Záró akkord!

Igen, aminek van egy kezdete, van vége, vagyis befejezése. Ez vonatkozik a MPM Máriás Mozgalom fiókunkra is, mivel maga a Kék könyvünk üzeneteinek tartalma is önmagában véve egy teljes és lényeges egységet képez, egy adott időszakot igyekezett megvilágítani, korunk eseményeiből de a Jelenések könyvében megjövendölt események valamint azon Evangéliumi részek megértésének feltárásában amelyek megelőzik Urunk Jézus Krisztus Második eljövetelét, dicsőségben!

Hogy ezt a „kincset” amelyet a Kék könyv üzenetei rejtettek magukban a papjaink és a hívek közül kik ismerték fel, fogadtuk el és igyekeztünk „megemészteni” most már nincs értelme firtatni, az fontos, hogy mennyire lettünk lényeglátóak, milyen mértékben sikerült teljesen Szűzanyánk Szeplőtelen Szent Szíve szerinti gyermekeivé válnunk. Tény marad, hogy küldetésünk folytatódik egészen a DIADALIG, amely a Mi Urunk, Jézus Krisztus Második eljövetelével teljesedik be. Máskép fogalmazva, az a hatalmas emberi történelmi korszak amely Ádám és Éva elbukásával vette kezdetét, amióta a Kígyó ármánykodása, uralma az emberiség életét, sorsát megkeserítette, gyötörte nemzedékről-nemzedékre, végéhez közeledik, már csak pár év és VÉGE uralmának, meg lesz kötözve és vissza dobják a Pokolba csatlósaival együtt, az igazak, hűségesek számára elérkezik az Új Ég és Új Föld ezeréves Eucharisztikus Krisztus királyság, Második Paradicsom ideje, állapota! Ez volt a „lényege” a Kék könyvünk üzeneteinek, és ezen írások témájának, amelyeket személyes nézőpontom, Krisztus hívőként  igyekeztem kifejteni, megvilágítani, feltárni. Azon írások is amelyeket átvettem és fiókunkban leközlésre kerültek ezzel összecsengtek. Ami engem is meglepett. most, a végén, hogy tulajdonképpen 72, igen hetvenkét „darab”-ból áll, érdekes véletlen.

Röviden megpróbálom kifejteni miért „fejezem be”, nem folytatom tovább. Először is azért mert maguk az események és jelek igazolják, hogy elérkeztünk az „utolsó időkbe”, sőt már jó három éve átléptük az utolsó szakasz a-küszöbét, amikor az egyházi szabadkőművesség lemondásra kényszeríttette Szentatyánkat, hogy helyét  saját jelöltjük a Hamis Próféta vegye át. Tehát Ferenc tulajdonképpen ellenpápa, és számunkra meghasonlást jelent az, hogy benső bizonyosságot hordozunk szívünkben, az Igazságot illetően, és külsőleg mást tegyünk. Mozgalmunk második kötelezettsége, egységben maradni a pápával és a Vele egyesült Egyházzal azóta nagyon kényes és egyben rejtélyes valósággá vált, de már nem sokáig, mert hamarosan elérkezik a nyilvános színvallás ideje, amikor átlépünk az utolsó szakasz b-küszöbén is, az Antikrisztus felléptetésével.

Másodsorban nálunk Erdélyben a MPM iránt elkötelezett papokat nem ismerek, valószínű nincsenek is, mert ha igen, akkor valamilyen formában mostanáig meg kellett volna jelennie a gyümölcsöknek, vagyis Cönákulumok alakuljanak plébániákon, családokban stb. Hogy mára kik és hol maradtunk még azt tudja Szűzanyánk, egy a fontos, hűségesen kitartani a megismert és elfogatott igazság mellett, és váljunk azon papjaink számára „oázisokká” akik ismerik az Utat és szolgálják az Igazságot és természetesen Életet is képesek közvetíteni a szentségek kiszolgáltatása által, valamint a Szentmise bemutatását hűségesen elvégzik majd, a „rejtekben is”.

Harmadsorban, Istennek hála Az Igazság könyve rendszeres olvasása és Jézus az Emberiséghez imacsoportok megjelenése, terjedése komoly háttér erőnek bizonyult számunkra is, bekapcsolódtunk az Imahadjárat imáinak rendszeres végzésébe sajátságos helyzetünknek megfelelően.

Személyes tevékenységem rövid vázolásával zárom. Amikor lehetőségem engedi nyilvánosan hirdetem utcán, üzletben, autóbuszon, vonaton, és még zarándok helyeken is (egy szt. Benedek kereszttel a nyakamban, jelezvén, hogy katolikus vagyok és nem Jehova tanúja)  „készüljünk Urunk fogadására, mert a Második eljövetelének nemzedéke vagyunk, amely pár éven belül megvalósul”. Az események elkezdődtek, konkrét és felismerhető tényét majd a Nagyfigyelmeztetés fogja feltárni mindenki számára, ez utóbbival kapcsolatos szórólapot valamint az Élő Isten pecsétjét is felkínálom bizonyítékként.

Ne feledjük, az emberi történelem legkiváltságosabb nemzedéke vagyunk, szemünk előtt fognak beteljesülni az „ígéretek”, vonjuk le a tanulságot elődeink hibáiból, tévedéseiből, és mi ne legyünk vakok, süketek mint azok, akik engedték magukat akkor félrevezetni megtéveszteni az „elit” által, sőt átkot vettek magukra: „a vére rajtunk és gyermekeinken”. A „hivatalos” egyházi és világi-politikai „elit” máma is Annás, Kaifás, Heródes és Pilátus nyomdokain jár, számukra a hatalom és kiváltságaik félése, megőrzése fontosabb az Igazság melletti kiállásnál, felvállalásánál.

Nem véletlen, hogy Az Igazság könyvének első üzenetében Urunk Jézus Krisztus egyértelműen, világosan kijelenti: „a második eljövetelemről szóló Igazságot az egyszerű embereknek kell terjeszteniük. Ezért az egyszerű, az igazi hívőknek kell ezt a feladatot magukra vállalniuk!”

Ez ilyen egyszerű, értelmetlen az okoskodás mindennemű formájával bíbelődni. Ehhez kívánok minden kedves testvéremnek Krisztusban erőt, bátorságot és hűséges kitartást!

Testvéri szeretettel Imre. Áve Mária!

Olvass tovább: http://www.uzenetek.eu/news/zaro-akkord/

Keresztény egység vagy Eucharisztia? Merre halad a mai katolikus Egyház?

Milyen lenne a tökéletes keresztény egység? Mit kellene ezért feláldozni? Hol tartanak ma az egység munkálásban a keresztény egyházak?  Melyik irányvonalat képviseli a katolikus egyházat jelenleg vezető Ferenc pápa? Ezekre a kérdésekre keressük a választ bővebben az alábbi cikkben.

Jézus Főpapi imájában így könyörgött az Atyához: ²⁰De nem csak értük könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem.²¹Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem (Jn 17, 20-21). A keresztény egység megvalósítása valójában egy szép törekvés és az Isten tervének és akaratának megnyilvánulása lehetne, ha nem volna oly sok tényező, mely elválasztja egymástól a Szentháromság Egy Istenben hívőket.  Az egység egyik legnagyobb akadálya paradox módon éppen maga Jézus, az Eucharisztia, azaz Jézus valóságos Jelenléte a Földön.  Krisztus Szent Teste és Vére, mely a katolikus hívők számára az Élet forrása és a legfőbb szentség, a legtöbb protestáns felekezet számára megbotránkozás és bálvány. Az Eucharisztián kívül természetesen sok más tanításbeli különbség is szerepet játszik a keresztény Egyházak összeférhetetlenségében, mégsem túlzás azt kimondani, hogy az egység megvalósulásának mégis az Oltáriszentség léte a legfőbb akadálya.

Az egységet nekünk abban az Egyházban, melyet Urunk 2000 éve alapított, csak úgy szabad elképzelnünk, amelyben minden felekezet együtt tiszteli Jézust az Eucharisztia színei alatt. Látva viszont a nem katolikus keresztények körében az utóbbi időben tanán még kifejezettebben jelen lévő elutasítást az Oltáriszentséggel szemben, kimondhatjuk, hacsak nem történik valami az egész világot átfogó spirituális csoda, az egység ilyen módon soha nem valósulhat meg.

A kereszténység viszont, pontosabban fogalmazva annak egyik szárnya, mégis a teljes egység megvalósulásának vágyával halad előre ezen az úton láthatóan elég nagy sebességgel, miközben a hitükhöz hű katolikusok azt tapasztalhatják, hogy mindazok a megtartó erők, melyek a 2000 évig érintetlenül fennmaradtak (az Eucharisztia valódi tisztelete, más Szentségek( pl. a bűnbocsánat, betegek kenete) megbecsülése vagy azokkal való élés, a Szűzanya tisztelete vagy a Rózsafüzér imádkozása) lassan már csak a legidősebb korosztály kihalással fenyegetett szokásai lesznek, s ha ezeket a most élő fiatal katolikus nemzedék tudatosan nem viszi tovább, félő, hogy mindez néhány évtizeden belül az ökumenikus úttörők süllyesztőjébe fog kerülni.

Talán nem mindenki számára vehető észre az a lassú tendencia, mely a katolikus Egyházban az elmúlt fél évszázadban végbement.  Ha csak egy aspektusát vizsgáljuk, akkor is igen szembetűnő a változás. Korábban a hívek az Egyház régi gyakorlatának megfelelően mindig térdelve és nyelvre fogadták az Eucharisztiát, kifejezve ezzel Krisztus valós Jelenléte iránti hitüket és tiszteletüket. Ma egyre inkább terjed a kézbe áldoztatás, s a térdeplők is fokozatosan eltűntek az áldozati liturgiából. Napjainkban az Szentáldozás szertartása egyre inkább a protestáns úrvacsorához kezd hasonlítani, mintsem ahhoz a tiszteletteljes magatartásformához, amit Urunk valós Jelenléte megkövetelne.  Jezsuita papok körében pedig egy új, Krisztushoz teljesen méltatlan áldoztatási forma jelent meg és terjed, ahol a hívek saját magukat áldoztatják meg két szín alatt néha olyan módon is, hogy az Eucharisztia úgy van „felszolgálva” nekik az oltáron, hogy a felszentelt szolga egyáltalán nem is vesz részt az áldoztatás folyamatában. Ez az Egyházban végbemenő folyamat látszólag olyan, mintha a katolikus Egyház tudtán és akaratán kívül szép lassan megválna az Eucharisztia tiszteletétől, és a többi katolikus érték folyamatos kikopásával együtt mintegy megreformálódva a protestáns Egyházakhoz válna hasonlóvá.

Ezt látva megkockáztathatunk két kérdést: Vajon van-e összefüggés a kereszténység egyesítésének vágya és a katolikus értékek (s itt főleg a legnagyobbra, az Eucharisztiára gondoljunk) tiszteletének csökkenése közt? Lehet e- ez a folyamat szándékosan irányított intézkedések következménye? Magyarán, lehetséges-e az, hogy valakik a Szentségek lerombolása árán szeretnék megteremteni a kereszténység teljes egységét? A válaszon mindenki elgondolkozhat magában.  Az viszont világosan látható, hogy az ökumenizmus komolyabb szinten történő megvalósítása, és a legfőbb katolikus értékeink védelme valójában két egymással összeegyeztethetetlen út.

Mindezek ismeretében aggodalomra ad okot számunkra az a tény, hogy Ferenc pápa- bár ezt sem nyíltan, nem gyakran és nem a nagy nyilvánosság felé kommunikálva- a keresztény egység megvalósulását igen hangsúlyos kérdésként kezelve használ olyan szavakat és tesz olyan gesztusokat az Eucharisztiával szemben, melyből úgy érezhetjük, hogy számára Krisztus valóságos Teste és Vére nem a mindenekelőtt tisztelendő és nem a katolikus megmaradás legfontosabb eszköze.

Lássuk, hogy miről is van szó:

Ferenc pápa elődjeitől eltérően az elmúlt 3 évben egyszer sem vett részt Rómában a várost átszelő nagy Úrnapi  körmenetben. Valamennyi alkalommal más járművel haladt át a körmenet végcélját jelentő helyszínre, s ott várta be az ünneplő tömeget. Indokként 2016-ban a média ezt közölte „Ferenc pápa, a korábbi pápák gyakorlatától eltérően nem vett részt a körmeneten, nehogy a személyének szóló tisztelet elvonja a hívek figyelmét a „nagy Szentségtől.”  http://hu.radiovaticana.va/news/2016/05/27/ferenc_p%C3%A1pa_hom%C3%ADli%C3%A1ja_%C3%BArnapj%C3%A1n/1232823

Vajon az a nagyobb veszély, hogy az egyházfő jelenléte elhomályosítja Krisztus dicsőségét vagy az, hogy az egyházfő hiánya azt kommunikálja a hívek felé, hogy Krisztus valós Jelenlétének tisztelete és annak kinyilvánítása a világ felé nem is olyan fontos?

Az a valódi alázat, ha nem vesz részt valaki az Eucharisztikus körmeneten, nehogy őt figyeljék Jézus helyett, vagy az, ha az Úr előtt letérdelve, híveinek példát adva halad végig Róma utcáin? Hogyan vezeti a juhokat a jó Pásztor felé az, aki maga nem mutatja meg, hogyan kell igazán tisztelni a Pásztort?

A médiából értesülhettünk arról is, hogy Ferenc pápa Nagycsütörtökön, egyik évben rabok, másik évben pedig menekültek lábait mosta meg.  Elmondhatjuk tehát, hogy az egyházfő, elődjeitől eltérően nem megy végig letérdelve Róma utcáin megtisztelve Krisztus Szent Testét és Vérét a nyilvánosság előtt. Azon a napon viszont, mikor az Eucharisztia alapítását ünnepeljük, olyanok előtt letérdel, akiknek nagy valószínűséggel semmi közük nincs a Katolikus Egyházhoz. Vajon miért teszi ezt? Vajon miért teszi másképp, mint elődei? Mit akar számunkra ezzel üzenni?

Urunk azt felelte Péternek az utolsó vacsora előtt, mikor ő tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy Jézus az ő lábait is megmossa: „Ha nem moslak meg, nem lehetsz közösségben velem” (Jn 13,8).  A Szentírás szerint a lábmosás tehát Jézus és az ő tanítványainak teljes összetartozását fejezi ki.  XVI. Benedek pápa ezt az összetartozást kifejezvén az apostolok utódjainak, paptársainak a lábát mosta meg Nagycsütörtökönként.

Mivel Jézus szavaira kell hagyatkoznunk, ti. arra, hogy a pápa  a katolikus egyházat képviselve az együvé tartozás nevében mossa meg Nagycsütörtökön embertársai lábát,  azt kell, hogy feltételezzük, hogy a rabok és menekültek lábának megmosásával Ferenc pápa azt akarta kifejezni, hogy mindegy, hogy a másik esetleg bűnös-e, vagy vallási hovatartozása végett nem is Krisztus-hívő, az Egyház akkor is közösséget vállal vele.   Mi ez, ha nem az Isten gyermeki egység modern kori kifejezése? De megfelel-e ez annak az elvárásnak, melyet Jézus támaszt felénk az egységet illetően? A pásztoroknak nem tiszta hittel és megtisztulva kell a Menyasszonyt a Vőlegényhez vezetni?

Érdemes azt a tényezőt is kiemelni, hogy Jézus nem véletlenül az Utolsó vacsora előtt mosta meg tanítványainak lábát, hiszen, ahogy Egyházunk tanítja, csak az méltó magához venni Krisztus Testét és Vérét, aki önmaga is teljesen tiszta. Jézus szavaival: „Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, s akkor egészen tiszta lesz” ( Jn 13, 10). Feltételezhető, hogy Urunk azért időzítette a tanítványok lábmosását pont nagycsütörtökre, hogy mielőtt az utolsó vacsorán odanyújtotta nekik Szent Testét és Vérét, megértesse velük, hogy mennyire fontos, hogy csak a teljesen megtisztult szívek egyesülhetnek Krisztussal. Ehhez képest a rabokkal és menekültekkel történő közösségvállalás és Ferenc pápa szavai „Az Eucharisztia nem a jók jutalma, hanem a gyengék és bűnösök ereje”, ismét azt az üzenetet sugallják , hogy az Egyház bárkit hajlandó befogadni, és az Eucharisztia vétele előtt nem is olyan fontos a teljes megtisztulás.

Másutt, egy Úrnapi prédikációjában Ferenc pápa ezt mondja:„Bárcsak meg tudna felelni az eucharisztikus körmenet gesztusa is Jézus rendeletének! Emlékeztessen őrá, legyen olyan gesztus, amely enni ad napjainkban az embereknek; olyan gesztus, amely megtöri hitünket és életünket Krisztus szeretete jeleként, e város és az egész virág számára” – zárta homíliáját Ferenc pápa a csütörtök esti úrnapi szentmise során.”   http://hu.radiovaticana.va/news/2016/05/27/ferenc_p%C3%A1pa_hom%C3%ADli%C3%A1ja_%C3%BArnapj%C3%A1n/1232823

Ezek szerint az Eucharisztikus körmenet csak egy gesztus, mely Jézusra emlékeztet!? Megint félreérthetően fogalmaz az egyházfő, mert emlékezni azokra szoktunk, akik nincsenek köztünk.  Ha valaki köztünk van, arra nem emlékezünk, hanem elkísérjük őt, s hittel megvalljuk a világnak, hogy mi hozzá tartozunk. Nem tudom, hogy össze lehet-e egyeztetni ezeket a szavakat azzal, amit egy katolikus egyházfőnek vallania kellene az Eucharisztiáról. Az emlékezés szó, sokkal inkább egy protestáns Úrvacsora kifejezéséhez illik, mintsem az Úr valós Jelenlétéhez.

Ezt, a katolikusnak nem nevezhető pápai szemléletmódot látszik megerősíteni az a videó is, mely 2014 tavaszán készült. A címe: az egység csodája már elkezdődött: https://www.youtube.com/watch?v=18B974FWR6M Ezen a felvételen láthatjuk, amint egy, a pünkösdi és más protestáns felekezetek által szervezett találkozón levetítik Ferenc pápa egyenesen nekik címzett videó üzenetét. A videóból az derül ki, hogy mind  a jelenlevők, mind pedig Ferenc pápa nem titkolt szándéka, a keresztények teljes egységének előmozdítása. A videó felvételen hivatkoznak arra a katolikus és evangélikus Egyházak által 1999-ben aláírt közös nyilatkozatra, mely a hit és a cselekedetek által való megigazulás közel 500 éve fennálló vitájára tett pontot. A fenti videó felvétel fő szónoka, az azóta már tragikus körülmények közt elhunyt Tony Palmer, anglikán püspök, úgy fogalmaz: „Szeretném bejelenteni a tényt, miszerint 1999 óta vége van a lutheri protestálásnak. Ezért mi most már egy protestantizmus utáni időszakban élünk.” Egy protestáns püspök mondja ezt protestáns pap testvéreinek. S érdekes módon mindez egyáltalán nem okozott felháborodást az ott jelen lévő protestáns egyházak képviselői közt. Vajon miért? Ilyen könnyen lemondanának identitásukról? Érdemes felfigyelnünk a közös nyilatkozat aláírásának helyére és dátumára is. Helye Augsburg, az a város, ahol 1530-ban a birodalmi gyűlésen a legjelentősebb evangélikus hittétel-gyűjteményt előterjesztették. Dátuma pedig: október 31, a reformáció ünnepének napja. Mindezek azt a következtetést engedik levonni, hogy olyasvalami van készülőben, mely az 500 éve történt reformáció továbbvitele, s a protestáns Egyházakat alapjaiban véve nem fogja megingatni. A videó felvételen Tony Palmer viszont végig azt hangsúlyozza, hogy a keresztény egység megvalósításakor a protestáns Egyházak katolikus Egyházhoz való idomulásáról van szó.

De lássuk, valójában miről is van szó, mert a csattanó csak ezután következik.

Erős aggodalomra ad okot számunkra Ferenc pápa protestáns felekezeteknek küldött videó üzenete, melynek fő mondanivalóját a pápai üzenet után Tony Palmer is bővebben kifejti. Itt már túl vagyunk a tanításbeli különbségeken, megérkeztünk az egység megvalósításának legsarkalatosabb problémájához, az Eucharisztiához. A videó magyar fordításából szó szerint idézünk.

Ferenc Pápa: „Elkülönültek vagyunk, mert a bűn, ami bűneink választanak el minket egymástól.  A bűneink hosszú útja ez, melyben mindannyian részt vettünk. Sóvárogva várom, hogy ez a különállás véget érjen és közösségre lépjünk egymással. Vágyom erre az ölelésre, melyről a Szentírás beszél, hogy maikor József testvérei az éhínségtől szenvedtek, lementek Egyiptomba, hogy élelmet vásároljanak.  Volt pénzük, de a pénzt nem ehették meg. De valami többre leltek, mint élelemre. A testvérüket találták meg.”

Tony Palmer: „A hallás nem elég cselekednünk kell! Ferenc Pápa ölelésével családjába hív minket, mint testvéreit, és arra szólít, hogy vessünk véget különállásunknak.  Maga Ferenc pápa hív minket teljes egységre és teljes közösségre. A legújszerűbb az, hogy ráébreszt minket a tényre, hogy az igazi közösség lényege nem a kenyér, hanem a testvér. Miközben kenyeret kutatunk, melyről azt hisszük szükségünk van rá, testvérünkre lelünk, amire igazából szükségünk van. Mi, akik nem vagyunk római katolikusok, ki vagyunk éhezve a kenyérre, a közösségére.  De Ferenc Pápa megerősíti számunkra, hogy a kenyér másodlagos a testvériséghez képest.”

Mindketten a keresztények teljes egységéről beszélnek, s érezhetően túlmennek azon a nyíltan megfogalmazott célkitűzésen, hogy valamennyi felekezet csatlakozzon a közös nyilatkozat aláírásához. Itt ugyanis sokkal többről van szó. Kenyér közösségről vagy annak elutasításáról. Az Eucharisztia valamennyi keresztény általi közös megünnepléséről vagy annak elutasításáról. Ferenc pápa úgy fogalmaz, hogy a testvér több, mint az élelem. S hogy mit kell az élelem alatt értenünk, abban Tony Palmer erősít meg minket: „a kenyér másodlagos a testvériséghez képest, mert az igazi közösség lényege nem a kenyér, hanem a testvér.”

Ha nem tudnánk, hogy a kenyér maga az Isten Fia az Eucharisztia színei alatt, rendjén lenne ez a testvéri felfogás. Az viszont elfogadhatatlan, hogy Isten Fia helyett az ember (a testvér) kerüljön a középpontba. Az Eucharisztiát nem áldozhatjuk fel az oly sóvárogva áhított egységért, mert az a közösség, melyben nincs jelen az éltető Eucharisztia, nem más, mint egy halott közösség.

E gondolattal összefüggésben és Ferenc pápa fent idézett szavai alapján érdemes még egy kicsit tovább haladnunk. Miért éppen József testvéreinek kényszerű Egyiptomba vándorlását hozza fel példának? Hiszen tudjuk, hogy az éhség átmeneti problémájának orvoslása után soha nem tapasztalt rabigával sújtotta Egyiptom az izraelitákat. Egyiptom nem a szabadság, hanem a rabság helyévé vált. Bár a testvérek együtt voltak, s testi értelemben éhezniük sem kellett, de Istentől elszakítottan éltek. Vajon mit akar ezzel Ferenc pápa üzenni? A kenyér másodlagos? Az Úr Szent és valóságos Jelenlététől, az Oltáriszentségtől elszakadva menjünk az egység csodája felé, hogy aztán mindannyian az istentelenség rabigájába jussunk? Kell-e nekünk egy olyan egység, melyben később elnyomott rabként és az Élet Kenyere nélkül lelkileg halottként élünk?

Ha életben szeretnénk maradni, nagyon fontos emlékeznünk Jézusnak a kafarnaumi zsinagógában elmondott szavaira: „Bizony, bizony, mondom nektek: Nem Mózes adott nektek kenyeret az égből, hanem Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. ³³Mert az az Isten kenyere, aki alászáll a mennyből és életet ad a világnak.” „ ⁴⁸Én vagyok az élet kenyere. ⁴⁹Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak. ⁵⁰Ez a mennyből alászállott kenyér, aki ebből eszik, nem hal meg. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek.⁵⁵A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. ⁵⁶Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benn.” (Jn. 6).

Végül pedig visszatérhetünk fő gondolatmenetünkhöz. Vajon mi történik ma az Egyházban? Mit gondoljunk a készülő keresztény egységről? Valóban arról az egységről van-e szó, melyre az Úr Jézus minket elhívott? Egységbe léphetünk-e azokkal, akik a Szent Áldozat bemutatását nem ismerik el abban a formában, ahogyan az Úr ránk hagyta? Miért érezhetjük úgy, hogy a katolikus értékeknek egyre kisebb becsülete van a katolikus vezetők körében is? Miért nem lehet a keresztény egység jelenleg folyó munkájának részleteivel a fősodrású médiában találkozni? Valamit titkolnak előlünk? Ha Ferenc pápa a protestáns híveket is meghívja Isten nagy családjába, a világon élő 1,2 milliárd katolikus hívőnek erről nem kell tudnia?  S a legfőbb és legfájóbb kérdés: valóban az Eucharisztia feláldozása révén szeretné megteremteni Ferenc Pápa a keresztények egységét?

Keresztény egység vagy Eucharisztia? Önnek, Ferenc pápa, melyik a fontosabb?

Nekünk, Krisztus népének az Élet Kenyere az elsődleges, mert nélküle éhen halunk. Természetesen emellett testvéreink sorsa is fontos, ezért valamennyi keresztény testvért várjuk abba az egységbe, ahol maga Krisztus a fő, és az ő valóságos Szent Teste és Vére táplál minket.

Johanna


http://utolsoidok.hu/katolikus-egyhaz-lerombolasa

A katolikusok nem fogadhatják el a pápa buzdításának azon elemeit, amelyek veszélyeztetik a hitet és a családot.

Ferenc pápa Amoris  Laetitia című apostoli buzdításának kihirdetése a zsinati folyamat lezárását jelzi, amelyet olyan kísérletek uraltak, amelyek aláássák a katolikus tanítást olyan kérdésekben, mint az emberi élet, család, házasság, olyan kérdéseket is érintve, mint például a házasság felbonthatatlansága, a fogamzásgátlás, a reprodukció mesterséges módjai, homoszexualitás, „gender ideológia” és a szülők és gyermekek jogai. A katolikus egyház tanításának eltorzítására tett kísérletek gyengítik az egyház természeti és természetfeletti rendjének igazságáról tett tanúságát és fenyegetik a család jólétét, különösen a leggyengébb és legsérülékenyebb tagjait.

Az Amoris Laetitia apostoli buzdítás egy nagyon hosszú dokumentum, amely a családdal kapcsolatos legkülönbözőbb témákat fejti ki. Sok olyan fejezete van, amely hűségesen tükrözi a katolikus tanítást, de ez nem csökkenti azoknak a passzusoknak a súlyát, amelyek aláássák a katolikus egyház gyakorlatát és tanítását. A „Voice of the family” az elkövetkező napokban és hetekben a szövegben lévő súlyos problémák teljes elemzését kívánja bemutatni.

A „Voice of the family” a következő kezdeti aggodalmait fejezi ki a pápai hivatal iránti legnagyobb tisztelettel és kizárólag azzal az őszinte vággyal, hogy segítse a papságot a katolikus tanítás kihirdetésében az élettel, a családdal és a házassággal kapcsolatban, hogy a család és annak legsebezhetőbb tagjainak valódi javát támogassa.

Úgy véljük, hogy az alábbi aggályok figyelembevételével eleget teszünk kötelességünknek, amelyek egyértelműen le vannak fektetve az Egyházi Törvénykönyvben, mely szerint:

A tudásuk, a kompetenciájuk és a presztízsük szerint, amellyel rendelkeznek, joguk és olykor kötelességük is, hogy kifejezzék véleményüket a szent pásztoroknak olyan ügyekben, amelyek az Egyház javára vonatkoznak és megismertetni véleményüket a többi keresztény hívővel a hit és az erkölcs egységének sérelme nélkül, tisztelettel a pásztorok iránt, és figyelemmel a közös előnyökre és a személyek méltóságára. (Canon 212 §3)

Az elvált és újraházasodottak Szentáldozáshoz engedése

Az Amoris Laetitia a 8. fejezet során (291-312) számos javaslatot tesz olyan megközelítésekre, amelyek előkészítik az utat „az elvált és újraházasodott” katolikusok számára, hogy szentáldozáshoz járulnának, anélkül hogy igazi bűnbánatot tartanának vagy megváltoztatnák az életüket. Ezek a bekezdések a következőek:

1. a katolikus tanítás zavaros magyarázatai a halálos bűn természete és hatása, a bűn állandósága, és a lelkiismeret természete tekintetében
2. ideológiai nyelv használata az Egyház hagyományos terminológiája helyett
3. szelektív és félrevezető idézetek használata az Egyház korábbi dokumentumaiból

A korábbi tanítások pontatlan idézésének különösen aggasztó példája található a 298. pontban, amely II. János Pál pápa megállapítását idézi a ’Familiaris Consortio’-ból, hogy léteznek helyzetek, ahol súlyos okokból, mint például a gyermekek felnevelésében, ha nő és a férfi nem tesznek eleget ezen kötelességüknek, szétválaszthatók.

Azonban az Amoris Laeititia-ban II. János Pál mondatának második felét kihagyták, amely kimondja, hogy az ilyen párok „ magukra vállalják a felelősséget, hogy teljes megtartóztatásban élnek” (Familiaris Consortio, No. 84),

Továbbá a félrevezető idézet lábjegyzetében ezt olvashatjuk:

Az ilyen helyzetekben sokan, akik tudják és elfogadják a lehetőséget, hogy testvérekként éljenek, melyet az Egyház kínál számukra, rámutatnak arra, hogy az intimitás bizonyos kifejezései hiányoznak, „gyakran előfordul, hogy a hűség veszélybe kerül és a gyermek jóléte szenved” (Vatikáni Zsinat, Lelkipásztori konstitúció az Egyházról a mai világban Gaudium et Spes, 51).

A dokumentum erre a téves nézetre hivatkozik, de nem magyarázza, hogy miért hamis ez a megközelítés, amely nevezetesen az, hogy:

1. Minden házasságon kívüli aktus eredendően bűnös, és soha nem indokolt eredendően gonoszat cselekedni, még annak érdekében sem, hogy jó a vége.
2. A „hűség veszélyeztetett” a házasságon kívül nemi intimitás gyakorlása által, azonban a „hűség megélt”, amikor az érvénytelen kapcsolatban lévő személyek tartózkodnak a szexuális intimitástól az eredeti kapcsolatukhoz való hűségük miatt, amely érvényes.
3. Az idézet azt sejteti, hogy a gyermekek szenvednek, mert a szüleik, Isten kegyelmének segítségével, tiszta életet élnek. Épp ellenkezőleg, az ilyen szülők adnak példát gyermekeiknek a hűség, a tisztaság és a bizalom megélésére Isten kegyelmének erejében.

A dokumentum idézi a Gaudium et Spes-t, de a részlet ki van ragadva a környezetből és nem támasztja alá a felhozott érvet. A szövegkörnyezet világossá teszi, hogy a Gaudium et Spes a nemzéssel összefüggésben beszél a házasságban élő katolikusokról, és nem azokról, akik érvénytelen élettársi kapcsolatban vannak. A teljes mondat a következő:

Ahol azonban a házas élet intimitása megszakad, a hűség néha veszélybe kerülhet és a termékenység minősége tönkremehet, mivel akkor a gyermekek felnevelése és a bátorság további gyermekek elfogadására egyaránt veszélyeztetett. (Gaudium et Spes, No. 51).

Ezért nehéz elkerülni azt a következtetést, hogy az apostoli buzdítás legalábbis felveti azt a lehetőséget, hogy a házasságtörő szexuális aktusok bizonyos esetekben indokoltak lehetnek, és helytelenül lett idézve a Gaudium et Spes, mintha az alapot adna erre.

Szülői jogok és a szexuális nevelés

Az Amoris Laetitia tartalmaz egy szakaszt „a szexuális nevelésre való igény” ( 280-286. bekezdések) címmel. Ennek a szakasznak a hossza meghaladja az 5 oldalt anélkül, hogy egyetlen utalást is tenne a szülőkre. Másrészről viszont utal „oktatási intézményekre”. Mégis a szexuális nevelés „a szülők alapvető joga és kötelessége”, amelyet „figyelmes útmutatásuk alatt kell elvégezni, akár otthon, akár az általuk kiválasztott és ellenőrzött oktatási intézményben” (II. János Pál pápa, Familiaris Consortio, No. 37). Ennek a nevelésnek az elmulasztását a szülők olyankor követik el, amikor a szexuális nevelést érintő szülői jogokat súlyos és tartós támadások érik a világ számos országában és a nemzetközi intézményekben. Ebben a részben az Amoris Laetitia nem hivatkozik semmilyen korábbi dokumentumra, ami egyértelműen megerősíti ezt a jogot, azonban idézi a frankfurti iskolával összekapcsolható pszihoanalitikust, Erich Fromm-ot. A dokumentum korábbi hivatkozása a szülői jogokra (84. bekezdés) nem kompenzálja a szülők kizárását ebből a részből.

Homoszexuális kapcsolatok

Az Amoris Laetitia, követve a korábban a zsinati dokumentumokban elfogadott megközelítést, utalást tesz arra, hogy az „azonos neműek kapcsolata” kínálhat „bizonyos stabilitást”és lehet egy fajta hasonlósága vagy kapcsolódása a házassághoz. Ez kimondja, hogy:

El kell fogadnunk a családi helyzetek sokféleségét, amelyek bizonyos stabilitást nyújthatnak, de „de facto” az azonos neműek kapcsolatát például nem lehet egyszerűen azonosítani a házassággal. (53. bekezdés).

Hatalmas a nyomás a nemzetközi intézmények részéről a család hagyományos értelmezésének elutasítására olyan nyelvezet alkalmazása révén, amely hivatkozik a család formáiban lévő „változatosság”-ra és „sokféleség”-re. Annak a következménye, hogy az „azonos neműek kapcsolata” is részét képezi a „családi helyzetek sokféleségének”, pontosan az, ami ellen a családot védő csoportok keményen harcolnak.

Ilyen nyelvezet használatával az apostoli buzdítás aláássa a családvédő mozgalmak munkáját, akik azért dolgoznak, hogy a család valódi értelmezését, és ennek következtében a gyermekeket védelmezzék, akik a család szerkezetétől függenek, amelyet Isten az ő jólétükért és egészséges fejlődésükért rendelt. Meg kell jegyezni, hogy a 251. bekezdésben az Egyház hiteles tanítása újra ki van fejtve, hogy „egyáltalán nincs alapja a homoszexuális kapcsolatokat bármilyen módon hasonlónak vagy akár analógnak tekinteni Isten házasságra és családra vonatkozó tervével”

„Gender ideológia”

Az Amoris Laetitia támogatja a „gender ideológia” központi elemét azt állítva, hogy ki kell hangsúlyozni, hogy a biológiai nemet és a társadalmi-kulturális gendert meg lehet különböztetni, de nem lehet szétválasztani (50. bekezdés). A gender-elmélet alapelvének elfogadása aláássa a dokumentum egyébként örvendetes kritikáját az ideológiáról és annak hatásairól. A hamis elképzelést, hogy a biológiai nem megkülönböztethető az ú.n. „gender”-től, először az 50-es években javasolták és ez az alapja a „gender-ideológiának”. A „gender-ideológia” következményeinek lehetetlen lesz ellenállni, ha a hibás alapelvei el vannak fogadva.

Támadások az ártatlan emberi élet ellen

Amoris Laetitia nem küzd meg a születendő gyermekeket, az időseket és a fogyatékkal élőket érő fenyegetések sokaságával. Konzervatív becslések szerint több mint egymilliárd születendő gyermeket pusztított el az abortusz az elmúlt században. Még a családok kihívásait megcélzó dokumentumban is, ami 264 oldalas, csak egy csekély számú hivatkozás van az abortuszra. Nincs megemlítve a megtermékenyítés mesterséges módja által okozott pusztítás, amely szintén millió ember életének elvesztését okozta. A születendő életeket érő támadások komoly vitájának hiánya ebben az összefüggésben egy súlyos mulasztás.

Fogamzásgátlás

Az Amoris Laetitia nem erősíti meg a fogamzásgátlás használatának katolikus tanítását. Az aggasztó elnézése annak, hogy a szexuális aktus nemző és egyesítő célját szétválasztják, a halál kultúrájának fő katalizátora, és az, hogy széles körben elterjedt az engedetlenség és tudatlanság az Egyház tanítását illetően ezen a területen, pontosan a hierarchiának köszönhető, mert nem mondja ki ezt az igazságot. A dokumentum értekezése a lelkiismeretről szintén hibás mind a 222. bekezdésben, amely a „felelősségteljes szülő” témájával foglalkozik, mind a 8. fejezetben, amely a nyilvános házasságtörésben élők Szentségekhez való engedését taglalja. A 303. bekezdés különösen aggasztó, főleg az alábbi állítás:

Mégis a lelkiismeret többet tehet, mint hogy felismeri, hogy egy adott helyzet nem felel meg objektíven az Evangélium teljes kívánalmainak. Azt is felismeri őszintén és becsületesen, hogy mi most a legbőkezűbb válasz, ami adható Istennek, és meglátja egy bizonyos morális biztonsággal, hogy ez az, amit Isten maga is kér az egyén korlátainak összetettsége közepette, miközben még nem teljesen objektíven ideális. Mindenesetre emlékezzünk, hogy ez a megkülönböztetés dinamikus, mindig nyitottnak kell maradni a növekedés új szakaszaira és új döntésekre, amelyek lehetővé teszik, hogy az ideális nagyobb mértékben megvalósuljon.

Úgy tűnik, ez a kijelentés elfogadja a „fokozatosság törvényének” hamis értelmezését és azt sugallja, hogy vannak bizonyos esetek, amikor a bűn nemcsak elkerülhetetlen, hanem akár Isten akarata is annak a személynek. Ez egyértelműen elfogadhatatlan lenne.

Következtetés

Ez csak egy rövid bevezetése a rendkívül nagyszámú problémának, amelyek az Amoris Laetitia-n belül találhatók. További vizsgálatokra lesz szükség, hogy teljesen kielemezzük a szöveg hatásait, de az már világos, hogy a dokumentum nem fejti ki világosan és hűen a katolikus tanításokat, és arra a következtetésekre vezethet, amelynek eredményeként a Katolikus Egyház megváltoztathatatlan tanítása sérül, és az a fegyelem is, ami elválaszthatatlanul erre épül. Ez a kezdeti áttekintés elegendő indokot ad, hogy úgy tekintsük ezt a dokumentumot, mint fenyegetést a katolikus hit egységére és a család javára nézve.

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ezeket a kritikákat a pápai hivatal iránti legnagyobb tisztelettel gyakoroljuk, de laikus katolikusként ezt az Egyház jóléte iránti kötelességünk tudatában tesszük, és családvédőként, hogy megvédjük a családot és annak legkiszolgáltatottabb tagjait.

Forrás: https://www.lifesitenews.com/opinion/catholics-cannot-accept-elements-of-popes-exhortation-that-threaten-faith-a

Egy olvasónk commentje ehhez a cikkhez:

Tisztelt Hölgyek és Urak!

Aki “újraházasodottak”-ról beszél, csúsztatásként a meghalt házastárs esete mellett beleértve az élő házastársét is, az ellene van az“Amit Isten egybekötött, azt ember ne  bontsa szét” alaptörvénynek!

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a csúsztatás mint módszer alapvetően hazugság, annak pedig atyja maga a Sátán.

Ettől kezdve tök mindegy, hogy szinódus, püspök, vagy pápa az elkövető, a Sátán kutyája!

Kár annyit beszélni, kár az óvatosan bizonygatott igazság után a hűségnyilatkozatot odabiggyeszteni!

Isten előtt mindenki tisztán, egyéni elszámolással felel!

Mindenki a maga bőrét viszi a vásárra!

Egyetlen tagja a hierarchiának nem fog helyettem beülni a pokolba, ha csak a legkisebb mértékben is kikukkantottam a teljes engedelmesség fogadalmából.

Boldog Adolf Kolping mondta, hogy Isten és a Gonosz, a jó és a rossz között nincs kompromisszum!

Szavatok legyen az igen igen, a nem, az nem!

"Perverz" dolog McDonald's-ot nyitni a Vatikánban.

Sokan háborognak Rómában egy Szent Péter térre néző óriási McDonald's miatt. A gyorsétterem a Vatikán tulajdonában lévő épületben nyílik a közeljövőben, és ez sok bíborosnak szúrja a szemét.

Elio Sgreccia befolyásos bíboros "perverz" és "tiszteletlen" döntésnek nevezte, hogy az amerikai gyorsbüféláncnak adták bérbe a korábban bankfiókként használt helyiséget. Az étterem ráadásul egy olyan épületben kap helyet, ahol hét prelátus is lakik.

A prelátus katolikus főpapi cím, a pápa adományozza egyes magas méltóságoknak (püspök, apát) különleges megbízatás keretében vagy kitüntetésképp.

Illusztráció. Forrás: Europress - AFP/Paul J. Richards

Az étteremnyitás nincs tekintettel a Szent Péter tér meghatározó jellegére, a McDonald's ételei nincsenek összhangban Róma gasztronómiai hagyományaival, ráadásul nem is egészségesek - érvelt a La Repubblica című olasz lap szombati számában a Pápai Életvédő Akadémia volt vezetője, jelenlegi tiszteletbeli elnöke, aki kijelentette, hogy ő sosem fog ott enni.

EZT IS AJÁNLJUK:

Sgreccia nem lakik abban az épületben, ahol a hatalmas alapterületű, 538 négyzetméteres gyorsétterem nyílik, de az ott lakó főpapok nevében is nyilatkozott. A bíboros szerint a helyet inkább a rászorulók számára kellene hasznosítani.

A lap szerint egy feldühödött bíboros levélben kérte Ferenc pápától, hogy akadályozza meg az ügyletet, amely egyébként havi 30 ezer euró (azaz 9,2 millió forint) bevételt hoz a Vatikánnak.

Egy helyi városvédő egyesület vezetője a Szent Péter tér környékének identitását, a hagyományos kisvendéglőket félti az amerikai cég megjelenésétől. A szervezet más tagjai pedig őrültségnek nevezték, hogy olyan helyen nyílik nagy tömeget vonzó vendéglátóhely, ahol amúgy is magas a terrorizmus kockázata.

A Szent Péter tér közelében lesz.

Fotó: Mészáros Annarózsa

A helyiséget bérbe adó vatikáni vagyonkezelő szervezet, az APSA vezetője szerint azonban "nincs semmiféle botrány". "Minden a törvényekkel, a hagyományokkal és a Szentszék érdekeivel összhangban történt" - mondta Domenico Calcagno bíboros, aki semmi negatívumot nem lát "a Vatikán számára csak előnyöket hozó" bérleti szerződésben.

Az étteremnyitáshoz fel is kellett újítani az épületet, amihez kérték az ott lakók anyagi hozzájárulását is, ami ugyancsak elégedetlenséget váltott ki a prelátusok részéről – írja az MTI.

http://faktor.hu/faktor-perverz-mcdonald-s-ot-nyitni-a-vatikanban

Szentek

2016. 06. 29.            Péter-Pál

Drága engesztelő testvéreim, ne szomorkodjatok, amikor elérkezik hozzátok a nehéz időszak. Azoknak a lelkeknek, akik kitartanak Krisztus mellett és igehirdetésünk mellett, azoknak nem kell félniük. Azért kell a Szentlélekre figyelni és nem a saját elképzeléseitekre hagyatkozni, mert Ő megmutat minden szükségeset, amit követnetek kell. De ezt csak az imádságos lelkülettel érhetitek el, és figyelnetek kell, hogy mit mutat nektek a Szentlélek, és aszerint cselekedjetek. Már nagyon közel van az az idő, amikor mindezek bekövetkeznek. Bízzatok, mert Jézus legyőzte a gonosz hatalmát. Ha kitartotok Mellette, semmi sem szakíthat el Tőle. Szent Péter és szent Pál

2016. 07. 11.        Szent Benedek

Drága engesztelőim, mindig osszátok be az időtöket, hogy legyen lehetőség ne csak a munkára, hanem az imára is. A legfontosabb, hogy minden tevékenységet imával kezdjetek, és amikor befejezitek, adjatok hálát az Úrnak és ajánljátok fel Neki engesztelésül. Így biztos, hogy a munka imádsággá változik. Ezt mindenki, még az aktív dolgozók is meg tudjá tenni, csak oda kell figyelni, hogy minden munka imádság legyen és az imádság pedig munka. Így mindenben az Isten szent akarata szerint jártok el. Tehát mindent Isten dicsőségére kezdjetek, és Isten dicséretében fejezzetek be. Így kiegyensúlyozottá válik lelketek és nem lesz hiányotok semmiben. Fogadjátok el tőlem ezt a tanítást és valósítsátok meg életetekben. Szent Benedek apát

2016. 08. 11.         Szent Klára

Testvéreim, a teljes szegénység olyan ajándék, melyet Jézustól kaptam, hogy teljesen Rá hagyatkozhassak. Így nem kellett mással törődnöm, csak az odafönt valókkal. Aki képes Isten kegyelmével elhagyni mindent és rábízni életét az Úrra, meg fogja tapasztalni gondviselő szeretetét és jóságát. Ne ragaszkodjatok semmihez sem, mert minden, amitek van az Úr ajándéka. Úgy használjátok, hogy mindig képesek legyetek lemondani vagyonotokról mások javára, Isten dicsőségére. Szent Klára

2016. 08. 20.         Szent István király

Drága engesztelő testvéreim, imádkozzunk a Szűzanyával együtt magyar hazánkért. Amikor felajánlottam a szent Szűznek Magyarországot, nem vonakodott elfogadni felajánlásomat. Azóta szüntelenül együtt könyörgünk az Úrhoz országotokért. Nagy veszélynek van kitéve az ország, ezért alkossunk imaláncot. Minden nap az irgalmasság órájában ti is tegyétek meg felajánlásotokat országunk megmeneküléséért. Imádkozzunk, hogy a gonosz erők ne tudjanak szétzúzni, hanem állhatatosan ki tudjatok tartani az imában. Velünk együtt egységben tegyétek meg a felajánlást három órakor, az imaidő elején. Imádkozzatok, hogy a kormány ereje ne gyengüljön meg és hogy az örök értékeket képviseljék hazánkban. Szent István király

2016. 08. 24.         Szent Bertalan apostol

Drága engesztelő testvéreim, az Úr apostolaként hívott meg engem. Olyan meggyőző erővel szólt hozzám, hogy azonnal követtem Őt. Nem volt kétség bennem, hogy akit követek, az a Messiás. Mindenre megtanított, hogy vállalhassam az apostoli küldetést. Szörnyű kínzatásokkal ontottam véremet Jézusért, de Ő volt az én példaképem. Nemcsak amíg velünk volt, hanem amikor elszenvedte a szörnyű kereszthalált. Ti ugyanis találkoztok Vele a hit által és minden kegyelmet megkaptatok, hogy a Szentlélek megtanítsa, hogyan kövessétek Mestereteket. Sohase hátráljatok meg, hogy a győzelem részesei lehessetek. Szent Bertalan apostol

2016. 08. 29.         Keresztelő Szent János

Engesztelő testvéreim, az én küldetésem az volt, hogy előfutára legyek az Üdvözítőnek. Bár pusztába kiáltó szó voltam, mégis értették, amit mondtam. Amikor a bűn elhatalmasodik, akkor a kegyelem túlárad. Még a farizeusok és írástudók is kivonultak, hogy meghallgassák a szót, amit Isten az ajkamra adott. Ők legtöbb esetben nem mentek át az alázat alagútján, hanem fennhéjázóan bírálgattak engem. Jézus eljött hozzám, akinek még a lábáról sem voltam méltó levenni a saruját, és beállt a sorba, hogy példát mutasson mindenkinek. A Mennyei Atya a szózatával jutalmazta meg az Ő alázatosságát. Bár Jézus nem szorult rá a bűnbánatra, mégis megalázta magát és a vízbe lépve megszentelte azt. Ekkor nyert értelmet az én küldetésem, mert kinyilvánult előttem is Jézus személye. Keresztelő Szent János

2016. 09. 24.         Szent Gellért

Drága engesztelő gyermekeim, szent István király meghívott az országába, hogy tanácsadója legyek a királynak és nevelhessem Imre gyermekét. Istengyermeki bizalommal vállaltam el ezt a magasztos tisztséget. De ne gondoljátok, hogy oly könnyű tanácsokkal ellátni a királyt. Nekem is nehéz feladat volt betölteni ezt a tisztséget. Minden munkámat átjárta az imádság lelkülete, és mindenben ráhagyatkoztam a Szentlélek sugallataira. Csak az Ő irányítását voltam hajlandó elfogadni és tanácsként átadni a királynak. Hosszas elmélkedéseim a remete magányban érlelték meg a Szentlélek által irányított gondolatokat. A szent király bölcs belátással hallgatta szavaimat és követte ő is a Szentlélek utasításait. Testvéreim, mindig a Szentlélek vezessen benneteket, hogy Istennek tetsző döntéseket hozzatok életetekben. Szent Gellért püspök

2016. 09. 29.         Szent Mihály

Drága engesztelők, hívjatok minket, mert segíteni akarunk. A gonosz lelkekkel való küzdelmetekben támogatunk benneteket minden szükségetekben. Szent Mihály, az angyali seregek vezére vagyok, ezért kérjétek, oltalmazzam házaitokat védő angyalaimmal együtt. Ne féljetek a gonosz erőktől, mert Jézus legyőzte őket keresztáldozatával. Azért vagyunk, hogy segítsünk elhárítani minden veszedelmet, amely országotokra leselkedik. Kapaszkodjatok belénk, és imában hívjatok minket segítségül. Meglátjátok, aki hittel kér minket, az megtapasztalja segítségünket. Ti pedig fogjatok össze, imádkozzatok és szólítsatok meg minket, és mi rögtön jelen vagyunk, hogy elhárítsuk az akadályt. Szent Mihály

2016. 10. 04.           Assisi Szent Ferenc

Testvéreim, szeressétek a szegénységet, nem önmagáért, hanem mert Jézus és a szent család is szegény volt. Ez azt jelenti, hogy ne legyen más elképzelésetek, mint ami Isten akarata bennetek. Ha sikerül kiüresednetek és azt mondjátok, nincs más javam Uram rajtad kívül, akkor képesek lesztek engedni, hogy Krisztus egészen betöltsön titeket. A kicsiny lelkek azok, akik elfogadnak minden jót és rosszat egyaránt az Úr kezéből. Keressétek és szeressétek a szegénységet, mert alázatban tart benneteket. Hagyatkozzatok egészen Jézusra, akinek szüntelenül gondja van rátok. Mert ha azt megteszitek, nem lesz gondotok semmire sem, mert Ő maga meglátja szükségeteket. De ha megkapjátok, amire vágytok, ne tartsátok meg magatoknak, hanem adjatok belőle bőséggel másoknak, hogy újból megajándékozhasson benneteket. Szent Ferenc testvéretek

2016. 10. 08.         Magyarok Nagyasszonya

Gyermekeim, magyarok Nagyasszonyaként köszöntelek benneteket. Édesanyai palástomat terítem hazátokra és minden népre, akik a keresztény értékek mellett kiállnak. Szeretnék segíteni nektek, mert ha velem együtt imádkoztok, akkor a sátán hatalma megtörik és győzelemre viszitek terveteket. Csak ha szorosan mellettem maradtok, tudlak megvédeni benneteket a gonosz erők hatalma ellen. Fogjatok össze és imádkozzátok minden nap szent Fiam vérének rózsfüzérét és litániáját kilencedként és ezt mostantól folyamatosan tegyétek meg. Imádkozzatok országotok keresztény értékeinek megtartásáért, Orbán Viktorért és a kormányért, hogy ellene mondjanak a gonosz erőknek, akik el akarják lehetetleníteni országotokat. Legyetek egységben közösségeitekkel, és akik fizikailag nem tudnak jelen lenni az imában, azok ajánlják fel magukat az ima oltárán engesztelésül Magyarország megmeneküléséért és engesztelő hivatásotokért. Édesanyai szeretetemmel egyesítem imacsoportjaitokat. Magyarok Nagyasszonya

2016. 10. 15.         Avilai szent Teréz

Testvéreim, Jézus határtalan szeretetében megajándékozott olyan kegyelmekkel, amellyel a misztikus élet rejtelmeibe pillanthattam be. Elöljáróim kérésére írásba kellett foglalnom azokat a misztikus gondolatokat, amiket a Szentlélek ihletésére kaptam. Nagyon nehéz volt szavakba öntenem azt, amiről nem igen lehetett beszélni. Olyan lelki ösvényekre vezetett Jézus, amiket igazából csak azok érthettek meg, akik hasonló kegyelmeket kaptak Tőle. Mégis meg kellett fogalmaznom azokat a gondolatokat, hogy elsősorban nővéreim lelki épülésére szolgáljanak, de másoknak is úttörő munkát végezhessek. Bízom benne, hogy Isten legnagyobb dicsőségére szolgál mindaz, amit papírra vetettem. Avilai szent Teréz

Anna Terézia

http://engesztelok.hu/lelkielet/1142-szentek-2016-jun-szept
http://engesztelok.hu/lelkielet/lelki-gyakorlatok/1156-szentek-szeptember-oktober

ÉGI KÜRTZENGÉS ÉS FELHŐGYŰRŰ JERUZSÁLEMBEN

Megdöbbentő videó: égi kürtzengés és felhőgyűrű Jeruzsálemben (Frissítve)

A "jelenségről" több felvétel készült

Több mint egy percen keresztül erős kürtzengéshez hasonló hang hallatszott Jeruzsálem nyugati negyedében. A hangjelenséget a felvételek alapján látványos felhőgyűrű kísérte. (Frissítés: A felvételt eredeti publikálója eltávolította az oldaláról, így a hitelessége kétséges.) Felhőgyűrűkről blogunkon is beszámoltunk, a világszerte hallható furcsa hangokat pedig ezen oldalon gyűjtik folyamatosan. A Daily Mail cikke szerint a hangjelenségek az ezredforduló óta az egész világon megszaporodtak.

Valódi vagy sem? A fenti felvételt eredeti publikálója (egy izraeli videoproducer) eltávolította az oldaláról, így nem lehet eldönteni, hogy manipulált-e a hang és a látvány. (Valószínűleg igen.) A jelenségről közzétettek egy másik felvételt is (a képen a Teddy Kollek stadion látható):

A képsorokat több százan kommentelték a YouTube videómegosztón. A felvételek eredetiségét sokan vitatták. Mások felhívták a figyelmet arra, hogy a helyszín (Jeruzsálem), az időpont (Rós Hásáná, a zsidó újév előestéje, ami egyben szombati nap volt), a sófárra emlékeztető hang és a felhőgyűrű együtt egyfajta figyelmeztetés, vagy figyelemfelhívás lehetett.

A zsidó újév bibliai ünnep, amelyet emlékeztető kürtzengés jelzett Mózes rendelése szerint.

A hetedik hónapban, a hónap első napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztető kürtzengéssel, szent gyülekezéssel. (3Móz. 23,24)

A Rós Hásáná idén október 2-ára esett, ez a felvétel egy nappal korábban készült.

De nemcsak az újév kezdetét jelezte kürtzengés, hanem a jubileumi, 50. évet a Törvény a kürtölés évének is nevezi.

És szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek szabadságot a földön, annak minden lakójának; kürtölésnek esztendeje legyen ez néktek, és kapja vissza kiki az ő birtokát, és térjen vissza kiki az ő nemzetségéhez. (3Móz. 25,10)

Slomo Goren, az izraeli hadsereg főrabbija 1967-ben a sófár megfújásával jelezte azt, hogy felszabadult a Nyugati fal és a Templom-hegy

Nos, az október 2-án elkezdődött 2016–17-es zsidó újév egyben az 50. esztendő Jeruzsálem történelmi újraegyesítése óta. Az ősi várost 1967. június 7-én szabadította fel az izraeli hadsereg a jordániai megszállás alól. Izrael fővárosának választotta Jeruzsálemet, de ezt a legtöbb ENSZ-nemzet nem ismeri el, sőt a napokban az UNESCO még a város történelmi múltját is megtagadta a zsidó néptől.

A Törvény alapján a jubileumi, 50. esztendő a birtokrendezés éve volt a zsidó társadalomban.

Ekkor az időközben más tulajdonába került vagy elzálogosított földbirtokok visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz. Ha ezt Jeruzsálemre vonatkoztatjuk, akkor az előttünk álló évben a város státusát meghatározó döntés születhet. Bár a palesztinok azt követelik az ENSZ-től, hogy a várost a leendő palesztin állam fővárosának nyilvánítsák, egy ilyen döntéssel biztos, hogy nem eredeti tulajdonosához kerülne vissza Jeruzsálem. (A város történetével kapcsolatos érdekes tényekről ebben a posztunkban írtunk.)

A zsidóság szempontjából sem rendezett Jeruzsálem státusa. A város ősi szíve, a Templom-hegy felett Izrael csak formális szuverenitással rendelkezik, a gyakorlatban zsidók még látogatóként sem nagyon léphetnek a hegyre, nem is beszélve az imádkozás jogáról, pedig a helyszín a judaizmus legszentebb központja.

A jelenség időpontja ebből a szempontból is érdekes, mert pont egy nappal korábban, szeptember 30-án zajlott Jeruzsálemben Simon Peresz volt államfő temetése, amelyen 70 ország állam- és kormányfője vett részt, Barack Obamától Orbán Viktorig.

Persze nem mindenki keres bibliai ihletésű magyarázatot a jeruzsálemi kürtzengésre. Vannak, akik szerint a titokzatos nagyfrekvenciás HAARP-projekt keretében hozták létre a felhő- és hangjelenséget. Ennek igazolására több hasonló felhőformát rögzítő fényképfelvételt töltöttek fel, ez például Moszkva mellett készült:

És egy bónusz:
Szukkot ünnepére megjelent az elveszett zsidó törzsek történetéről és jövőbeli visszatérésükről készült tanulmány angolul, amely letölthető az Amazon könyváruházból, itt

• 
  Megdöbbentő videó: égi kürtzengés és felhőgyűrű Jeruzsálemben
• 
  Több mint egy percen keresztül erős kürtzengéshez hasonló hang hallatszott Jeruzsálem nyugati negyedében. A hangjelenséget a felvételek alapján látványos felhőgyűrű kísérte. Az esemény október 1-én, szombaton történt, egy nappal a zsidó újév kezdete előtt. Nem a jeruzsálemi az egyetlen szokatlan égi- és hangjelenség az utóbb időben, felhőgyűrűkről blogunkon is beszámoltunk, a világszerte hallható furcsa hangokat pedig ezen oldalon gyűjtik folyamatosan.

http://vigyazo.blog.hu/2016/10/16/megdobbento_video_egi_kurtzenges_es_felhogyuru_jeruzsalemben