Medjugorjei Üzenetek , 2009. december

2009. december 2.
“Drága gyermekek! Ebben az időben, mely a készülődés és az örömteli várakozás ideje, én, mint édesanyátok, szeretnék rámutatni arra, ami a legfontosabb számotokra: a lelketek. Megszülethet-e benne a Fiam? Megtisztult-e a szeretet által a hazugságtól, a gőgtől, a gyűlölettől és a rosszakarattól? Szereti-e Istent mindenekfelett, mint Atyát és az embereket, Krisztusban testvéreiteket? Megmutatom nektek az utat, amely felemeli lelketeket a Fiammal való teljes egyesülésig. Arra vágyom, hogy Fiam megszülessen bennetek. Mekkora öröm ez nekem, édesanyának! Köszönöm nektek.”

2009. december 25.
„Drága gyermekek! Ezen az örömteli napon Fiam, a béke Királya elé viszlek mindnyájatokat, hogy békéjét és áldását adja nektek. Gyermekeim, ezt a békét és áldást osszátok meg másokkal a szeretetben. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”

2009. december 25. Jakov éves jelenése
Jakov Colo látnoknak az utolsó minden napos jelenés alkalmával, 1998. szeptember 12-én a Szűzanya azt mondta, hogy ezentúl minden évben egyszer fog neki megjelenni, december 25-én, Karácsonykor. Így történt ez ebben az évben is. A jelenés 14:35-kor kezdődött és 12 percig tartott. A Szűzanya a következő üzenetet adta:

" Drága gyermekek, mindez idő alatt, amikor Isten különleges módon megengedi nekem, hogy veletek legyek, szeretnélek azon az úton vezetni benneteket, amely Jézushoz és az üdvösségetekhez vezet. Gyermekeim, csak Istenben találhattok üdvösséget, ezért különösen ezen a kegyelemteljes napon, a kis Jézussal a karjaimban kérlek benneteket: engedjétek meg Jézusnak, hogy megszülessen a szívetekben. Csak Jézussal a szívetekben indulhattok el az üdvösség és az örök élet útján. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”

Garay András: Karácsonyi történet

Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első havat. Karácsonytájt érkeztek meg nyugat felől a szürke fellegek, s letették terhüket a hegyek koszorúja övezte völgyben, de nem olyan városias, hosszú szállingózás módján, hanem vastag bunda alá került a táj, a falu. Az iskolának akkor egyszeribe vége szakadt, a szünidő kezdetét nem a kalendárium betűi, hanem az első hó jelentette. Mi már december eleje óta a reggeli felkelés után azonnal az ablakhoz siettünk, hogy ledörzsölve a jégvirágokat, megláthassuk az első havat, szabadságunk kezdetét.

Idén sem kellett csalódnunk. Már november végén megjelentek a fellegek, András-napra már hósipka borította a Kömöge tetejét, s december közepén egy éjszaka két arasznyi hó hullott, beterített mindent, s mesevilágot varázsolt a környékre. Hurrá! - rohantunk vissza az ablaktól, s sarokba dobva az iskolatáskát, lázasan kezdtük szőni a szünidei terveket. Kertünk vége a hegyek lábáig nyúlott, s kukoricacsutkát cipőnkre kötve vígan siklottunk a havon. Csúszkálással, ródlizással telt az idő, s este, mikor a konyhában egybegyűlt a család, hallgattuk az öregek szavát, apám, Márton tréfálkozásait, a világ gondját, s körülfogott bennünket anyám szerető gondoskodása. Kezdetét vette a sütés-főzés, a készülődés.

Hamarosan itt a karácsony. S mikor apánk egy este azt mondta, hogy másnap levágjuk a disznót, tudtuk, már csak napok vannak hátra, s esténként leszakítva a leveles naptár lapjait, mi, gyerekek, lestük azt az egyre közelebb kerülő piros betűs számot. Már a szánkózás sem volt az igazi, s amíg a férfiak az udvarban tettek-vettek az állatok körül, mi néztük a konyhaasztal köré kuporodva az anyám keze alól kikerülő mézes figurákat, cukordíszeket, apró meglepetéseket.

Titkolózni nemigen lehetett, nem is volt rá szükség. Őszinte világ volt a miénk, tiszta szándékú, egyszerű szavú. Úgy mondták otthon: karácsonykor Jézust várjuk, hogy eljöjjön hozzánk, készülünk, hogy méltónak találjon minket. S az igazi ajándékok ezek az esték voltak, amikor a család összehajolva, gyerekek és szülők közös izgalmával, tréfálkozással az eljövendő nap örömében készülgetett.

Egy este, hogy apám elfújta a lámpást, Dorka húgom odasúgta anyjának: Anya, ugye a Mennyországban is így telnek az esték? Anyám igenére már tudtuk, eljön ő hozzánk, mint tavaly, tavalyelőtt, s amióta csak az eszemet tudom. Aznap szépet álmodtam, angyalok seperték a havat a behavazott utcán. Egy meglepetés azonban mindig volt. A fa. Ezt mindig apám hozta, de oly észrevétlen, hogy mi, gyerekek sehogy sem értettük, hogyan kerül oda az asztalra, csak lenyűgözve álltuk körül este a gyertyafényben alakot öltő karácsonyfát.

A várt reggelen apám szokás szerint fogta a fejszéjét, felvette hótaposó csizmáját, s mikorra mi előkászálódtunk a meleg dunyhák alól, már csak imbolygó alakját láttuk a hegynek tartva a fehér hómezőben. A fát még az ősszel kinézte. Igaz, kicsit messze kellett mennie fel a hegyekbe, de ezt az utat minden évben megtette, talán neki is le kellett tenni a gondokat, kóborolni a csendes, behavazott tájon.

A hó érintetlen volt, nehezen haladt előre. Itt-ott állatnyomokat látott. A fagy megdermesztette a fákat, bokrokat, s tündérvirággá varázsolta az erdőt. A Kömöge alatt vitt az útja, aztán fel egy dombtetőre, majd végig a gerincen. Megismerte a helyet. Az ősszel itt kaszáltak egy réten, s már akkor látott egy kis fenyőfát. Arányos termete, dús ágai, tömött levelei, szürkészöld színe rögtön feltűnt neki, s képzeletében már látta is felöltöztetve a szoba sarkában. Ott is volt a fa egy kis beszögellésben, évszázados fenyők oltalmában. Két csapásra kivágta, majd kicsit megpihenve belakmározott tarisznyájából, amelyet anyám varrt neki, s elindult visszafelé. A megindult hóesés betemette a nyomokat, s bizony iparkodnia kellett, hogy sötétedésre visszaérjen. Baljós zúgással feltámadt a szél. Hóna alatt a fenyőfával ugyancsak különös látvány lehetett. De ismerte a tájat, hiszen itt gyerekeskedett, s a falut is alig hagyta el. S mikor arról beszélt az unszolásunkra, hogy volt egyszer Pesten is, teljes bizonyossággal gondoltuk, hogy apánk világlátott ember.

Leért a völgybe, s már erőst szürkült az idő, mikor elérte a falu első házait. A hegyek alatt, a forrásnál - hova együtt jártunk a nyáron a többi gyerekkel vízért -, kis ház állott. Egy öreg juhászé volt, kit, mivel nem csizmában járt, hanem bakancsban - mindenki Bakancsos Pista bácsinak szólított. Rossz érzés fogta el apámat a behavazott udvar, a setét ablakok láttán. Megnyitotta a kertajtót, letámasztotta a fát a tornácra és benyitott a házba. Pista bácsi az ágyban feküdt. Mi van magával? - kérdé apám, ahogy meggyújtotta a világot. Beteg vagyok, Márton - mondta az öreg. A kályha hideg volt. - Mindjárt befűtök. Zsófi majd holnap hoz meleg levest meg kóstolót.

Kiment a fészerbe, fát keresett. De csak a hó alatt talált nyirkos, korhadt fadarabokat, így a feladat reménytelennek látszott. Aztán pillantása az ajtónál lévő fára esett. A tuskóra tette a kis fenyőt, s nagyot fohászkodva apróra hasította. Lassan pattogni kezdett a tűz, s fenyőillat töltötte be a kicsi házat. Pista bácsi megkönnyebbedett. Akkor holnap - mondta apám búcsúzóul. Már nagyon vártuk őt. Nehéz lépteit hallva izgalom vett rajtunk erőt. Végre mindannyian együtt vagyunk idehaza. Mikor pillantásunk fehér arcára esett, csak annyit gondoltunk, milyen hideg lehet, s újra átadtuk magunkat a várakozás bódító érzésének. Anyám néhány szót váltott apámmal, majd ünneplőbe öltözve ültünk le a konyhában, s kezdődött, amit úgy vártunk.

Apám ölbe vett bennünket, s szokásunk szerint mesélni kezdett egy idegen országról, egy házaspárról, a születendő kisgyermekről, emberekről, hatalmasokról és szegényekről. Beszélt a rokonokról, a barátokról, a nélkülözőkről, s percek alatt odavarázsolta elénk a falut, a múltat és jövőt, az egész világot. Aztán énekelni kezdtünk, s mikor a kis csengő megszólalt, nagy izgalommal nyitottuk ki a szobaajtót. Az asztalon egy tányérban ott voltak a mézes és cukrozott díszek, égtek a gyertyák a tartókban, de a fa, a fa nem volt sehol. Könnyes szemmel, kérdőn néztünk apánkra. A sarokban állt, anyával egymáshoz hajoltak, szemükben megcsillant a gyertyák fénye. Találkoztam az úton Vele, elkérte a fát, én meg odaadtam neki, hiszen nem illik egy kérést Tőle megtagadni. Szavai megnyugtatóan csengtek. Anyám, hogy a csend feszültségét feloldja, az ünnepi asztalhoz invitált bennünket.

Boldog karácsonyt mindenkinek - mondta, és behozta a gőzölgő levest.


http://oroscafe.hu/2009/12/26/boldog-karacsonyt/cikk/kozelet/imrejuli

2010-ben kezdődhet a jeruzsálemi Templom építése?

„Ha a Vilnai Gáonnak igaza van, akkor küszöbön áll a Harmadik Templom felépítése” – írta szalagcímében a Háárec. A baloldali izraeli napilapban megjelent írás nagy feltűnést keltett: már két nap alatt több száz internetes hivatkozás született a témában. A cikk egy 18. századi, de máig nagyon nagy tekintéllyel bíró rabbi előrejelzésére hivatkozik, amelynek értelmében a jeruzsálemi Harmadik Templom felépítésének 2010. március 16-án (a zsidó niszán hónap elsején) el kellene kezdődnie. A Nyugati fal főrabbija a Heteknek elmondta, hogy arra számítanak: a zsinagóga felavatásával „a szellem visszatér Jeruzsálembe”.

Akár igaznak bizonyul végül az előrejelzés, akár nem, a Harmadik Templom közeli felépítésének a lehetősége felkavarta az izraeli vallási életet. A Vilnai Gáon a judaizmusban nagyon nagy tekintély. A különös név jelentése: „a vilniusi jesiva (rabbinikus akadémia) vezetője"; a judaizmusban csak ezen a becenéven emlegetik Elijáhú ben Slómó Zalman rabbit (1720-1797), aki a litvániai fővárosban élt és tanított, és már harmincas éveiben Európa-hírű írásmagyarázó volt. Ő állította azt, hogy amikor a jeruzsálemi zsidó Óvárosban álló Churvá zsinagóga harmadszor is újjáépül, akkor megkezdődik a Harmadik Templom felépítése is.

A szóban forgó zsinagógát 1701-ben lengyel chászid zsidók kezdték építeni, azonban húsz év múlva, még elkészülte előtt leromboltatták azok az arab hitelezők, akiknek a kis zsidó közösség nem tudta fizetni az építkezéshez fölvett kölcsönt. Az épület egy évszázadon át állt romokban - innen kapta nevét: churvá héberül rom -, majd éppen a Vilnai Gáon jeruzsálemi tanítványai kezdték újra felépíteni 1836-ban, amit mesterük már nem ért meg. Ezután a hatalmas, boltíves épület a Szentföld legfontosabb, legtekintélyesebb zsinagógája lett egészen 1948-ig, amikor az Izrael Állam megalapítása utáni függetlenségi háborúban a jordániai hadsereg újra földig rombolta. Jeruzsálem 1967-es visszafoglalása és újraegyesítése után csak egyetlen boltívet építettek belőle újjá, mintegy mementóként - ez az óvárosi zsidónegyed egyik szimbólumaként vált közismertté azóta. Most azonban ismét - harmadszor is - újjáépítik a zsinagógát, amelynek 2010. március 15-én lesz az átadása. Így, ha a Vilnai Gáonnak igaza volt, akkor 16-ától (niszán 1-jétől) aktuálissá válik a Harmadik Templom felépítésének megkezdése.

(Ruff Tibor, Hetek)

Márton által Dejtéről 2009. december 15-én

2009-12-15 - Márton által

Gyermekeim!

     Nagyon szeretlek benneteket és nagyon vágyom arra, hogy szíveitek telve legyenek várakozással Fiam megszületésére, aki kisgyermekként a karjaimban jön el hozzátok. Azt kívánom, hogy megszülessen szíveitekben, hogy szeretetével lángra lobbantsa őket. Kívánom, hogy Emmánuel - a szeretet Istene közöttetek lakjon.
Anyai áldásommal megáldalak és Jézus és az én szívem szeretetébe merítlek benneteket.

Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal

Jahve közel van, sietve jön

2009. december 14.

Múlt szombaton, itt Rodoszon az imacsoportunkban nem mindenki volt jelen, csak néhányan. A vége felé elővettük azt az imádságot, amelyet november 28-án továbbítottam, és mindannyian elimádkoztuk. Azután felnyitottam egy (vadonatúj) görög Bibliát és ujjam az Ezekiel 7,1-14 szakaszára mutatott.1 Miközben olvastam, mind úgy éreztük, mintha az imádságot olvasnánk újra! A folytatását. Mivel a görög nyelvtudásom nem a legtökéletesebb, kinyitottam az angol Bibliát is, és egy könyvjelző volt épp ennél a szakasznál. Ebből nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ezzel az Úr korábbi üzenetének, vagyis annak az imádságnak a komolyságát és a sürgősségét akarja hangsúlyozni. Az imádság után kinyitottuk az Igaz Élet Istenben kötetet, amely által Krisztus megerősítette mondanivalóját. A 2002. szeptember 13-i üzenetnél nyitottam ki a könyvet és tekintetem a következő fejezetre esett: „Ó ítélet napja! Amikor majd Fiam felragyog az égen!” (egész a végéig.)
Másnap vasárnap volt. Már vagy 5 perce ültem a Templomban, amikor arra lettem figyelmes, hogy az Úr hív és beszél hozzám. Attól féltem, hogy később nem fogok emlékezni a hallottakra, de az Úr értésemre adta, hogy ne aggódjak, mert Ő majd emlékeztetni fog mindenre, amikor leírom szavait, sőt újra Ő fogja vezetni a kezemet. Az üzenet végén a Szűzanya csak néhány szót mondott. Következik tehát Jézus Krisztus üzenete, amelyet tegnap és ma adott, és amelyet ma, december 14-én hétfőn írtam le.
Tégy tanúságot gyermekem az Én nevemben, beszélj és mondd el ennek a nemzedéknek:
Ne hallgassatok tovább a hamis prófétákra, akik folyamatosan hízelegnek nektek, és azt mondják, hogy minden rendben van és javultatok, pedig ti, bár keresztényeknek hívjátok magatokat, nem viselkedtek keresztények módjára, mert szinte sohasem váltjátok tettekre az Evangéliumokban megőrzött Szavaimat. Bizony mondom nektek, ha keresztény létetekre erényeitek nem gyökereznek mélyebben, mint az istenteleneké, Atyám soha nem fogja megengedni, hogy belépjetek Országunkba, mivel nem fog Engem felismerni bennetek! Atyám haragja rátok fog szabadulni. Nem tanultátok meg, hogy szigorúságom épp oly hatalmas, mint Irgalmam? Ti, akik jó kereszténynek állítjátok be magatokat mások előtt – de éppen az ellenkezői vagytok, és így hamis színben tüntetitek fel a kereszténységet – le fogtok lepleződni bűneitekkel együtt. És ti, ti kiknek nyelve soha nem szűnt meg igazságtalanul ítélkezni, a ti bűneitek visszahullnak majd saját fejetekre. Haragom kiárad rátok és a hozzátok hasonlókra, és megítéllek titeket viselkedésetek szerint, ahogyan megérdemlitek.
Nektek, akik nem tudjátok mások bűneit elengedni és megbocsátani úgy, ahogyan Én megbocsátok és elengedek, nektek Atyám is meg fogja tartani bűneiteket! Jahve közel van, sietve jön, mondjátok meg tehát Nekem, hová fogtok majd elbújni? Bűnös életet élni annyit jelent, mint az ördöghöz tartozni. Ti már tudjátok, hogyan lesztek megítélve, ha nem vagytok hajlandóak kibékülni azzal, akire nehezteltek. Mondom nektek, mivel vonakodtok kibékülni azzal, akit felelősnek tartotok, keserűen meg fogtok érte fizetni az utolsó fillérig. Nem mondtam-e meg, hogy szeressétek felebarátaitokat, mint saját magatokat, sőt, hogy tanuljátok meg szeretni ellenségeiteket is? Mit látnak mégis az Én Szemeim? Egy kicsiny maradékot, akik őszintén követik az Én útjaimat, de a többség bűnben van, és a Sátán cselekedeteit viszi végbe. Ne csapjátok be magatokat, mert ezekben a napokban a pusztulás felé tartotok, amiért nem követitek az Én Igémet2. Aki még mindig visszautasítja, hogy engedelmeskedjen az Én törvényeimnek, annak Atyám sem fogja megadni mennyei lakóhelyét. És ti, akik felvettétek Nevemet3, de tetteitek erőszakosak, haragosak és büszkék, titeket saját bűneitek fognak elítélni, és ugyanazokat a korbácsütéseket fogjátok elszenvedni, amit éles nyelvetekkel ti mértetek testvéreitekre. És ti, akik még mindig alusztok fásultságotokban és közönyötökben, ne gondoljátok, hogy titeket nem figyeltelek. Ti a pogányok közé lesztek besorolva, és amit vetettetek, azt fogjátok learatni.
Ami a hitehagyottakat illeti, ők meg fogják ízlelni a pokol tüzét! Atyám haragja fellángolt e gonosz és hitehagyott nemzedék ellen. Hogyan tarthatnám vissza tovább az Ő Karját attól, hogy lesújtson rátok? Forduljatok vissza gonosz útjaitokról, ez volt a Mi állandó mondandónk, de sem a jók, sem a rosszak nem voltak hajlandók elhagyni útjaikat. A jók azzal, hogy nem vették komolyan ezekben az üzenetekben kimondott Szavaimat, és nem cselekedtek azok szerint; a rosszak pedig azzal, hogy nem akarták, hogy megmentsem őket. Visszautasították Irgalmamat, visszautasították Kezemet. Mondd meg Nekem, mit fogsz tenni, mikor azon a Napon fölismered, hogy puszta test vagy, és ez a test az Én Jelenlétem nélkül semmi más, csak por?
A katasztrófa már itt van a küszöbön, és a lomb el fog száradni. Javítsátok meg mindnyájan viselkedéseteket és tetteiteket! Ne engedjétek, hogy a romlás legyőzzön benneteket! Válasszátok a jó utat, és hagyjátok el utálatosságaitokat és a romlottságotokat! Helyezzétek szíveteket Belém, a ti Uratokba, mert ha nem, porrá lesztek, mint a leégett város.
Ha most elszomorítottalak titeket, akár csak egy pillanatra is, ez az irántatok érzett nagy szeretetemben tettem. Bűnbánatra akarlak vezetni benneteket, és meg akarlak menteni. Azt akarom, hogy tiszta ajkak hívják segítségül Szent Nevemet, különösen ezekben a napokban, amikor Szent Nevemet megszentségtelenítik, és Szent Nevem sokak számára semmit sem jelent, miközben születésemet ünneplik anélkül, hogy tisztelnének és dicsőítenének. Tartsatok bűnbánatot mindnyájan és figyeljetek Rám. És imádkozzatok, hogy ennek a nemzedéknek a bűnössége ne legyen a pusztulásotok okozója. Máskülönben az Atya haragjában fel fog kiáltani: elég! És az Ő lángoló haragja sok nemzetet fog beborítani, és a világ darabjaira hullik. Boldog az az ember, aki most hallgat Rám, és megtisztítja magát. Segíteni fogom őt.
Én vagyok Jézus Krisztus, és Én vagyok a Szerzője ezeknek az Üzeneteknek. És Engem úgy ismernek, hogy gyengéden vezetlek benneteket. Engem úgy ismernek, hogy felvirágoztatlak titeket, ha engeditek, és ha szükséges, Könnyeimmel öntözlek benneteket. Engem úgy ismernek, mint a Jó Pásztort, aki sohasem hagyja el bárányait. Zöldellő legelőkre vezetlek benneteket, de hallgathatok-e, amikor a megállapodásokat felrúgják, követeimet pedig semmibe veszik és elutasítják? Maradhatok-e tétlen, 3 amikor tudom, hogy végzetes pusztulás felé tartotok? Az Atya haragjának Napján azok, akik megfeledkeztek Rólam, emlékezni fognak Rám, és ennek megfelelő bánásmódban lesz részük.
Sokan kérdezik, hogy milyen bűnökről van szó: azokról a bűnökről, amiket már említettem, továbbá Szentlelkem ellen elkövetett istenkáromlásotokról, lázadásotok és megosztottságotok bűnéről, fajtalanságotok bűneiről, amelyek utálatosak Szememben, az előítélet bűnéről, a lenézés, a romlottság, a fennhéjázás, a büszkeség bűneiről, a személy lezüllesztésének bűnéről, és a fásultság bűnéről. A világot beszennyezte a bűn. Értsétek meg most, hogy mennyire megbántjátok az Én Szentséges Szívemet, és ez mennyire fáj. Uralkodjatok gondolataitokon, és ne vétkezzetek többé. Soha ne feledkezz el Rólam Vassula, és hozd népem tudomására figyelmeztetéseimet. Én itt vagyok. IC
Aztán a Szűzanya szólt:
Kövesd és írd le mindazt, amit Fiam adott neked. Soha se félj.

---

2 A Szent Bibliát.
3  A keresztények.
Source: http://ichtys.hu/index.php/87-2009-december-14

Nagyfalui üzenet, 2009. december

“…Most engedjétek meg, hogy felfedjem nektek, békétlenségetek néhány okozóját!…”

2009 (2010)– A SZENTEK MEGISMERÉSÉNEK ÉS KÖVETÉSÉNEK AZ ÉVE – DECEMBER

”Isten Akarata az, hogy szentek legyetek!” (1 Tessz.4,2)

63. havi imatalálkozó Nagyfaluban, a Szentháromság hegyén

A Szentírásból elmélkedjük át a vasárnapi és ünnepnapi evagéliumokat! (Lk.3,1-6; 3,10-18; Lk.1,39-45; 1,26-38; Lk.2, 15-20; Mt.10,17-22; Lk.2,41-52; Mt.16,13-19)  

Havi mottó:„Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni!” (Mt.5,9)

Havi imaszándék: azért fohászkodunk, hogy Jézus lelkületében csak jót cselekedve élhessünk!

Konkrét feladatunk: Jézus segítségével békét viszünk oda, ahol békétlenség uralkodik!

Tanítás a Szentlélek Istentől 2009 decemberében

            „Szeretteim! Az év legszebb hónapjában, amikor a Béke Fejedelmének születését ünneplitek, a békéről akarok beszélni nektek. Azért teremtettünk titeket, hogy az égi békénk befogadói, hordozói és tovább adói legyetek. Mégis szomorúan látjuk, Karácsonyhoz közeledve, a békétlenséget a szívetekben, családotokban, a vallások és a nemzetek között.

Most engedjétek meg, hogy felfedjem nektek, békétlenségetek néhány okozóját!

Tudnotok kell, hogy a Tíz parancs nélkül, szentségek, áldozathozatal, megbocsátás – bocsánatkérés nélkül,… egyszóval Nélkülünk, nem fogjátok a békét sem a Földön, sem az Égben megtapasztalni. Egyes emberekkel csak úgy lehettek látszólag békében, ha gonoszságaikkal egyetértetek, ha a törvényeinket megszegitek. Ezt ne tegyétek, mert ez hamis béke.

Kérlek titeket ne legyetek olyanok, mint Jeruzsálem, amely a neve után a Béke Városa, mégis szinte állandó harc dúl benne. Vigyázzatok, ti necsak névszerint legyetek a béke emberei, hanem a valóságban is.

Jó, ha azt is tudjátok, hogy a világ összes javai sem képesek megadni nektek a szívbékét. Gondoljatok most egy családra, amely Nélkülünk építette fel az emeletes házát. Miután befejezték az építkezést, valaki megkérdezte a családfőt, mennyibe került ez a gyönyörű ház? Azt nem tudom megmondani, hogy mennyibe került, de azt igen, sajnos ráment a házasságunk, a családi békénk, mert számunkra a valami (a pénz) fontosabb volt, mint a Valaki (Isten, család).

Ezek után elmondom nektek azt is, hogy mi a feltétele a ti békességeteknek!

Tudnotok kell, hogy a szívbéke megszerzése az nem ’sült galamb ügy’, amely különösebb erőfeszítés nélkül a szátokba repül, hanem komoly önfegyelmező lelki munka, harc eredménye. Ebbe a harcba nem hal bele senki körülöttetek, csupán azok az egoista vágyaitok, bűneitek, amelyek békétlenségeitek előidézői.

Igaz Élet Istenben Vassula Ryden: Beszélgetések Jézussal

2009. november 28. (részlet)
„E szavakkal fordulj hozzám Vassula:

Gyengéd Atya, ne sújtsd haragoddal ezt a nemzedéket,

mert akkor mindnyájan elpusztulnak;

Ne sújtsd nyájadat keserűséggel és gyötrelemmel,

mert akkor a vizek kiapadnak és a természet kiszárad;

akkor haragod fölemészt mindent, hogy nyoma sem marad;

Akkor leheleted tüze lángba borítja a Földet és pusztasággá változtatja;

A látóhatáron egy csillag tűnik majd fel;

Az éjszakát pusztulás rázza meg és úgy hull a hamu,

mint télen a hó, beborítva népedet, mint megannyi szellemet;

Könyörülj rajtunk Istenünk, ne ítélj meg minket szigorúan!

Emlékezz meg azokról a szívekről, akik örömüket lelik Benned,

és akikben Te is örömödet leled!

Emlékezz meg azokról, akik hűségesek Hozzád és ne engedd,

hogy erővel sújtson le ránk Kezed,

hanem Irgalmasságodban emelj föl bennünket

és írd bele minden szívbe Törvényeidet. Ámen.”

Medjugorjei Üzenetek , 2009. november

Medjugorje, 2009. november 2.

„Drága gyermekek! Ma ismét köztetek vagyok, hogy megmutassam nektek az utat, amely segít, hogy megismerjétek Isten szeretetét; Isten szeretetét, aki megengedte nektek, hogy Atyának szólítsátok, és Atyaként ismerjétek meg. Azt kérem tőletek, hogy őszintén tekintsetek a szívetekbe és nézzétek meg, mennyire szeretitek Őt. Ő az utolsó, akit szerettek? Körülvéve anyagi javakkal, hányszor árultátok el, hányszor tagadtátok meg, vagy felejtettétek el? Gyermekeim, ne engedjétek, hogy a földi javak megtévesszenek benneteket! Gondoljatok a lélekre, mert az fontosabb, mint a test; tisztítsátok meg! Hívjátok segítségül az Atyát. Ő vár rátok. Térjetek vissza hozzá! Én veletek vagyok, mert kegyelmében Ő küld engem. Köszönöm.”

2009. november 25.
„Drága gyermekek! Ebben a kegyelmi időben arra hívlak mindnyájatokat, hogy újítsátok meg családi imáitokat. Örömmel készüljetek Jézus eljövetelére. Gyermekeim, szívetek legyen tiszta és befogadó, hogy szeretet és melegség áradjon általatok minden szívbe, mely távol van az Ő szeretetétől. Gyermekeim, legyetek az én kinyújtott kezem, a szeretet keze mindazok számára, akik eltévedtek, akiknek nincs már hitük és reményük. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”

Márton által Dejtéről 2009. november 15-én

 2009-11-15 - Márton által

Gyermekeim!
Szomorú vagyok, mert elfordultok a Fiamtól. Eltávolodtok tőle és csak a saját elképzeléseitek szerint akartok élni, melyek gyakran megsebzettek. Anyai szeretettel kérlek benneteket, forduljatok el az üres élettől és nyíljatok meg Jézusnak, a ti Uratoknak, hogy újból megérezzétek az Ő szeretetét. A szeretet nélkül, kedves gyermekeim, bezárva maradtok üres elképzeléseitekben.
Minden, amit Jézus nélkül tesztek, felesleges és üres.
Jézus és az én szívem szeretetébe merítlek benneteket.

Nagyfalui üzenet, 2009. november

“… „Szeretteim! Ebben a hónapban, amikor a Csodásérmű Boldog Asszonyról emlékeztek meg, elmondom nektek, hogy mit kell tudjatok a csodáról…”

2009 – A ZARÁNDOKHELYEK MEGISMERÉSÉNEK AZ ÉVE – NOVEMBER

”Isten és a felebarát szeretetében éljétek le földi zarándoklásotok szent idejét!”

62. havi imatalálkozó Nagyfaluban, a Szentháromság hegyén

A Szentírásból elmélkedjük át a négy evangéliumból a csodákat!

Havi mottó:„Aki hisz, annak minden lehetséges!” (Mk.9,23)

Havi imaszándék: együtt fogjuk kérni a Csodásérmű Boldog Asszonyt, hogy vezessen el minket a szeplőtelen életre!

Konkrét feladatunk: lelki védelmünk érdekében, értékelni és használni akarjuk a szentelményeket: a megáldott keresztet, szentképeket, szobrokat, a csodásérmet, a szentelt gyertyát, tömjént, vizet, stb.!

Tanítás a Szentlélek Istentől 2009 novemberében

            „Szeretteim! Ebben a hónapban, amikor a Csodásérmű Boldog Asszonyról emlékeztek meg, elmondom nektek, hogy mit kell tudjatok a csodáról.

Az Atya, a választott néppel, életük döntő pillanataiban tett csodát! Az első keresztények életében, azért történt nagyon sok csoda, mert élő hitük volt és azt akartuk, hogy a kereszténység minél gyorsabban terjedjen el a világon. Ha a Szentírást átolvassátok, látni fogjátok, hogy voltak csodák, úgy a választott nép, mint a keresztények életében. Gondoljatok a háron ifjúra, akik a tüzes kemencében életben maradtak, vagy Dánielre, aki az oroszlánok verméből élve került ki. Gondoljatok a pünkösdi csodára, a több ezer megtérőre; Saul hírtelen megváltozására, akiből Pál apostol lett! Gondoljatok a vakok, süketek, bénák, némák gyógyulásaira és a halottak feltámasztására. Csodákkal igazoljuk mindazokat, akiket az Egyház boldoggá és szentté avat. Zarándokhelyeken is számtalan csoda történik! Én azt mondom nektek, ahol élő hit van, ott voltak, vannak és lesznek csodák. A csoda olyan rendkívüli esemény, amely természetes erő segítségével nem jöhet létre. A csoda által, a természet törvénye nem szűnik meg, csak felfüggesztődik. Tudnotok kell, csodát csak a Szentháromság tehet és azok a személyek, akik erre Tőlünk hatalmat kapnak.

Világotokban vannak igazi és hamis csodák. Az igazi csodák a Szentháromságtól és követőiktől, a hamis csodák az Antikrisztustól és követőiktől vannak. Az igazi csodák a Szentháromság felé visznek titeket, míg a hamis csodák által, a Gonosz Istentől akar elszakítani benneteket.

A Szentháromság a csoda által igazolja, hogy Ő létezik és a természet Ura! Az Atya, a csoda által pecsétel meg Általa kiválasztott helyeket, személyeket és közösségeket. A csoda, a jóakaratú emberekből élő hitet, Istenbe vetett bizalmat, hálát, megtérést vált ki.

A Szentháromság ott nem tesz csodát, ahol nincs igazi hit, ahol nem fogadják el a küldötteit; ahol rosszindulat, féltékenység, léhaság, szenzáció éhség,… van. Tudnotok kell, Jézus se önmagáért a kereszten, se a Kísértő kérésére nem tett csodát.

Sokan azért nem fogadják el a csodát, mert nem akarják elfogadni a Szentháromság által létrehozott zarándokhelyeket, az Általunk kiválasztott személyeket és az általuk közvetített tanításokat. Az igazi csodák visszautasítása mögött lelki érzéketlenséget, féltékenységet, irígységet, hamis okosságot és zárt lelkületet lehet észrevenni. A szabadgondolkodók semmilyen csodát nem fogadnak el. Elvük: nincs Isten – nincs csoda sem! Ez Ellenem elkövetett égbekiáltó bűn! Nagy a felelősségük Isten előtt azoknak a megátalkodott személyeknek, akik látták a csodát és mégse hitték el azt!

Gondolkozzatok el azon, vajon miért dicsőítette meg az Isten a Szentháromság hegyét: jelekkel, csodákkal, megtérésekkel, szabadulásokkal? Ezáltal Isten a Szentháromság hegyre, a kiválasztott személyekre, az engesztelő közösségre és az ottani tanításokra akarja elsősorban felhívni a figyelmeteket! A Szentháromság hegyén történt csodák által, Isten a Nagy Figyelmeztetés előtt a Jó melletti végleges döntésre akar meghívni titeket. Minden egyes csoda a Szentháromság különleges jelenlétére, szeretetére, hatalmára, munkájára is irányítja a figyelmeteket!

Ebben a hónapban arra kérlek titeket, hogy használjátok hittel a szentelményeket: a csodásérmet, a szentelt vizet-gyertyát-tömjént; a megáldott szentképeket, szobrokat, kereszteket! Ha hittel viselitek az Egyházam által megáldott csodásérmet, általa az egész Egyház imájának az erejét és Mária édesanyai Szeretetét, Gondoskodását, Hatalmát,… fogjátok megtapasztalni, amelyet Ő, a Szentháromságtól kapott.

Befejezésűl, egy titkot árulok el nektek: akiknek a szívében szeretet van, azok a személyek a legnagyobb isteni csoda hordozói!!!

Megáldalak titeket a legnagyobb isteni csodával, az igazi szeretettel!!!”

Házi feladat novemberre:

„LEGYEN A NAPI RÖPIMÁNK: Ó, BŰN NÉLKÜL FOGANTATOTT SZŰZ MÁRIA, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK, KIK HOZZÁD MENEKÜLÜNK! ”

Előretekintés 2009 decemberére:

Közös imaszándék lesz: Jézus lelkületében, csak jót cselekedve akarunk élni! Azért fohászkodunk, hogy ez sikerüljön.

Konkrét feladatunk lesz: minden nap tégy valami jót és veled lesz Isten!

N.B. A jövő évben a szenteket fogjuk jobban megismerni, megszeretni és követni!!!

Ft. Csilik János A Csodásérem története

A francia forradalmak a XIX. században, mind vérengzés, mind egyházellenesség tekintetéből kitűntek. Mégis a nagy hagyománnyal rendelkező francia Egyház virágai minden pusztítás ellenére gazdagon pompáztak.

Ebben a században került sor a Csodásérem, La Salette és Lourdes jelenéseire és ebben a korban élt Kis Szent Teréz, Viennay Szent János, stb.

Labouré Szent Katalin, aki találkozott a Szent Szűzzel és látomásban megkapta a Csodásérem tervét, 1806 május 2-án született Fain-les-Motuiers (Franciaország) nevű faluban. A szülei becsületes földművesek és bátor keresztények voltak. Isten tizenegy gyermekkel, nyolc fiúval és három lánnyal áldotta meg a házasságukat. Katalin egész életét különösen Szűz Mária és a keresztre feszített Jézus iránti szeretet jellemezte. Katalin 9 éves volt, amikor elveszítette édesanyját. Ekkor Szűz Mária szobrát a keblére szorítva könnyek között mondta: “mostantól, Te vagy az én Édesanyám!” Ettől a naptól kezdve elmélyültebbé vált a kapcsolata az Istenanyával. Noha 12 évesen át  kellett vennie a háztartás irányítását, minden nap talált időt arra, hogy vissza vonuljon a templomba imádkozni.

Egy alkalommal megjelent neki álmában Páli Szent Vince és meghívta, hogy lépjen be az általa alapított rendbe. 1830 január 19-én lépett be Katalin a Szeretet leányai Társulatba, az Irgalmas Nővérek Rendjébe. Főnöknője így jellemezte: erős jellemű, jó természetű, szorgalmas, tökéletességre törekvő! Katalin nővér a szerzetesrendben minden feladatát lelkiismeretesen és örömmel végezte. 1835 május 3-án Katalin nővér letette Istennek a szegénységi, tisztasági, engedelmességi, valamint a szegények és a betegek testi-lelki szolgálatára vonatkozó fogadalmát.

1876-ban mondta: „még ebben az évben meghalok!” December utolsó napjaiban felvette a betegek szentségét, bocsánatot kért mindenkitől. 1876 utolsó napján este hét órakor csendesen elaludt az Úrban. Amikor 1933-ban, Laboure Katalin boldoggá avatásának szertartása előtt felnyitották sírját, testét épségben találták, noha 56 évet feküdt a teste a nedves sírban. XII. Piusz pápa Katalin nővért 1947 július 27-én a szentek közé iktatta. Katalin nővér különösen a hivatásbeli kötelességek szentje. Ő a legegyszerűbb és legnehezebb munkát is örömmel végezte.

A Labouré Szent Katalin testét tartalmazó ereklyetartó Szűz Mária Csodásérme kápolnában látható. A Párizs szívében található kápolnát napjainkban is ezrével látogatják a zarándokok, a világ minden tájáról.

Szűz Mária jelenései

Szűz Mária első jelenésére 1830 július 18-ról 19-re virradó éjszaka került sor. Labouré Katalin így számolt be az eseményről: „Szent Vince napjának előestéjén hatalmas vágy vett rajtam erőt, hogy lássam Szűz Máriát. Abban a hitben tértem nyugovóra, hogy éjjel meglátom az én drága Anyámat. Fél tizenkettőkor hallottam, hogy valaki hív engem. Négy-öt éves, fehér ruhát viselő gyermeket pillantottam meg!

„Gyere a kápolnába, ott vár téged a Szűzanya!” mondta nekem.

Mindenhol felgyúltak a fények, ahol elhaladtunk. A kápolnában is világosság volt. Letérdeltem az oltár lépcsője előtt és a kezemet Szűz Mária ölébe helyeztem. Ekkor a következőket mondta a Szűzanya:

„Gyermekem, az Úristen megbíz téged valamivel. Nagyon sokat fogsz szenvedni emiatt. Mondj el mindent a lelkiatyádnak. Ő ugyan ellentmond majd neked, de ne félj! Látni fogsz bizonyos dolgokat. Amikor elmélkedsz többször részesülsz majd sugallatban. Tájékoztasd a lelkiatyádat mindenről.”

Aztán a Szűzanya az oltárra mutatva azt tanácsolta: „Bánatomban és szenvedéseim közepette az Oltárhoz menjek kiönteni a szívemet. Ott mindig megkapom a szükséges vigasztalást.”

Azután a Szűzanya beszélt a nagy szerencsétlenségekről, amelyek az egész világot fogják érni. „Amikor azt fogjátok hinni, hogy minden elveszett, Én akkor is veletek leszek. Bízzatok!” Ezután egyedül találtam magam a kápolnában.

            Szűz Mária második jelenésére 1830 november 27-én került sor. Katalin nővér erre így emlékezik vissza: „Szűz Mária fehér féltekén állt, lába alatt zöld, sárgafoltos kígyó tekergőzött. A Szűzanya az Égre nézve, kezében aranyszínű gömböt tartott, amelyen arany kereszt volt. „A Földgömb az egész világot jelképezi és minden embert egyenként” magyarázta a Szent Szűz.

Szűz Mária kezén drágakövekkel díszített gyűrűket láttam. Azt mondta nekem: „A drágakövekből áradó fénysugarak azt a kegyelmet jelképezik, amelyet mindazoknak megadok, akik kérik.” Ovális képet láttam, benne arany betükkel írt fohászt: „Ő, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik Hozzád menekülünk!” Azután azt mondta: „Veress ilyen érmet! Azok, akik hittel viselik, nagy kegyelemben részesülnek majd!” Ezután az ovális kép megfordult. Egy kereszt tűnt elő, amely egy nagy M betü felett emelkedett, alatta pedig Jézus és Szűz Mária Szent Szíve volt látható. Az egyiket töviskorona, a másikat tőr szúrta át. Ezután azt hallottam: „Verettetned kell ilyen érmet! Azok, akik bizalommal viselik különösen nagy kegyelemben és oltalomban részesülnek majd”. A jelenés, ezekkel a szavakkal zárult: „Többé már nem látsz engem, de ha imádkozol, mindig veled leszek!”  

Az Egyház viszonyulása

A Csodásérmet Párizs érseke kivizsgáltatta és elfogadta. XVI. Gergely pápától kezdve egészen II. János Pál pápáig áldásukat adták a Csodáséremre. A hívők így nevezték az érmet: „Szűz Mária Csodás Érme!”

A Csodásérem által gyógyulások, megtérések, szabadulások,… következtek be. Most rajtad a sor, hogy te is kipróbáld és másoknak is ajánld Mária segítségét a Csodásérem által. Legyen a napi röpimád:

„Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!”

Tolcsvay L. - Tolcsvay B.: MAGYAR MISE - Gloria (Vidéki templomok)

Zene:
Tolcsvay László - Tolcsvay Béla:
MAGYAR MISE - Gloria
Km.: Pitti Katalin, Demjén Ferenc, Begányi Ferenc
1987

Fotók: Sz. L. (2006-2009)
Klip: Sz. L.

A Szűzanya üzenete a kiengesztelődésről

"...Hogyan válhat az összes engesztelő közösség: az öröm, a remény és a szeretet megélőivé? Kiengesztelődésetek második évfordulóján néhány tanácsot adok nektek:..."

A SZŰZANYA ÜZENETE A VÁCI, A SOPRONI, A MOHÁCSI ÉS AZ EGÉSZ ENGESZTELŐ KÖZÖSSÉG RÉSZÉRE, KIENGESZTELŐDÉSETEK MÁSODIK ÉVFORDULÓJÁRA (VÁC, 2009 OKT.24)

Szeretett engesztelő gyermekeim! Megköszönöm nektek a Szentháromság, Szent István Királyotok és az összes magyar szentek nevében, hogy évről-évre, áldozatok árán is találkoztok és megünnepelitek felejthetetlen kiengesztelődésetek évfordulóját.

            Az elmúlt időben boldogan jelentettem be nektek a Szentháromság megbízásából, hogy Vác az öröm, Sopron a remény és Mohács a szeretet városává kell váljon. Ezeket a magasztos tulajdonságokat várja el a Szentháromság elsősorban az összes magyar engesztelő közösségtől.

            Hogyan válhat az összes engesztelő közösség: az öröm, a remény és a szeretet megélőivé? Kiengesztelődésetek második évfordulóján néhány tanácsot adok nektek:

            Úgy, ha tudatosítjátok, hogy Országotokat a Szentháromság megjelölte és lefoglalta Önmagának.

            Úgy, ha minden vasárnapi és ünnepnapi szentmisén tudatosítjátok, a keresztrefeszített Jézus nemcsak János apostolt, hanem titeket is Rám bízott és engem meg Rátok. Azóta az Én Országom, Népem és Gyermekeim lettetek, Én pedig a ti Édesanyátok lettem.

            Úgy, ha főpapjaitok és papjaitok Szent István királyotok lelkületével, minden évben, a nemzeti ünnepeteken, megismétlik a felajánlást és tudatosítják azt az egész nemzetben. Ez azért fontos a számotokra, mert a kapott rosszat nagyon nehezen felejtitek el, de a jót nagyon hamar.

            Úgy, ha ti engesztelők, minden hónap elsőszombatján ünnepélyesen felajánljátok önmagatokat, családotokat, lelki közösségeteket az Én kezeim által a Szentháromságnak.

            Úgy, ha életetek jelmondatává választjátok legalább az egyik szentírási kijelentést: „Örvendjetek az Úrban szüntelen!” „Reménykedjetek a reménytelenségben is!” „Arról ismernek meg titeket, hogy az Én tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymás iránt!”

            Úgy, ha minden nap élitek a kiengesztelődést: Istennel, felebarátotokkal és önmagatokkal!

            Úgy, ha életetek jelen helyzetét, Istennel élitek meg, tudva azt, „az Isten szeretőknek  minden a javukra válik!”

            Úgy, ha felszámoljátok magatokban az elégedetlenséget és megtanultok hálálkodni: egy darab kenyérért, egy pohár vízért, egy meleg ruháért,...

            Úgy, ha megtanultok harcolni a Gonosszal, a bűneitekkel és vállaljátok az emberek részéről a rágalmakat és Isten részéről még a teljes elhagyatottságot is!

            Úgy, ha megtanultok engesztelni: imával, böjttel, jócselekedettel, szenvedéssel!

            Úgy, ha megtanultok engesztelni: értelmetekkel, érzelmeitekkel, akaratotokkal, fantáziátokkal, emlékezőtehetségetekkel, szívetekkel, vágyaitokkal,... úgy, hogy ezeket csak az Isten szolgálatára szentelitek.

            Úgy, ha megtanultok napi 24 órás engesztelőkké válni! Ezt úgy tehetitek meg, ha az állandó öröm, a szeretet, a reménység, a béke, az Istenre való teljes ráhagyatkozás,... mindig ott él a szívetekben. Ha megtanultok így élve, engesztelni, akkor Isten kegyelme folyamatosan fog áradni a szívetekbe és általatok a családotokba és az egész világba.

A Szentháromság, Általam áld meg benneteket az igazi engesztelő hivatás kegyelmével!

Riddler - Felettünk (km. Artoscsaba, Pheta)

Medjugorjei Üzenetek , 2009. október

2009. október 2.
“Drága gyermekek! Amikor benneteket nézlek, a szívem összeszorul a fájdalomtól. Hova mentek, gyermekeim? Annyira megmart benneteket a bűn, hogy már nem tudtok megállni? A bűnnel igazoljátok magatokat, és aszerint éltek. Térdeljetek le a Kereszt lábához, és nézzétek Fiamat. Ő legyőzte a bűnt és meghalt azért, hogy ti, gyermekeim, éljetek. Engedjétek meg, hogy segítsek nektek, hogy ne haljatok meg, hanem örökké éljetek Fiammal. Köszönöm.”

 2009. október 25.

“Drága gyermekek! Ma is az áldásom hozom nektek, mindnyájatokat megáldalak, és arra hívlak, hogy növekedjetek ezen az úton, amelyet Isten az üdvösségetekért kezdett el általam. Imádkozzatok, böjtöljetek, és örömmel tegyetek tanúságot a hitetekről, gyermekeim, és a szívetek mindig legyen telve imával. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”

Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenetei 2009. szeptember

Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenetei

2009. szeptember 30. Szentségimádáson a Szentlélek:

"Jézusom! Imádott Királyom! Istenem és Mindenem! Te vagy az élet forrása. Te vagy az örök életre szökellõ vízforrás. Te Mindenható vagy. Te örök vagy, mert öröktõl fogva létezel. Te vagy az Isten, a Megváltó, a Szabadító, az öröm. Te vagy minden jónak kútfeje. Te vagy az élet, a remény, a szeretet. Aki Benned bízik, az meg nem szégyenül. Kérlek, töltsd meg szívünket az Irántad való igaz tiszta szeretettel, hittel és reménnyel! Adj nekünk élõ hitet, hogy a sátán ne tudjon elbuktatni minket! Adj nekünk bölcsességet, hogy mindenkor felismerjük, és megtegyük akaratodat! Add meg nekünk a mindennapi kenyeret, Szent Testedet és Véredet, hogy erõsítse lelkünket, testünket, és életünk legyen Tebenned! Mert Szent Tested és Véred az az étel és ital, amelyet, ha magunkhoz veszünk, Benned élhetünk, és Te mibennünk. Add nekünk mindig az Eukarisztiát! Alakíts át Magadba minket, hogy Téged magunkhoz véve, Beléd istenüljünk, és már itt és most elkezdõdjék Benned örök életünk! Te édes Megváltónk, Aki a keresztfán kínszenvedésed és halálod által adtál nekünk örök életet, mert annyira szerettél minket, hogy feláldoztad Magadat érettünk. Segíts nekünk, hogy mi is viszontszeressünk Téged, és áldozattá legyünk Érted, és embertestvéreinkért! Segíts, hogy megértsük: a szeretet egyenlõ az áldozattal, mert áldozat nélkül nincs szeretet, csak önzés és hazugság! Ments meg minket a bûntõl, és minden Számodra visszatetszõ dologtól! Csak egy a fontos, hogy Téged szeressünk, és Neked szolgáljunk. Embertestvéreinkben Téged lássunk, és Benned szeressük õket, önzetlen, tiszta, szolgáló szeretettel. Töltsd meg szívünket alázattal, hogy méltó képmásaid lehessünk! Mi is megmossuk egymás lábát, és ha ezt kívánod, akkor az életünket is odaadjuk felebarátainkért. Mindent a Te nagyobb dicsõségedre, Irántad való szeretetbõl. Ámen."

Az Úr Jézus: "Drága kislányom! Az idõ közel. Írjál! Használj ki minden percet! A körülményeket Én irányítom. Ha akarod, nemsokára kiadod könyvünket. Tegnap is megláthattad, mennyire tanácstalanok, és vezetésre szorulók még a Nekem szenteltek is. Ezért nagyon fontos, hogy tanításom, amely lélek és élet, gazdagítsa és útbaigazítsa testvéreidet. Te nagyon sokat kaptál. De õk rajtad keresztül kapják tanításomat. Ezért sürgetlek, mert az idõ elszáll, és minden percért kár. Sok, rengeteg lélek menekül meg a könyvünk által. Már megtapasztaltad, hogy ez az élet harc a sátánnal. Fegyveretek a tudás, az Isten ismerete, és a hit, amely által ellene tudtok mondani a kísértéseknek. Ezért adtam parancsba apostolaimnak: Hirdessétek az evangéliumot minden népnek! Neked pedig ezt mondom: Mindent, amit Tõlem hallasz, írd le, és add közre! Ezt kérem tõled számon, mert írásaid által fel akarom rázni ezt a tudatlan népet. Azt akarom, hogy megismerjenek Engem, Aki a végtelen szeretet vagyok, mert ellenfelem torz istenképeket fest Rólam, hogy távol tartsa Tõlem a lelkeket. Pedig Én szomjazom Rájuk, és minden kegyelmet megadok nekik, hogy üdvözüljenek."

Szentségimádáson Jézus: "Drága kislányom! Látom nagy terhedet. Hamarosan leveszem a válladról. Addig is adj át Nekem mindent. Én mindenrõl gondoskodom. Ne hidd azt, hogyha te nem leszel, minden összeomlik. Nem, mert Én vagyok, és Én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig. Így imádkozz: "Jézusom, már nem bírom tovább. Átadom Neked. Bízom Benned. Te gondoskodj, Te cselekedj, kérlek. Köszönöm, hogy átveszed terhemet, és köszönöm, hogy Te nem kérsz tõlem egyebet, csak annyit, hogy bízzak Benned, és újra meg újra átadjak Neked mindent, és mindenkit úgy, ahogy van, és Te megoldod sorsunkat, mert Te mindenható, szeretõ, gondviselõ Istenünk vagy, Aki mindent a javunkra fordítasz. Köszönöm, hogy te megtiltottad, hogy aggódjunk, és felajánlottad mindenhatóságodat, hogy adjunk át Neked minden terhünket. Köszönöm, köszönöm, köszönöm! Ujjongó szívvel adok hálát mindenért, amit megadsz, és mindazért, amit nem adsz meg. Határtalanul bízom Benned. Hiszem, hogy Te mindig megadod mindazt, ami az üdvösségünkre válik, és soha nem teszel a vállunkra nagyobb keresztet, mint ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy elnyerjük általa az üdvösséget."
Így lássátok sorsotokat! Így fogadjátok el a keresztet, és ujjongjatok, és örvendjetek, mert ez az a gyógyszer, ami megtisztítja lelketeket, és az örök életre visz."

Az Úr Jézus egy nõvérnek:

Drága kislányom! Nagyon szeretlek. Kiválasztottalak arra, hogy a menyasszonyom légy. Ne felejtsd el, hogy az Üdvözítõ nyomában járva, amellett, hogy nagy kitüntetés, sok szenvedéssel jár. A sátán szüntelenül támad, hogy célt tévessz. Megzavarja gondolataidat. Adj át Nekem mindent, minden fájdalmat és örömöt. Én jelen vagyok. Higgy jobban Bennem, és bízz Rám mindent! Maradj meg abban a közösségben, ahol most vagy. Ne akarj elmenni, mert Én ide hívtalak meg. Neked itt kell életed példájával, és hûségeddel bizonyítani azt, hogy az Én általam kiválasztott úton mégy végig. Nem a teljesítményt kérem tõled számon, hanem a szándékot. A teljesítmény ugyanis az Én ajándékom, a szándék viszont a ti szabad akaratotok döntése. Mondd Nekem gyakran: Jézusom bízom Benned. Te gondoskodj, Te cselekedj! Ha teljes ráhagyatkozással ismételgeted, megtapasztalhatod gondviselõ, mindenható, isteni szeretetemet. Én úgy szeretlek téged, amilyen vagy. Én üdvözítelek téged, és mindazokat, akikért imádkozol. Én, a te Velem egyesített érdemeidre rengeteg lélekkel jutalmazlak meg. Menj végig ezen az úton, amelyre ráállítottalak. Légy hûséges társam, hagyd, hogy Én éljek, és mûködjek általad. Én fogom a kezedet, hogy el ne ess. Ha rögös, vagy nehéz az út, az ölemben tartalak. Légy kisded karjaimban, aki nem kérdezi, hogy mi miért van, hanem elfogadja anyja szeretetét. Mindig csak Rám tekints, Velem légy elfoglalva, sohase magaddal és másokkal. Merülj el kínszenvedésem titkaiban, idõzz még többet a legméltóságosabb Oltáriszentség elõtt! A gondolataidat mindig csak Rám irányítsd, így megtörik fölötted a sátán hatalma. Ha reménytelen, vagy rossz dolgokat látsz, azonnal add át azokat Nekem, és rögtön szakadj el tõlük! Ne hagyd, hogy megmételyezze lelked, mert ellenfelem ezzel akar elvonni Tõlem. A saját tökéletlenségeiddel se foglalkozz, add át magadat Nekem e szavakkal: "Jézusom, tudom, hogy tökéletlen féreg, nyomorult bûnös vagyok, de köszönöm, hogy Te így is szeretsz, és elfogadsz Engem. Köszönöm, hogy engem is lélekhalásszá teszel, mint egykor az egyszerû halászokat. Mert nem a tudás és a mûveltség számít, hanem csak a hit és a szeretet. Köszönöm Uram a lehetõséget, hogy Téged követhetlek, és szolgálhatlak. Kérem kegyelmedet, hogy ebben mindhalálig kitarthassak a Te nagyobb dicsõségedre." Megáldalak téged kislányom, Szívem mindenható, mindeneket felülmúló csodálatos isteni szeretetével, az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében Ámen. Szent Testem és Vérem a te védõpajzsod és erõforrásod. Mondd Nekem gyakran: Köszönöm Uram, hogy Te ennyire nagyon szeretsz engem."

Nagyfalui üzenet, 2009. október

„Szeretteim! Ebben a hónapban a nemzetiségekről, egymáshoz való viszonyulásotokról, ezzel kapcsolatos erényeitekről és bűneitekről akarok beszélni nektek….”

2009 – A ZARÁNDOKHELYEK MEGISMERÉSÉNEK AZ ÉVE – OKTÓBER

”Isten és a felebarát szeretetében éljétek le földi zarándoklásotok szent idejét!”

61. havi imatalálkozó Nagyfaluban, a Szentháromság hegyén

A Szentírásból elmélkedjük át a vasárnapi evangéliumokat! (Mk. 10,2-52).

Havi mottó:„Éljünk annak a tudatában: Szűz Mária Országa, Népe és Gyermekei vagyunk!”

Havi imaszándék: ki-ki könyörögjön a népe szentté válásáért és a nemzetiségek közötti megbékélésért!

Konkrét feladatunk: Akarom a másik nemzetiséghez tartozót úgy szeretni, mint a saját népemet!

Tanítás a Szentlélek Istentől 2009 októberében

            „Szeretteim! Ebben a hónapban a nemzetiségekről, egymáshoz való viszonyulásotokról, ezzel kapcsolatos erényeitekről és bűneitekről akarok beszélni nektek. Mindenekelőtt elmondom nektek, azok az emberek alkotnak egy nemzetiséget, akik egy őstől származnak, vérük rokon, ugyanazt a nyelvet beszélik, közös volt a sorsuk a történelem folyamán és közös testi-lelki sajátságaik vannak. Ebből kifolyólag, annyi nemzetiség van, ahány nyelv van a világban. Nemzetnek nevezitek egy állam polgárainak az összességét, ahol több nyelvet beszélnek. A Szentírásból világosan kivehetitek azt, hogy kezdetben csak egy nyelv volt a Földön. A bábeli torony építésénél, az emberek gőgje miatt, az Atya megzavarta az emberek nyelvét, hogy így bűnük miatt megalázza és szétszéledésre kényszerítse őket. Nemzetiségekre való szakadásotok részben büntetés volt, részben az Atya emberek javára irányuló gondviseléséből eredt. A nemzetiségek sokfélesége, különböző kulturákat eredményezett, megakadályozta az erkölcsi romlás világméretü elterjedését és ez a bámulatos változatosság is az Atya dicsőségét hirdeti.

            Hogyan viszonyuljatok a saját nemzetiségetekhez? Mindenki szeresse elsősorban a saját nemzetiségét, úgy, mint a családotokban a szüleiteket. Jézus, Mária, a próféták, az apostolok és a nagy szentek lelkesedtek a nemzetiségükért! Jézus, szinte kizárólag az Igéret Földjén működött és elsősorban a saját nemzetiségének a javán dolgozott. Arra kérlek titeket, mindenki törekedjen megismerni etnikumának erényeit és nagy cselekedeteit. Nagy hibát követ el  az a személy, aki nemzetiségével szemben közömbös vagy megtagadja etnikumához való tartozását. Óvakodjatok attól is, hogy túlságosan szeressétek, azaz bálványozzátok nemzetiségeteket. Vigyázzatok, a bűneiteket, hibáitokat nem szabad erénynek tartani, hanem törekedjetek azokat megbánva, kiküszöbölni. Vigyázzatok arra, hogy a saját nemzetiségetek megbecsülése ne hozza maga után a többiek lebecsülését! Éljetek annak a tudatában, hogy a keresztre feszített Jézus nemcsak János apostolt, hanem minden embert Máriára bízott! Azóta Mária Országa, Mária Népe, Mária Gyermekei lettetek mindannyian! Most megkérdezem tőletek: meglátszik-e a viszonyulásaitokon, hogy Máriához, Égi Édesanyátokhoz tartoztok?

            Hogyan viszonyuljatok a más nemzetiségűekhez? Vigyázzatok, a nemzetiségeteket ne más etnikum fölé helyezve éljétek meg gőgösen, hanem egymás mellett alázatban és szeretetben. Az Atya Akarata szerint, a nemzetiségek között nincs se fölé, se alárendelési viszony, csak mellérendelés. Tudnotok kell, egységben, kéz a kézben erősek vagytok, ellenségeskedésben felmorzsolódtok. Vegyétek tudomásul, akik a másik etnikumát lebecsülik, utálják, sértegetik,… azok a személyek, a saját nemzetiségűket sem szeretik igazán.

 Vigyázzatok, vétkeztek más nemzetiségűekkel szemben, ha az egész etnikum számlájára írjátok mindazokat a sérelmeket, amelyeket egyes emberek részéről elszenvedtetek. Óvakodjatok e téves általánosítástól! Gondoljatok arra, vajon meg szabad-e vetni Jézust és az apostolokat Judás árulása miatt?

Arra kérlek titeket: örüljetek a nemzetiségeteknek, de a másik nemzetiségének is. Kövesse mindenki elsősorban saját nemzetiségének jó példáit, szentjeit. Legyetek hálásak a más nemzetiségű misszionáriusoknak, akik őseiteknek az evangéliumot hírdették, és akik az életüket is feláldozták értük. Minél több nemzetiségűt vagytok képesek befogadni a szívetekbe, lelkileg annál gazdagabbak  lesztek. Tudnotok kell, hogy a saját etnikumotok szeretete és az egyetemes emberszeretet nem ellentétek, hanem egymással összefüggnek, kiegészítik egymást. Kérlek titeket, éljétek meg a lehető legjobban engesztelő hivatásotokat! Engeszteljetek elsősorban önmagatokért, családotokért, nemzetiségetekért és minden népért!

Most megköszönöm nektek a Szentháromság nevében azt, hogy a nemzetiségeteken belül és más nemzetiségű testvéreitekkel is kiengesztelődtetek. Jó példátok messzire világít, mint a hegyre épült város!

Mit várok minden gyermekemtől? Arra hívok meg minden nemzetiséget, hogy Istennek felajánlva éljen! Elvárom a főpapjaimtól, a papjaimtól, hogy minden évben ünnepélyesen ajánlják fel Mária által a Szentháromságnak a rájuk bízott nemzeteket! A Szentháromság minden nemzetiségű embert szeret és meg akar menteni az Új Világra, az üdvösségre!

Együttmüködtök-e az etnikumotokat megmentő tervünkkel? Imádkozzatok minden nap, minden nemzetiségűért, hogy az Atya rájuk vonatkozó Akaratát fel tudják ismerni és meg tudják valósítani. Fedezzétek fel és értékeljétek minden etnikumban azt az „egyedi szépséget”, amelyet az Atya helyezett el bennük. Tudnotok kell, minden embernek, nemzetiségétől függetlenül vannak jó és rossz tulajdonságai. Szeressétek egymásban a jót, ami az Atyától van, de ne szeressétek a rosszat, ami az embertől van! Tudnotok kell, hogy amikor együtt engeszteltek az összes nemzet megtéréséért, gyönyörködnek bennetek mindazok, akik az Égben vannak. Meghívlak titeket, arra, hogy versenyezzetek egymás között abban, hogy ki szereti jobban az Égieket és a körülötte élő embereket. A pünkösdi nyelvcsodával, a különböző nyelvű embereket arra az egységre hívtam meg, ami a Mennyországban van. Vegyétek alázatosan tudomásul, hogy a halálotokkal megszűnik a nemzetiségetek. A Mennyországban nincs nemzeti különbség. Akik üdvözülni fognak, közös énekkel fogják dicsőíteni a Szentháromságot. Befejezésül mondom: Mária, aki minden nemzetiségűnek Édesanyja, Boldog Asszony! Ha Rá hallgattok, ti is boldogok lesztek nemcsak a Földön, hanem az Új Világban is. Megáldalak titeket az összes nemzetiségű ember iránti szeretet kegyelmével!!!”

 

Házi feladat októberre:

„SZŰZ MÁRIA, AKI MINDEN NEMZETISÉGŰNEK AZ ÉDESANYJA VAGY, SEGITS, HOGY HELYESEN SZERESSÜK A NEMZETISÉGÜNKET ÉS MINDEN MÁS ETNIKUMOT! ”

Előretekintés 2009 novemberére:

Közös imaszándék lesz: együtt fogjuk kérni a Csodásérmű Boldog Asszonyt, hogy vezessen el minket a szeplőtelen életre!

Konkrét feladatunk lesz: lelki védelmünk érdekében, értékelni és használni akarjuk a szentelményeket: a megáldott keresztet, szentképeket, szobrokat, a csodásérmet, a szentelt gyertyát-tömjént-vizet, stb.!

Csíksomlyó-i zarádokhely rövid története

Csíksomlyó története a XII.- XIII. századra megy vissza. Nevét a Somlyó hegyétől (1035 m) kapta. A csík előnév a tájra utal.

        Vajon  érdemes-e elzarándokolni a Csíksomlyó-i kegyhelyre? A ferences szerzetesek az 1400-as években telepedtek le véglegesen Csíksomlyón. 1442-48 között épitették fel az első gótikus templomot és a kolostort , 1876-ban szentelték fel a jelenlegi barokk kegytemplomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére.

       A kegytemplom legnagyobb értéke, Jézus után, Szűz Mária kegyszobra. A főoltár bal oldalán található a Labarum, amely a győzelem jelképe: a törökök – tatárok  - hitújítók felett. 1567-ben, a hitújítás korában, János Zsigmond, erdélyi fejedelem, karddal akarta a színtiszta katolikusokat az unitárius vallásra kényszeríteni. Pünkösd szombatján, a katolikus hívek Csíksomlyón gyülekeztek. Imádkozva, Szűz Mária oltalmába ajánlották magukat és a hitüket védő férfiakat. A csata diadallal végződött. Ennek a történelmi eseménynek az emlékére van minden évben Pünkösd szombatján a búcsú, a Nyeregben.

       A Kissomlyó hegyén három kápolna található.  A Salvator kápolna, amely az 1456-os Nándorfehérvár-i győzelem emlékére épült. A Salvator kápolna keleti oldalán a szenvedő Jézus kápolnája van, amelyben egy oszlophoz kötött Jézus szobra látható. A Kissomlyó nyugati oldalán Szt. Antal kápolna van. Ezt egy család építette, akik az 1661-es tatárdúlás alkalmával csodálatos módon menekültek meg. A Kissomlyó  hegy lábától a keresztút van a Salvator kápolnáig. A XIII. Stációnál kapta B. Madarász Éva és Ft. Csilik János “az egység karizmáját” a Szentháromságtól. Mindez, “Mária évében” történt, 1987 szeptember 4-én ½ 12-órakor. Feladatunk: egységre vezetni a különböző vallásúakat és nemzetiségűeket. Ezt tettük Érsemjénben 7 éven át és Szilágynagyfaluban már 5 éve.

       Most részletesebben írok a Csíksomlyó-i Kegytemplom legnagyobb értékéről, a Csodatevő Szűz Mária kegyszobráról. Szűz Mária kegyszobra: a XVI. század elején készült, hársfából; alkotója ismeretlen; magassága 2,27 m; a világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. A Kegyszobor a Napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek a lába alatt a Hold, fején 12  csillagból álló korona van. Egyben Királynőként is van ábrázolva Szűz Mária: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján Jézus ül, aki a világ Megváltója.

A kegyszobor a Mária zarándoklat középpontjában áll. A zarándokok kérik a közbenjárását, megsimogatják a lábát, hozzá érintik a kegytárgyakat, bízva a Szűzanya édesanyai áldásában.

Miért codálatos a Csíksomlyó-i kegyszobor? Többször is olyan fényben ragyogott, hogy világossága betöltötte a templomot. Az öröm és a szomorúság is sokszor kifejezésre jutott Mária arcán. Sokan azt vették észre, hogy Szűz Mária nézi, tekintetével követi őket. Esetenként, a szentmisék allatt a kegyszobor arca piros volt. Csodálatos Mária arcának a tisztasága, amely tisztításra soha nem szorul. Ezért a bűnben maradó bűnösök nem tudnak megállni előtte, mert nem tudják elviselni Mária tiszta tekintetét, amely a megtérésre hív. A török-tatár dúlások alkalmával a kegyszobor Csíksomlyón maradt. A hagyomány szerint, egyik tatár vezér, a kegyszobrot nyolc pár ökörrel akarta elszállítani. Ekkor a kegyszobor olyan súlyossá vált, hogy az ökrök nem tudták megmozdítani a szekeret. Akkor a tatár vezér ledobatta a kegyszobrot a szekérről és dühében a kardjával megsebezte Mária arcát és nyakát. Ezek után a tatár karja megbénult. Ezek a sérülések ma is láthatóak a kegyszobron. Többször megkísérelték a Szűz Mária arcán lévő piros sebhelyet befesteni, de a festék lepergett róla. Sokan tapasztalták azt, hogy a Szűzanya meghallgatta és teljesítette a kéréseiket. Ezek emlékére örzik a kegyszobor két oldalán a fogadalmi tárgyakat és hálatáblákat. A feljegyzésekben halott feltámadásról is megemlékeznek. Egy 7 éves gyerek hirtelen meghalt. Nagymamája a halott gyerek testére tette a Csíksomlyó-i Szűzanya képét, kérve közbenjárását. Három óra múlva, a körülállók nagy ámulatára a halott gyermekbe visszatért az élet.

A Csodatevő Szűzanyának tulajdonítják azt is, hogy Erdélyben a nagy hitetlenség és közömbösség közepette sokakban a hit megmaradt és virágzott. Az emlékkönyvben olvashatjuk: a Szűzanya mindenkinek az Édesanyja, Ő mindenkit szeret, Ő senkit nem enged el Csíksomlyóról ajándék nélkül!!! A legnagyobb csoda az, ami a szívek mélyén történik mindazokban, akik a Csíksomlyó-i Szűzanyával találkoznak. Csodálatos látni: a szomorúak örömmel mennek haza, a bűnösök bűnbánóan, a haragosok megbékélve,… mindannyian jó elhatározással!!! Csíksomlyó-i  Csodatévő Szűzanya, könyörögj érettünk, kik Hozzád menekülünk! 

Vassula Ryden előadása a Budapest, Városmajori Szent Család Plébaniatemplomban, 1995 január 28-án.

Dicsértessék Jézus szent neve!



Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!

18. Felkészülés

Muszáj, hogy legyen egy végstratégiánk. Egyrészt, soha nem lehetünk biztosak abban, hogy este ágyba kerülünk, vagy ha mégis, nem biztos, hogy a reggelt is megérjük. Soha nem tudhatjuk, mennyi időnk van még hátra - van, akinek több és van, akinek kevesebb, kicsit "struccos" lenne azt állítani, hogy "én még ráérek, soká leszek 80 éves". Biztosra kell tudnunk, hogy halálunk pillanatában ki jön értünk, melyik irányba fogunk haladni.

Nem lehetetlen és elérhetetlen az örök boldogság birodalma, sokkal közelebb van, mint a legtöbb ember gondolná. Sokan úgy gondolkodnak, hogy valamit tenni kell azért, hogy ezt a jutalmat elnyerjük, ingyen nincs semmi. Le kell mondani erről-arról, másképp kell viselkedni, meg kell változni. Mivel ilyen tévhitek keringenek (és ebben sokszor mi, hívők is hibásak vagyunk), ezért maradnak sokan távol "Noé bárkájától", ill. Jézus közösségétől.



Fontos megjegyezni, hogy Isten szereti az embert, személyes terve van mindenki számára. Ismer minket már fogantatásunk pillanatától kezdve, jelen van az életünkben - amit persze sokan nem vesznek észre.

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen"
(János ev. 3,16).

Tudnunk kell azt is, hogy bűnösök vagyunk, emiatt nem lehetünk kapcsolatban Istennel. Itt persze gondolhatjuk, hogy nem is vagyunk rosszak, hiszen annyi jót teszünk, dolgozunk, tanulunk, próbálunk mindenkivel normálisan kijönni... stb. Egyet elfelejtünk, hogy nem az számít, hogy mi, vagy embertársaink mit gondolunk. Isten törvényével kell megmérni magunkat. De ne fáradjunk, a Biblia kimondja, hogy

"Mert mindnyájan vétkeztek és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül" (Róma 3,23).

És az Úr nem titkolja el azt sem, hogy ez mivel jár: "a bűn zsoldja halál" (Róma 6,23), pontosabban a végleges elválasztás Istentől.

Akkor mi a megoldás? Szeret Isten és mégis azt mondja, hogy lehetetlen megfelelni? Nincs itt valami ellentmondás?

Egyedül Jézus Krisztus menthet meg minket. Ő a híd a bűnös ember és a Szent Isten között.
"Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam"
(János 14,6).

Hogyan? Az Ószövetségben minden elkövetett bűn után áldozatokat kellett bemutatni.
Kiválasztottak egy hibátlan bárányt, a nép bűnvallást tett, miközben az állat fejére tették a kezüket, mintegy neki adva bűneiket. Ezután az állatot levágták, az Úr pedig megbocsátott.

Ám jött Jézus. Megszületett, felnőtt, hirdette Isten országát, beszélt a mi állapotunkról, szembeállított a bűneinkkel, de felkínálta a megoldást is. Higgyünk benne. Ennyi. Ezután önként vállalta a kereszthalált. Nem mintha nem tudta volna elkerülni, hanem mert annyira szeret minket, hogy odaadta magát értünk, mint tökéletes, hibátlan Bárányt. Akire rápakolhatjuk az összes bűnünket. Ő meghalt, és mi így bocsánatot nyerünk. Nem kell több állatot levágni most már, amikor Isten elé kerülünk, Jézus fogja megmondani, hogy elfogadtuk-e ezt a megváltást vagy nem.


 "Isten a mihozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt" (Róma 5,8).

Ugyanakkor nem szabad itt leragadni, mivel Jézus nem csupán meghalt, de harmadnapra fel is támadt, bizonyítva ezzel, hogy Ő valóban Isten Fia és nemcsak egy ember. Ezzel is utat mutatott, példát, reménységet adott, hogy tudjuk biztosan, van feltámadás, van élet a halál után.

"Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében"
(János ev. 1,12).

Vagyis, személyesen kell elfogadnunk Jézus Krisztust mint Urunkat és Megváltónkat. Ezt hit által tudjuk megtenni, semmi egyéb nem kell hozzá.

"Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék" (Efézusi levél 2,8-9).

Isten ezt az ajándékot mindenkinek készen tartja, csak rajtunk áll, hogy elfogadjuk vagy visszautasítjuk. Mindenkinek felkínálja, kivétel nélkül:

"Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja a hangomat és kinyitja az ajtót, vele vacsorálok és ő énvelem"
(Jelenések 3,20).

Tehát nem elég felfogni, hogy ez így van, döntenünk kell, hogy a jelenlegi - Jézus nélküli - életünket éljük-e tovább, vagy szeretnénk egy újat, egy jobbat, egy gazdagabbat. Amennyiben Jézust választjuk, ezt a döntést hittel kell meghozni.

"A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés" (Zsidókhoz írt levél 11,1).

Amennyiben a következő imát hittel, szívből el tudjuk mondani, máris miénk a menny:

Úr Jézus, szükségem van Rád. Hálát adok azért, hogy meghaltál a bűneimért. Megnyitom az életemet előtted, és elfogadlak Téged Megváltómnak és Uramnak. Köszönöm, hogy megbocsátottad a bűneimet és örök életet adtál. Kérlek, végy uralmat az életem felett. Tégy engem olyanná, mint amilyennek elterveztél. Ámen.

Az utolsó két mondattól nem kell megijedni. Hiszen pillanatnyilag is egy úr uralkodik az életünkben, csakhogy ez az úr mindenféle irányba vezet minket, mígnem teljesen összezavarodunk, még talán az öngyilkosság gondolatával is foglalkozunk.

Ezzel szemben Jézus uralma jelenti azt a szabadságot, amire minden ember vágyik, mindenki keresi, csak nem mindenki találja meg, mert éppen Istenről nem gondolná, hogy meg is tudja adni. Ez azért van, mert sokan csak az ószövetségi törvényeket, Tízparancsolatot ismerik, Isten kegyelmét, amit az Újszövetségben tett nyilvánvalóvá, nem. Pedig csupán egyetlen parancsolatot kell megtartanunk, ez pedig a szeretet parancsa. Amennyiben ezt megtartjuk, úgy betöltjük a törvényt (ha szeretek valakit, nem lopok tőle, nem irigykedek rá, nem ölöm meg...).

Nagyon fontos! Ne felejtsünk el az újjászületés után növekedni is, mint ahogy egy újszülöttet is táplálni kell ahhoz, hogy előbb kisgyerekké, fiatallá, majd felnőtté váljon. Amennyiben ezt elmulasztjuk, úgy az újszülött legyengül, végül meghal - így van ez a hittel is; amennyiben nem jut elegendő tápanyaghoz, meggyengül, majd teljesen kialszik.
Első és legfontosabb táplálék a Biblia, de nem kevésbé lényeges, hogy hasonló gondolkodásúakkal járjunk egy közösségbe. Mindenki tudja, mennyit alakít egy emberen a társaság, ahová jár, a barátok, akikkel az idejét tölti.


Sok sikert és Isten áldását kívánom!

"Bizony, hamar eljövök"
(Jelenések 22,20).

17. A háború után

"Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek. És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel."
(Máté 24,29-30)

A második eljövetelről szóló tanítás a prófétai kijelentés egyik legfontosabb igazsága az Újszövetségben. Becslések szerint az Újszövetség minden 25. verse az elragadtatással vagy Jézus Krisztus második eljövetelével kapcsolatos.

A legrészletesebb leírást a Jelenések könyvében találjuk (jelenések - szó szerint: kijelentés): "Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen." (1,7)

Még ennél részletesebben írja le ez a könyv a 19. fejezet 11-21 verseiben.
Az armageddoni csata tetőpontján az egek megnyílnak Isten dicsősége előtt, és beteljesedik Jézus próféciája, aki azt mondta, hogy eljövetele olyan lesz, mint a kelettől nyugatig ellátszó villámlás. Amint azt más bibliai igék is kijelentik, az ég ekkorra már elsötétedik Isten korábbi csapásai miatt, de ekkor egy pillanat alatt földöntúli, ragyogó fény árad szét az égbolton, ami megdöbbenést vált ki az egész földön.

Az egymással harcoló seregek megdermednek. Az ég megnyílik és a Messiás megkezdi fenséges menetét a mennyből a földre.
"És láttam a megnyílt eget: íme egy fehér ló, és aki rajta ül, annak neve Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol..."
(Jelenések 19,11)

A világ első félelmében meghajol a bámulatos látvány előtt, de nem sokkal ezt követően a nagy világháborúban résztvevő hadseregek félreteszik addigi ellentéteiket, és megpróbálják együttesen felvenni a harcot az égi seregek ellen. Ez a lázadás, amelyet maga a Sátán kezdeményez és szervez (Jelenések 16,13-14), öngyilkos, kudarcra ítélt próbálkozás lesz, hiszen Istennek ki tudna ellenállni?

"(Az Úr) Szájából éles kard jött ki, hogy megverje vele a népeket" (Jelenések 19,15).
Ez a prófécia egyértelművé teszi, hogy a gonoszság minden serege elpusztul.

A visszatérés tehát hirtelen véget vet az utolsó világháborúnak és a pusztulás hullámának, mely kis híján a föld végzetét okozza. De véget ér a nemzetek korszaka is, amikor a pogány birodalmak határozták meg Jeruzsálem sorsát és nyomták el Izrael népét.

Ez egy személyes visszatérés lesz, vagyis Jézus Krisztus most már azért jön, hogy testben gyakorolja a világ feletti uralmát és teljhatalmát. Jól látható és dicsőséges eljövetel lesz ez, látványos és fenséges felvonulással, amely több órán keresztül tart majd. Az egész föld szemtanúja lesz. A célállomás Izrael lesz, ahol előbb megsemmisíti az armageddoni csatához összegyülekezett hadseregeket, végül pedig a Sion hegyére érkezik meg a földön.
Nem egyedül jön, azok a hívők, akiket elragadott a nagy nyomorúság elején, szintén vele lesznek, valamint angyalok is szép számmal csatlakoznak ehhez a felvonuláshoz.

Az egész földet megrázza ez a visszatérés, az armageddoni csata a harag hetedik poharának kiürítésével ér véget, amikor villámlások, mennydörgések, rengések és súlyos földindulások lesznek. Városok omlanak össze, szigetek és hegyek tűnnek el, és mintegy 40 kilogrammos jégdarabok hullanak az égből.

Amint Jézus befejezte ezt a csatát, megsemmisítette az ellenséget, leteszi lábát az Olajfák hegyére. Abban a pillanatban a hegy kettéválik, egy nagy völgy tárul fel. A második eljövetel drasztikusan átalakítja a föld térképét, úgy, ahogy Noé idejében is már teljesen átalakult.

Jézus megkezdi igazságos, békés uralmát a földön. Ennek a királyságnak a fővárosa Jeruzsálem lesz, ahol megkezdődik az ítélet. Isten nem hagyja cserben népét, úgyhogy az összes zsidót hazaviszi (már azokat, akik életben maradnak). Mindenkinek meg kell állnia a Bíró előtt.


A lázadókat, akik nem fogadták el Jézust Messiásuknak, Isten halálra adja (Ezékiel 20,38).
A megmaradt hívő zsidók, akik túlélték az üldöztetést, a Messiás új, földi királyságának első polgárai lesznek. Megnyerik azt az áldást, amit Isten Ábrahám idejétől fogva megígért Izrael gyermekeinek (Jeremiás 31,31-34; Róma 11,26-27).


A többi túlélő megítélése következik ezután (Máté 25,31-46), akik összegyűlnek Jeruzsálemben az Úr trónja előtt. Akik az elragadtatáskor itt maradtak, de felismerték a Biblia igazságait, és annak megfelelően cselekedtek, Jézus a juhai közé fogja sorolni és ők vele együtt fognak uralkodni az új Jeruzsálemben.

Ezzel szemben a hitetlen embereket a nagy nyomorúság idején a zsidókkal szembeni kegyetlen önzésük fogja leleplezni. Ők a kecskék közé kerülnek, és
az örökké égő tűzbe vettetnek.

A föld megmaradt lakossága - még halandó földi testben - belép Jézus földi uralmának ezeréves királyságába. Az ekkor élő és születendő gyermekek felnőve személyesen dönthetnek arról, hogy hisznek-e a megváltásban és az Úr Jézus örökkévaló királyságában vagy fellázadnak ellene. Az időszak elején a lázadókat teljesen eltakarítják, így kezdődhet el a béke új korszaka, melynek során az emberek újjáépítik és ismét benépesítik a földet.


A háború következményei

A holttestekre egybegyűlnek a madarak és a vadállatok (Ezékiel 39,4-5; 17-20), hiszen Isten hívja meg őket "ünnepi lakomájára". Terített asztal várja őket ekkora öldöklés után.


A pusztulás olyan kiterjedt lesz, hogy Ezékiel szerint hét teljes hónapba telik, mire Izraelben eltemetik a halottakat (39,12). A további versek elmondják, hogy ez hogyan fog történni. Megtisztítják a földet, a halottakat eltemetik. Létrehoznak egy várost is (H
amóná) a közelben a tisztogatásban résztvevők számára (39,14-16).

A fegyvereket is hét éven át fogják égetni.

Mindeközben már béke és nyugalom lesz, minthogy Isten megkötözte a Sátánt, így egy pusztítás, lázadás, háború nélküli élet lesz a földön (Jelenések 20,1-3).

1000 év után Sátán felszabadul egy kis időre, elmegy, hogy újra megtévessze a népeket, összegyűjti őket egy háborúra - de tűz száll le majd az égből, ami véget vet ennek a lázadásnak (Jelenések 20,7-9).

Ezután Isten Sátánt máris ítélet alá helyezi, aminek helyszíne a tüzes és kénes tó.
Ezt követően feltámadnak mindazok, akik az Isten nélküli életet választották. Meg kell jelenniük Jeruzsálemben, az Úr trónusa előtt, ahol Ő mindenkit megítél a cselekedetei alapján. Akinek a neve nem szerepel az élet könyvében, arra a tűz tava vár. Innen már nincs lehetőség, nincs visszaút, aki idekerül, az örökké kínlódni, szenvedni fog. Szomjas lesz, szeretetre éhes, nem lesz nyugalma, gyötrődni fog éjjel-nappal (Jelenések könyve 20,10-15).


Isten pedig az Övéinek új eget és új földet teremt, ahová nem mehet be senki, akit Jézus Krisztus vére nem tisztított meg.