Az Anyanyelv Világnapját az UNESCO 1999-ben hirdette meg azzal a céllal, hogy elősegítse a nyelvi és a kulturális sokszínűséget. Jelenleg a globalizációs folyamatok következtében sok nyelvet a kihalás fenyegeti. A szakértők adatai szerint az utóbbi három nemzedék élete során a világon létező 6 ezer nyelv közül több mint 200 eltűnt. Oroszországban 200 nyelv közül 22 kritikus állapotban van, köztük az aleuti, a terszki-szaami és az itelmen. Ezek a Kamcsatka és a Kola-félszigeten élő kis létszámú népek nyelvei.
A nyelvek az emberiség értékei
Bolygónk nyelveinek sokszínűségét éppen úgy a kihalás veszélye fenyegeti, mint a növény- és állatvilág képviselőit. Hogy mentsék, ami menthető, az UNESCO meghirdette az Anyanyelv Világnapját. Ezt február 21-én tartják félévszázados eseményekre emlékezve. Akkor Dakkában, Banglades mai fővárosában rendőri golyók oltották ki a bengáli anyanyelvüket védelmező tüntetés részvevőinek életét. Azt követelték, hogy ismerjék el a bengálit államnyelvnek.
Ma a világon mintegy 7000 nyelv létezik, de számuk rohamosan csökken. Nagy a valószínűsége, hogy a XXI. század végére a fele el is tűnik. Ez teljesen reális prognózis: a statisztikai adatok szerint minden hónapban két nyelv tűnik el. És ha a XX. század elején volt olyan vélemény, hogy a kisebbségi nyelvek fékezik a haladást, most az emberek megértették, mennyire fontos megőrizni ezeket – mondja a nyelvész Olga Kazakevics, a Lomonoszov Egyetem automatizált lexikográfiai rendszerek laboratóriumának vezetője.
Civilizációnk a kulturális és nyelvi sokszínűségre épül. A nyelv nemcsak a kapcsolattartás eszköze, hanem sok nemzedék kultúrájának, hagyományainak és bölcsességének tára. Az ember nyelve szemszögéből szemléli a világot. És egy-egy nyelv eltűnésével elveszítünk egy bizonyos világképet.
Csak Európában mintegy ötven nyelv létezik az eltűnés határán. Oroszországban több tucatnyira vár ez a sors. Az ENSZ adatai szerint Észak, Szibéria és a Távol-Kelet kis létszámú őslakos népeinek negyven nyelvéből a felét fenyegeti ez a veszély. Jóllehet senki se szorítja ki ezeket a nyelveket készakarva, nem állják a versenyt az állami nyelvvel. A kis nyelvek számára egyszerűen nem jut hely - hangsúlyozza Kazakevics.
Sok olyan nyelv van, amelyen már nagyon kevesen beszélnek: néhány embertől több tucatig vagy néhány százig. Elsősorban ez azokat a nyelveket érinti, amelyeknél nincs reprodukció: a gyerekek már nem beszélik ezeket a nyelveket. A nyelvet már nem adják tovább a családban, ezért ahogy elmegy az idősebb nemzedék, úgy megy el vele együtt a nyelv is.
Oroszországban föderális célprogramot fogadtak el az Észak kisszámú népeinek nyújtandó segítségről. Ez előirányozza a nem hagyományos oktatási formák alkalmazását: családi iskolákat a tundrában, nomád osztályokat, nyári oktatást, hogy a vándor népek gyermekei anyanyelvükön tanulhassanak. Speciális tankönyveket és irodalmat, nemzeti folklór gyűjteményeket adnak ki. Tévé- és rádióadókat létesítettek, amelyek hanti, manysi, komi, nyenyec, tuvai, hakasz, jakut nyelven közvetítenek adásokat. Az „Oroszország népei nyelveiről” szóló föderális törvény leszögezi: „Az Oroszországi Föderáció népeinek nyelvei az ország nemzeti kincse”. És ezért valamennyi kis nyelvért minden lehetséges eszközzel harcolni kell.
ruvr.ru
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése