2006. október 25.
„Drága gyermekek! Az Úr megengedte nekem, hogy most újra elmondjam nektek, hogy kegyelmi időben éltek. Nem vagytok tudatában annak, gyermekeim, hogy Isten hatalmas esélyt ad arra, hogy megtérjetek, és hogy békében és szeretetben éljetek. Annyira vakok vagytok, hogy csak a földi dolgokhoz kötődtök és a földi életre gondoltok. Isten azért küldött engem, hogy az örök élet felé vezesselek benneteket. Gyermekeim, én nem fáradok el ebben, akkor sem, ha azt látom, hogy a ti szívetek elnehezült és fáradt mindarra, ami kegyelem és ajándék. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!”
„Drága gyermekek! Az Úr megengedte nekem, hogy most újra elmondjam nektek, hogy kegyelmi időben éltek. Nem vagytok tudatában annak, gyermekeim, hogy Isten hatalmas esélyt ad arra, hogy megtérjetek, és hogy békében és szeretetben éljetek. Annyira vakok vagytok, hogy csak a földi dolgokhoz kötődtök és a földi életre gondoltok. Isten azért küldött engem, hogy az örök élet felé vezesselek benneteket. Gyermekeim, én nem fáradok el ebben, akkor sem, ha azt látom, hogy a ti szívetek elnehezült és fáradt mindarra, ami kegyelem és ajándék. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése