Október
7-én ünnepli a katolikus egyház Olvasós Boldogasszony napját, ezen a
napon sok európai országban a Rózsafüzér Királynéját ünneplik. Az őszi
napon egy nagy török elleni győzelemre emlékezünk. Az egyházi
liturgiában az október a szent olvasó hava.
Fegyver helyett füzér
A rózsafüzér használata viszonylag későn
került a keresztény hagyományban. A legenda szerint Szent Domonkos a
13. század legelején fegyvert kért a Szűzanyától a dél-francia albigens
eretnekek elleni küzdelemhez, de ehelyett rózsafűzért kapott. Ennek a
szent tárgynak az eredete keleten keresendő, ahol muszlimok és a
buddhisták egyaránt használták a 108 szemes olvasót. Az olvasó
használata a szent életű domonkos szerzetesből lett pápa, V. Piuszhoz
köthető, aki a Szentszék vezetőjeként az 1560-as években erősítette meg a
rózsafüzér kultuszát.
Füzérrel a török ellen
A magyarság egy évben összesen hét nagy
Boldogasszony ünnepet tart nyilván. Ez az októberi nap is szorosan
kapcsolódik ősi istennőnkhöz, akit a katolikus egyház –Szent Gellért
javaslatára – Szűz Máriával azonosított. Az Olvasós Boldogasszony ünnep
eredete 1571-re nyúlik vissza, amikor a nyugati hatalmak tengeri csatára
készültek a török ellen. A hagyomány úgy tartja, hogy miközben az
egyesült keresztes hadak Lepantónál küzdöttek, addig V. Piusz pápa a
Vatikánban a rózsafűzért imádkozta. Egyszer csak egy látomás jelent meg
számára, amiben tudtára adták, hogy a nyugati hatalmak nyerik meg a
csatát. A pápa a győzelem emlékére hirdette meg a Rózsafüzér
királynőjének ünnepét, amelyet XI. Kelemen a 18. században az egész
egyházra kiterjesztett, annak örömére, hogy 1716-ban Havi vagy Havas
Boldogasszony napján a délvidéki Péterváradnál a keresztény seregek
ismét nagy győzelmet arattak a törökök ellen.
Hazai olvasókultusz
A dominikánus szerzetesek először
1475-ben alakítottak olvasó társulatot Kölnben. Ezt követően már
Kolozsvárott 1496-ban is megjelent ez a társulat, sőt a dominikánus
templom melletti kápolnában egy rózsafüzér kápolna is épült. Az
olvasóimádság magyarul először a 16. század elején íródott
Gömöry-kódexben tűnik fel. Ott a fehér rózsakoszorú az örvendetes
olvasók jele, a veres a fájdalmasaké, a dicsőségeseké pedig az arany
színben pompázik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése