https://www.evangelikus.hu/c%
Forrás: lifesitenews.com, fordítás: Balicza Klára
Róma – A finn Kotimaa24 portálon megjelent tudósítás szerint január
15-én egy finn evangélikus delegáció tagjai számára szolgáltatták ki az
oltáriszentséget a vatikáni Szent Péter-székesegyházban tartott misén. A
delegációt – amellyel egy ifjúsági kórus is utazott – Samuel Salmi finn
püspök vezette.
Az evangélikus püspököt Ferenc pápa személyesen is fogadta,
majd az audiencia után a csoport részt vett a bazilikában tartott
katolikus szertartású misén. Salmi püspök elmondása szerint az
áldozásnál a nem katolikus felekezetűek a hagyományos módon, bal
vállukra helyezett jobb kezükkel jelezték, hogy nem jogosultak a
szentség vételére, a misét celebráló papok azonban ettől függetlenül
kiszolgáltatták nekik is.
Salmi püspök így nyilatkozott erről a Kotimaa24-nek: „A magam részéről elfogadtam [a szentséget]”, majd hozzátette, hogy a gesztus „nem volt véletlen”, ugyanúgy, ahogy az sem volt véletlen, hogy tavaly a pápa láthatólag nem ellenezte, hogy egy evangélikus nő katolikus férjével együtt áldozzon.
Akkoriban a pápa ugyan rámutatott, hogy az oltáriszentség „magyarázata és értelmezései” különböznek a katolikusok és a lutheránusok tanításában, azonban hozzátette azt is: „Az élet nagyobb, mint a magyarázatok és az értelmezések”. Azt tanácsolta az asszonynak, hogy „vigye Isten elé a kérdést, azután pedig haladjon tovább az úton”.
„Mindezek mögött kétségkívül az új Vatikán ökumenikus hozzáállása rejlik” – mondta Salmi a Kotimaa 24-nek. „A pápa nem volt jelen a misén, de kimondott stratégiai célja a szeretet és az egység szolgálata. Vannak teológiai ellenfelei is a Vatikánban, ezért nehéz megítélni, hogy mennyit mondhat, de gyakorlatbeli gesztusokat engedélyezhet.”
Az említett látogatás három nappal azelőtt történt, hogy a 12. században élt és a Finnország térítőjeként tisztelt Uppsalai Szent Henrik ünnepe alkalmából, évente szokásos módon, katolikusokból, ortodoxokból és lutheránusokból álló ökumenikus delegáció érkezett Rómába.
Ez utóbbi ökumenikus küldöttségnek január 18-án tartott beszédében Ferenc pápa mintha utalást tett volna a közös úrvacsora irányában történő lépésekre, amikor ezt mondta: „A párbeszéd ígéretes módon halad afelé, hogy a szentségek szintjén is kölcsönös megértésre juthassunk az Egyház, az Úrvacsora és az Egyházi szolgálat értelmezése tekintetében. A közösen megtett út szilárd alapot teremt az erősödő hitbeli és spirituális közösségnek, a kapcsolatok pedig a kiegyensúlyozott tárgyalások és a testvériesség szellemében fejlődhetnek.”
A katolikus Egyházi törvénykönyv 844. kánonja értelmében az eucharisztiát csakis kegyelmi állapotban lévő (azaz halálos bűnt nem elkövetett) katolikusoknak szabad kiszolgáltatni. Ez alól kivételt képeznek azok a nem katolikus hívők, akik maguk kérik a szentséget és olyan egyházhoz tartoznak, amely a katolikus egyházzal egyező hittételeket vall az oltáriszentségről. Az evangélikusokat hagyományosan nem szokták úgy tekinteni, mint akik Krisztus valóságos eucharisztiabeli jelenlétét illetően ugyanazt vallanák, mint a katolikus egyház.
Salmi püspök így nyilatkozott erről a Kotimaa24-nek: „A magam részéről elfogadtam [a szentséget]”, majd hozzátette, hogy a gesztus „nem volt véletlen”, ugyanúgy, ahogy az sem volt véletlen, hogy tavaly a pápa láthatólag nem ellenezte, hogy egy evangélikus nő katolikus férjével együtt áldozzon.
Akkoriban a pápa ugyan rámutatott, hogy az oltáriszentség „magyarázata és értelmezései” különböznek a katolikusok és a lutheránusok tanításában, azonban hozzátette azt is: „Az élet nagyobb, mint a magyarázatok és az értelmezések”. Azt tanácsolta az asszonynak, hogy „vigye Isten elé a kérdést, azután pedig haladjon tovább az úton”.
„Mindezek mögött kétségkívül az új Vatikán ökumenikus hozzáállása rejlik” – mondta Salmi a Kotimaa 24-nek. „A pápa nem volt jelen a misén, de kimondott stratégiai célja a szeretet és az egység szolgálata. Vannak teológiai ellenfelei is a Vatikánban, ezért nehéz megítélni, hogy mennyit mondhat, de gyakorlatbeli gesztusokat engedélyezhet.”
Az említett látogatás három nappal azelőtt történt, hogy a 12. században élt és a Finnország térítőjeként tisztelt Uppsalai Szent Henrik ünnepe alkalmából, évente szokásos módon, katolikusokból, ortodoxokból és lutheránusokból álló ökumenikus delegáció érkezett Rómába.
Ez utóbbi ökumenikus küldöttségnek január 18-án tartott beszédében Ferenc pápa mintha utalást tett volna a közös úrvacsora irányában történő lépésekre, amikor ezt mondta: „A párbeszéd ígéretes módon halad afelé, hogy a szentségek szintjén is kölcsönös megértésre juthassunk az Egyház, az Úrvacsora és az Egyházi szolgálat értelmezése tekintetében. A közösen megtett út szilárd alapot teremt az erősödő hitbeli és spirituális közösségnek, a kapcsolatok pedig a kiegyensúlyozott tárgyalások és a testvériesség szellemében fejlődhetnek.”
A katolikus Egyházi törvénykönyv 844. kánonja értelmében az eucharisztiát csakis kegyelmi állapotban lévő (azaz halálos bűnt nem elkövetett) katolikusoknak szabad kiszolgáltatni. Ez alól kivételt képeznek azok a nem katolikus hívők, akik maguk kérik a szentséget és olyan egyházhoz tartoznak, amely a katolikus egyházzal egyező hittételeket vall az oltáriszentségről. Az evangélikusokat hagyományosan nem szokták úgy tekinteni, mint akik Krisztus valóságos eucharisztiabeli jelenlétét illetően ugyanazt vallanák, mint a katolikus egyház.
A vatikánbeli esemény a katolikus–evangélikus viszonyokon túlmutatva
jelzi a pápa hajlandóságát arra is, hogy liberálisabban álljon hozzá más
csoportok áldoztatásához – például az elváltak és korábbi házasságuk
egyházi érvénytelenítése nélkül polgárilag újraházasodottak esetében.
Ferenc pápa többször célzott már arra, hogy változtatni kíván azon a gyakorlaton, amely megtagadja az úrvacsora szentségét az elváltaktól és az újraházasodottaktól, továbbá elismerően beszélt azokról a katolikus teológusokról – mint például Walter Kasper bíborosról –, akik szintén ezt a vonalat támogatják. Döntő kijelentést azonban még nem tett a kérdésben.
Ugyanakkor Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti Kongregáció prefektusa mély aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az egyházfő hajlandó lenne lehetővé tenni a szentáldozást olyanok számára is, akiknek a meggyőződése vagy viselkedése nincs összhangban a katolikus tanítással.
„Szó sincs arról, hogy az Úristennel kellene beszélnem ahhoz, hogy tudjam, áldozzak-e vagy sem – mondta Sarah bíboros az Aleteia riporterének, Diane Montagnának tavaly novemberben. – Nem, azt kell tudnom, hogy összhangban vagyok-e az Egyház törvényeivel.”
„Nem személyes vágyam, vagy a Jézussal folytatott személyes beszélgetésem határozza meg, hogy áldozhatok-e a katolikus egyházban” – tette hozzá. „Honnan tudhatnám, hogy Isten valóban azt mondja: »Jöjj, és vedd az én Testem.« Nem. Az egyén nem döntheti el, hogy méltó-e a szentségre. Az egyház törvényeit kell követnie, azaz legyen katolikus, legyen kegyelmi állapotban és éljen szabályos házasságban [amennyiben házas].”
Ferenc pápa többször célzott már arra, hogy változtatni kíván azon a gyakorlaton, amely megtagadja az úrvacsora szentségét az elváltaktól és az újraházasodottaktól, továbbá elismerően beszélt azokról a katolikus teológusokról – mint például Walter Kasper bíborosról –, akik szintén ezt a vonalat támogatják. Döntő kijelentést azonban még nem tett a kérdésben.
Ugyanakkor Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti Kongregáció prefektusa mély aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az egyházfő hajlandó lenne lehetővé tenni a szentáldozást olyanok számára is, akiknek a meggyőződése vagy viselkedése nincs összhangban a katolikus tanítással.
„Szó sincs arról, hogy az Úristennel kellene beszélnem ahhoz, hogy tudjam, áldozzak-e vagy sem – mondta Sarah bíboros az Aleteia riporterének, Diane Montagnának tavaly novemberben. – Nem, azt kell tudnom, hogy összhangban vagyok-e az Egyház törvényeivel.”
„Nem személyes vágyam, vagy a Jézussal folytatott személyes beszélgetésem határozza meg, hogy áldozhatok-e a katolikus egyházban” – tette hozzá. „Honnan tudhatnám, hogy Isten valóban azt mondja: »Jöjj, és vedd az én Testem.« Nem. Az egyén nem döntheti el, hogy méltó-e a szentségre. Az egyház törvényeit kell követnie, azaz legyen katolikus, legyen kegyelmi állapotban és éljen szabályos házasságban [amennyiben házas].”
2020 Eucharisztikus Kongresszus
2019. 04. 10, Szerda
A Szűzanya megmutatta előre nekem, hogy
mi fog történni 2020-ban az Eucharisztikus Kongresszus alatt. Láttam,
hogy ezen az eseményen más vallások vezetői, hívei is jelen lesznek.
Tehát nemcsak katolikusok vesznek részt rajta, hanem azok is, akik az
Egyházból kiszakadtak pl. reformátusok, evangélikusok, gyülekezetek
stb... Láttam, hogy a Föld megremeg és az égen vihar támadt. Mennyei
Édesanyám könnyezett és azt mondta:
„Ez a Kongresszus nem olyan lesz,
mint 1938-ban. Abban az időben nagy kegyelmet jelentett hazátoknak ez az
esemény, mert a magyar népet összekovácsolta Fiam szeretete. Akkor az
Oltáriszentségben való hit nagyobb volt. Bár sok ártatlan meghalt a
háborúban, mégsem hagyott el benneteket Fiam az Eucharisztia
szentségében, mely éltető erő minden ember számára. Akkor a magyar nép
nagy örömmel felvállalta Fiamat hangos énekszóval Budapesten az egész
világ előtt. A kegyelem esője hullott a zarándokokra, akik megtisztultak
Fiam szeretetében. A hamarosan megvalósuló Eucharisztikus Kongresszus
nem lesz kegyelemmel teljes, mert a hamis ökumenizmusra fog épülni. Ezen
az eseményen arra fognak törekedni, hogy az új tanításokat gyakorlatban
megvalósítsák. Sokan fognak méltatlanul áldozni, mert nem ismerik Fiam
evangéliumát. A más vallások hívei megkísérlik az áldozást anélkül, hogy
a katolikus Egyház tagjai lennének. A bűn ellenére Fiam kegyelme jelen
lesz a szentségek és az ima ereje által. A szentgyónás és a bűnbánat
kegyelme védelmet jelenthet azoknak a katolikusoknak, akik méltóképpen
szeretnék ezt az eseményt megünnepelni. A Kongresszus napjain az egész
Mennyország tekintete rajtatok lesz. Azonban a Sátán sem fog tétlenül
állni, mert mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen az eseményen
Fiamat meggyalázza, ahogyan a kereszten is tette. Felhívom magyar népem
figyelmét, hogy szüntelen imádkozzanak azért, hogy ezen az eseményen a
Sátán tervei meghiúsulhassanak. Imádkozzatok, hogy a magyar egyház
Fiamhoz hű maradjon, mert ez az esemény megpecsételheti Magyarország
jövőjét!”
2019. 03. 15, Péntek
A Szűzanya megmutatta előre, hogy mi fog
történni Csíksomlyón a hamis próféta látogatás alatt, ahol sok magyar
ember jelen lesz. Láttam, hogy a hamis próféta azzal a céllal megy oda,
hogy romboljon. Édesanyámat megkérdeztem, hogy miért pont Csíksomlyóra
fog menni. Ő erre azt felelte:
„Gyermekem, a Sátán azokat a
kegyhelyeket veszi célba, ahol én jelen vagyok közbenjárásommal.
Csíksomlyó nagyon kedves édesanyai szívemnek, hiszen itt gyűlik össze az
én magyar népem. Ezen a kegyhelyen egyesülnek a magyar szívek, melyek
megnyílnak Isten felé és felém, mint édesanyjukhoz. A Sátán le akarja
rombolni az igaz tiszteletet irántam, hiszen tudja, hogy szeretetemmel
sokakat vonzok szeretett Fiam felé. A hamis próféta új tanításokat fog
hirdetni és legkülönösképpen a fiatalok szívét akarja megérinteni, mert
őket tudja legkönnyebben megtéveszteni. Látogatása nem kegyelem lesz,
hanem átok, melyet jelek fognak kísérni. Nem véletlen, hogy
látogatása nem a pünkösd búcsúján lesz. Ez a búcsú ugyanis kegyelmekben
gazdag, és a Szentlélek ereje különleges módon kiárad ezen a helyen.
Mivel ő nem a Szentlélek által lett kiválasztva, ezért elkerül mindent,
ami a harmadik isteni személlyel kapcsolatos. Ez az esemény arra fog
irányulni, hogy a különböző vallásokat egységre vezessék. Én
szeretett Fiam oldalán fogok közbenjárni népemért, hogy sokan megkapják a
kegyelmet a tisztánlátásra. Imádkozzatok, mert ez az esemény nagy
csapás lesz hazátoknak! Ám higgyetek az ima erejében, mert Isten képes
az eseményeket a javatokra fordítani.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése