A székelyföldi papság körében néhányan titkosírásként használták a
rovást - mellyel a halálbüntetést kockáztatták a román kommunista uralom
alatt.
Ervin Atya a rovásírásról
Ervin atyát háromszor tartóztatták le a Securitate emberei, kétszer
ítélték halálra, majd azt életfogytiglani börtönre változtatták.
Összesen 13 évet ült Románia börtöneiben. Hitét, humorát mégis
megőrizte. Papi hivatását 16 helyen gyakorolta. Márton Áron püspök
szentelte pappá a következő szavakkal: „Vértanúkká szentellek titeket!”
Ha nem is lett vértanú a szárhegyi Ferences Kolostor szerzetese,
szenvedéssel teli, bátor élete a nagy tanúságtevők közé emeli őt.
(Életéről bővebben itt)
A 93 éves Ferencz Ervin ferences szerzetes szárhegyi kolostorában
mesélt a rovásírásról. A kolostort Kájoni János alapította és itt került
végső nyughelyre (1687. április 25-én halt meg Kájoni János). Kájoni is
ismerte és kutatta a rovást (az ő életéről a Katolikus Lexikonban lehet
bővebben olvasni itt).
Ervin Atya elmondta, hogy a polgármesterrel igen jóban van,
támogatja, hogy Gyergyószárhegy település neve rovással is ki legyen
írva, példaként Ditrót említi. Életútját felidézve ismertette, hogy a
második csíksomlyói szolgálatának ideje alatt (1947-48) titokban
nézegették a rovásírást és a megfejtéseket, mert ez "nagy titok volt
akkor". Írásos dokumentumot sajnos nem tud felmutatni ebből a korból,
mert a papok egymást közt titkosírásként használták a rovást, amelyért
halálbüntetés járt, ha kitudódott.
Ervin Atya életének újabb állomásához ér, hiszen augusztus 3-án adja
majd át a kolostort, utána lesz "szabad". Igyekszik megtanulni az
internetet, valamint egész irodalma van a rovásírásról, majd ezt is
rendszerezi szeretné.
(Rovás Infó)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése