A Szűzanyánk 2012. szeptember 25-i üzenete Medjugorjéból

Drága gyermekek! Amikor a természetben a színek gazdagságát nézitek, melyet a Magasságbeli ad nektek, nyissátok meg szíveteket és adjatok hálát minden jóért, melyet kaptatok és mondjátok: itt vagyok megteremtve az örökkévalóságra, és vágyakozzatok a mennyei dolgokra, mert Isten mérhetetlen szeretettel szeret benneteket. Engem is ezért adott nektek, hogy elmondhassam: csakis Istenben van békétek és reményetek, drága gyermekeim. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra."

Medjugorje, 2012. szeptember 25-én

Vágyakozzatok a mennyei dolgokra!

Drága gyermekek! Amikor a természetben a színek gazdagságát nézitek, melyet a Magasságbeli ad nektek, nyissátok meg szíveteket és adjatok hálát minden jóért, melyet kaptatok és mondjátok: itt vagyok megteremtve az örökkévalóságra, és vágyakozzatok a mennyei dolgokra, mert Isten mérhetetlen szeretettel szeret benneteket. Engem is ezért adott nektek, hogy elmondhassam: csakis Istenben van békétek és reményetek, drága gyermekeim. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.

Hónapról hónapra halljuk mennyei Édesanyánk, Mária szavait, aki fáradhatatlanul hív és az Istenben való életre buzdít bennünket. Augusztusi üzenetében a Szűzanya reménnyel a szívében imádkozik és hálát ad értünk a Magasságbelinek. A szerető szív örül mások örömének. Hálát adhatunk Isten szeretetéért és azért a kegyelemért, hogy az Édesanya ilyen hosszú ideje velünk van. Ő nem veszíti el a reményt, akkor sem, ha mi elveszítjük, nem fárad el akkor sem, ha mi elfáradunk.

Üzenetében, úgy ahogyan a korábbiakban is, arra hív bennünket, hogy tekintsünk a pompás és gazdag természetre, mely körülvesz bennünket és tanuljunk a természettől, felébresztve szívünkben az Isten utáni vágyat. A Szűzanya azt szeretné, hogy szívünkkel hallgassuk a természetet, amely a Teremtő Istenről beszél.

Elmélkedni és szívvel figyelni a természet színeinek pompáját, mely hangtanul kiáltja, hogy lennie kell Valakinek, egy kéznek, amely mindezt megteremtette. A virág, a forrás, a tenger, a hegyek a Mennyei atya szépségének és szeretetének visszatükröződése, mely csodálatos szépsége által szól hozzánk. E csodálatos szépségbe Isten beleszőtte szilárd törvényeit, amely az világmindenségben van jelen. A napok és éjszakák csodálatos váltakozása, a napfény és az eső, a hideg és a meleg, mind arról beszél, hogy mind e mögött létezik Valaki, aki mérhetetlenül szeret bennünket. Vajon lehetséges-e az, hogy mindaz, ami körülöttünk van a véletlen műve? Léteznek szilárd törvények, melyek miatt az ember vizsgálódhat és felfedezhet mindig valami új dolgot. És ez a világ, melybe születésünkkor lépünk, nem a mi világunk, hanem Istené. Belépünk ebbe a világba, amely ismeretlen számunkra és ezért meg kell vizsgálnunk és meg kell ismernünk, nem a miénk, hanem Istené.

A természet csak Isten jelenlétének visszatükröződése és nyoma a világban. A természetet megvizsgáljuk, megismerjük és így valamennyire meg is magyarázhatjuk. De van valami több, ami vonzó titok marad számunkra, amely nélkül nem élhetnénk, ez pedig a szeretet. Szent János apostol így tanít bennünket: Isten a szeretet. Szűz Mária is vezetni szeretne minket, felébreszteni bennünk a vágyat Istenre, hogy felfedezhessük az élet igazi teljességét, melyre teremtve vagyunk. Nem arra teremtettünk, hogy egy meghatározott időt éljünk itt a földön, hanem az örökkévalóságra vagyunk teremtve, amelyet már most is sejtünk önmagunkban.

Nem a halálunk után döntünk az örökkévalóság mellett, hanem ma, itt a földön. Mindennapi döntéseinkkel és cselekedeteinkkel készítjük önmagunk számára az égbe vezető utat. Az Úr szóljon a szívünkhöz a természet csodái által, mely körülölel bennünket.

Könyörögjünk:

Szűz Mária, általad a Mennyei Atya egyszerű  szavakkal szól hozzánk. Taníts minket a szív egyszerűségére, hogy felfedezhessük: a mi Istenünk egyszerű és csodálatos az ő szeretetében. Köszönjük Neked Mennyei Édesanyánk, hogy üzeneted szavai ma is egyszerűek és csodálatosak, de követelményeket állítanak elénk. Köszönjük, hogy mindig újra felébreszted bennünk a reményt, az Isten és az örökkévalóság utáni vágyat, amelyre teremtettünk. Köszönjük édesanyai szívedet, amely szeret és hív bennünket. Nyíljon meg a mi szívünk is, hogy megismerhessük az Urat a természet csodálatos szépsége által és megnyíljunk számára, hogy már ma megtapasztalhassuk az örökkévalóság visszhangját, amelyre teremtve vagyunk. Ámen.

fra Ljubo Kurtović

fordította: Sarnyai Andrea