Eljött az ideje, hogy kimondjuk, a "király" meztelen, csakhogy itt nem királyokról, hanem azoknak titulált csalókról van szó, vagyis kiderült az állam, ez esetben a Gyurcsány, Bajnai, Orbán-kormányok, és Simor András jegybankelnök összeesküvése, Magyarország lakosságának, a privatizációkon kívüli ismételt megkárosítására, kifosztására. Ez azok számára is egyértelművé kell, hogy váljon, akik még mindig hinnének nekik! A pénteki Lázár-bejelentés, miszerint a svájci-frank "alapú devizahitelek" 180, az euró alapú hitelek 250,-Ft-on végtörleszthetők, sokakat megdöbbentett, és a bejelentés érdekes gondolatokat ébreszt. Főleg olyan megvilágításban, hogy a PSZÁF elnöke, Szász Károly, és az MNB a GDP-ért "aggódik", ami önmagában nem lenne baj, de felvetődik a kérdés, mi köze a devizahiteleknek a GDP-hez? Erre az összefüggésre még a későbbiekben kitérünk...
A PSZÁF elnöke szerint, a 90 napon túli hiteltartozás összege 744 milliárd forint, a GDP 2,6-2,7 százaléka, ebből a devizahitelesek tartozása 371 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka. A határozatképtelen PSZÁF ülésen elhangzottak szerint, a pénzügyi közvetítőrendszer csak a (csalással, megtévesztéssel) megkötött hitelszerződések betartásával maradhat működőképes!
Mint tudjuk, olyan, hogy "Magyar Bankrendszer", nem létezik! Valamennyi Magyarországon kirendeltséget üzemeltető bank, külföldi érdekeltségű bankcsoportok tulajdonában van. Ez alól csak az OTP kivétel "elvileg", bár a 2009. év végi 400 milliárdos "megsegítő" csomag, és a 2010-ben "realizálódó" 150 milliárdos extraprofit elosztása is megér egy bankfelülvizsgálatot!
A magyar bankok közé természetesen nem szabad besorolni az MNB-t, mivel Orbán, 2001-ben eladta az ország pénzkiadási jogát, és ezzel az MNB alapvető feladatát is, az árstabilitás fenntartási, a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítási, és a devizatartalékok kezelési jogaival együtt!
A csak nevében magyar MNB, közvetlen "felettese" az EKB (Európai Központi Bank). Simor András, a jegybank elnöke is pénzrendszeri összeomlást vizionál, ha a deviza alapú hitelcsalások bírósági rendezésre kerülnek.
"A bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs. 2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz húsz-szorosát kölcsönözhetik ki. Minden 5 forint tényleges pénz mellett 95 forint virtuális pénzt is kölcsönadhatnak. Az állampolgárok csőbehúzása olyan jól sikerült, hogy a bankoknak 2008 végére likviditási gondjaik lettek, vagyis túlkölcsönözték magukat. A „likviditás” ugyanis azt jelenti, mennyi szabad tőkéje van a banknak, olyan szabad tőke, amit kikölcsönözhet. És akkor tegyük hozzá, hogy ennek a „szabad” tőkének 95 százaléka virtuális, nem létező. A világgazdaság begyűrűző válságára hivatkozva a MNB a kötelező tartalékrátát lecsökkentette egy nevetséges 2 százalékra, (jegyezzük meg, hogy „békeidőben” a nyugati bankok kötelező tartalékrátája általában 10 %) lehetővé téve, hogy a bankok további virtuális forintokat kölcsönözzenek ki, természetesen CHF alapon. A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének. [a legújabb WikiLeaks feltárás szerint ő táviratozta az USA-ba, hogy „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat"]"
Simor utóbbi kijelentése, egy velejéig romlott, igen aljas, gátlástalan "ember"(?) kijelentése!
"Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakosságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetett, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztő részlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a sulykot, ha a csalás bűntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak. A büntetőeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerződések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra."
A helyzet viszont nem ilyen "egyszerű"! A magyar lakosságot többszörösen is megkárosították, mivel az EKB-nak évi 1000 milliárd feletti összeget kell fizetnünk (1200-1600 milliárd), hogy kiadhassuk a saját pénzünket. Eltekintve a már befizetett hiteltörlesztésektől, a deviza-alapú hitelek több, mint 5300 milliárdot tesznek ki jelenleg, és ehhez hozzá kell adni a pénzkiadási jog eladása miatti EKB-nak fizetett tetemes költséget is, amit már az egész ország lakosságával fizettetnek meg, így mindenki érintett!
Amikor a banki csalás kérdése először felvetődött, néhány összefüggést legtöbbünk nem vett figyelemebe! Azt, hogy a svájci bankrendszer bedöntését (felvásárlását) 2009. szeptemberében indították, és 2010. első negyedévében jelentette be a Svájci Jegybank, hogy nem tudja tovább korrigálni a svájci-frank emelkedését. A hazai bank-csalás szereplői, tovább növelve a hitelcsalás áldozatainak terheit, a 2008-2009-es svájci-frank árfolyam-emelkedését, a jegybanki alapkamat csökkentéssel korrigálni igyekvő svájci bankrendszer törvény által előírt kötelező korrekcióját sem alkalmazták, hanem kb. 10,5%-ra emelték az ügyleti kamatot az átlag 6,8%-ról, amikor vagy szinten kellett volna tartani törlesztő részleteket - vagy miután a svájci jegybank több alkalommal is csökkentette a jegybanki alapkamatot, ezzel korrigálva az árfolyam-növekedést - csökkenteni!
Mivel a CHF hitelezés ténye fel sem merül (20 milliárd feletti svjáci-frank vásárlását kellene igazolni a 2008-2009-ben 5-2% likviditási fedezettel rendelkező bankoknak), már nem egyszerű BTK és PTK szintű, magyar bíróságokon kezelendő jogi kérdésről van szó, hanem részben a Hágai -és Starsbourgi Nemzetközi Bíróságok jogkörébe tartozik, más részben a Magyarország lakosságára, és nem utolsó sorban az EU-ra és az ENSZ-re is!
Európában, az EU tagállamai közül egyikben sem teheti meg egyetlen ilyen mértékű csaláson ért kormány sem, hogy ne kelljen lemondania, és bíróság elé állnia, a csalás társtetteseivel együtt! Izlandon hasonló okok miatt börtönözték be, a csaló bankvezetőket, és a kormány tagjait (ill. ettől kevesebbért)!
A PSZÁF elnöke szerint, a 90 napon túli hiteltartozás összege 744 milliárd forint, a GDP 2,6-2,7 százaléka, ebből a devizahitelesek tartozása 371 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka. A határozatképtelen PSZÁF ülésen elhangzottak szerint, a pénzügyi közvetítőrendszer csak a (csalással, megtévesztéssel) megkötött hitelszerződések betartásával maradhat működőképes!
Mint tudjuk, olyan, hogy "Magyar Bankrendszer", nem létezik! Valamennyi Magyarországon kirendeltséget üzemeltető bank, külföldi érdekeltségű bankcsoportok tulajdonában van. Ez alól csak az OTP kivétel "elvileg", bár a 2009. év végi 400 milliárdos "megsegítő" csomag, és a 2010-ben "realizálódó" 150 milliárdos extraprofit elosztása is megér egy bankfelülvizsgálatot!
A magyar bankok közé természetesen nem szabad besorolni az MNB-t, mivel Orbán, 2001-ben eladta az ország pénzkiadási jogát, és ezzel az MNB alapvető feladatát is, az árstabilitás fenntartási, a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítási, és a devizatartalékok kezelési jogaival együtt!
A csak nevében magyar MNB, közvetlen "felettese" az EKB (Európai Központi Bank). Simor András, a jegybank elnöke is pénzrendszeri összeomlást vizionál, ha a deviza alapú hitelcsalások bírósági rendezésre kerülnek.
"A bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs. 2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz húsz-szorosát kölcsönözhetik ki. Minden 5 forint tényleges pénz mellett 95 forint virtuális pénzt is kölcsönadhatnak. Az állampolgárok csőbehúzása olyan jól sikerült, hogy a bankoknak 2008 végére likviditási gondjaik lettek, vagyis túlkölcsönözték magukat. A „likviditás” ugyanis azt jelenti, mennyi szabad tőkéje van a banknak, olyan szabad tőke, amit kikölcsönözhet. És akkor tegyük hozzá, hogy ennek a „szabad” tőkének 95 százaléka virtuális, nem létező. A világgazdaság begyűrűző válságára hivatkozva a MNB a kötelező tartalékrátát lecsökkentette egy nevetséges 2 százalékra, (jegyezzük meg, hogy „békeidőben” a nyugati bankok kötelező tartalékrátája általában 10 %) lehetővé téve, hogy a bankok további virtuális forintokat kölcsönözzenek ki, természetesen CHF alapon. A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének. [a legújabb WikiLeaks feltárás szerint ő táviratozta az USA-ba, hogy „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat"]"
Simor utóbbi kijelentése, egy velejéig romlott, igen aljas, gátlástalan "ember"(?) kijelentése!
"Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakosságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetett, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztő részlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a sulykot, ha a csalás bűntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak. A büntetőeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerződések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra."
A helyzet viszont nem ilyen "egyszerű"! A magyar lakosságot többszörösen is megkárosították, mivel az EKB-nak évi 1000 milliárd feletti összeget kell fizetnünk (1200-1600 milliárd), hogy kiadhassuk a saját pénzünket. Eltekintve a már befizetett hiteltörlesztésektől, a deviza-alapú hitelek több, mint 5300 milliárdot tesznek ki jelenleg, és ehhez hozzá kell adni a pénzkiadási jog eladása miatti EKB-nak fizetett tetemes költséget is, amit már az egész ország lakosságával fizettetnek meg, így mindenki érintett!
Amikor a banki csalás kérdése először felvetődött, néhány összefüggést legtöbbünk nem vett figyelemebe! Azt, hogy a svájci bankrendszer bedöntését (felvásárlását) 2009. szeptemberében indították, és 2010. első negyedévében jelentette be a Svájci Jegybank, hogy nem tudja tovább korrigálni a svájci-frank emelkedését. A hazai bank-csalás szereplői, tovább növelve a hitelcsalás áldozatainak terheit, a 2008-2009-es svájci-frank árfolyam-emelkedését, a jegybanki alapkamat csökkentéssel korrigálni igyekvő svájci bankrendszer törvény által előírt kötelező korrekcióját sem alkalmazták, hanem kb. 10,5%-ra emelték az ügyleti kamatot az átlag 6,8%-ról, amikor vagy szinten kellett volna tartani törlesztő részleteket - vagy miután a svájci jegybank több alkalommal is csökkentette a jegybanki alapkamatot, ezzel korrigálva az árfolyam-növekedést - csökkenteni!
Mivel a CHF hitelezés ténye fel sem merül (20 milliárd feletti svjáci-frank vásárlását kellene igazolni a 2008-2009-ben 5-2% likviditási fedezettel rendelkező bankoknak), már nem egyszerű BTK és PTK szintű, magyar bíróságokon kezelendő jogi kérdésről van szó, hanem részben a Hágai -és Starsbourgi Nemzetközi Bíróságok jogkörébe tartozik, más részben a Magyarország lakosságára, és nem utolsó sorban az EU-ra és az ENSZ-re is!
Európában, az EU tagállamai közül egyikben sem teheti meg egyetlen ilyen mértékű csaláson ért kormány sem, hogy ne kelljen lemondania, és bíróság elé állnia, a csalás társtetteseivel együtt! Izlandon hasonló okok miatt börtönözték be, a csaló bankvezetőket, és a kormány tagjait (ill. ettől kevesebbért)!
/Tulok/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése