Bernard Maquis tehenei az évnek ebben a szakaszában, normális esetben friss füvet legelnének a réten a közép-franciaországi Limousin régióban. Idén azonban a zsenge fű helyett kénytelenek a hideg téli napokra szánt szénával beérni, mivel a hónapok óta tartó szárazság miatt a fű mindenhol elszáradt.
Bernard Maquis a tehenek eladását fontolgatja, akár áron alul is, hiszen így könnyen takarmány nélkül találhatja magát ősz végére. „Már aludni sem tudok. Nem tudom mi lesz,” panaszkodik.
Bernard Marquis nincs egyedül. Észak-Európában 1976 óta nem volt ekkora aszály, a politikusok pedig gazdatüntetésekre, vásárlói elégedetlenségre és megemelt költségvetési terhekre számítanak a rossz időjárás következményeként.
A harmadik világ országai is a tüntetések számának növekedésére számíthatnak, ahogy az európai hőhullám hatására az árak egyre magasabbra szöknek, újabb tömegeket taszítva szegénységbe.
„Válsággal állunk szemben, a válságot pedig kezelni kell,” mondja Nathalie Kosciukso-Morizet, francia környezetvédelmi miniszter asszony.
A meteorológusok szerint Észak-Európában a szokásosnál 50%-kal kevesebb eső esett az elmúlt két hónapban, míg a hőmérséklet 4 Celsius fokkal volt magasabb az átlagnál.
Franciaországban vízhasználati korlátozásokat vezettek be az ország több mint felében és az aszályt már most az 1976-os szárazsághoz hasonlítják, amikor az ország búzatermésének java tönkrement.
Michele Blanchard, a francia meteorológiai intézet, a Meteo-France klimatológiai osztályának mérnöke szerint a különbség az, hogy „1976-ban a hőhullám júniusban, nem pedig áprilisban érkezett.”
Németországban a napsütéses órák száma a szokásos kétszerese volt a tavaszi hónapokban, egyes vidékeken pedig a várt csapadékmennyiség 5%-a esett mindössze. „Kétségbeesetten várjuk az esőt,” mondta Andrea Adams, a Rhineland-Palatinate tartomány gazdaszövetségének szóvivője.
Elmondta, hogy a búza már most elsárgult, a cukorrépa alig nőtt valamit, a rozs pedig összekunkorodott és halódik.
Bernard Maquis a franciaországi Limousin régióban azt mondta, hogy a kukoricának, amivel a teheneit télen etetni szokta, ilyenkor úgy 20 cm magasnak kellene lennie. „Idén csak vegetál a termés,” mondta, hozzátéve, hogy minden jel szerint kénytelen lesz takarmányt vásárolni. „A takarmány viszont olyan drága, hogy nem éri meg. Egyszerűbb felszámolni a gazdaságot.”
Franciaországban egyre több gazda adja el állatait, a hangulat pedig egyre forróbb. Délnyugat Franciaországban a gazdák úttorlaszokat állítottak, több órára megbénítva a forgalmat a múlt héten, mert nem kaptak engedélyt, hogy ideiglenesen vizet vegyenek a folyókból.
A francia kormány már hónapokkal ezelőtt 948 millió eurós segélyt kért Brüsszeltől, de a gazdák azt követelik, hogy a kormány garantáljon kamatmentes hitelt a mezőgazdaságnak, hogy átvészelhessék az idei nyarat.
Belgiumban a flandriai regionális tanács azt mondta, hogy saját költségvetéséből biztosítana EU-s segélyt a gazdáknak, majd a kifizetett összegeket visszakövetelné Brüsszeltől. A 332 millió euró előteremtése azonban nem egyszerű feladat.
Franciaországban a pékek 5 euró centes (kb. 13 forint) drágulásra számítanak a bagett árában, míg Észak-Rajna-Vesztfáliában a paradicsom 26%-kal lesz drágább idén. A kormányzó pártok mindkét országban attól tartanak, hogy a drágulás kormányellenes hangulatot ébreszt majd az emberekben, amit a szélsőséges mozgalmak kihasználhatnak.
Mivel az aszály Kínát és az Egyesült Államok déli részét is sújtja, az ENSZ élelmezésügyi hivatala, a FAO éhséglázadásokra számít a szegényebb országokban.
Az illetékesek elmondták, hogy a gabonafélék globális ára 71%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónap alatt és bár Moszkva ígérete szerint felemeli a búza, árpa, rozs, kukorica és liszt exportjára bevezetett tilalmat, ez csak átmeneti megoldást nyújthat a problémára.
Európa több atomerőműve is jelezte, hogy az alacsony vízszint miatt több folyóparti erőműnél kényszerszünet elrendelése válhat szükségessé.
A pezsgő-szőlőt termelő gazdák jelezték, hogy idén nagy valószínűséggel szeptember helyett augusztusban lesznek kénytelenek leszüretelni a termést.
Forrás: The Australian
A nemzetközi HSBC Bank vezető közgazdásza polgári elégedetlenségi megmozdulások megjelenésére figyelmeztetett Nagy-Britanniában az élelmiszerárak további emelkedése esetén.
„Véleményem szerint a bérek emelkedése a fejlett országokban is rendkívül kismértékű, semmiképpen sem elegendő az egyre növekvő árak kompenzálására, így nagyon könnyen itt is polgári elégedetlenségi mozgalmak alakulhatnak.”
Az interjúban, sok más szakértőhöz hasonlóan, párhuzamot vont a magas élelmiszerárak és a nyersolaj világpiaci árának drasztikus emelkedése között.
„Sok esetben azt látjuk, hogy némelyik élelmiszer nem más, mint üzemanyag pótló. Ez különösen igaz a bioüzemanyagokra, így szerintem az energiapiac is hozzájárul az árak emelkedéséhez.”
A közgazdász észrevételei egybevágnak az ENSZ figyelmeztetésével, amely szerint az élelmiszerárak 21 éves csúcson vannak és további emelkedés várható. Az árak az elmúlt nyolc hónap során folyamatosan emelkedtek és az Országos Termelői Szakszervezet előrejelzése szerint ez 2011 hátralévő időszakában sem lesz másképp.
Az alapvető élelmiszerek árának növekedéséért, ami az arab világon végigsöprő lázadások egyik kiváltó oka is, leginkább a növekvő kereslet és az extrém időjárás okolható.
Az elmúlt hat hónap során a búza ára megduplázódott, a cukor ára pedig, a növekvő keresletnek köszönhetően 14%-kal emelkedett 12 hónap alatt.
Forrás: Sky News
Nem lepődnénk meg, ha Robert Zoellick, a Világbank elnöke követné társait, akik dacolva a bank kartelekkel felszólaltak a jelenlegi pénzrendszer igazságtalanságai ellen, és hamarosan eltűnne a világ politikai színpadáról. Miért? Miután felvetette az aranyfedezetre való visszatérés lehetőségét, a Világbank elnöke elsők között hívta fel az intézményi elit figyelmét arra, hogy a király új ruhájához használt pamut ára, persze ha a királynak lenne ruhája, 100%-kal is emelkedhet kevesebb, mint egy év alatt. Az AP hírügynökség szerint:
A globális élelmiszerárak veszélyes szintre emelkedtek, ami ronthat a már amúgy is labilis politikai helyzeten és az alapvető élelmiszerek drágulásán keresztül további milliókat taszíthat nyomorba, hangzik a Világbank nemrég kiadott legújabb jelentésében.
A bank kedden kiadott jelentése szerint a globális élelmiszerárak 29%-ot emelkedtek az múlt év során és mindössze 3%-kal állnak alacsonyabban a 2008-as történelmi csúcsnál. Robert Zoellick, a Világbank elnöke rámutatott, hogy az áremelkedés a fejlődő országok lakosságát érinti a legérzékenyebben, hiszen bevételüknek több mint a felél ételre költik.
A Világbank adatai szerint az áremelkedések miatt 44 millió ember csatlakozott a világ szegényeihez tavaly június óta.
Robert Zoellick attól tart, hogy a G-20-as vezetők, Párizsban tartandó csúcstalálkozójukon exporttilalmakkal és árszabályozással reagálnak majd az élelmiszerárak inflációjára, ami csak tovább rontaná a helyzetet.
A Világbank élelmiszer árindexe 15%-kal emelkedett október és január között, a globális kukorica határidős indexe például megkétszereződött nyár óta.
Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának legfrissebb számításai szerint az amerikai kukoricatermelők 675 millió véka kukoricával rendelkeznek majd augusztus végén, tehát a betakarítás megkezdése előtt, ami mindössze 18 napi tartaléknak felel meg. Ez további áremelkedést valószínűsít, amit bármilyen szélsőséges, vagy akár csak az átlagtól eltérő időjárási esemény tovább rontana.
„Jó termésre van szükségünk az egész világon, minden terményből,” mondta Chris Nagel a Northstar elemzője. „Egy kis hiba a gépezetben is végzetes lehet.”
A zsiradékok és az olaj ára globálisan 22, a búzáé pedig 20%-kal emelkedett október és január között. A cukor ára 20 százalékkal drágult ugyanezen időszak alatt.
Kirgisztánban 54%-os búza árelemelkedést regisztráltak, Bangladesben pedig 45%-ot.
Zoellick szerint az áremelkedést ronthatja a Tunéziában és Egyiptomban kialakult helyzetet, hiszen mindkettő jelentős mennyiségű búzát importál évente.
Aggodalomra semmi ok. Christine Cumming FED alelnök szerint „az emelkedő fogyasztói cikk árak csak az erősebb globális keresletet jelzik.” Érdekes, hogy e miatt az emelkedő kereslet miatt nyomorog most további 44 millió ember… önszántából.
Forrás: AP, Zerohedge.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése