Samir Khalil Samir SJ a római Pápai Keleti Intézet és a bejrúti
Szent József Egyetem egyiptomi származású iszlamológusa a Vatikáni
Rádiónak adott interjút.
P. Samir Khalil Samir SJ a római Pápai Keleti Intézet és a bejrúti
Szent József Egyetem egyiptomi származású iszlamológusa a Vatikáni
Rádiónak adott interjújában rámutatott az izraeli-palesztin konfliktus
egyetlen megoldására: tartsanak tűzszünetet és vitassák meg két állam
létrehozásának a lehetőségét, amelyek kölcsönösen elismerik egymást, és
amelyeket a nemzetközi közösség is elismer.
Ki kell lépni az erőszak értelmetlen spiráljából – hangsúlyozta Samir atya. Érvényre kell juttatni a már elért pozitív vívmányokat, mint például a Ferenc pápa által június 8-án összehívott vatikáni találkozó. Peres és Abbász elnökök, és minden jelenlévő: rabbik, imámok, papok egyetértettek abban, hogy tűzszünetet kell tartani, és el kell jutni egy nemzetközi békeegyezmény megkötéséig.
A közel-keleti konfliktus kiéleződése egybeesik az ún. Iszlám Állam (ISIS), Abu Bakr al-Baghdadi kalifátusának létrehozásával iraki és szíriai területen. P. Samir összefüggést lát a két esemény között. „Mindkét jelenség mögött a fanatizmus áll, amely egyre növekszik kis csoportok révén, mind izraeli, mind arab és muzulmán körökben. Mindkét fél esetében sajnos vallási háttérről beszélhetünk, ami nem könnyít a helyzeten” – mutatott rá az egyiptomi iszlamológus.
A muzulmán világ identitásválságot él át. Nyitnia kell a modernség felé. El kell fogadnia egy olyan szemléletet, miszerint az állam, legalábbis részben, elkülönül a vallástól. Ezt a lépést várja a nagy többség, és ebből az elvárásból fakadt az arab tavasz is. Az emberek ezt mondják: mi tiszteletben tartjuk a vallást, de azt akarjuk, hogy a vallás is tartson tiszteletben bennünket. Ezt a mozgalmat, amely három évvel ezelőtt erősödött meg, ellenzi a muzulmánok szélsőségesen radikális szárnya. Vagyis a Muzulmán Testvériség, még inkább a szalafiták és a terroristák. A kalifátust részben támogatják azok a muzulmán fiatalok, akik azt vélik, hogy az iszlám válságát a VII. századba való visszatérés oldaná meg. Ez volt az a korszak, amikor Mohamed próféta vallása a Közel-Kelet nagy területét meghódította. Azonban nem lehet visszafordítani a történelem kerekét – nyilatkozta P. Samir jezsuita. A muzulmánok nagy többsége ellenzi a kalifátus tervét, amely a múlt mítoszát szeretné újjáéleszteni.
Ennek bizonyítéka, hogy az izraeli-palesztin konfliktus esetében a tűzszünetet Egyiptom javasolta, vagyis egy olyan arab ország, amelyben nincs demokrácia, de amely így közvetett módon elítélte a Hamász mozgalmát. Az izraeli-palesztin kérdés megoldásához nagyobb szükség lenne a nemzetközi közösség segítségére, nem annyira az immár túlságosan gyenge ENSZ, hanem a nyugati országok részéről. Samir atya interjúját azzal a meggyőződéssel zárta, hogy amíg nem ébrednek tudatára az egyedüli lehetséges megoldásnak, vagyis a két állam létrehozásának, addig nem lesz béke a Közel-Keleten.
Ki kell lépni az erőszak értelmetlen spiráljából – hangsúlyozta Samir atya. Érvényre kell juttatni a már elért pozitív vívmányokat, mint például a Ferenc pápa által június 8-án összehívott vatikáni találkozó. Peres és Abbász elnökök, és minden jelenlévő: rabbik, imámok, papok egyetértettek abban, hogy tűzszünetet kell tartani, és el kell jutni egy nemzetközi békeegyezmény megkötéséig.
A közel-keleti konfliktus kiéleződése egybeesik az ún. Iszlám Állam (ISIS), Abu Bakr al-Baghdadi kalifátusának létrehozásával iraki és szíriai területen. P. Samir összefüggést lát a két esemény között. „Mindkét jelenség mögött a fanatizmus áll, amely egyre növekszik kis csoportok révén, mind izraeli, mind arab és muzulmán körökben. Mindkét fél esetében sajnos vallási háttérről beszélhetünk, ami nem könnyít a helyzeten” – mutatott rá az egyiptomi iszlamológus.
A muzulmán világ identitásválságot él át. Nyitnia kell a modernség felé. El kell fogadnia egy olyan szemléletet, miszerint az állam, legalábbis részben, elkülönül a vallástól. Ezt a lépést várja a nagy többség, és ebből az elvárásból fakadt az arab tavasz is. Az emberek ezt mondják: mi tiszteletben tartjuk a vallást, de azt akarjuk, hogy a vallás is tartson tiszteletben bennünket. Ezt a mozgalmat, amely három évvel ezelőtt erősödött meg, ellenzi a muzulmánok szélsőségesen radikális szárnya. Vagyis a Muzulmán Testvériség, még inkább a szalafiták és a terroristák. A kalifátust részben támogatják azok a muzulmán fiatalok, akik azt vélik, hogy az iszlám válságát a VII. századba való visszatérés oldaná meg. Ez volt az a korszak, amikor Mohamed próféta vallása a Közel-Kelet nagy területét meghódította. Azonban nem lehet visszafordítani a történelem kerekét – nyilatkozta P. Samir jezsuita. A muzulmánok nagy többsége ellenzi a kalifátus tervét, amely a múlt mítoszát szeretné újjáéleszteni.
Ennek bizonyítéka, hogy az izraeli-palesztin konfliktus esetében a tűzszünetet Egyiptom javasolta, vagyis egy olyan arab ország, amelyben nincs demokrácia, de amely így közvetett módon elítélte a Hamász mozgalmát. Az izraeli-palesztin kérdés megoldásához nagyobb szükség lenne a nemzetközi közösség segítségére, nem annyira az immár túlságosan gyenge ENSZ, hanem a nyugati országok részéről. Samir atya interjúját azzal a meggyőződéssel zárta, hogy amíg nem ébrednek tudatára az egyedüli lehetséges megoldásnak, vagyis a két állam létrehozásának, addig nem lesz béke a Közel-Keleten.
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése