2013. február 22., péntek

És Ne Vígy Minket Kísértésbe

Ennek a kérésnek a megfogalmazása sokak számára megbotránkoztató: Isten talán csak nem visz bennünket kísértésbe!(...) A kísértés az ördögtől jön, de Jézus messiási faladatához hozzátartozik, hogy megállja a helyét a nagy kísértésekben (vö. Mt 4,1 sk), amelyek az emberiséget eltávolították, és ismételten eltávolítják Istentől. Át kell szenvednie ezeket a kísértéseket a kereszthalálig, és így kell megnyitnia számunkra a megmentés útját.(...)
-Isten szabadságot ad a sátánnak a próbatételre,természetesen pontosan megszabott határokkal: Isten nem engedi, hogy az ember elbukjon, de megengedi, hogy próbára tegyék. (...) Az embernek próbatételre van szüksége ahhoz, hogy éretté váljék, hogy eltaláljon az Isten akaratával való mély eggyé váláshoz. Ahogyan a szőlő levének ki kell forrnia ahhoz, hogy nemes borrá legyen, úgy az embernek is szüksége van többszöri megtisztulásra, átalakulásra, amelyek veszélyesek számára, s melyekbe bele is bukhat, s mégis ezek elengedhetetlen utak ahhoz,hogy eljusson önmagához és Istenhez.(...)
-Amikor a Miatyánk hatodik kérését imádkozzuk, abban egyrészt benne kell lennie a készségnek, hogy magunkra vesszük a próbatétel terhét, amelyet kimértek ránk. Másrészt azt kérjük, hogy Isten ne szabjon ki ránk többet, mint amennyit el tudunk viselni, hogy ne engedjen ki a kezéből.

A názáreti Jézus, 142-145 Ámen.
(Részlet XVI. Benedek Isten velünk van minden nap c. könyvből)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése