Molly 1992 októberében fogantatott és került lefagyasztásra, leendő örökbefogadó anyja, Tina akkor egyéves volt.

Tina és Ben Gibson (36) meddőséggel küzdött, és Mollyt 2020 februárjában ültették be, majd októberben született meg.

Mollyt a National Embryo Donation Center (NEDC), a knoxville-i baptista nonprofit szervezet biztosította, amely az in vitro megtermékenyítés során "adományozta" a fagyasztott embriókat. Az Egyesült Államokban jelenleg körülbelül egymillió fagyasztott születendő csecsemő van.

A NEDC-t 2003-ban alapították, azóta több mint 1000 szülés előtti örökbefogadást hajtottak végre, és most évente körülbelül 200 átültetéstvégeznek. Több mint 3.9 millió dollár állami támogatást kapott.

A NEDC határozottan hisz az élet szentségében a fogantatástól kezdve, és a házasságot a Szentírás által meghatározott szent egybekelésként ismeri el a férfi és a nő között.

https://gloria.tv/post/cizF7TXqYNvK2MMGLBQJFUUaR



Néhány héttel ezelőtt született meg a világ – eddigi – legidősebb gyermeke. Molly, aki ez év októberében jött a világra, 1992-ben fogant, de azóta fagyasztóládában volt. Most, 27 évvel később beültették egy nő méhébe.

Molly tehát végre élhet. Születése után más újszülöttekkel együtt feküdt a szülőosztályon, holott valójában csaknem 30 évvel idősebb, mint azok, vagyis a többi újszülött szüleinek generációjába tartozik. De nem ez az egyetlen anomália ebben a történetben, amiben egyébként is nehezen lehet bármi normálisat találni.

Az amerikai Tennessee-beli Tina és Ben Gibson házaspárnak nem lehet gyermeke, ezért a National Embryo Donation Center nevű „közhasznú” szervezethez fordultak, ami elhagyott embriókat ad tovább gyermektelen pároknak. Rendszerint „fölöslegessé vált” embriókról van szó, melyek mesterséges megtermékenyítésből származnak.
Molly-t 2020 elején olvasztották fel, és ültették be Tina Gibson méhébe.
Ugyanez a házaspár már 2017-ben is „kapott” egy embriót, az akkor 25 éves Emma-t, aki nem más, mint Molly ikertestvére. 1992-ben egy anonim pár négy embriót hagyott egy klinika fagyasztóládájában. Az in vitro gyermekek addig maradtak ott, amíg a National Embryo Donation Center el nem vitte őket. A Gibson házaspár két embriót kapott, a másik kettő, úgy tudni, még mindig folyékony nitrogénben van.

Tina Gibson 29 éves, vagyis alig pár hónappal idősebb, mint Molly: Tehát az örökbefogadó anya és két „lánya” egy generációhoz tartozik. Amikor a négy gyermek megfogant, Tina alig volt másfél éves. Molly és Emma egyidősek, de fizológiailag Molly három évvel fiatalabb, mint ikertestvére, Emma.
„Ha idáig olvasva némely olvasó szédülni kezd, az csak annak tünete, hogy ők még rendelkeznek józan ésszel”, írta Tommaso Scandroglio jogfilozófus a Corrispondenza Romana újságban.

A most világra jött Molly neve is furcsa, hiszen a skót Dolly nevű klónozott juh nevére emlékeztet. Dolly 1996-ban lett világhíres, mint az első klónozott emlősállat. Dolly hat évig élt, azaz lényegesen fiatalabban halt meg, mint más juhok. Bőrét kitömték, és az Edinburgh-i királyi múzeumban állították ki.
Az etikai korlátok, melyek nyugaton – még – hatékonyak, a kommunista Kínában nem játszanak szerepet. A kínai tudósok 2017-ben klónozták az első főemlőst, 2019-ben négy azonos klón-majmot hoztak létre. És ezzel Kína Frankenstein-rémtörténete nyilván még korántsem teljes.

Akár tudott a Gibson házaspár Dolly-ról, akár nem, akár szándékosan adták új „gyermeküknek” a Molly nevet, akár nem, ez a történet súlyos asszociációkat és sejtelmeket ébreszt fel.
Az állatokon végzett egyre vadabb manipulációkat már régóta embereken is elvégeznek. Az embert már nem nemzik, hanem „előállítják”. A mesterséges megtermékenyítés nem más, mint az embernek a nemzés aktusától elválasztott mesterséges előállítása egy laboratórium kémcsőjében. Ilyképpen az ember produktummá vált, és ha produktum, amit egy termelőüzemben állítanak elő, akkor évek, sőt évtizedekig is fagyasztókamrákban lehet őrizni.

Emma és Molly és két még fagyasztóládában várakozó testvérük sorsa mögött a meg nem született gyermekek tárgyiasításának súlyos kérdése áll. A négyes ikrek valódi szülei nyilvánvalóan lemondtak gyermekeikről. Hogy miért, azt nem tudni: megrendelték az in-vitro embriókat, aztán nem jöttek értük: ilyesmi is csak egy laboratóriumi produkciónál fordulhat elő. De még ez is csak egy a számos többi paradoxon közül.
Ez egész történet súlyos szembenállás Isten teremtői tervével, mert alig valami felel meg benne az ember természetének. A nemzéstől a születésig normális esetben kilenc hónap telik el. A technika művi világában ez kilenc év, vagy akár kilenc évtized is lehet. Emma, Molly és a Gibson házaspár történetében olyan gyermekekkel van dolgunk, akik ugyanannyi idősek, mint (örökbefogadó) szüleik, de akár azoknál idősebbek is lehetnének. És olyan ikertestvérekről van szó, akik különböző korúak. Ebben a történetben semmi sem természetes, minden manipulált és torz.

Molly az Isteni rendtől való elszakadás folyamatának szimbóluma, Isten teremtői rendjétől, melynek természettörvényeit a modern ember le akarja győzni.

(forrás: www.katholisches.info – 2020. december 10.)

Néhány, az interneten talált cikkek közül e témában, a többségük 2017-ben íródott:

1.
(forrás: https://bmefilozofia.blog.hu/2020/02/12/a_mesterseges_mehek_hatasa)

Már 1982-ben Bolognaban is voltak próbálkozások az embrió anyaméhen kívüli, mesterséges környezetbe való ültetésére, 1983-ban a New York-i Mount Sinai Hospitalban folytatódtak tovább, és 1986-ban az első publikáció is megjelent róluk. A kutatásokat viszont korlátozta (és korlátozza), hogy a legtöbb országban a megtermékenyítést követő 14. nap után már nem szabad az embriókon kísérleteket végezni. Ezt a problémát állatkísérletekkel próbálták kiküszöbölni, így neveltek fel sikeresen egy koraszülött kisbárányt is, ami már több mint egy éves, és teljesen egészséges.

2.
(forrás: http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/emberi_embriokon_tesztelnek_a_mesterseges_anyamehet)

Emberi embriókon tesztelnék a mesterséges anyaméhet

Optimális esetben a technológia súlyos egészségügyi komplikációktól óvhatná meg a leendő anyákat és a magzatokat, írja a GyártásTrend.
A Philadelphiai Gyermekkórház (Children’s Hospital of Philadelphia) orvosai tárgyalásokat folytat az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóságával (FDA), hogy a következő két évben megkezdhessék a mesterséges méhek tesztelését emberi embriókkal. Siker esetén a kutatás radikálisan megváltoztathatja a terhességről, a szülésről és talán az emberi evolúcióról alkotott képünket is.

A Yale Egyetem orvosa, Carlo Bulletti szerint, ha a klinikai vizsgálatok gördülékenyek lesznek, a tökéletesen működő mesterséges méhek akár tíz éven belül elkészülhetnek. Tíz év sok idő, de ha a mesterséges méhek biztonságosak és hatékonyak lesznek, rengeteg, a terhesség és a szülés során esetlegesen kialakuló egészségügyi komplikációt el lehetne kerülni velük.

Anna Smajdor, az Oslói Egyetem filozófusa szerint, ha a magzat mesterséges méhben fejlődik, az anya autonómiájának korlátozása nélkül is hozzá lehet férni, és irányítás alatt lehet tartani a környezetét. A gondolkodó úgy véli, hogy a szituáció a magzat számára akár kifejezetten előnyös is lehet.

3.
(forrás: https://24.hu/tudomany/2017/04/26/mesterseges-mehben-novesztettek-koraszulott-baranyokat/)

Mesterséges méhben növesztettek koraszülött bárányokat

Kutatók egy csoportja hatalmas áttörést ért el egy mesterséges méh létrehozásával. Az eszköz alkalmas arra, hogy akár egy hónapon át óvja a koraszülött bárányokat és támogassa a fejlődésüket.
A Philadelphiai Gyermekkórház Magzati Diagnózis és Kezelési Központjának szakértői olyan mesterséges méhet hoztak létre, amely jóval fejlettebb bármelyik korábbi rendszernél. Miután az eszközt három éven át tesztelték, és különböző más szerkezetekhez csatlakoztatták hozzá, a kutatók végül arra jutottak, hogy a legjobb megoldás egy műanyag tasak, illetve az ehhez kapcsolt gázcserélő gép és érzékelő rendszere.
A szerkezet rendkívül jól utánozza a méh környezetét. A tasakban még a magzatvízre emlékeztető, laboratóriumban előállított folyadék is megtalálható. Mivel a fejlődésben lévő magzatnak nélkülözhetetlen a különböző veszélyforrások – például a kiszáradás – elleni védelem, elengedhetetlen a folyadék állandó áramoltatása. A mesterséges méhben emellett a szükséges tápanyagok és növekedési faktorok is jelen vannak. …

Az új kísérletben a mesterséges méhet olyan bárányokon tesztelték, melyeknek fejlettségi szintje a 23-24 hetes emberi magzatokénak felelt meg. Az élőlényeket a folyadékkal teli tasakba helyezték, köldökzsinórjukat pedig egy oxigéngenerátorhoz csatlakoztatták, amely az anya placentáját utánozta. Ennek köszönhetően nem volt szükség külső pumpára, a magzat szíve magától keringette a testben a vért.
A bárányokat 28 napig tartották az elszigetelt, teljesen steril környezetben, védve a nyomás- és fényingadozástól. Ezen időszak alatt a magzatok természetes módon növekedtek és egészségesek maradtak, normálisan lélegeztek, mozogtak, kinyitották a szemüket, sőt, még gyapjat is növesztettek.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy tovább fejlesszék a rendszert, és akár az emberi magzatok esetében is használhatóvá tegyék.

http://katolikus-honlap.hu/2001/mt24.34.htm