Ezer éves keresztény kórház Jeruzsálemben

A izraeli műemléki hatóság honlapja a napokban számolt be arról, hogy mintegy ezer éves, a keresztes időkből (1099-1291) fennmaradt kórházat tártak fel a nevezett városrészben. Az épület a keresztény negyed közepén található és a muzulmán Wakf (vallási alapítvány) tulajdonában van.

Az épület, aminek eddig csak egy kis része került feltárásra, 15 dunámon (kb 15.000 négyzetméter) fekszik. Tulajdonképpen egyetlen óriási teremről van szó, amit kereszt alakú boltívek tartanak és osztanak fel kisebb egységekre. A sok latin nyelvű szövegből kiderült, hogy az épületben olyan kórház működött, amely felépítésében alig tér el a mai, modern kórházaktól. Már az alapterület nagysága is beszédes, de ennél is többet mond az, hogy egyidejűleg 2000 beteg ápolását voltak képesek ellátni.

Forrás: Google

A kórházat a johannita lovagrend építette és működtette. A johanniták, vagy ispotályosok (ma Máltai Lovagrend) szerzetes lovagrend volt, amely a beteg zarándokok ápolását vállalta magára, emellett – harcok idején – a keresztes hadak elit egységét alkotta.

A általuk alapított, kórházban különböző “osztályok”-at alakítottak ki – ahogy azt a betegségek, illetve a betegek állapota megkövetelte – hasonlóan a mai kórházak kialakításához. Férfiak és nők gyógyítását egyaránt végezték, a vallási hovatartozás sem számított kizáró oknak. Annyira nem hogy a zsidó betegek részére kóser ételről is gondoskodtak.

A kórház felállításában és működtetésében az itt élő arabok is részt vettek, köztük nem egy orvos is.

A kórházi funkción túl, az épületben árvaház is üzemelt, az itt felnövekvők felnőtt korukban többnyire a rend tagjai lettek.

A keresztesek bukása után Szalah-a-Din (Szaladin) – akinek palotája a közelben volt – a harcok során megsérült épületet rendbe hozatta és tíz ispotályosnak engedélyezte, hogy az épületben maradjon és ápolja Jeruzsálem lakosságát.

1457-ben az épület nagy része földrengés áldozata lett, a megmaradt épületrészt a középkorban istállónak használták.Ez utóbbira utal, hogy az ásatások során ló -és tevecsontokat, valamint nagy mennyiségű fém karika és lánc-maradványt tártak fel.

Az ottomán birodalom idején az épület egy részét valamelyest helyreállították és ebben az időben létesült ott az egészen a 2000-es évek elejéig működő zöldség -és gyümölcspiac. A piac megszűnése óta az épület üresen áll.

Nemrég egy vállalkozó cég azzal az ötlettel állt elő, hogy a területen vendéglőt kíván nyitni. A munkálatok megkezdése előtt szükségük volt a műemlékvédelmi hatóság vizsgálataira, mivel terveik szerint a feltárt épületrész beépülne a vendéglőbe, mely az elképzelések szerint még az idén megnyílik a nagyközönség számára.

Forrás: leharblog