Egy részeges férj az egész estét borbarátaival töltötte a kocsmában, és azzal dicsekedett, hogy ha éjfélkor vele mennének barátai a lakásába, és ő arra kérné keresztyén feleségét, hogy keljen fel és főzzön nekik vacsorát, minden panasz nélkül megtenné. A díszes csapat tagjai fellengzős dicsekedésnek tartották ezeket a szavakat, és fogadást tettek, hogy vajon úgy történik-e, ahogy mondja. A részeg társaság bement a férfi lakásába, a férfi felköltötte feleségét, aki felöltözött, finom vacsorát készített és a lehető legkedvesebben fölszolgálta. A vacsora után az egyik eléggé józan férfi megkérdezte tőle, hogy hogy lehet ennyire kedves egy ilyen ésszerűtlen kívánsággal szemben is. A hivő asszony ezt válaszolta: “Uram, amikor összeházasodtunk, mindketten bűnösök voltunk. Istennek úgy tetszett, hogy engem kiemelt veszélyes állapotomból. A férjem még mindig ott van. Remegek a jövőjéért. Ha ilyen helyzetben halna meg, akkor örök nyomorúságba jutna. Azt hiszem, az a kötelességem, hogy jelen állapotát a lehető legkényelmesebbé tegyem.” Ez a bölcs és hivőies válasz nagy hatással volt a társaságra. A férfi hálát adott a figyelmeztetésért, és komoly keresztyén és jó férj lett belőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése