Amerika cionista protestánsai

A protestáns fundamentalisták többsége hagyományosan Izrael lelkes híve, de az amerikai zsidóság soraiban kevés barátjuk van. Pedig szükség lenne a barátságukra, mert újabban az evangéliumi keresztények soraiban terjed az Izrael-ellenesség.

„Ha zsidók és evangéliumi keresztények együtt akarnak működni, akkor nincs vesztegetni való idejük” – írja Robert W. Nicholson baptista hebraista a (mozaikot és mózesit egyaránt jelentő) Mosaic magazinban.

Ki gondolta volna a messzi századok során, hogy egyszer majd akad sok tízmillió keresztény, aki szenvedélyesen kiáll a zsidóság mellett? – kérdi Nicholson, és megállapítja, hogy ez a lelkesedés nemhogy üdvözlésre nem talál az amerikai zsidóság körében, de viszolygást kelt, mivel – kivált liberális körökben – az evangéliumi keresztények primitív bugrisoknak számítanak. Külön is veszedelmesnek látszik az a vonásuk, hogy vallási alapon beleszólnak a politika dolgaiba, például ott látni őket az abortusz-ellenes tüntetők között, ellenzik a melegházasságot, és különben is a Republikánus Párt hívei. A hagyományőrző, vallásos zsidóságot ezek a vonások persze nem taszítanák, őbennük viszont a sok évszázados kölcsönös bizalmatlanság munkálkodik tovább, amire – mint Nicholson elismeri – a keresztes háborúktól a huszadik századig a keresztény világ bőven adott alapot.

Igen ám, de ha az evangéliumi keresztényeket nem a médiából ismert sztereotípiák alapján ítéljük meg, akkor egészen más kép bontakozik ki róluk. Például, hogy nagyon sokfélék, még kifejezetten vallási nézeteik alapján is. Egyes felmérések szerint az amerikai lakosság 41 százaléka, vagyis 130 millió ember sorolható ide, mások szerint viszont csak 20 millió, attól függően, hogyan határozzuk meg, kit nevezünk evangéliumi kereszténynek. Nicholson végül is azt tekinti közös jellemzőjüknek, hogy szó szerint isteni kinyilatkoztatásnak tartják a Szentírást, továbbá azt hirdetik, hogy a történelem során Isten akarata nyilvánul meg. A Szentírás szó szerinti olvasatából ered, hogy az evangéliumi keresztények kitüntetett szerepet tulajdonítanak a zsidó népnek, és elismerik jogát a szentföldi államra. Harry Truman egykori elnök maga is baptista lévén, ezen az alapon támogatta Izrael állam létrejöttét.

Ma világszerte a kétezer evangéliumi keresztény vezető 48 százaléka véli úgy, hogy Izrael állam létrejöttével a bibliai prófécia vált valóra. Amerikában ezt a nézetet az evangéliumi keresztények hatvan százaléka teszi magáévá. Még ennél is többen gondolják úgy, hogy Isten és a zsidó nép szövetsége a mai napig érvényben van. A tipikus evangéliumi keresztény, ha alkalom adódik rá, fontosnak tarja kimutatni, hogy mennyire más ember, mint azok a keresztények, akik a múltban üldözték a zsidóságot, és úgy gondolja, hogy aki Isten választott népét bántja, az meglakol ezért. Amerika sikereit részben éppen annak tulajdonítja, hogy méltányos volt a zsidósággal.

Csakhogy az evangéliumi mozgalomban erősödik az Izrael-ellenesség. A vezetők között csak 13 százalék pártolja Izraellel szemben a palesztinokat, de 49 százalék egyenlő mértékben érez együtt mindkét féllel. Ezt a változást Nicholson két tényezőre vezeti vissza. A Közel-Keleten arab tömegek csatlakoztak az evangéliumi gyülekezetekhez, és körükben erős az Izrael-elleneség. Betlehemi központtal tevékeny szervezetük működik, külön egyetemekkel és rendszeres nemzetközi konferenciákkal, amelyek Izrael-ellenes propagandát folytatnak. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a felekezetek egy részében, különösen a fiatalabb hívek között hódítanak a liberális nézetek: ezek szerint nem kell szó szerint venni a Szentírást, hanem úgy kell felfogni, hogy a korabeli zsidóság értelmezését tükrözi. Ha a liberális és a közel-keleti arab felfogás találkozik, akkor Izrael barátai kisebbségbe szorulhatnak az evangéliumi keresztények között. Ez persze elsősorban a keresztények ügye, de Nicholson szerint a zsidóság is sokat tehetne, csak meg kellene próbálnia támogatni az Izrael-barát keresztényeket. Például együttműködhetnének Izrael és a zsidó élet megismertetésében. Mert az evangéliumi keresztények az Ószövetségi szentírást betéve tudják, de Izrael történetéről és mai életéről annál kevesebbet, s már csak ezért is könnyen átállíthatók az Izrael-ellenes táborba.

(metazin)

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Amikor nincs bennetek alázat, a büszkeség el fogja árasztani a lelketeket, és vétkezni fogtok Ellenem

2013. október 31. csütörtök, 23:30

Drága szeretett leányom, oly sokan nem fognak hallgatni Hangomra, mert nem tudják, hogy Ki Vagyok. Sokan állítják, hogy ismernek Engem, de csupán hiányos emberi értelmezésük az, amely által meg vannak győződve arról, hogy megértik, Ki Vagyok Én és mit tettem azért, hogy megmentsem őket a mélységtől, amellyel Isten minden gyermeke szembesül, ha nem fognak kérni Engem, hogy bocsássak meg nekik.

A szabad akarat egy Ajándék Atyámtól. Azonban a szabad akarat meggátolhatja az embert azon igyekezetében, hogy keresse Isten Szeretetét. Mégis Atyám megadta gyermekeinek ezt az Ajándékot. Ő ilyen nagylelkű. Ő ennyire szereti gyermekeit. Ez az Ajándék megadta nekik azt a szabadságot, hogy bebarangolják a Földet, élvezzék gyümölcseit, és hogy megöleljék annak szépségét. De a Sátán által megkísértett ember visszaélt Atyám bizalmával. Ezután a Sátán rabszolgává tette őt és egyezséget kovácsolt vele, ahol a bűn továbbra is el fogja választani Istentől Isten gyermekeit.

Kereszthalálom Ajándéka azt jelentette, hogy Én megszakítottam ezt a természetellenes köteléket az ember és a Sátán között. Így tehát Kereszthalálomnak köszönhetően lehetővé tettem az ember számára, hogy a bűnbocsánat által keresse az üdvösséget. Ez azt jelenti, hogy az ember képes kiszabadulni a Sátán szorításából, de valójában csak azok nyerhetik el az üdvösséget, akik teljes alázatos szolgaságban követnek Engem. Amennyiben az Istennel való megbékélés (a gyónás) által nem valljátok be nyíltan Nekem gyengeségeteket, bűneiteket és a mások iránti gyűlöleteteket, nem lesztek tiszták. A lélek megtisztulása nélkül nem vagytok alkalmasak arra, hogy alázatosakká váljatok a Szememben. Amikor nincs bennetek alázat, a büszkeség el fogja árasztani a lelketeket, és vétkezni fogtok Ellenem. Amikor vétkeztek Ellenem, akkor ezt számos módon teszitek.

Elsőként a bujaságotokat, a kapzsiságotokat és a büszkeségeteket fogjátok táplálni. Aztán úgy fogtok viselkedni, mintha értelmesebbek, okosabbak és jobbak lennétek másoknál. Majd pedig ítélkezni fogtok mások fölött. Aztán a következő szakaszba léptek. Gúnyolni fogjátok azokat, akik valódi egységben vannak Velem, kijelentvén nekik, hogy ők nem tökéletesek. Aztán rágalmat fogtok kelteni mindazok ellen, akik hűek maradnak Hozzám. Mégis arról fogjátok meggyőzni magatokat, hogy el vagytok telve a Szentlélekkel. De nem a Szentlélek lesz az, aki megihlet benneteket. Ehelyett a gonosz szelleme lesz az, aki megszállja majd a lelketeket, és ti azt fogjátok hinni, hogy Égi vezetésben van részetek.

Amikor azt mondjátok, hogy Engem képviseltek és előnyösebb helyzetben vagytok, mint mások, hogy Királyságom részesei legyetek, és aztán meghazudtoltok Engem, akkor mások imáira van szükségetek. Ebben a stádiumban félúton vagytok a Pokol mélysége felé, és a beavatkozásom nélkül elvesznétek.

Fogadjátok el Üzenetemet. Szorítsátok azt közel a szívetekhez, és ezt kérdezzétek: „Te vagy az Én Jézusom? Nekem valóban szükségem van a Te segítségedre?” – és Én válaszolni fogok nektek.

Jézusotok

Várjuk az Úr érkezését

Idén december 1-jén veszi kezdetét az advent, amely a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapot felölelő időszaka. A Jézus születésének ünnepére való várakozást a böjt, a bűnbánat és a tettekben megnyilvánuló jócselekedetek mellett a kifejezetten csak erre az időre jellemző katolikus szertartások és szokások is segítik.
Az adventi készület hagyománya a 4. századból ered, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések előtt háromhetes előkészületi időt tartottak. A következő században ez a várakozás átalakult: már a karácsonyra, Krisztus megszületésének ünnepére készültek lelkileg a keresztények az ünnepet megelőző hat héten keresztül, ebből rövidült le a négy vasárnapot átívelő adventi időszak.
A három lila és egy rózsaszín gyertyával feldíszített adventi koszorú hagyománya a közös karácsonyvárást segíti, egyre inkább nemcsak a templomban, hanem a családokban és más közösségekben is. A gyertyák színei szimbolikus jelentőséggel is bírnak: a lila a bűnbánatra, a rózsaszín az örömre utal.
A legjellegzetesebb adventi liturgia a napfelkelte előtt tartott hajnali „angyali mise”, a roráté – ez a Szűzanyával való várakozás népi megnyilvánulása. Az adventi időszakban a templomi oltárokat nem díszítik virággal, az orgona csak az énekek kíséretére szorítkozik, a miséző pap violaszínű miseruhát ölt.
Az advent egyik kedvelt szokása még a keresztény családok közös Szent Család-járása. Ennek során egy kisebb közösség tagjai vagy több család gyűlnek össze hétről hétre más-más otthonban a Szűz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázoló kép előtt, hogy együtt imádkozzanak. A régen inkább vidéken elterjedt hagyományt egyre több városi plébánia honosítja meg, ezzel is a közösségteremtést támogatva.
Az adventi előkészület során a keresztények nemcsak Krisztus gyermekként való eljövetelének ünnepét várják. Jézus emellett még három másik formában is eljön az emberek közé: akkor, amikor a szívbe száll és az embert megérinti; akkor, amikor a halála óráján találkozik az emberrel; s akkor, amikor eljön az utolsó ítéletre.

Halloween

Világunkban teljesen elfogadott normának számít bizonyos ősi, pogány eredetű (értsd nem biblikus, Isten által nem jóváhagyott) ünnepek megtartása, és inkább az számít kirívóan szokatlannak az emberek szemében, ha valaki nem kíván részt venni ezekben. A legtöbb ilyen korai pogány ünnepnek aztán a katolikus egyház közreműködése által lett egy "keresztényesített" változata is. A legismertebb és messze legnépszerűbb ilyen őspogány ünnep a Szaturnáliából keresztényesített Karácsony ünnepe, aminek semmilyen formában nincs köze Jézus Krisztus születéséhez. Hasonlóképpen a kelta eredetű, de ma már világszerte népszerű Samhain/Halloween szintén egy ilyen, némileg modernizált, de ősi pogány kultuszokhoz kötődő ünnep, aminek nem mellékesen szintén van egy keresztény változata, mégpedig a "Mindenszentek ünnepe". Ebben az írásban a manapság már Magyarországon is egyre elfogadottabbá váló Halloween-hez kötődő tradíciók eredetét és jelentőségét vesszük elemzés alá, szokásunkhoz híven, a bibliai kereszténység szemszögéből. 

---

 

Church of God

Email: p.poli@mailcity.com

 Copyright © 2013, Póli Pál - Isten Egyházának Gyülekezetei

Minden jog fenntartva. A honlapon található kiadványok szabadon másolhatóak és terjeszthetőek, amennyiben a teljes szöveg, változtatás vagy törlés nélkül kerül másolásra illetve terjesztésre. A kiadó nevét, címét és a kiadási jogot fel kell tüntetni. Ár nem számítható fel érte. Kritikai hozzászólásokhoz és elemzésekhez felhasználhatók rövid kivonatok vagy idézetek a kiadási jog megsértése nélkül.

Weboldal: http://www.churchofgod.hu

---

Előszó - Azt ünnepled, akit éltetsz

A Biblia Istene gyűlöli a pogány ünnepeket és szigorúan eltiltja a híveitől azok megtartását, az azokban való részvételt. Ennek nyomós oka van: ugyanis annak a hatalmát fogadjuk el, azt éltetjük, akinek az ünnepeit megüljük. Vagy Istent az általa meghatározott módon és ünnepeken keresztül, vagy pedig Sátánt az ő általa létrehozott pogány gyakorlatok és kultusznapok megtartásával. Amíg a Bibliában felvázolt és Isten által megadott ünnepek az emberiségnek a bűnből és halálból az örök és tökéletes életre való megmentésének tervét tükrözik, addig a pogány ünnepek a lázadó Sátán halált hozó vágyait és terveit jelenítik meg. Sátán és a démonok ünnepei a szó szoros értelemben a halál kultuszának ünnepei:

Példabeszédek 8:36 “De aki vétkezik ellenem az saját lelkének árt, az engem gyűlölők a halált szeretik.”

A Sátán dicsőíti a halált, mert ő a halál ura (Héb. 2:14), így érthető, hogy ünnepelteti is azt az áldozataival!

Az ünnepek - a fentebbiekben vázoltak mellett - egyben jelként, pecsétként szolgálnak, vagyis beazonosítják és összekapcsolják az imádót imádatának tárgyával. Isten ünnepeinek egy határozott célja az, hogy pecsétként szolgáljanak:

2Mózes 13:9 Olyan legyen ez számodra [az Isten ünnepeinek megtartása], mint egy jel a tenyereden, vagy mint egy emlékeztető jegy a homlokodon, hogy az Úr törvénye mindig ajkadon legyen. (v.ö. 5Móz. 6:8)

Csak két út van: Az egyik az Istené, a másik a Sátáné. Ha valaki nem Istent követi, az értelemszerűen Sátán követője, aki - az igazakat kivéve - elhiteti az egész világot (Jel. 12:9). Ez okból maradtak gyakorlatban az ősi pogány kultusznapok évezredeken át szinte érintetlenül! A pogány ünnepek által e világ gonosz szellemi vezetőjének (2Kor. 4:4; Eféz.2:2), Sátánnak a bélyegeit viselik mindazok, akik megtartják azokat. Még akkor is, ha csupán ősi, kulturális vagy nemzeti hagyományokra hivatkozva teszik ezt. Tudva, vagy tudatlanul, elkötelezett meggyőződésből, vagy a hagyományok vak foglyaiként, a Sátán fennhatósága alatt lévő tisztátalan szellemek (a démonok bálványai, istenei és azok ünnepei) által a Sátánt éltetik. Isten ettől megóvja, távol tartja a Maga híveit:

Jeremiás 10:2 2. Ezt mondja az Úr: A pogányok szokásait el ne tanuljátok, és ne féljetek az égi jelektől, mert csak a pogány nemzetek félnek tőlük.

1Korintus 10:20-22 20. Amit a pogányok áldoznak, azt démonoknak és nem Istennek áldozzák. Igazán nem óhajtom, hogy közösségre lépjetek a gonosz szellemekkel. 21. Ti nem ihatjátok az Úr kelyhét is, meg a démonok kelyhét is. Nem részesedhettek az Úr asztaláról, meg a gonosz szellemek asztaláról. 22. Vagy ingerelni akarjuk az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála? (lásd még Eféz. 5:11)

1Korintus 12:2 2. Tudjátok, hogy pogányok voltatok, vitetvén, mint vitettetek a néma bálványokhoz.

Sátán gyűlöli az emberiséget és "embergyilkos volt a kezdettől fogva" (Jn. 8:44). Ennek megfelelően az általa megalkotott kultusznapok vagy önmaga istenesítését, vagy pedig az emberiség feláldozását, elpusztítását szimbolizálják. Akik neki áldoznak, közösségre lépnek vele! Akinek engedelmeskedünk, szolgálunk, az az Istenünk.

Az Ellenség persze - az Istentől ajándékként kapott bölcsességét használva - olyan külsőségekkel, gyakran érzelmekre ható tartalmakkal töltötte meg az ünnepeit, amelyekkel az emberek könnyen azonosulnak, így az ünnepek megragadják őket, és olyan odaadással tartják meg azokat nemzedékeken keresztül, hogy az adott kultúra szerves részévé válnak. Gondoljunk csak bele a karácsonyhoz kötődő tradíciók megkapó erejébe. Pedig ezek a napok egykor, az ősi múltban, emberáldozati napok voltak és Isten óvva intette fizikai népét, Izraelt attól, hogy ilyenekben részt vegyenek:

5Mózes 18:9-12  9. Ha bemégy arra a földre, amelyet Istened, az ÚR ad neked, ne tanuld el azokat az utálatos dolgokat, amelyeket azok a népek művelnek. 10. Ne legyen köztetek olyan, aki a fiát vagy leányát áldozatul elégeti, ne legyen varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igéző!  11. Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó.  12. Mert utálatos az ÚR előtt mindaz, aki ilyet cselekszik. Ezek miatt az utálatos dolgok miatt űzi ki előled ezeket is Istened, az ÚR.

Az ősi pogány emberáldozat, a gyermekek tűzben való kegyetlen feláldozása annyira elterjedt gyakorlat volt, hogy ennek elkerülésére Isten külön felhívta népének figyelmét. Ezek a pogány napok a beavatottak számára a mai napig nem vesztették el eredeti jelentéseiket, így tulajdonképpen ma is emberáldozati napok, csak éppen más formában (finomítva) nyilvánulnak meg. Ennyi előzetes után térjünk is rá a Halloween ünnep eredetére, ami konkrétan egy ilyen ősi, emberáldozatokat követelő ünnephez vezethető vissza!

A Halloween története

Mi jut eszünkbe a Halloween hallatára? Nos, nekünk, magyaroknak elsősorban a hollywoodi filmekből is jól ismert jelenetek: a félelmetes maskarákat viselő, házról-házra bekopogó, édességet követelő gyerekek, csontvázakkal, kivájt tökből készült rémisztő fejekkel, szellemekkel, gnómokkal és mindenféle borzalommal feldíszített házak és kertek. Mindez talán elmenne a móka, a morbid szórakozás szintjén, ha nem lenne a halál és erőszak "élesben" is jelen ezen az éjszakán. Mert az ünnep velejárójának mondhatjuk az olyan tragikus eseteket, hogy ilyenkor gyermekek tűnnek el, majd aztán holttestüket később valami erdőszélen megtalálják. (Ez az Egyesült Államokban gyakori „mellékterméke” ennek az ünnepnek.) Ezt az estét a „poénból” elkövetett garázdaságok és a céltalan vandalizmus kíséri. Az ilyen események arról árulkodnak, hogy Halloween bizony messze több, mint egy ártatlan, szórakoztató vidám ünnep.

Az angol Halloween megnevezés korábbi formája a középkori „all Hallow’s eve" volt, az eredeti ó-angolban pedig „Eallra Hālgena ǣfen”. Jelentése: „minden szentek estéje”. Magyarországon inkább a „Mindenszentek ünnepe”-ként ismert ez, a katolicizmus részévé tett, ünnepnap. A Halloween és a Mindenszentek ünnepe tehát ugyanazt jelentik. Hogy miért tartják a Halloween-t olyan furcsa szokásokkal kísérve, ami szokatlan egy átlag katolikus számára? Azért, mert a Halloween-hez kötődő szokások, hagyományok az ünnep eredeti pogány formájának a hagyományaiban gyökereznek, amelyeken a katolikus egyház, nyilvánvaló okoknál fogva, módosított némileg.

A ma Halloween-ként és Mindenszentek-ként megtartott ünnep elődje a Samhain volt, ami jóval megelőzi a kereszténységet, hiszen több mint 2000 évvel ezelőtt vált hagyománnyá a Brit szigeteken és a nyugat-európai kelta druidák között. A druidáknak évente két különleges áldozati ünnepnapjuk volt, a Beltane, amit Május 1. napján tartottak meg, s ami egyebek mellett a nyár születését szimbolizálta; és a Samhain október 31-én, ami pedig a nyár halálát jelentette. Mindkét alkalmat a „bone fires”, azaz, máglyák meggyújtása kísérte. Tudnunk kell azt, hogy mindkét ünnep gyökere ahhoz a pogány Baál-imádathoz és az azzal kapcsolatos emberáldozati napokhoz nyúlik vissza, amitől a Biblia Istene szigorúan eltiltotta a népét. A Samhain jelentése „nyárvég”, amit október 31-én és november 1-én tartottak meg ünnepként. Ekkorra már véget ért a kései aratási idény, a terméseket betárolták, a levelek lehullottak, a napok pedig hidegre fordultak és korán sötétedett. Az állatokat bekarámolták, és mindenki készült a fagyos téli napokra. Ugyanakkor a druidák hite szerint október 31-e estéjén elmosódik a határ a holtak és az élők világa között. A halottak szellemei visszatérnek, a tündérek és egyéb szellemi lények beléphetnek a fizikai világban élők birodalmába, hogy megszállják és zaklassák az embereket. Ezen az éjjelen a kelták részben azért öltöztek be különböző ijesztő szellemeket és démonokat utánzó maskarákba, hogy a gonosz lelkek a magukénak nézzék és békén hagyják őket. Ezt önmagában még be is lehetne tudni úgy, mint egy babonákkal átitatott pogány hiedelmet, ám ennél messze többről van szó. Ugyanis a druidák, vallási meggyőződésből fakadóan, elképesztően kegyetlen áldozatokat végeztek ezen az éjszakán. Ezen az estén aratott a halál, mert ez egy rituális áldozati nap volt, amikor a különböző állatok mellett embereket is feláldoztak, gyakran elevenen égetve meg azokat! És pontosan ez a velejéig sátáni spirituális elem az, ami igazán meghatározza ennek az ünnepnek a tartalmát és arculatát:

"Amikor október 31-én beesteledett, a druida klánok felöltötték fehér csuklyás kámzsájukat, s kezeikben sarlókat, valamint a kelta keresztet tartva megkezdték fáklyás felvonulásukat. A felvonulás kezdetekor megöltek egy rabszolgát, majd a holttest bal bokájára kötelet kötve vonszolták azt maguk után. A druidák addig mentek, amíg egy házhoz, vagy faluhoz értek, s ekkor a ‘trick or treat’-nek megfelelő követelésüket kezdték kiáltozni. Mindig egy rabszolgalányt, vagy egyéb női személyt követeltek maguknak. Amennyiben a lakosok nem adtak ki egyetlen leányt sem, úgy a druidák a halott rabszolga vérével nagy hexagramokat, vagyis hatágú csillagokat festettek a falu házainak ajtóira és falaira. Ezután a megidézték „az éj szarvakat viselő vadászát”, hogy valakit rémítsen halálra abból a házból, vagy faluból az éjszaka folyamán. Amennyiben a ház, vagy falu lakosai megadták a „treat”-et, a druidák egy emberarc formájára kivájt tököt helyeztek a ház, vagy kapu elé. A kivájt tökbe egy emberi faggyúból készült gyertyát gyújtottak, hogy az tartsa távol a gonosz szellemeket. Így a „Jack O’ Lantern” a Sátánnal való együttműködést szimbolizálja. (David J. Meyer: "Halloween and the Forces of Darkness")

Talán sokak számára szinte hihetetlen, de ehhez a kíméletlen rítushoz vezethető vissza a népszerű „trick or treat” hagyománya. A házról-házra járó druidák, amennyiben nem kaptak feláldozandó embert, "hexelték" a házat, illetve halált hozó átkot szórtak a ház lakosaira. „A [falra festett] hexagram magához vonzotta a démoni seregeket, akik aztán megszállták a házat azzal a céllal, hogy annak lakóit vagy az őrületbe kergessék, vagy halálra rémítsék.” ("America’s Occult Holidays", 20. o.).

Ha pedig a ház ura kiadta a háztartásának valamely tagját, akkor kapott egy kivilágított tökből készült fejet, annak jeléül, hogy együttműködött és ezáltal (sátáni) oltalom alá került. Ez a halál angyalától megóvó Peszah bárány ajtófélfára kent vérének a szánalmas, morbid és cinikus sátáni utánzata. (Az Ellenség módszeresen használja az Isten által megadott igazságokat eltorzított változatban, hogy az ember spirituális felét könnyebben a hálójába kerítse.) A druidák ezen emberáldozati rítusa elevenedik fel akkor, amikor a szülők engedik gyermekeiket, hogy vidáman, csapatokba állva bejárják a környék házait „trick or treat”-elni. A cukorkák helyettesítik az emberáldozatokat, de ugyanazt a célt szolgálják: behódolni a halál urának. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy úgy a szülők, mint gyermekeik, ha szimbolikusan is, de Sátánt, a halál urát (Héb. 2:14), és a halál kultuszát éltetik! És ismételt figyelmeztetésként: ezen a napon a sátáni titkokba mélyebben beavatottak továbbra is véghezvisznek valós emberáldozatokat. 

Tudni kell, hogy a druidák az egykori Baál-imádat utódlói voltak és innen erednek az emberáldozati rítusaik is. Ezt a kapcsolatot egy alábbi fejezetben még boncolgatni fogjuk.

A druidák szokásait még Julius Cézár is megemlítette az i.e. I. század közepe táján. Amikor Julius Cézár egy rövid időt a Brit szigeteken töltött, megdöbbenve látta, hogy ott a színtiszta Káld misztériumvallást gyakorolják.

"A Gall [kelta] nemzetek rendkívül babonásak ... Vagy embereket áldoznak az isteneiknek, vagy pedig ígéretet tesznek önmaguk feláldozására. A szertartásaik levezetői a Druidák, akik azt tartják, hogy a halhatatlan isteneket csak azzal lehet kielégíteni, és az emberi életet megváltani, ha emberáldozatokat adnak nekik, és nemzeti szokásuk az, hogy ezeket meghatározott rítusok alkalmával [ünnepeken] végzik el."

Feleleveníti, hogy az emberáldozatokat [ekkoriban] úgy végeztek el, hogy vékony gallyakból egy emberformát fontak (angolul wicker man) és miután áldozatukat abba behelyezték, felgyújtották azt (Julius Cézár, Commentarii De bello Gallico  VI.13–18.)

A Samhain katolikus ünnepnappá válik

A modern Halloween kellékei és tradíciói tehát ezeket az ősi időket tükrözik, és mindez érthetőbbé teszi azt, hogy a Halloween-t miért is ünneplik meg oly módon, ahogy azt gyakorlói teszik. De hogyan válhatott egy ennyire nyilvánvalóan okkult töltetű ünnep keresztény ünnepnappá? Azoknak a nem kelta-angolszász területeken élő katolikus embereknek, akik először találkoznak a Halloween-nel kapcsolatos szokásokkal és elrémüldözgetnek rajta, fel kellene fogniuk, hogy maguk is ezt az ünnepet ülik meg Mindenszentek estéjén. Még ha némileg finomított kivitelben is: 

Ahelyett, hogy a [katolikus] egyház kioltotta volna az ősi hagyományok gyakorlatait, az egyházfők létrehozták azok keresztény változatait: a középkortól kezdve a Mindenszentek ünnepe, illetve a Halottak napja felváltották az olyan ősi kelta ünnepeket, amelyekkel a halált ünnepelték. - Bannatyne, Lesley Pratt, Halloween: An American Holiday, an American History, Facts on File, Inc., New York, 1990, 10. o.

Más szóval, a pogány hagyományok különböző elemeinek mesterséges módon álkeresztény töltetet adtak. Habár a kivájt töklámpást felváltotta a mécses, de lényegében mindkettő ugyanazt szimbolizálja. A világi kereszténység által ünnepelt Mindenszentek napja tehát a Samhain némileg finomított változata, amit eredetileg a katolikus vallást felvevő kelta tömegek pogány igényeinek kielégítésére tettek egyházi ünneppé. A katolicizmusban az ünnep állítólagos célja az elhunyt keresztény „szentekről” való megemlékezés. Ennek a megünneplését gyakorolják a katolikusok, az anglikánok, valamint a protestáns felekezetek némelyike is. A bibliai kereszténység álláspontja szerint minden egyes hívő ember szent, azaz Isten által elválasztott egyén. A szentek nem a keresztények egy külön kategóriáját képzik, hanem a szentek maguk a keresztények!

Ha felfogjuk a Halloween démoni eredetét, akkor igen nehéz megérteni azt, hogy miért tette magáévá oly sok jóravaló keresztény ember ezt az ünnepet a Mindenszentek ünnepének formájában. Senkinek ne legyen kételye afelől, hogy ez a druidák Samhain-jának megünneplése:

A Mindenszentek ünnepe nem más, mint a novembert elhozó éjszakának, a pogány Samhain-nak a folytatása - Bonwieck, James, Irish Druids and Old Irish Religions, Dorset Press, 1984, 87. o. 

Számos hagyományos hittétel és szokás asszociálható a Samhain-nal … ennek gyakorlata folytatódott október 31-én azzal, amit a Mindenszentek ünnepeként ismerünk. A Hallow Even-ből kaptuk a Halloween megnevezést. – Halloween, and Other Festivals of Death and Life, The University of Tennessee Press, Knoxbille, TN 1994, 16. o.

Kevés olyan ünnep létezik, ami furcsább és paradoxabb történetet mondhat magáénak, mint a Halloween. A meghatározás szerint ez egy római katolikusok által gyakorolt virrasztóünnep, a Mindenszentek ünnepe … [ugyanakkor] Halloween egyértelműen a druida papok által végzett rítusokhoz köthető … - Douglas, George William The American Book of Days, The H.W. Wilson Co., New York, 1948, 741. o.

A szó szoros értelmében több száz további ilyen idézettel szolgálhatnánk, de maradjunk meg e néhánynál és lépjünk tovább. Vizsgáljuk meg inkább azt, hogy milyen körülmények között lett keresztényesítve a Samhain? Nos, I. Gergely pápa i.sz. 601-ben idejét látta annak, hogy szélesebb területekre terjessze ki a katolikus egyház hatáskörét. Ennek megfelelően az i.sz. 7. században a katolikus hittérítők elárasztották a Brit szigeteket és Írországot, hogy további tömegeket nyerjenek meg a katolicizmusnak. Ezeken a területeken ezidáig nagyrészt a druidizmust, kisebb részt pedig az igaz bibliai kereszténységet gyakorolták. A célkeresztben elsősorban a hatalmas kelta népesség állt, az igazi nagy akadályt csupán a mélyen gyökerező babonás hiedelmük jelentette. I. Gergely pápa volt annyira dörzsölt, hogy ne próbálja kitörölni a keltákból azt, amihez oly szorosan kötődtek. Ennek megfelelően utasította fő angliai misszionáriusát, Millitust, lényegében meghagyva neki, hogy ne állítsa le az ilyen ősi pogány ünnepek megtartását, hanem inkább alakítsa azokat az egyházi szertartásokhoz, méghozzá az indítékok pogányról keresztényire való megváltoztatásával. Utasította őt arra is, hogy a pogány kelták templomait hagyják meg, csak helyezzenek azokba keresztény oltárokat, így nyerve meg őket a „hitnek”.

"És mivel szokásuk az, hogy [ünnepeiken] számos ökröt feláldoznak a démonoknak, azok helyébe legyenek más ünnepélyek téve, amivel felváltjuk [az eredetit], mint egy nap azoknak a szent mártíroknak dedikálva, akiknek a földi maradványai ott [azokban a templomokban] vannak elhelyezve. Az ilyen alkalmakon aztán az egykori pogány templomból keresztény szentéllyé alakult épület köré gyűlve faágakból hajlékot készíthetnek maguknak és tartsák meg az ünnepélyt nagy vigadalommal. … Ha az embereket hagyjuk, hogy élvezzék a világi örömöket, készebbé válnak arra, hogy kívánják a szellem örömeit is."

(I. Gergely pápa tanulságos Millitos-hoz írt teljes levelének angol nyelvű változata az alábbi webcímen elérhető: http://seab.envmed.rochester.edu/quotations/bede-31208.pdf )

Ez remek példája annak a bevetté vált katolikus stratégiának, miszerint ha meghagyják a pogányok szokásait, hiedelmeit és gyakorlatait némileg keresztényesített formában, akkor megnyerik őket az egyház számára. A különböző pogány kultúrák sajátos ünnepeit hagyták az adott terület hívőinek megtartani, a szélesebb körben gyakorolt ünnepeket pedig a későbbiek folyamán az egyetemes katolicizmus részévé tették. A Halloween-nek ez az utóbbi, méltányosabb sors jutott, amikor i.sz. 835-ben IV. Gergely pápa elrendelte, a Halloween/Mindenszentek ünnepének hivatalos katolikus ünnepé való tételét.

Enélkül a fordulat nélkül a Samhain minden bizonnyal megmaradt volna a kelták bizonyos elemei által gyakorolt helyi, sajátos tradíciónak. A babiloni misztériumokat öröklő, és azokat tovább éltető katolikus felekezetnek köszönhetően azonban az emberiség jelentős hányada által elfogadott ünneppé vált. Sátánnak gondja van arra, hogy megőrizzék hagyományait (ha rak is valami külső látszatot, fátylat a mélyebb tartalom leplezésére). Az némileg érthető, hogy a Sátán uralma és megtévesztése alá rekesztett pogányok urukat éltetik ünnepeik által. Az is érthető, hogy Sátán sikeresen visszaterelte a kereszténység nagy részét a maga ideáihoz. Egy dolog azonban érthetetlen és elfogadhatatlan, mégpedig az, ha Isten igaz népe közül bárki is visszatér ehhez az okádáshoz (2Pét. 2:22; Gal.4:9) azáltal, hogy valami módon részt vesz a Halloween megünneplésében. Emlékezzünk Illés próféta szavaira:

1Királyok 18:22 „Meddig akartok még kétfelé sántikálni? Ha az Úr az Isten, akkor őt kövessétek; ha meg Baal, akkor kövessétek azt!”

A Halloween babiloni eredete és a Baál imádathoz való kapcsolata

... A befejező rész elkészítése folyamatban ...

Rúgjuk fel a szabályokat, öltöztessünk mindent a humanitás köntösébe. Egy a fontos, hogy népszerűvé

Egy újabb igaz történet Ferenc Pápáról: Kora reggel, amikor elhagyta a lakosztályát a Szent Márta Házban és kiment a folyosóra, a pápa egy svájci gárdistát látott a bejárati ajtónál vigyázz-állásban.

Megkérdezte tőle: "És te mit csinálsz itt? Egész éjjel ébren voltál?
"Igen" - válaszolta az őr tisztelettel.
"Állandóan?"
"Az egyik kollégám felváltott egy rövid időre."
"És nem vagy fáradt?"
"Ez a kötelességem, az Ön biztonsága érdekében."

A pápa kedvesen ránézett. Visszament a lakásába, és néhány perc múlva visszatért egy székkel a kezében: "Legalább ülj le."

A svájci gárdista döbbenten válaszolt: "Bocsásson meg, de nem tehetem! A szabályok nem teszik lehetővé. "
"A szabályok?"
"A kapitány..."
"Valóban?

Nos, én vagyok a pápa, és arra kérlek, hogy ülj le. A svájci gárdista egy percig vívódott a szabályok és a pápa között, végül is (az alabárdjával a kezében) a széket választotta.

Utána pedig megette a lekváros kenyeret is, amit személyesen a pápa hozott neki reggelire, mondván: "Jó étvágyat, testvér."

Fordítás megtekintése

Évforduló és felhívás

Kedves Testvérek!

Három éve okt. 30-31-én járt Vassula Budapesten és Szegeden. Az évforduló alkalmából a youtube-ra is felkerültek a budapesti és a szegedi találkozókról készült felvételek, amelyeket szeretettel ajánljuk figyelmetekbe (a linkre kattintva megtekinthetők). Érdemes újra megnézni annak is, aki ott volt, mert mindig van benne valami „új” tanítás. A linkek továbbíthatók is olyanoknak, akik nem tudtak ott lenni, de érdekelheti őket.

A talákozókon Vassula mindig buzdítja a megjelenteket, hogy aki erre kap meghívást, az csatlakozzon valamelyik imacsoporthoz, illetve tolmácsolja Jézus kérését, hogy adjuk tovább az üzeneteket, hogy mások is épülhessenek belőle. Úgy érezzük, hogy az imacsoportok gyarapodása és az IÉI üzenet terjedése is mintha idén megtorpant volna, ezért szeretnénk egy kilencedet kezdeményezni október 4-étől (hétfő) Jézus Szent Szívéhez arra a szándékra, hogy az Úr újra ébressze fel bennünk az evangelizációs lelkesedést, az imában való kitartást, és mutassa meg, hogy mikor, hova és kikhez vigyük el az Ő Szeretethimnuszát. Kérünk, minél többen csatlakozzatok ehhez a kezdeményezéshez.

Szeretettel Krisztusban: IÉI evangelizáció

Lysa TerKeurst: Értek a manipuláláshoz

„Maga az Úr vezérel szüntelen, s még a kietlen helyeken is felüdít. Erővel tölti el tagjaidat, olyan leszel, mint az öntözött kert, és mint a vízforrás, amelynek vize nem apad el soha.” Iz 58,11

Attól még, hogy valami nagyszerű dolog megtörténik, nem biztos, hogy Istentől való. Onnan tudom, mert én is értek a manipuláláshoz, és elő tudom idézni, hogy nagyszerű dolgok történjenek.

Őszintén, viszolygok ettől a szótól. Manipulálás. Olyan érzésem van tőle, mintha a szívem lágy, sima részei közé valami durva, szemcsés anyag férkőzne be.

Pedig ott van. Ismerem. Mert használni is szoktam néha. Igen, manipulálok.

Tudom, hogyan adhatok el egy ötletet.

Tudom, hogyan tudok még többet kihozni valakiből.

Mindig tudom, hogyan érhetem el, hogy a tervemet csodálatos stratégiának lássák.

Nem arról van szó, hogy mindez alapvetően rossz lenne. Ezeket a tulajdonságokat Isten nagyon jól fel tudja használni.

De mi van , ha a képességeimet Isten tervétől függetlenül gyakorlom? Ha félretolom Isten időzítését, iránymutatását, tervét, hogy megtanít valamire a folyamat során?

Úgy gondolom, azért hagyja, hogy néha eltérjünk az Ő jobb terveitől, hogy megtapasztalhassuk fejjel-a-falnak módszerünk következményeit. 

Ó, drágáim, mennyit tudnék mesélni! Fejest ugrottam valamibe, amiről azt hittem, akarom, s rengeteg feszültség, félelem, szorongás és mérhetetlen lelkiismeret-furdalás lett a vége.

Hasznos és jó, ha el tudunk adni egy ötletet. De nem jó, ha ezt Isten akaratán kívül tesszük.

Hasznos és jó, ha erejét megfeszítve teljesít valaki. De nem jó, hogyha ezt csak saját érdekemben várom el tőle ahelyett, hogy mások szolgálatára tenné.

Hasznos és jó, ha tudunk tervezni, ha van stratégiánk. De nem jó, ha az a terv az én vágyaim kielégítésére készül, és nem Isten vágyait követi.

Próbálom megtanulni, hogy nem nyomuljak annyira. Hogy ne rohanjak úgy. Hogy személyes vágyaim tudjanak Istenre várni.

Nemrég alkalmam adódott valami nagyon jelentős dolgot elvállalni. Tudtam, hogyan nyerhetem meg a pályázatot.

Tudtam, milyen szavakat kell használnom, hogy ötletemet eladjam. Tudtam, hogyan emeljem a hangomat, hogy hatásos legyen a szereplésem. Tudtam, milyen stratégiával érhetek célt, és megvolt a tervem a sikerre.

Egy dolgot nem tudtam: Isten akarata-e ez, vagy csak az én vágyam.

Ha biztosan tudnám, hogy Isten tervéhez tartozik, akkor erőfeszítésem nem lenne manipulálás, csak ügyesség. De nem tudtam.

Akkor pedig minden nyomulásom, ügyeskedésem manipuláció. Így hát abbahagytam, leálltam, félrehúzódtam.

És vártam.

Azután kételkedni kezdtem. Rossz volt látni, hogy a kedvező alkalom elszáll. De tudtam, hogy most kell előtérbe kerülnie Istenbe vetett bizalmamnak. Ez is egy olyan alkalom, amikor mélyülhet a hitem. Az Iz 5 8,11 igazságába kapaszkodtam: „Maga az Úr vezérel szüntelen, s még a kietlen helyeken is felüdít. Erővel tölti el tagjaidat, olyan leszel, mint az öntözött kert, és mint a vízforrás, amelynek vize nem apad el soha.”

Megnyugszom annak biztonságában, hogy ha valaminek meg kell történnie, akkor az nem rajtam áll. Istentől függ. 

Nem azt jelenti, hogy hátradőlök, és várom a sült galambot. Keresek tovább. De amim van, azt manipulálás nélkül ajánlom fel. És aztán várom, hogy Isten is ajánlja fel, amit csak ő adhat. 

Akkor tehát, ha bekövetkezik valami az én összevissza erőfeszítéseim nélkül, tudni fogom, hogy igen, ez az Isten szerinti legjobb dolog, ami történhet.

Ha pedig nem következik be, akkor megköszönöm Istennek, hogy megvédett önmagamtól.

Uram, hálás vagyok örökké tartó szeretetedért, életemről alkotott tervedért. Segíts elfogadnom, magamhoz ölelnem az igazságot, hogy a Te terveid jobbak az enyémnél. Tedd szívemet alázatossá olyankor, amikor kézbe akarom venni a dolgokat – hogy teljességgel Téged szolgálhassalak. Jézus nevében, Ámen.

Lysa TerKeurst: I Know How to Manipulate

Encouragement for today, 2013.10.31.

www.proverbs31.org

Nem tudtak leszedni egy kisfiút a hamis proféta lábáról – videó

© AFP / Osservatore Romano

Ferenc pápa lábába csimpaszkodott egy kisfiú, és hiába kérlelték, nem akart lemenni a színpadról.

Ellopta a showt-t Ferenc pápától egy sárgapólós kisfiú, amikor az egyházfő lábába csimpaszkodott hétvégi beszéde közben – számolt be a The Washington Times.

A gyereket nem lehetett lecsalogatni a Vatikánban felépített színpadról, hiába kérlelték, és hiába adtak neki cukorkát is. A kisfiú rendíthetetlenül mosolygott, integetett a többezres tömegnek, majd egy kislányt is maga mellé hívott.

Ferenc pápa nem vette rossz néven a történteket, jó kedélyűen kezelte a helyzetet, megsimogatta a kisfiú fejét, és beszélt tovább.
Jézus mondja:

" A Vatikánban, Rómában és bárhol, ahol Ferenc pápa megjelenik, kíséri ellenségem.Nem jelent számára megerőltetést, hogy annak a kicsi fiúnak lelkét, szívét, odatapassza a hamis prófétához. Már amúgy is el van bűvölve a nép, a hamis felebaráti szeretet, az álszerénység bemutatásától. Ezzel  még jobban hangsúlyozza a pápa az ő népszerűségét. A sátánnak nem jelent gondot hogy egy rövid időre megszállja ennek az ártatlan gyermeknek a szívét. Ehhez hozzájárul az ajnározás, amit a felnőttektől lát."

A kopt katolikus pátriárkátus polgárháborútól tart Egyiptomban

„A merénylet valódi célja az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a keresztényekre, és így elérjék, hogy a nyugati országok beavatkozását kérjék, vagyis a belső bizonytalanságot nemzetközi konfliktussá terjesszék ki” – nyilatkozta a Kirche in Not egyházi segélyszervezetnek a kopt katolikus pátriárka, Ibrahim Isaac Sidrak titkára. Hani Bakhoum Kiroulos szerint ez volt az igazi oka az október 20-i terrortámadásnak, amelyet a kairói Szűz Mária-templom előtt követtek el. 

Ahogy arról korábban hírt adtunk, október 20-án vasárnap reggel fél kilenc körül két férfi motorkerékpáron tüzet nyitott az emberekre, akik a kezdődő esküvői szertartáskor a menyasszonyra vártak. Öt személy meghalt, köztük egy 8 és egy 12 éves kislány. „Azt hitték, hogy azzal, hogy lecsapnak a közösségünkre, rákényszerítenek, hogy forduljunk Európához és az Egyesült Államokhoz, belesodorva minket egy polgárháborúba” – magyarázza Hani atya. – De nem fog működni: mi, keresztények világosan kimutattuk, hogy igazi egyiptomiak vagyunk, azután, amit idén nyáron el kellett szenvednünk.” 

Sidrak kopt katolikus pátriárka a múlt augusztusi keresztényellenes támadásokat követően azt mondta, hogy a keresztények nem kértek külföldi segítséget, sőt a kopt egyházak arra szólították a nemzetközi közösséget, hogy ne lépjenek közbe: ezt a lépést egyébként nagyra értékelte sok muzulmán egyiptomi.

„Ami legutóbb Kairóban történt, nem jelenti azt, hogy konfliktus állna fenn a muzulmánok és a keresztények között. A szélsőségesek nemcsak a koptokat támadják – mondta a kopt pátriárka titkára. – Sok fundamentalista a Morszi-elnökség idején jött be Egyiptomba, most fizetjük meg az ő kormányzásuk következményeit. Rendőri védelem alatt áll sok templom, de a terrortámadások kiszámíthatatlansága miatt lehetetlen teljesen garantálni a hívek védelmét. A terrorizmus drámája valamennyi egyiptomit sújtja, nem csak a keresztényeket. Ez egy olyan háború, amelyet Egyiptomnak kell megvívnia.”

„A terrorizmus elleni küzdelem a három alaplépés egyike, amelyet az országnak meg kell tennie azért, hogy kijusson a Morszi megbuktatásakor kezdődött válságból. Először is új alkotmányra van szükségünk, új elnöki és parlamenti választásokra. Föl kell göngyölíteni a terrorista elemeket, amelyek meggyengítik az államot, végül pedig elő kell segíteni a különböző csoportok közötti kiengesztelődést. A muzulmán testvéreknek az ország érdekét kell a sajátjuk elé helyezniük, Egyiptom csak így válhat végre polgári és demokratikus állammá” – nyilatkozta a kopt katolikus pátriárka titkára.

(Vatikáni Rádió/Magyar Kurír)

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Amint a Szentlélek eláraszt egy lelket, akkor az felemelkedik, azonnal vonzódni kezd Atyám Akaratához, és teljes önátadásában válaszol

2013. október 30. szerda, 18:00

Drága szeretett leányom, amikor a Szentlélek leszáll egy emberre, számos dolog történik. Az első a zavarodottság és a hitetlenkedés érzése. A második a legyőzöttség érzése, valami olyan erős hatalom által, mely az Atya Szent Akarata iránt teljes alárendeltséget ad az embernek. Véget ér a saját emberi értelem kiválóságába vetett hit, mert az értelemnek többé már nincs érdemi szerepe. Ehelyett a lélek azzal a tudással, bepillantással és megértéssel lesz átitatva, mely túlmutat a saját gyarló emberi értelmezésen.

Amint a Szentlélek eláraszt egy lelket, akkor az felemelkedik, azonnal vonzódni kezd Atyám Akaratához, és teljes önátadásában válaszol.

Amint a kezdeti félelem alábbhagyott, mélységes béke lesz érezhető, és az ember azon félelme, hogy meglátják, amint Isten Igéjét hirdeti, eltűnik. Őket többé már nem fogja érdekelni az emberek véleménye, mert a szájukból az Igazság fog áradni. A lélek személyisége, független attól, hogy maradi, szégyenlős vagy félénk háttérbe kerül és a mód, ahogyan ők Isten Igéjét hirdetik, másodlagossá válik.

Mindazok a lelkek, akik megkapják a Szentlélek Ajándékát – kivétel nélkül –, át fogják adni szabad akaratukat Atyám Akaratának. Mert azoknak a lelkeknek, akik valóban meg vannak áldva a Szentlélek Ajándékával, az lesz a feladatuk, hogy Isten Igéjét terjesszék, és ezért szenvedni fognak. Azonban Isten Szeretetének burka beborítja az ilyen lelkeket, miközben ők félelem nélkül és bátran menetelnek előre, hogy hirdessék az Igazságot. Azok, akik a pogányság ezen idejében Tanításaim Igazságát hirdetik, s mikor Egyházam elszakad az Igaz Hittől, rendkívüli erőt fognak kapni annak biztosítására, hogy a Hangom hallható legyen. Ez az erő Istentől, Szeretett Atyámtól fog jönni. Isten Erejének Hatalma által lesz az, hogy sokan a Sátán hadseregéből meg fognak térni, míg a maradék el lesz pusztítva.

A Szentlélek, lángoló kardokhoz hasonlóan fogja átszelni mindazok szívét, akik hallgatják és elfogadják az Igazságot.

Jézusotok

Szodoma és Gomora kapujában: a bűn forrása az amerikai hadsereg

Az elmúlt néhány évben kirívóvá vált, hogy világszerte az amerikai katonai bázisok váltak az erőszak és a bűnözés epicentrumává. Kábítószer- birtoklás és értékesítés, alkoholizmus, nemi erőszak, a helyi lakosok bántalmazása, gyermekek molesztálása... mindenhol ezek a jelenségek kísérik az amerikai csapatok jelenlétét.

Az elmúlt években az Egyesült Államok fegyveres erőinek körében évente 19-ről 26 ezerre ugrott meg az ilyen esetek száma. Tény, hogy napi szinten 70 kontingens cseréje zajlik le nemi erőszakkal kapcsolatos esetek miatt, és ezeknek az ügyeknek csak elenyésző százaléka végződik tényleges börtönbüntetéssel.

A közelmúltban az Egyesült Államok védelmi minisztériuma mintegy 1500 oldalas jelentést adott ki a nemi erőszak megelőzéséről és annak következményeiről. Bár a Pentagon az elmúlt évre vonatkozóan 3374 szexuális erőszakkal kapcsolatos esetet tart nyilván, ezek a számok közel nem tükrözik a valóságot. Ezt egy az amerikai katonák körében végzett anonim felmérés tette egyértelművé, melyből kiderült, hogy 10-ből 9 esetben a nemi erőszak áldozata nem is tesz feljelentést. Ez azt jelenti, hogy az amerikai katonák az elmúlt egy évben nem 3374, hanem több mint 26 ezer (!) nemi erőszakot követtek el világszerte - büntetlenül.

Statisztika igazolja, hogy egy év alatt ugrott 19-ről 30 ezerre az amerikai katonák által elkövetett szexuális bűncselekmények száma, ami egyértelműen arra vezethető vissza, hogy hivatalosan is engedélyezték a homoszexuálisok fegyverviselését. Ezt a tényt is kiábrándító statisztikák támasztják alá: az áldozatok többsége (14 ezer fő) férfi!

Egy 1993-as törvény szerint az amerikai hadseregben "nem kérdezem, ne mondd" alapon buzik és leszbikusok is teljesíthetnek szolgálatot, miközben a hadsereg nem hozhatta nyilvánosságra a katonák szexuális irányultságát. 2011. szeptember 20-án azonban hoztak egy törvényt, eszerint buzik, leszbikusok továbbra is szolgálhatnak az amerikai haderőben, de minden katona köteles közölni saját "nemi orientációját".

Ennek megfelelően meredeken zuhant azoknak a száma, akik hajlandók lennének szolgálni az amerikai hadseregben. 1994 óta folyamatosan évente egyre kevesebb az újonc, a kieső létszámot pedig úgy akarták pótolni, hogy az újoncokkal szembeni kritériumokat tovább csökkentik. Várható volt, hogy ez a hadsereg emberanyagának minőségi romlásához vezet, ez mára kézzelfoghatóvá vált a katonák erkölcsi színvonalának leromlásán.

Az egyre alacsonyabb elvárások miatt pedig a gyorsan szaporodó kihágások kordában tartása is mind nehezebbé válik. 2010-ben a Pentagon kiadott egy jelentést a katonák által elkövetett szexuális bűncselekményekről és azok büntetéséről. Ez a jelentés kimondja, hogy az amerikai hadsereg minden évben mintegy 19000 szexuális bűncselekményt követ el, beleértve a zaklatást és nemi erőszakot.

Az amerikai csapatok bűnözésének színtere pedig igen nagy területet fed le: az Egyesült Államok mintegy 130 országban 865 katonai bázist működtet. Ebből a leginkább sújtott terület a Japánban működő amerikai katonai bázisok, ahol havi rendszerességgel 23-24 esetet regisztrálnak (és ez csak a regisztrált esetek száma)!

Az amerikai légierő egy okinawai létesítményének tisztje, Dennis Kucher bevallása szerint az afro-amerikaiak, az arab-amerikaiak és a spanyolok kiemelkedően magas arányban találhatóak a szexuális bűncselekmények elkövetői közt. A területen nyáron a hőmérséklet eléri az 50 fokot, a hőség és a 100%-os páratartalom miatt főként azokat osztják be ide, akik egyébként is alkalmazkodtak ehhez az éghajlathoz (déli népek).

Itt a katonák szintén büntetlenül követhetnek el szexuális bűncselekményeket, mert a nép erkölcsiségéből fakadóan az áldozatok többnyire félelemben és szégyenben maradva inkább elhallgatják az esetet. Becslések szerint mintegy 45000 eset történt Japánban, ebből 512 halálesettel végződött, de az elkövető egyik esetben sem kapott tényleges börtönbüntetést.

Azt se feledjük, hogy az ilyen, civil szervezetek által végzett felmérések többnyire kórházi adatokból dolgoznak, vagyis eleve pontatlanok, mert az esetek többsége nem kerül be semmiféle nyilvántartásba. Japánban követik el éves szinten a legtöbb szexuális bűncselekményt, és az ország bűnözési statisztikáit a jelen lévő amerikai hadsereg fűti leginkább. Az eseteket többnyire eltusolják, de volt példa az ellenkezőjére is: 1995-ben az amerikai haditengerészet egy tisztje és két tengerészgyalogos vert majd erőszakolt meg egy iskoláslányt. Az eset miatt több mint 90 ezren vonultak utcára, a japán kormány pedig azzal fenyegetőzött, hogy bezárja az országban működtetett amerikai katonai bázisokat. Az a kormány már a múlté, a helyzet pedig tovább romlott.

Némileg máshogy alakulnak a dolgok Németországban, ahol mintegy 64000 amerikai katona teljesít szolgálatot. Az amerikai haderő itt egy másik bűncselekmény terén vezeti a statisztikát; ez a kábítószer-kereskedelem. Ez is csak amiatt, mert a '70-es éveket követően az amerikai katonai bázisok köré komplett prostituált-övezetek épültek ki. Itt az amerikai haderőben szolgálatot teljesítő feketék és arabok mellékesen az alvilági kapcsolataik kiépítéséhez is jó környezetet találtak, az etnikai alapon szerveződő helyi bandákon keresztül pedig az amerikai hadsereg a kábítószer-kereskedelem ellátó gépezetévé vált. Amit Afganisztánban megtermelnek, azt Németországban és más európai államokban terítik... Az európai országoknak nem csak az amerikai rémálmot kell lerázniuk magukról, hanem a megszálló amerikai fegyveres erőket, mint a bűn és erkölcstelenség forrását is.

Hídfő.net

Könnyező ikon - Szent Mihály képmás még soha nem könnyezett

Szent Mihály ikon tele könnyekkel

( Rhodos, Görögország)

2013.10.29-én kezdett könnyezni ez a híres, óriási méretű Szent Mihály ikon. Hasonló még nem volt a világtörténelemben, Szent Mihály képmás még nem könnyezett. A helyi egyház papjai úgy gondolják, hogy ez minden bizonnyal nagy dolgok bekövetkeztét jelzi. Az egész világot sürgős imára, és engesztelésre szólították fel.

Jim Peters (az amerikai IÉI közösség délkeleti régiójának evangelizációs testvére - a ford.) az alábbi magyarázatot adta: Észre kell vennünk, hogy Szent Mihály ikonja 2013. október 26-án, Szent Demeter ünnepnapján kezdett könnyezni. Talán sokan nem tudják Szent Demeterről (aki a magyar Szent Koronán is szerepel – a ford.), hogy a görög Tesszaloniki városban született a 4. században és magas rangú római tábornok volt (Görögország abban az időben Római fennhatóság alá tartozott). Vagyis az egyik legjelentősebb ortodox szent, hadvezér volt (akárcsak Szent Teodor és Szent György)! Hasonló képpen Szent Mihály is „hadvezér” Isten Seregében. Innen a kapcsolat Szent Mihály és Szent Demeter között.
Továbbá Szent Demeter Görögország egyik védőszentje (ahogyan a Szűzanya is). Az, hogy Szent Mihály Szent Demeter ünnepnapját választja a „könnyezéshez” számomra azt jelenti, hogy Szent Demeter is osztozik Szent Mihály fájdalmában.
Vajon miért sír Szent Mihály és Demeter? Nos, túl a szokásos okokon, a világban eluralkodó bűnösségen, egyfajta figyelmeztetést is közvetítenek a görögök számára, akik nagyon távol kerültek hagyományosan mély keresztény lelkiségüktől (talán sokan nem tudják, hogy Görögországban rendkívül magas az egy főre jutó abortuszok száma).
Miért pont Rodoszon? Úgy vélem, a rodoszi érsek áll a Patriarchátus IÉI és Vassula elleni megalapozatlan és kánonjogi szempontból szabálytalan támadásai mögött. Ezért azt gondolom, hogy Isten Szent Mihályon keresztül akarja elmondani a világnak, hogy elszomorítja, amit Rodosz tett az Ő legutóbbi, emberiséghez szóló „szeretethimnuszával”, vagyis az Igaz Élet Istenben üzenettel.

Mégis buzidrabok mentek a „nemzetiben”?

A Nemzeti volt igazgatója – bár ezt a fejezetet sokáig ki akarták hagyni a könyvből – a Más-Színház című fejezetben arra is reagált, miért és hogyan kapott szerepet a homoszexualitás a színházában. "Erről a fejezetről azt gondoltam, hogy nem lesz benne a könyvben. Mert nem akarok 'szenzációs' fejezetet a Nemzetiről szóló könyvbe; semmi olyasmit, hogy "lám-lám, végre bevallja, pedig úgyis tudtuk." Aztán ma, – 2013. május 23-án éjjel – minden máshogy van már. Először is: biztos vagyok benne, hogy nagyobb eséllyel maradhattam volna a Nemzeti igazgatója és folytathattam volna a munkát – nem állítom, hogy biztosan, csak nagyobb eséllyel –, ha rendben lennék "családpolitikailag". Másodszor: néhány napja buzizta le Kerényi Imre valamikori színházrendező a Nemzeti Színház általam vezetett öt évét. És ez már sok. Maradjon csak a fejezet. Akkor is, ha sokan kárörvendve olvassák, hisz "lám-lám, ugye, megmondtuk". Nem saját érintettségem okán jelentek meg meleg szereplők vagy erről szóló darabok a Nemzeti Színház műsorán. Ennél azért nagyobb léptékben gondolkodom az életről is és a színházról is." [...] "A homoszexuális nem ellentétpárja a heteroszexuálisnak. Nem is érdemes ezzel vagy azzal igazolni egyiket vagy másikat. Van, aki heteroszexuális, és van, aki homoszexuális. Ennyi. A színház dolga, hogy ezt is, azt is mutassa." Hogy miért találta fontosnak Alföldi, hogy kisebbségi alakokon keresztül mutasson be társadalmi jelenségeket, a könyvből kiderül. (HVG, részlet)

Buznyák érvelése és mentegetőzése elég beteges, hogy finoman fejezzük ki magunkat. A könyv szerzője se akárki, a neten hasonlókat lehet róla is olvasni, mint a meleg Luciferről, a ponyvaíró viszont Csótány alatt a „Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kapta 2007-ben - olvastuk a kekarthu életrajzi oldalán. A ponyvát a megjelenés hetében máris leárazva kinálgatják...

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/ponyvak%C3%B6nyv-jelent-meg-alf%C3%B6ldir%C5%91l

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Üdvösség Anyja: Fiam Egyháza az antikrisztus székhelyévé fog válni

2013. október 29. kedd. 19:30

Édes gyermekem, az egész Mennyország Fiammal egyként egyesül, hogy segítségére siessen azoknak a szent papoknak, akik a legnagyobb csata közepén fogják magukat találni. Ezen értékes lelkekből oly sokaknak kell majd borzalmas fájdalmat és szenvedést elviselniük, amikor tanúi lesznek azoknak az eretnekségeknek,amelyek Egyházam belsejéből fognak fakadni. Zavarodottak és rémültek lesznek, és sokan úgy fogják érezni, hogy nincs hova fordulniuk. Ekkor Hozzám kell fordulniuk, kérve Engem, hogy Szenteljem őket Fiamnak, hogy Drága Vérének minden cseppjével beboríthassa őket. Amikor ezzel az Ajándékkal be lesznek borítva, tudni fogják, hogy mit kell tenniük. Nekik tudniuk kell, hogy az elmúlt évszázadok során valamennyi gyermekemet figyelmeztettem erről a gonosz hitehagyásról, amelyet a gonosz tervezett.

Fiam Egyháza az antikrisztus székhelyévé fog válni, és most, hogy az Igazság feltárult, sokan félni fognak, és Fiam Megostorozásának fájdalmát fogják elszenvedni. Fiam Egyházát üldözni fogják, lerombolják, megszentségtelenítik – míg végül az szállást nem készít a trónnak, amelybe az antikrisztus fog ülni. Ettől kezdve az antikrisztus úgy fogja magát bejelenteni, hogy ő a Krisztus, és hogy a világ általa kerül majd megmentésre.

A hazugságok elfogadásával ti megtagadjátok az Igazságot. Figyelmen kívül hagyván az Igazságot, ti hinni fogtok egy megtévesztés gyártotta hálóban, amelyet a gonosz szőtt, és ez tőrbe fog benneteket csalni. Miután tőrbecsalt benneteket, kísértve lesztek, hogy a tömeget kövessétek, minden nemzetben, mely nagy tisztelettel fog adózni az antikrisztusnak. Kérlek benneteket, gyermekeim, imádkozzátok a Keresztes Imahadjárat ezen imáját, hogy leküzdjétek az eretnekséget, mely el fogja borítani Fiam Földi Egyházát.

A Keresztes Imahadjárat 125. imája:

Isten Legszentebb Szavának a megvédésére

Ó, Üdvösség Anyja, segíts nekem, Isten egy alázatos szolgájának, hogy megvédjem az Ő Legszentebb Szavát a gyötrelem idején. Drága Anyám, szentelj engem Fiadnak, hogy Drága Vérével beboríthasson engem. Add meg nekem, Fiad, Jézus Krisztus közbenjárására a kegyelmet, az erőt és az akaratot, hogy továbbra is hű maradjak Krisztus Tanításaihoz a Gyötrelem idején, mely fel fogja falni az Ő Legszentebb Egyházát a Földön. Ámen.

Menjetek Fiamhoz, Krisztus drága szolgái. Ti Hozzá tartoztok. Ő segíteni fog nektek az üldöztetés során. Soha nem fog cserbenhagyni benneteket a szükség idején.

Szeretett Édesanyátok,

Az Üdvösség Anyja

Mi okozza a furcsa égi jelenséget?

Különös jelenséget rögzített a világot járó Google Earth mobil kamerája,mégpedig egy forgalmas svájci úton járva: a ködbe burkolózó hegyek között két homályos figura dereng fel, mintha Jézus és Mária lenne.

Kapott már el furcsa pillanatokat a Google Earth fényképezős autója, de olyan eddig talán még egyáltalán nem született, amilyet a svájci Walensee közelében haladó A5 autópályán rögzített a szerkezet. A hegyek fölött húzódó ködben két homályos folt látható, egy magasabb és vékonyabb fekete, mellette pedig egy kicsit kisebb és zömökebb rózsaszín, a különös jelenség így egyben pontosan olyan hatást kelt, mintha maga Jézus és Szűz Mária bukkant volna fel az égben.

A jelenség okára eddig nem született semmiféle elmélet, leszámítva persze a tökéletesen hívők véleményét, miszerint a képen tényleg az van, amit látunk.

Megjártam a mennyországot

Egy doktornő megdöbbentő beszámolója a halálról, a mennyországról és visszatéréséről az életbe

Egy dél-amerikai kalandtúrán történt kajakbaleset során egy orvosnő a mennyországba jut – ahol megtapasztalja Isten békéjét, örömét és találkozik angyalaival – majd visszatér onnan.
.
1999-ben, Chile déli részén a Los Rios régióban, Dr. Mary C. Neal, – ortopéd sebész, odaadó feleség és anya, – vízbe fulladt egy kajakbaleset során. Miközben egy vízesésen haladt lefelé, a hajója beékelődött a meder aljába és őt abban a pillanatban elnyelte az ár. Társai megfeszített mentési kísérletei ellenére Mary túl sok időt töltött víz alatt és ennek következtében meghalt.

A Megjártam a mennyországot Mary fantasztikus története egy spirituális utazásról és arról, hogy mi történt, amikor az életből a halálba, majd az örök életbe távozott, s végül visszatért onnan. Mary beszámol lenyűgöző élményéről, ahogy érzékletesen megosztja az olvasóval a mennyországban megélt érzéseit és az ott tapasztaltakat is. Könyvéből az is kiderül, hogyan kommunikált az angyalokkal és, hogy milyen mélyen megrendítette, amikor azzal szembesült, hogy még nem jött el az ő ideje.

Mary életét mindörökre megváltoztatta az újonnan jött felismerés, arról hogy mi a célja itt a Földön, mennyire tudatosan éli meg Isten jelenlétét, mennyivel közelebbi kapcsolatba került Jézussal és hogyan befolyásolta személyes spirituális utazását az, hogy első kézből tapasztalhatta meg a a halálon túli élet létezését.

A Megjártam a mennyországot segít abban, hogy újból felismerjük, milyen csodát, reményt és ígéretet hordoz a mennyország.

Mit gondol, miért tért vissza az életbe?

Biztosan nem azért, mert vissza akartam térni, de megtudtam, hogy még feladataim vannak, amelyeket el kell végeznem, így hát nem is lehetett volna más választásom. Meg kellett osztanom a történetemet másokkal, hogy segítsek a hitüket átalakítani, hogy bízzanak benne: Isten betartja, amit megígért.

Bán valamit ezzel az élménnyel kapcsolatban?
.
Az ég adta világon semmit. Halálom és visszatérésem az életbe a legnagyobb ajándék, amit valaha kaptam, és örökké hálás leszek ezért az élményért.
.
Mit gondol, miért történt ez önnel?.
Mindig is visszahúzódó ember voltam, nem vagyok ismert író és sosem vágytam nyilvános szereplésre. Sokszor feltették már nekem ezt a kérdést. Nem tudom rá a választ, de tudományt tanultam, eredendően szkeptikus vagyok és nagyon konkrét, racionális gondolkodó. Talán éppen azért esett rám a választás, mert hitelességet sugall az életutam.
.
Miben hasonlít az ön élménye másokéhoz, akik szintén a mennybe jutva visszatértek a fizikai létbe?.
Nem sok beszámolót olvastam más emberek élményeiről, de az évek során számos páciensem osztotta meg velem saját halál közeli élményét. Úgy tűnik, hogy a legtöbb történetben, ahogy az enyémben is, vannak visszatérő elemek: Isten szeretetének és megbocsájtásának lenyűgöző érzése, végtelen béke és szépség, a Földre való visszatérés iránti vágy teljes hiánya. Senki nem felejti el a legapróbb részleteket sem, és mindenkit mélyen megérint az élmény. Ebben az értelemben, az én történetem is hasonló.

Mit szeretne elmondani az embereknek a mennyországról?

Isten feltétel nélküli szeretete mindannyiunk iránt olyan erős és teljes, hogy ez teljesen átjárja a mennyországot. Mielőtt visszatérünk a mennyországba, a valódi otthonunkba, hihetetlen lehetőséget kapunk a Földön arra, hogy szembenézzünk azokkal a kihívásokkal, amelyek segítenek tanulni, fejlődni, és lelkünkben hasonlatossá válni Krisztushoz. Olyan rövid az időnk, hogy minden nap foglalkoznunk kell Isten dolgaival.

Wendy Pope: A megbocsátás elfogadása

„Boldog az ember, akinek az Úr nem tartja számon vétkét, akinek lelkében nem lakik álnokság.” Zsolt 32,2

Sok éven át éltem bűntudattal múltbeli tetteim miatt. Bűneim ártottak másoknak is meg nekem is. Minden nap újrajátszottam régi döntéseimet. Két évtizeddel később még mindig ott sajgott belém szúródva régi bűnöm tüskéje.

Isten már megbocsátott. Elmondtam neki mindent, és kértem, bocsásson meg. Miért nem tudom hát elfogadni megbocsátásának szabadságát?

Annyira szerettem volna hinni, hogy én vagyok az, akiről Dávid ír a 32. zsoltárban:

„Boldog az ember, akinek az Úr nem tartja számon vétkét, akinek lelkében nem lakik álnokság.”

De még küszködtem, hogy el tudjam fogadni Isten kegyelmét, mely elfedi bűnömet, eltörli, mintha soha nem is lett volna.

Sokunknak okoz ez problémát, tudom. Nagyon jól és szépen hangzik, de valójában bűnünk súlyát ismerve nehezen tudjuk elhinni, hogy egy tökéletes Isten megbocsáthatja.

Pedig Igéje arról biztosít, hogy Isten nem tartja számon a bűneinket. Hogyan lehet megélni ezt az igazságot?

Az első lépés, hogy ismerjük el a bűnünket: magunknak és Istennek is. Ez nyitja meg az utat az Úrral való őszinte beszélgetés előtt, segít, hogy végre ne rejtőzködjünk, félve, hogy felfedeznek.

A második lépés, hogy töltsük fel szívünket, elménket igazsággal. Isten az egész Bibliában arról tanít, hogy az ellenálló szívet meg lehet változtatni, meg lehet lágyítani, hogy elfogadja Isten bocsánatát. Következzen néhány, Istenünk szeretetéről tanúskodó igevers, Aki szeretne változást hozni életünkbe megbocsátásának kegyelme által.

Az én Istenem nem ítél el. „Nincs semmi elmarasztaló ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak.” Róm 8,1

Rajtam a kegyelem uralkodik, nem a bűn. „Mert a bűn nem fog uralkodni rajtatok, hisz nem vagytok már a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt.” Róm 6,14

Jézus, az én Megváltóm, szabaddá tett, tehát szabad vagyok. „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” Jn 8,36

Régi énem elmúlt. Krisztusban új énem van. „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.” 2Kor 5,17

Hátadon cipelsz egy rakomány bűnt, amit Isten már megbocsátott? Készen állsz rá, hogy levesd a szégyent, eldobd a bűntudatot? Túl rövid az élet ahhoz, hogy halogassuk a kegyelem szabadságának választását a hitetlenség köteléke helyett.

Engedd Istent, hogy igazságának átformáló erejével mossa le ma rólad a fájdalmat és bűntudatot régi bűneid miatt. Imádkozzunk, hogy el tudd ezt fogadni, és ezentúl élj Isten kegyelmének és megbocsátásának szabadságában.

Uram, hittel elfogadom megbocsátásodat, és elutasítom ezentúl, hogy az Általad már megbocsátott bűneim foglya legyek. Megvallom bűneimet, és továbblépek!

Elkötelezem magam átformáló igazságaid mellett, hogy teljes és szabad életet éljek a Te kegyelmed által.

Jézus nevében, Ámen.

Wendy Pope: Accepting Forgiveness

Encouragement for today, 2013.10.30.

www.proverbs31.org