A tanító és jogász végzettséget szerző
volt spanyol börtönalkalmazott, José Antonio Ortega Lara csaknem másfél
évet, 532 napot töltött az ETA, a baszk radikális marxista
terrorszervezet egyik rejtekhelyén, miután elrabolták 1996 januárjában. A
spanyol nyelvű keresztény portál, a Religión en Libertad foglalta
össze, mi tartotta a lelket a túszban.
A
tanító és jogász végzettséget szerző volt spanyol börtönalkalmazott,
José Antonio Ortega Lara csaknem másfél évet, 532 napot töltött az ETA, a
baszk radikális marxista terrorszervezet egyik rejtekhelyén, miután
elrabolták 1996 januárjában. A spanyol nyelvű keresztény portál, a
Religión en Libertad összefoglalta, hogyan és mi tartotta benne a lelket
a túszban.
Ortega Lara kiszabadulásának 16. évfordulóján adta ki gondolatait, egyfajta értekezést, amelyben saját élményei alapján foglalta össze Istennel való kapcsolatát, és benne az ima szerepét. Többek között annak emlékére, hogy ez tartotta benne a lelket, hiszen nemcsak tornázott és olvasott, hogy ne gyengüljön el a teste, naponta kilencszer imádkozta el a rózsafüzért szűk, levegőtlen cellájában. Írásában Ortega Lara felidézi az emeritus pápa, XVI. Benedek Spe salvi kezdetű enciklikájának egyik passzusát, amely a minap megjelent Beszélgetések a pápával című könyvben olvasható. A fogság teljesen megváltoztatta életét, saját létéről és a világról alkotott elképzelését, szemléletét. „Amikor imádkozom, úgy érzem, hogy nem vagyok egyedül, mert Isten hall engem, ezért elűzöm a magányt és az elhagyatottság érzését, amitől lelkem olykor szenved”. Isten mindig velünk van, de ha mégsem halljuk vagy látjuk, akkor mi magunk távolodtunk el Tőle – vonta le egyik következtetését Ortega Lara, aki szabadulása után orvosai tanácsára nyugdíjba vonult.
Magyar KurírOrtega Lara kiszabadulásának 16. évfordulóján adta ki gondolatait, egyfajta értekezést, amelyben saját élményei alapján foglalta össze Istennel való kapcsolatát, és benne az ima szerepét. Többek között annak emlékére, hogy ez tartotta benne a lelket, hiszen nemcsak tornázott és olvasott, hogy ne gyengüljön el a teste, naponta kilencszer imádkozta el a rózsafüzért szűk, levegőtlen cellájában. Írásában Ortega Lara felidézi az emeritus pápa, XVI. Benedek Spe salvi kezdetű enciklikájának egyik passzusát, amely a minap megjelent Beszélgetések a pápával című könyvben olvasható. A fogság teljesen megváltoztatta életét, saját létéről és a világról alkotott elképzelését, szemléletét. „Amikor imádkozom, úgy érzem, hogy nem vagyok egyedül, mert Isten hall engem, ezért elűzöm a magányt és az elhagyatottság érzését, amitől lelkem olykor szenved”. Isten mindig velünk van, de ha mégsem halljuk vagy látjuk, akkor mi magunk távolodtunk el Tőle – vonta le egyik következtetését Ortega Lara, aki szabadulása után orvosai tanácsára nyugdíjba vonult.
(st)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése