Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció egykori prefektusa a német interkommúnió-tervezetről, és az újraházasodott elváltak áldoztatásáról nyilatkozott.

Oltáriszentségben kizárólag a kegyelem állapotában lévő katolikusok részesülhetnek, és ez nem olyasmi, amit meg lehetne osztani, mint a sört vagy a tortát - nyilatkozta a nigériai Francis Arinze bíboros. A bíboros korábban az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusaként, valamint II. János Pál és XVI. Benedek pápák tanácsadójaként szolgált.
Arinze bíboros szerint minden olyan kezdeményezés, ami az elvált és újraházasodott katolikusoknak vagy a katolikus hívek protestáns házastársainak az eddigieknél szélesebb hozzáférést engedne az Oltáriszentséghez, "súlyos" kihívást jelent az Egyház tanításával szemben.
A bíboros a Catholic News Service-nek adott interjújában elutasította Ferenc pápa Amoris Laetitia buzdításának azon értelmezéseit, amelyek különválás és szexuális önmegtartóztatás nélkül is lehetővé tennék a szentáldozást a polgári úton elvált és újraházasodott katolikusok számára.
"Ha egy személy elválik és újraházasodik (az első házassága érvénytelenségének kimondása nélkül), az problémát jelent." - fogalmazott Arinze bíboros, hozzátéve, hogy Jézus tanítása szerint az ilyen együttélések házasságtörést valósítanak meg. "Nem mi találtuk ki ezt. Krisztus volt az, aki ezt mondta."
"Nem lehetünk irgalmasabbak Krisztusnál." - tette hozzá a bíboros. "Ha közülünk bárki azt mondja, hogy felhatalmazása van Krisztustól arra, hogy megváltoztassa az egyik legfőbb pontot, amit Krisztus az Evangéliumban átadott, úgy szeretnénk látni tőle azt a felhatalmazást, az aláírással együtt."
Beláthatjuk, hogy ez nem lehetséges. Még ha az összes püspök is egyetért ebben, akkor sem válik azzá. Elég komoly dologról van szó, mivel érinti az Oltáriszentséggel kapcsolatos hitünket, és azt is, hogy már együttélt keresztények között nem lehet felbontani a házasságot, semmilyen emberi hatalom nem bonthatja fel azt.
A bíboros arról is szólt, hogy a protestánsokkal közös interkommúnió nem egymás szívélyes fogadásáról szól. Szerinte fontos megértenünk, hogy "az Oltáriszentség nem a saját tulajdonunk, amit megoszthatunk a barátainkkal."
"Ilyen a teánk vagy az üveg sörünk. Ezeket megoszthatjuk a barátainkkal." - tette hozzá a bíboros. "Nem csupán arról van szó, hogy jót kívánunk egymásnak. A mise után bemehetünk a refektóriumba, ihatunk egy csésze teát, vagy akár egy pohár sört, egy kis tortával. Ez rendben van. De a szentmise nem így működik."
Nagyon fontos, hogy megnézzük a tanítást. A szentmise eucharisztikus ünneplése nem ökumenikus szolgálat. Nem azoknak a gyűlése, akik hisznek Krisztusban és kitalálnak egy imát az alkalomra - [hanem] az Krisztus misztériumainak ünneplése, aki meghalt értünk a kereszten, a kenyeret a testévé, a bort a vérévé tette, és azt mondta az apostolainak: 'ezt cselekedjétek az én emlékezetemre'.
A bíboros hozzátette:
A szentmise eucharisztikus ünneplése a hit és a közösség ünneplése - azoké, akik hisznek Krisztusban, és osztoznak a hitben, a szentségekben, és az egyházi közösségben... egyházi egységben vannak a pásztorukkal, a püspökükkel és a pápával. A közösség az, aki az Eucharisztiát ünnepli. Bárki, aki nem tagja ennek a közösségnek, nem illik ebbe bele.
Az interjúban ezért Arinze bíboros arra biztatja a katolikus szentáldozásra vágyó protestánsokat, hogy térjenek meg a katolikus egyházhoz: "Jöjjetek, az Egyház befogad Titeket, és akkor részesülhettek szentáldozásban, akár hetente hétszer. Máskülönben nem."