrajna a Szentlélek kitöltetésének ünnepét.

Az Úristen a száraz csontokkal teli völgy (Ez 37,1-9) képével tárta Ezékiel próféta elé izrael állapotát. Ez a kép ma teljes mértékben vonatkozik az újszövetségi izraelre, azaz az egyházra. Az egyházból kiűzetett a Szentlélek és helyébe a világ lelke lépett, ma pedig az LMBTQ szinodális lelke, azaz a halál lelke, amely az egyházat lelki temetővé tette, amely szétdobált száraz csontokkal van tele. Az egyház dogmáit szétdobálták, Isten parancsolatait eltörölték, Isten törvényeit kiforgatták, a mérföldköveket kitépték és odébb rakták. Ahhoz, hogy minden visszaállíttassék az eredeti állapotba, szükséges az igaz hit megújításáért folytatott küzdelem.

 

Ezt a videót megnézheted itt is: https://levantaos.wistia.com/medias/p6udhkhkwb
https://ugetube.com/watch/xyy6Jo566XapYRL
https://rumble.com/v2rkkmi-lsstok.html
https://cos.tv/videos/play/44875660851449856
https://www.bitchute.com/video/qRTurQn6OK43/
https://gloria.tv/post/8TayxHLEtRJSEGUaJrR64EbLP

 

 

Az Úristen megparancsolta: Prófétálj, Emberfia! „Miközben prófétáltam, zaj támadt és íme, zúgás hallatszott, és egyik csont a másikhoz közeledett, mindegyik a saját ízületéhez.” (7. vers) A lelki ébredés bizonyos mozgáshoz, zajhoz, zúgáshoz kapcsolódik. Ezt az okozta, hogy minden csont kereste a saját helyét, míg végül összeállt a csontváz.

Hogyan folytatódott a prófétai szó? „És láttam, hogy íme, inak és izmok nőttek rajtuk, és bőr feszült rájuk, de lelkük nem volt.” (8. vers) Az inak a belső imádság lelki erejét jelentik, amelyek a Megváltóhoz fűződő kapcsolathoz vezetnek. Az ilyen imádság eredménye a személyes, mélyről fakadó bűnbánat.

Az izmok, amelyek szükségszerűen kötődnek az inakhoz, Isten igéjének és az apostoli tanításnak az erejét jelentik. (ApCsel 2,42)

Bőr takarja a szervezetet, amely szükségszerűen védelmezi azt. A bőr a testvéri közösséget jelenti, amelyen belül és amely által működik az élő Krisztus.

Annak ellenére, hogy a szervezet meg lett újítva, a lélek ereje, Isten hatalma, amely talpra állítaná, még nem volt meg benne. Mi volt és mi napjainkban a megoldás? Az Úristen így szólt: „Prófétálj a léleknek; prófétálj, emberfia, és mondd a léleknek: Így szól az Úr Isten: A négy szél tájékáról jöjj elő, lélek, és fújj ezekre a megöltekre, hogy új életre keljenek!” (9. vers)

Mit tett a próféta? Hallgatott Isten szavára. Úgy prófétált, ahogy neki az mondva volt, saját logikájától vagy érzéseitől vezetve nem tett hozzá és nem vett el semmit Isten szavából. A hit engedelmességében lévén nem kételkedett Isten mindenhatóságában és ezt mondta: „Így szól az Úr Isten: »A négy szél tájékáról jöjj elő, lélek, és fújj ezekre a megöltekre, hogy új életre keljenek!«” Mi következett? „Prófétáltam, amint megparancsolta nekem; erre beléjük szállt a lélek, és életre keltek; a lábukra álltak, mint valami igen nagy sereg.”

2023. március 30-án zárult a szinodális LMBTQ út kontinentális szakasza. A szinodális útnak világszintű szakaszba kell torkollnia 2023. szeptember 30-án a Vatikánban. Az egyház világméretű öngyilkosságáról van szó. Az igazhitű püspökök maradékát, amennyiben nem mennek át az LMBTQ üdvözlőivé váláshoz vezető változáson, fokozatosan kidobják. Helyükre lojális vagy a bűnbánatot elutasító szodomitákat hevesen üdvözlők lépnek.

A püspöki konferenciák elnökei vagyhelyetteseik, kötelezően részt vettek a szinodális út kontinentális szakaszain. Jelenlegi feladatuk az, hogy átültessék az öngyilkos programot saját, nemzeti püspöki konferenciájukba. A német és a belga LMBTQ szinodális út precedenssé válik a szinodális  egyház számára. Ezzel beáll a katolikus egyház antikrisztus egyházává változása.

Müller bíboros a szinodális utat „hittanilag inkompetensnek és egyházjogilag illegitimnek“ nevezte. Úgy nyilatkozott, hogy „nyilvánvalóan (eklatánsan) ellentétes a lényegről szóló tanítással és Krisztus egyházának univerzális küldetésével“. Ennek ellenére Bätzing bíboros 2023. május 22-én szuverén módon kijelentette: „A szinodális út halad előre, nincs olyan benyomásom, hogy a Vatikán akadályozna bennünket.”

A belga püspöki konferencia 2022. szeptember 20-án kelt dokumentuma tartalmazza azt a liturgiát, amelyben a homoszexuálisok, leszbikusok és a „queer“ párok megáldása szerepel. A német és belga püspökök nem magyarázták el, hogy hogyan kell eljárni, ha majd egy Q-orientácójú személy bevezet a templomba egy kecskét, disznót, kutyát vagy szamarat és kéri a házasság megáldását.

Idézet a dokumentumból: „Istenünk, Atyánk, … add, hogy házasságuk (a két szodomitáé, leszbikusé, queeré) szilárd és hűséges legyen…Add, hogy szerelmük örömöt hozzon és (egyház)közösségünknek szolgáljon.“

Az a szövegrész, hogy „add, hogy házasságuk szilárd és hűséges legyen“ annyit jelent, hogy soha ne tartsanak bűnbánatot halálos bűnük miatt. Végső soron a püspökök ezzel pokolra küldik őket. Arra kérni az Atya Istent, hogy adja meg, hogy ez az egymás ellen, Isten törvénye ellen és a lelkek üdvössége ellen  elkövetett bűntett megvalósuljon, a legsúlyosabb istenkáromlás, ördögi manipuláció, őrültség és butaság.

Szodoma lakosai, akikre tűz és kén hullott, ezt a bűntettet követték el, azonban a mostani püspökök, a szodómia apostolai, ezt a bűnt még legalizálják is és szentséget csinálnak belőle. Pál apostol ezeket a hamis apostolokat a fény angyala, azaz a sátán apostolainak nevezi (2Kor 11,13-15). János apostol ezekről ezt mondja: „Apostoloknak mondják magukat, holott nem azok, és hazugnak találtad őket.“ (Jel 2,2), „a sátán zsinagógája“ (Jel 2,9).

Müller bíboros, a Hittani Kongregáció volt prefektusa, ezekről a püspökökről így nyilatkozott: „Sok püspök, hivatala jellegével szembemenve, tagadja a bűn önpusztító hatalmát, valamint azt, hogy a bűn eltávolít Istentől… Az egyházat úgy mutatják be, mint megváltoztathatót. Ezek nem értették meg a bűnből való megváltás titkát, és mint az apostolok utódai megbuktak.“

Mons. Bonny a belga konferencia ad limina vatikáni látogatásáról a dokumentum kiadását követően ezt mondta: „A pápa számára két dolog volt fontos: hogy bölcsen folytassuk, bölcsen – mindig ezen dolgozunk (nevetés) – és hogy együtt maradjunk. Kétszer megkérdezte: „Ebben minnyájan egyek vagytok? Egységben tegyétek ezt!“

A belga püspökök világos irányelvet kaptak: „Egységben tegyétek ezt!“ Mit kell egységben tenniük? Úgymond egyházilag megáldani a szodomita, a leszbikus és a queer párokat. A belga modell majd fél év múlva vagy később az egész egyházra vonatkozó egyházi irányelvként lesz kihirdetve. Amely püspök ezzel szembeszáll, nem lehet tovább püspök. Az öngyilkos folyamat halad, míg végül egységesen a püspöki és a pápai tekintéllyel való visszaélésben csúcsosodik ki. A történelem során ez az egyházi tekintéllyel való legsúlyosabb visszélés. A cél az egyház önpusztítása és a tömegméretű lázadás Isten ellen.

Mit jelent a „bölcsen folytatni“ irányelv a szodomiták úgynevezett megáldásának a bevezetésében? Ez a püspöki tekintéllyel való mesteri, azaz ördögi módon történő visszaélés a katolikusok gondolkodásának megváltoztatása céljából. A cél az, hogy elfogadják az egyház satanizálását, mint valami új, jobb katolikus tanítást. Ennek a kötelező jellegét magának a Szentatyának a tekintélye garantálja, akinek minden katolikus abszolút engedelmességgel tartozik. A jelenlegi helyzetben a papalatria heréziséről van szó. Ez a pápai tekintéllyel való visszaélés Isten és az egyház ellenes bűnök elkövetése érdekében. Feltesszük a kérdést: Kire kell ebben a helyzetben inkább hallgatni – Istenre és az Ő törvényeire, vagy a herézisekre és az olyan embercsoportokra, amelyek a legfelsőbb egyházi hivatalokat bitorolják?

Zárszó:

Afrika és Amerika tisztelt püspökei, vegyetek példát a szodomita püspökök céltudatos aktivitásáról! Ők semmitől sem félnek, mindent kockára tesznek. Azért, hogy satanizálják az egyházat, készek eladni még a lelküket is az ördögnek.

Nektek, akiknek célja az egyház megújulása és az örök menny kell legyen, hasonló, de ha lehet, még nagyobb bátorsággal, bölcsességgel és egységben kell dolgoznotok! Tegyetek meg két lépést:

1) Dolgozzatok ki egy dokumentumot, amely a hit és az erkölcs megújulását szolgálja egyházmegyétekben!

2) Szakadjatok el az öngyilkos szinodális LMBTQ úttól! Ha nem szakadtok el időben, rátok kényszerítik majd és Júdásokká és LMBTQ üdvözlőkké váltok.

Ez az időszak, amelynek kezdete a Szentlélek kitöltetésének ünnepe, történelemformáló időszak! Lépnetek kell! A teljes püspöki konferenciának eggyé kell válnia a nemzeten belül, és nyilvánosan elszakadni a szinodális úttól! Püspökként megvan ehhez a kompetenciátok, sőt ez a ti pásztori felelősségetek Isten és az egyház előtt.

Bölcsen és egységben lépjetek fel, azaz a Szentlélek iránti engedelmességgel mint Krisztus apostolai és prófétái! A ti hitbeli engedelmességetek által kelnek életre a száraz csontok. A ti egyházmegyétekben, majd az egész egyházban felkél Isten harcosainak serege, a megszámlálhatatlan sokaság.

 

+ Illés

A Bizánci Katolikus Patriarchátus pátriárkája

+ Metód           + Timóteus

Püspök-titkárok

 

2023. 5. 24.

 

Letöltés: BKP: Afrika és Amerika püspökei, lássátok át és szegüljetek szembe! (2023. 5. 24.)

Urunk Jézus Krisztus üzenete Veronika Márta által

 

SZŰZANYA és JÉZUS imádkozni tanítanak

Szűzanya: Gyermekeim, amikor másokkal együtt imádkozni kezdetek, nagyon fontos, hogy meghívjátok őrangyalotokat és azok őrangyalát is, akikkel együtt imádkoztok. A szent angyalok beborítanak titeket és ez olyan, mint mikor az édesanya gyermeket fogan a méhében és körbe burkolja meleg, tiszta szeretetével és szíve dobbanásával. A szent angyalok is burkot képeznek körülöttetek, ha kéritek őket, amin a sátán nem tud áttörni. Azért, mert a szeretet körforgásába emelik azt az imádkozó lelket, aki meghívja őrangyalát és kéri a többi szent angyal közbenjárását. A szent angyalok, édesanyai szeretetemen áthaladva, Fiaméval összeforrt Szívünk dobbanásával veszik körül az imádkozó lelket. Ez a tiszta szeretet vonz mindenkit, aki egyesülni akar Istennel és át akarja élni Mennyei Atyánk irgalmas szeretetét. Ahogy a lélek egyesül a szent angyalok szeretetével, a szentek veszik körbe szintén burokként és a vértanúknak Fiam Vérével egyesített szent vérével áztatják az imádkozó lelket. Ez olyan feltörhetetlen pecsét, amit sem evilág, sem a sátán ármánykodása nem tud feltörni. Fontos a kegyelmi állapot és végig az őrangyal árnyékában és védelmében maradni.

Jézus: Gyermekeim, szeretlek titeket. Amikor imádkozni kezdetek, kérjetek védelmet, hívjátok az őrangyalotokat és a többi szent angyalt, hogy burkoljanak be és rejtsenek el titeket az Én Édesanyám és a ti Édesanyátok szerető szívébe. Majd a szenteket kérjétek, hogy álljanak körétek bástyaként. A vértanúk és a szüzek vére egyesül az Én szent Véremmel és ezzel az egyesített szent Vérrel meghintelek benneteket, hogy ha van még hajszálrepedés a titeket körülvevő védőburkon, azt is fedje be. Így beléptek egy misztikus szeretet-körforgásba. Majd egy szent angyalt küldök felétek, aki a mennyei tömjén füstjével megszentel és megáld titeket. Így Édesanyánkkal összeforrva léptek be abba a szeretetáramba, ami Engem az ATYÁVAL és a SZENTLÉLEKKEL, valamint az összes angyalokat és szenteket összeköt. Imáitok így, mint a tömjén füstje, szállnak a Mennyei Atyánk trónjáig. Mondjátok el ezután a Szent Mihály imát és a Velem való egység imáját (“Lábunk együtt járjon…”) Ezután kezdjétek imáitokat.

Összefoglalva:

1. Fogjuk meg lélekben azok kezét, akikkel együtt imádkozunk!
2. Hívjuk a saját őrangyalunkat és a többiek őrangyalát, valamint a többi szent angyalt, hogy födjenek be a szárnyukkal és szeretetükkel!
3. A szent angyalok behelyeznek a Szűzanya szeplőtelen Szívébe, abba a szeretetáramba, amely a Szentháromság személyei, a Szentcsalád személyei és az összes angyalok és szentek között árad.
4. A Szűzanya hívja a szenteket és vértanúkat, hogy bástyaként álljanak körénk.
5. Jézus a vértanúk vérét egyesíti saját Vérével és ezzel az egyesített szent Vérrel meghinti a minket körülvevő védőburkot, hogy a hajszálrepedések is eltűnjenek.
6. Magyarország Szent Őrangyala megtömjénez minket.
7. Így egészen gyermekivé válunk és imáink tömjénfüstként szállnak a Mennyei Atya trónusához.

https://engesztelok.hu/szuzanya-es-jezus-imadkozni-tanitanak/

Az Amazonas botrány

 

Pogány áldozat és keresztény áldozat. (A Szent István társulat Biblia szerint)

(1Kor 10:14-33) Ezért, kedveseim, kerüljétek a bálványimádást. Értelmes emberekhez szólok, ítéljétek meg magatok, amit mondok: Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde a Krisztus vérében való részesülés? S a kenyér, amelyet megtörünk, nemde a Krisztus testében való részesedés? Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérből részesülünk. Nézzétek csak a test szerinti Izraelt: akik az áldozatból esznek, nemde az oltár részesei? Mit akarok ezzel mondani? Talán azt, hogy az áldozati hús vagy a bálvány ér valamit? Dehogy! Amit a pogányok áldoznak, azt nem Istennek, hanem az ördögöknek áldozzák. Igazán nem óhajtom, hogy közösségre lépjetek az ördögökkel. Ti nem ihatjátok az Úr kelyhét is, meg a sátán kelyhét is. Nem részesedhettek az Úr asztaláról, meg az ördögök asztaláról. Vagy ingerelni akarjuk az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála? „Minden szabad”, de nem minden használ. „Minden szabad”, de nem minden szolgál javunkra. Senki se keresse a maga javát, hanem csak a másét. Mindenből ehettek, ami a piacon kapható, anélkül, hogy lelkiismereti kérdést csinálnátok belőle. „Az Úré a föld és minden gazdagsága.” Ha meghív egy hitetlen, és el akartok menni, egyetek mindenből, amit feltálalnak, és ne csináljatok belőle lelkiismereti kérdést. De ha valaki azt mondja: „ez áldozati hús”, ne egyetek belőle, egyrészt a figyelmeztető, másrészt a lelkiismeret miatt. Nem a ti lelkiismeretetekről beszélek, hanem a figyelmeztetőéről. Miért vessem alá szabadságomat egy másik lelkiismeret ítéletének? Ha hálaadással eszem, miért szidjon valaki azért, amiért hálát adok? Tehát akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére. Se zsidót, se pogányt, se az Isten egyházát ne botránkoztassátok meg, mint ahogy én is mindenkinek kedvében járok. Nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak van javára, hogy üdvözüljenek.

Olvassuk el figyelmesen ezt a szentírási részt Szent Pál apostol korintusiakhoz írt elsõ levelébõl. Könnyen észrevehetõ, hogy ezek az intelmek ma is nagyon aktuálisak...

Melyek Szent Pál intelmei ebben a szentírási részben?

- Hogy óvakodjunk a pogányok bálványaitól és a bálványimádástól;

- Hogy vigyázzunk, mert a pogányok bálványáldozatai az ördögöknek vannak áldozva;

- Hogy nem áldozhatunk Istennek is, meg az ördögöknek is;

- Hogy a lelkiismereti szabadságunkkal nem élhetünk vissza és másvalaki lelkiismereti megítélésének nem tehetjük ki magunkat. Nem gondolhatjuk azt, hogy ha mi nem hiszünk a bálványokban, de bálványáldozathoz járulunk, azzal megbotránkoztathatjuk a lélekben kisebbeket...

A jószándékkal nem lehet takarozni...

- Az Egyház lerakta az alapokat a nem keresztény vallásokkal való kapcsolatra a Nostra Aetate dokumentumban, de nem azért, hogy megnyissa az utat a vallási szinkretizmus elõtt, hanem azért, hogy a nagy világvallások közremüködjenek a közjóért a világban;

- II. János Pál pápa 1986-ban létrehozta Asszisziben a világvallások találkozóját, de nem azért, hogy létrehozzon az új világvallást, amelyben minden vallás egy templomban imádkozik valamilyen istenhez, hanem azért, hogy minden vallás elkötelezõdjön a békés együttélés mellett;

- A „Népek udvara” rendezvények is azért jöttek létre, hogy a pogányok közelítsenek a mi üdvözítõ Istenünkhöz, Jézus Krisztushoz és befogadják az örök igazságot, nem azért, hogy a keresztények részt vegyenek a pogány áldozatokban;

- Az Amazonas-szinodus is azért kellett volna legyen, hogy tegyenek valami jót a teremtett világ megõrzéséért, nem azért, hogy a Pachamama bálványnak hódoljanak.

Az eredeti elképzelésekhez képest, mára már a következõket láthatjuk:

- Az egyházi elõljárók behódoltak a nagy pogány világvallásoknak és egyezményeket kötöttek vezetõikkel (vagy elfogadó gesztusokat tettek irántuk), mint például a muszlimokkal, a buddhistákkal és a hindukkal;

- Ezek a nagy pogány világvallások, az egyházi elõljárók gesztusai által, Istentõl valónak lettek elismerve, gondolva és így megszüntették a missziót, az evangélium hirdetésének és terjesztésének minden alapját;

- Nyíltan mondják, hogy a misszió nem kivülre van, hanem az egyházon belülre, hogy nem akarnk megtéríteni senkit (mert az prozelitizmus), nem akarják megkeresztelni pogányokat és teljesen feladják Krisztus parancsát, miszerint minden népet az Ő tanitványaivá kell tenni és meg kell kereszteni (Mt 28:19);

- A globalázáció által létrehozott kevert lakosságú helységekben, országokban, különösen a nagy metropoliszokban, mára már eljutottak oda, hogy több vallás ugyanazt a templomot használja és nem ritkán vallási szimbólumaik együtt vannak kirakva;

- Abu-Dzabiban és Berlinben már építik az „Ábrahám Család Háza” komplexumokat, amelyek olyan templomszerû létesítmények, ahol a keresztények, a zsidók és a muszlimok együtt imádkoznak;

- Olyan irányzat körvonalazódik, amelyben a három nagy egyisten hitû vallás egyesül és ezekhez csatlakozik majd minden más pogány vallás. Ez az isten azonban nem az élõ Isten, Aki teremtette a világot, Aki elküldte egyszülött Fiát, hogy megváltson minket, Aki meghalt értünk a kereszten, de harmadnapra feltámadt, fölment a mennybe és elküldte nekünk a Szentlelket.

Mit tehetünk?

Minden eszköz adott üdvösségünk eléréséhez, ha feltétlenül ragaszkodunk hitünk bizonyos sarokpontjaihoz:

-  Higgyük és valljuk, hogy nem minden vallás vezet az üdvösségre, hanem csakis az igaz keresztény hit, amit Isten nyilatkoztatott ki Krisztus Egyháza által, amely a Katolikus Egyházban jelenik meg az õ teljességében, amelyet az Õ Szent Fia, Jézus Krisztus alapított és Szent Péter apostolra, meg a többi apostolok fundamentumára épített;

- Higgyük és valljuk, hogy minden ember csakis Jézus Krisztus által üdvözülhet, a Katolikus Egyház közvetítésével. Nincs üdvösség egyetlen pogány vallásban sincs (1Tim 2:5). Azok a pogányok, akik önhibájukon kívül, nem ismerték meg Krisztust, haláluk után a lelkiismeretük szerint lesznek megítélve és az szerint üdvözülnek vagy kárhoznak el (Róm 2:14-16). Aki megismerte Krisztust, de nem hisz az evangéliumban és nem keresztelkedik meg, az elkárhozik (Mk 16:16);

- Minden más vallású emberrel együtt kell müködjünk a jóban, dolgoznunk kell együtt békességben és szeretetben, de nem vehetünk részt semmiképpen, semmilyen más vallású lelki, vallásos rendezvényen. Ez külsõleg is, de lelkileg is botrányt, meg törést okoz, olyannyira, hogy még a Lelket is kiolthatja (1Tessz 5:19).

- Tartsuk magunkat távol azoktól katolikus papoktól, szerzetesektõl vagy teológusoktól, akik nem a tiszta és egészéges krisztusi tanítást hirdetik (1Tim 6:3), akik tisztátalan pogány elemeket csempésznek a szentek hitébe és tanításába. Óvakodjunk piszkos kezeiktõl, a vallási szinkretizmustól, a pogány, sátáni tanításoktól (Jak 3:15; 1Tim 4:1), a zsidó okoskodásoktól (Tit 1:14) és a muszlim vagy buddhista démoni bölcsességektől.

- Távol kell tartsuk magunkat minden hamis ökumeniától, ahol egyesek összevegyülnek a hitünket tagadó és szentségeinket káromló protestánsok vallásával és istentiszteleteikkel. Ezek által, külsõleg, vagy akár lelkileg is, megtagadjuk a mi Megváltónkat a szentségekben és a mi égi Édesanyánkat, Isten Anyját, Máriát. A protestáns keresztények is a Katolikus Anyaszentegyház által közvetített kegyelmekben részesülnek és azok által jutnak el az üdvösségre (Dominus Iesus).

- Minden botrány és rossz példa ellenére, hirdetnünk kell az evangéliumot tettel és szóval. Legyünk készen mindig tanuságot tenni reménységünk alapjáról (1Pét 3:15) és arról, hogy csakis Jézus Krisztus az egyedüli Megváltó, az egyetlen út az üdvösségre és az örök életre.

Persze... Ismerem a progreszivisták meg a liberálisok véleményét: Bigott katolikus! Rendben van... Örömest vállalom ezt a szerepet... Inkább legyek bigott katolikus, mint mások kárhozatát okozó tévtanító. Egy dolog biztos: hogy ez az út biztos... Soha sem gondoltam azt, hogy csak a konzervatív katolikusok üdvözülhetnek. Csakis azt állítom, hogy aki hisz Jézus Krisztusban, úgy ahogy azt a Katolikus Egyházunk mindvégig hirdette, az nem esik ítélet alá, hanem már átment az örök életre (Jn 3:18). A többiek, akik nem hisznek és élnek így, vagy eltérnek az igaz hittől, azok ítélet alá esnek. És gondolhatjuk, hogy egy ítélet lehet kedvezõ, vagy lehet kedvezõtlen... Miért akarná valaki kitenni magát egy kedvezõtlen ítéletnek, amely esetleg a kárhozatba taszítaná? Mi pedig nem ítélünk el senkit. Isten igéje fog mindenkit megítélni (Jn 12:48; Zsid 4:12)...

Vegyük magunkra amit Szent Pál apostol hagyott az Efezus presbitereire:

(ApCel 20:28-32) Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra. Azért rendelt benneteket a Szentlélek az élére elöljáróul, hogy igazgassátok az Isten egyházát, amelyet a tulajdon vére árán szerzett meg magának. Tudom, hogy ha eltávozom, ragadozó farkasok törnek rátok, s nem kímélik a nyájat. Közületek is akadnak majd olyanok, akik rajta lesznek, hogy álnok szóval maguk mellé állítsák a tanítványokat. Ezért legyetek éberek, és véssétek jól emlékezetetekbe, hogy három éven át éjjel-nappal szünet nélkül, könnyek között figyelmeztettelek benneteket. Most pedig az Istennek és kegyelme szavának ajánllak benneteket. Neki hatalma van rá, hogy fölépítse művét, és megadja nektek az összes szenttel közös örökséget.

Ima: Uram Jézus! Növeld bennünk a hitet és ments meg minket a piszkos kezektõl, melyek el akarják ragadni a hívek üdvösségét. Ámen.

https://tanusagtevo.blogspot.com/2023/05/amazonasz-botrany.html

David Icke: A hajdani emberáldozatok máig folytatódnak, a rituálék is ugyanazok

David Icke azt állítja, hogy a régi időkben mindenhol áldoztak embereket és gyerekeket, de egy ponton az emberi faj érettebbé vált, és ez gyakorlat immár nem volt elfogadható. Azonban nem szűnt meg, csak a föld alá került. A politika és a bankszféra hírességei és több világszerte ismert személy is részt vesz sátáni rituálékban, és ugyanazzal a láthatatlan erővel lépnek kölcsönhatásba.

2000 éves Tóra

Kiszivárgott WHO-aktákból kiderül, hogy a gyerekeket szexuális partnerekre akarják kényszeríteni

Forrás:
https://rumble.com/v2orxq2-leaked-who-files-reveal-plan-to-force-kids-to-have-sexual-partners.html

Harmadik típusú tagadások

 

Régi kedves harcostársamat foglalkoztatják a hitvesztés mintázatáról írottak, és tollat ragadott:

„erről az állandó mintázatról szól az én problémám is, illetve kérdésem, hogy egyáltalán mit kezdjek vele, vagy kell-e kezdeni ezzel valamit…  “Hitvesztők” egész csapata vesz körül, – kapcsolataim nagyrészénél felismerem a hitvesztés jól kivehető mintázatait. E mintázatokat mind készülök egy ideje összegyűjtve papírra vetni, – szép kis lista sorakozna belőlük. Ilyenek:

-eredendő bűn tagadása,

-a Biblia teljesen emberi műként való tekintése,

– a vallás, mint emberi, nagyon okos és kifinomult kitaláció,

-a szellemi harc, annak hatásainak ignorálása, – angyalok és démonok mitizálása,

-az ember önmagától való jósága,

-saját technika általi “önmegváltás”

-bűnösség tudatának negatív címkézése, szükségtelensége,

-kívülről jövő, kegyelmi segítség szükségtelensége,

-a templom, rítus szükségtelen s minden egyéb hasonló eszköz csupán beidegződés, történelmi, kulturális lerakódás.

-a szentségek, a szent kereszt ignorálása vagy félrecímkézése,

-vallási pluralizmus, szinkretizmus,

-aztán buddhista hatásra még egy nagy adag másfajta elhajlás a hittől: újjászületések általi törlesztés, a szenvedés felszámolása, mint fő cél stb.

-és végül, az extra Ecclesiam nulla salus cáfolása a mindenkit magához ölelő isteni jóság túltoló értelmezésével.

Mindezek tartása, mint tudjuk, további, súlyos következményeket von maga után. Pl. : nincs eredeti bűn > nem szükséges a megváltás > önmagam megváltója vagyok > …

Bizonyára te is tapasztalod felvilágosult kortársaink között a jelenséget, amely annyira általános és sablonszerű már, hogy nem lehet elmenni mellette. Ugyanakkor az érintettek mind kiváló emberek, sőt vallásosnak, hívőnek tartják magukat, spirituális nyitottsággal, és praktikáikban (jóga, meditáció) bámulatos kitartó kapacitással. 
Nos, ezekkel a kiváló emberekkel, közeli ismerősökkel, barátokkal, családtagokkal amúgy tartalmas és értékes beszélgetéseket szoktunk folytatni, viszont a hit területére tévedve, általában elakad a beszélgetés. (Egyébként is, gyakran észlelem a kettéhasadt állapotot, amikor okos, művelt emberek nyilatkoznak kamerák előtt, kerekasztalnál beszélgetve, – elkötelezettek a sorsüldözött, nehéz helyzetű emberek mellett, mind kiváló pszichológusok, terapeuták, azonban, ha szóbajönnek vallásra, kereszténységre utalások, mintha hirtelen átmennének hülyegyerekbe, – mentségükre legyen talán a teológiai járatlanságuk, de akkor is érezni, hogy ezek tizenévesen megrekedtek a hitre nevelésük útján, és hallva okoskodásaikat, olykor a bicska is kinyílik a zsebemben…)

Aztán következik nálam egy hetekig tartó elemzés, kérdőjelek, – haragudjak rájuk vagy sajnáljam, …ki mit rontott el, …hogyan lehetett volna jobban vagy másként, … kell-e egyáltalán erőltetni, …de hát bajban vannak s nem is tudják, …legfeljebb imáimban hordoznom kell őket, …ésatöbbi.”

Mindenki ismeri a felsorolt jelenségeket, amelyek valóban a hitvesztés mintázatai. De ahhoz, hogy megtudjuk, hogy „mit is tehetünk”, az okok megértése segíthet közelebb. És ehhez talán egy kérdés megválaszolása: vajon miért beszélt arról Jézus, hogy könnyebb dolga van a vámosoknak és utcanőknek az üdvösségre jutással, mint a farizeusoknak és törvénytudóknak?

Nyilván nem azért, mert az utcanőknek és vámosoknak ne lett volna kárhozatra vezető bűne. És nyilván nem azért, mert a farizeusok és törvénytudók által védett törvényt kárhoztatta volna, hiszen abból egy vessző sem szűnhet meg. A törvényt nyíltan megszegő utcanők nem a törvényszegésben különböztek a farizeusoktól, hiszen Szent Pál, mint volt farizeus mondja, hogy a törvényt a test erőtlenné tette (Róm 8,3) – a farizeusokban is, mert „más törvényt érzek tagjaimban, s ez küzd értelmem törvénye ellen, és a bűn törvényének foglyává tesz, amely tagjaimban van”. A farizeusok tehát ugyanúgy vétettek a törvény ellen, mint az utcanők, ha nem is nyilvánosan. Az utcanők abban különböztek tőlük, hogy ők nem tagadták saját bűneik valóságát. És ennek a valóságnak ismerete és elismerése őrizte meg a bűnbánat lehetőségét számukra. Mert a bűnbánatnak a valóság elismerése a lehetőségi feltétele. Ha viszont valaki nem akarja elismerni a valóságot, a hazugság atyjának hálójába kerül, amely erősen tartja őt, és szorításából újabb mintázat következik. Ilyenkor ugyanis három „megoldás” kínálkozik a valóság tagadója számára: 1.) azt állítja, hogy nem követte el a bűnt, 2.) más a hibás az ő bűne miatt, 3.) nem is bűn az, amit elkövetett.

Az ősszülők bűnénél a sátán, a hazugság atyja állította, hogy nem bűn Isten parancsának megszegése (3.). Ennek elfogadásával ősszüleink a hazugság csapdájába kerültek, amelynek kérlelhetetlen logikája szerint következtek az események: megpróbálták elfedni bűnüket elrejtőzéssel (1.), majd mást vádoltak miatta: „a kígyó” vagy „az asszony” volt a hibás. (2.)

A vámosoknak és utcanőknek esélye sem volt arra Jézus korában, hogy ilyen érvelésekkel megússzák a közmegvetést, mert az ő bűneik nyilvános bűnök voltak. Így furcsa módon a farizeusok és törvénytudók által képviselt és társadalomban érvényesülő értékrendszer segítette őket a valóság elismerésében, megőrzésében, és ezáltal az segített nekik a bűnbánat lehetőségének megtartásában. A farizeusoknak viszont nem nyilvános bűneik voltak, így megmaradt lehetőségként számukra a valóság tagadása, és éltek is vele. Például egy hibrid valóságtagadási technikával (mást vádolni azzal a nyilvános törvényszegéssel, amiben esetleg titokban maguk is sárosak – ld. a házasságtörő asszony esetét, ahol egy zsidó sem bizonyult a házasságtörés bűnétől mentesnek, hogy bűn nélkül valóként az első követ rávethesse), vagy a Megváltó halálra ítélésének vallásos magyarázatával. És mivel tagadták a valóságot, nem tudtak bűnbánatot tartani és megtérni.

Ezek a technikák ma is léteznek. A farizeusi hibrid valóságtagadásra, azaz mások vádolására azzal, amiben mi sárosak vagyunk, gyakran láthatunk példákat szentjeink történeteiben, például szent gyóntatóknál, akik mintegy a gyónóik lelkébe látva ismerték fel azok megvallott állapota és valódi helyzete közötti különbséget, az igazi bűnt, amely terhelte lelküket. És mivel a mintázat felismerésével leleplezték a titkos bűnt, szavaik bűnbánatra indították a bűnüket leplezőket. De ilyen mintázatot láthatunk a tolvaj Júdás esetében is, aki a pazarlást tette szóvá zúgolódva a „szegények érdekében”, valójában pedig elsikkasztotta a rábízott pénzt. Az effajta zúgolódás, vádaskodás olyan mintázat tehát, amely a tagadott valóságról, az elrejtett bűnről árulkodik (ami ugyanígy meglehet a papokat és az egyházat en bloc anyagiassággal, pedofíliával, stb. hevesen vádlóknál). És a valóságnak ez a tagadása már nagy akadálya a bűnbánatnak.

De van ennél rosszabb is: a valóság harmadik típusú tagadása, amikor azt tagadjuk, hogy a bűnünk valóban bűn lenne. És erre nem a farizeusokat hozom példának, bármennyire kézenfekvő lenne, hanem harcostársam mintázataiban megjelenő kedves ismerőseinket, akiknek a világért sem morális bűneik vannak, hanem az Egyház hitével ellentétes teológiai meglátásaik, véleményük. De mivel ők a valóságot tagadva állítják ezt, a saját hazugságuk miatt azt történik velük, amit állítanak: valóban elvesztik a hitet. Így aztán korunk katolikus vámosai és utcanői már tényleg nem csak morális bűnökkel rendelkeznek, hanem őket mentesíteni hivatott elképzelésekkel Istenről, hitről, a szeretet mibenlétéről. És emiatt elvesztett hitükben kiváló kézvezetőik korunk farizeusai, akik bár ismerik Isten törvényét, de rejtett bűneik miatt félremagyarázzák azt.

A három isteni, természetfölötti erény attól természetfölötti, hogy az ember nem tudja saját erejéből megszerezni, kiérdemelni, mert Isten önti belénk. De a három erény nem azonos módon veszíthető el. A szeretetet minden halálos erkölcsi bűnnel elveszítjük, de Isten irgalmasságának hála ekkor még megmarad a hit és a remény, így marad “rendes” eszköz a visszaszerzésre: bűnbánatot tarthatunk. De amíg ez meg nem történik, a hit megmaradó erénye nem érdemszerző számunkra, ezért kárhozhat el valaki meg nem bánt halálos morális bűnben. De ezért is juthatott könnyebben bűnbánatra a vámos és az utcanő.

A hitet viszont nem morális bűnnel, hanem kifejezetten hit elleni bűnnel, pl. eretnekséggel lehet elveszíteni. És mivel a bűnbánatot normál esetben elősegítő hitet elvesztve a bűnbánat esélyét csökkentjük nullára, igen nagy a baj, ha a hit elvesztése bekövetkezik. Mert nincs “rendes” eszköz a visszaszerzésére. Aki tehát a morális bűneit próbálja harmadik típusú valóságtagadással, azaz hitnek ellentmondó magyarázatokkal, véleményekkel kimagyarázni, tagadni, az a megbánható morális bűneit hit ellenes bűnnel tetézi, amely miatt viszont elveszti a hitet, azzal pedig a megtérés rendes eszközeit. Ezért igazán problémás az írás elején idézett kedves ismerőseink helyzete. Mert e világ istene elvakította értelmüket, és morális bűneikhez való ragaszkodásuk miatt megtagadják a kinyilatkoztatás igazát is, magát a valóságot. Mert gondolhatják ők, hogy Isten annyira irgalmas, annyira szeret, hogy nem is igazságos, vélekedhetnek úgy, hogy Isten annyira keresi az emberhez való kapcsolódás lehetőségét, hogy mindent megbocsát bűnbánat nélkül, de a megtagadott valóság nem fog leborulni sírva lábaik előtt.

Mit tehetünk hát, ha a hitetlenség, a valóság tagadás mintázatait látjuk ismerőseinknél?

Sokszor gondolkodtam azon, hogy miért nem árnyalja az üdvözültek boldogságát a kárhozottak szenvedésének tudata. Nem azért, mert szemlélni fogják Isten végtelen bölcsességét, irgalmát, szeretetét és igazságosságát, és azt, hogy az miképpen valósult meg az elkárhozottak életében, és hogy ők miként utasították vissza? És az üdvözült szentek dicsőíteni fogják Istent végtelen jóságáért, akkor is, ha a saját gyerekük elkárhozott, sőt azért is. Ezért is gondolom, hogy erre a kérdésre is az Istenbe feledkezés a válasz, ahogy a szenteknél látjuk. Őt kell szeretnünk, és minden mást csak érte. Ezt jelenti Szent Pál mondata: “Mi tehát mostantól fogva senkit sem ismerünk emberi módon“. Ebből jöhet az igazi öröm, ami akkor is él bennünk, ha emberi szomorúsággal töltene el bennünket ismerőseink állapota vagy sorsa.

Szent Pál arról beszél, hogy az üdvösségre kiválasztottság jele, ha valaki hallgat az általa hirdetett evangéliumra. Ő hirdeti, előáll vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan. És ha nem hallgat rá valaki, akkor Istenben bízva tudomásul veszi, hogy az az ember nincs kiválasztva az üdvösségre, mert nem akarja elfogadni az evangéliumot. Mert “ha evangéliumunk mégsem érthető világosan, csak azoknak nem érthető, akik elvesztek. Az ilyen hitetleneknek az e világ istene elvakította értelmüket, hogy az Isten képmásának, Krisztusnak dicsőségéről szóló evangélium világossága ne ragyogjon fel nekik” (2 Kor 4,3-4). Mert az ilyen hitetlenek a világ, azaz a morális bűneikhez ragaszkodás miatt elvakítottak.

Legalábbis most, teszem mindig hozzá reménykedve, és ezért, ha ismét kérdez elhomályosult tekintetű kedves ismerősöm, ismét válaszolok, hátha mocorog még benne a valóság csekélyke ismerete és a hit csírája, vagy mégis felébredt a bűnbánat benne. Hátha…

https://invocabo.wordpress.com/2023/05/19/harmadik-tipusu-tagadasok/

Mike Adams: A legjobb védelmet az adja, ha kilépünk a tudatlanságból, és jól informáltak leszünk

Mike Adams gratulál azoknak, akik még életben vannak, annak ellenére, hogy mesterséges biológiai fegyverekkel, vakcinákkal, valutapusztítással, élelmiszer- és energiahiánnyal törekszenek fajunk kiirtására... Arra bátorítja az embereket, hogy bízzanak, hogy nézzenek szembe a jövővel és készüljenek fel mentálisan, spirituálisan és fizikailag is a kiirtási törekvések legyőzésére.

Márton – A rózsafüzéred egy csokor

A Szűz Máriának Martin Gavenda in Dechtice (Szlovákia), 2023. május 15-én:

Szeretett gyermekeim, imádkozzatok naponta a Szent Rózsafüzért Szeplőtelen Szívemmel egyesülve. Amikor imádkozol, olyan, mintha szeretettel adtál volna nekem egy csokor gyönyörű rózsát. Ezzel a szent imával a menny harmatja hull a lelketekre. Nagyon nagy szükséged van arra, hogy naponta imádkozz, hogy ellenállj a világ korrupciójának. Elmerítelek benneteket Jézus Szíve és az enyém szeretetében.

Egy nagy robbanás fogja átjárni az egész levegőt. A latin-amerikai misztikusnak, Lorenának 2023. május 9-én

Szent Mihály arkangyal üzenete

Én, Szent Mihály arkangyal, a mennyei milícia fejedelme és az én harcos seregem vezetője, aki Urunk Jézus Krisztus nagy seregét irányítja, azért jöttem, hogy előkészítsem Uram Jézus Krisztus érkezését, aki hamarosan visszatér Dicsőségben és ragyogásban, nagy üvöltéssel hirdetve, hogy Ő a Királyok Királya és az Urak Ura, készüljetek fel, hogy méltók legyetek arra, hogy az Örök Életet élvezzétek a Mennyei Anyával együtt, készítsétek fel Lelketek a Végső Nyújtásra.

EGY NAGY ROBBANÁS FOGJA ÁTSZELNI AZ EGÉSZ LEVEGŐT ÉS EGY NAGY RADIOAKTÍV FÉNY FOGJA BEJELENTENI A HÁBORÚ KEZDETÉT, EZ AZ EGÉSZ VILÁGON HALLHATÓ LESZ!!!

Készüljetek fel arra, hogy részesei legyetek az Emberiség Történelmének legrosszabb történelmi eseményének, egy példátlan Háborúnak, ahol sok ember fogja elveszíteni az életét és sajnos a Lelkét is, ezért jöttem, hogy Lelkileg felkészítselek benneteket erre a nagy kaotikus és véres eseményre.

Készítsétek fel a Lelketeket mindennél jobban, mivel az Atya Házába hívhatnak benneteket, vagy a Földön megmaradhattok, Lelkileg fel kell készülnötök az említett eseményre, a Mennynek való átadás életével, az Evangélium és a Katolikus Egyház parancsolatainak követésével, de mindenekelőtt azzal, hogy a Szentháromsággal való közösségben éltek, önmagatoknak Vele való egyesülése által, ami arra vezet benneteket, hogy kitartsatok és győztesek legyetek, az ellenség által okozott csapásokkal és támadásokkal szemben, mert a Szentháromság Nagy Védelmét fogjátok élvezni.

Kérlek, hogy legyetek egészségesek testben, elmében és lélekben gyógyító imákon keresztül, amelyek segítenek meggyógyítani Lelketek és Szellemetek minden részét, kérlek benneteket, hogy legyetek állandóak a spirituális felkészülésben, imával, böjtöléssel és bűnbánattal, hogy ezek a fegyverek a csatához segítsenek nektek győzni. Mert így, Jézus Krisztus Szívével egyesülve fogjátok teljesíteni küldetéseteket ebben az idők végén.

Figyelmeztetlek benneteket a Szellemi Lények minden démoni cselekedetére, amelyek a Világot járják, bűnre vezetik az óvatlanokat, és elvesznek a bujaság és a szexuális kicsapongás feneketlen mélységében, és olyan erkölcsi romlással járó életet élnek, amelyet Isten NEM szeret.

Ezért FONTOS, hogy kövessétek az utasításaimat, először is, hogy ellensúlyozzátok ezeket a pokoli szellemeket:

➢ Legyetek jól meggyónva és a kegyelem állapotában.
➢ Imádságban kell lenned, hogy NEM tudjanak behatolni beléd.
➢ Szükséged lesz a segítségemre, hívj engem, mint Szent Mihály arkangyalt, a védelmeződet, és én a segítségedre sietek, hogy megszabadítsalak tőlük.
➢ A Kegyelem állapotában kell lenned, és imádkoznod kell Jézus Krisztus Legdrágább Vérének áhítatát, amely fegyverként fog szolgálni neked küldetésed teljesítéséhez, és védő mellvértként is fog szolgálni neked

Vigyétek a gyakorlatba az ebben az Üzenetben említetteket, hogy NEM legyetek áldozatai ezeknek a pokoli szellemeknek, amelyek arra fognak vezetni benneteket, hogy elmerüljetek a 7 halálos bűnben, ha NEM vagytok megerősítve az Imában, a Bűnbánatban és a Böjtben.
Mivel a jó és a gonosz közötti Csata még SOSEM volt ilyen jellegű, készüljetek fel ezekre az elkövetkező eseményekre, készítsétek fel Lelketek a káoszra, a Harmadik Világháborúra, amely a Népesség nagy részének véget fog vetni, ezért FONTOS, hogy fontoljátok meg, amit korábban már mondtunk ebben az Üzenetben.

A Háborús Kiáltással hagylak benneteket,
KI OLYAN, MINT ISTEN, SENKI SEM OLYAN, MINT ISTEN!!!!

Mediatrix

 

Gyengének érezhette olvasóm az előző írás kérdésére („Vajon megfeddte-e Jézus a Szűzanyát a kánai menyegzőn?”) adott válasz érveit, és protestált. Vagy mert még erős a reformált irtózat a Szűzanyától, vagy a „Τί ἐμοὶ καὶ σοί, γύναι” szavak biblikus párhuzamaira alapozó érvek tartják fogva. Joggal, mondhatnánk, mert ha igaz a sola scriptura-elv, akkor az írásnak kellene magát megmagyaráznia, és akkor nem lenne szükség a hit egésze felől értelmezni azt. De úgy tűnik, mégis szükség van erre…

Egy korábbi írásban szóltam a szentírásban megtalálható, Messiásra vonatkozó nagyon részletes jövendölésekről, és költőinek szánt kérdéseket tettem fel: „vajon létezett akár egyetlen zsidó is, aki ezekből a próféciákból előre össze tudta volna állítani a Megváltó pontos „profilját”, netán működésének menetrendjét? Vagy legalább az egyértelműen megjelölt időpontját fellépésének előre beazonosíthatta volna pusztán az írások alapján?” A válasz természetesen egy egyértelmű „nem” volt. Mert ugyan ki tudta volna egyben látni így ezeket a jövendöléseket?

Hogy Jézus asszonytól fog születni (Ter 3,15), hogy Sém utóda lesz (Ter 9,19-29), hogy Ábrahám utóda lesz (Ter 22,18), hogy Jákob utóda lesz (Ter 28,13-14), hogy Júda törzséből származik (Ter 49, 8-10), hogy Dávid nemzetségéből származik (2 Kir 7,12-14; Zsolt 132, 11; Iz 11,1). Megírták, hogy Betlehemben fog születni (Mik 5,2) egy Szűztől (Iz 7,14), hogy születése kapcsán gyermekeket gyászolnak Betlehemben és környékén (Jer 31,15). Hogy születése akkor következik be, amikor a vallási és törvényhozó jogot elveszik Júdától (Ter 49,10), hogy a Megváltó a második templomot fogja megdicsőíteni jelenlétével (Agg 2,7-9). Hogy hírnök előzi meg fellépését (Mal 3,1), aki előkészíti az ő útját (Iz 40,3-5). De még arról is előre szóltak, hogy istenember, azaz kettős természete van, hiszen emberfia (Dán 7,13) és Isten fia (Zsolt 2,7) aki által “velünk az Isten” (Iz 7,14), aki Szentlélekkel teljes, és az igazság királya (Iz 11,1-5; Zsolt 45,7-8; Iz 42,1; Iz 63,1). Próféta (MTörv 18,18), király (Zsolt 2,6; Zak 9,9, Iz 9,6) és főpap (Zsolt 110,4, Zak 6,12) egy személyben, aki megszabadít a bűntől, új szövetséget hoz létre (Jer 31,31-33; Mal 3,1) és üdvösségre vezet (Iz 42,1-7).

De a próféciák működéséről és haláláról is szóltak: hogy szamárháton vonul be Jeruzsálembe (Zak 9,9), hogy örvendezés lesz azon napon (Zsolt 118, 24-26), hogy a nép fejedelmei halálra adják és keresztre feszítik (Zsolt 118,22), miután asztaltársa elárulja (Zsolt 41,10) harminc ezüstpénzért (Zak 11,12), amelyet a fazekas elé vetnek (Zak 11,7), hogy tanítványai elhagyják (Zak 13,7) és a fájdalmak férfijaként fog szenvedni (Iz 53; Zsolt 22,1-7; Zsolt 69,1-5; 15-21). Megverik, leköpik, szidalmazzák, csúfolják, kínozzák (Iz 50,6; 53,7). Hogy ő türelmesen szenved és önként feláldozza életét, hogy a bűnösöket üdvözítse (Iz 53,4-8), hogy mindezt némán viseli (Iz 53,7), miközben köntösére sorsot vetnek (Zsolt 22,19) Hogy átlyuggatják kezeit és lábait (Zsolt 22,17), hogy gonosztevők között szenved (Iz 53,9), hogy szomjazik (Zsolt 22,8-9), hogy ecettel kínálják (Zsolt 69,22), hogy kigúnyolják a kereszten (Zsolt 22,8-9). Az Atya elhagyja őt (Zsolt 22,2-7; Zsolt 31,23; Zsolt 69,21), és ő az Atya kezébe helyezi életét (Zsolt 31,6), csontjait nem törik meg (Kiv 12,46), oldalát átszúrják (Zak 12,12), hogy a fellépését követő hét (év) közepén hal meg (Dán 9,26-27). Sírját a gonosztevők között jelölik ki, de gazdagok mellé fogják eltemetni (Iz 53,9). De fel fog támadni (Zsolt 16,9-11) és Isten jobbja felől ül dicsőségben (Zsolt 16,8; Zsolt 110,1-5), onnan hirdet ítéletet (Iz 66,15-16).

A költői kérdésre adott választ protestáns olvasóim kedvéért ezúttal azért árnyalnám némileg: mert ha a pontos időpontokat ugyan nem is ismerte, de azért volt egy ember, akiről tudjuk Lukács evangéliumából, hogy „fontolgatta szívében” az isteni igéket, és akire szorosan véve igazak voltak Sirák könyvének sorai: „Az összes réginek bölcsességét kutatja a bölcs, és a prófétákkal tölti idejét, megjegyzi magának neves férfiak elbeszéléseit, és behatol a példabeszédek fordulataiba. A bölcs mondások titkait fürkészi, s a példabeszédek talányaival foglalkozik.” (Sir 39,1-3) Mert Mária a szentírás szavaiban, az öregek tanításában és életének eseményeiben egyaránt Istent kereste, akit szeretett, és egésszé rakta össze magában mindazt, amit hallott, látott és tapasztalt. És azért is tudta ezt megtenni, mert mentes lévén az áteredő bűntől, sértetlen emberi természete volt, így tökéletes emlékezettel is bírt.

Mária ugyanakkor minden kegyelemmel is teljes volt. Azaz Isten a sértetlen emberi természet javain túlmenően minden természetfölötti kegyelemmel is elhalmozta. (Ha lehet még egy költői kérdésem, akkor ez lenne: Ezt vajon miért nem értik a protestánsok?) Mert mit jelent ez? A szentek erényeinek kiválóságai, amelyeket bármelyik szent életében láthattunk a történelem folyamán, az Isteni kegyelem megnyilvánulásai voltak, amelyeket ezek a szentek a kegyelemmel együttműködve érdemeltek ki. De a bűn nélküli Szűzanyánál senki nem működött tökéletesebben együtt a kegyelemmel. És mivel kegyelemmel teljes volt, minden szent minden kegyelménél több és tökéletesebb fokban volt meg benne. Ezért van az, hogy a Szűzanya egymaga felülmúlja minden idők összes szentjének egybeszámított érdemeit, mert kegyelemben is felülmúlja őket.

Miből gondoljuk tehát, hogy Mária nem rakta össze több mint harminc év alatt egésszé magában mindazt, ami a szentírásból, az életének eseményeiből, az őt megvilágosító Szentlélektől, a vele beszélgető Jézustól megtudott? Irracionális lenne ezt feltételeznünk róla.

Megtehette, képes volt megtenni, és meg is tette.

És ha ez így volt, akkor Mária volt az egyetlen a kánai menyegzőn, aki pontosan értette Jézus szavait a szenvedés el nem érkezett órájáról. De akkor abban a helyzetben pusztán földi megfontolás alapján is inkább a szelíd összekacsintás volt a valószínű, semmint a durva helyreigazítás, nem? Ha valaki mégis ez utóbbinak értelmezi, az sajnos fennakadt a hit szűrőjén, mert a hit egyedül képes helyes értelmezését adni a szentírás szavainak.

És hogy végképp kedvére tegyek protestáns olvasóimnak, örömmel foglalom össze, hogy a Szűzanya miért minden kegyelmek közvetítője.

Az Isten által akart rendnek egyik fő jellemzője, hogy a magasabban lévők szolgálják, segítik az alacsonyabban lévőket. Ez a kegyelem rendjében kivétel nélküli. Például a magasabb rendű angyalok meg tudják világosítani az alacsonyabb rendű angyalok értelmét, de az angyalok szolgálják az embereket is. Ezért még az őrangyalok természete is az általuk őrzött emberre irányul: az embernél magasabb rendű angyalok tehát úgy lettek teremtve, hogy kegyelmeik, képességeik, természetük arra tegye őket alkalmassá, hogy a legjobban tudjanak segíteni nekünk, nyomorult embereken! És az én őrangyalom konkrétan „rám szabott” természetű! Nem kellene emiatt legalább egy pillanatra megilletődnünk Isten jóságán?

De köztünk, emberek között is így van ez: a kegyelmi rendben magasabban lévő ember szolgálja az alatta lévőket. Minél magasabban van tehát valaki a kegyelmi rendben, azaz minél szentebb, annál inkább igaz ez a megállapítás rá. A nagy szentek az Istentől kapott kegyelmeiket továbbítják a többi embernek: szóval, cselekedetekkel, közbenjárással. Ilyen értelemben kegyelemközvetítők. Mert Isten azt akarta, hogy az evangélium, a hit, így maga az üdvösség is a másik emberen keresztül érkezzen meg hozzánk.

Miért gondolnánk, hogy a Kegyelemmel Teljes nem teljesítené Isten kegyelmi rendben megnyilvánuló akaratát? És ha teljesíti, miből gondoljuk, hogy azt nem olyan szinten teszi, ami a neki adott isteni kegyelmekből, az általa szerzett érdemek teljességéből következik? Nem lenne logikus ezt feltételeznünk. Ha viszont ezt teszi, és az ő tökéletességei, kegyelmei és érdemei meghaladják az összes szentét, akiknek tökéletességei, kegyelmei és érdemei az övéihez képest töredékesek voltak, akkor ő valóban minden kegyelmek közvetítője.

„Igen, Atyám, így tetszett neked.”

https://invocabo.wordpress.com/2023/05/09/mediatrix/

We are ready Mi készen állunk, egységben vagyunk!

Nagyokosságú Szűz

 

A természetfölötti erkölcsi erények Istentől belénk öntött képességek, amelyek képessé tesznek bennünket a természetfeletti cselekvésre. Bár nagyon sok különböző erkölcsi erény van, de ezek mind visszavezethetők négy sarkalatos erényre: az igazságosságra (mások jogainak és javainak tiszteletben tartása), a lelki erősségre (saját jogaink és javaink megvédése), a mértékletességre (javak használatának és élvezetének helyes mértékének megvalósítása) és az okosságra (a végső célunk eléréséhez szükséges megfelelő eszközök alkalmazása). De mivel a végső célunk, az üdvösség eléréséhez eszközként szükségünk van az igazságosságra, a lelki erősségre és a mértékletességre egyaránt, az okosság az az erény, amely minden más erény működését irányítja. És ez az az erény, amelyet utolsóként szereznek meg az emberek – ha egyáltalán sikerül tökéletes fokban megvalósítaniuk.

Éppen ezért, aki eljut ennek teljességére a földi életben, az Isten kegyelméből megvalósította az életszentséget: mert ha megvan benne a tökéletes okosság, a másik három sarkalatos erény is szükségszerűen megvalósult benne, a belénk öntött tökéletes fokú erkölcsi erények ugyanis feltételezik egymást. Nem úgy, mint a bennünk, szentségre még el nem jutottakban meglévő kezdetleges erények, amelyek szigetként, elkülönülten is létezhetnek tökéletlenségeink tengerében.

De ha legalább egy-két ilyen kezdetleges erényünk lenne, biztosan jobban tudatában lennénk tökéletlenségeink tengerének, és az életszentségben való előrehaladásunk önerőből való képtelenségét belátva úgy csipognánk, mint a fecskefióka, nyögnénk, mint a galamb (vö. Iz 38,14). És szemünk bágyadtan tekintene a magasba, azaz alázattal emelnénk szemeinket Istenre és a tökéletes erények asszonyára, a Szűzanyára, akit a lorettói litánia invokációja nagyokosságú Szűznek nevez, és akinek közbenjárását kérhetjük az okosság erényéért. Mert őbenne tökéletes fokban valósult meg ez az erény. És mielőtt a (még) protestáns olvasóim szentírási alapot követelhetnének állításom mögé, magam szeretném megörvendeztetni őket ezzel: a kánai menyegzőről szóló jánosi beszámoló (Jn 2,1-11) a bizonyság erre.

„Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: »Nincs boruk!«” majd Jézus felelete után „ezt mondta a szolgáknak: »Tegyetek meg mindent, amit mond!«”

Hogy ez a két mondat miért bizonyság arról, hogy a Szűzanya valóban nagyokosságú szűz?

Sokaknak talán ez a két mondat azért lehet elegendő állításom igazságának belátásához, mert ezekből egyértelmű, hogy ebben az asszonyban megvolt a hallgatás és a megfontolt szólás erénye, és ha ez megvolt, a népszerűsítő, de attól még igaz erénytan tanítása szerint minden más is meglehetett… De eme állítás igazát valójában a bűnbeesés történetével párhuzamba állítva érthetjük meg. Az EVA-AVE ellentét és megfordítás az egyházatyák kora óta ismert és kedvelt párhuzam, amely Máriában az új Évát látja. És ennek jogossága egyértelmű ebből a szakaszból is.

Éva, akit az Isten Ádám segítőjévé rendelt, bukásával közvetlen hivatásának ellenkezőjét is megvalósította: nem segítette férjét, hanem bűnével bűnre vezető alkalmul szolgált neki. A bűnbeesésnél az egyházatyák szerint az ősszülők több bűnt is elkövettek a gőg alapbűnén felül – Ádám néhánnyal többet, mint Éva. De volt Évának egy sajátos, Ádám ellen elkövetett bűne is. Az egyházatyák értelmezése szerint Éva Ádámtól értesült a kert közepén álló fa gyümölcsére vonatkozó isteni tiltásról, hiszen Isten még Éva teremtése előtt szólt arról Ádámnak. Így Éva nem csak Isten parancsa ellen vétett a gyümölcs elfogyasztásával, hanem a fölérendelt Ádám parancsa ellen is – pedig az okosság mást kívánt volna. És a büntetés arányos, bűnnek megfelelő és jellegében gyógyító volt, mert ha minden korok emberek a büntetésükben nekik adott sajátos feladatot teljesítik, szentségre jutnak. Így Éva büntetésének második tétele („Vágyakozni fogsz a férfi után, és ő uralkodni fog rajtad!”) is az előbb említett bűnre adott gyógyító feladatot rejt. Mert az, amit általában vágyakozásként fordítanak, tehát a férfi társaságára való vágyakozás (házasság), netán az iránta megnyilvánuló érzéki vágyakozás értelmében magyaráznak, valójában a férfira irányuló akaratot jelenti, tehát a nőnek a férfi fölötti uralma utáni vágyát. Így válik érthetővé a mondat második fele: a férfit uralni akaró nő számára büntetés a férfi fölötte megvalósuló uralma. És ez nem az eredeti alárendelés gondoskodó és védő, szeretetteljes kapcsolata, hanem az azt nélkülöző, vagy azt csak fogyatékosan megvalósító uralom. A nő feladata tehát éppen a büntetésből olvasható ki, és ígéretet tartalmaz: a férjét segítő, és a neki helyesen alárendelt nő szentté válik. Ahogy a feleségét helyesen szerető, azaz Istenért róla gondoskodó és őt védő férj is.

Az új Éva, Mária, azt tette Kánában, amire Éva lényegi hivatása szólt: segítette az új Ádámot, Jézust, és tettében az okosság vezérelte, miközben megmaradt tökéletes alárendeltségben: bizalmát teljesen Jézusba helyezte, és másokat is erre buzdított.

De a kánai menyegző története a protestáns reformátorok kedvence is volt, mert a kánai csoda kapcsán mondott jézusi szavak („Mi közünk ehhez, asszony? Még nem jött el az én órám!”) a már elvesztett hit miatt a botrány kövét jelentették számukra. És, ahogy az néha lenni szokott, ők hirdették is bukásukat. Mert bár az egyházatyák különféleképpen magyarázták ezeket a szavakat, de a reformációig nem volt kétséges, hogy nem magyarázhatók Mária iránti tiszteletlenségnek. Onnantól kezdve Jézus „kemény feddése” lett ez a mondat, az ő „tiltakozásává az általa előre látott mariolatria ellen”, és ezt alátámasztani igyekeztek a „mi közünk egymáshoz” elválasztó értelmezéssel. Pedig Jézus és Mária egy oldalon állnak a kérdésben (Τί ἐμοὶ καὶ σοί, γύναι), ahogy már a menyegzőre is együtt mentek („Ott volt Jézus anyja, és Jézus is hivatalos volt a menyegzőre tanítványaival együtt”), és ahogy utána is együtt távoztak („Azután lement Kafarnaumba, ő és anyja, a testvérei és tanítványai”).

Valószínű, hogy a Máriának mondott szavai nehezen értelmezhetősége szándéka volt Urunknak: annak bizonyságául, hogy vannak olyan evangéliumi szakaszok, amelyeket a természetfölötti hittel nem rendelkezők számára lehetetlenség megérteni, meg kell nyilvánulnia a hitetlenségnek ennek a történetnek a magyarázatában is. Mert a hittel nem rendelkezők kívül vannak azon a körön, amelynek megerősítését szolgálta és szolgálja a kánai menyegzőn véghezvitt csoda. Ennek a célja ugyanis a tanítványok, azaz Jézusban már hívők hitének megerősítése volt. Bár az utólagos külön fejezetekre osztás némileg elfedi az összefüggést, attól még igaz: az első fejezet végén Jézus jelt adott Natanaelnek („láttalak, amikor a fügefa alatt voltál”), és az ő hitvallásával erősítette meg az első tanítványokat. Ez folytatódott Kánában, ezért szerepel a kánai csoda leírásának végén összegzésként, hogy „Kinyilatkoztatta dicsőségét, és tanítványai hittek benne.”

Nem a násznép hitt tehát, hanem a tanítványok, mert a kánai csoda nem általában a lakodalmon résztvevőknek, hanem a tanítványoknak szólt. Ahogy a kereszthalál bennfoglalt megjövendölése vagy a kufárok templomból való kiűzése kapcsán mondott szavai is nekik szóltak („Bontsátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem azt…De ő a saját testének templomáról mondta ezt”). Mert „amikor föltámadt a halálból, tanítványai visszaemlékeztek, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak, és a szónak, amelyet Jézus mondott.”

A „még nem jött el az órám” kijelentés szintén a kereszthalálra vonatkozó prófécia. Fulton Sheen beszélt arról, hogy János evangéliumában különös jelentése van a napnak és az órának. A nappal Isten ideje, a világosságé, az óra pedig a sátáné, a sötétségé: „János evangéliumában hétszer szerepel az “óra” szó, és minden esetben a démonira utal, és azokra a pillanatokra, amikor Krisztus már nem az Atya kezében van, hanem az emberek kezében.”

Jézus csodái a benne nem hívőket gyilkosságig szóló ellenkezésre sarkalta, ilyen értelemben minden csoda siettette a gonosz órájának eljövetelét. Ha a kánai menyegző csodája minden jelenlévő számára nyilvánvaló lett volna, idő előtt került volna az Atya kezéből az emberek kezébe, talán idő előtti lett volna emiatt is bekövetkező halála. De nem ez történt, hanem az, amit Isten eleve elrendelt, amelynek részei voltak a nagyokosságú szűz isteni tervben lévő szavai is.

Mária, a nagyokosságú szűz, minden erények példája felismerte, hogy a násznép segítségre szorul, és okossága révén tudta, hogy milyen eszközt kell választania a szent cél eléréséhez: Jézushoz fordult. És Évával ellentétben nem lépte át az alárendeltségének határait, nem „vette kézbe az ügyet”, hanem Jézusra bízta. Bár késlekedés nélkül, azonnal cselekedett, mégis az erények tökéletes összhangjával szólt. És ez az összhang nem más, mint tökéletes okosság, amelyre válaszként minden erények kútfeje, Jézus, úgy tett csodát, hogy az ne borítsa fel az isteni tervet, hanem megerősítse mindenkori tanítványait: ott a helyszínen és feltámadása után is. Ebben a csodában kinyilvánította, hogy az igazi násznép mi vagyunk, a benne hívő tanítványok: a vizet borrá változtatta, minket pedig, kései tanítványait násznéppé. Akiknek üdvösségre való kiválasztottságának jele a belé vetett élő hit és az édesanyja iránti helyes tisztelet. Mert a Szűzanyát tisztelve azt imádjuk, akinek ő tökéletesen alárendelt imádója volt.

Bárcsak Isten kegyelméből, a Nagyokosságú Szűz közbenjárására, eljuthatnánk mi is az okosság erényének gyakorlására.

https://invocabo.wordpress.com/2023/05/08/nagyokossagu-szuz/