Az évközi 30. vasárnap olvasmányai B sorozat
A mai olvasmányok magukban foglalják az emberiség egész történelmét, és tartalmazzák a magyarság hivatását is
  • Jeremiás próféta átélte Jeruzsálem pusztulását és a nép fogságba hurcolását
Hirdette azt is, hogy a fogság, minden fájdalmával együtt Isten büntetése a nép bűnei miatt.
Jézus tanítása alapján is így tudjuk: Minden szenvedés, betegség, ami az embert éri, végső soron a bűn következménye.
Sokakat elborít ma is a szűnni nem akaró szenvedés
Vannak, akik értelmet látnak a szenvedésben is, vannak, akik vakságban botorkálnak életük értelmét keresve, különösen életük szenvedéseit tapasztalva.
Isten végül megelégeli a választott nép szenvedést és a fogságból hazavezeti őket.
A mai evangéliumi történet főszereplője, ez a Bartimeus nevű ember csak testi vakságban szenvedett. Lelkében világosság volt, mert tudta, hogy betegségére hol kell gyógyulást keresni.
  • Márk evangéliumában ez az utolsó gyógyítás, és akkor játszódik le, amikor Jézus az utolsó húsvétra Jeruzsálembe megy, hogy ott kiontva szent vérét feláldozza önmagát elvegyen minden bajt és meggyógyitson minden betegséget.
Ő meggyógyítja a vak szemét, az pedig hisz benne és Dávid fiának szólítja.
A nép vezetői azonban lelkileg vakok maradnak, és nem ismerik fel Jézusban ilyen csodák ellenére sem a Messiást.
A csoda elbeszélése azzal végződik, hogy a meggyógyult vak követi őt az úton.
Fontosak a részletek is, ahogyan a vak Jézus közelébe kerül, és ahogy Jézus meggyógyítja őt.
  • Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: ,Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!''
    • Kitartóan, a többiek vélekedésével, tiltásával szemben teszi.
Többen szóltak neki, hogy hallgasson, de ő annál hangosabban kiáltotta: ,,Dávid fia, könyörülj rajtam!''
  • Jézus megállt és így szólt: ,,Hívjátok ide!''
  • voltak azért olyanok is, akik együttéreztek vele, és bátorították
    • Odaszóltak a vaknak: ,,Bátorság! Gyere, téged hív!''
Jézus tőle akarja hallani, hogy mit szeretne
  • Jézus megkérdezte: ,,Mit akarsz, mit tegyek veled?''
És ő kimondja, Jézust nem gyógyítónak szólítva, hanem mesternek nevezve.
  • ,,Mester, hogy lássak.” Elismeri ezzel a megszólítással Jézus tanítói mivoltát.
Jézus a kérdésével a hitet akarja előhívni belőle, felerősíteni benne. Ez látszik a gyógyítás utáni rövid bátorításából
  • ,,Menj, a hited megmentett téged.''
Útjára bocsátja, engedi hogy menjen, és örüljön a gyógyulásának.
Őt azonban annyira megérintette Jézus személye, hogy nem megy el
  • „miután visszanyerte látását, a nyomába szegődött, követte Jézust az úton.”
Egyedül Jézus a gyógyító és a szabadító
  • Ő képes csak igazán gyógyítani.
Ő gyógyítja meg testei-lelki betegségeinket
Ő nyitja meg lelki szemeinket
Ő veszi le rólunk az értelmetlenségek igáját, ha hajlandók vagyunk magunkra venni az Ő édes és könnyű igáját.
Erről az Ő gyógyításáról, szabadításáról, fogságból való kivezetéséről szólnak az olvasmány és a zsoltár szavai. Annak az embernek az önfeledt örömét, boldogságát írják le, aki átéli , magáévá teszi az Ő szabadítását.
  • »Az Úr megszabadította népét, Izrael maradékát.« Íme, visszahozom őket észak földjéről, és összegyűjtöm őket a föld határairól. Mindnyájukat összegyűjtöm: a vakokat és a sántákat is, a várandósokat és a szülő anyákat is. Nagy sereg lesz, amely ide visszatér.
Könnyek között jönnek, fohászkodás közt vezetem őket vissza.
Forrásvizekhez vezérlem őket, sima ösvényeken, nehogy elessenek.
Hatalmas dolgot művelt az Úr vélünk, azért szívből ujjongunk.
Midőn az Úr hazahívta Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint akik álmodnak. Megtelt akkor örömmel az ajkunk, és a nyelvünk ujjongással.
Akik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak.”
Az alleluja vers rámutat a Jézus által hozott megváltás hatalmas tényére és távlataira
  • „Üdvözítőnk, Jézus Krisztus győzött a halálon,  és az evangéliumban fölragyogtatta az örök életet.”
Jézus örökségül hagyta ránk, hogy az ő nevében kérjük az Atyát, és áldozatát jelenítsük meg a szentmisében.
  • Ez azt jelenti, hogy ő az emberiség főpapja akart maradni. Benne megvannak azok a vonások, amelyek az ószövetségi főpapot jellemezték:
    • Az emberek közül való, tehát bennünket képvisel.
Tud irgalmas, együttértő lenni, de ugyanakkor messze felülmúlja az ószövetségi papságot, mert ő az Isten Fia, s őt nem az ároni leszármazás iktatta tisztségébe, hanem Isten örök rendelkezése.
  • Ki volt a főpap az Ószövetségben és mi volt a szerepe?
    • Ezekre a kérdésekre válaszol a most felolvasott szentlecke
„Minden főpap az emberek közül való, és arra rendelik, hogy az Isten tiszteletében képviselje az embereket, ajándékokat és áldozatot mutasson be a bűnökért
Ezt a tisztséget magától senki sem vállalhatja, csak az, akit Isten meghív, mint Áront.
Krisztus sem önmagát emelte főpapi méltóságra, hanem az, aki így szólt hozzá: ,,Fiam vagy te, ma szültelek téged.”
  • Jézus főpapi áldozata volt a legtökéletesebb áldozat, mert eltörölt minden bűnt.
  • Ebbe az áldozatába belevonja papjait, és azokat is, akik meghallják ezt a hívást.
Tegnap teli volt itt a templom, ez a szobor és virágok ennek a maradványai
  • Ennek a tegnapi napnak itt pontosan ez volt a fő témája, hogy Jézus minket is erre hív, hogy vele együtt szolgáljuk a világ, a mai emberiség megváltását.
Ez a magyarság fő hivatása: az engesztelés. Vagyis Jézussal egyesülten őt segítve gecemáni kerti és nagypénteki szenvedésében, minél több embert megmenti a kárhozattól, amely felé ma oly sokan sodródnak.
Az egész világ ma a második gecemáni kerti óráját éli, amikor nem az angyalok szállnak le az égből, mint Jézus születésekor, hanem a pokol torka nyílik meg, a viágra ontva a sok démont, akik a kereszténységet, és az emberiséget akarják elpusztítani.
De Isten látta ezt előre, és felruházott minket fegyvereivel.
Hogy melyek ezek a fegyverek, azok nem férnek bele ennek a mai prédikációinak a kereteibe. De olvashatók lesznek hamarosan az Engesztelők Lapján, ahová felkerülnek ennek a tegnapi lelki napnak az előadásai, elmélkedései.