A Szentlélek a kereszténységben a
Szentháromság harmadik személye, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének
végpontja, kiáradása. A keresztény ikonográfiában galambként
ábrázolják.
Az
Ószövetségben, a zsidók Isten lelkével azonosították a Szentlelket. Ez a
lélek az, amely a teremtés kezdetén jelen van (1Móz. 1.2), amely Isteni
erőt ad a választottaknak (1Sám. 16,13). A prófétai tevékenység
mozgatója (Iz. 61,1).
Az
Újszövetségben Jézusra leszáll a Szentlélek, és ezáltal Isten fia
teljesíteni tudta küldetését. A keresztények egységének alapja hogy
"mindannyiunkat egy Lélek itatott át.” (1Kor 12,13).
A Szentlélek adományának tartják a különös lelki képességeket,
görög szóval a karizmákat, amelyek a következő képességekre értenek:
bölcsesség, tudomány, hit, gyógyítás ajándékai, prófétálás. A jó és a
gonosz lélek megkülönböztetésének képessége stb.
Nagy
Szent Vazul (329-379) szerint a Szentlélek ugyanolyan imádatra méltó,
mint az Atya és Fiú. Neki köszönhetjük, hogy a Konstantinápolyi Zsinat
(381-ben) felvette a hitvallásba a Szentlélek témáját. "Hiszünk a
Szentlélekben, az Úrban és életadóban(...), akit az Atyával és Fiúval
együtt imádunk, és együtt dicsőítünk, aki a próféták által beszélt." A
Katolikus Egyház Katekizmusa így fogalmaz: "Az, akit az Atya a szívünkbe
elküldött, Fiának Lelke, (Vö. Gal 4,6.) valóban Isten. Ő, az Atyával és
a Fiúval egylényegű, elválaszthatatlan tőlük mind a Szentháromság belső
életében, mind az Ő világnak szóló szeretet-ajándékában….”
Szent
Pál a Galatának írt levelében (5,22-23) a szentlélek adományait a
következőképpen sorolja fel: szeretet, öröm, békesség, türelem,
béketűrés, jóság, kedvesség, szelídség, hűség, szerénység,
önmegtartóztatás, tisztaság. Ezek a legértékesebb emberi képességek.
Szentlélek ellen is képesek vagyunk bűnöket elkövetni.
Amikor a jó indulatunkat visszatartjuk. Amikor a megismert igazság
ellen foglalunk állást. Amikor másoktól irigyeljük Isten kegyelmét.
Amikor meg akarunk maradni a bűnben, és azokat képtelenek vagyunk
megbánni, a Szentlélek ellen vétünk.
A
Szentlélek működése legalább olyan titokzatos, mint a mi lelkünk
működése, egy különbséggel. A mi lelkünk sötét indulataiban rombolni és
pusztítani tud, az Isten Lelke mindig építő értékes tettekre sarkal.
Ha követjük indításait, kibontakozik lelkünkben mindaz a jó, amit Isten belénk oltott. Úgy legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése