Aquinoi Szent Tamás (1225-1274) értekezései
Istenről és az igazságos országvezetésről, királyságról. Nagyon sok
bölcsességet tartalmaznak tanításaiból ezek a részletek. Jelen időnkben
is megállják helyüket a gondolatok.
Az
alábbi pár bekezdésből már könnyen láthatod, hogy miért nem támogatta a
magyar Katolikus Egyház zsidók által megszállt vezetése, hogy
megjelenjenek magyar nyelven is Aquinói Szent Tamás - Summa Teologica (A Teológia Foglalata) című munkái.
T 1/19 Az értelem vezeti az embert a célig
"Az embernek célja van, efelé irányulnak a tettei és az egész élete, s mivel az értelme szerint cselekszik, nyilvánvaló, hogy csak a céljaiért tevékenykedhet így. Nagyon eltérő az a mód és eljárás, ahogyan egyes emberek megpróbálják elérni az általuk kitűzött célt: az emberi cselekedetek és törekvések sokfélesége is kifejezi ezt. Tehát az embernek szüksége van valamire, amely kijelöli számára az egyenes utat a célig. Természetes adományként rendelkezik az ember az értelem fényével, hogy cselekedeteiben ennek segítségével jusson el a célig." (Aquinoi Szent Tamás: A királyi kormányzásról. I, 1. 83. o.)
T 1/20 A királyi kormányzás lényege és határai
"Mindig az a legjobb, ami megfelel a természetnek: az egyes emberben érvényesül a természet a legjobban. A természetben minden irányítás egyetlen egyedből indul ki. A tagok sokféleségében megtalálható egy dolog, ami az egészet irányítja: ez a szív; a lélekben is van egy vezető erő: az értelem … így az emberek társadalmában is kell lennie valaminek, ami a legjobb, ez pedig az, hogy egy ember kormányozza őket." (Aquinoi Szent Tamás: A királyi kormányzásról. I, 2. 84. o.)
"Mindig az a legjobb, ami megfelel a természetnek: az egyes emberben érvényesül a természet a legjobban. A természetben minden irányítás egyetlen egyedből indul ki. A tagok sokféleségében megtalálható egy dolog, ami az egészet irányítja: ez a szív; a lélekben is van egy vezető erő: az értelem … így az emberek társadalmában is kell lennie valaminek, ami a legjobb, ez pedig az, hogy egy ember kormányozza őket." (Aquinoi Szent Tamás: A királyi kormányzásról. I, 2. 84. o.)
T 1/21 A királyság, mint Isten uralmának analógiája
"Már korábban is rámutattunk arra, hogy az ember természetétől fogva társas lény, és sokan élnek egy közösségen belül együtt. Így Isten uralmának a hasonlatossága nem csak azáltal mutatkozik meg az emberben, hogy az embert az értelem vezérli, hanem abban is, hogy a társadalmat egyetlen ember értelme kormányozza. És éppen ez teszi a királyság intézményét nagyszerűvé …
Egy dologban azonban biztosnak kell lennie a királynak: azért vállalta magára a megbízatását, hogy az legyen a saját királysága számára, amit a lélek jelent a testnek, és Isten jelent a világ számára. Ha ő mindezt szorgalommal látja el, és az igazságosság buzgalma lobog benne, akkor megérti, hogy azért került erre a helyre, hogy ítéletet mondjon Isten országáról a saját birodalmában. (Aquinoi Szent Tamás: A királyi kormányzásról. I, 12. 84. o.)
"Már korábban is rámutattunk arra, hogy az ember természetétől fogva társas lény, és sokan élnek egy közösségen belül együtt. Így Isten uralmának a hasonlatossága nem csak azáltal mutatkozik meg az emberben, hogy az embert az értelem vezérli, hanem abban is, hogy a társadalmat egyetlen ember értelme kormányozza. És éppen ez teszi a királyság intézményét nagyszerűvé …
Egy dologban azonban biztosnak kell lennie a királynak: azért vállalta magára a megbízatását, hogy az legyen a saját királysága számára, amit a lélek jelent a testnek, és Isten jelent a világ számára. Ha ő mindezt szorgalommal látja el, és az igazságosság buzgalma lobog benne, akkor megérti, hogy azért került erre a helyre, hogy ítéletet mondjon Isten országáról a saját birodalmában. (Aquinoi Szent Tamás: A királyi kormányzásról. I, 12. 84. o.)
T 1/22 A természetjog és az igazság a hatalom gyakorlói felett állnak
"Az embernek eközben engedelmeskednie kell a másik embernek olyan dolgokban, amelyek külsőleg a testtel kapcsolatosak. De még itt sem az embernek, hanem csak Istennek szabad alávetnie magát, tekintve a test azon adottságát, hogy a természettől fogva minden ember egyforma. Idetartozik mindaz például, ami a test fenntartására és az utódok nemzésére vonatkozik. Így amikor olyan dolgokról van szó például, mint a házasságkötés, a szüzesség megőrzése, vagy valami ehhez hasonló, akkor sem a rabszolgák az uraiknak, sem a gyerekek a szüleiknek nem tartoznak engedelmességgel. … Az embereknek csak addig kell követniük az emberi hatalom birtokosait, amíg azt az igazságosság rendje megköveteli. Ha ők (a hatalom földi birtokosai)nem a jog szerint járó, hanem aránytalan nagyságú hatalmat birtokolnak, és törvényellenes dolgokat parancsolnak meg, akkor az alattvalók nem kötelesek engedelmeskedni nekik, kivéve azt az esetet, ha netán súlyos botrányt vagy valamilyen veszélyt kellene elkerülni. (Aquinoi Szent Tamás: A teológia foglalata. II, II. 104-106. o.)
"Az embernek eközben engedelmeskednie kell a másik embernek olyan dolgokban, amelyek külsőleg a testtel kapcsolatosak. De még itt sem az embernek, hanem csak Istennek szabad alávetnie magát, tekintve a test azon adottságát, hogy a természettől fogva minden ember egyforma. Idetartozik mindaz például, ami a test fenntartására és az utódok nemzésére vonatkozik. Így amikor olyan dolgokról van szó például, mint a házasságkötés, a szüzesség megőrzése, vagy valami ehhez hasonló, akkor sem a rabszolgák az uraiknak, sem a gyerekek a szüleiknek nem tartoznak engedelmességgel. … Az embereknek csak addig kell követniük az emberi hatalom birtokosait, amíg azt az igazságosság rendje megköveteli. Ha ők (a hatalom földi birtokosai)nem a jog szerint járó, hanem aránytalan nagyságú hatalmat birtokolnak, és törvényellenes dolgokat parancsolnak meg, akkor az alattvalók nem kötelesek engedelmeskedni nekik, kivéve azt az esetet, ha netán súlyos botrányt vagy valamilyen veszélyt kellene elkerülni. (Aquinoi Szent Tamás: A teológia foglalata. II, II. 104-106. o.)
T 1/23 A népnek (a közösségnek) joga van ellenállni
"Sokkal jobb tehát, ha a zsarnokok szörnyű elnyomása ellen nem néhány egyén személyes nézetei alapján, hanem közös elhatározás alapján cselekszünk. Ha először a népnek joga van arra, hogy maga nevezze meg a királyát, akkor ugyanez a nép teljes joggal távolíthatja el az általa választott királyt, vagy korlátozhatja annak hatalmát, ha ő zsarnoki módon élt vissza a királyi hatalommal. Nem szabad azt gondolnunk, hogy ez a nép a lojalitás ellenében cselekszik, amikor levált egy zsarnokot: még akkor sem, ha előtte örök hűséget fogadott neki. Megérdemli a sorsát, ha az alattvalói nem tartják magukat a vele kötött szerződéshez, hiszen nem szolgált rá a népe bizalmára kormányzása közben, mivel nem úgy cselekedett, ahogyan az egy királynak a kötelessége lenne ..." (Aquinoi Szent Tamás: A királyi kormányzásról. I, 6. 96. o.)
"Sokkal jobb tehát, ha a zsarnokok szörnyű elnyomása ellen nem néhány egyén személyes nézetei alapján, hanem közös elhatározás alapján cselekszünk. Ha először a népnek joga van arra, hogy maga nevezze meg a királyát, akkor ugyanez a nép teljes joggal távolíthatja el az általa választott királyt, vagy korlátozhatja annak hatalmát, ha ő zsarnoki módon élt vissza a királyi hatalommal. Nem szabad azt gondolnunk, hogy ez a nép a lojalitás ellenében cselekszik, amikor levált egy zsarnokot: még akkor sem, ha előtte örök hűséget fogadott neki. Megérdemli a sorsát, ha az alattvalói nem tartják magukat a vele kötött szerződéshez, hiszen nem szolgált rá a népe bizalmára kormányzása közben, mivel nem úgy cselekedett, ahogyan az egy királynak a kötelessége lenne ..." (Aquinoi Szent Tamás: A királyi kormányzásról. I, 6. 96. o.)
T 1/24 A pápaságnak csak a „lélek országában” van elsőbbsége
"... mint ahogyan ezt Jeremiás (23,5) is mondja: <…és majd uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik …> Tőle ered a királyi papság, sőt ami még ennél is többet jelent, hogy minden hívő, amennyiben Krisztus követője, királyokat és papokat nevezhet majd meg. És azért, hogy a lélek országa elkülönüljön a földi birodalmaktól, ezt a királyi hivatalt nem földi királyoknak, hanem a papoknak adták át, és közöttük is a legfőbb papnak, Szent Péter követőjének, azaz Krisztus földi helytartójának, tehát minden keresztény nép királyának ugyanúgy alá kell vetnie magát a római pápának, mint ahogyan Jézus Krisztus alárendeltje az Úrnak. (Aquinoi Szent Tamás: A királyi kormányzásról. I, 14. 90. o
"... mint ahogyan ezt Jeremiás (23,5) is mondja: <…és majd uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik …> Tőle ered a királyi papság, sőt ami még ennél is többet jelent, hogy minden hívő, amennyiben Krisztus követője, királyokat és papokat nevezhet majd meg. És azért, hogy a lélek országa elkülönüljön a földi birodalmaktól, ezt a királyi hivatalt nem földi királyoknak, hanem a papoknak adták át, és közöttük is a legfőbb papnak, Szent Péter követőjének, azaz Krisztus földi helytartójának, tehát minden keresztény nép királyának ugyanúgy alá kell vetnie magát a római pápának, mint ahogyan Jézus Krisztus alárendeltje az Úrnak. (Aquinoi Szent Tamás: A királyi kormányzásról. I, 14. 90. o
http://www.eduvinet.de/comcult/pdf/wertedebatte/hu/cochutmh106.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése