Manapság elég siralmas állapotok uralkodnak a magyarság életében mind gazdaságilag, mind politikailag, mind pedig az életének más egyéb részeiben is. Elég nehéz idők járnak ránk nézve a létezés jó pár területén és ez nem csak a testet, de a lelket is megviseli az emberekben. Nagy a zűrzavar, az elkeseredés és úgy tűnik, mintha valakinek épp ez lenne az érdeke, hogy egyre nagyobbá is váljon a fejetlenség a világunkban. Vajon miért? Vajon mért kell ennek így lennie? Talán van valami héttér érdek, ami ezt a sok negatívvitást a világra szüli, vagy legalább is a világra ráerőszakolja? Mi lenne a megoldása a dolgoknak? Hogyan lehetne a sorsunkat jobbá fordítani, hogy ne a sötétség uralkodjon az életünkön, hanem a fényben tündököljön az emberiség minden egyes napja? Lehet talán pont ez a megoldás? Lehet, hogy világosságot kell gyújtani az emberekben, hogy a fény fényességénél eltűnjön minden sötétség? Mert ami kívül az van belül is.
Ha az emberekben a sötétség és a negatívvitás uralkodik az meg fog jelenni a világban is és akkor tapasztalhatjuk meg az olyan életstílust, amilyenben jelenleg kell élnünk. Ez adatott vagy ezt hoztuk létre magunk köré? Jó kérdés, egyszer biztos ki fog derülni. A negatív emberek negatív dolgokon gondolkodnak, a pozitívak a pozitívvakon. A pozitív gondolatok az élettel kapcsolatban építőleg mutatkoznak meg, míg a negatívak az élet megrekesztésén, elfojtásán, sokszor a megsemmisítésén fáradoznak. Talán akkor lehet, ez lenne az egyik megoldás az emberiség számára? Világosságot gyújtani magukban, és a világosság mentén megjelenő pozitív gondolatok, építő ötleteket nyilvánítanának ki az életünkben. Lehetséges… Valószínűleg akkor a sok probléma, ami bennünket életünk szinte minden napján közre vesz és a nemzetünkkel kapcsolatban is fellelhetőek, arra az okra vezethető vissza, hogy a negatív viselkedés, a negatív hozzáállás és a káros gondolatok, szavak, cselekvési minták mind kicsiben, mind nagyban a rossz irányba terelik el az élet menetét. Lehet azt mondani, hogy ez így nem lehet igaz, a szavaknak nincs jelentősége a viselkedésünknek nincs hatása a világra, de akkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy az élet mi másképpen alakulnak, mint a mi reakcióink által? Amilyen a reakciónk olyanok a következménye is. Ki szelet vet, vihart arat. Kereshetünk ellenségeket, de a létezésünk milyenségének a következményeit éljük. Ahhoz, hogy megváltoztassuk a körülményeket, ahhoz az kell, hogy mi magunk is megváltozzunk. Nekünk kell változnunk, hogy az élet körülöttünk is változzon. Amilyen irányba változunk a szerint alakul az életünk is. Ha azt szeretnénk, hogy a nemzet sorsa jobbá forduljon, akkor mi magunknak kell jobb emberré lennünk. Mert ki szelet vet, vihart arat, de aki jó szót szól jót is fog visszakapni. 1000 bölcs között nem fog uralkodni egy szélhámos, de ezer szélhámos között a legnagyobb lesz a vezér, és lehet egy bölcs nem lesz elég a hatalmának megdöntéséhez. Annak az 1000 szélhámosnak kell majd jóvá válnia, hogy felismerje a szélhámosság hátrányait és következményeit. Minden, amit elkövetünk, egyszer visszatér hozzánk, csak elég figyelmesnek kell lennünk, hogy megértsük, hogy melyik dolgunkat miért kaptuk vissza. Jó tett helyébe jót várj, a rosszaságért meg imádkozhatsz a megváltásnál! Majd mikor az 1000 szélhámos fog lelkileg magasztosabban gondolkodni, érzelmileg pozitívabban élni, akkor nem fogják tovább szolgálni a legnagyobb szélhámos kényét és kedvét. Akkor összeroppan a hatalma, mert az emberek a viselkedésük megváltoztatásával az élethez való hozzáállásukkal megváltoztatták magukat és a saját sorsukat is. Ha egy jó emberrel találkozol és megérzed a belőle kiáradó pozitív érzelmeket kicsit talán te magad is jobbá válsz általa. Azonban mikor egy negatívval hoz össze a sors te is fusztráltá és feszülté leszel mellette. Ezért legyetek jók, ha tudtok, mert a többi nem számít. Ezért legyetek jók, ha tudtok, mert akkor körülöttetek is kicsit jobb lesz a világ. Egy negatív emberrel igazándiból nagyon nehéz pozitívnak lenni, egy pozitívval meg sokszor a negatív is kicsit jobbá válik. Akkor lehetséges, hogy a tévéken keresztül, a médiákon keresztül azért csak a szemetet és az értéktelenséget közvetítik számunkra, hogy a negatív gondolatok hassanak ránk és mi magunk is negatívak legyünk? A negatív gondolatok negatívvá tesznek minket, negatívvá teszik az életünket, és lehet, hogy akkor majd a legnegatívabb, a legnagyobb szélhámos uralkodhat felettünk? Jó emberek nem pártolják a rosszat, előbb rosszá kell tenni őket, hogy a legnagyobb rossz oldalára álljanak. Lehetséges, hogy a nemzetünkkel is éppen ezt próbálják végbe vinni? Egyre jobban lezülleszteni, egyre mélyebbre taposni a tudatlanságba, hogy a sötétségben a sötét kezek mindent megkaparinthassanak maguknak? Talán könnyen meglehet! Szerezhetnek maguknak hatalmat, pénzt, bekerülhetnek a felső tízezerbe, csilloghatnak a luxusautóikkal a nincstelenek mellett az utcákon. Csak hát utolsókból lesznek az elsők és elsőkből az utolsók! A bankszámlák egyszer kimerülnek, a pénz egyszer csak elfogy, a luxus járgány alváza elrohadhat és a nagy erőbefektetés az aljasságba nem hagy maga mögött mást, mint szenvedést és kínt. Kínt a létrehozójának és kínt a másik embernek, aki felett elkövették az aljasságokat. Kinek kell ez? Kinek jó ez? Még magának a kínzónak sem éri meg, mert ő is csak szenvedést von a fejére időleges előnyökért cserébe, melyek mind porba hullnak, a testel együtt a halálunk pillanatában. Aztán mikor majd a lelkünk ott áll az Isten előtt és meg kell majd ítélnie magát, elég rossz érzés kimondani, hogy igen Atyám vétkeztem a szeretet ellen. Ott már magyarázkodásnak helye nem lesz! Ott már késő bánat minden siránkozás és vádaskodás. Ott már te fogsz felelni életed minden részletéért. Te leszel saját hóhérod is, mert te ítéled meg majd magad a tetteid szerint! Isten a szeretet ő nem fog elítélni, csak felnyitja majd a szemed és meglátod, hogy másnak bizonyos cselekedetekkel, mit okoztál és mit hoztál létre. Öröm lesz, ha szeretetben teltek napjaid és szomorúság, ha nem tudtál szeretni. Ezért azt üzenném minden magyarnak, minden embernek minden jónak és rossznak, hogy legyetek jók, ha tudtok, mert a többi legvégül semmit sem fog számítani. Csak az, hogy hogyan éltétek az életeteket. Igyekeztetek-e az élettel kapcsolatban, békében élni, vagy feszültséget teremtettetek magatok körül?
Ki Istenének át ad mindent,
az bizalmát csak belé veti.
Az csudaképpen őrzi itt bent,
bú és kétség közt is hirdeti!
http://mkh.valosag.net/index.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése