Néhány nappal ezelőtt a franciaországi Sens-Auxerre
egyházmegye érseke, Msgr. Yves Patenotre saját egyházi lapjában ezt
írta: „Ma reggel a mise után egy úr jött hozzám, aki ezt mondta: Excellenciás uram, nem az ön
egyházmegyéjéből való vagyok, de amikor nemrégen édesanyám temetése
volt, nem tudott egyetlen pap sem jelen lenni. Én ezt nem értem, ez
elviselhetetlen. Miért fizessem akkor az egyházi adómat?”
Válaszában az érsek a paphiányra utalt és a kérdezőnek néhány adattal
szolgált, melyek szerinte elegendő magyarázatul szolgáltak: „Abban a
csaknem 20 évben, amióta püspök vagyok, 120 papot temettem el, és csak
egyet szenteltem fel.”
Megspóroljuk magunknak azt a kedvelt megállapítást, hogy mindez a II.
Vatikáni Zsinat, illetve annak elhibázott megvalósítása az oka. Ez
ugyanúgy nem bizonyítható [!], mint az ugyanannyira kedvelt ellenkező
állítás, hogy „Gaudium et Spes” nélkül a helyzet még sokkal rosszabb
lenne. Csupán ez a kérdés marad: Hogyan lehet még ennél rosszabbat
elképzelni?
[Régen nem közöltem már a summorum-pontificum weblapról. Hogy miért,
azt ez a cikk kiválóan érzékelteti: A weblap írójának az érsek cikkben
közölt fotója láttán is csak ennyi magyarázat jutott eszébe az esetről.
Pedig egy ilyen kinézetű püspök láttán nemigen lehet jobb eredményt
várni. És ez a weblap szerkesztőjének nem tűnt fel?]
(forrás: www.summorum-pontificum.de – 2013. november 25.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése