Összeomlás előtt - Mi várható?

Nem megalapozott az az elmélet, miszerint egy átmeneti korszak törvényszerű nehézségei sújtanak minket. A szocializmusnak nevezett államkapitalizmusból a klasszikus kapitalista rendszerbe való átmenetnek minden különösebb nehézség nélkül kellett volna megtörténnie, mert a termelési feltételek javulása a struktúra kis változtatása mellett nagy termelékenység növekedést eredményezhetett volna. Ám pontosan ez volt az a lehetőség, melyet egyetlen nyugat-európai ország, illetve az EU soha nem fogadott volna el. Nekik már húsz évvel ezelőtt sem versenytársakra, hanem felvevőpiacra és olcsó, kiszolgáltatott munkaerőre volt igényük, valamint az olcsón megvásárolható állami tulajdonokra. Erre alapozva egy óriási komplex európai termelő rendszer kiépítését tervezték, amely a multinacionális cégek vezetésével világviszonylatban is elsők közé emelkedhetett volna.

A világpiaci részesedés ebben az esetben kiemelkedőnek ígérkezett. Két tényező miatt nem valósult meg ez a nagyszabású terv. Oroszországot nem sikerült legyűrni, és Kína fejlődése sokkal gyorsabb volt, mint amire számítottak. Az Oroszországgal kiegészült EU 600 milliós lakosságával, jól képzett munkaerejével, kimeríthetetlen nyersanyagkészletével, magas technológiai tudásával maga mögé utasította volna az USA-t, és Kínát.

Ez a terv Magyarországon bukott el. Itt történt meg elsőként a változás, és a modern, a szociális kérdésekre érzékeny kapitalizmus helyett a legbrutálisabb rablókapitalizmus - cionkapitalizmus szabadult rá az országra. Ez Antallék, és az őt követő politikai garnitúra árulásával az országra nézve tragikus következményekkel járt, de egyben felnyitotta a szemét azoknak az országoknak, melyek árgus szemekkel figyelték a "legvidámabb barakkban" történteket. A környező országokban Magyarországra hivatkozva tettek tönkre amit tudtak, mondván, ha a magyaroknak ez így jó, akkor ti miért ellenkeztek. Akkor még volt az országnak akkora tekintélye, hogy ezt az érvet többen el is fogadták.

Oroszország Gorbacsov és Jelcin alatt hajlott volna a függetlenség feladására, de a népi ellenállás, a nemzeti kommunisták lázadása és a csecsen háború késleltette ezt a folyamatot. Közben Magyarország politikailag, gazdaságilag és erkölcsileg összeomlott, elrettentő például szolgálva az EU módszereiről. Putyin és a mögötte álló erők az utolsó pillanatban léptek fel, és propagandájukban a magyarországi helyzet ismertetése meghatározó erejűvé vált. Kellett ez az elrettentés, mert a népi vagyon jó része már náluk is a cionkapitalisták kezébe került, és ezzel tudtak hatni a megvezetett tömegekre.

Magyarország ismét példát fog mutatni - a totális összeomlás példáját, melyet egy brutális társadalmi változás követ. Ez elkerülhetetlen. Az ország semmilyen tartalékkal sem rendelkezik, az adóságteher elviselhetetlen, a munkanélküliség Európában a egyik legmagasabb, az ország lakosságának a fele szegény, 20% mélyszegénységben él. Nincs komoly magyar ipari termelőüzem, a multik beszállítói csak az alsóbb kategóriájú alkatrészek vonatkozásában magyarok. A profit nem marad az országban. Országos szinten rohamosan csökken a beruházás, különösen az építkezések és a gépek, szerszámgépek, termelőeszközök vásárlása terén. Az agyonadóztatás következtében a termelés gazdaságtalanná válik, a termelő vállalkozások megszűnnek, és az ügyeskedők lépnek a helyükre. Az ország működőképességének fenntartása és az óriási adóságtörlesztés fedezhetetlen, a magas adóztatás, a brutális büntetések kiszabása, az APEH pénzügyi terrorja, a maradék kis nemzeti vagyon kiárusítása elégtelen bevételi forrás. Nincsenek új munkahelyek, nincs megfelelő termelés, nincs elég dolgozó, akik viselnék a még elviselhető terheket. Ezért akitől el lehet még venni valamit, azt el is veszik. Elvették a 13. havi nyugdíjat, a közszolgák 13. havi bérét, a cafetériát, a minimálbér adómentességét. De még ez is igen kevés. Ha nincs a magánnyugdíj-pénztárak "államosított" 2.500 milliárdnak mondott 3.162 milliárdja, szeptemberre, vagy októberre be kellett volna jelenteni a csődöt. De ez az államosítás volt az utolsó szalmaszál, több ilyen lehetőség - és külföldi kölcsön - nincs. Ez a viszonylag nagy összeg csak arra elég, hogy az adóságállományt az össznemzeti bevétel (GDP) 81%-ról 78%-ra mérsékelje. Lényegtelen változás.

Tovább kell növelni az elvonásokat, a korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével, a vagyonosodási vizsgálatokkal, a munkanélküliek segélyének drasztikus megkurtításával, a szociális segélyek teljesíthetetlen feltételekhez kötésével, a nyugdíj megadóztatásával. Ha egy vesztes háború, óriási természeti katasztrófa, vagy tragikus járványok után történnének ezek a megszorítások, akkor talán elfogadható lenne a magyarság számára. A jelenlegi állapota az országnak azt bizonyítja, hogy az alkalmatlan politikai vezetés sokkal veszélyesebb egy közösség számára, mint a háború, vagy bármilyen katasztrófa.

Mivel nincs gazdasági megoldás, és az összeomlás egy éven belül bekövetkezik, ezért a terror eszközeivel igyekszik a hatalom a saját túlélését biztosítani. Sok tízmilliárdból létrehozták a terrorelhárító központot, a fejlesztése gőzerővel folyik. Átszervezik a rendőrséget, a megbízhatatlanoknak nyilvánítottakat elbocsátva, az ügyészségek hatáskörét megnövelték, új korlátozó törvényeket hoztak (a társadalmi önvédelem teljes tiltása). A hatalmi logika működését ismerve a jövő év nyarára várható egy cionista háttérerők által irányított rendőri-katonai hatalomátvétel, és a rendkívüli állapot kihirdetése. Most likvidálják azokat a rendőri vezetőket, akik ezt nem fogadnák el. Ez a hatalom egyetlen megoldási lehetősége a káosz és az anarchia elhárítására, ha nem következik be egy alapvető gazdasági javulás.

Ha csak hazánk lenne ilyen reménytelen helyzetben, az EU megoldaná ezt a gondot. De legalább öt EU-s tagállam kerül hasonló helyzetbe egy éven belül, így a központi megoldás kizárt. A lakását, házát elveszítő százezer családnak (többségüknél ez munkahely elvesztését is jelenti), a kétmillió munkanélkülinek, akiknek már nincs mit veszíteniük, a télen fagyoskodók millióinak és az éhezőknek gondjait ez a művelet nem fogja megoldani. A tüntetések és a zavargások állandósulnak, a hazafiak, a patrióták, a hungaristák, a kommunisták, szocialisták és még sokan mások ellenállása várható, a további életminőség romlás függvényében. Növeli a feszültséget a hedonista felső tízezer tobzódása. Ha magas az életszínvonal, akkor nem háborodik fel azon senki, ha egy milliárdos elkényeztetett csemetéje a kutyájának százezer forintos ékszereket vásárol, de ha éhező gyermekek ájultan esnek ki az iskolapadokból, már más az elbírálás. Az aggódást felváltja a jogos felháborodás, és ha ez tömegméretűvé növekszik, a terrorelhárítás is könnyen az ÁVH sorsára juthat 24 órán belül. (A fiataloknak erről a sorsról csak annyit, hogy egy akkori ismert sláger átírt szövege így szólt: Döglött ávósok lógtak a fákon, lóbálta őket az őszi szél...)

Hipotézis? Lecsúszott írástudók hagymázas rémálmai? Rémhírterjesztés? - vagy amit akartok. Lényegtelen, hogy ki minek címkézi, a logikus és törvényszerű folyamatokat címkézésekkel nem lehet megállítani. Igen sürgősen tenni kellene valamit, valami eredetit, valami nagyszerűt. Erre az elmúlt évtizedek politikai garnitúrája képtelen, csak egy új népi kezdeményezés lehet a megoldás. Nem újabb kis törpepártok törpécskéi, idegen érdekek zsoldosai, a realitásoktól elszakadt álmodozók, új néptribunusok, egzaltált világmegváltók hozzák a megoldást - bár ezek mind a felszínre törekszenek -, hanem egy népi, egy össznépi mozgalom. Egy önmentő, honmentő összefogás, melynek csak és kizárólag az erkölcsiség lehet az alapeszméje.

Kassai Ferenc