Athanasius Schneider püspök a családszinódusról

A következő Athanasius Schneiderrel az Astana-i (Kazahsztán) Boldogságos Szűzről nevezett egyházmegye segédpüspökével, a Kazah Püspöki Konferencia tikárával készült interjú a lengyel Polonia Christiana folyóiratban jelent meg. Az interjút Dr. Isabella Parowicz készítette. A magyar fordítás a lengyel eredeti alapján, lektorálása a püspök által átnézett német nyelvű szöveg alapján készült. http://gloria.tv/media/RGNWdi3anRQ

Az interju pdf formátumban innen tölthető le        Eme interjú folytatásának tekinthető tartalmilag a házasság felbonthatatlanságáról szóló írása: Kezdetben nem így volt

1. Mit gondol Püspök Atya az épp befejeződött családszinódussal kapcsolatban? Mi annak üzenete a család számára?

A szinódus alatt voltak pillanatok a nyilvánvaló manipulációra bizonyos papok részéről, akik kulcspozíciókat foglaltak el a szinódus szerkesztőségében és vezetőségében. A közbülső dokumentum (Relatio post disceptationem) kétség kívül előzetesen megalkotott dokumentum volt, semmiféle tényleges kapcsolat nélkül a szinódusi atyák valódi nyilatkozataival. A homoszexualitással, szexualitással, és az új kapcsolatban élő elváltak szentségekhez járulásával kapcsolatos szövegek rejtett neopogány ideológiát mutatnak. Az Egyház történetében sosem fordult elő, hogy ilyen heterodox szöveget publikáljanak, mint a katolikus püspökök pápa által vezetett hivatalos találkozójának dokumentumát, még akkor sem, ha ennek a szövegnek csak  előkészítő jellege volt.

Hála Istennek és a hívők imáinak az egész világról, a szinódusi atyák jelentős része határozottan elutasította ezt a típusú programot, ami a fentebb említett három témában a mi időnk romlott és pogány meanstream (főáram) morálját mutatja, amelyet a politikai nyomás eszközeivel, és a szinte mindenható tömegmédiával érvényesítenek híven a gender nemzetközi pártjának elveihez.

Egy ilyen szinódusi dokumentum, még ha csak előkészítő is, valódi szégyen, és annak mutatója, hogy az antikeresztény világ szelleme milyen mértékben beférkőzött az Egyház életének ilyen fontos szféráiba. A következő generációknak és történészeknek ez a dokumentum fekete foltként marad meg a Vatikán becsületén, amely beszennyezte az Apostoli Szék becsületét. Szerencsére a Szinódusi Atyák Üzenete igazán katolikus dokumentum, amely kifejezi az isteni igazságot a családdal kapcsolatban, a problémák mélyebb okainak, azaz a bűnnek elhallgatása nélkül. A katolikus családoknak valódi bátorságot és vigasztalást ad.

Néhány idézet: „Ezek között a kihívások között meg kell említeni a léttel járó fáradtságot, elegendő, ha egy fogyatékkal élő gyermekre, egy súlyos betegségre, az öregek idegrendszeri leépülésére, egy szeretett személy halálára gondolunk. Csodálatra méltó sok család nagylelkű hűsége, akik e megpróbáltatásokat bátran, hittel és szeretettel élik meg, s nem úgy tekintenek ezekre, mint olyasmire, ami elszakít vagy lesújt, hanem mint amit ajándékként kaptak, s amit maguk ajándékba adhatnak, meglátva a szenvedő Krisztust a beteg emberi valóságban… Ebben a fényben látjuk, hogy a házastársi szeretet, amely egyedüli és felbonthatatlan, megmarad az emberi korlátok számos nehézsége ellenére, ez az egyik legnagyobb csoda, még ha közben ez a leggyakoribb is. Ez a szeretet a termékenység és az életadás által növekszik, s ez nem csupán a gyermeknemzést jelenti, hanem az isteni élet továbbadását is a gyermekek keresztsége, nevelése és hitre oktatása révén. Előttetek jár Jézus, Mária és József családjának a jelenléte, az ő szerény otthonukban.”

2. Aki az egyházi tanítás erkölcsi kérdésekben való megváltoztatását várta (mint pl. az újra házasodottak szentáldozáshoz engedése, vagy bizonyos homoszexuális élettársi közösségeknek az engedélyezése) annak a záródokumentum minden bizonnyal csalódást okozott. De vajon nincs-e meg a veszélye annak, hogy az egyház számára alapvető tanok megváltoztatása ajtókat nyithat jelentős visszaéléseknek és hasonló próbálkozásoknak az egyházi tanítás revíziójára a jövőben?

Egy isteni parancsolat, ebben az esetben a hatodik parancsolat, a szentségi házasság abszolút szétválaszthatatlanságáról, vagy az Isten által megállapított elv, hogy súlyos bűnben élő emberek nem járulhatnak Szentáldozáshoz, mint ahogy Szt. Pál tanít a Szentlélektől sugallt 1Kor11,27-30 levél figyelmeztetésében, nem lehetnek vita tárgyai, amiképpen nem lehet vita tárgya például Krisztus istensége.

Egy olyan személyt, aki a házasság felbonthatatlan szentségi kötelékében van, és aki ennek ellenére folyamatosan egy házassághoz hasonló kapcsolatban mással él, Isten törvényének megfelelően nem lehet a szentáldozáshoz engedni. Egy ilyen személynek egy nyilvános egyházi nyilatkozattal megengedni azt, hogy szentáldozáshoz járuljon, az a keresztény házasság felbonthatatlanságának a tagadását jelentené, és egyúttal semmissé tenné Isten hatodik parancsát: Ne törj házasságot!

Semmilyen emberi intézménynek, még a pápának vagy a zsinatnak sincs hatalma vagy kompetenciája mérlegelni, még ha a legenyhébb és legkevésbé közvetett módon is, semelyik parancsolatot a tízből, sem Krisztus isteni szavait. Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza (Mt 19,6). Ezt a világító igazságot figyelmen kívül hagyva, amelyet szüntelenül és változatlanul – mert változatlan – tanított az Egyházi Tanítóhivatal egészen a mi időnkig, például Szent II. János Pál Familiaris Consortio enciklikájában, a katolikus Egyház katekizmusába és XVI. Benedek tanításában, a  szinóduson szavaztak az úgynevezett új kapcsolatban élő elváltak szentáldozáshoz való járulásának a kérdéséről. Ez a tény önmagában igen mélyreható, mert megmutatja a klerikális arroganciát az isteni igazságokkal és Isten szavával szemben. Az a próbálkozás, hogy isteni igazságról és Isten szaváról szavazzon az ember, nem méltó azokhoz, akiknek, mint a Tanítóhivatal képviselőinek buzgón kellene átadniuk a depositum fidei-t, az isteni hitletéteményt.

Az új kapcsolatban élő elváltak szentáldozáshoz engedésével ezek a püspökök saját, új tradíciót állítanak fel, és áthágják Isten parancsát. Krisztus vádolta a farizeusokat és az írástudókat emiatt (Mt 15,3). A helyzetet még rontja, hogy ezen püspökök Krisztus szavához való hűtlenségüket próbálják legitimálni ilyen típusú érvek mögé menekülve: „pasztorális szükséglet, irgalom, nyitottság a Szentlélekre”.Mi több, a legcsekélyebb félelem vagy skrupulusok nélkül gnosztikus módon elferdítik ezeknek a szavaknak a valódi jelentését, egyúttal a következő címkéket aggatják azokra, akik ezekkel ellenkeznek és védik a változatlan isteni parancsot, és a valódi, nem emberi hagyományt: hajthatatlan, nehézkes, tradicionalista.

A IV. századi nagy ariánus krízis alatt az Isten Fiának istenségét védőket hajthatatlanoknak és tradicionalistáknak is nevezték. Szent Atanázt még ki is közösítette Liberius pápa, aki döntését azzal indokolta, hogy Atanáz nem maradt a keleti püspökökkel kommunióban (egységben), akik túlnyomó részt eretnekek vagy részben eretnekek voltak. Ebben a helyzetben Nagy Szt. Bazil megállapította: „A mostani időkben csak egy bűnt büntetnek szigorúan: Atyáink hagyományának szorgos megtartását. Ezen okból a jókat kidobják a helyükről, és a sivatagba száműzik.”

Azok a püspökök, akik támogatják az új kapcsolatban élő elváltak szentáldozáshoz járulását, új farizeusok és írástudók, mivel elhanyagolják Isten parancsát, hozzájárulva ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a testéből és szívéből még több házasságtörés származzék (Mt 15,19). Látszólag „tiszta” megoldást szeretnének; önmaguk is „tisztának” szeretnének látszani azok szemében, akiknek hatalmuk van – a média, és a közvélemény szemében. Amikor viszont azon a bizonyos napon Krisztus ítélőszéke elé állnak, bizonyosan nagy rémületükre fogják meghallani az Ő szavát: Törvényeimet miért sorolgatod, miért emlegeted szövetségemet? Te, aki gyűlölöd a fegyelmet, és megveted szavamat (...) a házasságtörővel szövetkeztél (Zsolt 50,16-19).

A szinódus záródokumentuma sajnos tartalmaz egy bekezdést az új kapcsolatban élő elváltak szentáldozáshoz járulásának a kérdésében tartott szavazásról. Ez az ügy nem kapta meg a szükséges kétharmados szavazatot, ami viszont semmiben sem változtatja meg a nyugtalanító és meglepő tényt, hogy a jelenlevő püspökök abszolút többsége a szentáldozáshoz engedés mellett szavazott az újraházasodott elváltak számára, tükrözve ezzel a mai idők katolikus püspöki hivatalának tragikus lelki minőségét.

Szomorú tény, hogy ez a rész, ami nem kapta meg a támogatáshoz szükséges minősített többséget, megmaradt a dokumentum végleges verziójában, és szét lesz küldve minden egyházmegyébe további megvitatás céljából. Minden bizonnyal egyedül csak a tanításbeli tájékozatlanságot fogja növelni a papok és a hívek között, azt az érzést keltve, hogy az isteni parancsolatokat, Krisztus tanítását és Szt. Pál apostol szavait átadták emberi döntéshozók csoportjainak kezébe. Az egyik bíboros, nyíltan és határozottan támogatva az új kapcsolatban élő elváltak szentáldozáshoz járulásának engedélyezését, sőt még a bevezető Relatio-ban lévő szégyenletes mondatokat a homoszexuálisok „házasságával” kapcsolatban, elégedetlenül a dokumentum végleges verziójával, szemtelenül megjegyezte: „A pohár félig van tele”. A képben maradva, gondolatát folytatva „azon kell tehát dolgoznunk, hogy a jövő évi szinódus alatt teljesen tele legyen.” Erősen kell azonban hinnünk, hogy Isten eloszlatja a hazugság, a hűtlenség és árulás szándékait. Krisztus megbízhatóan tartja saját Egyházának hajókormányát ilyen nagy vihar közepette. Hiszünk és bízunk Abban, aki valóba rendelkezik az Egyházzal – a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, aki az igazság.

3. Korunkban a család elleni súlyos támadást élünk meg. Ezt a támadást a tudomány területén egy óriási zavarodottság kíséri az ember identitását és az emberi identitást illetően. Sajnos vannak az egyházi hierarchiának olyan képviselői, akik e kérdések tárgyalása közben olyan véleményeket képviselnek, amelyek az Úr tanításának ellentmondanak. Milyen módon kell beszélgetnünk azokkal az emberekkel, akik áldozatul esnek a most uralkodó szörnyű tanításbeli zavarnak és megtévesztésnek, hogy megerősítsük a hitüket és segítsük őket az üdvösség útján?

Ezekben a különösen nehéz időkben Krisztus megtisztítja katolikus hitünket, hogy ennek a próbának köszönhetően az Egyház még erősebben tündököljön, és tényleg fénye és sója legyen a neopogány világnak, hála mindenekelőtt az egyházban a „kicsinyek” hűségének és tiszta, egyszerű hitének. Ez az  Ecclesia docta (tanított Egyház) [a docta szó ugyanakkor tanultat, műveltet is jelent]) a mai időkben megerősíti az Ecclesia docens-et (tanító Egyházat, vagyis a Tanítóhivatalt) hasonló módon, miként a IV. századi nagy hitbeli krízis idején, amiről boldog J. H. Newman bíboros írt az Arians of the Fourth Century című esszéjében. „Talán azért engedte meg Isten [ezt a nagy hitbeli válságot], hogy az egyházba, amely éppen kijött az üldözöttség állapotából, belevésse az evangélium egy fontos tanítását, hogy nem a bölcsek és hatalmasok, hanem a jelentéktelenek, a tanulatlanok az egyház igazi erőssége. A pogányságot elsősorban az egyszerű hívők döntötték meg. A hívők Athanasius és az egyiptomi püspökök vezetése alatt, és egyes helyeken püspökeik és papjaik támogatását is élvezve, ellenálltak a legvadabb eretnekségeknek… Ennek a mérhetetlen zavarodottságnak az idején hirdették ki, érvényesítették és védték meg Urunk istenségének a dogmáját. Emberileg szólva inkább az „Ecclesia docta” (tanított egyház), mint az „Ecclesia docens” (tanító egyház) védte meg. A püspökök többsége feladatához hűtlenné vált, mialatt a hívek összessége hű maradt a keresztséghez. Hol a pápának, hol egy pátriárkának, hol egy metropolitának, hol egy jelentős püspöknek, hol egy egyetemes zsinatnak voltak olyan megnyilatkozásai, amiket nem kellett volna mondaniuk vagy tenniük, ami a kinyilatkoztatott igazságot elsötétítette és kompromittálta. A másik oldalon a keresztény nép az isteni gondviselés vezetésével az egyházi erőssége volt egy Athanasiusnak, Hilariusnak, Vercelli Eusebiusnak és más nagy és egyedülálló hitvallóknak, akik a hívők nélkül nem maradhattak volna talpon. (Arians of the Fourth Century, 446, 466 old.).

Biztatnunk kell az egyszerű katolikusokat, hogy maradjanak hűségesek a katekizmushoz, amelyet nekik megtanítottak; Krisztusnak, az Evangéliumban leírt világos szavaihoz; hűség ahhoz a hithez, melyet apjuk, nagyapjuk adott át nekik. Tudományos köröket és konferenciákat kell szerveznünk az egyház örök tanításáról a házasság és a tisztaság kérdésében, amelyekre elsősorban fiatalokat és házaspárokat kell meghívni. Meg kell mutatnunk a tisztaságban való élet szépségét, a keresztény házasság és család szépségét, a kereszt és az áldozat nagy értékét az életünkben. Még gyakrabban kell a szenteket és követésre mintát adó embereket példaképnek állítani, akik megmutatták, hogy noha a test ugyanolyan kísértéseitől szenvedtek, a pogány világnak ugyanazt az ellenségeskedését és gúnyát viselték el, mégis Krisztus kegyelmével boldog életet éltek tisztaságban, keresztény házasságban és családban. A hit – tiszta és teljes katolikus és apostoli hit – legyőzi a világot (Vö: 1Jn 5,4).

Létre kell hoznunk és támogatnunk kell tiszta szívű fiatalok csoportjait, családok csoportjait, a házassági eskü hűségének megtartására odaadott katolikus házaspárok csoportjait. Csoportokat kell szerveznünk, melyek az erkölcsi és anyagi válságot megélő családokon segítenek, valamint egyedülálló anyákon, a külön élő házaspárokat imával és tanáccsal segítő csoportokat. Támogatnunk kell a csoportokat és önálló személyeket, akik tapintatos módon segíteni fognak az elvált és újra „házassági kötelékben” élő embereknek, elindítva náluk az alapos megtérés folyamatát, aminek során alázattal beismerik bűnös állapotukat, amelyben vannak, és Isten kegyelmével elhagyják bűneiket, amelyek sértik Isten parancsait és a házasság szentségét. Csoportokat kell létrehoznunk, melyek megfelelő érzékkel fognak segíteni a homoszexualitásra hajlamos embereknek rátérni a keresztény megtérés útjára – az erkölcsös élet örömteli és szép útjára – és végül diszkrét módon felajánlják nekik a pszichológiai kezelést. A neopogány világban velünk élő kortársainknak meg kell mutatnunk és hirdetnünk kell a krisztusi tanítás megszabadító Jó Hírét: hogy Isten parancsolatai (még a hatodik is) okosak és szépek. „Az Úr törvénye tökéletes, enyhíti a lelket. Az Úr tanúsága megbízható, a balgát bölccsé teszi. Az Úr parancsai egyenesek, földerítik a szívet, útmutatása érthető, megvilágítja a szemet” (Zsolt 19,8-9).

4. Aszinódus alatt Stanisław Gadecki poznani érsek és más, a hierarchia magas posztjain lévők nyilvánosan kifejezték egyet nem értésüket azzal, hogy az ülések eredményei eltávolodnak az Egyház örök tanításától. Lehet táplálni a reményt, hogy ebben a zavarodottságban a papság és azon hívők, akik mostanáig tudatlanok maradtak, ráébrednek arra, hogy magának az Egyháznak kebelén vannak emberek, akik aláássák Jézus Krisztus tanítását?

A lengyel katolicizmusnak nagy megtiszteltetést hoz az a tény, hogy a Lengyel Püspöki Konferencia vezetője, Gadecki érsek, olyan egyértelműen és bátran védte a krisztusi igazságot a házasságról és az emberi szexualitásról, magát ezzel Szent II. János Pál igazi lelki fiaként bemutatva. George Pell bíboros nagyon találóan jellemezte a szinódus alatti liberális szexuális agendát és az újraházasodott elváltaknak állítólagosan irgalmas szentáldozáshoz járulásának engedélyezését úgy, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, egy sajátos „trójai ló” az Egyházban.

Hogy az Egyház kebelén vannak emberek, akik aláássák az Úr Jézus tanítását, nyilvánvaló ténnyé lett az egész világ szemében, köszönhetően az internetnek, valamint néhány katolikus újságírónak, akik nem közömbösek az iránt, hogy mi történik a katolikus hittel, mely számukra Krisztusnak a kincse. Örömmel érzékeltem, hogy némely katolikus újságírók, valamint internetes bloggerek Krisztus jó katonáiként viselkedtek, felfedve a Jézus örök tanítását feszegetők állásait. A bíborosoknak, püspököknek és papoknak, katolikus családoknak és fiatal katolikusoknak világosan ki kell mondaniuk: Nem alkalmazkodom ennek a világnak a neopogány szelleméhez, még akkor sem, ha némely püspökök és bíborosok hirdetik is azt. Nem fogadom el azt, hogy Isten szent irgalmát csalfa és álnok módon kihasználják, valamint, hogy egy „új Pünkösdről” beszéljenek félrevezető módon. Megtagadom a tömjén égetését a gender ideológia, az újraházasodás és a konkubinátus istensége előtt. Még ha a püspököm így is tenne, én nem fogok így cselekedni. Isten kegyelmével inkább szenvedni akarok, mint hogy Krisztus teljes igazságáról lemondjak az emberi szexualitás és házasság kérdésében.

Tanúk győzik meg a világot, nem tanítók – mondta boldog VI. Pál az Evangelii muntiandi című enciklikájában. Az Egyháznak és a világnak valóban sürgősen szüksége van félelem nélküli és őszinte tanúkra a teljes igazságról Isten parancsolataival és akaratával kapcsolatban, a teljes igazságról, hogy mit mondott Krisztus a házassággal kapcsolatban. A mai egyházi farizeusok és írástudók, akik a püspöki és bíborosi hivatalokban dolgoznak, püspöki öltözetben égetik a tömjént a gender és a konkubinátus ideológiájának neopogány istenségei előtt, senkit sem győznek meg a Krisztusban való állhatatos hitről, és arról, hogy késznek kell lenni életünket adni Őérte.

Valóban így van: az Úr hűsége örökké tart (Zsolt 117,2), Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké (Zsid 13,8), és az igazság megszabadít titeket (Jn 8,32). Ez az utóbbi mondat kedvenc bibliai idézete volt II. János Pál pápának, a család pápájának. Hozzá lehet tenni: a kinyilatkoztatott és változatlan formában átadott isteni igazság az emberi szexualitásról és a házasságról valódi szabadságot hoz a lelkeknek az Egyházban és azon kívül.

Az Egyház válsága, valamint némely kortárs püspök rossz erkölcsi és tanításbeli példájának idején Szent Ágoston ezekkel a szavakkal vigasztalta az egyszerű hívő embereket: Bármilyenek is legyünk, mi püspökök, ti legyetek biztosak, akiknek Isten az Atyátok az Egyház az Anyátok” (Contra litteras Petiliani III,9,10)
http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/883-athanasius-schneider-puspok-a-csaladszinodusrol

Fellay püspök áldotta meg a betlehemi jászlat az Európa Parlamentben

Az olasz EU-képviselő, Mario Bergezio meghívására és a francia Civitas Intézet kezdeményezésére Fellay püspök, az FSSPX rendfőnöke meglátogatta Brüsszelben az Európai Parlamentet, és megáldotta az ott felállított betlehemi jászlat.

A nagyméretű betlehemi jászol az épület központjában fekvő, a közönség számára is látogatható termek egyikében van felállítva. Az áldáshoz Franciaországból, Nagy-Britanniából, Görögországból, Portugáliából és Olaszországból küldött képviselők és hivatalnokok gyűltek egybe. Alain Escada, a francia Civitas Intézet elnöke beszédében arra figyelmeztetett, hogy a jászolban fekvő Jézus-gyermeknek az összes nép felett uralkodnia kellene, mivel minden hatalom Istentől származik. Beszédében idézte Szent X. Pius pápát, aki azt mondta: „A civilizációt nem kell többé kitalálni, ez eddig és ezután is a keresztény civilizáció, ez a katolikus társadalom. Pusztán arról van szó, hogy újra helyre kell állítani, és szünet nélkül meg kell újítani természetes és isteni alapjain.”

Fellay püspök beszédében ezeket mondta: „Ott, a jászolban, ott kezdődött minden. Ezért teljesen normális, hogy Európa irányítói tiszteletüket róják le annak az Istennek, aki az emberek közé jött, hogy megmentse őket. Ő, a királyok királya. Emlékezzünk ezért arra, amit Pie bíboros mondott: »Ha nem jött el Jézus Krisztus uralmának a pillanata, akkor az a pillanat sem jött el, hogy a kormányok fennmaradjanak.« E jászol megáldásával az Egyház e helyet a jó Isten kegyelméhez kapcsolja. Ez a kis hely egy szentelménnyé válik, és mindazoknak használ, aki ide jönnek, hogy belsőleg elmélkedjenek, összeszedjék gondolataikat.”

Fellay püspököt az FSSPX belga-holland disztriktjének vezetője, Pater Thierry Legrand kísérte el az Európa Parlament üléshelyére. Beszédében ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét húzta alá, tekintettel arra a próbálkozásra, mellyel Franciaországban meg akarják akadályozni a betlehemi jászlak felállítását a nyilvános helyeken, és az ádventi és karácsonyi „népszokást” „téli akciókra” és „évvégi kezdeményezésekre” akarják átnevezni és átértékelni. [Mennyivel rosszabbak ezek az utóbbiak a „népszokás” kifejezéstől?]

(forrás: www.katholisches.info (pius.info-tól átvéve) – 2014. december 12.)

---

Fellay püspök enyhén szólva is meglepő ténykedését az antimodernista honlap is megemlítette egy cikkében. Most ebből a cikkből következnek az ide vonatkozó részletek.

Egyházi átalakulás gázpedállal és fékkel

3. A „Piusközösség” és a „szent egyház” közötti baráti kapcsolatok nem újak, ezt eddig is tudtuk. De azt a hírt mégis érdekesnek találtuk, miszerint a „Pius-rendfőnök”, Fellay püspök Alain Ascada, a Civitas, egy francia Tradi-Polit-Aktív-Egyesület elnökének közvetítésével és a pártnélküli EU-képviselő, Mario Borghezio meghívására december 9-én Brüsszelben az Európa Parlamentben megáldott egy betlehemi jászlat, amit ott az egyik teremben állítottak fel. …

Nos, eléggé furcsa, hogy pont a „Piusközösség” „rendfőnöke” köti össze az „egyház” nevében az Európa Parlamentet a „jó Isten kegyelmével” (amihez persze egy kicsit több kellene, mint egy betlehemi jászol megáldása). De még ennél is különösebb, hogy alig pár hete maga a „szent egyház” elöljárója, „Ferenc pápa” látogatott az Európa Parlamentbe, ahol hosszú beszédet mondott, melyben azt a figyelemreméltó bűvészmutatványt hajtotta végre, hogy egyetlen egyszer sem említette Urunk Jézus Krisztust. Ehelyett sok szó esett az „emberi méltóságról” és az „emberi jogokról”, és természetesen a bevándorlókról. Talán e két egymást szorosan követő eseményben már a Bergoglio-egyház és a „Piusközösség” közötti jövőbeli kooperáció mutatkozik meg. Bergoglio az istentelen területet fedi le, a „Piusközösség” a vallásosat. …

7. Összefoglalva: számunkra túl egyszerűnek és egysíkúnak tűnik, ha Bergogliot bal-jobb sémába sorolják be, és konzervatívokat gyilkoló progresszistának és a tradicionalisták rémének állítják be. Valójában Bergoglio egy agyafúrt dialektikus, aki reformjait jó modernista stílusban a különböző erők, „gázpedál” és „fék” párbeszédi váltakozásának segítségével akarja előrevinni, hogy ily módon biztosabban haladjon előre és ebbe a folyamatba minden oldalt bekapcsoljon. Eddig ez figyelemreméltó módon sikerült is neki. Az utolsó szinódus eredménye, ahol ugyan nem két-harmados többséggel, de abszolút többséggel még a „legvitatottabb” passzázsokat is megszavazták, impozáns bizonyíték erre.
Bergoglio egy interjúban ezt mondta: „Bár igaz, hogy a szinódus alatt különböző pozíciók alakultak ki, de ezek még az igazság keresésének stádiumában voltak. Azokért, akik nagyon határozottan kitartanak pozíciójuk mellett, imádkoznunk kell, hogy a Szentlélek átalakítsa őket.”
Bergoglio pont ezt az „átalakítást” akarja, ezt a „transzformációt”. Merevnek nem maradhat senki, se „balról”, se „jobbról”.

Bergoglio bizonyára nagyon jól el tudja képzelni, hogy ebbe a dialektikus „transzformációs-folyamatba” a „Piusközösség” „tradicionalistáit” is bevonja. Hiszen ezek máris ott tartanak, hogy a zsinati püspökökkel dialógust folytatnak [ebben állapodott meg Fellay püspök Müller bíborossal, és időközben el is kezdték ezeket a párbeszédeket], átalakulásuk tehát teljes gőzzel folyik, olyannyira, hogy már a gyökeresen szabadkőműves EU-Parlamentben is szívesen látott vendégek.
„Pater Jorge” kiválóan érti a dolgát. Talán egy napon Fellay „bíboros” kíséretében fellép az UNO előtt is, hogy ott az emberi méltóságról és emberi jogokról fecsegjen, miközben kísérője egy fenyőt – vagy inkább egy pálmát – megáldhat, hogy az UNO-t a „jó Isten kegyelméhez” kösse. Akkor beszélhetünk csak majd igazán egy tökéletesen sikerült „egyházi átalakulásról”.

(forrás: www.antimodernist.org/am – 2014. december 12.)

---

Akárki akármit is mond vagy ír Malachi Martinról, az 1996-ban megjelent könyvében (Windswept House, németül: Az utolsó pápa) írottak napjainkban szinte szóról szóra teljesednek be. Különösen, ha nem feledkezünk el arról, amit Fellay püspök az év elején mondott: „Ügyvédünket [nyilván Krah urat] fogadta Bergoglio, és elmesélte neki, hogy kétszer is elolvasta Lefebvre életrajzát.” – Pont erről ír Martin atya: vagyis azt mutatja be, hogyan készítik elő az eseményeket a háttérben az „egy-világ” tervezői.
(Lásd a honlap következő cikkét: Az emberek egy szervezett testülete egy összehangolt tervet ültetett a gyakorlatba)

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Az új világvallás, amelyet minden ember számára készítettek, vonzani fogja a nem Keresztény vallásokat

2014. december 11. csütörtök, 21:50

Drága szeretett leányom, ma olyan hírt hozok nektek, amely fel fogja deríteni a szíveteket. Nektek, dédelgetett tanítványaim, akik hűségesek vagytok Isten Igéjéhez, különleges kegyelmeket fogok adni. Ezek a Kegyelmek, amelyek azokra fognak kiáradni, akik az Én Szent Nevemért szenvednek, rendkívüli vigaszt fognak nektek hozni az előttetek álló megpróbáltatások során.

Megadom nektek azt a Kegyelmet is, hogy megmentsétek mindazokat a szegény, összezavarodott, félrevezetett és felzaklatott lelkeket, akik kiiktattak Engem az életükből. Mindaz, amire szükségem van, az a ti imáitok és kitartásotok, amelyeket engesztelésül kell felajánlanotok Nekem ezekért a lelkekért. Ez egy különleges Ajándék, amelyet azért adok nektek, mert hamarosan egy olyan nagyméretű zűrzavar fog kavarogni a Keresztény vallások között, hogy sokan el fognak hagyni Engem.

Mint újoncok, akik egy hadsereghez csatlakoznak, mely készen áll a háborúra, úgy fognak az emberek is csatlakozni a Kereszténynek álcázott új valláshoz, amelyre úgy fognak hivatkozni, mint az emberek vallására – egy olyan vallásra, mely megöleli az erőset, a gyengét és minden bűnöst, és amelyről azt fogják mondani, hogy áthidal minden politikai megosztottságot. Sokan azt fogják gondolni, hogy ezzel a saját vallásukat támogatják, s közben ők cserben fognak hagyni Engem. Ehhez a nagy megtévesztéshez vezető utat most már elkészítették, és az új vallás vezetőit már kinevezték. Már egy jó ideje annak, hogy sok nemzetben, csendben, gondosan és eltökélten elvetették a magokat, amelynek hamarosan látni fogják majd az eredményeit.

Az új világvallás könyörületesnek fog látszani. Az új világvallás, amelyet minden ember számára készítettek, vonzani fogja a nem Keresztény vallásokat, és mindenféle meggyőző hazugságokkal fognak előhozakodni csakhogy megvédjék ezt a mozgalmat. Isten Törvényeit teljesen figyelmen kívül fogják hagyni, és új megközelítéseket alkalmazván minden kísérletet meg fognak tenni annak érdekében, hogy igazolják a „globális evangelizációt”.

Azok, akik Egyházamban a változások megvédése érdekében beszédeket fognak tartani – amelyekre azért lesz szükség, hogy az új hamis tan első részét bevezessék-, jellegzetes hamissággal fognak rendelkezni. A szavak, amelyekkel a Tanításaimat leírják, már nem lesznek ismerősek azon Keresztények számára, akik valóban ismernek Engem. A Rám való hivatkozás alkalmával használt nyelvezet megalázó és sértő lesz Istenségemet illetően.

Én ismerem az Enyéimet, és ők is ismernek Engem. Én ismerem ellenségeimet is, és ők azt fogják mondani mindenkinek, akik őket meghallgatják, hogy ismernek Engem. Legyetek éberek ellenségeimmel szemben, akik bár azt mondják, hogy Tőlem valók, de ugyanakkor megvetéssel beszélnek Rólam, kevés tiszteletet mutatnak Igémmel szemben, vagy pedig megpróbálják azt újra fogalmazni. Hiszen még a legravaszabb ellenségem is ellentmondásba fogja keverni saját magát, mert mindaz, ami ellenségemtől származik, az mindig össze fog zavarni. Mindaz, ami Istentől jön, és ahol jelen van a Szentlélek, az soha, semmilyen módon nem fog gúnyolni Engem, Jézus Krisztust.

Mihelyt zűrzavarnak és olyan új tanoknak lesztek a tanúi Egyházamban, amelyek az emberek igényeit és vágyait tisztelik, annak terméséből semmit sem fogtok jónak érezni. Ti, drága követőim, bizonytalanok lesztek, félni fogtok, és tele lesztek szomorúsággal. Ezen eljövendő dolgok miatt fogom megadni a Kegyelmeket azoknak, akik valóban szeretnek Engem, hogy segítsenek Nekem megmenteni Isten gyermekeit ettől a nagy utálattól, mely hamarosan fel fogja emelni ocsmány fejét.

Fogadjátok el Ajándékaimat, amelyeket most nektek hozok, Ígéretemet, hogy segítek nektek, és vezetlek benneteket. Az emberiség már rég megkapta Igémet. Az Ige nem új. Az az ember, aki bármit is hozzáad vagy elvesz belőle, nagyon fog szenvedni. Ez meg volt jövendölve a Szent Bibliában, és most pontosan ez fog megtörténni. Ellenségeim meg fogják hamisítani Igémet, és a világ le fogja nyelni a hazugságokat, amelyek ennek eredményeként bekövetkeznek.

Jézusotok

Mitől félnek az egyházak és a KDNP?!

Az utóbbi napokban pár meglepő hír került napvilágra. Először is, hogy a Fidesz átírni készül az egyháztörvényt. Ez még nem meglepő, hiszen az egyháztörvényük elbukott Srasbourgban. A meglepő dolog, hogy egyházi vezetők elkezdtek tiltakozni ez ellen. Most meg a KDNP is. A hírekből az nem derül ki pontosan, hogy miért is tiltakoznak. Azt gondolná az ember, hogy a Fidesz a történelmi egyházak számára csak kedvező törvényt készíthet elő. Akkor miért tiltakoznak? A hírekben sok az érthetetlen rész, úgy tűnik, hogy az egyházak, és a KDNP lehet, hogy tudják, mi készül, de nem akarnak róla világosan beszélni.

Azt viszont lehet tudni, hogy a németekéhez hasonló rendszert készül bevezetni a Fidesz. Ezzel kapcsolatban a KDNP kifogását így fogalmazta meg az Index:

“Semjén szerint a német modell lényege, hogy az egyházakat az állam alrendszereiként fogja fel, és mint ilyen, nem független rendszereket finanszírozza. “

Bullshit. Szerintem nem ez az igazi bajuk. A német rendszer egyik nagyon fontos tulajdonsága, hogy amint azt leírtam, bár általában magas az egyházi adó, de ezt csak annak kell fizetnie, aki hívőnek vallja magát. Ennek az adónak Németországban is az a hatása, hogy egyre kevesebben vallják magukat hívőnek. Vagy azért, mert tényleg nem azok, vagy azért, mert ugyan hisznek az adott vallás tanaiban, de azért pénzt nem akarnak fizetni az egyházaknak.

A magyar egyházak joggal félnek attól, hogy egy ilyen finanszírozási rendszerben napvilágra kerülne az, hogy milyen sokan nem hisznek Magyarországon, illetve az, hogy esetleg hisznek, de az egyházat nem akarják támogatni. Vagy azért, mert nem gondolják méltónak rá, vagy pedig, mert úgymond spórolósak. Eddig ugyanis a hívők támogatásáról olyan adataink voltak, amelyek a keresztelkedések számán alapul, ez felül becsüli a hívők számát, illetve olyan adat,a mely a népszámláláson alapul, de még ez is felülbecsüli a hívők számát. Az egy százalékos felajánlások csökkenése mutatja, hogy azon hívők száma, akik ténylegesen adnának az adójukból az egyházaknak, igen alacsony. Egy olyan felajánlás, amely nem az adóból menne, hanem extra adó lenne – márpedig a német rendszer ilyen – még siralmasabb képet mutatna a hívők elkötelezettségéről.

Az egyház minden félelme ellenére ez egy igazságos törvény volna, ugyanis végre a hívek tartanák el az egyházakat. Azok tartanák el, akik kedvéért működnek. Azok, akik “hasznot” húznak belőle. És akárhogy is félnek az egyházak, hogy valami kiderülne, ami kiderülne, az csak az igazság lenne.

És az egyházak és a KDNP baja éppen ez, hogy egy igazságosabb törvény miatt az egyházak nem kapnának pénzeket agyba-főbe, támogatottságon felül, hanem csak annyit, amennyi a tényleges komoly támogatottságuk. Nem csalhatnak, nem lophatnak, nem hazudhatnak.

Az egészben csak az ad okot aggodalomra, hogy a hírek zavarosak, a német minta csak pletyka, nem tudjuk, mit tervez a Fidesz. Az, hogy pont a Fidesztől jönne egy igazságos egyháztörvény, amely kilőné az egyházakat eddigi kiváltságaikból, az meglepő fordulat lenne. Túl szép, hogy igaz legyen. Emiatt én még nem innék a medve bőrére. Ha ezt a törvényt megszavazzák, akkor is várható az, hogy a Fidesz azért fogja kézből etetni az egyházakat. Ahogy eddig is állandóan csurrant-cseppent nekik pár tíz milliárd plusszban. És lehet, hogy pont ez a célja: Orbán azt szeretné, ha az egyházak túlélése az ő alkalmi, személyes döntésén múlna. Azt szeretné, ha az egyházak függővé válnának tőle. Ez pedig elég nagy üröm az örömben.
(piroslapok)

Bal-Rad komm: A magyarországi egyházak – és kiváltképp a “történelmi” egyházak – a rendszerváltást követően az állam kegyenceivé váltak! Ez egészen egyszerűen pénznyeldévé alakította őket, amelybe százmilliárdok ellenére sem tudott elégséges apanázst ömleszteni egyetlen kormány sem. A Magyarországot évezrede fosztogató katolikus egyház mohóságához pedig már csak a zsidó hitközségek páratlan pénzéhsége hasonlítható!

A rendszerváltás óta eltelt időszak alatt legkevesebb EZER MILLIÁRD FORINTNYI KÖZVETLEN PÉNZÜGYI APANÁZSBAN részesültek a történelmi egyházak! Indokolatlanul magas politikai befolyásuk pedig egész egyszerűen az állam rendjét is veszélyezteti! Magyarországon ugyanis az egyházak és az állam gyakorlati szétválasztása helyett egyre inkább a sötét összefonódás tapasztalható, kéz – kezet mos alapon.

Az persze világosan látható, hogy a “nagyegyházak” amennyiben valóban csak a hívek által lehetnének fenntartva, le is húzhatnák a rolót! Alig egy év alatt!

Veszíteni egyáltalán nem veszítenénk ezzel!

A Mazsihisszel karöltve távolíttatták el az egyházak Siklósi Beatrixot az MTVA vallási műsorainak éléről - nem felelt meg a filoszemitizmus követelményének

Alig nevezték ki Siklósi Beatrixot a közmédia vallási műsorainak élére, egyházi nyomásra máris visszahívják - értesült a csütörtöki Népszabadság.

Siklósi október 15-én lett a vallási, nemzetiségi, külhoni és kiemelt projektek főszerkesztője. A lap birtokába került tiltakozó levél szerint a nagy egyházak nemzeti elkötelezettséggel aligha "vádolható" vezetői igencsak felháborodtak a szakember kinevezésén, ezért fordultak Szabó László Zsolthoz, az MTVA vezérigazgatójához.

Az október 21-én kelt levelet Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke, Bölcskei Gusztáv református püspök, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és természetesen iránymutatójuk, Heisler András, a Mazsihisz elnöke is aláírta.

Az egyházi elöljárók "megdöbbentek" azon, hogy a sajtóból kellett értesülniük Siklósi kinevezésről, egyeztetésre még csak kísérlet sem történt - írták.

"Siklósi Beatrix (...) személyét elfogadhatatlannak tartjuk. Nyíltan kirekesztő és antiszemita megjegyzései, nyilatkozatai alkalmatlanná és hiteltelenné teszik az egyházi műsorok gondozására" - állt a levélben. Felkérték a vezérigazgatót, hogy azonnal vonja vissza a döntést, és kezdjen egyeztetést az egyházakkal.

Szabó László Zsolt hat nappal később válaszolt a levélre. Azt írta, sajnálja, hogy az egyházi vezetők a sajtóban megjelent támadásokat ismétlik. Megjegyezte, hogy Siklósi nemrég Erdő Pétertől vette át Ferenc pápa apostoli áldását.

A vezérigazgató ugyanakkor hajlott a konszenzusos megoldásra: önálló vallási szerkesztőség felállítására tett javaslatot, melynek vezetéséről egyeztetni szeretne az egyházakkal.

Siklósi Beatrix tehát már nem felel a vallási műsorokért, ugyanakkor a főszerkesztői posztját és többi feladatkörét megtarthatja.

A HVG, "magyarázatképpen" a zsidóbérenc egyházi vezetők aljas lépésére, megjegyzi: Siklósi kinevezésekor "sokan felidézték", hogy a 2000-es évek elején az újságíró meghívta David Irving "antiszemita történészt" az Éjjeli menedék című műsorába, amelynek szerkesztő-műsorvezetője volt. S ami még szörnyűbb: 2009-ben Horthy Miklós bevonulásának emléknapján kitüntetést vett át ifjabb Hegedűs Loránt "szélsőséges református lelkésztől", Tormay Cécile emléktáblájának avatásakor.

A zsidó lap korábban külön cikket is szentelt Siklósi Beatrix facebookos megosztásainak, melyekből a munkásságát nem ismerők számára is kitűnik, hogy valóban nem a felvásárlók szekértolója, mint Erdő Péterék. De kérdezzük mi: ehelyett nem a magyar nemzet iránti hűség kellene a "beszámítandó érték", az előremenetel egyik feltétele legyen a magyarok országában?

Nos, amíg maceszgombóc- és sóletzabáló, kóser pálinkát ivó Erdő Péterek, az országhódítók elleni fellépést Isten elleni bűnnek nevező Gáncs Péterek, a Jobbik félreszorításáról prédikáló, besúgó Bölcskei Gusztávok és a nemzetünknek a legtöbb kárt okozó zsidókat Isten ajándékainak tartó Orbán Viktorok kezében van a sorsunk, addig a kérdés költői marad...

Két példa a "bűnös" megosztások közül

(Kuruc.info - HVG - Népszabadság nyomán) Frissítés: íme, kik indították el a hadjáratot még október 22-én, kik mondják meg az egyházaknak, ki vállalható, és ki nem:

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Üdvösség Anyja: Én minden korszakban az Ő hírnökeként lettem küldve

2014. december 9. kedd, 17:00

Drága gyermekem, én vagyok a Szeplőtelen Szűz Mária, Isten Anyja, és azért jövök, hogy feltárjam nektek földi küldetésem célját.

Én az Úr szolgálóleánya vagyok, és Engem Mennyei Atyám jelölt ki arra, hogy a világra hozzam az Ő Fiát, Jézus Krisztust, a világ Megváltóját. Mint ahogy elhivatott voltam arra, hogy Atyám Legszentebb Akaratát teljesítsem, világra hozván Egyszülött Fiát, Aki azért lett küldve, hogy örök életet adjon minden gyermekének, úgy azt a feladatot is megkaptam, hogy az Ő hírnöke legyek minden korszakban. Én, mint az Ő hírnöke, azért lettem küldve, hogy feltárjam Mennyei Királyságának misztériumát, és Én minden alkalommal az Ő Szent Nevében jöttem, hogy fontos üzeneteket adjak a világ számára. Én nem a saját nevemben jöttem, mert erre sohasem kaptam volna felhatalmazást. Isten Nevében jöttem, az Ő Dicsőségére, mint hűséges szolgálója, hogy ez által Isteni Irgalmába hívhassa a lelkeket. Most újra jövök ebben a végső küldetésben, melyet a Szentháromság szentesített a lelkek üdvössége érdekében.

Első alkalommal, a Messiás Eljövetelekor, Én fontos szerepet játszottam, most végül úgy jövök, mint az Ő szent hírnöke, még mielőtt Ő, a Fiam, Második Eljövetele alkalmával kinyilvánítaná magát.

Minden korszakban, amikor a földi jelenések helyein megjelentem, a világ egy jelet kapott. Sok esetben a fontos próféciákat belső sugallat által tártam fel, de egyáltalán semmi sem lett elmondva. Ehelyett egy jel adatott, és azok, akik meg voltak áldva a tisztánlátás kegyelmével, megértették, hogy mi volt az, amit Isten az Ő gyermekeinek a tudtára akart adni. Isten nagylelkűségének volt köszönhető az, hogy jóváhagyta ezeket az isteni beavatkozásokat, mert az Ő egyetlen vágya, a lelkek megmentése volt.

Örök Atyám, Aki a semmiből teremtett meg mindent, csak akkor lép közbe, amikor meg szeretné menteni gyermekeit a megtévesztésektől, amelyeket a lelkükbe ültettek. Amikor a gonosz zűrzavart hoz létre, akkor Isten mindig közbelép, megnyitván gyermekei szívét arra a Nagy Szeretetre, amellyel Ő minden gyermekét szereti. Fogadjátok szívélyesen ezt a küldetést, drága gyermekek, és adjatok hálát Istennek Nagy Irgalmáért, mely nélkül sok lélek elveszne.

Szeretett Édesanyátok,

Az Üdvösség Anyja

A győztes Én leszek!

Kedves Testvéreim! Az öt első üzenetet teszem közé - saját személyes kiegészítéseimmel aktualizálva, zárójelben, dőltbetűkkel  - amelyeket a Kék könyv tartalmaz, vagyis Gobbi atya kapott a Szűzanyától éppen Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepein, időrendi sorrendben. Tehát szíves figyelmükbe ajánlom, megnyilatkozásaim, véleményem, nézőpontom, ahogyan előbbi írásomban (Hogyan tovább?) kifejtettem, esetenként nagyon eltér a Máriás Papi Mozgalom – Máriás Mozgalom „hivatalos” álláspontjától! Az Egyházunk és a Világ történelmi sorsfordulóhoz érkezett,  az események kibontakozása hangsúlyozottan igazolja,  vizsgáljatok meg mindent, jobban mint valaha, ha a végzetes tévedést el akarjuk kerülni, akkor nem valószínű, hogy a Mennyország, Új Paradicsom helyett a Pokolba kössünk ki. Nem eshetünk tévhitben, hogy az Úr Jézus ügyéért buzgólkodunk, és a valóságban a Sátán játékszerévé, eszközévé váltunk, ha: a gyümölcsök jók, épek, érettek, tiszták, kívül-belül!

1. A győztes Én leszek!

„Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás! Eljöttem az égből, fiaim, és Lourdes-ban (1858)  emlékeztettelek benneteket erre az igazságra, amelyről az Egyház nemrég hivatalosan nyilatkozott. (az Egyház kihirdette a dogmát 1854-ben – amelyet minden katolikusnak hinnie kellene – és az Isten igazolta négy évre rá, kiválasztott leánykája Bernadett által, és mintegy válaszul a nagy 1848-as - sátáni -  forradalmi eufóriára.)

Abban a kiváltságban van részem, hogy minden bűntől, még az eredeti bűntől is mentes vagyok, amelynek ti mindnyájan részesévé váltok fogantatástok pillanatában. Mentes vagyok a bűntől, mert a Szentháromság ebben az alázatos teremtményében akarta csorbítatlanul megvalósítani ragyogó tervét. Mentesen a bűntől, beteltem kegyelemmel, mert arra választattam, hogy az Ige Anyja legyek és arra rendeltettem, hogy nektek ajándékozzam Fiamat, Jézust. (és mivel Jézus a Második Isteni Személy, egylényegű az Atyával  – tehát Isten – így Mária Istenszülő, szintén Szűzanyánkkal kapcsolatos dogma!).

És Fiam, Jézus ajándékozott engem mindegyikőtöknek, mint igazi (égi) Anyátokat. Emiatt az én anyai feladatom veletek kapcsolatban, hogy saját szeplőtelenségembe öltöztesselek benneteket. Abból a bajból akarlak főleg kigyógyítani, amely igen elcsúfít benneteket, a bűnből.

Szeretett fiaim, Szeplőtelen Szívemnek szentelt papok: kezdettől fogva azt jövendölték rólam, hogy ellensége, ellenfele és legyőzője vagyok a Sátánnak, aki minden bűn atyja és első szerzője. Küldetésem az, hogy küzdjek a Sátánnal, és legyőzzem őt, hogy sarkammal széttiporjam fejét. Enyém volt a győzelem már kezdetben, amikor a Szentháromság engem, mint a biztos győzelem jelét mutatott be, abban a pillanatban, amelyben a bűn rabszolgaságába esett az egész emberiség. „Ellenkezést vetek közéd és az Asszony közé, a te ivadékod és az Ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, míg te sarka után leselkedsz”.

Enyém volt a győzelem, amikor „igenem” nyomán testé lett az Ige tiszta méhemben, és amikor Fiam, Jézus a Kálvárián feláldozta magát a kereszt oltárán. Teljes győzelmem valósult meg Őbenne, aki mindegyikőtöket megváltott. (de nem mindenki üdvözül, csak azok, akik teljesítik az Atya rájuk vonatkozó akaratát, közreműködnek kegyelmeivel, „sziklára építenek”. A Tízparancsolat életünk alaptörvénye, még a XXI század embere számára is, kivétel nélkül!).

Ezt a küzdelmemet  az Egyház földi vándorlásának hosszú évei alatt folytattam: legnagyobb győzelmeit különleges anyai segítségemnek köszönheti. (az 1989-es keleti kommunista tömb összeomlását is beleértve!).

De amikor az elmúlt században  Ellenfelem oda akarta vetni elém a kihívás kesztyűjét, és küzdelmet akart indítani ellenem, (a bemelegítés 1789-ben volt a Francia forradalommal, majd jött az edzés, 1848-ban) az ateizmus tévedésén keresztül, az egész emberiséget bűnre akarta csábítani és félrevezetni, eljöttem az égből és megjelentem a földön mint a Szeplőtelen, hogy megerősítselek benneteket, mivel elsősorban az a feladatom, hogy küzdjek a gonosz lélek ellen, és legyőzzem őt.

És ebben a században, amikor az ateizmus nagyhatalommá szerveződött az egész világ meghódítására és Egyházam teljes tönkretételére, (a meccs – 1917-ben -  a Nagy Októberi Szocialista Forradalom), ismét megjelentem az égből, hogy megmondjam, ne féljetek, mert ebben a rettentő küzdelemben a győztes Én leszek: „Végül Szeplőtelen Szívem fog diadalmaskodni!”

Szegény fiaim, titeket sújt leginkább az a küzdelem, amely főleg köztem, és Ellenfelem, az őskígyó, a Sátán között folyik, aki a csábító, és minden rossz szerzője. Emiatt hívtalak meg anyaként mielőtt a harcot meghirdetném, hogy biztos menedéket keressetek magatoknak. Meneküljetek Hozzám, bízzátok magatokat teljesen Szívemre! Értsétek meg fiaim, hogy miért az én Szeplőtelen Szívem a legnagyobb ajándék, amelyet a mennyei Atya felajánl.

Szeplőtelen Szívem a ti legbiztosabb menedéketek, és a megmenekülés eszköze, amelyet ebben az időben Isten az Egyház és az emberiség részére ad. Szívem rendkívüli beavatkozása ez a Mű, (a Máriás Papi Mozgalom és a Máriás Mozgalom), amelyet most hozok létre Egyházamban, hogy minden papot, minden szeretett fiamat meghívjam, meneküljön Hozzám!

Nem látjátok, mennyire behatolt már a Sátán az Egyház belsejébe? (a bárányhoz hasonló, szárazföldi kétszarvú vadállat az egyházi szabadkőművesek által, bíborosok, püspökök, papok, teológusok, stb., le egészen a hívekig,   akik  megalkudtak a világ szellemével, a jólét, kényelem  kereséssel  és szolgálatába álltak, élükön Bergoglioval.)  Mennyire megtéveszti, megrontja és magához ragadja sok szegény papfiamat? (és a rájuk bízott nyájnak sem kegyelmez!)

Ez tehát az az óra, amelyben Én is személyesen közbelépek! (Hogyan teszi ezt a Szűzanya? Választott eszközein, rajtunk keresztül, akik nyíltan kiállunk és vállaljuk a küzdelmet, a harcot, az Úr Jézus és a Szűzanya seregében!)

Felszólítalak titeket a bizalomra, a teljes Rámhagyatkozásra, és hogy mindnyájan ajánljátok fel magatokat Szeplőtelen Szívemnek. Felfedtem előttetek tervemet, elmondtam nektek, mely fegyvereket választottam erre a harcra! Most fiaim, megerősítem kijelentésemet, hogy egyedül Én leszek a győztes (...)!” (K k. 1975. 12. 8.).

2. Veletek van a Szeplőtelen!

Szeplőtelen Anyátok vagyok. Emeljétek tekinteteteket ma a világ minden tájáról Énrám, és szemléljetek abban a dicsőségben, ahová különleges kiváltság folytán helyezett a Szentháromság. Sohasem ismertem a bűnt! Fiam, Jézus így akarta bennem felragyogtatni megváltásának első és legszebb gyümölcsét! (ez hitigazság, és az is marad mindörökre, még akkor is ha sokaknak, beleértve a  protestánsokat is  botrány, mert nincs benne a Szentírásban.)

Ahogy az Ő vére lehetővé teszi számotokra, hogy a bűn minden szeplőjétől megtisztuljatok, úgy adta meg számomra a kiváltságot, hogy fogantatásom első pillanatától kezdve mentes maradtam a bűn érintésétől. „Egészen szépnek” akart engem, hogy méltó kaput találjon bennem és eljusson hozzátok. (tehát aki az Úr Jézushoz a legbiztosabb úton akar eljutni, az nem kerülheti ki az Ő édesanyját. Igaz, hogy a gonosz lélek minden szemetet, kacatot – érvet, okoskodást -  összehord erre az ösvényre, hogy eltorlaszolja, de aki átlépi személyes korlátit, előítéleteit,  a kegyelem segítségével,  az előbb- utóbb rájön, ha az Atya a Szent Szűzre merte bízni Szent Fiát, akkor „én” a kis senki, a nyomorult bűnös,   miért ne merjem magamat Rá bízni?)

Szeretett fiaim, (lányaim), engedjétek, hogy mindinkább égi Édesanyátok vezessen, hogyha segítségével meg akartok szabadulni a bűntől. Számotokra a bűn az az igazi rossz, amely tönkreteszi Fiam, Jézus képét, pedig ennek kell mindannyitokban visszatükröződnie. Ez az a nap, amikor hozzátok közeledem, és azt mondom nektek: „Ne féljetek, semmitől ne rettegjetek, mert mellettetek van Szeplőtelen Anyátok!” (még akkor sem lesz  miért rettegjünk, aggódjunk, amikor majd ránk szakad egyik percről a másikra a rettenetes véres üldözés, Fatimai titok - éppen azok kezétől, akik már „Mózes” vagyis a Vatikán és a politikai bársony székeikben ülnek. Ellenkezőleg, imádkozzunk értük, hogy ébredjenek fel idejében, hogy rossz oldalon küzdenek, legalább a Nagyfigyelmeztetéskor ne szalasszák el az esélyüket a megtérésre, hogy üdvözüljenek.)

Megmutattam nektek a célt, ahová vezetni kívánlak.  Kijelöltem számotokra az utat. A világ minden tájáról meghívtalak, és Szeplőtelen Szívembe zártalak benneteket. Azt is megjövendöltem nektek, aminek be kell következnie. (több alkalommal, La Salette, Fatima, Kék könyv, bekövetkezett: két „pápánk” van, a hitelest fondorlatosan eltávolították, két Egyház, Igaz lefejezve, Hamis megkoronázva, tehát elérkeztünk az utolsó szakaszhoz, fellépett a Hamis Próféta, következik az Antikrisztus felléptetése, valóságos Sátáni mestermű a Vatikáni puccs!) Most, ezen a napon felszólítalak benneteket, hogy teljesen bízzátok magatokat reám, félelem nélkül és aggodalom nélkül!

Hogyha megmondtam nektek, hogy Szeplőtelen Szívemből árad rátok a fény a legnagyobb sötétségben, ezzel tudtotokra akartam adni, hogy a döntő pillanatokban Én magam adok nektek tanácsot mindenben! (de vigyázat, ez nem azt jelenti, hogy mindannyiunknak Mária jelenésekben lesz részünk, sőt, nem is lesz szükség. Szűzanyánk is ismeri övéit, és hűséges gyermekei is felismerik Anyukájuk hangját!) Megmondom, kit kövessetek, hogy hűségesek maradjatok Fiam, Jézus helytartójához és Egyházamhoz. (a hiteles helytartó: XVI. Benedek emeritus pápa, haláláig, az Igaz Egyház az, amely megőrzi, megvédi és sértetlenül továbbítja a Krisztusi hitet, tanítást, különös hangsúllyal az Oltáriszentséget, szentségeket.)

Megerősítelek abban, amit hirdetnetek kell, hogy megmaradjatok az Igazságban! Megmutatom, kitől kell félnetek, és melyik úton járhattok, hogy elkerüljétek a veszélyt. (óvakodjatok a farizeusok kovászaitól, mondta a Mester tanítványainak akkor, máma a Szűzanya és a Jelenések könyve arra figyelmeztet, óvakodjunk a báránybőrbe bújt ragadozó farkasoktól, vagyis az egyházi szabadkőművesek tanításaitól, újításaiktól, reformjaiktól és Hamis Egyházuktól!)

Azok számára, akiket a Kálváriára vezetek, hogy ott feláldozásra kerüljenek, Én magam készítek elő mindent! (és ezt a szó teljes jelentésének értelmében kell venni,  ahogyan a Fatimai titokban le van írva, a Szentatya felér a Kálváriára és ottan, a kereszt tövében ölik meg, és püspököket, papokat és különféle rendű és rangú híveket, a Nagyfigyelmeztetés után, - „tükör előtt elvonulnak” - nem szimbolikusan. Sajnos még a magyar MPM hivatalos irányvonala is tévesen az utóbbi mellett tört lándzsát, lásd a Mária Kora cikkeit, hogy meddig, majd kiderül, annak ellenére, hogy Gobbi atya is hangsúlyozta, még hátra van a véres üldözés!)

Én vagyok a Szeplőtelen és veletek vagyok: tisztulásotok e pillanataiban rendkívüli módon fogom magamat megismertetni, mert nagy a harc, (a lelkekért, a Szűzanya segítségünkkel az Úr Jézus, a Mennyország, az Új Paradicsom  számára akar minél többet megmenteni, a Szentháromság dicsőségére.  A Sátán és csatlósai a Pokol számára akarnak minél többet magukkal vinni!) amelyet a Sátán ellen, a bűn ellen és a gonoszság egész nagy hadserege ellen kell megvívnunk (...).” (K. k. 1977. 12. 8.)

3. Az Egyház Anyja!

„Én vagyok a Szeplőtelen fogantatás. Egészen szép Anyátok vagyok, szeretett fiaim. Ezen a napon visszatükröződik bennem a Szentháromság tiszta fénye, hogy általam énekelhesse Isten legnagyobb dicséretét, az angyalok és a szentek kórusával együtt az egész mennyország. Az egész Egyház is végtelen reménységgel tekint Szeplőtelen Anyjára.

Az  Egyház Anyja vagyok!

(sajnos, ehhez az igazi, egész Egyházhoz nem tudnak tartozni, csatlakozni a protestáns felekezetek, mert Ők, máma, a „nagy reformátorok” tévedései miatt, amelyek alapjában véve burkolt lázadások voltak , önmagukat kizárták ebből a misztériumból, tehát a kegyelemtáruk amelyből töltekezhetnének nagyon beszűkült. Gyertyafénynél bukdácsolnak az „atomkorszak” kellős közepén.   Elfogadtak egy más – felhígított - hitet, tanítást, amely elutasította a Szűzanyát szerepével együtt, az Oltáriszentséget, a Szentgyónást, a pápaságot, a felszentelt papságot, a szentek és angyalok  szerepét stb. és emiatt elveszítették az igaz hitet, a helyes utat, ösvényt is, valójában már csak részigazságokat mondhatnak magukénak. Boldog az a felekezethez tartozó testvérünk, aki felismerte ezeket a tényeket, és törekszik megnyílni, a teljes Igazság felé, ők már az első fecskék, akik ráéreztek a lényegre, hogy hamarosan megérik az idő, hogy egy Akol legyen és egy Pásztor! De ehhez be kell ismerni a tévedést és kiigazítani ami téves! )

Szeplőtelen Szívemből ma a szeret és a kegyelem fénysugarai áradnak fiaimra: a pápára, a püspökökre, a papokra, a szerzetesekre, minden hívőre. Nagy bizalmatok legyen Szeplőtelen Anyátok különleges gondoskodása iránt. Olyan gyöngéden tekintek rátok ahogy az anya néz gyermekeire, akik betegségük miatt igen rászorulnak.

A bűn a ti igazi bajotok. Örök halálba (amely nem megsemmisülés) viszi minden nap sok szegény gyermekemet... (vagyis a Pokolba, örökre, ez olyan Igazság, amely sokakat letaglóz. Azzal, hogy máma sokan  tagadják, kezdve a Jehova Tanúival, egészen a lélekvándorlás tanainak hirdetőiig,  vagy elutasítják az ördög létével együtt, sajnos még katolikus papok, teológusok is, önmagukat csapják be, és a fizikai – testi - haláluk pillanatában szembesülnek a szörnyű tévedésükkel. Fájdalmas valóság, hogy máma az emberek nagy része lelkileg halott, de erről fogalmuk sincs, csak azt érzik, sejtik, hogy valami nincs rendben legbelül.)

A bűn az, ami szeretett leányom, az Egyház arcát elcsúfítja, (a mi aprónak vélt egyénenkénti személyes bűneink, langyosságunk, közömbösségünk miatt), akit tündöklőnek szeretnék látni, ránc nélkül és egészen szépnek, (mint  kezdetben volt), Anyja példájára. Ma úgy elterjedt a bűn, mint valamely súlyos vész és a ragály erejével sok szegény gyermekemet taszította a legmélyebb sötétségbe. A szenvedés ideje ez az Egyház számára, mert a hűtlenség elterjedt, és a világ szellemével való megalkuvás megtévesztett egyeseket azok közül, akinek nagy a felelősségük. (élükön egyes bíborosokkal, püspökökkel, papokkal, teológusokkal, akik az egyházi szabadkőművesség gerincét képezik).

Az Egyház Szeplőtelen Anyja vagyok!

Anyaként magam siettem (az Egyház) segítségére azok révén, aki válaszoltak sürgető felszólításomra, hogy küzdjenek a bűn ellen, (világosan, határozottan, bátran feltárva, egyértelműen nevén nevezve), imádkozzanak, szenvedjenek, szeressenek és engeszteljenek. (tehát nem kerülgető szavakkal, kétértelműen, részigazságokkal manipulálva!).

Általuk meg tudom gyógyítani sok beteg gyermekemet, és újból igazi szeretetre tudom indítani őket Jézus iránt, aki tőlem született minden ember üdvére. (Drága, nagyon szeretett beteg Testvéreim! Íme a hiteles diagnózis, és hiteles recept! Tőletek függ, hogy elfogadjátok, vagy nem, szembesülni kell a fájdalmas valósággal, ha meg akartok gyógyulni, ingyen, kegyelemből, az Úr Jézus végtelen áldozata érdemeiért. A kuruzslók, guruk, szellemidézők, rejtett energiák stb. mind megannyi démoni megkötözöttséghez vezet, amely sok esetben tragédiával végződik, végállomása a Pokol!) Sokan vannak mindennap, akik igennel válaszolnak, különösen szeretett papjaim közül!

Az Egyház győzelmes Anyja vagyok!

Papjaim serege által már megkezdtem győzelmes munkálkodásomat, ez ragyogtatja fel az egész világon Szeplőtelen Szívemet. Az irgalmasság és a megbocsátás diadala lesz ez. (nem a bosszúállásé, de ennek érdekében szükséges a nagyon mély és őszinte bűnbánat, beismerni a tévedést, szembesülés az Igazsággal és alázatos meghódolás, - „szükség néktek újonnan születnetek” elv szerint - minden gőgnek, kevélységnek, önteltségnek, hatalomvágynak, hírnévnek gyökerét kiirtva, kezdve rajtunk egészen politikusainkkal befejezve. Nem a ’89-es „köpönyegforgató” úgynevezett „Rendszerváltás” mintájára. Az akkor volt, de nem kérünk többé belőle. Átmenetnek, tanulságként megfelelt, de a 25 év, negyed század végéhez értünk. Boldog az, aki ezt megérti,  az ajándékba kapott időt jól használta, a hangsúlyt a lelkiekre tette,   és ezen az úton akar jövőt építeni, pontosabban felkészülni a Második, dicsőséges eljövetelre.)

Összegyűjtöm jó és engedelmes fiaimat, hogy velem együtt felépítsék azt, amit a gonosz lélek és követői leromboltak. ( elsősorban a lelkekben, az Egyházban és a világban, ahogyan Grignon Szt. Lajos a Tökéletes Mária tisztelet című könyvében leírta.) Így kezdődött meg már az Egyház és a világ megújulása. Mivel a lárma nem illik égi Édesanyátok cselekedeteihez, azért csendben történik, rejtekben és alázatban. De minden múló nappal világosabbá válik és teljesebbé. Minél több fiam (és leányom) válaszol Szeplőtelen Édesanyja szerető meghívására, annál inkább megrövidül a küzdelem ideje, és sietteti a nagy győzelem óráját! Ezért ma megáldok minden papot, aki a világ minden táján szétszóródva él, aki felelve meghívásomra szeretetem tervének részese lett!” (K. k. 1978. 12. 8.)

Már a Vatikánban levő hűséges bíborosok is kezdtek feleszmélni, Bergoglió eretnek megnyilatkozásai miatt, igaz, hogy „konzervatívoknak” bélyegzi őket a média, de ez nem változtat a lényegen. A végső Harc elkezdődött a két tábor között, és a színfalak mögül hamarosan belépik személyes mindennapi életünkbe is.

4. Mindenki Édesanyja!

„Ma ráterítem szeplőtelen palástomat az egész földre, és anyai gyengédséggel tekintek mindannyiótokra. Itt vagy ma egy igen nagy világrész kicsi népénél. (Douala – Kamerun). Mennyi szegénységgel, mennyi egyszerűséggel, mennyi jósággal találkoztál mindenütt! (ennek ellentéte a „fejlett” nyugati világ fényűzése, tobzódása, önzése, önimádata a tudomány, technika bűvkörében!)

Megszerettettem veled e testvéreidet Jézus Szívének és az én anyai Szívemnek dobbanásával. Találkoztál sok szeretett fiammal és leányommal, akik egész életüket áldozatok és lemondások között töltötték, hogy elhozzák erre a földre az Evangélium üzenetét. És segítségükkel hányan léptek be az Egyházba, hogy az egyetlen akolhoz tartozzanak és annak egyetlen Pásztorához!

(Világos, egyértelmű tiszta beszéd, határozott kijelentés a Szűzanya szájából. Ez a teljes Igazság, a kimagyarázkodás, a mellébeszélés önámítás, önigazolás, ez pedig zsákutcába vezet. A gubanc máma az, hogy ennek az Egyetlen Akolnak hiteles Pásztorát fondorlatos módon lemondásra kényszeríttették, és a hiteles, évezredes Tanítását szintén fondorlatos módon „logikusnak tűnő csillogó észérvekkel” megkérdőjelezték éppen „belülről” az egyházi szabadkőművesség, egyszóval a modernisták. Rájuk vonatkoztatva jegyzi meg az apostol, „közülünk kerültek ki”, - ők is az Atya gyermekei, teremtményei -  de nem hozzánk és az Úrhoz – tanításához ragaszkodtak  – tartoztak. Hogy miért? Mert valami mást vártak saját értelmi képességük, elképzelésük szerint, mint amit, és ahogyan az Úr – a Messiás – cselekedet,  ígért, adott, tanított! Más szóval, nem tudták bensőleg átélni, feldolgozni, megérteni, hogy a régi, ó embernek, meg kell halnia, sőt, hagyni kell meghalni – ez fájdalommal jár, vállalni kell és lehet az Úr Jézussal – ahhoz, hogy megszülethessen az új, lelki ember a Mennyország számára, Isten dicsőségére! Ez volt Nikodémus dilemmája is a Mester kijelentése miatt: „szükség néktek újonnan születnetek!” Hogyan? Máma, a XXI. Század katolikus keresztényei  számára is,  ez már sokak valóságos „gordiuszi csomó”-ja lett, - egy szokás, hagyomány, amelybe beleszületett - ezért torzult el az Egyház arca, a bűn miatt. Tulajdonképpen nagyon egyszerű a megoldás, a Jn 3, 1-21 verseiben a válasz, nemcsak Nikodémusnak, hanem minden kor kereső embere számára.  Aki be akar menni az Isten országába, el kell fogadnia – muszáj – feltétel, és kibújók nélkül – hittel – az Isten Fia által kinyilatkoztatott Tanítást, Igazságot, és a szerint kell éljen, tőle telhetően – ezt jelenti a víz, vagyis a keresztség. Az értelem, logikai okoskodás meg kell hódoljon a kinyilatkoztató Isten Fia tekintélye előtt, ez hitben történik, a többit elvégzi a Harmadik Isteni személy, a Szentlélek. Ez idősebb korban nehezebb, feladni egy kiforrott téves világnézetet, Nikodémusnak sem volt könnyű, de a tét nagy, Mennyország vagy Pokol – örökre!  Ne feledjük a lényeget:  a Gonosz mindig ugyanazzal a megtévesztő módszerekkel dolgozik az Igazság ellen, csak a megnevezése, a csomagolást igazítja a kor szokásai, igényei, elvárása szerint. Eszközeit – az adott kor emberei közül tudja csapdájába, becsalogatni – Júdás, Annás, Kaifás, a farizeusok, stb.  esetei nagyon jól igazolják, feltárják, mintegy iránytűként.  De minden kornak megvoltak, megvannak a hiteles Mózesei, prófétái, apostolai  is!).

Nézz körül, milyen nagyszerű tavasz készülődik! Közülük sokan vannak még a pogányság tévedésében, vagy más vallásokhoz tartoznak. Ezek nem azonosak az igaz vallással, amelyet Jézus, az Atya örök Igéje nyilatkoztatott ki nektek. Erre Szeretete Lelkében akar elvezetni benneteket. Ezek az emberek is rászorulnak, hogy az égi Édesanya Jézussal együtt elvezesse őket az igazság teljességére, mialatt én már ma Szeplőtelen Szívembe zárom mindannyiukat.

Mindenkinek Édesanyja vagyok!

Főleg azoké, akik a legtávolabb vannak és még sötétségben járnak. Anyja vagyok különösképpen a legszegényebbeknek, a legegyszerűbbeknek, a legelhagyatottabbaknak, a legvédtelenebbeknek. És ma, Szeplőtelen Fogantatásom ünnepén azt kívántam, hogy légy itt imádságban, összeszedettségben, szenvedésben és mindenütt tarts velem cenákulumokat, légy anyai szeretetem és rendkívüli vonzalmam kifejezője minden gyermekem iránt.

Így itt is elérkezik mindennap Szeplőtelen Szívem diadala, mialatt egyre inkább kiárad a szívekbe és a lelkekbe Jézus uralma, és Ő elviszi nekik a béke, a szeretet és az öröm jelét. Megáldalak ma a pápával, első szeretett fiammal együtt, és megáldom minden gyermekemet, akik e nagy afrikai kontinensen élnek”. (K. k. 1979. 12. 8.)

5. A  nagy irgalmasság!

Szeretett fiaim, ma mindannyitokat szeplőtelen palástom alá gyűjtelek. Ez a pajzs, amellyel betakarlak, hogy minden támadástól megvédjelek benneteket abban a nagy küzdelemben, amelyre összehívlak. Ezt az erős pajzsot kell magatokra öltenetek, melyet védelmetekre és megszentelésetekre ajándékozok nektek. Milyen sok kelepcét állít ma Ellenfelem, aki látszólag elérte általános támadása csúcspontját. Igyekszik minden módon és a legravaszabb eszközökkel elcsábítani benneteket, megtámadja lelketeket, megsebez a bűnnel és ily módon eltávolít Jézustól, aki egyedüli Üdvözítőtök.

Az egész emberiséget megfertőzte ez a láthatatlan méreg, és már igen rászorul, hogy Jézus irgalmas szeretete meggyógyítsa. Jézus rendkívüli módon fog előttetek megnyilvánulni, Szeplőtelen Édesanyátok beavatkozása által.

Az a fegyver, amelyet nektek a harcra adok, az a lánc, mely Szívemhez köt benneteket: a szent rózsafüzér. Szeretett fiaim, gyakran imádkozzátok, mert egyedül Szeplőtelen Szívembe gyűjtött papi imátok az, amivel a jelenlegi időkben megindíthatjuk, szinte megnyilvánulásra késztethetjük az Úr nagy irgalmasságát. (a szent rózsafüzér, a hagyományos, most már négy tizedes Szentolvasó, az Örvendetes, Világosság, Fájdalmas és Dicsőséges, vagyis a teljes rózsafüzér, megfelelő titkokkal, napi elimádkozása, nyugodtan, figyelmesen, áhítattal, összeszedetten, bizalommal, hűséggel, lehetőleg elmélkedve, elvégezendő a családban. Nélkülözhetetlen, mert különben nem lehet kivédeni azt a borzasztó támadást, kísértést, amelyet a gonosz zúdít ránk, akik csatlakoztunk tudatosan a Szűzanya seregéhez.)

Abban az órában, amikor látszólag minden elveszett, (-nek, legyőzöttnek, megsemmisültnek fog tűnni, mint az Úr Jézus a kereszten), mindent megment az Atya irgalmas szeretete, ami Jézus eucharisztikus Szívének legnagyobb megnyilatkozása által válik láthatóvá. (megtapasztalhatóvá, valószínű a Nagyfigyelmeztesés lesz)

A zászló, amely alatt összegyűjtelek, a megfeszített Jézus zászlaja, (vagyis a kereszt), ezt kell felmutatnotok, mivel a ti romlott nemzedéketek számára sincs másban üdvösség, csak Jézus keresztjében!

Egyik kezetekben a rózsafüzérrel, a másikban a Megfeszített zászlajával harcoltok ti már a csata végső szakaszában! (mert a teljes rózsafüzér nem más, mint a „hiteles” megélt Evangélium! Egy picit bővebben majd befejezésként kitérek rá.) Anyai beavatkozásomért első szeretett fiam,

(XVI. Benedek pápánk nagyon szorult helyzetében, biztosan megtette, várt, és csak utána hozta meg döntését, lemondását, persze, ismerve a teljes Fatimai titok tartalmát. Nem véletlen, hogy pápasága kezdetén már kérte, imádkozzunk érte, hogy küzdeni tudjon a „farkasokkal”, vagyis az egyházi szabadkőművesekkel, hogy ne váljék eszközeikké.),

a pápa is erősen esdekelt bizalomteljes imájában, és Isten irgalmáért könyörgött számotokra. (hogy meg ne botránkozzunk döntésén, legyünk megértők, amiért a teljes Igazságot nem tárhatja fel Ő szentsége sem, várjunk türelmesen amikor magukban az eseményekben feltárulnak teljes valóságukban a dolgok, mert majdnem „hihetetlen” ez a kőkemény valóság. Nem hagyta cserben az Egyház több oldalról  erősen meglékelt,  süllyedő hajóját, ellenkezőleg, hűséges kapitányaként felismerte:  hogy a saját és a hűségesei  erejét is messze meghaladó túlerővel, kegyetlen kalózok hordájának kell átengednie a kormányt, modern szóval, a legprofibb, legaljasabb „terroristák” elitjével szemben tehetetlen; hogy ez az összecsapás számára, számunkra, vereséggel végződött, mert megengedte az Isten, „hogy sokaknak kiderüljenek a tikos gondolatai”, Lk 2, 35b. Szándékai, cselekedetei, vagyis elérkeztünk a színvallás idejéhez. Szentatyánk magasra emelte a megfeszített Jézus zászlaját. Más szóval, Mestere példáját követve, engedte, hogy ellenségei felszegezzék a keresztre, de az Igazságot nem tagadta meg, nem vált Júdássá, azaz árulóvá! )

Hatalmas kiáltása (fájdalmas szenvedése, megaláztatása) felhatolt az égig, és megindította anyai Szívemet, hogy siettessem a győzelem idejét (...). Ezért ma seregembe gyűjtelek benneteket, és nektek ajándékozom a pajzsot, a fegyvert és a zászlót a küzdelemre. Mind megerősítelek és megáldalak titeket”. (K. k. 1980. 12. 8.)

Tehát a pajzsunk: Szűzanyánk Szeplőtelen Palástja! Fegyverünk az imádság: a teljes Szentolvasó! És a zászlónk: a kereszt!

Befejezésként idézek két könyvből:

SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL az ELŐSZÓT.

„Gyakran kérnek meg, hogy ajánljak olyan szabadító imákat ( a gonosz, ördögi befolyások, betegségek vagy szenvedések ellen), amelyek mindenki, papok és világiak számára elérhetők, illetve amelyekhez nincs szükség valamiféle jóváhagyásra.

Mindenekelőtt szeretném kijelenteni, természetesen, a szentségek és Isten Igéje bizonnyal hatásosabb a mi személyes imáinknál. Ezenkívül emlékezzünk rá, hogy amikor az Úrhoz fordulunk, a legfontosabb és az Evangélium által leginkább hangsúlyozott erény mindig a hit marad.

A gyakorlat kézzelfoghatóvá tette számomra, hogy az Úr szabadító jelenléte befogadásának fontossági és hatásbeli sorrendje a következő:

1. A SZENTGYÓNÁS. Ez a szentség, amely közvetlenül a lelkeknek a Sátán karjaiból való kiszabadítására irányul; magába foglalja a szívbéli megbocsátást: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is...”

2. A SZENTMISE.

3. A SZENTÁLDOZÁS

4. SZENTSÉGIMÁDÁS

5. A BIBLIAI ÉS LITURGIKUS IMÁDSÁGOK: a Szentírás zsoltárai és énekei, a Hitvallás, a Dicsőség, a Szent vagy ...

6. A RÓZSAFÜZÉR és a közös hagyomány által leginkább javallott imádságok.

E könyvben javasolt imádságok hatékonysága csak ezen általános fogalmak fényében értékelhető helyesen és a maga helyén, ugyanis nem automatikus  vagy mágikus okokra vezethető vissza, hanem arra a hitre, amellyel alázattal fordulunk az Atyához, a Szent Szűzhöz, az angyalokhoz és a szentekhez. Don Gabriele Amorth

Tájékoztatásként: ez a könyvecske megjelent 2004 –ben, az IHTYS Kiadónál, Nagyváradon, az Imprimaturt az akkori püspök atya Joseph Tempfli adta meg. Teológiailag lektorálta P. Selymes József

Személyes tapasztalatomból: én is voltam célpontja rontásnak, már gyerekkoromban, nálunk úgy mondták, meg gurucsaltak. Egy szerencsétlen vénasszony a falunkból. Szentségimádás alatt a templomban is volt részem  incidensben, ismeretlen, valóságos személy támadt rám, hogy hagyjam abba, távozzak a szentségimádásról, ne gyötörjem őt. Meglepődtem, nem tudtam hová tegyem, a szentségimádásra az Úr Jézus hívott belső sugallat által, hogy ajánljam fel azokért a lelkekért, akiket a démonok próbálnak behálózni. Természetesen, figyelmen kívül hagytam, - bocsánat, biztosan összetévesztett valakivel, - és folytattam az Oltáriszentség imádást még buzgóbban, az Úrra bízva még azt a szerencsétlent is. Akik komolyabban érdekeltek, próbálják beszerezni a könyvecskét, készüljenek fel egy alapos, jó szentgyónásra,  és fel a fejjel, van szabadulás a bilincsekből, Jézus Krisztus hatalma előtt meghódolni kényszerül a Pokol minden fajzata, Luciferrel az élen.

A TÖKÉLETES MÁRIA-TISZTELET Momforti Szent Grignon Lajos, Pax Kiadó Esztergom

Csak rövid, tömör részleteket idézek a fönti üzenetek lényegének alátámasztása, megvilágítása céljából.

Maria Gratiarum Mediatrix

„Szűz Mária általános kegyelmi közvetítésének tana két igazságot foglal magába: 1. hogy Szűz Mária az összes kegyelmek megszerzésében közreműködött! 2.hogy a kegyelmek kiosztásában Isten minden kegyelmet Szűz Mária közbenjárására juttat az embereknek. Ez utóbbi egyértelmű azzal, hogy Isten Szűz Máriára bízta az összes kegyelmek kiosztását!

Ami Szűz Mária közbenjárását illeti, katolikus dogma, hogy a boldogságos Szűz értünk Istennél közbenjár, és ebben a minőségben mérhetetlenül felülmúlja az összes szenteket. (6. oldal)

Szűz Mária függésben Krisztustól és Istentől, Jézus Krisztus érdemére való tekintettel nyert különös kiváltság által a mi közvetítőnk és közbenjárónk szentséges Fiánál és Istennél. Ez a kiváltsága azonban Istenanyai hivatásában gyökerezik. (7. o.)

Amint Isten az egyéni üdvözülést is az ember szabad akaratának közreműködésétől teszi függővé, úgy az egész emberi nem megváltását sem akarta az ember szabad hozzájárulása nélkül eszközölni. Ebben a hozzájárulásban Szűz Mária helyettesítette és képviselte az egész emberi nemet. .. méltányos dolog, hogy Isten a Krisztus által szerzett kegyelmek kiosztását is Őrá bízza! (8. o.)

Szűz Mária még többet tett. Saját testéből és véréből szolgáltatta az áldozati bárányt a világ megváltására, Ő adta Krisztus emberi testét, ... Ő ápolta, gondozta, táplálta, nevelte fel a bárányt, hogy képes legyen feláldozni magát az emberek üdvösségéért. És mindezt áldozati szellemben, Krisztus áldozatának előrelátásával és Vele való egyesülésben tette! (9. o.)

Krisztus Jog szerint a mi közbenjárónk az Atyánál és az összes kegyelmek jog szerinti kiosztója, Szűz Mária pedig Tőle való függésben és Neki való alárendeltségben méltányosság és kegyelmi kiváltság szerint. Krisztus szoros értelemben vett áldozattal váltotta meg a világot. Szűz Mária lelki áldozatával kísérte Krisztus áldozatát! (10. o.)

Szűz Mária ezt az Ő kegyelemközvetítői szerepét már itt a földön kezdte gyakorolni. Szent János megszentelése az anyaméhbe csak előjátéka annak a nagy és hatalmas közvetítői szerepnek, mely Neki a Szentlélek eljövetelével jutott. Halála és menybemenetele (vétele) után pedig ez a közvetítés az Atyánál és Fiúnál még sokkal tündöklőbb fényben ragyog. (11. o.)

Szűz Mária szerepe Jézus Krisztus első eljövetelében

Mivel Isten a Szent Szűz megteremtése óta legnagyobb műveit Ő általa akarta megkezdeni és befejezni, azért feltételezhető,  hogy cselekvésmódját az egész örökkévalóságon át sem fogja megváltoztatni, mert Ő Isten és nem változik sem szándékaiban, sem cselekedeteiben.

Mivel a világ  méltatlan volt rá, mondja Szent Ágoston, hogy az Isten Fiát közvetlenül az Atya kezéből fogadja, azért az Atya Szűz Máriának adta Őt, hogy Szűz Mária által fogadja Őt a világ! (19. o.)

Szűz Mária különösen az utolsó idők nagy szentjeit fogja kiképezni!

... a legnagyobb szentek, a kegyelemben és erényekben leggazdagabb lelkek törekszenek majd  leginkább arra, hogy a Boldogságos Szűzhöz imádkozzanak, jelenlétében járjanak, hogy Őt, mint legtökéletesebb példaképet kövessék és hathatós segítségében részesüljenek. .. ez a világ vége felé lesz! Ezek a nagy szentek annyira felülmúlják szentségben a többi szent túlnyomó részét, mint ahogy a Libanon cédrusai túlnövik az alacsony bokrot.

Ezek a nagy, kegyelemmel és buzgósággal teli lelkek arra lesznek hivatva, hogy szembe helyezkedjenek Isten ellenségeivel, kik nagy haraggal támadnak majd minden oldalról. Ezek a szentek különös ájtatossággal viseltetnek majd a Boldogságos Szűz iránt, ki világosságával megvilágosítja, tejével táplálja, szellemével vezeti, karjával támogatja, oltalmával körülveszi őket. Úgyhogy egyik kezükkel harcolnak, a másikkal építenek. Az egyik kezükkel legyőzik, letaszítják és szétzúzzák az eretnekeket eretnekségükkel, a szakadárokat hamis egyházaikkal, (protestáns barátaink, szembesülni az Igazsággal  fájdalmas, de elkerülhetetlen), a bálványimádókat, a bűnösöket istentelenségeikkel együtt; a másik kezükkel pedig felépítik Salamon igazi templomát, Isten titokzatos városát.

Szavukkal és példájukkal mindenkit rábírnak majd az igazi Mária-tiszteletre. Ez sok ellenséget szerez ugyan nekik, de egyszersmind sok győzelmet és dicsőséget is. (31. o.)

Miért kell Szűz Máriának Jézus Krisztus utolsó (Második) eljövetelében előtérbe lépnie

Isten ezekben az utolsó századokban ki akarja nyilatkoztatni kezének remekművét, Máriát. (1830-tól napjainkig, a magán kinyilatkoztatások által). (33. o.)

Mivel Szűz Mária az út, melyen Jézus Krisztus először jött el hozzánk, második eljövetelénél is annak kell lennie, jóllehet más módon. (vagyis jelenései által). (34. o.)

A végső nagy harc, mely a Boldogságos Szűz és a Sátán között folyik le.

Főként az ördögnek ezekre az utolsó és borzalmas üldözéseire, melyek az Antikrisztus eljöveteléig napról-napra növekednek, vonatkozik az a híres jövendölés és Isten átka, mely a Paradicsomban a kígyót érte. Isten csak egyszer létesített ellenségeskedést, de ez aztán kibékülhetetlen, és az idők végéig fog tartani, sőt fokozódni! (tehát nincs helye a párbeszédnek, egyezkedésnek, alkudozásnak, toleranciának! Nem lehet szolgálni két Úrnak!)

Ez az ellenségeskedés Isten méltó Anyja és a Sátán között áll fönn, a Boldogságos Szűz gyermekei és szolgái, és Lucifer gyermekei és csatlósai között! A Sátán, ez a büszke szellem, végtelenül többet szenved, ha Istennek egy kicsiny, alázatos szolgáló leánya győzi le és bünteti. (35. o.)

Béliál fiai, a Sátán rabszolgái, a világ barátai (ezek egy és ugyanaz) mindig üldözték a Boldogságos Szűz hozzátartozóit és a jövőben még jobban fogják üldözni mint valaha!

De Szűz Máriának a gonoszlélek fölötti hatalma különösen az utolsó időkben tűnik ki, amikor a Sátán sarkai után leselkedik, azaz alázatos gyermekei és rabszolgái után, kiket Szűz Mária a Sátán elleni harcra felhasznál. Ezek a világ szemében kicsinyek és szegények lesznek ... eltaposottak és lenézettek. Ellenben gazdagok lesznek isteni kegyelemben, melyeket Szűz Mária bőségesen közöl velük!

Az utolsó idők apostolai

De kik lesznek Szűz Mária e szolgái, gyermekei és rabszolgái? Az Úr papjai lesznek, akik mint valami láng, mindenütt felgyújtják az isteni szeretet tüzét. Lévi gyermekei lesznek, kiket nagy szenvedések tüze megtisztított és Istennel bensőségesen egyesített, amiért szívükben hordják a szeretet aranyát, lelkükben az imádság tömjénjét, testükön az önmegtagadás mirháját.

A szegények és kicsinyek számára mindenütt Jézus Krisztus jó illata lesznek, a nagyoknak, gazdagoknak és büszkéknek ellenben a halál lehelete. Mennydörögnek a bűn  és a világ ellen, leverik a Sátánt és követőit, mindazokat pedig, akikhez a Magasságbeli küldötte, átszegezik Isten Igéjének kétélű fegyverével, életre vagy halálra.

Az utolsó időknek igazi apostolai lesznek, és a seregek Ura megadja nekik a szót, és az erőt, hogy csodákat művelhessenek és dicsőséges győzelmeket arassanak ellenségein. Arany és ezüst nélkül, (...) gond nélkül fognak élni a többi pap és egyházi személy között, és mégis megadatik nekik a galamb ezüstszárnya, hogy az Isten dicsősége és a lelkek üdve tiszta szándékával mindenhova eljussanak, ahova a Szentlélek szólítja őket. És ahol prédikálnak, ott nem hagynak majd vissza mást, mint a szeretet aranyát, mely a törvény (tízparancsolat) teljesítése!

Jézus Krisztusnak igazi tanítványai lesznek, mert a szegénység, alázatosság, világmegvetés és szeretet nyomdokain haladnak majd. Az Istenhez vezető keskeny utat, a tiszta igazság útját fogják tanítani, de az Evangélium és nem a világ elvei szerint, mégpedig kímélet nélkül, az emberekre való tekintet nélkül, (Bergoglió és elvbarátai, az egyházi szabadkőművesek,  messze állnak ettől) hogy valaki halandóra is hallgatnának, vagy valakitől is félnének, bármily hatalmas legyen is különben.

Szájukban lesz az Isten Igéjének kétélű fegyvere, vállukon a kereszt véres zászlaja, jobbjukban a feszület, balkezükben a rózsafüzér, szívükön Jézus és Mária neve, s egész valójukon Jézus Krisztus szerénységét és önmegtagadását viselik!

Ezek azok a nagy férfiak, kik eljövendők, de akiket Szűz Máriának a Magasságbelinek parancsára ki kell képeznie (üzenetei által – Kék könyv, Máriás Papi Mozgalom) és felfegyvereznie, hogy Isten országát terjeszthessék. Mikor és hogyan történik ez?”

Benne élünk, elkezdődött, már nem tudom tovább magamban elfojtani, tétlenül nézni, várni, hogy  papjaink felébredjenek „csipkerózsika” álmukból, és kilépjenek a rejtekből.

Égi Édesanyám, lábaid elé helyezem ezt a csokrot, Szeplőtelen Fogantatásod ünnepén, legkisebb gyermeked Imre. Áve Mária!

Olvass tovább: http://www.uzenetek.eu/news/a-gyoztes-en-leszek-/