Jézust megölték, de Isten harmadnapon feltámasztotta őt! Az éjjel régi sötétsége után a feltámadás hajnala virradt ránk. A sír üres. A nyugalom széttört, s vele a sírbatétel ősi és tiszteletreméltó rendje, melyet az emberiség ostobán és jámborul tudomásul vett. Azonban éppen ebben a rendbontásban jelentkezik az evangélium. Istenünk, te sokat kívánsz tőlünk, – voltaképpen mindent. Mert Jézus is, a mi testvérünk, mindenét odaadta neked: az egész életét, és íme él! Íme feltámadt! Sokszor beszélünk az ő új életéről, magunkban ugyanakkor még mindig a régi életet hordozzuk, pedig elég volna csupán számunkra egy kis bátorság, mely átlendíthetne a régiből az új életbe. Olyanformán, mint amikor az ugródeszkán állunk: csak egy kis bátorság kell, és elrugaszkodhatunk. Istenünk, segíts elszánni magunkat, hogy végre ugorjunk – az új életbe! Ámen. ApCsel 10,34a.37-43; Zs 117; 1Kor 5,6b-8; Jn 20,1-9”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése