Elmélkedés az évközi 16 vasárnap olvasmányairól – C sorozat   - Bocsa József atya
Pál apostol olyan titokról beszél a mai olvasmányban, amely „korszakok és nemzedékek óta rejtve volt, s amelyet most szentjeinek kinyilatkoztatott.”
Mi a titok?
  • Ami nem mindenki előtt nyilvánvaló, amit csak kevesen tudnak
    • Miért?
      • Nem feltétlenül azért, mert valaki el akarja titkolni előlük.
      • Lehet, hogy nem figyelnek eléggé a titkokra, hanem másra figyelnek.
Mindennek megvan a maga titka, titkai, receptjei hogy hogyan lehet és kell azt jól csinálni, mik a helyes ismeretek azon a területen. Megvan a titka
  • a főzésnek és a befőzésnek
  • a nyaralásnak és a pihenésnek
  • a takarításnak
  • a vendéglátásnak, stb.
Milyen titkokról van szó a mai szentírási olvasmányokban? Többről is, de mindegyik valami módon az Istennel való közösségünkről szól. Az Isten és az ember közti kapcsolat, közösség különféle titkairól
  • 1. Isten velünk való találkozásának, az Isten és a köztünk való vendégségének a titka
    • Isten meglátogat minket, de sokszor álruhában. Kérdés, hogyan fogadjuk Őt.
      • 1.1 Isten ilyen álruhában látogatta meg Ábrahámot
        • Ábrahám a keleti vendégszeretet szép hagyománya alapján megvendégeli látogatóit, holott az elején azt sem tudja, kiket lát vendégül.
A végén derül ki, hogy Istent látta vendégül, aki gyermekkel ajándékozta meg őt és feleségét, Sárát idős koruk ellenére
  • 1.2 Isten látogatja meg Jézus személyében Lázárt és nővéreit, Mártát és Máriát
    • Nőtestvérei tudták, hogy ki Jézus
    • Márta a külső keretekre figyelt, hogy megadjon minden szükségeset vendégeinek
    • Mária magával a vendéggel, a vendégekkel foglalkozott
    • Lehet, hogy nem volt jó a szereposztás közöttük.
      • Lehet, hogy Márta is szeretett volna a vendégekkel közvetlenül foglalkozni
      • Lehet, hogy Mária lustább volt. Mindenesetre Márta szemében ilyennek tűnt.
      • Jézus mégis Máriát dicséri meg, és Mártát egy kicsit elmarasztalja
        • Mit dicsér meg Jézus Máriában?
          • Azt, hogy az egy fontosra figyel, magára Istenre, aki hozzá jön vendégségbe.
          • Máriában nagyobb a lényeglátás, vagyis az Istenre figyelés
        • Mit marasztal el Mártában?
          • Azt, hogy túlságosan a vendéglátás külső kereteire figyel
          • Márta talán jobban saját magára figyel, hogy a jó háziasszony szerpében mutatkozzék.
          • Hogy esetleg megdicsérjék
        • Mindkét szerepre szükség van
          • Amit Márta végez, azok a szeretet cselkedetei
          • Amit Mária végez az ebben az esetben az imádság, az Istennel való közvetlen foglalkozás
          • A szeretet cselekedeteire és az imádságra is szükség van
          • A kettő helyes arányáról van szó
            • Az imára hivatkozva el lehet hanyagolni a szeretet cselekedeteit, az állapotbeli kötelességeket.
És az állapotbeli kötelességekre, a szeretet cselekedetire hivatkozva el lehet hanyagolni az imádságot is
A legnagyobb és legnehezebb titok, hogy hogyan egyeztessük össze az állapotbeli kötelességet és az imát.
  • Egyik sem működik a másik nélkül
    • Mindenkinek meg kell találnia a helyes egyensúlyt saját beállítottságunknak, és a külső elvárásoknak megfelelően
  • Mindkét cselekedetben benne lehet az önzés, és az önzetlenség is
    • Miért vagyok aktív és miért imádkozom?
      • Mert jólesik, mert az a hajlamaimnak megfelelő?
        • Hajlamaimat, élvezeteimet keresve teszem egyiket vagy másikat?
Vagy pedig egyéni hajlamaimat, vonzódásaimat legyőzve, fegyelmezve képes vagyok szeretetből tenni azt is, ami a nehezebb számomra?
  • A vendéglátás fontos praktikus titkait, szabályait is elsajátíthatjuk a mai evangéliumból
    • Ne csak azzal törődjünk, hogy megvendégeljük azokat, akik vendégségbe jönnek hozzánk.
      • Ezt tette Márta
    • Szánjunk rájuk időt, figyeljünk is oda rájuk.
      • Ezt tette Mária
      • Társalogjunk is velük, ne csak kínáljuk őket.
      • Fogadjuk el azt, amit ők hoztak.
        • Ne csak a külső ajándékot, hanem főleg azt, amit magukban hoztak.
        • Amit mondani akarnak.
        • Amit velünk megosztani akarnak.
  • 2. Krisztus és az egyház kapcsolatának a titka, az Istennel való kapcsolatunk titka
    • Pál apostol ezt mondja a szentleckében. „Velük akarta megismertetni az Isten, milyen fönséges gazdagságot rejt ez a titok: Krisztus a megdicsőülés reménye bennetek.”
      • Krisztus bennünk van a keresztség óta
      • Ez az ő bennünk léte reményt ad arra, hogy megdicsőüljük
        • Mit jelent ez a megdicsőülés?
hogy részesei leszünk majd annak a dicsőségnek, amely Istené.
hogy részesít minket is majd ebben a dicsőségben, vagyis üdvözít minket, segít abban, hogy elérjük azt a célt, amire Isten teremtett minket, a mennyországot.
  • 3. Az Isten hajlékában való lakás titka
    • Erről szól a zsoltár: az Istennel való bensőséges közösség titkáról
    • Ezt így is fogalmazhatjuk: Mi az Istenben való rejtettség, a biztonság titka?
    • A zsoltáros így teszi fel a kérdést: Uram, ki lakhat * a te hajlékodban? Így válaszol rá.
      • Aki bűn nélkül éli életét, * és helyesen cselekszik.
      • Aki igazat gondol szívében, * kinek rágalmat nem beszél szája.
      • Aki felebarátjának nem tesz rosszat, * aki nem gyalázza embertársát.
      • Aki a gonoszt semmibe veszi, * de tiszteli az istenfélőt.
      • Aki pénzét uzsorára nem adja, * és vesztegetést nem fogad el az ártatlan ellen.
    • A zsoltáros levonja a következtetést:
      • Aki így éli életét, * soha meg nem rendül.
Vagyis, aki így él, az biztonságban van. Lehet, hogy nem megy úgy a sora, mint annak, aki mindenféle trükkökkel, mások megkárosításával, mások szorult helyzetét kihasználva egy csomó pénzt harácsol össze.
Az ilyen ember nem biztos, hogy gazdag lesz, de nyugodt álmai lesznek, mert nem kell félnie, hogy mikor bukik le, mikor derül fény mesterkedéseire.
Aki Isten törvényei szerint él, annak nagyobb biztonságban van az élete, mint aki tisztességtelenül szerzett javak birtokában dőzsölőnek.
  • 4. A Krisztussal való egységünk titka
    • Pál apostol ezt a sokak által meg nem értett, illetve félreértett kijelentést teszi a mai szentleckében. „Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből az ő testének, az Egyháznak javára.”
Az apostolnak ez a kijelentése csak a misztikus testről szóló tanítás alapján érthető
  • Eszerint Jézus és a megkereszteltek egyetlen testet alkotnak, amelyben a fő maga Jézus, a tagok pedig a keresztények
Ami történik a fővel, az történik a tagokkal is. Amit csinál ő, a fő, azt csinálják, végzik vele együtt a tagok is.
Jézus megváltásunkért a főként szenved, a keresztények vele együtt tagként szenvednek.
Együtt végzik a megváltás művét
Óriási kitüntetés ez minden kereszténynek: nemcsak élvezhetjük a megváltottságunkat, hanem Jézussal együtt közre is működhetünk mások megváltásában.
Így kerültünk közelebb az utolsó titokhoz is, amiről az apostol beszél a mai olvasmányban.
  • 5. Istenben való tökéletesség titka
    • Végül ez is elhangzik a mai szentleckében. „Őt hirdetjük, amikor intünk és a teljes bölcsesség birtokában tanítunk mindenkit, hogy minden embert tökéletessé tegyünk Jézus Krisztusban.”
A tökéletességnek már egy magasabb foka, amikor már nemcsak élvezzük azt, amit kapunk, hanem mi magunk is adni akarunk valamit, és nem is akármit
  • Társai lehetünk Jézusnak a megváltásban, ahogyan a Szűzanya, Pál apostol és a többi apostol társak voltak.
http://engesztelok.hu/irasok-tanulmanyok/1113-az-istennel-valo-kozossegunk-titkai