1992. május 25.
„Drága gyermekek! Ma újra az imára hívlak benneteket, hogy általa még jobban közeledjetek Istenhez. Veletek vagyok, és vezetni szeretnélek mindnyájatokat az üdvösség útján, amelyet Jézus ad nektek. Napról napra egyre közelebb vagyok hozzátok, még ha nem is vagytok ennek tudatában, és nem akarjátok elismerni, hogy eddig alig-alig kapcsolódtatok hozzám imával. Amikor kísértések és problémák adódnak, azt mondogatjátok: Ó, Istenem, ó, Anyám, hol vagytok? És én csak várok rátok, hogy igent mondjatok nekem, azt átadjam Jézusnak, és ő kegyelmekkel tölthessen el benneteket. Ezért még egyszer fogadjátok el hívásomat, és kezdjetek el újra imádkozni, amíg az imádság örömmé nem válik számotokra. Akkor felismeritek majd, hogy Isten mindenható a mindennapi életetekben. Veletek vagyok és várok rátok. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!”
„Drága gyermekek! Ma újra az imára hívlak benneteket, hogy általa még jobban közeledjetek Istenhez. Veletek vagyok, és vezetni szeretnélek mindnyájatokat az üdvösség útján, amelyet Jézus ad nektek. Napról napra egyre közelebb vagyok hozzátok, még ha nem is vagytok ennek tudatában, és nem akarjátok elismerni, hogy eddig alig-alig kapcsolódtatok hozzám imával. Amikor kísértések és problémák adódnak, azt mondogatjátok: Ó, Istenem, ó, Anyám, hol vagytok? És én csak várok rátok, hogy igent mondjatok nekem, azt átadjam Jézusnak, és ő kegyelmekkel tölthessen el benneteket. Ezért még egyszer fogadjátok el hívásomat, és kezdjetek el újra imádkozni, amíg az imádság örömmé nem válik számotokra. Akkor felismeritek majd, hogy Isten mindenható a mindennapi életetekben. Veletek vagyok és várok rátok. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!”
