2000. március 31., péntek

manduriai Debóra által

2000. március 3.

Jézus Mester ezúttal egy különlegesen nyugodt pilla­natban szólít meg. Éppen a háztartási teendőimet vég­zem.
J. „Béke veled! Leányom, könnyű akkor imádkoznod és áldozatokat felajánlanod, amikor nyugodt vagy és de­rűs, de mihelyst valamilyen nehézség támad, rögtön elke­seredsz, panaszkodsz és sírsz. Azt hiszed, ilyen viselke­dést várok tőled?"
D. „Sajnálom, Uram!"
/ „Az az igazság, hogy túl sokat rágódsz azon, vajon miféle fájdalmak várnak még rád! Jobban kell hinned a küldetésedben, amit rád bíztam, és lázadozás, szitkozódás nélkül teljesítened! Változz meg, leányom!
Teljes erődből próbálj meg másmilyen lenni! Ismét­lem, hogy azok számára, akik az utadba állnak, megveté­semet tartogatom, és bár ezt olvasom szívedben: „az el­lenségeim egyre erősebbek és dühösebbek", Én újra arra kérlek: ne védekezz! A támadások számukra pusztulást, számodra azonban megújulást és friss lendületet hoznak, mert az Én erőm begyógyítja sebeidet. Próbálj, leányom, mind magasabbra törni, és a kehely egyre kevésbé lesz keserű!
Itt hagyom neked áldásomat! Maradj bennem!"

2000. március 6.

Miután végigmondtam a napi imádságomat, spon­tán imával folytatom. Ahogy a párnára hajtom fejem, megpillantom a Mestert, és teljesen elbűvölve csodálom!
Ragyogó szemei magukkal ragadják lelkemet, és olyan szeretetet ébresztenek bennem, hogy azt már alig bírom visszafogni. Én látom Őt, Ő pedig látja az én fo­lyamatos bizonyságtételemet, melyet, bár napról-napra nehezebb, még mindig a világnak ajánlok, saját ma­gammal együtt.
J. „Leányom, pusztítsd el szereteteddel és ifjúi áldoza­toddal a gyűlölet végtelen tengerét, amely már minden­ütt elhatalmasodott! Nézd, minden áldott nap magukhoz veszik a Szeretet Áldozatát, és miközben fényemmel és ajándékaimmal próbálom magammal ragadni a lelkűket, ők hidegek és ellenségesek maradnak. Bizony mondom, nincs szörnyűbb csapás ennél a változatlan, elutasító ma­gatartásnál!
Az emberek azzal áltatják magukat, hogy elegendő a vallásosság látszatát kelteni, és olyan jelenléttel megtölte­ni a Szentélyeket, amely az anyagi szükségleteknek eleget tesz.
Én viszont arra hívlak titeket: lépjetek túl a múlt hibá­in, és térjetek őszintén vissza hozzám, hogy Én művelhes­sem kertjeiteket!
Rajta, ne makacskodjatok! Te is, lelkem, őrizd szívedet az egyszerűség átriumában, mert Én így akarom, és te tu­dod, hogy érdemes elfogadni akaratomat! Hát kérhetnék tőled olyat, rózsaszálam, ami nem a te lelki egészségedet szolgálná?"
D. „Szeretném, ha lelkem kiszabadulna a kényelmes il­lúziók sírkamrájából, és csak a Te szavaiddal táplálkoz­hatna, s elűzhetném azt a szomorú érzést, hogy nincs szükséged rám!"
/ „Tégy egy új és még erősebb felajánlást Istennek, és tudj elfogadni minden egyes morzsát, amit neked ajándé­kozok, hogy újra örömöt lelj a szolgálatomban! Nézd a te Jézusodat!"
D. „Köszönöm, hogy betértél a sátramba! Nagyon saj­nálom, ha a lábad megbotlott valamiben, ami nem volt a helyén!"
/. „Próbálj nagyobb rendet rakni, az üvöltözésre vála­szolj a csenddel, amely segít, hogy megfigyeld a legmélyebb dolgokat, és kijavítsd a szavakat, amelyek elferdítik azt, amit valójában mondani szeretnél!
Ami a körülötted zajló eseményeket illeti, tégy le min­dent az Én kezembe, növekedj, és erősödj, virágom, mert a szenvedés emléke nem feledteti majd veled, hogy az Enyém vagy, és ezután is az Enyém kell, hogy legyél!
Légy éber! Maradj meg a Békémben!"

2000. március 13.

Úgy érzem, teljesen betemetett a fájdalom. Az egész testemet mardossa a szenvedés, de a lelkemben béke van.
Már teljesen összeroskadok a fájdalom súlya alatt, amikor hirtelen fény ragyogja be a szoba legapróbb sö­tét csücskét is. Az ágyam fejénél egy átjáró nyílik, amely­ben egy kis lépcsőt pillantok meg.
Újra átélem a már jól ismert mennyei érzést, még mi­előtt felfognám, mi is történik. Az édes Úrnő: az Isten­anya mosolya - mely olyan, mint egy lágy dallam - pá­ratlan erővel tölti be a szívemet! Nem tudok mást mon­dani, amikor az ő boldogságos arcáról mesélek; jelenlé­te által a Szentlélek tüze járja át a lelkeket, s így azt mondhatom, hogy a Szent Szűz az Úr páratlan közelsé­gét ajándékozza nekünk.

„Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Leányom, azért jöttem, hogy visszaadjam neked a re­ményt!
(Ekkor a Szűzanya lehunyja a szemét, és összekul­csolja a keblén a kezeit. Hallom, hogy imádkozik. Hirte­len hatalmas fényesség: millió aranysugár árad a szo­bába az ajtón át, amelyen az imént belépett.)
Vigasztald meg Jézusom Eukarisztikus Szívét, és ta­nítsd testvéreidnek, akiket az Úr vezérel utadba, hogy végtelenül fontos Szentségéhez közeledni: alázatosan és tisztelettel, engesztelő szándékkal.
Amikor nagy szeretettel azt kértük tőletek, hogy az Ol­tárhoz járulva ne kézbe fogadjátok az Égből alászállott Élő Kenyeret, akkor figyelmeztetni akartunk benneteket, hogy nagyon óvakodjatok a súlyos lopásoktól, amelyeket a Sátán követei kieszelnek.
Sokan továbbra is vitatkoztak és harcoltak kérésem el­len, ennek következtében nagy zavarodás támadt.
Ó, kedves leányom, ha tudnád, hány gyalázatot kell el­viselnie Jézusnak sok kemény szívű ember miatt! Kérlek benneteket, őrködjetek az Oltáriszentség kiosztása alatt; Én magam a pap oldalán állok majd, mert azt szeretném, ha imádnátok a Fiamat, és tovább növekednétek a kegye­lemben.
Ujjongj, leányom, mert a világ meglátja majd Isten Ir­galmát, ahogy eddig még soha!
Ezekekről a napokról megemlékeznek majd a száza­dok! Légy erős!
Megáldalak, anyai áldásommal!"

2000. március 17.

Fidemile látogat meg. Kezében színarany kelyhet tart, melyből majdnem kicsordulnak az élénkpiros, fénylő vércseppek. Fehér ruhát visel, öv nélkül.

F. „Béke veled, Isten követe!"
D. „Örömmel fogadom a békét, amelyet nekem kí­nálsz!"
F. „íme, virágba borult Izrael Olajfájának nagy Üzene­te, melyet az Úr rád bízott! Az Anya szíve már begyűjti az első gyümölcsöket, amelyeket munkája termett. A népet ismét Isten népének hívják majd, és az angyalok nem bú­sulnak többé, mert az emberek visszatérnek a becsület­hez és az igazsághoz.
Az ateizmus napjai meg vannak számlálva. Hamarosan újra a virágkorát éli majd a hit, s akkor Isten Báránya váratlanul kitárja a kaput, és béke tölti majd be a szíveket. Az Egyházban újra napsütötte tavasz lesz."
D. „Akkor hát nem volt felesleges az a sok-sok könny, amit hullattam!"
F. „A te vértanúságod egy kifürkészhetetlen terv! Kislányom, húgom, új, még nehezebb próbák várnak rád, mert a Sátán engedélyt kapott rá, hogy tovább gyötörjön, de add a kezedet, és maradj meg szilárdan a hitedben!
Én melletted vagyok, és a Szeplőtelen Szűz segíti bizonyságtételedet!
Nem feledik majd az Égben, milyen áldozatokat hoztál Krisztus Urunk, a Szentségi Szeretet győzelméért!"
D. Édes Fidemile, csókold meg helyettem a Szentlelket, és mondd el a Háromságos Szeretetnek, hogy igent mondok. Eltűnök majd Istenben, hisz Őbenne teljes értelmet nyer a szenvedés és a gyötrelem, és örömhimnusszá változik számomra!"
F. „Te „tüzes kardot" kaptál az Égtől; a népek pedig már várják a Lélek Szentséges Jegyesének kenetét! Szólítsd meg Isten követeit, és mondd nekik, hogy emlékezzenek a Szent Rend nagyságára, amelyben részesültek! Boldogok azok a szent papok, akik az önfeláldozásban és a szolgálatban hasonlóak lesznek a Bárányhoz.
Imádkozzunk együtt!
(Az ima után eltűnik.)

2000. március 23.

Hatalmas béke tölti be a szívemet. Ez jelzi, hogy hamarosan eljön hozzám Isten Anyja. Látogatását a szokásos három villám előzi meg.

„Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Drágáim, köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!

Ebben a különleges időszakban arra kérlek bennete­ket, hogy ajánljátok Istennek böjtöléseteket, mert a világ­nak nagy szüksége van rá! A böjt képes távol tartani a bajt: akár testi, akár lelki jellegű. Gyermekeim, nekem elég lesz tizenkét óra jókedvű önmegtartóztatás a két nap he­lyett, amelyet a múltban kijelöltem (szerda és péntek), így emlékezni fogtok a tizenkét csillagra, amelyet a feje­men viselek.
Kicsinyeim, szeretném, ha megértenétek, milyen érté­kes segítséget nyújt számotokra a böjt. Nem csak azt ké­rem, hogy kenyéren és vízen éljetek... Minden beteg gyermekem ajánlja Fiamnak a szenvedését, alázatosan el­fogadva Isten akaratát.
Azt is szeretném, ha nagyobb jelentőséget tulajdoníta­nátok az imának. De ez, gyermekeim, csak akkor lehetsé­ges, ha majd megszeretitek a csendet, és ellenálltok a könnyelmű ítélet kísértésének!
Azért is jöttem, hogy emlékeztesselek benneteket: jár­jatok a hit fényében; mert hit nélkül minden cselekedet hatástalan marad! Egyesítsétek áldozataitokat az Én kön­nyeimmel, Jézus Krisztus drága Vérével, és a „Fehér Már­tír" (a Pápa) szenvedésével, mindazok érdekében, akik már nem hisznek! Hit nélkül élni annyi, mint már itt, a földön elmerülni a Pokol lángjaiban!
Értsétek meg, hogy nagyon fáj a szívem, amikor elfelej­titek, hogy győzni fogok!!!
Megáldalak benneteket anyai áldásommal, hogy ön­magatokról lemondva, minden nap az Én jelenlétem jelei lehessetek.
Én megismertetem a világgal az Eukarisztikus Engesztelés Mozgalmát, amelyet az Úr rám bízott, és mindenütt el fog terjedni, ha ezután is hűséges lesz hozzám!
Építsétek a Békét! Hamarosan találkozunk!
Várlak benneteket 23-án, a nekem szentelt napon!


2000. március 25.

Mint minden évben ezen a napon, most is egy különleges üzenetet kapok. Ezt az üzenetet azonban nem fedhetem fel, mivel teljesen személyes jellegű.

2000. március 30.

Dél felé a konyhába megyek, hogy előkészítsek né­hány dolgot az ebédünkhöz, és közben az Úr Könyörületességén elmélkedek, aki, mint egy jó Apa, semmit sem tagad meg tőlünk, amire szükségünk van.
Ahogy a szoba felé fordulok, amelyben egy kis kápol­nát alakítottunk ki egy válaszfal segítségével (amely tényleg csak elválaszt, de nem kettéoszt, friss virágok il­lata csapja meg az orrom, és teljesen magával ragadja a lelkemet. Ahogy meghallom a Mester hangját, kitör belő­lem az ujjongás.

J. Jöjj, jöjj, kedvesem! Leányom, húgom, mátkám, azért jövök hozzád, hogy megpihenjek, és te megvigasz­talj! Ha tudnád, mennyire keserű a Szívem a sok Nekem Szentelt férfi és nő hűtlensége miatt, szüntelen csak sír­nál!"
D. „Ó, Jézus Mester, nyomorult szívem lángol a szere­lemtől! Hogy tudnálak megvigasztalni ezen a napon?"
J. „Foglalkozz Velem, hagyd most a nővéreidet!
Jöjj, mert kedvesebb a fohász, ha az számodra nehe­zebb! Ebben az órában a te kertedet választottam mene­dékül! Mentsünk meg három lelket, akik a kárhozatba ro­hannak, és valójában nem érdemelnék meg jóságomat!"
D. „Édes Uram, én Hozzád zengem énekem ezen a na­pon, mert úgy döntöttél: megmented őket!"
/. „Te a tanúm vagy: ki akarom szabadítani őket hálóik­ból, láncaikból! Mondd utánam: legyen!"
D. „Legyen!"
J. .Jóakaratom emlékéül maradjon itt veled az illatom! Örvendezz, kedvesem!"
D. „Hányan várják még, hogy Szent Szíved megérintse őket, és megszabaduljanak a gonosztól, hogy végre a keb­ledre borulhassanak, Uram!"
/. „Meg van írva, jegyesem: „Az Úr nem várat magára, és nem könyörül a kegyetleneken, amíg nem szaggatta szét veséiket, és nem bosszulta meg magát a nemzete­kért; amíg nem tépte ki a földből az erőszakosakat, és nem törte össze az igazságtalanok jogarát121! Elmélkedj!"
D. „De Te, Szerelmem, nem törődsz ezzel, és még mindig kegyes, gyengéd és irgalmas vagy velünk! Hagyd, Kedvesem, hogy megismerjenek a földön az emberek, és mindenki ráébredjen, hogy te vagy az Igazság Olajfája és az örök szövetség Báránya!"
J. „Imádkozz, és hozz áldozatokat, hogy a lelkek ne ke­ressék rajtam kívül az boldogságukat; és a szavak, amelye­ket rád bízok, felébresszék a népekben a vágyat, hogy En­gem dicsőítsenek! Azt akarom, hogy lángként emészd el magadat, miközben a lelkek felett őrködsz!
Maradj bennem! Béke veled!"


121 Sir. 35, 22-23.

2000. március 26., vasárnap

Medjugorjei üzenetek 2000. március

2000. március 25.
„Drága gyermekek! Imádkozzatok, és jól használjátok fel ezt az időt, mert ez a kegyelem ideje. Veletek vagyok, és Istennél közbenjárok mindnyájatokért, hogy Szívetek megnyíljon Istennek és Isten Szeretetének. Gyermekeim, szüntelenül imádkozzatok mindaddig, amíg az ima örömmé nem válik számotokra. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!”

2000. március 9., csütörtök

MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

2000. március 8. Hamvazó szerda


Dicsértessék a Jézus Krisztus, áldott vagy testvérem a mi Urunk ; Jézus Krisztus kegyelméből. Ármin vagyok. Ne félj!


Köszöntelek testvérem és testvéreim Krisztusban! Az Atya szeretetével, a fiú; Jézus Krisztus megváltó áldozatával, a Szentlélek Úristen kiáradása által, a dicső szentháromságú egy igaz Isten kegyelméből. Ámen.

Imádkozzunk testvéreim! A legszentebb imával, amire az Atya egyszülöttje tanított benneteket. „Mi Atyánk! Ki a mennyekben vagy. Szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, miképp a  mennyben, azonképpen itt, a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma , és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek és védj meg minket a kísértésben, de szabadíts meg bennünket a gonosztól, Ámen.

Testvéreim! Ez a legszentebb ima ami által mennyei Atyátok elé járulhattok. Amire a ti lelketeknek szüksége van - a megszólítás tökéletesen kifejezi az Atya és a gyermek közötti viszonyt. Mi feltétel nélküli bizalmat fejez ki, mert nem Uramnak szólítja, hanem a legbizalmasabb hangon; Atyám! Mert az „Atyám” szerető atya, az Úr pedig parancsoló. Így lehet összefoglalni : „az Atya és a fiú,   úr és a szolga.” Mert a fiú atyjától kapott szabad akaratú ember, érdemeket szerezhet, felöltöztetheti lelkét , mit a Bárány  vére tisztára mos a bűnbánat szentsége által, és meghallja azt a gyönyörű szót : „Menj be Urad, Atyád országába, amit készített az idők kezdete előtt. Mint Szent Pál mondotta - miután felragadtatott a mennybe : „Szem nem látta, emberi elme fel nem foghatja milyen gyönyörűséget készített Isten az ő gyermekeinek.”

Testvéreim ! Teljen el a ti lelketek is bizalommal, imádattal. Leborulva köszönjétek meg szerető mennyei Atyátok felül nem múlható, végtelen szeretetét, hogy ennyire szereti botladozó gyermekeit. Ezért küldte el az Atya egyszülöttjét. Hisz oly szépen imádkozzátok ti is, mikor hiteteket megvalljátok : „Hiszek Jézus Krisztusban, az Atya egyszülött fiában, ki született, nem teremtetett. Ki az Atyával egylényegű. Igen testvéreim, ezen  illő elgondolkodni. Hányszor mondotta Uratok Jézus Krisztus : „ én és az Atya egy vagyunk.”  Először Atyátok.
Ezen illő lenne elgondolkodnotok és végig elmélkednetek! Kik vagytok ti emberek, és honnan jöttetek, hogy Atyátoknak, aki a mennyekben van, mekkora szeretetének nagysága, hogy az ő egyszülöttjét adta értetek, ki az Atyával egylényegű. Mert mondotta a Fiú : „Én és az Atya egy vagyunk.”  Egy más alkalommal pedig Fülöpnek : „Aki engem lát, az látja az Atyát is.”

Mikor Uratok, Jézus Krisztus szenvedése előtt megsiratta Jeruzsálemet, mikor beteljesítette a próféta szavát (Örülj Jeruzsálem, Urad jő szamárcsikó háton) . „Jeruzsálem, Jeruzsálem! te megölöd a prófétákat, megrövidülnek napjaitok, kő kövön nem marad, pusztaság lesz házaitok felett. Hányszor akartam összegyűjteni fiaidat, mint a tyúk a csibéit, de te nem akartad.”
Testvéreim szálljatok magatokba és fogjátok már fel végre, hogy hova rohan a ti világotok? A bűnök borzalmasak. A föld törvényei  bűnpártolók, több esélyt ad a gyilkosnak, mint az áldozatnak. A sátán uralkodik és szedi áldozatait. Az előzőkben mondottam, az állatoknak állatvédő egyesülete van, de az ember kiszolgáltatottabb. A gyilkolás már szenvedéllyé válik. Rettenetes méreteket ölt a

bűnpártolás. A törvény őrei a bírák, és a gyilkos védői a másodrendű gyilkosok, körömszakadtukig védik a gyilkost. Itt a pénzért mindent lehet venni, érte gyilkolni, érte a gyilkost futni engedni.

A jó látszatával úgymond új hitet, új egyházat alapítani. Embereket lehet megfosztani szabad akaratuktól, a jó látszatával, Isten nevében. Altatják, kábítják a lelkeket, mennyországot ígérnek és kárhozatot adnak. Borzalmas méreteket öltött a lélek-rombolás.

De ti testvéreim, ne féljetek! Ti csak higgyetek, reméljetek és szeressetek. Imádkozzatok, engeszteljetek, lelkeket mentsetek Krisztus egyházát el ne hagyjátok, ott van a biztos menedék. Mit mondott Uratok, megváltó Istenetek Péternek : „Te Péter  vagy ! Erre a kősziklára építem anyaszentegyházamat. A pokol kapui nem vesznek erőt rajta.” Lássátok meg, Péter utóda a külső szemlélőnek egy beteg, öreg, erőtlen ember (külsőleg). Mit is mondott Uratok, Megváltótok Pálnak?  - „A te gyengeségedben van az én erőm.” Legyetek abban biztosak testvéreim, van az egyházban annyi erő, mert a krisztusi kinyilatkozatás ez : „A pokol kapui nem vesznek erőt rajta.” Mert Krisztus veletek van, őrzi lelketeket, ha ezt ti is úgy akarjátok. Mert Istentől kapott szabad akaratotokon áll vagy bukik a lélek. Mert mondom, Atyátok úrnak, szabad akaratú úrnak teremtett benneteket. Az teljesen mindegy, hogy itt a földön koldusként élsz vagy úrként. Isten, ki a szívek és a vesék vizsgálója, ő tudja ki itt az úr, és ki a szolga. Mert ki szenvedélyének él - és itt ti is tökéletesen fejezitek ki   (rabja a szenvedélyének) -  teljesen mindegy, ha palotában él, vagy kunyhóban él,  mégis rab.

Ti pedig testvérem és testvéreim!  Szabadok legyetek gondolatban, szóban és cselekedetben. Keressétek mindig és mindenben Uratok akaratát és a szép gondolatokból szép szavak, a szép szavakból Istennek tetsző cselekedetek lesznek. Imádkozzatok, engeszteljetek a bűnösök megtéréséért, lelkeket mentsetek! Mert ti nem szolgák vagytok, hanem szabadok , sőt dúsgazdagok vagytok, kincseitekből minél többet adtok, kétszer annyit kaptok vissza, még akkor is ha fekhelyed a börtön. Mert te Istenben élsz és Isten él benned, mert a Szentlélek temploma a szívetek. Ne feledjétek testvéreim, Isten országából senkit sem zárnak ki, hanem ti, az akarat szabadsága által zárjátok ki magatokat.

Testvérem és testvéreim! - Ujjongjon a ti szívetek és csordultig legyen Isten és emberszeretettel, mert szeretet az Isten. Ne féljetek, mert a félelem is megkötöz. Ti tudjátok mi a fegyveretek minden örömet, bánatot felajánlani Uratoknak, Isteneteknek, Jézus Krisztusnak, a szeplőtelen Szent Szűz; a Szűzanya győzelméért a gonosz felett, így lelkeket mentetek Isten nagyobb dicsőségére, a lelkek megmentésére, lelketek üdvére, Ámen.

Most búcsúzom testvérem és testvéreim, áldjon meg benneteket szerető Atyátok. Megváltó Istenetek őrizze lelketeket, hogy ne csak hivatalosak, hanem választottak legyetek a menyegzői lakomára, a lelkek megmentéséért. A szeplőtelenül fogantatott szent Szűz, Isten anyja Mária védelmezzen benneteket. Szent Mihály arkangyal mellettetek legyen küzdelmeitekben. A Szentlélek
Úristen a bölcsesség és a tisztánlátás kegyelmével lásson el benneteket. Istennek minden angyalai és szentjei védjenek és imádkozzanak értetek. Én pedig Isten alázatos szolgája, imádkozom érted, veled, értetek és veletek. Ármin.