A tévtanítók

 

A tévtanítók témája amennyire kényes, annyira fontos... A tévtanítók veszélyesek a lelkek üdvösségére, ezért van szükség a megkülönböztetés adományára. A megkülönböztetés adománya a legáltalánosabb adomány az egyházban. Azért a legáltalánosabb, mert mindenkinek szüksége van rá, mint a testnek az immunrendszerre. Tehát a megkülönböztetés adománya egyfajta lelki immunitás, amely segít, hogy megóvjuk lelkünket a fertõzésektõl. Ezek a lelki fertõzések a káromlások és az eretnekségek.

A megkülönböztetés adománya, meglátásom szerint, egyszerre a Szentlélek adománya is, meg emberileg kiművelt ismeret is. Attól függõen, hogy ki hol jár a lelki élet létráján, a Szentlélek megérezteti vele a Jó Pásztor hangjától elütő disszonanciákat (Jn 10;16), Krisztus édes szavaitól különböző fanyar ízeket (Jel 10:9), az Ő egészséges tanításától eltérő beteges beszédeket (1Tim 6:3) és az Ő jó illatát elűző rossz szagokat (2 Kor 2:15). Késõbb, a Szentlélek meg is szólal az ember szívében és konkrét kijelentésekkel figyelmeztet... Ugyanakkor, ha az ember már megismeri a Szentírást, akkor a Szentlélek rávilágít Isten igéire, hogy melyik a helyes út, amelyről el akarnak téríteni.

Péter, Pál és Judás apostolok különösen óvnak bennünket leveleikben a tévtanítóktól. Ezeknél az apostoli leveleknél fontos figyelembe venni, hogy kinek címezték azokat. Amint Péter apostol kérdezte az Úr Jézustól: Uram, nekünk mondod, vagy mindenkinek? (Lk 12:41)...

Ezek az intelmek elsõsorban az õsegyház püspökeinek szóltak. De mivel ezeket a leveleket felolvasták a gyülekezetekben, ezért szóltak a presbitereknek is, diákónusoknak is, meg a híveknek is...

Ezért olvassuk el figyelmesen ezeket az intelmeket:

A tévtanítók

(2 Pér 2:1-22) De akadtak a nép körében hamis próféták is, ahogy a ti körötökben is föllépnek majd hamis tanítók, akik romlásba döntő tévtanokat terjesztenek, s még megváltó Urunkat is tagadják, s ezzel gyors pusztulást vonnak magukra. Sokan követik majd őket erkölcstelenségükben, s miattuk szidni fogják az igaz vallást. Kapzsiságukban megkísérlik, hogy hízelgő szavakkal becsapjanak majd titeket. De már rég kimondatott az ítélet, s pusztulásukat nem kerülik el. Mert Isten az angyaloknak sem kegyelmezett, amikor vétkeztek, hanem az alvilág sötét mélyébe taszította őket, hogy maradjanak őrizetben az ítéletre, és a régi világnak sem kegyelmezett, hanem csak Noét, az igazság hírnökét mentette meg nyolcadmagával, amikor az istentelen világra rázúdította a vízözönt, vagy amikor Szodoma és Gomorra városát elhamvasztotta, és végpusztulással büntette, hogy példát adjon a későbbi korok bűnöseinek. Ugyanakkor megmentette az igaz Lótot, aki ezeknek a gonoszoknak kicsapongó életmódja miatt annyira szenvedett. Az igaznak ugyanis, aki köztük élt, napról napra látnia és hallania kellett a törvénysértő tetteket, s ez vallásos lelkének nagy gyötrelmet okozott. Ért hozzá az Úr, hogy az Isten szerint élőket kiragadja a kísértésből, a gonoszok büntetésével pedig várjon az ítélet napjáig, főként azokéval, akik szennyes testi vágyakat hajszolnak és (Isten) felsőbbségét nem ismerik el. Vakmerők, önhittek, nem félnek káromolni (az égi) hatalmasságokat, noha a náluknál erősebb és hatalmasabb angyalok igazságtalanul nem vádolják őket az Úr előtt. De ezek, mint az oktalan állatok, amelyek természetüknél fogva megfogásra és levágásra valók, azt káromolják, amit nem ismernek. Mint azok, ezek is elpusztulnak, az igazságtalanok az igazságtalanság bérét kapják. Élvezetnek tartják világos nappal a dőzsölést, szenny­ és piszokfoltok, kéjelegnek az élvezetekben, amikor veletek együtt lakmároznak. Szemük tele van azzal, akivel házasságot törnek, és éhes a bűnre. Csábítgatják az állhatatlan lelkeket, szívük hozzá van szokva a kapzsisághoz: az átok gyermekei! Az egyenes utat elhagyták és eltévelyedtek, Beor fiának, Bileámnak útjain járnak, aki igazságtalan bérre vágyott, de igazságtalansága miatt kapott feddést: a néma teherhordó állat emberi hangon szólalt meg, és megakadályozta a próféta esztelenségét. Kiszáradt források, szélvész kergette fellegek, akikre a sötétség homálya vár. Mert nagyhangú, üres szólamokkal buja testi vágyakra csábítják azokat, akik éppen csak hogy kiszabadultak azok közül, akik tévúton járnak. Szabadságot ígérnek nekik, jóllehet a romlottság rabjai, hisz mindenki annak a rabja, aki legyőzte. Mert akik a világ romlottságából kimenekültek az Úrnak és Megváltónak, Jézus Krisztusnak megismerése útján, aztán újra belemerültek és hatalmába estek, azoknak ez az utóbbi állapotuk rosszabb, mint az azelőtti volt. Mert jobb lett volna nekik, ha nem ismerték volna a nekik adott szent parancsokat, mint hogy aztán hűtlenek lettek hozzájuk. Illik rájuk, amit a közmondás mond: „Visszatért a kutya a hányadékához” és: „A megfürdött disznó pocsolyában hentereg.”

A tévtanítók visszautasítása

(1 Tim 1:3-11) Amikor elindultam Macedóniába, arra kértelek, maradj Efezusban, és figyelmeztess bizonyos embereket, hogy ne tanítsanak téves dolgokat, ne vesződjenek mesékkel és vég nélküli családfákkal, amelyek csak vitatkozásra adnak alkalmat, de a hiten alapuló üdvrendet nem szolgálják. A tanítás célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és őszinte hitből fakadó szeretet. Ettől némelyek eltértek, és üres fecsegésre adták magukat. A törvény tanítói szeretnének lenni, de nem értik, amit mondanak, és amit olyan csökönyösen állítanak. Mi tudjuk, hogy a törvény jó, ha valaki helyesen alkalmazza; de tudatában kell lennünk, hogy a törvényt nem az igaz emberért hozták, hanem a gonoszokért, a lázadókért, az istentelenekért, a bűnösökért, a vallástalanokért, a közönséges lelkűekért, az apa­ és anyagyilkosokért, a vérengzőkért, a tisztátalanokért, a fajtalanokért, a rabszolga-kereskedőkért, a hazugokért, a hamisan esküvőkért, és mindazért, ami még ellenkezik az igaz tanítással, a boldog Isten dicsőségéről szóló evangéliummal, amelynek hirdetésére megbízást kaptam.

Az utolsó idők ámítói

(2 Tim 3:1-9) Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek, szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent. Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektől. Mert ezek közül valók azok, akik belopakodnak a házakba, és rabul ejtik a bűnökkel terhelt és sokféle vágytól űzött asszonykákat. Ezek mindig tanulnak, de az igazságot sohasem ismerik meg. Ahogyan Jannész és Jambrész ellenszegültek Mózesnek, úgy álltak ellent az igazságnak ezek a megromlott értelmű, hit szempontjából megbízhatatlan emberek is. De nem jutnak messzire, mert esztelenségük nyilvánvaló lesz mindenki előtt, mint ahogy amazoké is az lett.

A tévtanítók tanítása

(Jud 1:3-16) Szeretteim, minden igyekezettel azon vagyok, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek. Szükségesnek véltem, hogy írásban kérjelek titeket, küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra szóló öröksége a szenteknek. Mert bizonyos emberek befurakodtak közétek, akiknek az ítéletük már rég megíratott; ezek az istentelenek Istenünk kegyelmét kicsapongásra fordítják, az egyetlen Urat, Urunkat, Jézus Krisztust pedig megtagadják. Emlékezetetekbe szeretném idézni, bár egyszer s mindenkorra tudtok mindent, hogy az Úr Egyiptomból kiszabadította a népet, de később azokat, akik nem hittek, elpusztította. Az angyalokat is, akik nem becsülték meg méltóságukat, elhagyták lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincsekben, sötétségben tartja. Ugyanígy Szodoma és Gomorra, valamint a szomszédos városok, amelyek hozzájuk hasonlóan kicsapongó életet éltek, és természetellenes gyönyöröket hajhásztak, intő példák a számunkra: az örök tűz lett a büntetésük. Ennek ellenére ezek az álmodozók is ugyanúgy megfertőzik a testet, megvetik az (isteni) fölséget, káromolják az (égi) hatalmasságokat, jóllehet még Mihály főangyal sem mert káromló ítéletet kimondani, amikor Mózes holtteste miatt heves vitába szállt az ördöggel, csak ennyit mondott: „Büntessen meg az Úr!” Ezek pedig káromolják azt, amit nem ismernek; azok meg, amiket mint az oktalan állatok, ösztönösen ismernek, romlásukra válnak. Jaj nekik, mert Kain útján járnak, haszonlesésből Bileám tévedésébe esnek, és mint Korach, halálukat lelik a lázadásban. Ezek szennyfoltok szeretetlakomáitokon, akik nem szégyellnek veletek enni, és csak hizlalják magukat; széltől űzött, esőtlen felhők; kétszeresen kiszáradt, gyökerestül kitépett, késő őszi, gyümölcstelen fák; saját gyalázatukat tajtékzó, vad tengeri hullámok; bolygó csillagok, amelyekre az örök sötétség homálya vár. Ezekről jövendölt Hénoch, Ádám után a hetedik pátriárka: „Nézzétek, közeleg az Úr szentjeinek tízezreivel, hogy ítéletet tartson mindenek fölött, és megbüntessen minden istentelent minden istentelenségért, amelyet istentelenül elkövetett, és minden káromló szóért, amit az istentelen bűnösök a szájukon csak kiejtettek.” Ezek, akik zúgolódnak, siránkoznak a sorsuk miatt; szenvedélyeiktől vezettetve élnek, nagyképű szavakkal dobálóznak, és hajbókolnak az embereknek, csak hogy hasznot húzzanak.

A tévtanítók jellemzõi

A következő jellemzőket lehet felismerni és szintetizálni:

- a legveszedelmesebb tévtanítók a püspökök körébõl kerülnek ki, akik hivataluk szerint apostolutódok és akik tekintélyükkel sokakat rántanak magukkal a mélybe (bizonyos modernisták, progesszivisták, liberálisok, szabadkőmüvesek, ferde hajlamúak, stb.);

- a tévtanítók lehetnek papok, teológusok, de világiak is, vagy szekták vezetõi, akik a Katolikus Egyház ellen beszélnek (romlott pásztoraik méltó követői, vagy önmegváltást hirdető mesterek, ezoterikusok, okkultisták, stb.);

- a tévtanítók erkölcstelenek és sokakat vezetnek az erkölcstelenség széles útjára (szexualitás, házasságtörés, abortusz, euthanázia, stb.);

- a tévtanítók káromlásokat mondanak és megvetik az égi hatalmasságokat (pl. Krisztus istenségét, a Szûzanya istenanyaságát, a szentek közösségét, az egyház dogmáit, a szentségeket: az Oltáriszentség méltetlan kezelése, női papság, stb.);

- a tévtanítók kapzsik és haszonlesõk (korrupciós botrányok, sikkasztások, az egyház javainak elcsalása, stb.);

- a tévtanítók hízelgõ szavakkal csapják be az embereket (fülcsiklandozó beszédekkel, népszerüséggel, sztárpapok, stb.);

- a tévtanítók szenvedélyeiktõl vezérelve élnek bujaságban, paráznaságban, kéjelgésben, házasságtörésben és fajtalanságban (szexuális visszaélések plébániákon, szerzetekben, szemináriumokban: homoszexuális kapcsolatok, paráznaság, pedofilia);

- a tévtanítók tisztátalan szívûek, romlott lelkiismeretûek és szeretetlenek (állandó belső harcok a testvéri szeretet helyett);

- a tévtanítók eltévelyedett eretnekek, amint egykor eltévelyedett Bileám, Beor fia is (tévúton járnak és tévhitre vezetik a kicsinyeket);

- a tévtanítók testvérgyilkosok lelki értelemben, mint Káin, aki megölte az oltárnál testvérét, az igaz Ábelt (lelki romlásba döntik a híveket);

- a tévtanítók titokban lázadnak Krisztus ellen, amint Korach is lázadt Mózes ellen, és megtagadják Õt (antikrisztusi lelkületűek);

- a tévtanítók kiszáradt források, akik nem birtokolják a Szentlelket és nincs meg bennük az örök életre buzogó vízforrás (elveszítették Isten kegyelmét);

- a tévtanítók miatt az emberek megbotránkoznak és az igaz hitet káromolják (az ateisták okot kapnak, hogy gyalázzák a Katolikus Egyházat és az egyház hitét);

- a tévtanítók már el vannak ítélve és pusztulásukat el nem kerülhetik: olyanok, mint a hulló csillagok, mint a gyökerestől kitépett fák vagy mint a tenger tajtékozó hullámai.

Megtapasztalásaim

Amikor egy kanadai magyar jezsuita írását olvastam, amelyben összemosta a krisztusi hitet az iszlámmal, a Szentlélek haraggal szólalt meg bennem: Ez utálatosság...

Amikor egy bizonyos főpap tévtanításáról beszélgettünk, a Szentlélek azt az igerészt adta szívembe, hogy: a hollók vájják ki a szemeit (Péld 30:17). Ez a főpap ravasz tévtanításokkal káromolta Istent és rombolta az Anyaszentegyházat...

Amikor egyszer felnőtt hitoktatás órán voltam és meghallottam egy ismert angol énekes toplistás számát a szomszéd épületből, amelynek videóklippjében egy Moloch-szerű lényhez visznek egy gyermeket, megkérdezte tőlem a Szentlélek: Tudod-e micsoda utálatosságot énekel?...

Mit kér tõlünk Judás apostol a levelében?...

Küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szenteknek adatott!

Miben áll a szentek hite? Mindenki tudja ha akarja: a Niceai hitvallás, Isten parancsolatainak megtartása (Mt 22:37-40), a Hegyi beszéd ( Mt 5-7), a gyermeki lelkület (Mt 18;3), a hit, remény és szeretet (1Kor 13) és a Lélek minden jó gyümölcse (Gal 5:22)..

Csak egy kiútat látok: bármilyen magas rangú is legyen egy egyházi előljáró, ha tiszta és világos, hogy tévtanítást tanít, akkor ne bizonytalankodjunk, ne nézzük a személyét, tisztségét vagy tekintélyét, hanem határolodjunk el csendben tőle és óvakodjunk. Ne itélkezzünk, ne kárhoztassuk az ilyent, de inkább kell engedelmeskednünk Istennek mint az embereknek (ApCsel 5:29). Ha lehetséges, intsünk, óvjunk, feddjünk és ragadjuk ki a tűzből akit tudunk...

Ha a tengeren elromlik a hajó motra, akkor nem ugrunk a vízbe, hogy elússzunk az elérhetetlen part felé, hanem a hajón maradunk és várjuk a segítséget. Hasonlóképpen az egyházban is. Ha az egyházunk vezetése olyan amilyen, azért nem ugrunk ki belőle, hanem imádkozunk érte és türelmesen várjuk Isten segítségét...

Mindezek ellenére szeressük az Egyházat, Krisztus Menyasszonyát, de legfőképpen Vőlegényét, a mi Urunkat, Jézus Krisztust.

Ima: Uram Jézus, Te megígérted nekünk az Igazság Lelkét, Aki majd mindent eszünkbe juttat, amit tanítottál. Kérünk ments meg minket az eltévelyedéstõl és a romlástól. Ámen.

https://tanusagtevo.blogspot.com/2023/04/tevtanitok.html

Az Oltáriszentség ellen elkövetett bűnök határtalanok! Urunk a pachama démon "ölelésében"!

 

A sátáni véráldozatok csúcsszezonja elérkezett

Forrás:
https://www.bitchute.com/video/difCgpVggAvM/

Pokolravaló azt próbáld meg

Számszimbólika

 

Mivel láttam, hogy egyesek bizonytalanul és homályosan használják a számszimbolikát, ezért egy picit utánaolvastam a Magyar Katolikus Lexikonban. Nem tévesztendő össze a számszimbólika a számmisztikával... Ha hasznosnak találod, nézd át.

Számszimbolika: a számok gyakorlati használatán túlmenő, titokzatos jelentésüket kutató, ősi természetfilozófiai és vallási gondolkodásra támaszkodó értelmezés. Ősi tapasztalatokból született elgondolás szerint a →kozmosz és a rá jellemző rend számokkal leírható, ezért a szám kifejezi azt, amit a szavak nem képesek kifejezni. A babiloni műveltség a számoknak isteni eredetet tulajdonított, s ez hatással volt az összes ókori kultúrára és vallásra Indiában, Perzsiában, Görögországban, Izraelben, sőt még a kereresztény ~ra is (vö. Szardeszi Melito: Clavis S. Scripturae). A kk. iszlám és újkori ~ elképzeléseket erősen befolyásolta a →kabala.  A vallástörténetben a kisebb számoknak (→egy, →kettő, →három, →négy, →öt, →hat, →hét) szinte minden vallásban őstípus jellege van. A három (az emberi család kezdete) világméretben szerepel a mágikus hagyományban, mesékben, mítoszokban, de a nagy vallásokban is (→Szentháromság), a hindu trimurti az isteni elv hármas alakja. Főként német nyelvterületen ismert jókívánság: „minden jóból három legyen”, ennek megfelelője a „három a magyar igazság”. A kettő egyszerre kifejez egyesülést és széthúzást, polaritást és dualizmust, ellentétet (régi Iránban: Ahura Mazda-Ahriman) és kiegészítést (Kínában: Yin-Yang), s a különböző eretnekségek közvetítésével (bogumilok, katarok) erősen befolyásolta az európai népi vallásosságot (népiesen: az ördög mint a „második teremtő” Isten ellenlábasa). A 25 a kerekség és a jubileum, a 28 a Hold, a 33 a teljesség (Krisztus életkora), a 40 a várakozás és az előkészület (böjt és bűnbánat) száma. A 60 a babiloni számrendszerben fontos. A 72 csillagászati szám (a 360 napos teljes körforgás 1/5-e), a nagyság és a sokaság száma (Jézus 72 tanítványa). A 99: a legszebb istennév számértéke az iszlámban, a 666 a Jel szerint a vadállat (Jel 13,18), az 1000 a beteljesedés száma. 2. A Szentírásban fontos szimbolikus tartalma van következő számoknak: →három (Isten 3 vándor képében jelent meg Ábrahámnak; Ter 18); →hét: Isten 6 nap alatt teremtette a világot, a hetediken megpihent; a rabszolgának 6 évig kellett dolgoznia, a hetedikben vissza kellett kapnia a szabadságát (Kiv 21,2); a 7. évben nem volt szabad vetni aratni, szüretelni (Lev 25,1-7); 2 x 7 é. szolgált Jákob Lábánnál 2 feleségéért, Leáért és Ráchelért (Ter 29); a hétszer hetedik év, a „jóbel-év” Isten parancsa szerint a teljes gazdasági és társadalmi megújulás éve (25,8-17). Jézus tanítványainak hetvenszer hétszer kell megbocsátaniuk (Mt 18,22). 7 levél ment Kisázsia egyhközségeihez; 7 arany gyertyatartó, 7 csillag, 7 harsonás angyal szerepel stb. „hétpecsétes könyv” szerepel a Jel-ben (1-2; 5,1); A →tizenkettő Jákob fiainak és Izrael tizenkét törzsének (Ter 49,28), s Jézus tanítványainak (Mt 10,1) és a mennyei Jeruzsálem kapuinak száma (Jel 21,12). A tizes csoportok közül kiemelkedik a →negyven, az ÓSz-ben 9x, az ÚSz-ben 4x fordul elő: 40 é. vándorolnak az izraeliták a pusztaságban (Kiv 16,35), 40 napot töltött Mózes a Sínai-hegyen (Kiv 24,18), Jézus a pusztában böjtölve (Mt 4,2; Lk 4,2), s mennybemenetele előtt a tanítványaival (ApCsel 1,3). →nyolc, →kilenc, →tíz, →tizenegy, →tizenhárom, →tizennégy, →tizennyolc **

Sorba rakva:

egy (gör. eisz, mia, hen; lat. unus, una, unum): a természetes számsor első egész száma (1); a számok kezdete és mértéke, ezért az ős-egy az oszthatatlan →egységnek, a kezdetnek, a tökéletességnek, Istennek a jelképe. A →számmisztikában a nem ábrázolható, csak elképzelhető →pont megfelelője. →egyszerűség **

kettő (gör. düo; lat. duo, duae): a természetes számsor második egész száma (2), a legkisebb osztható szám. Az ellentét, a szembenállás, a →jó és rossz, a →jobb és bal, a férfi és a női, a Nap és a Hold, a nappal és az éjszaka, az Ó- és ÚSz, az Isten és az ember kettősségének kifejezője. A női principium száma. Püthagorasznál jele az egyenes, a →számmisztikában a →kereszt. A kereszt, amely már a kereszténység előtti formáiban kozmikus asztrál- és életjelkép volt (a füles kereszt az ókori Egyiptomban az anch = élet hieroglifa), a kereszténység fő szimbóluma lett. A középkori műv-ben a 2 szövetség jelképe, mint 2 ajtószárny, 2 gyertya stb. **

három (gör. treisz, tria, lat. tres, tria): a természetes számsor egész száma (3) a →kettő (2) után. Kezdettől az →élet jelképe (az atya-anya-gyermek hármassága, az élet továbbadása alapján), s mint ilyen a teljesség jelképe. A férfi princípium száma (a nőé a kettő). Az egyszerű népeknél a számolás (1+2=3) felső határa. A Szentírásban számos ósz-i tört-ben a Szentháromságra utaló jel (Ábrahám és a ~ angyal; Noé fiai; →három bajnok, →három ifjú a tüzes kemencében). Az ÚSz-ben ~ napkeleti bölcs keresi meg a zsidók újszülött királyát (→Háromkirályok). Mária ~ hónapig szolgált Erzsébetnél (Lk 1,56), ~ nap után találta meg a →tizenkétéves Jézust a tp-ban (Lk 2,46). Kijelentése szerint Jézus ~ nap alatt építi föl a lerombolt tp-ot (Mt 16,61; Mk 14,58). A →harmadik óra Jézus →megfeszítésének ideje (Mt 15,25). Amint Jónás ~ nap és ~ éjjel volt a hal gyomrában, Ő ~ nap és ~ éjjel volt a föld szívében (Mt 12,40). Péter ~szor tagadta meg Mesterét (Mt 26,34; Lk 22,61); a föltámadt Jézus ~szor kérdezte tőle: „Szeretsz engem?”, és ~szor ismételte: „Legeltesd bárányaimat!” (Jn 21,15-18). Többször szerepel a kettővel azonos tartalommal: Ahol ketten v. hárman összegyűlnek Jézus nevében, Ő ott van közöttük (Mt 18,20). A bizonysághoz két v. ~ tanú szükséges (Mt 18,16; Zsid 10,28; 1Kor 14,29; 2Kor 13,1; 1Tim 5,19). Pál (Saul) ~ napig nem látott az Úrral való találkozás után (ApCsel 9,9). ~ fő erény van, köztük legnagyobb a szeretet (1Kor 13,13). Hárman tanúskodnak, és a Lélek, a víz és a vér tanúsága egy (1Jn 5,7). A világ ~ kívánsága (szemek kívánsága, test kívánsága, élet kevélysége) eltávolít az Atya szeretetétől (1Jn 2,16). A →mennyei Jeruzsálemnek minden égtáj felé ~ kapuja van (Jel 21,13). - Ikgr. A 9-15. sz. műv-ében igen gyakran megjelenített →szám: a teljesség, a sztség, a tökéletesség, az egész száma. A kk-ban alig van kép, melyen a ~ ne szerepelne. A →háromszög (benne →Isten szeme), a háromlábú, háromszögletes asztalka, a templomok ~ ablaka →Szentháromság-szimbólum. Ha tömjéntartó →navicula (a hit jele) van rajta, azt jelenti: hiszek a Szentháromság egy Istenben. A →filozófiát a →Hortus deliciarumban a →hét szabad művészet központjában ~ fejjel ábrázolják (→három arc). Kedvelt ábrázolás-típus a Bölcsesség ~ leányával (→hit, remény, szeretet). A →három élő, három holt az élet és halál kapcsolatára utal. **

négy, 4 (lat. quatuor): a természetes számsor egész, páros száma. Az ember és a földi élet száma (→négy elem, →négy főerény, →sarkalatos erények, →négy vérmérséklet, ~ →égtáj, →évszak, →szél). Jele a →négyszög. A →hárommal együtt, ami az istenség száma (jele a →kör), a teljesség és tökéletesség számát (→hét) adja. - A 9-15. sz. műv-ében a világ és Isten országának száma (mind a ~ →égtájra kiterjed); a barokkban Amerika fölfedezése után ~ földrészről tudtak. A ~ az →evangélisták ill. a →négy apokaliptikus lovas, az →egyházatyák, →Virgines Capitales stb. száma: →négy ókori világbirodalom, →négy paradicsomi folyó (→számmisztika), →négy nagy keleti egyházatya, →négy nagy nyugati egyházatya **

öt (gör. pente, lat. quinque): a természetes számsor ötödik egész száma (5). - Az ókorban a bolygók száma, a →makrokozmosz és mikrokozmosz szimbóluma. Az ~ érzék (→érzékelés), az →öt ujj és a négy végtag + a fej alapján (utóbbit Leonardo da Vinci körben ábrázolta) az →ember száma. Püthagorasznál és a →püthagoreusoknál a lélek és a föld egységének tökéletes száma. - A 2+3 összegeként az egység, a harmónia és az egyensúly kifejezője, →aranymetszetes szám. - Az ÓSz-ben Mózes kv-einek száma (→Pentateuchus). A →szent sátor építésénél alapszám (vö. Kiv 36-38. f.), „az égőáldozati oltár hossza ~ könyök, szélessége ~ könyök, négyszögletes, magassága három könyök” (Kiv 38,1). Az oltár fölszentelésére minden törzs hozott 2 marhát, ~ kost, ~ bakot és ~ egyesztendős bárányt (vö. Szám 7. f.). Izáj ~ kenyeret küldött Dáviddal Saulnak (1Sám 16,20), Dávid ~ kővel a tarisznyájában ment Góliát ellen (1Sám 17,40). A salamoni tp-ban a kerubok szárnyainak hossza ~ könyök volt (2Krón 3,11) Salamon az udvar közepén ~ könyök hosszú, ~ könyök széles, három könyök magas bronzemelvényen imádkozott (2Krón 6,13). Ezekiel látomásában az új tp. méreteinek is alapszáma (Ez 40,48). - Az ÚSz-ben Jézus a →kenyérszaporításkor ~ kenyeret szaporított meg (Mt 14,17; Mk 6,41; Lk 9,13; Jn 6,9), példabeszédeiben az →okos és balga szüzek és a talentumok száma (Mt 25,15; Lk 19,18-19), ~ veréb is csak 2 fillért ér (Lk 12,6), a szamariai asszonynak ~ férje volt (Jn 4,18), Jeruzsálemben a Betheszda fürdőnek ~ oszlopcsarnoka volt (Jn 5,2). A szt sebek száma (→Krisztus sebei). - Az Egyh. erkölcstanát az →öt parancsolat, az iszlám tanítását az →öt oszlop foglalja össze. Aquinói Szt Tamás az →istenbizonyítás öt útját tanítja. A zene egyik legfontosabb rendezőelve az ~fokúság (→pentatónia). - Ikgr. Kr. e. a 3. évezredtől ismert leggyakoribb ábrázolása a →pentagramm, a világmindenség szimbóluma. A kk. műv-ben Krisztust és a 4 evangélistát, valamint Krisztus ~ szt sebét jelenti. A zárt emberi →kéz ősi varázslatot elhárító jel. Az ~öt a →csomóban is ábrázolták. **

hat (gör. hex, lat. sex): a természetes számsor hatodik egész száma (6). Sokjelentésű, szent szám: a makrokozmosz, a teremtés napjainak (→hatszög) s ezáltal a munkanapok, a szeráfok (Iz 6) és a négy élőlény (Jel 4,8) szárnyának, a világkorszakoknak, az emberi életkoroknak, kánai menyegző korsóinak (Jn 2,6) száma. A →hatodik óra Jézus szenvedésének utolsó szakasza, a teljes napfogyatkozás órája (Mt 27,45; Mk 15,33; Lk 23,44). **

hét, hetes (gör. hepta, lat. septem): tőszámnév, a természetes számsor egész száma (7). - A vallástört-ben a →három mellett a legfontosabb szám. Az ókori K világában a kozmikus-csillagászati rend száma, szent szám. Alapvető tapasztalat volt a hold négy, egyenként ~ napos fázisa, majd a bolygók hetes száma. ~ volt az életkorok, a világ csodáinak, a bölcseknek a száma (→hét bölcs). Püthagorasznál a ~ az egészséget is jelenti. - Az ÓSz-ben a ~ a zárt és tökéletes egész kifejezője: a hetedik napon készült el a →teremtés (Ter 2,3; →szombat), jelent meg Isten Mózesnek (Kiv 24,16), esett el Jerikó ~ pap hétszeres harsonaszavára, miután hétszer megkerülték Izrael fiai (Józs 6,1-16). Az egyiptomi ~ szűk és ~ bő esztendő jóslataként a fáraó álmában ~ sovány, ill. ~ kövér tehenet látott (Ter 41. f.). A →menóra ~ágú (Kiv 25,31). Bálaám ~ oltárt épített (Szám 23,14). Az Úr ~ szeme bejárja az egész földet (Zak 4,10). A Bölcsesség ~ oszlopra építette házát (Péld 9,1). - Az ÚSz-ben főként Mt-nál gyakori: a Miatyánk ~ kérése (6,9-13), Jézus ~ példabeszéde (13. f.), a kenyérszaporítás után ~ kosár maradék (15,37). Lk is hetes rendszerben szerk. →Jézus családfáját. A diákonusok hetes száma a korabeli testületszervezés szokásához igazodott (ApCsel 6,5). A ~ a Jel-ben különösen gyakori: ~ egyh. (1,11), ~ arany gyertyatartó (1,12), ~ csillag (1,16); ~ fáklya Isten trónja előtt (4,5), a Bárány ~ szarva és szeme (4,6), Isten ~ szelleme (4,6), ~ pecsét (5-6. f.), ~ harsonaszó (8-9. f.), ~ csésze (16. f.), ~fejű vadállat (17,10). A →hetven a ~ és a →tíz szorzataként jelentőségteljes szám. A hetven és a ~ szorzata, ill. a 77 a határtalanság kifejezése (Mt 18,22). - Az egyházatyáknál Szt Cipriánnál a 3 (a teremtetlen Isten) és a 4 (teremtett világ) összege. Ireneusznál és Tertuliánnál a Zsid 4,4 alapján az eszkatologikus nyugalom hordozója, Szent Ágostonnál a tökéletesség, a teljesség és a Szentlélek száma. E hagyomány folytatásaként tekinthető a →hét szentség, a →Szentlélek hét ajándéka, az →irgalmasság cselekedetei (~), a ~ erény és a ~ főbűn, a →hét szabad művészet, a zenében a ~fokúság. - Ikgr. A 9-15. sz. ker. műv-ében a ~ a végtelenség és az örökkévalóság, a teljesség jele. Gyakori képe a menóra. **

nyolc (gör. októ, lat. octo): tőszámnév, a természetes számsor nyolcadik egész száma (8). A babiloni világképben a lélek a hét bolygószféra elhagyása után érkezik meg a 8., a legmagasabb égi szférába (egek ege). Platón szerint a lélek megítélése 7 napig tart, a 8. napon szabadul. Püthagorasznál az égi harmónia, teljes egyezés (zenei oktáv), ezáltal a szeretet és a barátság száma. A Szentírásban. Az evang-okban a ~ fontos szám: a hegyi beszéd a →nyolc boldogsággal kezdődik. A zsidó napszámítás szerint Jézus a 8. napon támadt föl. Ezért a patrisztikában a 8. nap az új teremtés kezdete, az örök élet képe. Krisztus föltámadása miatt a beteljesedés száma (Zsolt 117,24: Haec dies quam fecit Dominus), dicsérete megtalálható Szt Ambrus zsoltármagyarázataiban: „Feltámadásával Ő megszentelte a nyolcadik napot, mely az első kezdett lenni, az, amelyik a nyolcadik volt, mert a számok rendjéből előnye lett, és szentsége lett az Úr feltámadásából.” Fontos Ambrus számára, hogy Jézus szenvedési jövendölése és a színeváltozás között is ~ nap telt el. A ~as szám a szellemi újjászületés szimbóluma. A Zsolt 118 magyarázatánál (mivel ~ verses egységekből áll) ismét fölmerül a ~as szám. A görögök ismert szólása volt a „panta októ”, a „minden a nyolc”, melyet talán a földet körülvevő szférákra értették. Órigenésznél a hetes szám az érzéki világot szimbolizálja, a ~as az örökkévalóságot. A ker. építészetben a 8 feltűnik oszlopok, tornyok, baptisztériumok, keresztkutak alaprajzában (→nyolszög). - A →gregorián ének ~ zsoltártónust használ. **

kilenc (gör. ennea, lat. novem): a természetes számsor kilencedik egész száma (9), tőszámnév. A ~ mint a →három többszöröse (főként kelta, germán, finnugor népeknél) a tökéletesség száma. Kínában az eget megjelenítő pagoda ~ szögletű. ~ az angyali kar. Krisztus a ~edik órában halt meg (vö. Mt 27,46; Mk 15,34; Lk 23,44). →kilencnapos ájtatosság **

tíz (gör. deka, lat. decem): tőszámnév, számrendszerünk alapja. – Isten parancsainak, s ezáltal a bölcsességnek és tökéletességnek, az életünket átfogó gyakorlati teljességnek a száma. A Szentírásban: →tízparancsolat. Az Úr ~ igazért megkegyelmezett volna Szodomának (Ter 18,32); ~ csapást mért Egyiptomra (→egyiptomi csapások). A 7. hónap ~edik napja az →engesztelés napja. Áldozatként ~edrészt kellett fölajánlani (→tized). – Az ÚSz-ben a talentumok példabeszédében a legügyesebb szolga ~ minát kapott. Jézus ~ leprást gyógyított meg (Lk 17,12–17), de a ~ből csak egy jött vissza hálát adni. (vö. még Lk 15,8) – Mint 2 x 5 az ember és emberi világ jelképe. Az →okos és balga szüzek száma 2 x 5. – Az építészetben a szabályos tízszög fele szentélyek alaprajza lehet (pl. kalocsai székesegyház). **

tizenegy (gör. endeka, lat. undecim): tőszámnév. – A →tíz ellentéteként (túlhaladja azt) a →mértéktelenség, törvény nélküliség száma. A Szentírásban egy kis ideig az apostolok száma, amikor Júdás már nem élt és Mátyást még nem választották meg (Lk 24,8–12).

tizenkettő (gör. dódeka, lat. duodecim): tőszámnév, a →három és a →négy szorzataként a tökéletesség →száma. – Kínában és Babilonban a nagy kozmikus szám, a 60-as számrendszer alapszáma és az →állatkör száma. Egyiptomban a napot ~ órára, az évet ~ hónapra osztották. A →gnosztikusok emanációs tana ~ éont ismert. A Szentírásban a tökéletesség és a szentség száma: Izraelnek ~ törzse volt, ezért a →kitett kenyerek, s az →érctengert tartó ökrök (1Kir 7,23–25) száma is ~ volt. –  Az ÚSz-ben ~ az apostolok és a mennyei Jeruzsálem kapuinak száma. Ennek szorzatai Jahve 72 neve, a Jel →huszonnégy vénje, s a →száznegyvennégyezer kiválasztott. – J. Flavius szerint a →jeruzsálemi templomban a ~ kitett kenyér a zodiákus és az esztendő szimbóluma volt. – Ikgr. A kettős →állatkör a tizenkét pátriárka jelei is a Ter 49 alapján, ahol Jákob fiait állatok tulajdonságaival jellemezte. Allegóriájában az ap-ok és tanítványok a ~ órás napot jelentik, ugyanakkor az Úr esztendejének ~ hónapját.  (Ravenna, Baptisztérium mennyezete). A kora gótikus könyvfest-ben a ~ a díszítőelemek elhelyezésében játszik fontos szerepet. – A →karácsony és  →vízkereszt közötti napok száma. →tizenkét nap **

tizenhárom (lat. tredecim): tőszámnév, a →Fibonacci-számsor 5. száma (→aranymetszés). – A pogány →számszimbolikában baljós szám, mivel a teljességet jelentő →tizenkettőhöz hozzáadódik még egy (dolog v. személy), mely megbontja a teljességet és a harmóniát, ezért el kell pusztítani, v. halált okoz. Babilonban az alvilág, a zárt rendszer fölbomlásának, a szökőévnek és a szerencsétlenségnek a száma volt. Az egyiptomi mitológiában Ozirisz testét Szet ~ darabra tépte szét. – Az ÓSz-ben Izmael ~ éves volt, amikor a 99 éves Ábrahám körülmetélte őt (→körülmetélés) (Ter 17). A sátoros ünnep áldozati rendjében ~ a föláldozandó fiatal bikák száma: az első napon ~, s utána a 7. napig minden nap eggyel kevesebb (Szám 29,12–33). Salamon kir. a saját házát ~ évig építette (1Kir 7,1). A Templom keleti kapujának a hossza ~ könyök volt (Ez 40,11). →Eszter könyvében Adar hónap 13-a először Izr. tervezett elpusztulásának a napja (Ámán sorsvetéssel ezt a napot jelölte ki a zsidók kiirtására a birod-ban); miután Eszter kir. közbenjárására Izrael megmenekült, ugyanez a nap a bosszúállásuk napja lett. – Jézust a husvéti készület napján, azaz Niszan hónap 13-án, pénteki napon feszítették keresztre. Ebből fakadt a félelem a 13-as számtól. – A →fatimai jelenések 13-án történtek. Mindszenty József bíb. rendelkezésére Mo-on minden hónap 13. napja engesztelő nap. **

tizennégy (lat. quatuordecim): tőszámnév. – 2 x 7 = 14: szerencsés szám volt már Babilonban és Egyiptomban. Az Egyházban az apostolkollégium, a Mátyással és Barnabással kiegészült apostoli közösség száma. – A keresztúton ~ stáció van. A genealógia (→nemzetségtábla) 3 x 14 nemzedékből áll; Dávid mássalhangzóinak számértéke (d=4 + v=6 + d=4) **

tizennyolc (lat. octodecim): tőszámnév. A →kabala szerint szerencsés szám, az élő Isten nevének számértéke.

negyven (lat. quadraginta): természetes, pozitív egész →szám, a →négy és a →tíz szorzata. - A keleti gondolkodásban a határtalanság szimbóluma. - A Szentírás →számszimbolikájában a tizes csoportok közül kiemelkedik, az ÓSz-ben 9x, az ÚSz-ben 4x fordul elő, és „nagyon hosszút” jelent. - a) ~ napig zuhogott az eső a vízözön előtt (Ter 7,4); volt Mózes a Sínai-hegyen (Kiv 24,18); volt úton Illés (1Kir 19,8); kellett bűnbánatot tartania Ninivének (Jón 3,4); böjtölt Jézus a pusztában (Mt 4,2); jelent meg a föltámadása után a tanítványoknak (ApCsel 1,3). A születés után ~ nappal kellett bemutatni az Úrnak az elsőszülött fiúkat (Lev 12,1-4). - b) ~ évig tartott Izrael →pusztai vándorlása (Neh 9,21; Zsolt 94,10; ApCsel 7,36). - A lit-ban ~re utal a →nagyböjt és a →negyvenórás szentségimádás. A népi megfigyeléseken alapul a →negyvenes nap és a →negyvenelés. **

Hetvenkettõ: hetvenkét tanítvány: a →tanítványok szélesebb köréből kiválasztottak, akiket az Úr kettesével küldött maga előtt utat készíteni evangéliumának (Lk 10,1-24). →hetven **.

Saját megjegyzés: a hetvenkettõ jelképezi a vízözön utáni 72 nemzettséget (Ter 10). A hetvenkét tanítvány száma jelképezi, hogy a föld minden nemzetségéhez van a küldetésünk...

száznegyvennégyezer: 1. Jel 7,4 szerint az Izrael →tizenkét törzséből megjelöltek száma: 12 x 12 ezer. A megjelöltek Isten pecsétjét, a →tau jelét viselik homlokukon. 2. Jel 14,1-5: a Bárány közvetlen kísérete, akik „asszonyt nem érintettek, szüzek maradtak, és mindenüvé követték a Bárányt, ahova csak ment”. Az új éneket csak ők tudták megtanulni, akik Isten és a Bárány zsengéi. **

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon

Saját megjegyzések:

százötvenhárom: Jézus feltámadása utáni csodálatos halfogás ( Jn 21,11). A nagy halak száma százötvenhárom volt. Ezek embereket jelképeznek (Mt 4,19). Halak nagysága a fogás minõségét jelképezi, vagyis szerintem az apostolutódokat, akikre átruházzák az apostolok az ősegyházat...

hatszázhatvanhat: Isten hat nap alatt teremtette a világot és a hetedik nap megpihent. A hatszázhavanhat, a hatosnak számnak a háromszori megismétlése vagyis örökké... Salamon királynak évente 666 talentum súlyú arany folyt be ( 1 Kir 10,14). Itt a hetedik napon Isten megnyugszik. A Jelenések könyvében a 666 emberi szám, a fenevad nevének száma ( Jel 13,18). Ez lehet a hetedik nap, a nyugalom napjának ( Ter 2,1) háromszori megtagadása...

https://tanusagtevo.blogspot.com/2023/04/szamszimbolika.html

Martin – Új tavasz virágzik a Szent Katolikus Egyház számára

Miasszonyunk Martin Gavenda a szlovákiai Dechticében, 2023. március 15-én:

Szeretett gyermekeim! Nézz a Golgotára, amelyen meglátod Jézus Szentséges Szívét, amely egyesül Szeplőtelen Szívemmel a megváltó szeretetben. Ebben a két Szent Szívben új tavasz virágzik ki a Szent Katolikus Egyház számára. A Szentlélek leszáll és megújítja őt, visszaadva a Szent Katolikus Hagyomány gyökereihez, ahogyan Fiam rátok hagyta. Legszentebb Szívünk diadala lesz a Sátán és a démonok felett. Engem, legszentebb Édesanyádat a Katolikus Egyház, a Szentháromság szeretete koronázza meg a Megváltótárs, a Közvetítő és a Közbenjáró diadalkoszorújával. Ez a győzelem jön, és senki sem tudja meghiúsítani. A Szent Katolikus Egyház sok üldöztetést szenved el, de ne feledjük, hogy közeleg a győzelem. Ez a Szent Kereszt győzelme és a dicsőséges feltámadás. Elmerítelek Jézus szívének és az enyém szeretetében.

Martin – Maradj elrejtve szívünkben

Miasszonyunk Martin Gavenda 2023. április 15-én

Szeretett gyermekeim! Maradjatok elrejtve Szent Szívünk kertjében, hogy biztonságban legyetek és Isten dicsőségére éljetek. Olyanok vagytok, mint az értékes virágok, amelyek hitből élnek, Isten kegyelméből öntözik. Maradjatok hűségesek Fiam tanításaihoz és a Szent Katolikus Hagyományhoz, nehogy eltorzuljon a lelkiismeretetek: a Szentháromság Istennek tetszeni fog. Óvakodjatok a bűntől, és óvjátok gondolataitokat és szívetek mozgását, hogy szentek legyenek, és ne legyen megmérgezve a gonosz szellemétől. Elmerítelek benneteket Jézus Szíve és az enyém szeretetében.

Quasimodo és a szellemi tej

 

Az „Új Pünkösd” prófétáinak újítás iránti buzgalma sikerrel vágta el az Egyházat a hagyományaitól – egy ideig legalábbis. Mert hányan tudják a katolikusok közül, hogy Quasimodo nem csak ama bizonyos toronyőrnek a neve? És még az is irodalomszerető ember lehet a javából, aki legalább a Victor Hugo regényének szereplője révén tudja, hogy a toronyőr éppen a húsvét utáni első vasárnapról kapta a nevét, mert ezen a vasárnapon találta meg a kitett torzszülöttet Claude Frollo, a Notre-Dame székesegyház főesperese. De vajon a hagyománytól való elszakítottságunk miatt hányan tudják, hogy miért Quasimodo ennek a vasárnapnak a neve?

A húsvétkor kereszteltek ezen a vasárnapon tették le a húsvét egész nyolcadában viselt fehér ruhájukat, innen a vasárnap másik latin elnevezése, a Dominica in albis depositis, a magyar hagyományban a fehér hetet lezáró Fehérvasárnap. Amelynek az Új Pünkösd után a nagyon mélyértelmű, jelentőségteljes és szimbólumoktól már-már túlterhelt „Húsvét második vasárnapja” nevet adták.

Ezen a vasárnapon az Egyház a katolikus szentmisében az introitust az előző szombaton (Sabbato in albis) felolvasott olvasmányból, 1 Pet 2,1-10 -ből veszi: „Mint a most született kisdedek, hamisítatlan szellemi tej után vágyakozzatok”. Ez az introitus a katolikus szentmise Szent Jeromos vulgata-fordításánál ősibb latinjában így hangzik: „Quasi modo geniti infantes, alleluia: rationabiles, sine dolo lac concupiscite” – innen tehát a Quasi modo vasárnap elnevezés.

Nem vagyok a liturgikus ismeretterjesztés hivatott és avatott apostola, és persze most is más jellegű indíttatásból írtam ezekről. A pünkösdista és/vagy karizmatikus lélekáradásokhoz vonzódó filozófiai professzort nehezményező írásom sokaknál komolyan lecsapta a fí-relét, mert az az egyszerű állítás, miszerint a vallásosságunk alapja nem lehet az érzelem, és ennek a bűnbeeséskor sérült emberi természetre visszavezetett szent tamási magyarázata felfoghatatlan és botrányos volt sokaknak. Az Egyházat vezető Szentlélek bölcsességét dicsérve szólnék ezúttal a szellemi tejről – quasi modo illusztrációként.

A katekumenek hónapokon keresztül készültek életük nagy eseményére: tanulták a hit titkait, lelkileg előkészülve merültek el a misztériumokban, hogy a nagy napon ténylegesen is alámerülhessenek a keresztvízbe, hogy így Krisztussal a halálban egyesülve, az ő feltámadásában is részesülhessenek az újjászületés fürdője által. És ha ezt valóban így tették, magukénak érezhették az Exultet örömét, és okkal viselték magukon a keresztségkor kapott fehér ruhát egy hétig. Úgy tűnhetett, hogy a nyolcadban fél méterrel a föld felett lebegnek, és „de jó lenne, ha ez sosem érne véget”. De amint a „nászházából kilépő vőlegénynek, aki ujjongó dalia módjára fut neki útjának”, a nyolcad végén számukra is elérkezett az idő, hogy visszatérjenek a hétköznapokba, pontosabban elkezdjék az újjászületés utáni új életet. A nyolcad szombatján még ujjongva érkeztek a templomba, és az introitusban a 104. zsoltár 43. versét énekelték alleluják közepette: „Kivezette népét ujjongásban, választottait vigasságban” (ismét, mint a nászházából a vőlegényt…) De az olvasmányban már azt hallották az Egyháztól, hogy lelki, vizezetlen tejet kell kívánniuk, hogy rajta nőjenek fel az üdvösségre, azaz, hogy fussanak neki útjuknak, mert az még csak most kezdődik.

A lelki, más magyar fordításban szellemi és vizezetlen, azaz hamisítatlan tej jelzője a latinban „rationabilis”, azaz értelmes, értelemnek megfelelő, a görögben „λογικός”, azaz logikus, ésszerű. Ez egy ősi keresztény jelző volt, amely a szent dolgok alapvető sajátosságát jelezte: egyedül a keresztény hit és istentisztelet ésszerű és logikus, mert egyedül ez az Istentől kívánt, és Istent megdicsőítő valóság. Ezt a jelzőt használta Szent Pál is a Rómaiakhoz írott levelében a helyes istentisztelet megjelölésére, amikor azt kéri, hogy „adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen a ti ésszerű istentiszteletetek.” (Róm 12,1). Mert az istentiszteletnek ésszerűnek kell lennie: ha van Isten, ha Isten kinyilatkoztatta magát, ha Isten feláldozta magát értünk, akkor az az értelmes, ha mi is eszerint élünk. És ezért nem értelmes, nem logikus a bálványok tisztelete, ahogy nem ésszerű az érzelmeink bálványozása és követése sem. Mert önmagunk feláldozása nem sétagalopp, ami a bűnbeesés miatt rendezetlen érzelmi világunkból és érzelmi túlfűtöttségből fakadhatna. Az érzelmeinkből legjobb esetben is csak az evangéliumi köves talajból kisarjadó gabonát jellemző kitartás következhet. Ezért folytatja Szent Pál úgy, hogy „ne szabjátok magatokat a világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújításával, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a jó, neki kedves és tökéletes.” (Róm 12,2)

Miért olyan nehezen hihető ez, ha ezt mondja Szent Péter, ezt mondja Szent Pál, ezt mondja az ősi liturgia, amelyet tényleg a Szentlélek ihletett, és nem egy bizottság dobott össze? Mert arra a bizottságra, amely szabadkőműves vezetőjével együtt az új misét megalkotta, ismételten a nyolcad alatti szombat olvasmányának próféciája vonatkozik: “Az a kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkő lett’, a botlás köve és a botrány sziklája: megbotlanak rajta, mert nem fogadták el hittel a tanítást, amelyre meghívást kaptak.”

Ha nem hisszük el az apostolok tanúságát és nem engedelmeskedünk a felszólításuknak, sosem válhatunk vizezetlen szellemi, azaz értelmes, logikus és ésszerű táplálékon élő kereszténnyé, hanem lélekben válunk olyan szörnyszülötté, amilyen Quasimodo volt testben. Hogy ezzel magunkon is bizonyítsuk: az Egyházat a világhoz szabó Új Pünkösd istenfélelmet kinövő, de végtelenül érzelgős „felnőtt kereszténységének” sem a felnőttséghez, sem a kereszténységhez nincs köze, ahogy az Új Pünkösdnek sincs a Szentlélekhez.

https://invocabo.wordpress.com/2023/04/15/quasimodo-es-a-szellemi-tej/

Szinodális LMBTQ út találkozó a Vatikánban – Isten anatémája

 

2023. szeptember 30-tól veszi kezdetét a Vatikánban a Szinodlitásról szóló zsinat világtalálkozója, amely az LMBTQ-t szorgalmazza. Ezzel az összes résztvevő magára vonja Isten legsúlyosabb büntetését – anatémáját – és az egyházi büntetést – a latae sententiae exkommunikációt. A szodómia bűnének legalizálása ugyanis súlyosabb bűn, mint maga a szodómia. Aki népszerűsíti és legalizálja a bűnt, az Isten parancsolatait teszi semmissé, és akadályozza a bűnösöket a bűnbánat gyakorlásában és az üdvösség útjára lépésben. Isten parancsolatainak semmissé tétele az ördögi gőg bűne, ami szembeszáll a Teremtő Istennel, a legfőbb törvényadóval.

 

Ezt a videót megnézheted itt is: https://eglise-vivante.wistia.com/medias/1tmxkjpca8
https://ugetube.com/watch/qGYBkyJ4QJqUaOu
https://rumble.com/v30oxk0-szinodlis-tallkoz.html
https://cos.tv/videos/play/45910966358020096
https://www.bitchute.com/video/9P0KmuMOOtMl/
https://gloria.tv/post/ZQVWKQUcqnXq3PfqqTVD6pcsZ

 

 

Bergoglio hamis pápa elutasítja a bűnbánatot és megátalkodottan ismétli és fokozza gaztetteit. Ezzel vétkezik a Szentlélek ellen. Vonatkozik rájuk Jézus azon kijelentése Júdásról, hogy a kárhozat fia (Júd 17,12). A hamis pápa elrettentő példája bárcsak felébresztené legalább néhány püspök lelkiismeretét azok közül, akik részt vettek vagy részt akarnak venni a szinodális találkozón.

A Bizánci Katolikus Patriarchátus, mint kiáltó szó a pusztában, Isten tekintélyével felvértezve, a vatikáni világtalálkozó kapcsán hangsúlyozza:

Ennek az Isten ellenes szervezett lázadásnak az összes résztvevőjére Isten anatémája, valamint latae sententiae exkommunikáció hullik.

Buzdítjuk a papokat és a hívőket, hogy személyesen, telefonon, e-mailben és levélben figyelmeztessék az öngyilkos LMBTQ szinodális utat propagáló püspököket.

 

+ Illés

a Bizánci Katolikus Patriarchátus pátriárkája

 

2023. 4. 14.

 

Letöltés: Szinodális LMBTQ út találkozó a Vatikánban – Isten anatémája (2023. 4. 14.)

 

Apostoli hagyomány vagy liturgikus fantazmagória?

A Húsvéti apokrifben azt jártam körül, hogy miért János jutott először hitre az apostolok közül. Az abban kifejtett logikai lánc röviden:

Krisztus János iránti szeretete nem emberi szimpátián alapult, hanem az isteni természetéből fakadt, annak megfelelő volt, így igazság szerinti válasz volt János nagyobb szeretetére, ezáltal az isteni lényeghez való nagyobb közelségére.

János a nagyobb szeretete miatt – miként az igazán szeretők, akik mindig így viszonyulnak a szeretett személyhez – a többi apostolnál jobban megfigyelte a szeretett személy, Jézus, mozdulatait, szokásait, cselekedeteit, sőt minden rezdülését is.

Így János azt is megfigyelte, hogy Jézus miként hajtja össze az abroszként szolgáló kendőt – talán minden étkezés után, de a kenyérszaporítás és az utolsó vacsora után mindenképpen.

A kendőnek ez a hajtogatási módja különleges és gondos volt, nem megszokott és hevenyészett.

A feltámadás után sírba belépő János nem pusztán az üres sír, a letett gyolcsok és a külön lévő kendő (sudarium) láttán jutott hitre, hanem azon mód miatt, ahogy a külön elhelyezett kendő összehajtva volt.

Az összehajtás módjában felismerte a Jézus által gyakorolt mozdulatsort. Mivel így csak Jézus hajtotta össze a kendőt, ebből János már tudta, hogy Jézus él, ezért hitt.

Az előző írásban egy megjegyzés erejéig utaltam rá, hogy az a mód, ahogy a kendő össze volt hajtva, talán ahhoz hasonlított, ahogy a papok a korporálét hajtják össze. Egy kedves olvasó kétkedését fejezte ki, mert nem “vélelmezte”, hogy Jézus a feltámadása után „origamizni” kezdett volna.

De Jézus feltámadása után „vette a fáradtságot”, hogy tanítványok mellé szegődjön az úton, kérdezze őket és magyarázza nekik az írásokat, megtörje a kenyeret, és ez utóbbi jelben (egy mozdulatsor is!) felismerni engedje magát a tanítványok által. Ennek fényében miért gondolnánk, hogy egy néhány másodperces mozdulatsor túlzás lett volna a feltámadt Krisztustól a sírban, hogy nem tette volna meg Jánosért, a szeretett tanítvány hitéért?

De mivel mindig tudom tetézni, nem tudom megállni, hogy ne tegyek így ez alkalommal is.Szerintem van olyan apostoli hagyomány, amely alátámasztja a fenti gondolatmenet valószínűségét. És azt valószínűsítem, hogy ez a hagyomány Szent Jánoson keresztül vált az Egyház közös kincsévé.

Ez az apostoli hagyomány a korporálé használata és ezen belül ennek összehajtogatási módja. Ha Szent János hitrejutásában valóban fontos volt az összehajtott sudarium, és emlékeztette arra, ahogyan Jézus a kenyérszaporításkor és az utolsó vacsorán hajtotta össze a kendőt, nem logikus, hogy eme jel alapján úgy értelmezze a Krisztustól sírban hagyott kendőn látott tösszehajtási módot, mint felszólítást, hogy „ti is így tegyetek”? És ha így értelmezte, ne adta volna tovább a többi tanítványnak? De ha továbbadta, akkor ez valószínűleg fellelhető a különböző rítusok hagyományaiban, mert a közös ősi maghoz tartozik. Persze, ha van olyan közvetlenül Krisztushoz visszavezethető apostoli hagyomány, amelyet kevésbé ismertek fel apostoli hagyományként a liturgikusok, akkor ez biztosan az (talán ezért maradhatott meg például a novus ordóban is: egyszerűen nem voltak tudatában ennek, így nem is bántották), de mivel elsőre nem tűnhet megalapozottnak, kifejtem.

A korporálé a latin rítusban a neve annak a manapság négyzet alakú kendőnek, amelyre a kelyhet és a kenyeret helyezik a szentmisén. De ez a kendő nem a római rítus sajátossága, hanem megtalálható minden ősi rítusban. A célja mindenhol ugyanaz: megakadályozni, hogy a Szent Testnek és Vérnek egyetlen morzsája vagy cseppje is leessen, méltatlan helyre kerüljön. Ezek mérete, színe és formája (téglalap vagy négyzet alakú) változatos, de van egy közös jellemzőjük néhány ősi rítusban: ugyanúgy hajtják azokat össze. Így hajtják össze például a koptok (minden oltáron használt kendővel így tesznek, hiszen nekik több is van), a bizánci rítusban, ahol a papok a felszentelésük után ezt a nagycsütörtökön megszentelt kendőt (antimenzión) is megkapják. És vajon véletlen lenne, hogy az antimenzionon látható képi ábrázolások között a központi mindig Krisztus sírba tétele?

De mivel nem vagyok liturgikus, hogy minden ősi hagyomány kendőkre vonatkozó gyakorlatát áttekintsem (hajrá liturgikusok, itt egy kiváló disszertációs téma :), azokat néztem meg, amelyek rövid kutatással fellelhetők voltak. Ezért a fentemlített rítusokból hozok néhány képi és videós illusztrációt.

Korporálé összehajtása a latin rítusban (műkedvelő és valódi sekrestyések kedvéért egyúttal a tisztítás és keményítés módjával együtt, hogy terjedjen az az ismeret – egy nővér fergeteges kommentárjával kísérve) – az összehajtás 1:20-tól:

 

Kopt liturgiában használt kendők 14:40-től, mindegyik a fentebb látott módon összehajtva:

 

Antimenzion

 

 

Bizánci antimenzion bemutatása és összehajtása 49:00-tól:

 

Antimenzion szentelése görög-katolikusoknál:

 

Nagy méretű antimenzion használata orosz ortodoxoknál:

Nos, ugye, hogy mindig lehet tetézni? Húsvéti apokrif után ezúttal liturgikus fantazmagóriával. De biztos, hogy csak fantazmagória?

PS. Az írás közzétéle után gyors egymásutánban ketten is hívtak. Az első egy korporáléról szóló írásra hívta fel figyelmemet, amely a bizánci antimenziont a torinói lepelhez köti – talán ezért lehet az azokon lévő központi ábrán mindig a sírbatétel. A másik telefonáló a lepelkutató John P. Jackson előadásaiból és a vele folytatott magánbeszélgetései révén megismert néhány megállapítást és gondolatot osztott meg velem. Ez külön megérne egy cikket (Szolgálati közlemény: Kedves G., nem szeretnéd esetleg megírni?), de röviden néhány a gondolatok közül: Jacksonék igyekeztek tudományos szempontból elképzelhető mechanizmust találni annak magyarázatára, hogy a leplen lévő képet alkotó, a szövetszálak felületén keletkezett “égésnyomok” miért különböző intenzitásúak, és miért nem élesebbek ezzel arányosan. Ennek során egy olyan elméletet állítottak fel, amely az intenzitás különbségére magyarázatot ad: eszerint a feltámadáskor a feltámadt test megváltozása (nem tartotta tovább a leplet, és valamilyen energiával sugárzott) miatt a lepel mintegy magába roskadt, és az erősebb égésnyom az adott lepelrész nagyobb sugárzásnak való hosszabb idejű kitettségével, tehát a zuhanáskor megtett nagyobb távolsággal van összefüggésben. Ez a Mel Gibson-féle Passió feltámadási jelenetében is ábrázolt lepel-összeomlás, amely módra kedves olvasóm, Parsifal is utalt hozzászólásában. Viszont az ő feltételezésével ellentétben Jacksonék szerint – és ebben az oviedói sudariumról szóló korábban idézett tudományos közlemény megállapításával egyeznek – a sudarium nem volt Jézus fején már a lepelbetételkor sem. Ez valahol a holttest mellett lehetett, és csak azért került a sírba, mert Jézus vérével volt átitatva. (Az összeroskadt leplet Péter is látta, amint a külön helyen lévő, vérrel átítatott sudariumot is, de ő nem hitt ennek láttán. Ezért is gondolom, hogy a sudarium lehetett a hitet kiváltó jel, és ez is csak annak, aki tudta, hogy miként hagyta ott a sírban, és annak feltámadás utáni helyzete különbözött attól. Ha nem ott és legfőképpen nem úgy volt elhelyezve, ahogy például János apostol hagyta, hanem esetleg az összegyűrve vagy csak hevenyészve összehajtva otthagyott sudarium most ÚGY volt gondosan összehajtva…)

Ennél számomra még érdekesebb, mert a tudatlanok számára minden új, az a megállapításuk, hogy a torinói leplen ételnyomokat is találtak a kutatók, sőt ezek alapján nemcsak étrendet, hanem egyfajta ülésrendet is rekonstruálni lehet. És emiatt ők úgy vélik, hogy a torinói lepel az utolsó vacsora alkalmával használt asztalterítő volt. Ez azért is tűnik hihetőnek, mert az utolsó vacsora a város belsejében volt, tehát egy gazdag ember házában. Kézenfekvő annak feltételezése, hogy ez a gazdag ember Nikodémus volt. És ha ő volt, érthetővé válik az is, hogy miért ezt a leplet vitte a temetésre: tudjuk, hogy “nagy ünnep közeledett”, emiatt nem lehetett alkonyatig a kereszten hagyni a holttestet, ezért sietős volt a sírbatétel és az ehhez szükséges eszközök előkerítése is. Mi lett volna alkalmasabb a házában lepel után kutató Nikodémusnak a temetéshez, mint az előző esti vacsorához használt megfelelő méretű és színű asztalterítő? (És mi lenne alkalmasabb szimbólum, amiről következő imánkban elmélkedhetünk, mint ez az azonosság?). És az előző hozzászóló által felevenített bizánci hagyomány is ezt látszik alátámasztani. Mert így emiatt is érthető, hogy miért nagycsütörtökön, az utolsó vacsora szentmiséjén szentelik az antimenzákat, amelyeken a sírbatétel ábrázolása szerepel.

De ahogy az oltárokat három réteg terítő fedi, Krisztus sírjában is három kendő illetve lepel volt. A Krisztus testét beburkoló torinói leplen felül Jackson szerint a második Krisztus imakendője volt, amelyet temetésekor a lepellel borított fejére terítettek. Ez lehet az a kendő, amelyet a keleti ikonográfiában megtalálható ábrázolás mutat, és amely felismerhető Krisztus arcot ábrázol. Ha Jacksonék elmélete helyes, akkor ezen lehetett a legjobban kivehető az arc, mert ez lévén legtávolabb a test felszínétől, ez volt leghosszabb ideig kitéve a nyomot hagyó sugárzásnak, miközben zuhant a föld felé.

https://invocabo.wordpress.com/2023/04/13/apostoli-hagyomany-vagy-liturgikus-fantazmagoria/