Mi a krisztustudatosság?
A New Age filozófia szerint Krisztus nem
más, mint egy belső tudatosság, illetve isteni lét, ami minden ember
számára elérhető. Követői szerint mi magunk vagyunk Krisztus és az
ember igazi természete az Istennel való egyesülés. Másképp fogalmazva,
Krisztus természetét vesszük magunkra énünk legtisztább, puszta
valójában. A krisztustudatosság lényege, hogy az ember ráébred, hogy
Krisztushoz hasonlóan egy Istennel, illetve, hogy ebből kifolyólag
tulajdonképpen Jézus
is úgy vált Krisztussá, hogy rájött erre. Arra, hogy legbelső valójában
Ő Isten. Következésképpen mindenki Isten, csak nem mindenki jött még
rá erre.
A Biblia tanítása
A New Age filozófia azért annyira
megtévesztő, mert nagyon hasonlít az igazságra. A Krisztustudatosság
igaz elemekből építkezik, de Jézus tanításaitól eltérő alapokon. Éppen
ezért sok New Age követő véli, hogy Pál apostol is a miszticizmus
követője volt és tulajdonképpen a Krisztustudatosságot próbálta
elterjeszteni. Aki nem ismeri tanításainak teljességét, valóban könnyen
erre a következtetésre juthat, így fontos megvizsgálni, hogy mit
tanított Pál pontosan.
A korinthusi gyülekezethez írt első levelében azt mondja, hogy „Bennünk pedig Krisztus értelme van”1, máshol pedig, hogy el kell jutnunk „a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra”2, illetve, hogy „Krisztusban teljesedtünk be”3, vagyis egy olyan állapotba jutunk, amikor isteni természetünk már teljes.
Nemcsak Pál, de Péter és János is
beszélt hasonlókról, vagyis nem Pál sajátos értelmezésével állunk
szemben, hanem egy alapvető keresztény tanítással. János azt mondja,
hogy „mi is ugyanúgy vagyunk ebben a világban, ahogyan ő (Jézus)”4. Pál még azt is hozzáteszi, hogy el kell változnunk az elménk megújításával5, vagyis fel kell ismernünk Istennek csodálatos, Jézus által tanított igazságait.
Ezeket a részleteket kiragadva az ember
könnyen arra a következtetésre juthat, hogy nincs különbség az eredeti
keresztény tanítások és a New Age filozófia között. Az eltérés mégis
jelentős, mert magát az alapot érinti. A New Age azt tanítja, hogy az
isteni természet veleszületett tulajdonság, Jézus ezzel szemben azt
mondta, hogy ezt a természetet Isten adja az Őt keresőknek.
Pál egyértelművé teszi, hogy nem mindenki „van Krisztusban”.
Azt írja: „HA valaki Krisztusban van, új teremtés az”6,
illetve elmagyarázza, hogy emberi természetünk egykor, Jézus
megismerése és elfogadása előtt, ellenségben állt Isten természetével,
és ezt csak Fiának halála árán lehetett feloldani.
„Amikor még ellenségei voltunk, Isten békét kötött velünk a saját Fia halála árán.”7
Megbékélni vagy békét kötni az egykor
elveszett baráti viszony helyreállítását jelenti. Az édeni bukás óta ez
nem eredendő része az emberi természetnek, de Jézus halála elvégezte a
helyreállítást, ami által Isten új szerződést, új szövetséget ajánlott
nekünk, amit Jézus vérével írt alá. Egy szövetség azonban két fél
között jön létre. Isten előre aláírta Nevét, a szövetség azonban akkor
lép életbe a saját életünkben, ha mi is elfogadjuk, aláírjuk azt.
Hasonló leszek a Magasságoshoz
Fizikai világunk a metafizikai valóság
kifejeződése. Ezt nem mindenki tudja elfogadni, pedig igenis létezik jó
és rossz, világosság és sötétség, a kettő pedig harcban áll egymással.
Érdekes módon lassan a tudomány is kezdi felfogni ezt a valóságot.
Nemrég például az orvostudomány felfedezte, hogy az egészséges sejtek
tele vannak világossággal, a rákos sejteket viszont a sötétség uralja.
Ézsaiás próféta látomást kapott Luciferről, illetve arról, hogy mi okozta bukását.
„Hasonló leszek a Magasságoshoz…”8
Sátán nem gyűlöli Isten tulajdonságait.
Irigyli őket. Nem tudja elfogadni, hogy saját természetét és
képességeit is Istentől kapta. Azt gondolta, hogy Istenhez hasonlóvá
válhat Isten nélkül. Én már most Isten vagyok. Nincs szükségem semmire Istentől. Valahogy így okoskodhatott.
A metafizikai világ – a világosság és a
sötétség egyaránt – megpróbálja befolyásolni fizikai világunkat az
embereken keresztül, hogy saját tulajdonságait tükrözzük. Isten és
Sátán egyaránt hirdetik gondolataikat, de rajtunk múlik, hogy melyiket
fogadjuk el.
Két alapvető vélekedés létezik:
Az egyik szerint az
isteni természet már eleve bennünk van. Mindenki olyan, mint Isten, ami
azt jelenti, hogy az ember nem ismeri el, hogy egy felette álló
hatalom határozza meg, hogy mi jó és mi nem és akkor is minden rendben
lesz, ha nem követjük a „helyes utat”.
A másik szerint az
isteni természet akkor válik a részünkké, ha tudatosan ezt választjuk,
de ettől nem válunk Istenné. Ha Istentől eltérő utat választunk, az azt
jelenti, hogy elvágjuk magunkat az ÉLETTŐL.
Hála Istennek, minden ember szabad
akarattal rendelkezik, így mindenkinek hatalmában áll meggondolnia
magát és a másik út mellett dönteni.
Azért fontos ezeket a dolgokat
tisztázni, mert az „én is Isten vagyok és eleve olyan vagyok, mint
Krisztus” ideológia nem magától született és nem a semmiből tűnik fel
egyes emberek gondolataiban, hanem egy nagyon határozott és nem jó
forrásból érkezik.
Dehogy haltok meg!
A New Age mozgalmat átható másik fontos
ideológia a relativizmus, vagyis, hogy mindenki saját maga határozza
meg, hogy mi igaz és mi nem, és bármilyen magunk választotta ösvényt
járhatjuk, úgyis minden rendben lesz. Ádám és Éva története minden nap
számtalanszor megismétlődik. Tömegek dőlnek be ugyanannak a trükknek
rendszeresen.
Azt valószínűleg mindenki látja, hogy
szabad akarattal rendelkezünk, hiszen megvan a választási lehetőségünk,
ha pedig választhatunk, akkor az akaratunk is szabad. Isten egy fát
adott nekünk, amiről saját döntésünk szerint ehetünk vagy sem. Isten
elénk tárt egy utat, amitől szabadon eltérhetünk, ha úgy döntünk,
ugyanakkor azt is elmondta, hogy amennyiben ezt tesszük, elvágjuk
magunkat az élet forrásától. Nem azért, mert Isten egy diktátor és
szándékosan meg akarja nehezíteni az életünket, hanem azért, mert Isten
egyenlő az élettel. Az Ő lényén kívül nincs élet. Az életen kívül
nincs élet. Az életen kívül csakis halál van. Nincs harmadik opció.
A képletbe azonban belopózott egy hazugság: „Dehogy haltok meg!”9
Egyetek csak a gyümölcsből. Nem fogtok meghalni.
A kígyó megpróbálta kifejezésre juttatni
saját ideológiáját az ember tettén keresztül. Sátán azt mondja, hogy
nem szükséges Istent követni, nem kell odafigyelni a tanácsaira, úgyis
minden rendben lesz. Azt mondja, hogy ne foglalkozzunk az élet
kérdésével, mert az már eleve, eredendően a miénk. Egy újabb ideológia a
már említett forrásból, mi pedig gondolkodás nélkül adjuk tovább.
Itt azért fontos tisztázni, hogy
egyetlen ember sem gondol mindent pont úgy, mint Isten, de ettől még
nem válunk gonosszá. Az igazság megkülönböztetése a hazugságtól nem
mindig egyszerű. Sokat tanulunk ezen a téren életünk során, azonkívül
kevés életbevágóan fontos kérdés létezik a világon.
Istennel való viszonyunk
Az ember lénye, legalábbis innen nézve,
de azért mennyei megközelítésből, három részből áll. A test az egyik.
Ehhez nem igen van mit hozzáfűzni. A lélek emberi valónknak az a része,
ahol az elménk és az érzelmeink laknak. A szellem pedig az a részünk,
ami valójában az életet adja. Isten egy szellem10,
így hozzánk is szellemi megközelítésből viszonyul. Egyedül Isten
szelleme teljesen tiszta, szent és bűntelen. Isten nem önző és Saját
szellemét velünk is meg akarja osztani. Ezért lehetséges, hogy
legbelsőbb lényünkben egyesülhetünk Vele és így lehet bennünk „Krisztus
értelme”11.
Ez a csodálatos állapot azonban nem lehetett automatikusan a miénk,
főleg nem az ember bukása óta. A szabad akarat miatt kerültünk bajba és
csakis szabad akarat által kerülhetünk ki belőle, azonban ez csak
valaki más által volt lehetséges. Isten úgy döntött, hogy emberi formát
ölt magára Jézus személyében, hogy saját élete árán megváltsa
számunkra az isteni tulajdonságokat. Jézus egyszerre volt teljes
mértékben Isten és egészen ember. Jézus emberként elérte a
tökéletességet, így hatalmában állt ezt nekünk ajándékoznia és így
Rajta keresztül vezet az út az Istennel való kapcsolatunk
helyreállításához.
Az emberi akarat
Az emberi akaratnak is komoly hatása van
a földön. Isten szabad akaratot adott nekünk, és bár Ő maga
mindenható, a nekünk adott szabadságot tiszteletben tartja, és nem írja
felül. A mi akaratunk vagy előreviszi, vagy hátráltatja Isten
akaratát. Ez persze nem jelenti azt, hogy képes megakadályozni annak
beteljesedését, hiszen Isten akarata végül mindenképpen teljesülni fog,
legfeljebb nem a mi segítségünkkel, hanem valaki vagy valami más
által. Isten egyebek között azért Isten, mert képes mindezt
megvalósítani, mi pedig lehetőséget kapunk, hogy ennek részeseivé
váljunk. Isten tőlünk függetlenül is képes véghezvinni terveit,
ugyanakkor saját emberi akaratunk mégis tönkretehet bizonyos
részleteket. Ez az egyik oka annak, hogy Isten szeretné saját
akaratunkat az Övé mellett tudni, másrészt pedig tudja, hogy egyedül a
Vele való közösségben találhatjuk meg az igaz beteljesülést. Isten
szeretné, ha meglátnánk, hogy egyedül Ő képes isteni természetet adni
nekünk, ehhez pedig az szükséges, hogy tudatos döntést hozzunk Mellette
és elismerjük, hogy Rajta kívül nincs élet. Nem kényszerít senkit a
Vele való közösségre, ugyanakkor nem adhat életet Saját Magán kívül,
hiszen az nem létezik. Ahogy nincs szögletes kör vagy fából vaskarika,
ugyanúgy nem létezhet élet az Életen kívül.
Ha azt állítjuk, hogy születésünktől fogva eredendően istenek vagyunk, akkor ezzel kizárjuk magunkat az igazi Élet ajándékából. Mintha egy új teremtést, egy újszülöttet akarnánk születés nélkül.
Isten azért öltött emberi formát Magára
Jézus személyében, hogy helyreállítsa, megváltsa helyettünk a Vele való
elromlott kapcsolatunkat. Erre egyetlen ember sem lett volna képes.
Istennek kellett megtennie helyettünk, hogy a bukott ember az Ő
szentségét magára öltve ismét „szent” lehessen és közösségben élhessen
Istennel.
Jézus a vízválasztó. Jézus elfogadása
vagy visszautasítása tulajdonképpen azt árulja el, hogy szeretnénk-e
tudatos döntést hozni az Istennel való közösség mellett. Természetesen
minden ember Isten teremtménye, ugyanakkor mi döntjük el, hogy az
életünk milyen irányba fog haladni. A saját tudatos döntésünk nélkül
senkik vagyunk. Mi határozzuk meg, hogy akaratunk merre visz minket az
örökkévalóságban. A döntés eredménye pedig egy újjászületési folyamat.
Egyesek azzal söprik félre a kérdést, hogy Isten már mindent megtett
mielőtt megszülettünk volna. Isten mégis azt várja, hogy kimondjuk amit
választunk. A mi döntésünk nélkül nem megy.
- 1. Korinthus 2:16 []
- Efézus 4:13 []
- Kolossé 2:10 []
- 1. János 4:17 []
- Róma 12:2 []
- 2. Korinthus 2:17 []
- Róma 5:10, Egyszerű fordítás []
- Ézsaiás 14:14 []
- 1. Mózes 3:4 []
- János 4:24 []
- 1. Korinthus 2:16 []
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése