Február 2-án néhány tíz pap és katolikus értelmiségi felhívást intézett a bíborosokhoz és a püspökökhöz, amelyben világosan leleplezik a Fiducia supplicans álnokságait és szörnyű következményeit. Felszólították őket, hogy az afrikai és a többi püspökök példája szerint tiltsák be egyházmegyéikben ezt a heretikus deklarációt.

 

A papok és a katolikus értelmiségiek azt a követelést is megfogalmazták, hogy a bíborosok és a püspökök szólítsák fel az érvénytelen pápát, hogy vonja vissza a Fiducia supplicanst. Azonban Bergoglio reakciója az afrikai püspökök deklarációval szembeni egységes ellenállására arról árulkodik, hogy az ellenállásukat valójában nem veszi figyelembe. Néhány stratégiai lépést és manővert tesz ugyan, de egyúttal azt hangoztatja, hogy végül a Fiducia supplicanst mindenki elfogadja majd, tehát Afrika is.

Ebből a realitásból egyetlen mentő kiút következik, mégpedig az érvénytelen pápa, a nyílt heretikus jurisdikciója alóli kiszakadás, aki ipso facto kizárta magát az egyházból, ezért nem lehet a feje. Azok a megyés püspökök, akik idejekorán kiszakadnak, megmentik egyházmegyéiket attól, hogy Bergoglio New Age antiegyházává transzformálódjanak. Azonban az igazhitű püspököket, akik halogatni fogják a kiszakadást, fokozatosan kidobják, és az egyházmegyei struktúra Bergoglio szektájának alávetettjévé válik. Az ilyen egyházmegyék területén azután már csak egy kicsinyke hűséges katolikus nyáj marad a katakombák egyházában.

Mi a Fiducia supplicans bűntett lényege?

Ez az evangélium lényegéből ered. Az evangélium a bűnbánat és a Megváltóba vetett hit általi bűnbocsánatról szóló örömhír. Jézus meghalt a mi vétkeinkért. Általa van a bűn rabszolgaságából való szabadulás is. Az álpápa és szektája azonban tagadja a bűnt azzal, hogy akceptálja a legsúlyosabb bűnt, ráadásul még meg is áldják azt. Ennek következményeképpen azt mondják, hogy Krisztus megváltó kereszthalála felesleges. A szodómia bűnének tagadásával tagadják a Megváltót is és az Ő megváltó halálának értelmét. Ez a bizonyítéka annak, hogy a Fiducia supplicans lényegileg ellentmond az evangélium tanításának, tehát a katolikus tanításnak. Azok, akik nyilvánvaló egységet alkotnak a nyílt heretikussal, Bergoglioval, és az ő Fiducia supplicansával, már a másik evangélium miatt ipso facto kizárták magukat a katolikus egyházból (Gal 1,8-9). Bergoglio szektája azonban továbbra is bitorolja a katolikus egyház kulcspozícióit az egyház önpusztítása céljából.

Bergoglio a szodómia megáldásával tagadja nemcsak a katolikus Krédót és az evangéliumot, amelynek középpontjában a Megváltó Krisztus áll, hanem tagadja a Tízparancsolatot és Isten törvényeit is, amelyek elítélik a bűnt és az Isten ellenes lázadást, mint rosszat. Tehát a Fiducia supplicans a bűn tagadásával elutasítja az üdvözítő bűnbánatot, tagadja a Megváltót és egyúttal magát az egyház lényegét is. Bergoglio szektája semmi esetre sem katolikus egyház. A Fiducia supplicans által a pápai székben ülő nyílt heretikus, Bergoglio Ferenc, már a katolikus egyházat sátáni New Age antiegyházzá transzformálta, amely nem az üdvösségre vezet, hanem az örök kárhozatba. A tragédia az, hogy ezt tolerálják neki. Passzivitásukkal a püspökök és a papok az egyház satanizálásának túszaivá váltak. Ezen semmit nem változtat az, hogy Bergoglio és követői továbbra is szóvirágokat használnak majd, és visszaélnek Isten Igéjével és az egyházi hivatalokkal a hiszékeny katolikusok megtévesztése érdekében.

A Thesszalonikai levélben a bűn emberéről, a kárhozat fiáról van szó. Róla a következők vannak megírva: „aki ellenszegül, és önmagát föléje helyezi mindannak, amit Istennek vagy isteni tiszteletre méltónak nevezünk, beül Isten templomába, és úgy mutogatja magát, mintha Isten volna.”(2 Thessz 2,3-4)

Bergoglio valóban beült Isten templomába, azaz a katolikus egyház vezetésébe, és az ő Fiducia supplicansával és proprio mottójával Ad theologiam promovendam Törvényadó Istennek adja ki magát. Az Ad Theologiam promovendamban kihirdette az egyház paradigmáinak megváltoztatását és hozzátette, hogy mindent semmissé tesz, ami ellentmond annak, amit ő eldöntött. Ezzel semmissé teszi a Szentírást és a Hagyományt is. Hasonlóan Fernández 2024. január 4-én Dikastéria címmel kiadott kommünikéjében isteníti Bergogliot, és kijelenti: “Fontos, hogy a püspöki konferenciák ne védelmezzenek más doktrínát, mint a nyilatkozatban (Fiducia supplicans) levőt, amelyet aláírt és jóváhagyott a pápa, mert ez változhat atlan doktrína.”

Bergoglionak és Fernándeznek ez az álláspontja egyértelműen tagadja a Szentírás és a Hagyományok doktrínáit. Egyúttal bizonyíték arra, hogy Bergoglio saját magát tekinti Istennek, azaz új törvényadónak, aki semmissé teheti Isten parancsolatait és Krisztus evangéliumát is, és megáldhatja a bűnt, amit az Írás ocsmányságnak nevez.

Az, aki az apostolok jelenlegi utódai közül mindennek ellenére nem szakad el egyházmegyéjével együtt Bergogliótól és az ő szektájától, nem kap felmentést Isten előtt. Felelni fog a rábízott lelkekért, akiket kiszolgáltatott az antikrisztus kénye-kedvének.

Tisztelt bíborosok és püspökök, olyan helyzetben vagytok, amikor meg kell tennetek az elszakadás radikális mentő lépését. Vagy hősök lesztek, vagy árulók, középút itt nem létezik.

+ Illés

A Bizánci Katolikus Patriarchátus pátriárkája

+ Metód               + Timóteus

Püspök-titkárok

2024.2.11.

Letöltés: BKP: Fiducia supplicans – az evangélium és a kereszténység vége (2024.2.11.)