2014. január 29., szerda

Csider Sándor: Légy hálás!


Könyörögj az éghez, hogy amikor eljön az ideje, kezedet fogva, szelíden vezessen. Fel, magas hegyre. Virágzó fa vár a tetőn. Alatta fehér asztal. Ülj le oda. Tégy üres lapjára tarisznyádból mindent, amit éveid során kaptál, s amit teremtettél.
Ne búslakodj, ha a kirakott holmi megfér egy szegleten.  Adományod minden darabja: kincs. Lehetne több is, kevesebb is. Ne méricskélj. Vedd tudomásul, hogy formába nem öntött gondolataid már örökre a Semmiségben maradnak. Helyetted senki nem szülheti világra azokat.
Légy hálás! Szerepelhettél a világ legszebb színpadán. Sugallatok szerint, de szabadon cselekedtél. Utadon angyalok óvtak és ördögök csábítottak. Isteni lények szárnyának suhogását követhetted; a csábító, hamis ösvények porából pedig néha sikerült aranyat öntened. Szent célok felé vezettek tévelygő lépteid is.
Látod? Amit hoztál lassan mind fénnyé válik, árad felhők fölé. Örökre magukba fogadják a Mindenség sugarai.

http://zarandok.hu/?m_id=47&m_op=view&id=777&sessid=KjcxMDc5MjE1MTM5MTE5MzM3NDc1NTg0OTY4

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése