1999. augusztus 1., vasárnap

Barnabas Nwoye kapott Urunk Jézus Krisztus által

DÁTUM: 1999. július 22.
IDŐ: 10:00
HELYSZÍN: NOVÉNA KÖZPONT, OLO
TÉMA: SOKAN CSAK HÍVJÁK, DE NEM IMÁDJÁK A SZENT VÉRT
Látomásban 12 oszlopot láttam, mely Izrael 12 törzsét képviselte. Minden oszlop tetején, égő áldozatként egy leölt bika volt. Miközben néztem, egy felhő ereszkedett le, és megpihent az oszlopok tetején. A felhőben megjelent a töviskoronával körbevéve egy kehely, a kehely fölött pedig egy szentostya. A látomás kis idő múlva eltűnt, s hirtelen a Haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca jelent meg, s így szólt:
„Gyermekeim, imádjátok az Új Szövetség Legdrágább Vérét, a Vért, mely elvette a világ bűneit, és széttörte rabságotok bilincsét. Gyermekeim, sokan pusztán csak segítségül hívják a Szent Vért, de nem imádják azt. Arra hívtalak meg titeket, hogy tanúságot tegyetek az Én Drága Vérem értékéről, s imádjátok azt. Gyermekeim, tiszteljétek megváltásotok árát. Mindazok, akik imádják Drága Vérem, megvigasztalják Atyámat, aki mélységesen szereti a Fiút. Amint imádjátok Szent Vérem, Szent Szívem fájdalmai enyhülnek, és Édesanyám bús Szíve megvigasztalódik.
Gyermekeim, imádjátok Drága Vérem, és mindig ajánljátok azt fel Mennyei Atyámnak irgalomért. Így imádkozzatok engesztelésül a világ összes bűnéért:
Örök Atyám, felajánlom Neked a Te hőn szeretett Fiad, Jézus Krisztus Szent Sebeit, az Ő Legszentebb Szívének fájdalmait és haldoklását, és Legdrágább Vérét, mely Szent Sebeiből áradt engesztelésül bűneimért és az egész világ bűneiért.
Minden alkalommal imádkozzátok el ezt az imát egymás után háromszor. Biztosítalak titeket
arról, hogy ha így tesztek, az isteni irgalom megsokszorozódik életetekben. Imádkozzátok gyakran, ezekben az istentelen időkben. Imádkozzátok, hogy megmeneküljetek a tisztítótűztől. Gyermekeim, ismertessétek meg ezt az imát az egész világgal.
Ha válaszoltok hívásomra, és kitartóan imádkoztok, ígérem, megnyitom előttetek a kaput, melyet senki nem zárhat be. Én vagyok a Haláltusát vívó Jézus Krisztus, imádjátok Legdrágább Vérem. Megáldalak benneteket!”
Hirtelen a látomás eltűnt.

DÁTUM: 1999. július 23.
IDŐ: 12:00
HELYSZÍN: KÁRMEL HEGY, OLO
TÉMA: GYERMEKEIM, LEGINKÁBB A CSENDESSÉGETEKRE, ÉS ELMÉLKEDŐ ÉLETETEKRE VAN SZÜKSÉGEM A PECSÉT EZEN ÓRÁIBAN
Látomásban láttam a mi Urunk Jézus Krisztust a kereszten függve Szent Testének sebeiből vérét ontani. Egy kis idő elteltével egy felhő ereszkedett le és befedte az egész teret. A felhőben megjelent a Haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca, aki így szólt:
„Gyermekeim, a Pecsét, melyet nektek adok a tulajdonjogom jegye, ez ugyanaz a pecsét, melyet minden embernek adtam az első Nagypénteken a Kálvária hegyén. Gyermekeim, megostorozásomkor a világ felszabadult. Szent Sebeimen keresztül pedig meggyógyult, az Én Legdrágább Véremen keresztül lepecsételődött és megmenekült. Ezért mondtam ezt: Beteljesedett! Attól a naptól kezdve Enyéim vagytok. Mindazok, akiket lepecsételtem és az emeleti teremben imádkozva Szentlélekre vártak, megkapták a Pecsét Szentlelkének teljességét. Gyermekeim, ugyanilyen módon adom nektek a Pecsét ezen óráját, hogy felkészüljetek a második pünkösdre. Mindazok, akik türelmesen várnak Rám a Pecsét óráinak idején mély imádásban, megkapják a Szentlélek teljességét és lepecsételődnek. Gyermekeim, szemlélődve várjatok Rám lelketek emeleti termében! Eljövök majd és elhelyezem bennetek Pecsétemet. A Halál Angyalainak nem lesz hatalma Jákob háza felett, mert az lepecsételődött. Elkerülik majd az Úr haragjának második átvonulását és uralkodnak Velem az Ígéret Földjén. Gyermekeim, újítsátok meg ezt a Pecsétet csendben és személyesen. Emlékezzetek, hogy három órán keresztül függtem a kereszten értetek! Ha szerettek Engem, megtartjátok ezeket az órákat Nekem. Vigasztaljatok meg Engem, imádjátok Legdrágább Vérem! Én vagyok a Haláltusát vívó Jézus Krisztus. Mellettetek vagyok és megáldalak titeket. Szeretlek benneteket és fogadjátok Pecsétemet.”
A látomás hirtelen eltűnt.

DÁTUM: 1999. július 25.
IDŐ: 22:00
HELYSZÍN: NOVÉNA KÖZPONT, OLO
TÉMA: AZ ÚJ KORSZAK, AMELYBE LÉPTEK; HOGYAN GYŐZHETŐ LE AZ ELJÖVENDŐ MEGPRÓBÁLTATÁS
Látomásban, láttam a mi Asszonyunkat, kezében a töviskoronát tartotta. Egy felhőből ereszkedett le, számos kerub kíséretében. Amint néztem őt, közelebb jött hozzánk, és így szólt:
„Gyermekeim, békesség legyen veletek. Jézus Krisztus Legdrágább Vérének harmata hulljon rátok! Gyermekeim, legyetek boldogok, hogy köszönthettek engem. Én vagyok a Haláltusát vívó Jézus Krisztus anyja. Azért jöttem, hogy tanítsalak titeket arról az időszakról melybe most beléptek, s figyelmeztesselek titeket, hogyan tudtok majd megbirkózni vele.
Gyermekeim, jöjjetek közelebb hozzám. Jöjjetek Szeplőtelen Szívem menedékébe. Ajánljátok fel velem az Örök Atyának, Fiamnak, Jézusnak Legdrágább Vérét. Maradjatok velem a Kálvária hegyén, Fiam keresztjének lábánál, és vigasztaljátok meg Őt. Gyermekeim, ha ezt megteszitek, védelem alatt fogtok állni.
Ne engedjétek, hogy szívetekben zavar keljen, amikor csalódástól szenvedtek, miközben már meghívást kaptatok az imádsággal teli életszentségre. Jézus megnyitotta a kapukat, és senkinek nincs hatalma bezárni azokat. Még akkor se veszítsétek el bátorságotokat, ha azok, akiktől elvárjátok, hogy jóváhagyják ezt a meghívást, megtagadják tőletek. Fiam mellett állok, hogy segítsek Neki, hogy megismertessem Akaratát minden emberrel.
Gyermekeim, bizony mondom nektek, az ilyenek nem fogják megérteni ezt a meghívást, mert a menny nem engedte meg számukra, hogy belépjenek ebbe az elzárt Kertbe. Az üzenet ismeretlen hír lesz számukra. Csak a külső részét látják majd, s onnan tekintenek majd rá. De azok, akik számára a kapu nyitva áll, és belépnek rajta, meglátják majd az isteni igazságot. Ehetnek majd a kertben nőtt Élet Fájáról, és egészségben lesz részük.
Gyermekeim, minden csalódás, amit elszenvedtek a Haláltusát vívó Jézusért, hozzájárul ennek az ájtatosságnak a terjedéséhez. Jézus rendkívül megvigasztalódik, mikor ti megaláztatást szenvedtek. A megaláztatások tüzében megtisztultok.
Maradjatok közel hozzám. Én vagyok a Haláltusát vívó Jézus Krisztus anyja. A menny hamarosan befejezi a nyilvános üzenetek adását, amely ahhoz szükséges, hogy növekedjék ez az ájtatosság. Nincs rá szükségetek, hogy mennyei üzeneteket várjatok, addig, amíg az idők teljessége el nem érkezik.
Gyermekeim, ne aggódjatok az idők teljességének korszaka miatt. Csak a Fiú ismeri az órát. Minél hamarabb válaszoltok szeretettel erre a meghívásra, és terjesztitek azt, annál inkább megrövidül a korszak, mely az idők teljességéig hátra van. Őrizzétek az összes üzenetet, szerkesszétek meg őket, és terjesszétek. Bármikor, ha lelki szárazságot éreztek, tekintsetek erre a koronára, és nyerjetek vigaszt. (megmutatta a töviskoronát)
Megáldalak titeket az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében. Maradjatok meg a mennyország békéjében.” Hirtelen, a látomás eltűnt.

DÁTUM: 1999. július 30.
IDŐ: 12:00
HELYSZÍN: NOVÉNA KÖZPONT, OLO
TÉMA: ÖRVENDJEN MINDEN SZÍV, MELY PECSÉTEMRE VÁR
Látomásban egy kelyhet láttam, tetején a Szeretet két Szent Szívével. Felülről isteni sugarak áradtak, s miközben én ezt a képet néztem a kehely felett megjelent egy felhő, s benne a Haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca, így törte meg a csendet:
„Gyermekeim, békesség legyen veletek. Örvendjen mindazon szív, mely arra vár, hogy lepecsételjem. Felépítem mindazok szívében szeretetem Tabernákulumát, akik megnyitják szívüket Előttem, s szeretnek Engem, és megvigasztalnak haláltusám szenvedése alatt.
Gyermekeim, tudatni akarom veletek, hogy, mindazoknak, kiknek szívében már felépítettem szeretetem Tabernákulumát, s mindazoknak is, akik Pecsétemre várnak a Pecsét Szent Angyala helyezi szívükbe ezt a rendkívüli kegyelmet, mely az Isteni Irgalom mérhetetlen nagy műve.
Gyermekeim, kik maradnak majd hűségesek, azok közül, akik megkapták a Pecsétet? Ki marad meg Énbennem és Én őbenne addig, míg Dicsőségem Uralma el nem érkezik? Bizony mondom nektek, ugyanolyan nehézségeket és megpróbáltatásokat tapasztaltok majd meg, mint amelyen az izraeliták keresztülmentek a sivatagban. Őket állatok vérével pecsételte meg az Úr átvonulásának éjjelén, s a pusztába vonultak, ahol megtisztultak. Gyermekeim, tudjátok, hogy csak két ember érte el az Ígéret Földjét? A többiek meghaltak a pusztai vándorlásban, mert nem engedelmeskedtek a nekik adott törvényeknek. Közületek is csak kevesen fognak belépni az Ígéret Földjére, amely felé most tartotok. Ezért is figyelmeztetlek titeket most, hogy mindig újítsátok meg a Pecsétet, hogy megmaradhassatok Bennem és Én bennetek; s akkor győzni fogtok.
Legyetek bölcsek, és kövessétek a keskeny utat. Vigyétek keresztjeiteket és kövessetek Engem. Emlékezzetek mindig arra, hogy Én vagyok a Haláltusát vívó Jézus Krisztus. Mindazok, akik Velem szenvednek, akik vigasztalnak Engem, és akik Atyám haragját folytonosan csillapítják azáltal, hogy imádják Drága Vérem, uralkodni fognak Velem, Dicsőséges Uralmam idején.
Gyermekeim, tegyétek Atyámat boldoggá, azáltal, hogy válaszoltok hívásomra. Örvendezik a menny, mikor látja Izrael gyermekeinek sokaságát, akik megkapták a Pecsétet. Édesanyám fájdalmas és bánatos Szíve is megvigasztalódik. Szeretetetek cselekedete tetszésemre van. Fogadjátok áldásomat. Sebeim és Legdrágább Vérem lesznek a ti vigaszaitok az eljövendő elhagyatottság órájában. Édesanyám Szeplőtelen Szíve védelmezni fog titeket. Maradjatok hűségesek pecsétjeitekhez.”
Hirtelen a látomás eltűnt.
MÁSODIK ÓRA MÁSODIK ÜZENETE
DÁTUM: 1999. július 31.
IDŐ: 22:00
HELYSZÍN: NOVÉNA KÖZPONT, OLO
TÉMA: ISMERTESSÉTEK MEG AKARATOMAT MINDEN EMBERREL
Látomásban láttam a Szentháromságot egy felhőben. Az Isten Fia, Jézus Krisztus jobb kezében egy kelyhet tartott a Mennyei Atya jobbján ülve, aki jobb kezében kormánypálcát tartott. A Szentlélek felettük isteni sugarakat árasztott. Láttam a töviskoronát, egy kardot és három szöget. Mindegyik Isten Fia lába előtt hevert. Egy kis idő múlva felhő szállt le és befedte az egész teret. A felhőben megjelent a Haláltusát vívó Jézus Krisztus Arca, aki így szólt:
„Gyermekeim, fogadjátok a Szentlelket! Az igazság és az ismeret Lelke pihenjen meg rajtatok! A Szentlélek töltsön el benneteket erejével és bölcsességével! Töltsön el titeket a Szentlélek az Ő fényével! Ne féljetek, mindig veletek vagyok és segítek nektek!
Papjaim, ne féljetek terjeszteni ezt az ájtatosságot! Ma eltöltelek benneteket az Én Lelkem teljességével, a Szentlélek világosságával és bölcsességével. Menjetek és ismertessétek meg akaratomat minden emberrel. A gonosz azon lesz, hogy elragadjon titeket. Azokban a napokban, a világban hatalmas zavarodás lesz. Csak azok, akik Bennem élnek és Én őbennük, fogják tudni, mit kell tenniük. Papjaim, terjesszétek az imákat gyorsan! Gyermekeim imádkozzanak és vigasztalják Haláltusát vívó Szívemet! Ha engedelmeskedtek Nekem, nincs mitől félnetek! Vigasztaltok Engem a ti engedelmességetekkel. Gyermekeim, ébredjetek! Ismertessétek meg akaratomat mindenkivel! Terjesszétek ezt az ájtatosságot! Tanítsatok meg minden embert arra, amit Tőlem tanultatok! Ma betöltelek az Én Lelkem teljességével. Nyissátok meg az elméteket, hogy értsetek, szemeiteket, hogy lássatok és ajkatokat, hogy hirdessétek az Én Jóságomat. Tanítsátok meg az emberekkel az Én Legdrágább Vérem értékét. Megígérem nektek, hogy megvédelek titeket, az eljövendő üldöztetések nem rabolják el lelketeket. Megígérem nektek, hogy mindazoknak, akik imádják az Én Legdrágább Vérem, családfájukból 12 bűnöst megtérítek. Elrejtelek titeket a gonosz szemei elől. A tervem terjedni fog a világban és ti rejtve lesztek. Mindez azért történik, hogy beteljesedjen, amit nektek ígértem. Gyermekeim, Én elrejtelek titeket, segítek nektek, hogy elrejtőzzetek az alázatosság és egyszerűség köntösében. Áldásom veletek marad.
Gyermekeim, azt akarom, hogy tudjátok, hogy a tisztulás idejében éltek most. Tartsátok biztosan hiteteket, ne áruljatok el Engem, ne tagadjatok meg Engem, ne hagyjatok egyedül Engem. Elérkezett az óra, az óra, melyet a sötétség erői uralnak.
Gyermekeim, megígérem nektek, hogy végül Édesanyám Szeplőtelen Szíve győzni fog. Az Én Drága Vérem uralkodni fog! Megáldalak titeket! Maradjatok meg békémben!”
Hirtelen a látomás eltűnt.

1999. július 26., hétfő

Medjugorjei üzenetek 1999. július

1999. július 25.
Drága gyermekek! Ma is veletek örvendezem, és arra hívlak mindnyájatokat, szívből imádkozzatok. Hívlak benneteket, gyermekeim hogy itt mindannyian velem együtt köszönjétek meg Istennek a kegyelmeket, amelyeket általam adott. Szeretném, ha megértenétek hogy itt nem csak az imádság helyét, hanem a szívek találkozásának helyét szeretném megvalósítani. Szeretném, ha az én szívem, Jézus Szíve és a ti szívetek egy szívvé válna: a szeretet és a béke szívévé. Ezért gyermekeim, imádkozzatok, és mindennek örüljetek, amit Isten itt cselekszik, annak ellenére, hogy a sátán veszekedést, és békétlenséget szít. Veletek vagyok és a Szeretet útján vezetlek benneteket. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!

1999. július 17., szombat

manduriai Debóra által

1999. július 16.


Ezen a napon égek a vágytól, hogy végigjárjam a Keresztutat és ezzel az imádsággal ajándékozzam meg Kedvesemet.
Egyedül indulok el Mária Fájdalmas Keresztútján és a lehető legnagyobb buzgalommal merülök el Jézus, a Megfeszített Szeretet fájdalmain való elmélkedésben.
Az utolsó előtti állomásnál, a kis szentélynél, ahol az Eukarisztia Szüzének márványszobra áll egy rusztikus oltáron, megzavar valaki: felém tart, de nem jön közel hozzám, így szól: „Kérlek, mondass értem kilenc Szent­misét és ajánld fel értem ezt a nagyon értékes keresztutadat!”. „Ha ez a kérésed, szívesen teljesítem. De miért nem járod végig te is ezt az utat?” - kérdem. Erre ő: „Csak mögötted jöhetek, egyedül nem tehetem többé!” Erre én, kissé nyugtalanul: „Mi történt veled, mit tettél, hogy ilyen zaklatott vagy?”
„Földi létem idején megakadályoztam, hogy egyetlen lányom odaajánlja magát az Urnák, szűzi tisztaság­ban. Nagyon sok rosszat tettem vele, míg végleg el nem térítettem a Magasságos Jézus Krisztustól kapott hivatá­sától. Boldogtalan volt és számtalanszor megátkozott, amiért gyengesége miatt nem szállt szembe velem. Én nagyon erős jellem voltam és minden lehetséges eszközt felhasználtam, hogy eltávolítsam az Egyháztól. Most „Isteni Parancsra” a szent helyeken kell bujdokolnom, imát, bűnbánatot és áldozatokat koldulva üdvössége­mért. „
Már az első szavak után tisztában voltam vele, hogy nem élő emberrel állok szemben, hanem egy halottal és torkomban dobogó szívvel válaszoltam: Jól van, de ígérd meg, hogy ezen a helyen észrevétlen maradsz, mert az ide érkező híveket nem szabad megzavarni és nem akarom, hogy megint elterjedjen valami légből kapott hír, mint ahogy gyakran megesik!” A lélek bólintott és így szólt: „Ha te felajánlod nekem vigaszodat, nem kell máshová kóborolnom, mert az Úr mondja, hogy ez az olajfaliget félelmetes és nagyon nagy erő árad belőle!”
Erre eltűnt, különös érzést keltve bennem.
A Keresztutat befejezve hazamentem és intézkedni kezdtem, hogy néhány pap, aki már ismeri az Oltáriszentség Szüzének Művét, celebrálja a kért miséket.

1999. június 26., szombat

Medjugorjei üzenetek 1999. június

1999. június 25.
Drága gyermekek! Ma megköszönöm nektek, hogy az üzeneteim szerint éltek és életetekkel tanúságot tesztek üzeneteimről. Gyermekeim, legyetek erősek és imádkozzatok, hogy az ima erőt és örömet adjon nektek. Csak így lesz közületek mindenki az enyém, és így vezethetem üdvösség útjára. Gyermekeim, imádkozzatok, és életetekkel tegyetek tanúságot a jelenlétemről. Legyen minden napotok örömteli tanúságtétel Isten szeretetéről. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!

1999. június 4., péntek

Bartha Lajos:Tévtanok terjesztésének technikája

Jó néhány éve már annak, hogy a Magyar Televízió egyik népszerű munkatársa amolyan figyelemfelkeltő nyilatkozatban ismertette új adássorozatának vezérelveit. A műsorsorozat egyébként nyíltan a magát finoman "paratudománynak" nevező áltudományos megnyilvánulások széles körű terjesztését, propagálását szolgálta. A műsorvezető többek között ezeket mondta:
"Évtizedek óta tudományos kutatással foglalkozó emberek létét nehezítik meg, sőt teszik tönkre csupán azért, mert kitartanak egy-egy, ma mé ismeretlen téma mellett. (...) Néhány évtizeddel ezelőtt elég volt annyit mondani... hogy ufók, gömbvillámok, parafenomének nem léteznek. Ezt hirdették úton-útfélen. Sőt még ma is így ítélik meg ezeket a jelenségeket, holott már a gyerekek is tudják, hogy egyes nyugati államokban milyen hatalmas összegeket fordítanak a   nem létező jelenségek kutatására." (Rádió és Televízió Újság, 1990. júl. 23 29.)
Talán ma má nem is érdemelne szót ez a kis nyilatkozat, ha nem tükröződne benne a tévtanok terjesztőinek és hirdetőinek alapvető szemlélete és módzsertana. Elsősorban a műsorvezető tudatosan félrevezette az olvasókat (ill. nézőket), másrészt a politikai irányzatra és a közhangulatra sandít. A nyilatkozó érthetően arra céloz, hogy az elmúlt évtizedekben nem lehetett az "ufókról, gömbvillámokról, parafenoménekről" stb. beszélni, és akik ilyesmivel foglalkoztak, azoknak a "létét tették tönkre", egyszóval a Kádár-korszakban üldözték a "paratudományokat". Ám ez a legkevésbé sem felel meg a valóságnak! Az áltudományos témaköröknek az 1960-as évektől két, nagy példányszámú, a párt támogatással megjelenő magazin is bő teret szentelt. Az "Ország-Világ" és a "Lobogó" c. hetilapok hosszú sorozatokban ismertették a legképzetlenebb áltudományos nézeteket, híreket, és oldalakon keresztül közölték a fellelkesült "ufóhívők", "Atlantisz-rajongók" és más megszállottak leveleit.
Akkoriban megtörtént, hogy egy ufológia ellen írt cikkemet követően "felsőbb helyről" szóltak az Esti Hírlapnak, hogy "ha a szovjet elvtársak látják a repülő csészealjakat, akkor nekem sem kellene annyit okoskodni". Egyszóval a paratudományos megnyilvánulások, ha nem is nyíltan támogatottak, de tűrtek voltak, és hirdetőiket a legkevesebb bántalom sem érte!
A tévésorozat vezetője nagyon is egyértelműen az 1990-es évek elejének érzelmeit és közhangulatát kívánta megnyerni, amikor az áltudományok elmúlt évtizedekbeli "üldözésére" hivatkozott. Az akkori közhangulatban, amely a megelőző negyven év minden megnyilatkozását rossznak, elítélendőnek tartotta, ez a beállítás olyanok figyelmét is felkelthette, akik egyébként nem vonzódtak a rejtélyekhez és titokzatos jelenségekhez. A nagyközönség nem is gondol arra, hogy a csillagjóslás nem emelkedik tudományos rangra azért, mert a kommunista eszmék hívei nyíltan nem támogatták.
Tárgyilagosan el kell ismernünk, hogy a tévé ominózus műsora visszafogott volt a tévtanoknak ahhoz az áradatához, amelyet napjaink tömeg tájékoztatása zúdít a nyakunkba. A félrevezetés eszközei és módszerei nem változtak.
A napjainkban elterjedt tévtanok társadalmi felépítésén végigtekintve a klasszikus áltudományok: asztrológia, spiritizmus stb. kivételével azt látjuk, hogy a rendszer csúcsán egy vagy néhány megszállott "próféta" áll. Egy téves hiedelem rögeszmés hirdetője alighanem meg van győződve nézeteinek igazságáról. Adamski, vagy az "ősasztronautika" tévelygésének megalapítója, Däniken,  Bermuda-háromszög rejtélyének kiagyalói, Gaddish és Berlitz többnyire gátlástalanul hazudnak. Véleményem szerint azonban idővel maguk is beleélik magukat a hazugságaikba, elhiszik saját álmodozásaikat.
A következő kör az "igehirdetők"-é, a tévtanok terjesztőinek csoportja. A "próféta" gondolatait felhasználva új és új ötletekkel bővítik az alap mesét, megdönthetetlen bizonyítékokat találnak, és ha ilyen nincs, hát kitalálnak. A tévtanoknak ezek a terjesztői egyáltalában nem rögeszmések, sőt meglehet, valójában nem is hisznek az általuk hirdetett nézetekben. Erkölcsi vagy anyagi érdekek sarkallják arra őket, hogy mindenáron valami új, lenyűgöző, megdönthetetlen bizonyítékkal támasszák alá az agyrémeket: ennek érdekében találják ki a legképtelenebb meséket.
Az "igehirdető" néha csak a feltűnési vágytól, a szereplési ingertől vezetve, gyakran azonban nagyon is az anyagiak szem előtt tartásával tevékenykedik. Fenntartás nélkül, de megfontoltan hazudik, hamisít, hogy a vakbuzgó hívők, és főleg a jószándékú, de kétkedő érdeklődők táborát megnyerje.
A tévtanok terjesztőinek veszélyessége éppen valótlan kijelentéseikben rejlik. Állításaikat általában olyan köntösbe öltöztetik, amely megnyeri az érdeklődők figyelmét, ugyanakkor nemcsak a nagyközönségnek, hanem gyakran még a szakemberek számára is ellenőrizhetetlenek. A kiagyalt álbizonyítékok, meg nem történt "hiteles esetek" nehezen cáfolhatók: a semmit nem lehet tudományos érvekkel megmagyarázni vagy éppen tagadni!
Szemléletes és találó Lázár István író-publicista példája (Új vallás terjed: Élet és Irodalom, 1975. nov. 29.). Ha X azt állítja Y-ról, hogy negyven éve egy kisvárosi parkban megrontott egy serdülő leányt, úgy ezt igen nehéz cáfolni. Hiszen a megrágalmazott nem nagyon tudja bizonyítani, hogy éppen akkor nem járt ott, ha ott járt, nem volt a parkban, de ha mégis, akkor egy barátjával stb. Ugyanakkor a bizonyítatlan állítás hatni kezd, egyesek szemében befeketíti Y jellemét. Ám ha mégis sikerül megcáfolni a valótlan állítást, X nevetve a hasára üt és újabb valótlanságot röppent a világba.
Érdemes megfigyelni, hogy a tévtanok terjesztői többnyire nem pusztán kitalált adatokkal, bizonyítékokkal hozakodnak elő; jól csengő, tekintélyes nevekkel dobálóznak, olyan fogalmakat használnak, amelyeket eléggé széles körben hallottak, de valódi értelmüket a laikusok nem ismerik.
A hír, amelyet többször is felröppentettek, és a szerintem nem túlságosan megbízható francia Science et Vie lapon át az orosz Tyehnyika Mologyozsi hasábjaira került, hogy végül az Ország-Világ oldalain landoljon, a következőképpen hangzott: "Az egyik ausztriai bányában 1885-ben parallelepipedonra hasonlító fémtárgy került a felszínre. A 67x62x47 mm-es, 785 g súlyú fémdarab egyes kutatók szerint megmunkálás nyomait viseli magán" (Ország-Világ, 1976. nov. 10.).
A következtetés: vagy a mai civilizáció kezdetei előtt létezett a Földön magasan fejlett technika, amely képes volt fémtárgyakat megmunkálni, vagy idegen űrhajósok hagyták a Földön a rejtélyes fémdarabot. Érdemes megfigyelni a tudatos félrevezetés másik szép példáját is, a "parallelepipedon" szó használatát, amely laikus számára felettébb tudományos hangzású. Nem tesszük fel a kérdést, hogy akár a mai civilizáció elődei, akár más bolygóról érkező űrhajósok mi a csudának kezdtek volna farigcsálni egy eléggé alaktalan meteoritdarabot. Csupán azt kérdezzük, hol van ma ez a rejtélyes tárgy?
A cikkből egyértelműen kiderül, hogy egy meteoritról van szó, amelyet Friedrich A. Gurlt mérnök egy felső-ausztriai barnaszénbányában talált. A leletről több helyen beszámolt, többek közt a francia Akadémia közleményeiben is, így a cikkekhez mellékelt kép is megmaradt. Erről megállapítható, hogy a mandula alakú meteoritdarabon (inkább tektit lehet) a keskeny éle mentén egy "bevágás" látszik, amelyet emberi megmunkálás nyomainak tartanak (kik?). A meteorit ma sehol sem lelhető fel, egyetlen katalógusban sem szerepel.
A trükk igen egyszerű: van egy valódi, de jelenleg senki által sem megtekinthető meteorit, azon egy sőt több hornyolásszerű mélyedés, éppen olyan, amilyen rengeteg más meteorit , főleg azonban tektitdarabon is látható. Ezt azonban a nagyérdemű közönség nem tudja, és a francia Comptes Rendus 1886. évi kötetét sem fogja fellapozni, hogy ellenőrizze az állítást. Gurlt 1907-ben elhunyt, így akadálytalanul lehet fantáziálni, valóságos tények felhasználásával.
Ugyanilyen az említett cikkben a "rejtélyes" acélszög és vascsavar históriája, amelyet állítólag homokkőben, ill. kemény mészkőben találtak. Ilyen mészkőbe zárt "vascsavar" azonban bármikor lelhető, ahol harmadidőszaki kristályos mészkő előfordul. A fantáziagazdag tévtanterjesztőt alighanem a mészkőben előforduló virágállat- (crinoidea-) kövületek ihlették meg, amelyek első pillantásra valóban csavar benyomását keltik. Csak éppen az anyaguk nem vas, hanem mész(kő). A hír terjesztője általában nyugodtan építhet az érdeklődők őslénytani tájékozatlanságára. Mindenesetre a teljes tudományosság látszatát keltve adhatja el hazugságait. (Itt nem a magyar cikk szerzőjét akarom elítélni, hanem a francia és orosz forrásait! Az őskori fémtárgyak történetét részletesen ismertettem a Galaktika 1976. évi 36. számában.)
Meglepő, hogy a földtani és őslénytani félrevezetések a legkevésbé sem újak. Jókai Mór már a Fekete gyémántok-ban szinte pontosan ugyanígy írta le: Kaulman Félix meglát Berend Ivánnál egy kőszénlemezt, rajta egy növény újszerűen szétágazó leveleinek lenyomatával. Elkéri, majd nemsokára egy német folyóiratban mint ősi madárlábnyomot ismerteti. A szakemberek között kitör a vita, élhetett-e akkor már madár vagy sem. Kaulman ezer aranyat ajánl fel annak, aki bebizonyítja, hogy valóban nem madár nyoma van a szénlemezen. A döntőbizottság azután megállapítja, hogy az ősmaradvány növényi lenyomat.
"Doktor Felix Kaulman azután kifizette szépen az ezer aranyat és megköszönte igen szépen az egész tudós egyetemnek, hogy a bondavári szént így elhíresztelték az egész világban. Negyvenezer forinttal nem tudott volna ilyen reklámot csinálni." (Jókai: Fekete gyémántok, Az élőénekelt tallérok c. fejezet.)
úgy hiszem, Jókai aki bizonyára egy valóban megtörtént reklámfogásból merítette az ötletet igen pontosan leírta nemcsak a félrevezetés módját, hanem célját is okát is.
A valóságos adatok és leletek tudatos hamis beállítása mellett előszeretettel alkalmazzák a hiteles közlések félremagyarázását, átértelmezését. Bíznak abban, hogy a lenyűgözött olvasó nem fogja megkeresni az eredeti közleményt, nem veszi észre a szöveg meghamisítását. Álljon itt példaként a vándorló hold-dómok esete.
A holdbeli dómoknak nevezett alakzatok aránylag kicsi, lapos, kupola alakú vulkanikus képződmények nevük is jellegzetes kúp formájuktól ered. Észlelésükre (kisi méreteik miatt is) sokáig nem fordítottak gondot a holdtérképezők. Csak az űrkutatási munkák, a holdszondakísérletek előkészítése során kezdték alaposabban megvizsgálni ezeket a 3 és 30 km átmérő közti, mintegy 100 500 méter magas alakzatokat. A részletesebb holdvizsgálatok nyomán néhány tucatról több százra nőtt a megismerté s feltérképezett dómok száma.
A dómok észlelése érdekében az angol P. Moore (ma a Brit Csillagászati Társaság elnöke) cikkben hívta fel a műkedvelő csillagászok figyelmét ezekre az alakzatokra, a világszerte igen népszerű amerikai Sky and Telescope c. folyóiratban (1958. dec., 91 95 old.). A cikk megihlette az ufológia egyik hírhedt egyéniségének, az amerikai Frank Edwardsnak képzeletét.
Arra a gondolatra jutott, hogy a dómok nem lehetnek vulkáni kúpok, hanem a távoli égitestekről ide érkező ufonauták holdbeli állomásainak felfújható kerek sátrai! Felhasználta az említett cikk sorait, csak éppen érelmüket forgatta ki. A felfedezett dómok száma az 1950-es évek óta nő a részletesebb vizsgálatok nyomán. Edwards ezt úgy értelmezi, hogy egyre több kozmikus űrutazó érkezik 1950 óta a Holdra és "veri fel a sátrát". Amikor az eredeti cikkben arról esik szó, hogy a dómok különböző holdbeli pontokon észlelhetők, az ufópropagátor értelmezésében ez azt jelenti, hogy "hol itt, hol ott" figyelhetők meg, vagyis vándorolnak. "Logikusan csak az feltételezhető, hogy űrállomások járnak el ily módon" szögezi le Frank Edwards (Gáll A.: Vendégek a világűrből, Bukarest, 1972). Az amerikai fantaszta tudatos félreértelmezését a magyar átültető még megtoldja. Közbeszúrja ugyanis, hogy "Domus = latinul ház", vagyis a csillagászok jól tudják, hogy a holdbeli kupacok az űrlények házai. Csak éppen titkolják a nagyközönség előtt! Az már nem zavarja, hogy az elnevezés eredete az olasz duomo-ra vezethető vissza, és mindenütt a világon kupolát jelent.
Az "igehirdetők" gyakran hivatkoznak arra is, hogy a tudósok, a hivatalos szervek, a hatóságok eltitkolják az emberiség előtt az ufójelenségeket, a hajók, repülőgépek rejtélyes eltűnését, a "megmagyarázhatatlan" leleteket. Többnyire hosszan sorolják fel az eltitkolt eseményeket és az azokra vonatkozó titkos jegyzeteket. Csupán azt lenne jó tudni, hogy az Egyesült Államoktól a volt Szovjetunión át Kínáig hogyan jut mégis nyilvánosságra jobbára botcsinálta újságírók közleményeiben rengeteg féltve őrzött titok.
Az "eltitkolt jelentésekre" való hivatkozások azonban igen jó befogadó közönségre találnak. A Watergate-botrány nyomán, és a magas állású személyeket érintő zavaros ügyek után az olvasó elfogadhatónak látja azt az állítást, hogy különböző tudományos híreket is titkos ügyként kezelnek. Gyakran éppen ez teszi hitelessé a laikusok szemében a híresztelést: a közéletben tapasztaltakat gondolkodás nélkül viszi át a kutatási eredményekre is. Ugyanígy hitelt kapnak azok az állítások is, amelyek szerint a "pszeudotudománnyal" foglalkozó személyeket állandó fenyegető telefonokkal, levelekkel árasztják el. Jack Robinson, egy UFO-magazin szerkesztője pl. így nyilatkozott: "Kétszer kaptam telefonhívást, mindkétszer egy elektronikusnak tűnő, kétségkívül nem embertől származó hang rám parancsolt, hagyjak fel az ufókra vonatkozó minden kutatással."
A rejtélyvadászok közt azonban nincs egyetértés a fenyegetések eredetére vonatkozóan. Az egyik csoport szerint a távoli világok lakosai nem akarják, hogy felfedjék kilétüket. Mások viszont az egyes államok elhárítását vádolják a fenyegetésekkel. Az ilyen hamis beállítások azonban mindig hatnak, nemcsak a romantika és a bűnügyi regények kedvelőire, hanem az átlagolvasóra is. Éppen elég valódi fenyegetést kaptak egyesek ahhoz, hogy a mese hihetőnek tűnjék.
Magam is kiváltója voltam egy ilyen állítólagos fenyegető telefonnak. A főszerepet ez alkalommal is a Magyar Televízió játszotta. 1989. november 29-én az esti híradóban bemutatták egy kaposvári amatőr "első hiteles felvételét egy ismeretlen repülő tárgyról". A képen egy fénylő csillag látszott az esti égen, majd a fénypont egyszerre duzzadni kezdett, koronggá nőtt: íme az ufó. A hamisítás annyira kezdetleges és durva volt, hogy a másnapi Esti Hírlapban, kissé csípős írásban leplezem le a csalást. A rejtélyes fénypont az akkor esti csillagként ragyogó Vénusz volt, és a felvétel úgy készült, hogy a kamera élességállítását fokozatosan eltolták, az éles képet koronggá homályosították. No, kaptam is a híradó szerkesztőitől! A másnapi adásban visszautasították a becsületüket sértő írást, és azt is közölték, hogy a kaposvári ufóhamisító a felvételéért már fenyegető telefont is kapott. Máig sem tisztázódott, hogy a kis zöld emberkék, a Vénusz lakói, vagy talán a hazai ufóelhárítás fenyegette-e meg. Ez alkalommal hatástalanul puffant el az ufóirodalomnak ez a kedvelt fogása.
A történet azonban folytatódott is, és szép példáját szolgáltatta az áltudományos szélhámosságok továbbélésének. Az Esti Hírlap december 1-jei számában felháborodott levelet közölt, melyben a következő meghökkentő sorokat olvashatjuk: "Az Esti Hírlapban megjelent cikk stílusát felháborítónak, a Magyar Televízió elleni hecckampánynak tartom. A MUOSZ Etika iBizottságának le kellene állítani az ilyen dolgokat". (Esti Hírlap, 1989. dec. 1.)
E megnyilvánulás igen jellemző, a külföldi irodalomban sem ismeretlen. A leleplezett szélhámos rendőrért kiált. Amint válaszomban is megírtam: a becsapott nézőktől való bocsánatkérés helyett a csaló érzi magát megsértve. És persze a burkolt fenyegetés is benne rejlik (Etikai Bizottság).
Igaz, hogy Edelényi Gábor levele végén elismeri, hogy "Bennünk is felrémlett a defókuszálás ténye, de sokat latolgatni nem volt időnk". Nem latolgattak becsapták a nézőket. A háborgás azután a válaszom nyomán le is csillapodott.
Ez a szellem jellemző az áltudományok terjesztőire. Amokor az MTA valamelyik vezetőségi tagja tiltakozott a TV "nulladik típusú találkozások" c. műsorában közölt számos valótlanság ellen, a Népszabadság egyik újságírónője emelte fel hangját a szélhámoskodások védelmében. Nem méltó az Akadémiához jelentette ki , hogy olyan "habkönnyű műsorokon háborodjon fel", mint az említett sorozat. Azt azonban nem tette hozzá, hogy a "habkönnyű műsor" érdeklődő és jóhiszemű nézők sokaságát vezeti félre, sugall számukra áltudományos nézeteket.
Ez az a pont, ahol el kell gondolkodnunk a szkeptikusok és általában a tudományhamisítók ellen fellépők taktikájának helyessége fölött. Az áltudományok terjesztői nem riadnak vissza a legképtelenebb valótlanságok állításától, hamisításoktól sem eszméik terjesztése érdekében. A közgondolkodásban és az általános műveltségben okozott súlyos károk mellett a tudomány számára is anyagilag lemérhető kárt okoznak.
Valóban elegendő a puszta felvilágosítás? Aligha, mivel egyre kevesebb ismeretterjesztő anyag jut el a nagyközönséghez. A tömegtájékoztatás folyamatosan leépíti az ismeretterjesztő műsorokat, rovatokat. De mindezen túl nem várhatjuk el az érdeklődőktől, hogy mindabban a hatalmas ismeretkörben amit az áltudományok megítélése követel, eligazodjanak. Hiszen csupán Däniken egyik-másik közléséhez járatosnak kellene lenni a régészet, a néprajz, a metallurgia és a csillagászat terén!
Újabban gyakran elhangzik, hogy "tárgyilagosan tárjuk az érdeklődők elé a tényeket, és ki-ki ízlése szerint döntse el, melyik felfogást tartja elfogadhatónak". Hamis okoskodás! Egyrészt mert éppen azt próbáltam szemléltetni, milyen módokon hamisítják meg a tudományos szédelgők a tényeket. Másrészt ismét csak azt kell kérdeznem: milyen ismeretanyag alapján mérlegelheti a laikus a tényeket?
Az áltudomány előnyomulása idején az udvarias és halk védekezés teljes kudarcra vezet. Egyik lehetséges mód a védekezésre, és a további kártétel elhárítására, ha saját gyengeségét fordítjuk ellene. Ez a gyengesége éppen a hazudozás! Az áltudomány hirdetői ellen saját valótlanságaikat kell fordítani. Meg kell mutatni a közönségnek, hogy milyen módon akarják félrevezetni. A legirónikusabb és legdrasztikusabb módon kell nevetségessé tenni a hamis hitek hirdetőit. (Anélkül, hogy áldozatot csinálnánk belőlük.)
Az ufológia egy félrevezető manőverből született: az Egyesült Államok katonai szervezetei a figyelmet egyes repülőgépkísérelteikről. utóbb, az 1960-as években a Szovjetunió ugyancsak az ufóhírekkel kívánta leplezni rakétapróbáit. Ám ha hazugságból született, akkor remélhetőleg saját hazugságai semmisítik majd meg.

1999. május 26., szerda

Medjugorjei üzenetek 1999. május

1999. május 25.
Drága Gyermekek! Ma újra arra hívlak benneteket, hogy térjetek meg, és még szilárdabban higgyetek Istenben. Gyermekeim, keresitek a békét, és különféleképp imádkoztok, de a szíveteket még nem adtátok Istennek hogy betöltse szeretetével. Íme ezért vagyok veletek, hogy megismertessem veletek Isten szeretetét, és közelebb vezesselek hozzá. Ha Istent mindenek fölött szeretitek, akkor könnyű lesz imádkozni és megnyitni Isten felé a szíveteket. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!

1999. május 24., hétfő

1999. május 13. - A Két Szent Szív Jelenése

Pirkadatkor egy fénygömb erős ragyogása ébreszt fel hirtelen, de nagyon finoman. Abban a kegyelemben van részem, hogy a Két Szentséges Szív48 látogat meg: kéz a kézben közelednek felém.
Ó, micsoda vigaszt képesek nyújtani békés mosolyuk­kal! Bár számtalan szenvedés veszi körül Szívüket, nem hagyják ki az alkalmat, hogy szeretetüket, gyengédségü­ket megosszák velünk! Íme, a mi valódi Szüleink, akikről példát kell vennünk, mert ők tökéletesek.
Egészen közel jönnek hozzám, úgy fél méterre állnak meg tőlem, és Szent Anyukám kezd el beszélni:
M. „Béke lakozzon szívedben!
Leányom, dicsőítsd az Urat, amiért téged választott, i hogy magasba emeld Kelyhét49 a Föld szívén! Ez a „kehely": Jézus Győzelme, mely az Oltáriszentségben jelen Irán. Most csodáld meg a Drága Fiú szépségét... (Ekkor Mária balra fordul, és Jézusra mutat, aki eközben sem veszi le rólam a szemét)... mely szavakba nem önthető, de te tudod azt is, hogy ez a szépség semmit nem csök­ken, midőn a kenyér és a bor valódi Testté és Vérré lesz, és egybeolvad a Lélekkel és az Istenséggel.
Ezért jöttem hozzád, hogy köszönetet mondjak mind­azoknak, akik úgy döntöttek, hogy közös imádságra gyűlve imádják, és vezekelnek a Szentháromságért, a Második Személyen keresztül, aki az Eukarisztia misztikus leple alatt jelen van e világban.
J.  Amikor lélekben felkészülve keresztet vettek, eljövök hozzátok, és veletek maradok, hogy egyedülálló imát ajánljak az Égnek. Biztosak lehettek hát benne, hogy én, a ti Édesanyátok közöttetek járok, és Palástommal védel­mezlek benneteket!
Az Olajfaligetemben pedig már mondtam, hogy éjjel-nappal jelen vagyok, ezért minden fohásznak, mely Házam Tűzhelyéből felszáll, számotokra fel­foghatatlan ereje van. Bízzatok a lelkek üdvösségé­ért felajánlott virrasztások erejében: sokat meggyó­gyítok majd közülük!"
D. „Egység áldott Anyja, mit kívánsz még?"
M. „Arra kérlek titeket, hogy ne vonjátok ki maga­tokat az ima ideje alól: az imádság nagyon fontos a lelki fejlődésetek miatt, és nem is sejtitek, hány te­remtmény várja, hogy dicsőítő ének szálljon az Égbe erről a helyről, melyet annyira szeretek. Maradjatok meg az alázatban, legyetek ti azok a kicsinyek, akik a végső ütközetben velem együtt harcolnak majd!"
(Ekkor a Mester szólal meg:)
J. „Hallottad?"
D: „Igen, Uram!"
J: „Tégy bizonyságot e szavakról, vidd hírül Anyám örömteli üzenetét!
A Szentségimádás Szent Órája lerövidíti majd a szenvedések idejét, és enyhíti a büntetéseket, ame­lyeket magatokra vontatok. Te már érted, hogy azért szálltunk le hozzád, hogy zarándokutad az Oltári-szentséget dicsőítő himnusszá váljon; viseld gondját ennek a magnak, hadd növekedjék erdővé! „Az en­gesztelő Szolgák Mozgalmának" az egész világon kell, hogy legyenek „Tanúságtevői"!
Ezt a szellemiséget várom tőletek!"
D. „Imádni fogunk, Jézus, és mindig megpihenhetsz szívünkben!"
J. „Mint szemeim pupilláit, úgy őrizlek majd téged Én, a Szent Társ Szent Anyukád Szívében!"
(Ezután eltávolodnak.)


48 Jézus és Mária
49 elégtételként Krisztus Testéért

1999. május 23. – Pünkösd


Ma borult idő van, de tele spirituális töltettel.
Tegnap óta a világ és Olaszország minden tájáról érkezett emberek négy nyelven imádkoznak a Szűzanyához.
Én reggel óta próbálom ellátni a zarándokokat tanácsaimmal és mindazzal, amit Isten akaratából adhatok nekik, hogy lelküket újra fény, erő és bátorság töltse be. De ahogy visszatérek ennek a napnak a kegyelmektől izzó légköréhez, valami óriási hatást gyakorol rám: a világból egyre több és lelkesebb hívőt vonz ez a hely!
Az emberek felváltva mondták el, milyen kegyelmekben részesültek a szent tárgyak vagy a Szűzanyát jelenés közben ábrázoló képek által. A legmeghatóbb történet mesélőjét nemzeti zászlójukat lengető csoport veszi körül.
A Jelenés előtt a jelenlévő összes pap megáldja Mária, az Eukarisztia Szüze 90 cm magas szobrát, melyet saját kívánságára Japánba küldünk, hogy találkozhasson a családokkal.
A Szűzanya ugyanis néhány nappal ezelőtt56 így szólt hozzám
Japánba akarok menni, a mártírok földjére, felkeresni a családokat, megerősíteni őket Szívemben, a Szent Olaj Forrásában és örökre megkenni őket, mert önfeláldozásuk sok elveszett lelket ad majd vissza Istennek! Tiszteletem által közöttük is felerősödik majd az Én57 Fehér Helytartóm iránti bizalmuk és Szeretetük.”
A Szépséges Úrnő a Könnyei tiszteletére mondott imádság alatt jelenik meg. Mosolyog, de mosolyában halvány szomorúság rejlik. Fehér ruha és aranyszínű palást van rajta, melyet vállán egy vékony pánt tart.
Dícsértessék a Jézus Krisztus!
Pünkösd napján veletek örvendezek, gyermekeim, mert úgy döntöttetek, hogy üzeneteim hordozói lesztek a világban! Azt kívánom, hogy ajándékozzátok maga­tokat nekem, egyszerűen, de szívből!
Hét éve részesültök abban a kegyelemben, hogy vezetlek és védelmezlek titeket. Ez idő alatt végig arra tanítottalak benneteket, hogy Jézus a követen­dő Út és az Igazság, amelyet meg kell ismernetek. Többször kértelek benneteket, hogy szeressétek Drága Fiamat, különösen Szentségi Jelenlétében, melyben a legtöbb sértést és gyalázatot kell elvisel­nie.
Azt szeretném, ha napról napra jobban megértenétek ennek a jelentőségét és ezáltal békében, boldogan élhet­nétek, megvalósíthatnátok hivatásotokat!
Sokan nem veszik komolyan a szavaimat, ezért, drága gyermekeim, a bűn felülkerekedik szívükön. Én, mint Is­ten Anyja és a ti Anyukátok, arra hívlak titeket, hogy győz­zétek le a bűnt, amit a Sátán minden lépésem mögött el­hint, hogy megakadályozza terveimet.
Kedves kicsikéim, ti jól tudjátok, hogy itt megjelenek. Ezért szeressétek azokat is és bocsássatok meg azoknak is, akik nem fogadják el mindazt, amit a Nevemben tesz­tek! Ne feledkezzetek meg a türelemről, amelyben Isten mindannyiótokat részesít, akkor sem, amikor a legnagyobb árulást kell elviselnetek!
A Szentségi Jézussal a szívemen közbenjárok értetek! Megérthetitek-e, mennyit imádkozom értetek, ha nem vagytok hajlandók meghallgatni azt, amit minden hónap­ban mondok nektek?
Imádkozzatok többet és jobban, ajánljátok ne­kem a Szent Rózsafüzért és a Könnyfüzér imádságát, könnyeim tiszteletére:
- hogy mielőbb elfogadják jelenlétemet ezen a helyen;
- hogy a népek megismerhessenek és olyan ne­veken dicsérhessenek, amelyeken itt megjelenek;
- hogy az egyház kegyelmet és vigaszt merítsen ebből a Jelenésből, melynek jelentős szerepe van az eljövendő üdvözítő tervben.
Az Örökkévaló Engem küld, hogy megmutassa nektek szeretetét. Ti pedig, gyermekeim, adjatok bizonyságot környezetetekben erről az örömről!
Ismétlem: terjesszétek képmásomat!
Papjaimat különleges áldással áldom meg.
Drágáim, visszajövök, az Égben pedig imádkozni fogok, hogy közbelépésem győzedelmes legyen!
Hamarosan találkozunk.”


(56) 1999. május 20-án
(57) az összetartozásukat fejezi ki

1999. május 22., szombat

P. Andreas Mählmann: Mária titka a katolikus szentmise rítusában

 

„Egy és ugyanaz a test, ami Máriától születve a kereszten függött, és ami a szent oltáron feláldozva az Úr hajdani szenvedését érettünk naponta megújítja.” (Rupert von Deutz, Liber de officiis, 1111)


A NOM bevezetése óta már két generáció nőtt fel, mely a katolikus szentmiserítust már nem ismeri a gyermekkorából, és akiknek ezért nulláról kell indulniuk, hogy ezt a kincset megismerhessék. A következő cikk egy konkrét példán keresztül mutatja be, hogy a katolikus szentmise rítusa élő fejlődés eredménye, melyet a Szentlélek ihlete és az Egyház hite tett gyümölcsözővé, és ami ezért hervadhatatlan szépséget képes magából árasztani.

 

A paténa szerepe az ünnepélyes szentmisében

A paténa az a tenyérnyi nagyságú, arany (vagy legalább közepén aranyozott), kerek, középen bemélyedő kis tányér, amelyen a konszekrálandó ostyát a kehelyfödő (palla) alatt elrejtve a pap az oltárhoz viszi. Annak módja szerint, ahogyan a pap a szentmise alatt a paténával bánik, lesz az Istenanya Urunk áldozatában való bensőséges részvétele rituálisan megjelenítve: azaz Máriának az oltáron való jelenléte és a Fia megváltó művében való közreműködése.
Máriának a szentmisében való szerepét legérzékletesebben egy ünnepélyes ["hárompapos"] szentmise leírásával lehet bemutatni.

Amikor az ünnepélyes misében a főpap a szentmiséhez bevonul, a kehely a paténával, melyen az ostya nyugszik, már az oltáron van a tabernákulum előtt – de ekkor még mindkét kegytárgy le van takarva. A pap csak a felajánlás kezdetekor, mialatt a ministráns egyszer csönget, veszi le és teszi félre a kehelyről a kendőt, és emeli fel mindkét kezével a szeme magasságába az arany paténát az ostyával együtt. Ekkor mondja el az első felajánlási imát, amelyben a szeplőtelen áldozatról van szó [„Suscipe, sancte Pater, omnipotens aeterne Deus, hanc immaculatam hostiam, quam ego indignus famulus tuus offero tibi, Deo meo vivo et vero, pro innumerabilibus peccatis, et offensionibus, et negligentiis meis, et pro omnibus circumstantibus, sed et pro omnibus fidelibus christianis vivis atque defunctis: ut mihi, et illis proficiat ad salutem in vitam aeternam. Amen.” – „Fogadd el, szent Atya, mindenható örök Isten, ezt a szeplőtelen áldozatot, melyet én, méltatlan szolgád, felajánlok neked, élő és igaz Istenemnek, számtalan bűnömért, sértéseimért és hanyagságaimért: fölajánlom minden itt körülállókért, sőt minden keresztény hívőkért, élőkért és holtakért, hogy nekem és nekik üdvösségünkre váljék az örök életre. Amen.”]

Ezen ima után a celebráló főpap leteszi az ostyát a korporáléra, de a paténát titokzatos módon a szubdiakónus veszi magához. A szubdiakónus egy nagy vállkendő alá rejtve leviszi a paténát az oltár lépcsőin, majd felemeli – még mindig a velum alá rejtve – szemmagasságra. És ebben a testtartásban marad az oltár előtt középen állva egészen a Pater noster végéig. Csak ezt követően megy fel újra az oltárlépcsőkön és adja át a diakónus közvetítésével a paténát újra a főpapnak, aki ekkor a konszekrált Ostyát a paténára helyezi.
Röviddel ezután a celebráns felveszi az Ostyát, és a kehely felett három részre töri. Egy kis partikulát a kehelybe ejt, a másik két nagyobb részecskét visszateszi a paténára, és ezek ott maradnak, amíg a pap fel nem veszi őket, és meg nem áldozik velük. – Ezek azok a történések, melyekben a paténa az ünnepélyes római rítusban szerepet játszik.


Meg nem értett mély tartalom
Mindezen cselekedetek értelmének megmagyarázására az elmúlt évtizedekben (évszázadokban) csak elégtelen próbálkozások történtek. Eugen Frei jezsuita atya, aki a mise rítusáról szakkönyvet írt, egy lábjegyzetben csak ezt a rövid megjegyezést tette: „A paténát a szubdiakónus tartja, mert az oltáron most nincs rá szükség.” – Ez a magyarázat mutatja, hogy már jóval az ú. n. II. Vatikáni Zsinat előtt – még a tapasztalt klerikusok is – milyen keveset értettek meg a római rítus jelképes, mély tartalmából. A NOM-ban az ostya már az egész szertartás alatt a paténán nyugszik, amivel a máriás szimbolika, melyet alább bemutatunk, tökéletesen szét lesz zúzva.


A paténa egy nagy és kitárt szívet jelent
Hogy a római szentmise rítusában a paténának fontos szerepe van, az kiderül azok számára, akik a kölni dómban a középkorból származó Szent Klára-oltárt alaposan megfigyelik. [A St.-Klarenaltar, egy 6 méter széles gótikus szárnyas oltár a kölni dómban 1350 körül készült Kölnben. Eredetileg a kölni klarisszák 1802-ben szekularizált St. Clara templomában állt].
A szárnyas oltár középső, alsó részén található festményen Szent Márton látható, ahogy a konszekrált Ostyát közvetlenül az átváltoztatás után felmutatja. Mögötte állva látható a szubdiakónus, aki az arany paténát emeli fel a menny felé. Vajon miért?
Két középkori misekönyvből világossá válik, hogy ennek a gesztusnak máriás jelentősége van. Ugyanis a paténa felemelése a kereszt lábánál álló Istenanya szimbolikus ábrázolása. Ez azonnal világossá válik, ha konzekvensen végiggondoljuk a mondottakat.
Elsőnek III. Ince pápa misemagyarázatából, aki 1198-tól 1216-ig kormányozta az Egyházat, másodikként pedig Rupert von Deutz (1070-1129) bencés szerzetesnek száz évvel az Ince-féle misemagyarázat előtt – 1111-ben– megjelent liturgia-kommentárjából (Liber de divinis officiis) idézünk.
III. Ince pápánál ezt olvassuk: „A kenyértál, amit nyitottsága és tágassága miatt paténának hívnak, egy nagy és kitárt szívet jelent. És ezen, ezen a szélesre táguló szereteten kell az áldozatot bemutatni …” – A pápa e magyarázata nagyon világos: Mert nem létezik más edény, ami még szélesebbre lehetne felfelé kitárva, mint a paténa, aminek latin neve patere, ami németül nyitva állót jelent. [a latin "patere" szó jelentése magyarul lapos csésze, áldozati csésze, a "paténs" szóé nyitott, szabad, tárt, tátongó, világos, tiszta, nyílt.] A paténa a formája alapján tehát egy olyan szív képét mutatja, mely lángoló szeretetében egészen Istennek nyílik meg, és minden mértéken felül kész áldozatot hozni Neki.

A Szeplőtelen ajándékozza nekünk a makulátlan áldozati adományt
Kinek a szívét jelképezi elsősorban a paténa? III. Ince szerint az apostolokéét. De ha a szív-szimbolikát a végéig követjük, akkor szükségképpen arra a végkövetkeztetésre kell jutnunk, hogy soha nem létezett más szív, mely a kezdetektől fogva olyan tökéletesen nyitott lett volna Isten irányában, mint Isten Anyjának a szíve! Ő az egyetlen az emberek között, aki szeplőtelenül fogantatott, és örökre bűntelen maradt. Az ő szívét soha nem érintette semmilyen bűn. – Mind a paténa felfelé nyitott formája, mind makulátlan aranya annak a rendkívüli kegyelmi privilégiumnak a jele, melyet Isten az emberiség egész történelmében csupán egyetlen embernek adott meg, nevezetesen annak a fenséges asszonynak, akit mi az Immaculata-nak, azaz a Szeplőtelen Szűznek nevezünk.
A felajánlás első imájában a pap az ostyát, mint az immaculatam hostia-t, vagyis a makulátlan áldozati adományt ajánlja fel. Mivel a pap ezt az imát a paténán levő ostya felemelése közben mondja, ez arra utal, hogy ez az áldozati adomány Márián keresztül jut el hozzánk.
Rupert von Deutz liturgia-magyarázatában ezért hangsúlyozza többször is, hogy az a test, amit az Istenanya Üdvözítőnk megtestesülésekor Fiának ajándékozott, egy és ugyanaz a test, mint ami az oltáron az átváltoztatás szavai által jelenlevővé válik. Más szóval: A Szeplőtelen Szűz ajándékozta nekünk az immaculata hostia, a „makulátlan áldozati adományt”. A szerzetes ezt írja: „Az Ige egykor ugyanazon a módon öltötte magára a szűz anyjának testét, mint ahogy most az oltáron az üdvöthozó áldozati adomány alakját veszi fel. Tehát egy és ugyanaz a test, ami Máriától születve a kereszten függött, és ami a szent oltáron feláldozva az Úr ezen szenvedését érettünk naponta megújítja.”


Mária a kereszt tövében áll
De mi történik akkor, amikor a felajánlási ima után a paténát és az ostyát elválasztják egymástól? Az ostyát a pap a korporáléra [oltárterítőre] teszi a kehely elé, miközben a paténát a szubdiakónus az oltár lépcsőin leviszi, és ott magasba emelve addig tartja, míg az egész kánon és ezzel az áldozat be nem fejeződik. Az elválasztás a tökéletes önátadás konzekvenciája. Mária odaadta Fiát, tehát az áldozati adomány már nem az ő fia, hanem az áldozati bárány, aki elveszi a világ bűneit. Feláldozottként Fiát kiragadták anyja kezeiből – ezért nevezi őt Krisztus a keresztről „asszonynak” és nem „anyjának”.
A szenvedésben ugyan elszakadt egymástól anya és fia, de a közös önátadásban mégis egyek maradtak. Mária heroikus módon még a kereszt tövében sem bánja meg a korábban meghozott áldozatot. Ellenkezőleg, szívében újfent megújítja beleegyezését, „fiat”-ját: „fiat mihi secundum verbum tuum – legyen nekem a te igéd szerint”. – Máriának ezt a szenvedést heroikus módon elfogadó bátorsága az, amit a szubdiakónus szimbolizál, midőn a paténát az egész kánon alatt a magasba tartja. Ahogy a Hétfájdalmú Szűz ünnepének himnuszában halljuk, hogy Mária a kereszt tövében áll (stabat mater juxta crucem), úgy áll a szubdiakónus az Egyház Kálváriahegyének lépcsőin és tartja a paténát – ahogy ez a Martin-misét ábrázoló festményen látható – magasra emelve, annak jeleként, hogy Mária erőslelkű szíve az, ami – az Úrral tökéletes függőségben és alárendeltségben – Fia megváltó műve érdemeinek kincseit, mint társmegváltó, maga is kiérdemelte.
Ez az igazság Mária társmegváltó szerepéről, miként ezt X. Pius pápa „Ad diem illum” kezdetű körlevelében (1904. február 2-án) kifejtette, és amit a legelevenebb módon a liturgia eme pontja juttat világosan kifejezésre már évszázadok óta!
[„… Mivel azonban szentség tekintetében és a Krisztussal való összeköttetést nézve mindenki fölé emelkedik, és Krisztus az ember üdvözítésének művébe is bevonta, … kiérdemelte azt, ami Krisztusnak "saját érdeme szerint" sajátja, és így ő a legfőbb kegyelemosztó szolgálóleány.” (DH 3370) „A kegyelem teljessége Krisztusban mint a főben van, aki kiárasztja,és Máriában mint nyakban, aki átvezeti az Egyház egész testébe.” (DH 3370'4)]
[lásd még a honlap következő írását: „Mária a legfőbb kegyelemosztó”}


Az Üdvözítőt Anyja ölébe fektetik
De vajon mi történik azután, hogy az áldozatot bemutatták? A keresztút 13. állomása fedi fel ezt a titkot: „Jézus testét leveszik a keresztről és édesanyja ölébe helyezik.” – Vagyis az áldozat bemutatása után Mária visszakapja Fiát. – Ezt a történést a liturgia így ábrázolja: A konszekrált Ostyát a kánont lezáró Pater noster ima elmondása után visszahelyezik a paténára. És a pap csak ezután végzi el a kenyértörést a kehely fölött, és ejti bele a drágalátos vérbe a kis partikulát Krisztus feltámadásnak jeleként, melynek során értünk ontott drágalátos vére újra egyesül isteni testével.


Minden kegyelem közvetítője
A pap az Ostya másik két darabját visszateszi a paténára, és áldozásakor innen veszi magához őket. Ezzel Máriának egy újabb kegyelmi privilégiuma, azaz egyetemes kegyelem-közvetítő szerepe válik láthatóvá.. Minden kegyelem, a szentségek is, rajta keresztül jutnak el hozzánk. Mária mindezen kegyelmeket súlyos szenvedések árán érdemelte ki, ezért kapja meg az Úrtól azt az örömöt, hogy ő oszthatja ki a lelkeknek a Fia által szerzett kegyelmeket.

A katolikus szentmise rítusa összehasonlítva a bizánci görög rítus imáival, visszafogottnak és száraznak tűnhet. A paténának itt leírt máriás jelentése azonban bebizonyítja, hogy ez csak egy felületes vélekedés, mert aki e rítus mélységeibe be akar tekinteni, annak nem csak a szöveggel kell foglalkoznia, hanem a rítus minden mozdulatát meg kell értenie. Aki fáradságot vesz magának, hogy a középkori szerzők segítségével felfedezze a rítus titkait, egyik bámulatból a másikba fog esni. És akkor azt is könnyebben meg fogja tudni érteni, hogy ezek a misék hogyan és miért tudták az embereket olyan műremekek megalkotására ösztönözni, mint például a kölni dóm.


(Rupert von Deutz: Liber de diviniis officiis, Herder Verlag. Fontes Christiani sorozat
latin-német szöveg
https://www.herder.de/theologie-pastoral/shop/p2/10990-liber-de-divinis-officiis-der-gottesdienst-der-kirche-gebundene-ausgabe/)

1999. április 26., hétfő

Medjugorjei üzenetek 1999. április

1999. április 25.
Drága Gyermekek! Ma is imádkozni hívlak benneteket. Gyermekeim, legyetek a béke és a szeretet örömteli hordozói ebben a békétlen világban. Böjttel és imával tegyetek tanúságot arról, hogy az enyéim vagytok és üzeneteim szerint éltek. Imádkozzatok és kérjetek! Én imádkozom és közbenjárok értetek Istennél azért, hogy megtérjetek, és életetek és viselkedésetek mindig keresztényi legyen. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!

1999. április 24., szombat

manduriai Debóra által

1999. április 2.


Már hajnalodik, de még mindig virrasztok: imádkozom mindazokért, akik az én szegény könyörgésemre bízták magukat.
Az Üdvözlégy alatt a három fénygömb megerősíti a hívást, amit lelkemben éreztem: a Szűzanya az! E szavakkal fordul hozzám:
„Kedves leányom! Szívemnek, melyben benne él Jézus Szentségi Szíve, az a kívánsága, hogy még több helyre eljuttassátok képmásomat!20

Erre a jelenésre minden embernek szüksége van, hogy újból felfedezzétek benne az életszentségre való elhívást!
Míg a Keresztben rátaláltok a Jézushoz vezető útra, addig az Eukarisztiában Magát Jézust találjátok meg, aki azután elkísér benneteket, hogy segítsen az új világ21 megvalósításában.
Áldott leányom, most már nagyon fontos, hogy mindazok, akiket Tervem megvalósításához kiválasztottam, mind egyesüljenek e Tiszteletben, mindenféle formában, minden szívhez eljuthassanak!
Mindaz, amit ti, „Engesztelő és imádó szolgák" címen Értem tesztek, a leghatékonyabb eszköz kezemben, hogy megvalósítsam a nektek tett ígéreteimet.
Térj vissza a „Házba", melyet egykor üdvhozó, Anyai Üzenetem kiindulópontjaként megjelöltem. Menj, és pihenj meg azokban a szobákban, ahol véres könnyeimmel Szentségtől illatozó Olajammal feltártam Kegyelmemet. E tűzhely elemei az Én ajándékaim, és oly kedvesek számomra.
Az Atyához való állandó könyörgés nyitotta meg ezt a művet az emberiség előtt.
Gondolkozzanak el rajta, mennyi mindent adtam nekik ebben az Üzenetben, amit fel kell fedezniük, és mélyen meg kell érteniük! Többet kell tenniük, mert a Sátán egyre hevesebben küzd, és a Tiszteletemnek a lehető legtöbb lelket fel kell készítenie a harcra!"
D. „Úrnőm, mit kívánsz, mit mondjak ezeknek a szolgáknak?"
„Hogy egyesítsék erőiket! Maduriai üzenetem olyan dicsőséget szerez Jézusnak, hogy sokan nem hisznek a szemüknek! Megáldom ezeknek a szolgáknak a szívét… összpontosítsanak feladatukra!22 Ne féljenek, a Palástom betakarja őket... Megáldalak."

(20) Már kb. 300 000 képmást küldtünk szét a világon mindenüvé.
(21) megújult és újonnan evangelizált emberiség
(22) vesszenek el a többi tevékenységben, ami egyébként hozzátartozik a Szeretetmozgalom mindennapi munkájához


1999. április 23.

Isten Anyja ezúttal is tündöklőén szép, és most különösen kedvesen mosolyog. Kissé jobbra biccenti fejét, és így üdvözöl:
„Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Gyermekeim, azt szeretném, ha az imádság által közelednétek hozzám! Az ima, drágáim, segít, hogy megértsétek Isten veletek kapcsolatos terveit.
Kicsinyeim, a Tűzhelyek, melyek építésére taní­tottalak benneteket, megmutatják a valódi utat a Szentséghez, ahol a Teremtő Atya tárt karokkal vár benneteket!
Olyan nagy öröm Anyai Szívemnek, - mely úgy fáj, amiért annyi fiam elveszett - hogy ti válaszoltok hívásom­ra!"
D. „Úrnőm, a háborútól sújtott népek visszanyerik majd békéjüket?"
„Leányom! Én minden nap mellettetek vagyok; re­megve várok, és közbenjárok azért, hogy mindenütt meg­szűnjön a viszálykodás! Jézus a Béke; Benne, a vigasz Forrásában találtok rá valódi szabadságotokra.
Ma a világ nyugtalan, ezért kérek tőletek, kedveseim, áldozatokat, hogy mielőbb beköszöntsön a Béke!
Az Örökkévaló Atya ezért tudatni kívánja veletek, hogy képmásaimnak a föld legtávolabbi pontjaira is el kell jutniuk. Én pedig ígérem, hogy a családok ré­szesülnek majd általuk azokban a kegyelmekben, amelyekre szükségük van, a vallásos családok pedig különleges áldást kapnak majd.
A megerősítés Olaját, amellyel ezután is megaján­dékozlak benneteket, meg kell majd sokszorozno­tok. Én segítek majd nektek, hogy eljuthasson a legképtelenebb helyekre is!
Szeretném, ha mindenütt elfogadnák képmásomat, ezzel szerezve Fiamnak dicsőséget!
Te leányom, terjeszd továbbra is kitartóan Üzenete­met, és mondd meg gyermekeimnek, hogy minden egyes lélekért, aki ez által az Üzenet által megmenekül, Szívem újabb és újabb kegyelmeket nyit majd meg előttetek.
Drágáim, éljétek meg Üzeneteim tartalmát, és kezdjé­tek el őket a gyakorlatba is átültetni! Sürget az idő!
Most azonban megáldom mindazokat, akik ebben az órában a föld bármely pontján megtiszteltek figyelmük­kel!
Ölellek és várlak benneteket a jövő hónapban, amikor kegyelmeket kaptok majd vezeklésetekért! Hamarosan találkozunk! Áldjátok Jézust, és adjatok hálát neki!"

1999. március 26., péntek

Medjugorjei üzenetek 1999. március

1999. március 25.
Drága Gyermekek! Hívlak benneteket, hogy szívvel imádkozzatok. Gyermekeim, különösen arra hívlak benneteket, hogy imádkozzatok a bűnösök megtéréséért, azokért, akik a gyűlölet tőrével és mindennapi káromlásukkal átszúrják szívemet, és fiam Jézus szívét. Imádkozzunk gyermekeim, mindazokért, akik nem akarják megismerni Isten Szeretetét, annak ellenére, hogy az Egyházban vannak. Imádkozzunk megtérésükért, hogy az Egyház föltámadjon a szeretetben. Gyermekeim, csak szeretettel és imával élhetitek ezt az időt, amit a megtérésre kaptatok. Tegyétek Istent az első helyre, s akkor a föltámadt Jézus a barátotok lesz. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!

manduriai Debóra által

1999. március 3.
J. „Csatlakozz imámhoz, és kérd az emberi nem Társmegváltóját, hogy kegyelmet és jótéteményeket árasszon mindazok szívébe, akik hozzád bekopognak!
Én hallgatok a ,Jó Anya" lágy szívére, és miatta tartom vissza Szent Haragomat, mellyel le kellene sújtanom az „engedetlen Vadállat hadvezéreire", akiknek a száma megszázszorozódott. Kérj és utánozz Engem, emeld hozzám könyörgésedet, mert szörnyű óra ez!"

 

1999. március 23.


A ragyogó „Úrnő" a Könnyfüzér imádság alatt jelenik meg, melyet egy korábbi látogatása során diktált le.
Mellette áll Szent Mihály és Szent Uriel Arkangyal, ennek az áldott földdarabnak a védelmezői.

„Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Gyermekeim, ismét eljöttetek, hogy válaszoljatok Üzenetemre, és ezt nagyon-nagyon köszönöm nektek! Amikor befogadjátok Szívemet, megvigasztaltok és kárpótoltok azért a csekély szeretetért, amely a Krisztus Misztikus Testében (az Egyházban) való léteteket gyakorta jellemzi.
Szeretném, ha éreznétek Fiam jelenlétét. Meg akarlak ajándékozni benneteket azzal, hogy feltárom előttetek szenvedését.
Őt, az Istent - „a fájdalmak emberét" a saját népe árulta el, kínozta, alázta és ostorozta meg, hogy a világ visszanyerje üdvösségét! Ő, a Megtestesült Isten eljött, hogy Békítő Áldozatával visszaadja nektek a fényt, és kitárta előttetek Országa Kapuit!
Gyermekeim, még nem késő, hogy megtaláljátok Őt, a feszítettet! Hagyjátok, hogy Őrangyalaitok elvezessen benneteket Szent Színe elé, ahol megvalósul az áhított Béke.
Kedveseim, ne veszítsétek el a reményt! Ajánljátok magatokat Jézusnak, az Ő drága Vérével ékesített Kereszt által! Én, az Eukarisztia Úrnője, a Kereszttel itt jövök, hogy felállíthassuk itt, közöttetek.
A Kereszten nyeritek el a szabadulást, a Keresztről látjátok majd a ragyogó Jézust, öt fénylő sebével, melyek hamarosan az egész emberiséget átölelik, még az Én Diadalom előtt.
Kicsinyeim, adjatok nagylelkűen, ahogyan én, a ti Anyukátok is ajándékokkal kedveskedem nektek! Ti nem csupán Isten nagy Terve vagytok, mely most rajzolódik ki a földön, hanem az Én Időm gyermekei is: a nagy győzelem Máriáról elnevezett Idejéé.
Jelöld meg magad, leányom, ahogyan többször tanítottalak! (a Rózsafüzér keresztjével háromszor keresztet vetek: a homlokomon, az ajkaimon és a szívemen) Kérlek benneteket: vigyétek el anyai hívásomat a szétszóródott lelkeknek, és mindenekelőtt a papoknak, akiket különösen szeretek."
D. „Úrnőm, szeretném neked ajánlani mindazokat, akiket rám bíztál."
„Nem felejtem el megajándékozni gyermekeimet azokkal a jótéteményekkel, melyek az itt kinyilvánított ígéretekből fakadnak. A Tiszteletem17 az az „esemény", amely megelőzi Fiam dicső Visszatérését18. De most készítsétek ismét szíveteket, hogy még egyszer megéljétek a „Péntekek Péntekét"! Ezen a napon megengedem, hogy imáiddal ötven lelket szabadíts meg a Tisztítótűzből. Szeretném megáldani zarándok Egyházamat. Hamarosan találkozunk. Anyai figyelmemet a leggyengébbek felé fordítom!"
D. „Viszontlátásra, édes Úrnőm és Anyám!"

(17) az itt kért speciális tisztelet elemeire utal
(18) Az Üzenetekből megértjük, hogy Jézusnak Mária Szívén keresztül kell visszatérnie, így valósul meg, amit mindannyian várunk: Jel. 12. fejezet.


1999. március 25. - Urunk születésének hírüladása

(Gyümölcsoltó Boldogasszony napja)


Pirkadatkor megjelenik előttem Égi Anyánk, fény-gyűrű övezi, de az arca nagyon szomorú. Mintha a vihar elhomályosítaná szépségét. Szinte sír, bal karját felemeli, mint aki mutatni akar valahová, és halkan így szólal meg:

„Közeleg a konfliktus, amely oly sok fiamat elpusztítja majd!
Leányom, a körülötted lévők nagyon sokat fognak szenvedni; ez a tisztogatás a nagy holokausztéhoz lesz hasonló. A kommunizmus nyomai emberöltőkön át megmaradnak, de mondom neked: Szeplőtelen Szívem útját állja, és a Sátán megsemmisül!
Sajnos százan és százan vesznek majd el a Passió ideje alatt. Siessetek, a világnak imára, békére, toleranciára van szüksége! Nem akartatok meghallgatni, és mennyi vér folyik majd!
Ez a felszólítás Szívemből szól hozzád, mely előtt ott lebeg az Oltáriszentség; jól láthatók benne a tövisek, melyektől meg akartalak kímélni benneteket. Töltsétek be a földet Máriának, az Eukarisztia Szüzének irgalmas szavaival, melyet az Élő Isten kinyilatkoztatott bölcsessége által ismertek, különben a legrosszabbra számíthattok!
Az Örökkévaló a Manduriában kért nagy Engesztelés által - különleges közbenjárásomra - enyhítheti a háborúk okozta csapásokat.
Jó ideje szóltam nektek, hogy ez a Jelenés az Eukarisztia Szüze, az Örök Kenet Szent Olajának Forrása, az Áldott Olajfa Anyja névvel különlegesen fájdalmas büntetésektől szabadít majd meg benneteket, de nem akartatok hinni Nekem!
Most újra eljöttem, hogy reményt öntsek belétek: még nem késő, hogy megteremtsétek az engesztelés oázisait, ahol a Neveimet tisztelitek!
Szeressétek, imádjátok újra az Eukarisztiát, és adtok Érte elégtételt!
Minden nép anyja vagyok, és ma minden eddiginél inkább kívánom, hogy a népek békében éljenek!

Hatalmas anyai áldásomat küldöm azoknak a papoknak, aki Palástom alatt keresnek menedéket, és azért élnek, hogy elemésszék magukat a nem szeretett, Szentségi Jézus Szeretetében."

1999. február 26., péntek

Medjugorjei üzenetek 1999. február

1999. február 25.
Drága gyermekek! Ma ismét különleges módon vagyok veletek, szívemben elgondolkodva és átélve Jézus szenvedését. Gyermekeim, nyissátok meg szíveteket és adjatok nekem mindent, ami benne van: örömöt, szomorúságot és minden fájdalmat, még a legkisebbet is, hogy bemutassam Jézusnak, és Ő mérhetetlen szeretetével lángra lobbantsa bánatotokat és átváltoztassa Föltámadása örömévé. Ezért arra hívlak benneteket, gyermekeim, különösen most, hogy az imádságban nyíljon meg a szívetek, és így az ima által Jézus barátaivá váljatok. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!

1999. február 24., szerda

manduriai Debóra által

1999. február 23.


A Szűzanya szürke ruhát és bőrből készült sarut visel. Rengeteg fény árad belőle, de úgy viselkedik, mint aki különösen nagy bűnbánatot tart. Így szólít meg:


„Dicsértessék Jézus Krisztus Szentséges Neve!
Drága gyermekeim, jöjjetek az Úr elé szívemen át, mely azt az Üdvözítő Tervet valósítja meg a földön, amit már sok évvel ezelőtt bejelentettem nektek. Elvittelek benneteket kertembe, hogy megmutassam a fény útját, s feltárjam Isten Szeretetének rejtélyeit a ti életetekben.
Azért a sok-sok bűnös gyermekért jövök, akik földi látogatásaim idején távol maradtak Anyai hívásomtól.
Én a Szentlélek segítségével ezen a helyen forrást Fakasztottam: a kegyelmek és különleges gyógyulá­sok forrását; most pedig elérkezett az idő, amikor Eukarisztikus Üzenetemnek minden embert egybe kell gyűjtenie, hogy lélekben újjászülessenek."
D. „Anyám, ma újból Neked szentelem magam, hogy mindvégig vezess engem!"
„Elfogadom a felajánlásodat, mint ajándékot, és arra Biztatlak: folytasd a Szeretet Művét, boríts virágba sok-sok kis oázist, hogy emlékeztessék a világot, mennyi­re szeret mindenkit az Oltáriszentség Szüze!
Azt szeretném, ha imádkoznátok azért, hogy meg­valósuljon a valódi egység testvéreitekkel!
Az akadályok hátráltatják a legbuzgóbb szíveket is. Ti ne engedjétek! Legyetek ti a követeim: hirdessétek a Bé­két!
Most azonban, a nagyböjt értékes napjaiban kezdjetek el készülődni, hagyjátok, hadd növekedjen bennetek Mennyei Atyánk Akarata, amely életetek különleges ese­ményeiben10 nyilvánul meg.
Őrizzétek lelketekben a „szentségi ajándékokat", ame­lyeket Jézus azért kínál fel nektek, hogy megszabadulja­tok a bűn rabságától, mely végtelen szenvedések forrása.
Időzzetek hosszan szívetek templomában, és Krisztus szenvedéséből erőt merítve döntsétek meg benne a Sátán uralmát! Gyermekeim, ha rám bízzátok magatokat, a ti Ügyvédetekre, folyton mutatom nektek az utat, hogy senki se tévedhessen el többé!
Ez az út a bűnbánat, melyen haladva újra felfedezhetitek Istent, és megváltoztathatjátok szíveteket és életeteket.
Engem megtaláltok a Kálváriánál. Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Találjatok rá újra ártatlanságotokra!
Hamarosan találkozunk!"
D. „Várlak, Királynőm!"

(10) szó szerint: beavatkozások - a mindennapi életben megtapasztalha­tó isteni beavatkozások

1999. január 28., csütörtök

manduriai Debóra által

1999. január 27.

J.: "... Ne ilyen kelletlenül imádkozzatok! Csatlakozza­tok buzgó szívvel az Egyetemes Engesztelés Mennyei Irányítójához, Máriához, és mentsétek meg Vele, a Mennyország Titokzatos Rózsájával együtt a lelkeket a pokol pusztító tüzétől! Soha ne feledjétek, hogy Én választottalak ki benneteket arra, hogy a világ szí­vén magasba emeljétek és magasztaljátok az Oltári-szentséget!"

1999. január 26., kedd

Medjugorjei üzenetek 1999. január

1999. január 25.
Drága gyermekek! Újra az imádságra hívlak benneteket. Az nem kifogás, hogy sokat kell dolgoznotok, hiszen a természet még mély álomban alszik. Nyíljatok meg az imádságban. Újítsátok meg az imát családjaitokban. A Szentírást jól látható helyre tegyétek családotokban, olvassátok, gondoljátok át és tanuljátok meg, hogyan szereti Isten az Ő népét. Szeretete napjainkban is megmutatkozik, hiszen elküldött hozzátok, hogy az üdvösség útjára hívjalak benneteket. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!

1998. december 26., szombat

Medjugorjei üzenetek 1998. december

1998. december 25.
Drága gyermekek! Ebben a karácsonyi örömben áldásommal szeretnélek megáldani benneteket. Különös módon adom át nektek, gyermekeim, a kicsi Jézus áldását. Hadd töltsön el benneteket az Ő békéjével. Gyermekeim, ma nincs békétek, de vágyódtok utána. Ezért Fiammal, Jézussal együtt kérlek benneteket ezen a napon: Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok, mert imádság nélkül nincs sem örömötök, sem békétek, sem jövőtök. Vágyakozzatok a békére és kérjétek, hiszen Isten az igazi béke. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!