Villám csapott a Szent Péter-bazilikába Rózsafüzér Királynője ünnepén

Hatalmas villám csapott a Szent Péter-bazilika kupolájába október 7-én reggel, Rózsafüzér Királynője, más néven Olvasós Boldogasszony napján. Az ünnep eredetileg nem csupán a Mária-ájtatossághoz kapcsolódik, hanem egy történelmi eseménynek, a lepantói csatának állít emléket.

A villám körülbelül 9 óra 20 perckor csapott a bazilikába, amikor heves vihar haladt át Róma fölött. A vatikáni csendőrség megerősítette a hírt. Kárt nem jelentettek.

Néhányan, akik a Vatikán közelében tartózkodtak, érezték a villámcsapás erejét. „Minden megrázkódott. Éreztem a tüdőmben. Olyan volt, mintha egy pillanatra kiszorították volna a levegőt” – mesélte egy kávézó tulajdonosa.

Ez a szinte derült égből jött villámcsapás felidézte 2013. február 11-ét, amikor – szintén egy Mária-ünnepen, a Lourdes-i Szűzanya napján – ugyancsak váratlanul villám ütött a Szent Péter-bazilikába, néhány órával azután, hogy XVI. Benedek bejelentette, lemond a pápaságról.

Az október 7-i ünnepet Szent V. Piusz pápa rendelte el Győzelmes Boldogasszony néven a lepantói tengeri csata (1571. október 7.), illetve a törökök fölötti győzelem emlékéül, mivel a diadalt a rózsafüzér imádságnak, illetve a Szűzanya közbenjárásának tulajdonították.

Forrás és fotó: Aleteia.org

Magyar Kurír

Csakugyan villám csapott a Szent Péter-bazilikába a pápai bejelentés után?

2013. február 15. péntek 17:58

Az alábbi kép a Vatikánváros fölött kitört viharban készült február 11-én 18 órakor, mindössze néhány órával azután, hogy XVI. Benedek pápa bejelentette lemondását:

A felvételt Filippo Monteforte, az Agence France-Presse (AFP) nemzetközi hírügynökség fotósa készítette, és az AFP tette közzé a Twitteren február 12-én reggel.

A képszerkesztő programok korában nem meglepő, hogy sokan azonnal manipuláltnak bélyegezték.

Hamarosan kiderült, hogy több felvétel is van, amelyeket két, egymástól független hírügynökség fotósai készítettek: az AFP részéről Monteforte, az Agenzia Nazionale Stampa Associata (ANSA) hírügynökségtől pedig Alessandro Di Meo.

„Elismerem, hogy hihetetlennek tűnhet a felvétel, de mindig is fényképeztem villámokat” – írta Di Meo (www.alessandrodimeo.com) az ANSA hírügynökség blogján. „A különbség csupán annyi, hogy ez a villám éppen a megfelelő helyen és a megfelelő időben csapott le.”

Monteforte hasonlóan nyilatkozott az AFP Correspondent blogján: „Amikor elkezdődött a vihar, eszembe jutott, hogy hátha belecsap a villám; úgy döntöttem, érdemes várni, hátha sikerül elkapnom a megfelelő pillanatot.” Két órát várt, míg végül két villámlásnak is tanúja lehetett. „Az első villám hatalmas volt, bevilágította az eget, de sajnos elszalasztottam. A másodikkal nagyobb szerencsém volt: több képet is tudtam készíteni a villámfénytől megvilágított kupoláról.” 

A hírügynökségi fotósok szavait az Associated Presstől származó videofelvétel is alátámasztja:

A villámlás ténye tehát valószínűsíthető; a helyszín és az időzítés valóban különös. Érdekes adalék, hogy akkor is dörgött és villámlott, amikor IX. Piusz pápa 1870. július 18-án kihirdette a pápai tévedhetetlenség dogmáját, és az első fatimai Szűzanya-jelenést is villámlás kísérte. Egyes források szerint a lourdes-i jelenést mennydörgés előzte meg, és sokak szeme láttára villámok cikáztak a Passió-film forgatása közben is.

Magyar Kurír (mk)

Mennydörgés és villámcsapás fog lesújtani az Úr Templomára.

2015-01-03

2015. január 3. szombat, 20:20

Drága szeretett leányom, amikor Isten a próféták által átadta a világnak az Igazságot, akkor ez egy Irgalmasság Aktus volt az Ő részéről. Oly sokan elfelejtették Istent, és hamis isteneket imádván – amelyek a Sátán hierarchiájából származnak -, elkezdtek hinni a saját legyőzhetetlenségükben. Ha Isten nem lépne közbe, sok embernek szörnyű büntetést kellene elszenvednie.

Az, amit Isten a kezdetektől fogva elmondott a prófétáknak, bekövetkezett. Az emberiségnek adott figyelmeztetései azt eredményezték, hogy Ő megmentette azokat, akik meghallgatták a figyelmeztetéseket, míg azokat, akik ezt figyelmen kívül hagyták, félre dobta. Mindaz, ami meg volt jövendölve, be fog következni, és azoknak, akik szembeszállnak Istennel – miközben Ő azzal próbálkozik, hogy békét és üdvösséget hozzon gyermekeinek – dacos magatartásukról számot kell majd adniuk. Mivel elferdítették az Igazságot, Isten Igéjét pedig figyelmen kívül hagyták, az emberek továbbra is hátat fognak fordítani Isten Szent Igéjének. A sötétségbe való elmerülésük, a Legmagasságosabb Isten büntetését fogja számukra eredményezni.

Örök Atyámnak Fájdalmat okoz látni azt a mélységet, amelybe az ember belezuhant, mivel csak azokra a dolgokra törekedett, amelyek élvezetet nyújtottak számára. De az a nap, amikor a Szentáldozat megszűnik, és elérkezik az óra, amikor a csalók megszentségtelenítik Oltáromat, az utolsó tüske lesz, amellyel átszúrják az Oldalamat. Egy meghatározott időpontban Mennydörgés és villámcsapás fog lesújtani az Úr Templomára, és az össze fog omlani. Jaj annak az embernek, aki részt vesz ebben a szentségtörésben, mert nem fog több haladékot kapni, és mint egy kő, úgy fog belezuhanni a mélységbe. Senki sem fogja védelmébe venni azt az embert, aki meg fogja szentségteleníteni Oltáromat, mert ha egyszer Isten Keze, mint egy nagy fejsze, lesújt, meg fogják érteni az Igazságot.

Jóllehet sokan elhagyták Istent, de a legtöbben mégis hívni fogják Őt, hogy vigaszt keressenek Karjai között.De lesz egy belső mag – a fenevad bandája – kiknek külső megjelenése elpalástolja a bennük rejlő gonoszságot, akik biztatni, csábítani, és magukhoz fogják vonzani a megkeményedett szívűek lelkét, mely tökéletes csapattá tette őket Testem megszentségtelenítésének összeesküvésében.Ez az az oly régen megjövendölt csoport, mely megpróbálja majd elpusztítani az emberiséget. Hatalmuk – bár tűnhet nagynak – azonban korlátozva lesz. Atyám már nem fogja sokáig engedni a Velem, az Ő egyetlen Fiával szemben történő nagy ellenszegülést.

A jószívűek össze fognak gyűlni és Hozzám jönnek. A gőg és az arrogancia bűne miatt fog létrejönni az emberek közötti legnagyobb megosztottság, és ha az emberek nem hagynak fel gyengeségeikkel, nem lesznek képesek arra, hogy elfogadják Irgalmamat.

Az Igazságot védelmezni kell, mert ha ti valami mást fogadtok el, és nem az Igazságot, nem Isten Igéjét, akkor a semmivel fogtok maradni.

Jézusotok.

Az Antikrisztus tizenkét egyházromboló trükkje

Ahogy mondani szokás, az Ördög leghatásosabb trükkje, hogy elhitette a világgal, ő valójában nem is létezik. Ehhez hasonlóan az lesz az Antikrisztus legnagyobb szemfényvesztése, hogy abba a meggyőződésbe ringatja az embereket, hogy ő nem a világ elpusztítója, hanem a megmentője – mondta el 1947-es nagy hatású rádiós szentbeszédében Isten tiszteletreméltó szolgája, Fulton J. Sheen érsek, mely felvételét a múlthéten [2016 októberében - a ford.] ásták elő a digitális archívumból és tették közzé a YouTube-on

Sheen szerint miképpen az ördögnek is az a védjegye, hogy úgy csűri-csavarja az igazságot, míg el nem adja nekünk a bűnt, az Antikrisztus is akképpen fogja összezavarni az embereket, hogy azt higgyék, ő a „Nagy Humanitárius”, aki „békéről, jólétről és fellendülésről beszél”.

Noha Sheen már majdnem hetven éve adta ezt a leírást az Antikrisztusról, szavai manapság még találóbbak, mint akkoriban. Prófétai üzenete megkerülhetetlen minden igazhívő keresztény számára, aki igyekszik a végsőkig hű lenni Krisztushoz. Kijelenti:

Az Antikrisztust nem így fogják nevezni, különben egyetlen követője se lenne. Nem visel majd vörös harisnyát, és kénkövet sem fog fújni, ahogy vasvilla sem lesz nála, és hegyes farkat sem fog csóválni, mint Faust Mefisztója.

A Szentírásban egyáltalán nem találunk alátámasztást arra a széles körben ismert mítoszra, hogy az ördög egy ripacs, aki úgy öltözködik, mint az első „vörös”. Ehelyett azt írja a Biblia, hogy egy bukott angyalról van szó, „e világ fejedelméről”, aki azzal van elfoglalva, hogy elhitesse velünk, nincs más világ ezen kívül. Logikája nagyon egyszerű: ha nincs mennyország, nincs pokol; ha nincs pokol, nincs bűn; ha nincs bűn, nincs ítélet; és ha nincs ítélet, akkor a rossz jó, és a jó rossz.

De ezen kívül azt is monda nekünk a mi Urunk, hogy olyannyira hasonlítani fog Rá, hogy még a választottakat is megtéveszti – és biztosak lehetünk benne, hogy azok az ördögök, akiket a képeskönyvekben láttunk, nem tudnák még a választottakat is rászedni. Miképpen fog tehát eljönni ebben az új korban, hogy követőket nyerjen a vallása számára?

[Az Antikrisztus jellemzői:]

• A Nagy Humanitárius képében jön majd el: békéről, jólétről és fellendülésről fog beszélni, de nem abban az értelemben, ahogy ezek Isten felé vezetnek minket, hanem mint amelyek önmagunkért fontosak.

• Könyveket fog írni Isten új ideájáról, hogy az emberek életmódjához igazítsa.

• Hitet támaszt az asztrológiában, hogy ne az akaratunkat, hanem a csillagokat tartsuk felelősnek a bűneinkért.

• A bűntudatot akként fogja magyarázni, hogy az nem más, mint elfojtott szexuális késztetéseink következménye, és arra neveli az embereket, hogy érezzenek szégyent, ha a többiek azt mondják rájuk, hogy nem elfogadóak és nem liberálisok.

• A toleranciát a jó és rossz közötti különbség mellőzéseként fogja meghatározni.

• Támogatni fogja, hogy még több válás legyen, elhitetve, hogy a másik partner „létfontosságú".

• Növelni fogja a szerelem iránti szeretetet, és csökkenteni az emberek iránti szeretetet.

• Vallást hív majd segítségül a vallás elpusztítására.

• Még Krisztusról is beszélni fog, és azt fogja mondani, hogy Ő volt a valaha élt legnagyszerűbb ember.

• Küldetéséül azt fogja megnevezni, hogy kiszabadítsa az embereket a babonák és a fasizmus rabszolgaságából – de hogy mit ért ezek alatt, azt nem határozza majd meg pontosan.

• Noha nagy szeretetet mutat az emberiség iránt, és sima beszédeket folytat a szabadságról és az egyenlőségről, lesz egy nagy titka, melyet senkinek se fog elárulni: nem fog hinni Istenben. És mert egy Isten atyasága nélküli testvériség lesz a vallása, a választottakat is meg tudja majd téveszteni.

• Fel fog állítani egy ellen-egyházat, amely az Egyházat fogja majmolni, mert hiszen az ördög Isten majma. Ez az Antikrisztus misztikus teste lesz és minden külsőségében az Egyházhoz mint Krisztus misztikus testéhez fog hasonlítani. Isten iránti elkeseredett szükségére alapozva ráveszi a modern embert, hogy magányában és frusztrációjában még inkább szükségét érezze, hogy ehhez a közösséghez tartozzon, amely megadja neki a nagy célok érzetét anélkül, hogy azt éreztetné, önnevelésre lenne szüksége, vagy elismerné a személyes bűntudatot. Ezekben az időkben az ördög különösen bő pórázra lesz engedve.

Sheen leszögezi, hogy az Antikrisztus nem azért okoz neki aggodalmat, mert a katolikus Egyház túlélését félti – az a pusztítás aggasztja, amelyet az Antikrisztus a hitetlenek között visz majd végbe.

„Nem a tévedhetetlenség miatt aggódunk, hanem azért, mert a világ tévedésbe süllyed; nem attól remegünk, hogy Istent megfoszthatják a trónjától, hanem a barbarizmus uralma miatt; nem az átlényegülést fogják tönkretenni, hanem az otthont; nem a szentségek fognak elhalványodni, hanem az erkölcsi törvények."
Sheen meg van róla győződve, hogy mivel az Egyház évszázadokon átívelő története során már más nagy kríziseket is túlélt, „élni fog, mégpedig rekviemet énekelve korunk gonoszsága felett".

„Az Egyháznak megvannak a maga nagypéntekei, de ezek csak előjátékok a húsvétvasárnapokhoz, az Isteni Ígéret sosem veszti érvényét: »...és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta... És én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig.« (Mt 28,20)  »Aki e kőre esik, összezúzza magát, akire pedig ráesik, azt agyonzúzza.« (Lk 20,18)

Sosem volt még ilyen erőteljes érv a kereszténység szükségessége mellett, mint az emberek, akik most felfedezik, hogy szenvedéseik és bajaik, háborúik és forradalmaik száma egyenlő mértékben és egyenes arányban növekszik azzal, amennyire a kereszténységet elutasítják. A gonosz önmaga ellen dolgozik; egyedül a jó, amely fönntartja magát" - mondta.

Sheen cselekvésre ösztönözte hallgatóságát korunk gonoszságával szemben, mégpedig úgy, hogy merítsen azokból a lelki javakból, amelyeket a harchoz Isten adott a számára.

Keresztényként tudatosítanunk kell magunkban, hogy a válság pillanata nem szabad, hogy a kétségbeesés ideje is legyen egyúttal – sokkal inkább a lehetőségé. Válságban, legyőzöttségben születtünk – a keresztre feszítéskor. Amint észrevesszük, hogy Isten Haragvása alatt állunk, alkalmassá válunk az Isteni Irgalom befogadására. Isten igazi büntetéseiből születik a remény. A jobb lator a keresztre feszítése által jutott el Istenhez

[Amit a katolikusoknak tenniük kell, hogy túléljék a gonoszság napjait:]

• A katolikusok szítsák fel hitüket és akasszanak ki az otthonaikban egy feszületet, hogy emlékeztesse őket, nekik is van keresztjük, amelyet hordozniuk kell.
• Gyűljön össze a család minden este, hogy együtt imádkozzák a rózsafüzért.
• Járjanak naponta misére.
• Minden nap végezzenek Szentórát az Eucharisztikus Jézus jelenlétében, különösen olyan egyházközségekben, ahol a papok tisztában vannak a világ szükségleteivel és ezért engesztelő alkalmakat vezetnek.
• Azok, akik hisznek, jobb, ha a megszentelő kegyelem állapotában maradnak, és azok, akiknek nincs hitük és nincsenek ebben az állapotban, jobb, ha elkezdenek gondolkozni azon, mik a szándékaik az elkövetkező időkre, amikor csak egy módja lesz, hogy megállítsák térdeik reszketését: az, hogy rájuk ereszkednek és imádkoznak. [...]
• Imádkozz Szt. Mihályhoz [így szólítva meg]: Ó, Mihály, a Reggel Fejedelme, aki legyőzted Lucifert, ki istenné szerette volna tenni magát. Amikor a világ egyszer megroppant egy gúnyos vigyor miatt, mely a mennyben húzódott, te felkeltél és letaszítottad a Gőgöt a hetedik mennyországból, aki le akarta nézni a Magasságost. [Egyesítsd a világot, tisztítsd meg a bomlasztástól és a lázadástól. Kerítsd hatalmadba a világot, míg el nem némul. Azonban bizonyítsd, ha a világ romokban, hogy az egyetlen, amit nem lehet lerombolni, az az Ige.
• Imádkozz a Mi Asszonyunkhoz, ezt mondva neki: Neked mint Asszonynak lett adva az a hatalom, hogy a kígyónak fején tapossál, aki azt hazudta az embereknek, hogy olyanok lehetnek, mint az istenek. Te, aki megtalálhattad Krisztust, miután három napra eltűnt, találd Őt meg újra a mi világunk számára, amely elvesztette Őt. Add az Igét a mi időskori mértéktelen fecsegésünknek. És ahogy testté formáltad méhedben az Igét, akképp formáld Őt a mi szívünkben is. Mennyek Kékjének Asszonya, gyújtsd meg lámpásainkat ezekben a sötét időkben. Add vissza nekünk a világ világosságát, hogy világosság ragyoghassa be még a sötétségnek ezen napjait is.

http://masodikeljovetel.hu/kereso?keys_1=antikrisztus

Krisztustudat vagy új teremtés Krisztusban?

Mi a krisztustudatosság?

A New Age filozófia szerint Krisztus nem más, mint egy belső tudatosság, illetve isteni lét, ami minden ember számára elérhető. Követői szerint mi magunk vagyunk Krisztus és az ember igazi természete az Istennel való egyesülés. Másképp fogalmazva, Krisztus természetét vesszük magunkra énünk legtisztább, puszta valójában. A krisztustudatosság lényege, hogy az ember ráébred, hogy Krisztushoz hasonlóan egy Istennel, illetve, hogy ebből kifolyólag tulajdonképpen Jézus is úgy vált Krisztussá, hogy rájött erre. Arra, hogy legbelső valójában Ő Isten. Következésképpen mindenki Isten, csak nem mindenki jött még rá erre.

A Biblia tanítása

A New Age filozófia azért annyira megtévesztő, mert nagyon hasonlít az igazságra. A Krisztustudatosság igaz elemekből építkezik, de Jézus tanításaitól eltérő alapokon. Éppen ezért sok New Age követő véli, hogy Pál apostol is a miszticizmus követője volt és tulajdonképpen a Krisztustudatosságot próbálta elterjeszteni. Aki nem ismeri tanításainak teljességét, valóban könnyen erre a következtetésre juthat, így fontos megvizsgálni, hogy mit tanított Pál pontosan.

A korinthusi gyülekezethez írt első levelében azt mondja, hogy „Bennünk pedig Krisztus értelme van”¹, máshol pedig, hogy el kell jutnunk „a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra”², illetve, hogy „Krisztusban teljesedtünk be”³, vagyis egy olyan állapotba jutunk, amikor isteni természetünk már teljes.

Nemcsak Pál, de Péter és János is beszélt hasonlókról, vagyis nem Pál sajátos értelmezésével állunk szemben, hanem egy alapvető keresztény tanítással. János azt mondja, hogy „mi is ugyanúgy vagyunk ebben a világban, ahogyan ő (Jézus)”⁴. Pál még azt is hozzáteszi, hogy el kell változnunk az elménk megújításával⁵, vagyis fel kell ismernünk Istennek csodálatos, Jézus által tanított igazságait.

Ezeket a részleteket kiragadva az ember könnyen arra a következtetésre juthat, hogy nincs különbség az eredeti keresztény tanítások és a New Age filozófia között. Az eltérés mégis jelentős, mert magát az alapot érinti. A New Age azt tanítja, hogy az isteni természet veleszületett tulajdonság, Jézus ezzel szemben azt mondta, hogy ezt a természetet Isten adja az Őt keresőknek.

Pál egyértelművé teszi, hogy nem mindenki „van Krisztusban”.

Azt írja: „HA valaki Krisztusban van, új teremtés az”⁶, illetve elmagyarázza, hogy emberi természetünk egykor, Jézus megismerése és elfogadása előtt, ellenségben állt Isten természetével, és ezt csak Fiának halála árán lehetett feloldani.

„Amikor még ellenségei voltunk, Isten békét kötött velünk a saját Fia halála árán.”⁷

Megbékélni vagy békét kötni az egykor elveszett baráti viszony helyreállítását jelenti. Az édeni bukás óta ez nem eredendő része az emberi természetnek, de Jézus halála elvégezte a helyreállítást, ami által Isten új szerződést, új szövetséget ajánlott nekünk, amit Jézus vérével írt alá. Egy szövetség azonban két fél között jön létre. Isten előre aláírta Nevét, a szövetség azonban akkor lép életbe a saját életünkben, ha mi is elfogadjuk, aláírjuk azt.

Hasonló leszek a Magasságoshoz

Fizikai világunk a metafizikai valóság kifejeződése. Ezt nem mindenki tudja elfogadni, pedig igenis létezik jó és rossz, világosság és sötétség, a kettő pedig harcban áll egymással. Érdekes módon lassan a tudomány is kezdi felfogni ezt a valóságot. Nemrég például az orvostudomány felfedezte, hogy az egészséges sejtek tele vannak világossággal, a rákos sejteket viszont a sötétség uralja.

Ézsaiás próféta látomást kapott Luciferről, illetve arról, hogy mi okozta bukását.

„Hasonló leszek a Magasságoshoz…”⁸

Sátán nem gyűlöli Isten tulajdonságait. Irigyli őket. Nem tudja elfogadni, hogy saját természetét és képességeit is Istentől kapta. Azt gondolta, hogy Istenhez hasonlóvá válhat Isten nélkül. Én már most Isten vagyok. Nincs szükségem semmire Istentől. Valahogy így okoskodhatott.

A metafizikai világ – a világosság és a sötétség egyaránt – megpróbálja befolyásolni fizikai világunkat az embereken keresztül, hogy saját tulajdonságait tükrözzük. Isten és Sátán egyaránt hirdetik gondolataikat, de rajtunk múlik, hogy melyiket fogadjuk el.

Két alapvető vélekedés létezik:

Az egyik szerint az isteni természet már eleve bennünk van. Mindenki olyan, mint Isten, ami azt jelenti, hogy az ember nem ismeri el, hogy egy felette álló hatalom határozza meg, hogy mi jó és mi nem és akkor is minden rendben lesz, ha nem követjük a „helyes utat”.

A másik szerint az isteni természet akkor válik a részünkké, ha tudatosan ezt választjuk, de ettől nem válunk Istenné. Ha Istentől eltérő utat választunk, az azt jelenti, hogy elvágjuk magunkat az ÉLETTŐL.

Hála Istennek, minden ember szabad akarattal rendelkezik, így mindenkinek hatalmában áll meggondolnia magát és a másik út mellett dönteni.

Azért fontos ezeket a dolgokat tisztázni, mert az „én is Isten vagyok és eleve olyan vagyok, mint Krisztus” ideológia nem magától született és nem a semmiből tűnik fel egyes emberek gondolataiban, hanem egy nagyon határozott és nem jó forrásból érkezik.

Dehogy haltok meg!

A New Age mozgalmat átható másik fontos ideológia a relativizmus, vagyis, hogy mindenki saját maga határozza meg, hogy mi igaz és mi nem, és bármilyen magunk választotta ösvényt járhatjuk, úgyis minden rendben lesz. Ádám és Éva története minden nap számtalanszor megismétlődik. Tömegek dőlnek be ugyanannak a trükknek rendszeresen.

Azt valószínűleg mindenki látja, hogy szabad akarattal rendelkezünk, hiszen megvan a választási lehetőségünk, ha pedig választhatunk, akkor az akaratunk is szabad. Isten egy fát adott nekünk, amiről saját döntésünk szerint ehetünk vagy sem. Isten elénk tárt egy utat, amitől szabadon eltérhetünk, ha úgy döntünk, ugyanakkor azt is elmondta, hogy amennyiben ezt tesszük, elvágjuk magunkat az élet forrásától. Nem azért, mert Isten egy diktátor és szándékosan meg akarja nehezíteni az életünket, hanem azért, mert Isten egyenlő az élettel. Az Ő lényén kívül nincs élet. Az életen kívül nincs élet. Az életen kívül csakis halál van. Nincs harmadik opció.

A képletbe azonban belopózott egy hazugság: „Dehogy haltok meg!”⁹

Egyetek csak a gyümölcsből. Nem fogtok meghalni.

A kígyó megpróbálta kifejezésre juttatni saját ideológiáját az ember tettén keresztül. Sátán azt mondja, hogy nem szükséges Istent követni, nem kell odafigyelni a tanácsaira, úgyis minden rendben lesz. Azt mondja, hogy ne foglalkozzunk az élet kérdésével, mert az már eleve, eredendően a miénk. Egy újabb ideológia a már említett forrásból, mi pedig gondolkodás nélkül adjuk tovább.

Itt azért fontos tisztázni, hogy egyetlen ember sem gondol mindent pont úgy, mint Isten, de ettől még nem válunk gonosszá. Az igazság megkülönböztetése a hazugságtól nem mindig egyszerű. Sokat tanulunk ezen a téren életünk során, azonkívül kevés életbevágóan fontos kérdés létezik a világon.

Istennel való viszonyunk

Az ember lénye, legalábbis innen nézve, de azért mennyei megközelítésből, három részből áll. A test az egyik. Ehhez nem igen van mit hozzáfűzni. A lélek emberi valónknak az a része, ahol az elménk és az érzelmeink laknak. A szellem pedig az a részünk, ami valójában az életet adja. Isten egy szellem¹⁰, így hozzánk is szellemi megközelítésből viszonyul. Egyedül Isten szelleme teljesen tiszta, szent és bűntelen. Isten nem önző és Saját szellemét velünk is meg akarja osztani. Ezért lehetséges, hogy legbelsőbb lényünkben egyesülhetünk Vele és így lehet bennünk „Krisztus értelme”¹¹. Ez a csodálatos állapot azonban nem lehetett automatikusan a miénk, főleg nem az ember bukása óta. A szabad akarat miatt kerültünk bajba és csakis szabad akarat által kerülhetünk ki belőle, azonban ez csak valaki más által volt lehetséges. Isten úgy döntött, hogy emberi formát ölt magára Jézus személyében, hogy saját élete árán megváltsa számunkra az isteni tulajdonságokat. Jézus egyszerre volt teljes mértékben Isten és egészen ember. Jézus emberként elérte a tökéletességet, így hatalmában állt ezt nekünk ajándékoznia és így Rajta keresztül vezet az út az Istennel való kapcsolatunk helyreállításához.

Az emberi akarat

Az emberi akaratnak is komoly hatása van a földön. Isten szabad akaratot adott nekünk, és bár Ő maga mindenható, a nekünk adott szabadságot tiszteletben tartja, és nem írja felül. A mi akaratunk vagy előreviszi, vagy hátráltatja Isten akaratát. Ez persze nem jelenti azt, hogy képes megakadályozni annak beteljesedését, hiszen Isten akarata végül mindenképpen teljesülni fog, legfeljebb nem a mi segítségünkkel, hanem valaki vagy valami más által. Isten egyebek között azért Isten, mert képes mindezt megvalósítani, mi pedig lehetőséget kapunk, hogy ennek részeseivé váljunk. Isten tőlünk függetlenül is képes véghezvinni terveit, ugyanakkor saját emberi akaratunk mégis tönkretehet bizonyos részleteket. Ez az egyik oka annak, hogy Isten szeretné saját akaratunkat az Övé mellett tudni, másrészt pedig tudja, hogy egyedül a Vele való közösségben találhatjuk meg az igaz beteljesülést. Isten szeretné, ha meglátnánk, hogy egyedül Ő képes isteni természetet adni nekünk, ehhez pedig az szükséges, hogy tudatos döntést hozzunk Mellette és elismerjük, hogy Rajta kívül nincs élet. Nem kényszerít senkit a Vele való közösségre, ugyanakkor nem adhat életet Saját Magán kívül, hiszen az nem létezik. Ahogy nincs szögletes kör vagy fából vaskarika, ugyanúgy nem létezhet élet az Életen kívül.

Ha azt állítjuk, hogy születésünktől fogva eredendően istenek vagyunk, akkor ezzel kizárjuk magunkat az igazi Élet ajándékából. Mintha egy új teremtést, egy újszülöttet akarnánk születés nélkül.

Isten azért öltött emberi formát Magára Jézus személyében, hogy helyreállítsa, megváltsa helyettünk a Vele való elromlott kapcsolatunkat. Erre egyetlen ember sem lett volna képes. Istennek kellett megtennie helyettünk, hogy a bukott ember az Ő szentségét magára öltve ismét „szent” lehessen és közösségben élhessen Istennel.

Jézus a vízválasztó. Jézus elfogadása vagy visszautasítása tulajdonképpen azt árulja el, hogy szeretnénk-e tudatos döntést hozni az Istennel való közösség mellett. Természetesen minden ember Isten teremtménye, ugyanakkor mi döntjük el, hogy az életünk milyen irányba fog haladni. A saját tudatos döntésünk nélkül senkik vagyunk. Mi határozzuk meg, hogy akaratunk merre visz minket az örökkévalóságban. A döntés eredménye pedig egy újjászületési folyamat. Egyesek azzal söprik félre a kérdést, hogy Isten már mindent megtett mielőtt megszülettünk volna. Isten mégis azt várja, hogy kimondjuk amit választunk. A mi döntésünk nélkül nem megy.

1. 1. Korinthus 2:16 []
2. Efézus 4:13 []
3. Kolossé 2:10 []
4. 1. János 4:17 []
5. Róma 12:2 []
6. 2. Korinthus 2:17 []
7. Róma 5:10, Egyszerű fordítás []
8. Ézsaiás 14:14 []
9. 1. Mózes 3:4 []
10. János 4:24 []
11. 1. Korinthus 2:16 []

Forrás: what-i-stand-for.comhttp://idokjelei.hu/2016/12/krisztustudat-vagy-uj-teremtes-krisztusban/

Ferenc pápa és Justin Welby canterburyi érsek közös nyilatkozata

Október 5-én Rómában Ferenc pápa és Justin Welby canterburyi érsek nemcsak közösen imádkoztak az anglikánok és katolikusok közötti teljes egységért, hanem közös nyilatkozatot is kiadtak. Ennek szövegét most teljes terjedelmében közöljük.

Ötven évvel ezelőtt elődeink, VI. Pál pápa és Michael Ramsey érsek ebben a városban találkoztak, amelyet Péter és Pál apostol szolgálata és vére szentelt meg. Azt követően II. János Pál pápa és Robert Runcie, illetve George Carey érsek, majd XVI. Benedek pápa és Rowan Williams érsek együtt imádkoztak Szent Gergelynek ebben a templomában a Caelius dombon, ahonnan Gergely pápa elküldte Ágostont az angolszász népek evangelizálására. Amikor elzarándokolnak ezeknek az apostoloknak és szent atyáknak a sírjához, a katolikusok és az anglikánok egyaránt felismerik, hogy örökösei annak a kincsnek, amelyet Jézus Krisztus evangéliuma, valamint az a meghívás jelent, hogy továbbadják azt az egész világnak. Megkaptuk Jézus Krisztus örömhírét olyan férfiak és nők szent életén keresztül, akik szavaikkal és tetteikkel hirdették az evangéliumot, és azt a megbízást kaptuk, a Szentlélek arra indított minket, hogy tanúi legyünk Krisztusnak „a föld határaiig” (ApCsel 1,8). Közös meggyőződéssel valljuk, hogy a „föld határai” ma nemcsak földrajzi határokat jelentenek, hanem azt a feladatot róják ránk, hogy különösen is azokhoz vigyük el az evangélium üdvözítő üzenetét, akik társadalmaink peremén, szélein élnek.

1966-os történelmi találkozásukkor VI. Pál pápa és Ramsey érsek felállították az anglikán-katolikus nemzetközi bizottságot, hogy az olyan komoly teológiai párbeszédet folytasson, amely „az evangéliumokat és a közös ősi hagyományokat alapul véve elvezet az igazságban megvalósuló egységre, amelyért Jézus imádkozott”. Ötven évvel azt követően hálát adunk az Anglikán-Katolikus Nemzetközi Bizottság [ARCIC] eredményeiért. Ez a bizottság a kölcsönös tisztelet és szeretet új perspektívájából vizsgált olyan tanokat, amelyek a történelem során szakadást okoztak. Ma különösen is hálásak vagyunk az ARCIC II. szakaszának dokumentumaiért, melyeket meg fogunk vizsgálni, és várjuk a végkövetkeztetéseket az ARCIC III. szakaszától, amely próbál előrelépéseket tenni egységünk új helyzeteiben és kihívásaiban.

Ötven évvel ezelőtt elődeink felismerték azokat a „komoly akadályokat”, amelyek gátolták közöttünk a hiten és a szentségi életben való teljes osztozás helyreállításának útját. Ezek ellenére – hűen az Úr imájához, hogy tudniillik tanítványai egyek legyenek – nem bátortalanodtak el, hogy elinduljanak az úton, bár nem tudták, milyen lépéseket tudnak megtenni az út során. Nagy előrehaladást értünk el sok területen, ahol távol voltunk egymástól. Ugyanakkor új körülmények új nézeteltérésekhez vezettek, különösen is a nők felszentelése és az emberi szexualitással összefüggő újabb kérdések kapcsán. E nézetkülönbségek mögött örök kérdés marad a tekintély gyakorlásának módja a keresztény közösségben. Ma ez a néhány problematikus terület komoly akadályt emel teljes egységünk előtt. Miközben elődeinkhez hasonlóan mi sem látjuk még a megoldásokat az előttünk tornyosuló akadályokra, nem vagyunk elbátortalanodva. Bizakodva és a Szentlélekben örvendezve bízunk abban, hogy a párbeszéd és a kölcsönös elkötelezettség mélyebb megértésre vezet majd minket, és segít felismernünk Krisztusnak az ő egyházára vonatkozó akaratát. Bízunk Isten kegyelmében és a Gondviselésben, tudjuk, hogy a Szentlélek új kapukat nyit majd meg és elvezet minket a teljes igazságra (vö. Jn 16,13).

Az említett nézetkülönbségek nem gátolhatnak meg minket abban, hogy fivérnek és nővérnek ismerjük el egymást Krisztusban közös keresztségünk alapján. Attól sem foghatnak vissza minket soha, hogy felfedezzük a mély keresztény hitet és életszentséget a másik hagyományaiban, és hogy örüljünk neki. E nézetkülönbségek miatt nem szabad csökkenteni ökumenikus erőfeszítéseinket. Krisztus imája az utolsó vacsorán azért, hogy mindnyájan egyek legyenek (vö. Jn 17,20–23), felszólítást jelent az ő mai tanítványainak, amint annak idején, a halálát, feltámadását, valamint az egyház rákövetkező születését közvetlenül megelőző időben is az volt. Még nézetkülönbségeink sem zavarhatják meg közös imánkat: nemcsak imádkozhatunk együtt, hanem kell is együtt imádkoznunk, hogy hangot adjunk annak a hitnek és örömnek, amelyen osztozunk Krisztus evangéliumában, az ősi hitvallásokban és Isten szeretetének hatalmában, melyet a Szentlélek tett jelenvalóvá, hogy megszűnjön minden bűn és szakadás. Így, elődeinkhez hasonlóan, buzdítjuk papságunkat és a hívőket, hogy ne hanyagolják el és ne becsüljék le ezt a biztos, jóllehet tökéletlen közösséget, amelyen már osztozunk.

Nézetkülönbségeinknél szélesebb és mélyebb a hit, amelyen osztozunk, és a közös örömünk az evangéliumban. Krisztus azért imádkozott, hogy tanítványai egyek tudjanak lenni, „hogy a világ higgyen” (Jn 17,21). Egységre irányuló égető vágyunk, melyet e közös nyilatkozatban kifejezünk, szorosan kapcsolódik ahhoz a közös vágyunkhoz, hogy férfiak és nők eljussanak arra a hitre, hogy Isten elküldte Fiát, Jézust, a világba, hogy megmentse a rossztól, mely elnyomja és legyengíti az egész teremtést. Jézus szeretetből életét áldozta, halálból való feltámadása által pedig a halált is legyőzte. A keresztények, akik elfogadták ezt a hitet, találkoztak Jézussal és szeretetének győzelmével saját életükben, és arra kaptak indítást, hogy másokkal is megosszák e jó hír örömét. Képességünk, hogy egybegyűljünk imádságban dicsérni és kérni Istent, és hogy tanúságot tegyünk róla a világban, azon a bizalmon alapszik, hogy közös hiten osztozunk és a hitben lényegileg egyetértünk.

A világnak látnia kell, hogy közös munkálkodásunkkal erről a Jézusba vetett közös hitről teszünk tanúságot. Közösen dolgozhatunk és kell is dolgoznunk, hogy megvédjük és megőrizzük közös otthonunkat: úgy kell élnünk, oktatnunk és cselekednünk, hogy hozzájáruljunk a környezetpusztítás gyors véget éréséhez, hiszen az sérti a Teremtőt és kárt okoz az ő teremtményeinek; továbbá olyan egyéni és társadalmi viselkedési formákat kell kialakítanunk, amelyek előmozdítják a fenntartható és teljes körű fejlesztést mindenki javára. Egységben lehetünk és kell is lennünk abban a közös ügyben, hogy támogassuk és védelmezzük minden ember méltóságát. A személyes és társadalmi bűn lealacsonyította az emberi személyt. A közöny mai kultúrájában az elidegenedés falai elszigetelnek minket másoktól, az ő küzdelmeiktől és fájdalmaiktól, amelyektől ma sok olyan ember is szenved, akik testvéreink és nővéreink Krisztusban. A pazarlás mai kultúrájában a legsebezhetőbbek életéről gyakran megfeledkezik a társadalom és kiveti magából. A gyűlölet mai kultúrájában kimondhatatlan erőszakos tettek tanúi vagyunk, melyeket gyakran a vallásos hit torz felfogásával igazolnak. Keresztény hitünk arra késztet minket, hogy elismerjük minden emberi élet felbecsülhetetlen értékét, és kifejezzük megbecsülésünket minden emberi élet iránt az irgalmasság cselekedeteivel: oktatást, egészségügyi ellátást, ételt, tiszta vizet és menedéket nyújtunk, s mindig azon vagyunk, hogy megoldjuk a konfliktusokat és építsük a békét. Krisztus tanítványaiként az emberi személyt szentnek tekintjük, és Krisztus apostolaiként az emberi személy pártfogóinak kell lennünk.

Ötven évvel ezelőtt VI. Pál pápát és Ramsey érseket az apostol szavai inspirálták: „felejtem, ami mögöttem van, és nekifeszülök annak, ami előttem van, futok a cél felé, hogy elnyerjem Isten mennyei hívásának jutalmát, melyet Krisztus Jézusban adott” (Fil 3,13–14). Mára azt, „ami mögöttünk van” – a szétszakítottság fájdalmas századait – részben begyógyította az ötvenévnyi barátság. Hálát adunk a római Anglikán Központ ötvenéves működéséért, melynek az a rendeltetése, hogy a találkozás és a barátság helye legyen. Egymás barátaivá és útitársaivá váltunk közös zarándoklásunkban, ugyanazokkal a nehézségekkel nézünk szembe, megerősítjük egymást, tanuljuk megbecsülni az ajándékokat, amelyeket Isten a másiknak adott, és igyekszünk – alázattal és hálával – sajátjainknak tekinteni azokat.

Türelmetlenül szeretnénk továbbhaladni, hogy teljes egységben tudjuk hirdetni mindenkinek – szavakkal és tettekkel – Krisztus üdvözítő és sebeket gyógyító evangéliumát. Ezért nagy bátorítást jelent az, hogy ezekben a napokban az Egység és Küldetés érdekében létrejött Anglikán-Katolikus Nemzetközi Bizottság (IARCCUM) ily sok katolikus és anglikán pásztora találkozott, akik – az alapján, ami közös, és amit az ARCIC tudósainak nemzedékei gondosan napvilágra hoztak – erősen vágynak továbbhaladni az együttműködés küldetésében és a tanúságtételben a „föld határaiig”. Ma örömmel bízzuk meg őket és küldjük előre őket kettesével, ahogy az Úr elküldte a hetvenkét tanítványt. Az ő ökumenikus küldetésük a társadalom peremén élők felé legyen tanúságtétel mindannyiunk számára, és erről a szent helyről, ahogy a jó hír oly sok évszázaddal ezelőtt, induljon el az üzenet, hogy katolikusok és anglikánok együtt fognak munkálkodni, hogy hangot adjanak az Úr Jézus Krisztusban való közös hitnek, hogy enyhülést vigyenek a szenvedőknek, békét oda, ahol konfliktus van, méltóságot, ahol megtagadják és lábbal tiporják azt.

Nagy Szent Gergely e templomában buzgón kérjük a Szentháromság áldását az ARCIC és a IARCCUM további működésére, és mindazokra, akik imádkoznak a köztünk lévő egység helyreállításáért, és segítik azt.

Róma, 2016. október 5.

Őkegyelme Justin Welby – Őszentsége Ferenc

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

http://masodikeljovetel.hu/profeciak-melyek-arra-utalnak-hogy-papasagra-gondterhes-idok-kovetkeznek

II. Mit várhatunk a hamis prófétától a próféciák szerint

Hét jel, amelyre figyelnünk kell a hamis prófétát illetően:

1. Kérkedés, /hamis/ alázatosság, mesterien leplezve. A gonosz büszkeségét

Képmutató módon alázatosságként álcázza. Minden „alázatos” tett, melyet cselekszik, szándékosan közhírré lesz téve a média által, ő pedig azt állítja majd, hogy ő egy átlagos, alázatos személy, mialatt a kampánya szégyentelen magamutogatóként fogja mutatni őt. Ez a propaganda fel lesz használva saját népszerűsége növelésére és látszólagos egyenlőségére mutatva.

Ahelyett, hogy a hitet védelmezné, igyekezni fog, hogy hatást gyakoroljon a világ katolikusaira, cselekedetei és tanításai által. Magát megjátszó magatartása nem csupán arra lesz felhasználva, hogy befeketítse XVI. Benedeket és elődeit, de arra is, hogy olyannak láttassa XVI. Benedeket, mint egy kíméletlen, megmerevedett tradicionalistát. Ha ez a jelenlegi pápaság alatt történik, akkor megláthatjuk, hogy a katolikusok két részre oszlanak: Ferenc-követőkre és Benedek-követőkre.

Ő nem az lesz, akinek látszik, hamis prófétaként egyike lesz az emberi történelem legnagyobb csalóinak, habár úgy fog tűnni, mint a tökéletes ellentéte annak, ami valójában. Ily módon szerepét tökéletesebben fogja eljátszani, mint egy valódi pápa, legalábbis eleinte. Minden előző pápa úgy lesz bemutatva, mint akik kevesebbek voltak annál, mint aminek lenniük kellett volna, annak a fényében, aki megjátssza azt. Ő a pápák pápájának fog látszani. De a tradíciókban való következetlensége és leplezett önpropagandája egyike lesz a jeleknek, amelyek szerint feltételezhető, hogy ő a hamis próféta.

1. Rejtélyes karizmája van és gyorsan tesz szert általános befolyásra

Megmagyarázhatatlanul, azonnal elnyeri a világ és a média szeretetét, egy példa nélküli, óriási népszerűséget, ahol nem számít, hogy mit mond, vagy mit tesz, minden csak egy módon magyarázható; kétértelmű beszédre kötelezi el magát /mindkét oldal számára beszélve szájának két oldaláról/, amivel szándékosan zavart kelt a hívőkben. Úgy bánnak vele, mint egy élő szenttel. Olyan erő kíséri, hogy egyetlen szavát sem kérdőjelezik meg. Egy idő után úgy tűnik majd, hogy természetfeletti adottságokkal bír és az emberek hinni fognak abban, hogy csodákat tud tenni. Bárkit, aki ellenáll neki, megbírálják és eretneknek tekintenek, /pontosan ellentétben az igazsággal/. Mindenkit, akit eretnekséggel vádolnak, kinevetnek és semminek tekintenek, sőt üldözni fognak.

Kétértelmű beszédének példája: „Természetesen tudjuk, hogy a házasság hagyományosan egy férfi és egy nő között jön létre, és így is kell maradnia. De egyúttal toleránsnak kell lennünk és együtt érzőnek az egyneműek házasságával kapcsolatban, akiknek szintén törvényes jogaik vannak. A mai világban ott kell elérnünk az embereket, ahol vannak; és kik vagyunk mi egyáltalán, hogy ítélkezzünk? Tehát meg kell kérnünk a papokat, hogy egyházi áldásukat adják ezekre, mindenki javára.”

1. Hasznosítja a fokozatosság törvényét és népszerű támogatottságát, hogy meghiúsítson mindenfajta ellenkezést.

A hamis próféta rejtett napirendje lesz, hogy lépésről-lépésre haladjon, mindig egyszerre két irányban /az irányban, hogy látszólag tiszteletben tartja az Egyház tanítását és a másik irányban, hogy megváltoztassa azt, a jó érdekében/ úgy, hogy a bekövetkező változások olyan kicsik legyenek, hogy a hívőket ne izgassa fel és ne aggodalmaskodjanak annyira, hogy észrevegyék a pápa színlelt jóakaratát. Ily módon túlságosan nehéz lesz világosan védekezni és megállítani őt. Kicsiny, alig érzékelhető lépésekkel – mialatt az Egyház korszerű tanítását modernizációvá, valóságos változtatássá, eretnekséggé teszi, olyan előrehaladással, amely annyira fortélyos, hogy megállíthatatlanná válik, és oly módon, hogy még a hívők is védelmezik, akik nem veszik észre a csalást és a napirendet, amely kibontakozik, fokozatos természeténél fogva és a kétértelmű beszédnél fogva, amely körülveszi.

1. Nyitottságot fejez ki a tantételek módosítására és utat nyit a hitehagyásnak.

A hamis próféta eretnekségbe viszi az Egyházat, amelyet a Jelenések könyve első  pecsétje fejt ki, amikor az igaz hitet kiforgatják, amikor az Egyház elé egy új, felhígított tanítást állítanak. Kérdezzétek meg magatoktól: Ferenc pápa olyan lépéseket tesz-e, amelyek valószínűleg a tantételek és az erkölcs változásának alapját vetik meg, egészen egy új világvallás kialakításáig?

Ha ő a hamis próféta, Ferenc nem csupán véletlen teológiai tévedéseket fog elkövetni szónokiasságában, de e helyett egyre inkább elmozdul egy nyíltan hamis hit tanítása irányában, ezzel bizonyítva, hogy az általa vallott és tanított hit hamis, felfedvén magát, mint eretnek ellenpápát és megtévesztve sokakat, amikor az igaz hitet átalakítja egy rejtetten hamis hitté. Közelíteni fog ahhoz a megoldáshoz, hogy egyként egyesítse valamennyi felekezetet. Üdvözölve, mint minden újítót, ünnepelni fogja a világ, mert el fogja nézni a bűnt, új törvényeket fog hozni, amelyek nem csak ellentmondanak a katolikus Egyház tanításának és hittételeinek, de szembefordul minden keresztény törvénnyel. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek könnyű lesz ezt meglátnia, mivel okos és ügyes észérveket fog használni, szelídségbe és kedvességbe beágyazva, hogy sokakat vakká tegyen az Igazságra. Valamennyi liberális püspök és teológus figyelni fog erre a pápára és dicsérni fogják őt. Az egyházi vezetők is kétértelműen fognak beszélni abbeli törekvéseikben, hogy aláássák a katolikus hitelveket, a szeretetről és szentírási idézeteikről elmondott szavaikat csak arra fogják felhasználni, hogy megtévesszenek bennünket, ármányos módon tesznek nemtörődöm és zavart keltő állításokat a nép előtt – cserébe pedig a hamis próféta dicsérni fogja őket, mint újítókat.  Amikor ez megtörténik, minden katolikustól megkívánják, hogy döntsenek, melyik oldalra állnak, vagy mulasztásuk miatt a rossz oldalon találják magukat! Sajnos, sokan magukhoz ölelik hamis vezetőik hazugságait és lazaságait, inkább, minthogy szembenézzenek az Igazság kihívásaival. Szt. Bellarmin Róbert azt mondta: Csak keveseknek adatik meg, hogy felismerjék az igaz Egyházat oly sok szakadás és eretnekség sötétsége közepette és még kevesebbeknek az, hogy szeressék az Igazságot, amelyet láttak, hogy annak ölelésébe meneküljenek.

Így, a hívők közül sokan félre lesznek vezetve. Bekövetkeznek a megoszlások. Azután a hamis próféta előkészíti az Antikrisztus számára az egy-világ vallás feletti hatalmat, és ketten együtt fognak dolgozni azon, hogy félrevezessék Isten egész népét. De az igaz Egyház nem fog győzedelmeskedni felette. A Jelenések könyve igazságát, amint az elénk lett fektetve az Egyházban az írások és a szent hagyomány szerint, nem lehet megváltoztatni. És mi sohasem cselekedhetünk gonoszat /mint megváltoztatni erkölcseinket, vagy felhígítva hittételeit/, még ésszerű okokból sem. Az eretnekség és a hamis próféta biztos jele bármelyik hittétel megváltoztatása, bármilyen érvek alapján, még egy okos ürügy alapján sem, mint pl. a /hamis/ irgalmasság okából, részvét, vagy egység kedvéért, amint az alábbi három példa szemlélteti, amely jelenleg lett megtárgyalva a Vatikánban:

1. Hamis irgalmasság, amennyiben engedélyezik a Szentáldozást /érvényes annullálás nélkül/ az elvált katolikus házaspároknak, akik új, polgári házasságot kötöttek – habár ők a házasságtörés állapotában vannak.

A Biblia szerint: „Bárki, aki elbocsátja feleségét /hacsak a házasság nem törvénytelen/ és mást vesz el, házasságot tör.” /Mt.19:9/

A Katekizmus szerint: Az Egyház fenntartja, hogy egy új házasság nem tekinthető érvényesnek, ha az első házasság az volt. Ha az elváltak új, polgári házasságot kötöttek, olyan helyzetbe kerülnek, amely által objektíven megszegik Isten törvényét. Ennek következtében nem részesülhetnek Szentáldozásban mindaddig, amíg ez a helyzet fennáll. / 1650/

1. Hamis részvét és túlzó tolerancia azt kívánni papoktól, hogy adják az Egyház  áldását a melegek házasságára, akkor is, ha ez diszkriminációt jelent.

A Biblia szerint: „Nem tudjátok, hogy a gonoszok nem részesülnek Isten országában? Ne ámítsátok magatokat. Sem parázna, sem bálványimádó, sem házasságtörő, sem kéjelgő, sem fajtalan, sem tolvaj, sem kapzsi, sem részeges, sem átkozódó, sem rabló nem részesül Isten országában.” /1.Kor.6:9 RSVCE/

„Ezért szolgáltatta ki őket Isten aljas szenvedélyeiknek. Asszonyaik ugyanis a természetes szokást természetellenessel váltották fel. Ugyanígy, a férfiak is, abbahagyva az asszonnyal való természetes életet, egymás iránt gerjedtek vágyra, férfi férfival űzött ocsmányságot. De el is vették eltévelyedésük megszolgált bérét.” /Róm. 1:26-27/

A Katekizmus szerint: „A Szentírásra támaszkodva, mely súlyos romlottságként mutatja be, a hagyomány mindig is azt jelentette ki, hogy a homoszexuális cselekedetek önmagukban rendezetlenek. Ellentétesek a természeti törvénnyel, a nemi aktus elől elzárják az élet ajándékát. Nem származik belőle igazi érzelmi és szexuális kiegészülés. Semmi esetre sem szabad azokat jóváhagyásban részesíteni. Maga a hajlam is objektíve rendezetlen. /CCC 2357-8/

„Maga Isten a házasság szerzője. A házasságra szóló hivatás a férfi és a nő természetében gyökerezik úgy, amint ők a Teremtő kezéből kikerültek.” /CCC 1603/

„A Szentírás megerősíti, hogy a férfit és a nőt Isten egymás számára teremtette. Most már többé nem két test, hanem csak egy.” /CCC 1605/

Tény, hogy ez az, ami most kezdődik, és megjövendölték, hogy ez fog történni. A prófécia állítja: a bűn eltörlése olyan törvények bevezetése által kezdődik, amely a tolerancia jóváhagyásával kezdődik. Ezek magukba foglalják az abortuszt, eutanáziát és az azonos neműek házasságát. Az egyházakat kényszeríteni fogják, hogy engedélyezzék az azonos neműek házasságát és a papokat kényszeríteni fogják, hogy megáldják azokat.” /MDM/

1. Hamis egység /ökumenizmus/, amennyiben megengedik a nem katolikusoknak, hogy katolikus templomban Szentáldozáshoz járuljanak, hittételbeli kompromisszum vagy maguknak a szentségeknek  módosításával vagy megváltoztatásával.

A Biblia szerint: „Ezért, aki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét. Tehát vizsgálja meg magát mindenki, s csak úgy egyék a kenyérből, és igyék a kehelyből, mert aki /méltatlanul/ eszik és iszik, anélkül, hogy megkülönböztetné /az Úr/ testét, tulajdon ítéletét eszi és issza.” /1.Kor. 11:27-29/

A Katekizmus szerint:”Annak, aki tudatában van valamely súlyos bűnének, mielőtt áldozáshoz járulna, előbb a bűnbocsánat szentségében kell részesülnie.”/CCC 1385/

„Azoknak, akik magukhoz veszik az Eucharisztiát, meg kell felelniük  a kívánt feltételeknek.  /CCC 1388/

„Teljes egységben kell lenniük a katolikus Egyházzal, el kell fogadniuk a katolikus hagyomány valamennyi hittételét és kegyelmi állapotban kell lenniük.” /CCC 1400/

„Azoknak, akik részesülnek az Eucharisztiában, szükséges, hogy kinyilvánítsák e szentségre vonatkozóan a katolikus hitet – beleértve a valóságos jelenlétet/ és kellő felkészültséggel kell rendelkezniük.” /CCC 1401/

Egyházunk egyre inkább támadásnak van kitéve kívülről és belülről. Amit láthatunk majd, az egy kísérlet a katolikus Egyház alapvető átformálására, még belső hierarchiája által is. Nem ezek-e a démonok hittételei és a hazugok igényei, amelyektől Szent Pál óvott, hogy törvényesíteni fogják az utolsó időkben? /1.Tim.4:11-2, 2.Tim.3:1-5/ És ha így van, nem lehet más következtetést levonni, mint hogy Isten haragja valóban azok ellen fordul, akik elnyomják az Igazságot. /Róm. 1:18/

Ez talán mindenkire vonatkoztatható, aki elnyomja az égi üzeneteket, melyek ezeket a próféciákat is tartalmazzák.

1. Titokban megosztottságra és háborúkra ösztönöz.

A hamis próféta úgy fogja vezetni az Egyházat, hogy utolérjék a forradalommal induló háborúk és belső megosztottságok, amelyek a keresztény hit meghamisításához vezetnek oly módon, hogy egy új vallást kreál, amely a humanizmusra alapul, nem a Kinyilatkoztatásra, az ember és nem Isten útja szerint. Ilyen háborúkról esik szó a Jelenések könyve második pecsétjében, amelyek az Antikrisztus fellépésére készítik elő az állapotokat, aki hatalomra jut; egy hamis békeközvetítő, megtévesztően szeretetteljes emberi külsővel. Vigyázzatok. Megvetendő csalárdságával, az Antikrisztus a szeretet, a béke és a harmónia követének fog látszani a világ számára. Megigéző külseje lesz, látszólagos részvéttel és szeretettel telve mindenki iránt. Ekkor a hamis próféta egy időre félre lesz állítva, mivel az Antikrisztus kíván a világ színpadára lépni, ahogyan meg lett jövendölve. Ha halljátok a médiában, amint egy új, ígéretes, okos békeközvetítőről ad híreket, tudni fogjátok, kiről van szó. Nagyon közvetlen szövetségese lesz a hamis prófétának, és nem lesz illúziónk afelől, hogy ki is ő. Az egész világot bűvöletbe ejti majd. Sokakat zavarba ejt, és arról beszél az embereknek, hogy minden jó, ami valójában rossz, és minden szent, ami nem az. Védelmezni és támogatni fogja a farkasokat, akik el akarják nyelni Isten gyermekeinek lelkét; de a hívők tudni fogják, kicsoda ő.

1. Támogatja az új-világ-rendet és az egy-világ /egységes/ fizetési eszközt.

A hamis próféta átadja megejtő, az egész világra kiterjedő befolyását a törvénytelenség emberének, aki hamis békeszerzőként emelkedik fel, hogy véget vessen a globális háborúnak, amely hamarosan elérkezik és segítségére lesz az új-világ rendnek, amelyről a Jelenések könyve 13. fejezetében esik szó. És az Antikrisztus felügyelete alatt tartja az emberiséget az egy-világ pénznemmel és a fenevad bélyegével. Azután kezdetét veszi az új-világ-szövetség által vezetett üldöztetés. Bátraknak kell lennünk és készen kell állnunk a csapások elviselésére az Igazságért. Ahogyan XVI. Benedek mondotta: „A bátorság az Igazságért az én szememben az életszentség első kritériuma ezekben az időkben.”

1. Részt vesz a nagy üldöztetésben. Ez a két személy, az Antikrisztus és a hamis próféta a sátán irányítása alatt áll, és az emberiséget a pusztulás szélére sodorja.

Az üldöztetés lassan bontakozik ki, és óvatos lesz az első időben, követve a fokozatosság törvényét. A hamis próféta és az Antikrisztus egységben fog dolgozni annak érdekében, hogy elhagyatottságba taszítsa a világot, ami akkor következik be, amikor a katolikus Egyházban beteljesedett a förtelmes utálatosság. Krisztus igazságai ki lesznek forgatva. Minden hazugság lesz.

A hamis próféta, aki a katolikus Egyház szerkezetének feje lesz a földön, elrendeli az emberiségnek, hogy Isten helyett inkább a földi vezetőt, az Antikrisztust imádja. /Jel.13:14-15/. Ezután a valóságos Szentségek csak azok által a papok /és más keresztény klerikálisok/ által lesznek elérhetők, akik hűségesek maradtak Krisztushoz és a hit igazságaihoz. A probléma ott lesz, hogy azok, akik az Antikrisztus és a hamis próféta oldalán állnak, olyanoknak látszanak majd, mint akik nagy jót tesznek a világban, mialatt azok, akik Isten Törvényeit követik, démonizálva lesznek, felkutatják és üldözni fogják őket. A Két Tanú, a katolikus Egyház és Izrael Háza bizonyságot tesz a hamis krisztus és a hamis egyház ellen, és ezeket üldözni fogják, kívülről és belülről egyaránt. Lesz egy időszak, amikor úgy fog tűnni, hogy mindketten elpusztulnak. De Isten beavatkozik, és újból felemelkednek, hogy kialakuljon az Új Ég és az Új Föld.

III. Hogyan kell reagálniuk a katolikusoknak azzal a feltételezéssel kapcsolatban, ha Ferenc pápa lenne a hamis próféta

A katolikusok hiszik, hogy Krisztus akaratából és tanításain keresztül az Egyház Előjárója védelmet élvez a tévedhetetlenség karizmája által, oly módon, hogy a Szentlélek hatalma által a pápa nem tévedhet hivatalos tanításában a hit és erkölcs dolgában. Az igaz Egyház sohasem fog tévedni hit és erkölcs dolgában. Katolikusként tudjuk, hogy ez igaz. Ezért senki ne hamisítsa meg vagy avatkozzék bele Isten Szavába.

Más részről, ha a pápa személy szerint elfogad egy eretnekséget /hamis hitelvet vagy erkölcstelenséget/, még ha csak titokban is, akkor ő de facto nem pápa többé.

Így tehát, ha egy pápa hamis hittételt tanít /vagy megváltoztat egy hittételt/, akkor ez biztos jele annak, hogy ő nem érvényes pápa, ahogyan már előadtam egy másik cikkemben. Ilyen esetben, tanításainak nem kell engedelmeskednünk és nem kell őt követnünk. Hithű katolikusoknak rá kell hangolódniuk ennek lehetőségére, különösen, mert megadattak az égi próféciák ezzel kapcsolatban, és adottak a komoly aggodalmak, melyeket Ferenc pápa folyamatosan támaszt, valamint az út, melynek irányában elhajlani látszik. De az előjárónak kijáró engedelmességre tekintettel nem dönthetünk határozottan, hogy ő eretnekséget követ-e és ennél fogva pápasága érvénytelen. Meg kell várnunk, amíg az Egyház más legmagasabb tekintélye /mint nyugalmazott Benedek pápa/ ezt kijelenti és a legtisztább bizonyítékot mutatja be.

De az emberek máris kérdezik, hogyan kellene reagálniuk azzal a feltételezéssel kapcsolatban, ha Ferenc pápa lenne a hamis próféta?

Íme, az alább következő hat mód:

1. Maradjunk engedelmesek és éberek. Lelkiismeretünkben, szívünkben, elménkben és akaratunkban maradjunk engedelmesek Ferenc pápának, és tekintsük őt érvényes pápának – jelenleg. Tudjuk, hogy az egyházi elöljáróknak tévedhetetleneknek kell maradniuk, noha nem a hamis prófétában és hazugságaiban, bárki is legyen az. Bárkit, aki támogatja a melegek házasságát, a születésszabályozást/fogamzásgátlást, abortuszt vagy eutanáziát, nők papságát, felhígított hittételeket és egyéb eretnekségeket, azt el kell kerülni.

És emlékezve Ferenc pápa útirányára a próféciák növekvő nyilvánvalóságának fényében, véget kellene vetnünk, hogy dicsérjük őt és zavaró cselekedeteit; mialatt /jelenleg/ lojálisak maradunk hozzá, mint pápához; imádkoznunk kell érte, és kérnünk kell a megvilágosodást, egyúttal ébereknek kell lennünk a lelkek és az Egyház javára. Nem akarunk semmi mást, mint hűségesnek maradni a pápához.  Szilárd gondolkodással és hittel kell látnunk utunkat a jelen pillanatban. A jelenlegi helyzet határozott éberséget kíván.

1. Legyünk óvatosak és vizsgálódóak. Ne dugjuk fejünket a homokba azt remélve, hogy mindez elmúlik. Miután megkaptuk a próféciákat és a pápa zavart keltő útirányára emlékezünk, megengedettek, sőt adottak azok a körülmények, hogy értékeljük és  valamelyest kritikusak legyünk Ferenc pápa cselekedeteit és tanításait illetően.

Katolikusként megengedett, hogy megfontoljuk a lehetőségét annak, hogy ő lehetne a hamis próféta, mialatt még nem hozunk döntést. Így jelenleg nem segít, ha túlságosan dicsérünk mindent, amit mond vagy tesz, tévesen azt gondolva, hogy ez jobb vagy hívőbb  katolikussá tesz bennünket ebben a folyamatban. Ehelyett, elgondolkodó, kritikus szemmel kellene tekintenünk mindarra, amit mond és tesz, aszerint, ahogy a jelenlegi idő kívánja, mialatt hitünket sértetlenül megőrizzük. Valóban, ez a helyzet, amely készülődik, megbotránkoztathat bennünket. Nyúljunk vissza acquinói Szt. Tamáshoz, aki Gergelyt idézi, mondván: „Ha az emberek megbotránkoznak az igazságon, jobb megengedni a botrányok kitörését, mint hogy elhagyjuk az igazságot.” Emlékezzünk, a gyanakvás nem jelenti a vétkességre való következtetést, csupán a vétkesség lehetőségét és ily módon a vizsgálódás szükségességét. És azt illetően, hogy mit kellene tennünk: osszuk meg a próféciákat és pápai vonatkozásait – „Az igazság az oroszlánhoz hasonló. Nem szükséges megvédenünk. Csak engedjük szabadon. Meg fogja védeni magát”, mondja Szt. Ágoston. Legyünk őrállói az Egyház erkölcsének és hittételeinek és követei ezeknek az égi próféciáknak. Egy ideig, még ha a dolgok rosszabbá is válnak, ne legyetek meglepve, ha még jó püspökök és teológusok is összezavarodnak és félrevezetődnek vonzódásuk és lelkesedésük által. Rövidesen, ha a dolgok olyanok, mint a próféciák jelzik, azok világosabbá válnak számukra és a hívők nagy részére is. Legyetek türelmesek és állhatatosak.

1. Maradjunk egységben, Krisztus Igazságában. Mi történt a „legyen a ti igenetek igen és a nemetek nem” kívánsággal? Nem engedjük meg, hogy meghamisítsák hitünket; tudjuk, hogy hittételeink és erkölcseink megdönthetetlenek és megváltoztathatatlanok. Még Egyházunk vezetői közül is egyesek át akarnak alakítani bennünket /és Krisztust/, vagy hátrahagyni bennünket /és Krisztust/, s ezzel szét akarnak hasítani és megosztani bennünket, nem fogunk megoszlani. Ha ezek a próféciák beteljesülnek /amint az láthatóan afelé tart/, akkor nem mi szakadunk el az Egyháztól, hanem ők szakadnak el tőlünk. Minden, amit tennünk kell, hogy maradjunk ott, ahol mindig is voltunk az Egyház hitének igazságát és hittételeit tekintve. Ahol az igaz Egyház fog maradni. Isten Szava által kormányozva a Biblia és a Katekizmus által, együtt az igaz Tanítóhivatallal.

Lesz-e következménye ennek a cikknek; valószínű. Heves lesz-e az; lehetséges. Miért írom mindezeket? A tény az, hogy a sátán abban reménykedik, hogy megmérgezi elménket az Úr próféciáit illetően, és fátyolt borít szemeinkre, hogy ne tudjuk leleplezni terveit. Realizálnunk kell ezt, és megpróbálni, hogy ne adjuk meg magunkat a gonosz terveinek, hogy megosszon bennünket és arra használjon fel bennünket, hogy egymás ellen támadjunk. Egymás ellen fog uszítani bennünket. Kétségeket és megosztást idéz elő. Nyilvánvaló, hogy fel kell készülnünk a szellemi harcra, mely a gyűlölet rettenetes áradatát fogja önteni nem csupán ezekre az égi üzenetekre, de azokra is, akik támogatják azokat. Nem engedhetjük meg, hogy ezek a támadások megállítsanak bennünket. Azt ajánlom, azzal válaszoljunk, hogy nem veszünk tudomást ezekről a támadásokról; haladjunk előre és adjuk át a világnak ezeket az égi üzeneteket, amilyen gyorsan csak tudjuk. Sokan, amikor elébük tárulnak ezek az üzenetek, megbánást fognak érezni, hogy figyelnek azokra, ahogyan mi tesszük, aztán kegyelmeket kapnak majd, hogy lássák a kinyilatkoztatás Igazságát és az események igazságát, ahogyan azok kibontakoznak.

Jegyezzétek meg, senkit sem kell követnetek, aki eretnekséget tanít /erkölcsi és hittételbeli hibákat/. Megtévesztő szakadás van kialakulóban az Egyház legfőbb szervezetében azok között a katolikusok között, akik tönkre akarják tenni az Egyház tanítását és doktrínáit és a hithű maradék között, akik ezt nem akarják. Akik szorgalmazzák a hitehagyást, azok fogják előidézni az új szakadást, nem pedig a doktrínákhoz ragaszkodó hűségesek. Amikor ők túlságosan messzire mennek,- ha ez Ferenc pápa valós napirendje,- akkor a „méltó pásztorra”, XVI. Benedekre kell tekintenünk, hogy megszabadítsa a tévedéstől és helyreállítsa az

Egyházat az ő szépségében. /Ahogyan boldog Tomasuccio de Foligno jövendölte, hogy egy pápa ezt fogja tenni./ A többit illetően, hagyjunk mindent az Úr akaratára.

1. Maradjatok jótékonyak. Vagy egyik vagy másik módon fogtok válaszolni az ebben a cikkben közölt információkra az egyet nem értés elismerését illetően. Ha megfontoljátok a lehetőségét, hogy ezek a próféciák igazak lehetnek, akkor terjesszétek ezt a cikket. Isten az ő próféciáit nem csupán néhány elfogulatlan hívő számára adja, hanem valamennyi hívőnek. Azt kívánja, hogy kinyilatkoztatásait megosszák és terjesszék mindenki számára, aki odafigyel és válaszol. És vegyétek figyelembe, hogy sokan, különösen ebben a tekintetben, még nem fognak egyetérteni. Még nem lesznek képesek meglátni vagy figyelembe venni a helyzetet. Ne próbáljátok meglátásaitokat bizonygatni. Terjesszétek elő az információt. Imádkozzatok megvilágosodásért.  Imádkozzatok a pápáért és az Egyházért, igaz irgalmasságért, részvétért és egységért. Imádkozzunk egymásért és az igazságban való egységünkért. Az idő majd világosabbá teszi a dolgokat egyik vagy másik irányban. Vagy Ferenc pápa a hamis próféta, ami reális lehetőség, vagy nem ő az, hanem valaki más.  A helyzet vagy ebben az irányban halad vagy nem, és ennek az üzenetnek kritizálása nem fogja azt megváltoztatni. Ha a helyzet ebben az irányban halad, mindenképp örülni fogtok, hogy Isten előre tájékoztatott benneteket próféciái által, akkor is, ha kezdetben elutasítottátok azokat.
2. Maradjatok reménnyel teljesek. Isten az, aki irányít, és ezeknek az időknek eseményeire gondot visel. Emlékezzetek, hogy Isten mindent javára fordít az Őt szeretőnek. /Róm. 8:28/

És ő megjövendölte mindezen eseményeket Dánielen keresztül és a Bibliában Szt. János által és több mennyei prófécia által, ezért bátraknak kell lennünk az események kibontakozásakor és ezért fel kell ismernünk, hogy Ő azt kívánja tőlünk, hogy a Beléje helyezett reménnyel és hittel válaszoljunk. A félelem nem az Úrtól való. Idézzük a 91. zsoltárunkat: „azt mondja az Úrnak: „Te vagy az én oltalmazóm, és erősségem, Istenem, akiben bizakodom…” „nem kell félned az éjszaka rémeitől, a nappal repülő nyíltól.” Krisztus oltalmaz bennünket és szeretteinket, és tudjátok, hogy elküldte az Ő Édesanyját, hogy különleges módon legyen segítségünkre ezekben az időkben.

1. Maradjatok az imádságban. Az imádság az egyetlen útja a győzelemnek és a békének. A hamis prófétával kapcsolatos jövendölések közelednek a beteljesüléshez. A Jelenések könyve és a többi próféciák szerint a hamis prófétának a helyén kell lennie az első pecsét Végső Csatája idején, a háborúkról, éhínségről, járványokról szóló többi pecsétet megelőzően; a hitehagyásról szóló első pecsétnek meg kell előznie az apokaliptikus háborúkat meghirdető második pecsétet. A hamis próféta lesz a hamis Illés, a hamis Keresztelő János, aki megerősíti a felemelkedő Antikrisztust. Vallási tekintélyénél és egyetemes befolyásánál fogva segíteni fog az Antikrisztus hatalmának megerősítésében. Mi pedig segíteni fogunk a gonosz legyőzésében. És hogy ezt megtegyük, imádkoznunk kell. Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok!

Úgy látszik, Malakiás próféciájának utolsó pápája időszerű és rövidesen kezdetét veszi a nagy hitehagyás. Akiknek van szemük a látásra, az utolsó vihar felkerekedőben van. Tanúságot kell tennünk a megjövendölt Igazságról, bármilyen fájdalmas legyen is az. Egy dolog a próféciáról – sohasem könnyű meghallani, még nehezebb elfogadni. De a prófécia gyümölcsei mindig azok, amelyekre az Egyháznak szüksége van, és amit Isten akar. II. János Pál fölülről bátorít bennünket: „Nem annak van itt az ideje, hogy szégyenkezzünk az Evangélium miatt… annak van itt az ideje, hogy a háztetőkről prédikáljuk azt.” Hogy Ferenc-e a hamis próféta, amit különböző próféciák különösen jeleznek és amire sok más prófécia utalást tesz, ez egyaránt lehetséges és valószínű, de az idő majd megmutatja. Imádkoznunk kell a katolikus Egyházért, beleértve Ferenc pápát is, hogy minden a jézusi Kinyilatkoztatás Igazságában és Jézus kereszthalálában maradjon. Ha megosztjátok, vagy hírül adjátok ezt a cikket, kérem, tegyétek azt annak teljes közlésében. Bátorság!

/Dr. Kelly Bowring  teológus, író és népszerű szónok. Teológiai doktorátusát Rómában, az aquinói  Szent Tamás egyetemen szerezte meg, licenciátusát a Dominikánus Házban és a II. János Pál Intézetben /Washington DC/, mesterfokozatát az ohioi Steubenville-i  Ferences Egyetemen. Rendelkezik az Egyház megbízásával, hogy teológiát taníthat. Dékánja volt a Graduate School of Theology and Program of Catholic Studies /GST/ iskolának, a borromeói szent Károly szeminárium lelkiségi missziójának dékánja és professzora a szent teológiának a Déli Katolikus Kollégiumban. Intézeti igazgatója a Szűz Mária Kollégiumnak az Ave Maria egyetemen. Kiemelkedően híres amerikai tanár. Számos könyv szerzője. Nős, nyolc gyermek édesapja./

Forrás: http://twoheartspress.com/blog/how-to-respond-if-pope-francis-is-the-false-prophet-2/