Az eddig kiszivárgott részleteknél erősebb a „rasszista magyar szál” a
Stuttgarti Opera botránydarabjában, noha a gárdisták által péppé vert
cigányok képe semmi ahhoz képest, amit a katolikus egyház kap Andrea
Moses előadásától - tudtuk meg egy helyi néző beszámolójából. Berlioz
Faust elkárhozása (Fausts Verdammnis) című műve körül kialakult ügyből
azonban Ódor László kulturális követ szerint hazánk még profitálhat is.
„Annak
dacára, hogy a színek eredetileg Páriszban játszódnak, az előadásban a
magyar jelenlét sokkal áthatóbb, mint a hírekből és a kiszovárgott
videós jelenetből gondolni lehet” – újságolta a Heti Válasz Online-nak
egy magyar néző, aki azóta látta a darabot, hogy abból téma lett a hazai
online sajtóban. (Ld. Cigányverő gárdistákkal sokkolják a német operakedvelőket
c. cikkünket!) Beszámolójából kiderül, hogy a Magyar Gárda ruházata
nemcsak a darab legelején, hanem többször is, vezérjegyként jelenik meg a
színen. „Egyszer vetítés formájában a magyar táj szép képeit felváltják
a rettenet, gyilkolás, vér, emberi arcokra taposó csizmák, a félelem és
a megfélemlítés képei” – ecseteli forrásunk.
Nem említik, hogy ez Magyarország
A
Fausts Verdammnis jeleneteiben azonban a magyar ábrázolást egyszer sem
értelmezik, fejtik meg; vagyis egyetlen kimondott szótőnyi utalás sincs
arra, a színre vitt szörnyűségek Magyarországon történnek. Noha a jelek
szerint a közönség soraiban elkéne a segítség: a kimondatlanság miatt a
legtöbb néző nem is gondolja, hogy magyarokról van szó, magát a
zászlónkat például nem ismerték fel. A szünetben gyűjtött tapasztalatok
szerint többen francia trikolornak nézték a zászlónkat.
Forrásunk
beszámolójából az is kiderül, hogy Andrea Moses darabja nem csak a
magyarokkal bánt erős kézzel: a katolikus egyházat például ebben a
szimbólum–utalás-rohamban még nagyobb megszégyenítés éri, amikor
Mefisztó mint pápa jelenik meg az utolsó színen.
Jobbikkal kormányzó Fidesz?
„Óvatosságra
intek mindenkit: tudjuk, hogy a művészeti szabadság hatalmas kapukat
nyit ma Nyugat-Európában és pillanatok alatt ránk süthetik a cenzoroknak
járó bélyeget, ha annak módosítását, netán műsorról való levételét
követeljük” – mondja lapunknak Ódor László, a Stuttgarti Magyar
Kultúrintézet igazgatója, aki szerint a darab a hamis ábrázolásokkal és
súlyos inszinuációval együtt is kétségtelenül komoly mű. „Ez a darab a
stuttgarti Operában önmagában, az önmaga láttatási keretében magas
szintű termék” – hangsúlyozza Ódor, akinek a napokban lehetősége nyílt
részt venni egy, a darabról szóló vitában is.
„Egy szűkebb körű
beszélgetésben, amit a színház klubjában a rendezővel, a színészekkel és
az intendánssal folytattunk, sikerült az egyes Magyarországot érintő
témákról mélyebben beszélgetnünk. Tudjuk, hogy szándékkal vagy
tudatlanságból rengeteg hamis információ terjed: ezek mind előkerültek
este. Előkerült tehát például az a hamis állítás, hogy Magyarországon a
Fidesz (»Orbán«) a Jobbikkal együtt kormányoz, önmagának csak 53
százaléka van. Ehhez képest megdöbbenve hallgatták a választás előtti
időből örökölt többszintű eladósítottsági állapotunkat vagy az ellenzéki
alternatívátlanság tényéről szóló adatokat” – ismertette lapuknak Ódor
László.
Még használhat is
A Stuttgarti
Magyar Kultúrintézet igazgatója elmesélte, hogy Andrea Moses rendező
válaszában visszakozott a magyarokról szóló részek említésekor: „Azt
mondta, ő nem a magyarok ellen akart cselekedni, hanem »a hatalom durva
és kíméletlen megnyilvánulását« akarta ezekkel a jelenetekkel példázni.
Ekkor én elmondtam, hogy egyértelműbb példázatokat is találhatott volna
mind a régibb mind az újabb német eseményekben: NSU, törököket
legyilkoló, valóban szélsőjobb bandák ügye stb.” – mondja a Heti Válasz
Online-nak.
Ódor szerint azonban a mostani konfliktus akár hasznos
is lehet, mivel segítségével a magyar intézet olyan kapcsolatba került
az Operaház egész vezetésével, aminek rövidesen talán több területen is
tapasztalni lehet majd az előnyeit. http://hetivalasz.hu/vilag/nem-csak-a-magyarokat-utik-a-stuttgarti-opera-botranyeloadasaban-65142/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése