A vasárnapok a középkorban gazdagodtak
további jelentéstartalommal: amint a katolikus hit szerint az Úr négy
alkalommal jön el, úgy rendeződnek ezek az eljövetelek egy-egy
vasárnaphoz. Az első vasárnap a megtestesülésre, a második a kegyelem
kiáradására, a harmadik a halál órájára, a negyedik az utolsó ítéletre
mutat. A Wikipedia tudni vél egy másfajta leosztást is, de ennek az
igen gazdag szerkesztésű Magyar Katolikus Lexikonban nincs igazi nyoma:
eszerint minden gyertya szimbolizál egy fogalmat, az első a hitet, a
második a reményt, a harmadik az örömöt, a negyedik a szeretetet. Az
internetes tudástár tudni véli azt is, hogy a gyertyák a katolikus
szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: Ádámra
és Évára az első – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást
(hit); a zsidó népre a második – akiknek megígérte, hogy közülük
származik a Messiás (remény); a harmadik majd Szűz Máriára – aki
megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya); az utolsó pedig Keresztelő
Szent Jánosra, aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az
emberek szívéhez (szeretet).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése