2008. május 25-én történt. Éppen indultam lakásomat elhagyni azzal a szándékkal, hogy barátaimmal találkozzak, amikor elõszobámat egy erõs fény töltötte el. Nem tudtam, hogy mi történik körülöttem, amikor egybõl a fénysugárból egy férfi kilépett. Fehér, egyszerû ruhába volt öltözve, testi alkata sovány és magas volt, szemei csillogtak mint két nap, de tekintete barátságos volt. Szemembe nézett és jobb kezének mutató ujját szája elé tartotta, mintha jelezni akarta volna nekem, hogy hallgassak.
Tekintetemet magához rögzítette és nekifogott a beszédnek:
"Eljött az idõ!
Az emberiség megváltozik. A változás nagy ideje elérkezett. Több létezik már, mint amit ti észrevesztek. Minden ember Isten gyermeke, de sok ember elfelejtette Isten tanítását és parancsait. Az Úr Isten sok üzenetet és jelt küld nektek, de ti nem veszitek tudomásul. Mennyi idõ kell még ahhoz, hogy észrevegyétek, hogy a ti modernizmusotok és felvilágosultságotok csak csalóka kép. Kívülrõl még megtartjátok a vallástok buzgósági formáit, de bensõtökben hódoltok büszkeségeteknek. Istennek képzelitek magatokat s nem csupán Isten templomának. Sokan közületek felállítanak maguknak egy sajátos vallási világot, hogy ezt aztán minél kényelmesebben rendezzék be. Azt gondoljátok, hogy Isten szeret titeket és emiatt akarja is, hogy kényelmesen éljetek. Az csábítók arra tanítanak ugyanis titeket, hogy az õk által tanított isteni hit által határtalan jólétet, sikert, boldogságot és egészséget értek el. Kényelemmel teljes földi életet prédikálnak nektek. Mit gondoltok, ki ezeknek a tanításoknak a szerzõje? Tanítások, amelyek egyre jobban a földhöz kötnek titeket. Nagy tévedésbe estetek, mert éppen hogy nem a mulandó világhoz kell hogy kössétek magatokat! Ne higgyétek, hogy azok az üzenetek, amelyek hamis próféták és tanítók hirdetnek, Istentõl, a mennyei Atyától és mindennek Teremtõjétõl származnak! Isten tényleg akarja, hogy boldogok legyetek! De ti rabszolgává lettetek saját kényelmességeteknek és hagytátok hogy elcsábítsanak arra a hitre, hogy mindenki saját magának a felebarátja. Mindent, amit csak kaphattok, azt össze is gyûjtitek, keresvén, hogy birtoklással boldogok legyetek. De a birtoklás a föld és a múlandóság rabszolgájává tesz titeket. Törekedjetek az isteni boldogság után és térjetek meg! Valljátok meg bûneiteket és tartsatok bûnbánatot!
Isten, a mi Urunk, neked is küldött már sok képet, látomást és üzenetet, de te nem ismerted fel ezeket. Ezentúl sokat meg fogsz érteni ezekbõl, mert az Úr Isten küldött engem hozzád. Biztos légy abban, hogy minden mögött, amit te eddig nem fogtál fel, maga az Úr Isten áll. Mindenben Õhozzá akar téged hívni és melléd állni szeretetével. Légy tehát mindig hálás azért, ami vagy."
Egy pillanatig elhallgatott. Még mindig nem fogtam fel teljesen, hogy mi történik itt körülöttem. Elõbb félelem és zavar töltött el, de másrészt ennek az embernek a szeretetteljes tekintete a biztonság érzését keltette bennem. Ezer meg ezer gondolat száguldozott egyszerre a fejemben, amikor az ajkam megszólalt:
"Te ki vagy?"
Észrevettem, hogy kissé mosolyogni kezdett.
"Én vagyok a Magasságbeli Hírnöke. Hozzád lettem küldve, mert az Úr Isten meghallgatta kiáltásodat és lelkeden tetszést talált. Látta, hogy megtanultál a zsoltárossal együtt az angyalok kórusába belekapcsolódni. Látta, miképpen vetted fel az Õ szavait szívedbe, amelyeket a próféták és szentek által adott. Meghallotta lelkedben a csendet és elkezdett lelked templomába bevonulni. Igen, hozzád küldettem, mert az Úr Isten tetszését találta benned. A várakozás és kiáltás ideje ezennel véget ért. Eljött az idõ, hogy útra kellj. Te megtaláltad a szívedbe vezetõ arany kaput. Lépjél át ezen a kapun és keresd meg azt a kulcsot, amely Isten örök országába vezet."
Egy pillanatig megállt. Majd folytatta:
"Készen vagy?e, azt a mûvet elindítani, amelyet a Magasságbeli Isten rád bízni szándékozik?
Készen vagy?e annak a mûnek elindítására, amely sok kegyelmet fog hozni az embereknek?"
Nem tudtam mit válaszolni. Minden olyen gyorsan jött. De a szívem hangja egy határozott IGEN?t mondott bensõmben. A hírnök, ahogyan magát nevezte, csendben s kérdõ tekintettel rám nézett. Teljesen meghatódva attól a biztonságtól, amely a jelenlététõl kiáramlott rám, már tudtam, hogy mit válaszolok:
"IGEN!"
Tekintete örömmel töltõdött, majd így folytatta:
"Ez a te utad! Te megtaláltad és el is fogadtad! Te Istennek, a Magasságbelinek eszköze vagy. Õ, aki Fiát a földre küldte, hogy Jézusban Õt megtaláljátok, elküldi a Szentlelkét terád, hogy segítségedre legyen és hogy vezessen. Bízzál benne és nem fogsz tévedni. Az út, amelyen neked járnod kell, kemény és nehéz. Az út, amelyre Isteni hív, sok erõt és kitartást követel. Ellenségeskedést, kételyt és csúfolódást fogsz aratni, de ne engedj semmiben, mert a sátán erõi mindent latba vetnek, hogy téged ebbõl az útból eltérítsenek. Ez lesz az az út, amely téged és nagyon sok Isten gyermekét az örök életbe fog vezetni.
Sokszor fogod feltenni magadban a kérdést, miért téged választott ki magának Isten és bízott meg ezen feladattal? Sokszor nem fogod megérteni, hogy Isten mért küldött téged erre az útra - akkor ne felejtsd el soha, hogy te magad voltál az, aki szabadon döntöttél arról, hogy a Magasságbelinek eszköze legyél.
Ne bánkodj, ha nem találod meg egybõl az igazi szót. Amint kétely és félelem ellepi szívedet, csendesítsd meg szívedet és imádkozz Istenhez, Atyádhoz. Keresd a beszélgetést vele és Õ mindig meg fog nyugtatni. Leszáll szívedbe és megnyugtatja azt. Õ megmondja majd neked, hogy minden rendben van és amit tettél, az Õ akarata volt. Õ megóv és továbbsegít majd! Mindig, amikor azokon a szavakon kételkedsz, amelyeket mondasz vagy írsz, kiálts Istenhez és Õ megmutatja majd, hogy sok ember megérti az üzenetet és hogy ezekben az üzenetekben az Õ akarata nyilvánul meg. Az Úr Isten téged azért választott ki, hogy az Isten fiait olyan útra vigyed, amely nem minden embernek fog megfelelni, de azokon az embereken keresztül, akik ezen járni fognak, az egész emberiség és a világ számára üdvöt hoz. Sok ember az Isten hírnökeiben botrányt lát, megterhelésnek és ördögi dolognak nevezik. Igen sokan közületek is így gondolkoznak. Ezért mindenki vizsgálja meg, hogy kinek szava által száll szívébe Isten Lelke! Nehezen ismeri föl az ember az Isten hírnökeit, hiszen mindenben kételkedik, amit nem tud átlátni. Nemzetek kiáltanak Istenhez, hogy üzenetet küldjön nekik - s ha megkapják, nem hisznek benne.
Bízzatok a hitetekben! Isten gyermekeinek tudniuk kell, hogy az üzenetek kegyelem, amely mélyebb belátást nyit életetekbe. Ha eljön az idõ, hogy az emberek ezt fölismerik, akkor az Isten hírnökeit és azok szózatait másképpen kezelik és megértik majd.
Kérlek, vedd fel megint cipõdet és maradj imában addig, amíg a felkelõ nap arcodat érinti. Imádkozz és legyen nyugodt szíved. Tarts ki imában egész éjszakán keresztül, hogy így a nap elsõ sugarával Istennek, a Magasságbelinek Lelke rád szállhasson és megtöltse szívedet. Õ majd táplálja szívedben az isteni szeretet lángját. Ne félj és beszélj minden embernek arról, amit mondottam neked és még mondani fogok. Ne félj, mert utadon õrködik fölötted Szûz Mária, a világ Anyja. A mennyek királynõje, õrködik fölötted szeretetteljes szemekkel, óvó kezekkel és anyai szívvel!
Imádkozz!
Dicsérd és áldd Istent, a mindenható Atyát. Hívd le Isten Szent Lelkét és fohászkodj Isten Fiához, Jézus Krisztushoz. Fogadd szívedbe azt a szót, amelyet Isten az emberiségnek adott. Hallgasd a szentmisét ahányszor csak lehetséges. Valld be bûneidet és bízzál az emberiség anyjának könyörgésébe, Õ, akinek testébõl az üdvösség megszületett. Mondd el a rózsafüzért, mert benne rejlik a világnak sokféle üdvössége. Tarts ki és várj rám. Visszajövök majd, hogy utadat megmutassam! Légy állhatatos és soha ne veszítsd el a reményt! Meg vagy áldva az Atya a Fiú és a Szentlélek által!"
Miután ezt elmondotta, felém lépett, mindkét kezét a fejemre tette majd jobb kezével keresztet rajzolt a homlokomra és megcsókolt ezen a helyen. Azután megfogta a jobb kezemet és a tenyerembe rajzolt egy keresztet ujjával, majd ugyanezt tette a bal kezemmel. Összecsukta imára a két kezemet. Erre visszalépett egy lépéssel és eltûnt, amint jött: összeolvadt az erõs fénnyel, amely maga is fokozatosan eltûnt. Izzadástól átnedvesedett ruhában itt álltam tehát elõszobámban, még mindig fel nem fogva, hogy mi történt az imént. Kételkedni kezdtem abban, vajon ez jelenés, látomás vagy hallucináció volt?e? De észrevettem az imához összetett kezemet: mit tehetek most?
Levetettem a cipõmet és visszamentem a szobámba. Letérdeltem a földre és elkezdtem imádkozni. Egész éjjel imában maradtam, várván az elsõ napsugárra, amely a szobámba hatol.
Ezt az éjszakát soha el nem fogom felejteni.
Tekintetemet magához rögzítette és nekifogott a beszédnek:
"Eljött az idõ!
Az emberiség megváltozik. A változás nagy ideje elérkezett. Több létezik már, mint amit ti észrevesztek. Minden ember Isten gyermeke, de sok ember elfelejtette Isten tanítását és parancsait. Az Úr Isten sok üzenetet és jelt küld nektek, de ti nem veszitek tudomásul. Mennyi idõ kell még ahhoz, hogy észrevegyétek, hogy a ti modernizmusotok és felvilágosultságotok csak csalóka kép. Kívülrõl még megtartjátok a vallástok buzgósági formáit, de bensõtökben hódoltok büszkeségeteknek. Istennek képzelitek magatokat s nem csupán Isten templomának. Sokan közületek felállítanak maguknak egy sajátos vallási világot, hogy ezt aztán minél kényelmesebben rendezzék be. Azt gondoljátok, hogy Isten szeret titeket és emiatt akarja is, hogy kényelmesen éljetek. Az csábítók arra tanítanak ugyanis titeket, hogy az õk által tanított isteni hit által határtalan jólétet, sikert, boldogságot és egészséget értek el. Kényelemmel teljes földi életet prédikálnak nektek. Mit gondoltok, ki ezeknek a tanításoknak a szerzõje? Tanítások, amelyek egyre jobban a földhöz kötnek titeket. Nagy tévedésbe estetek, mert éppen hogy nem a mulandó világhoz kell hogy kössétek magatokat! Ne higgyétek, hogy azok az üzenetek, amelyek hamis próféták és tanítók hirdetnek, Istentõl, a mennyei Atyától és mindennek Teremtõjétõl származnak! Isten tényleg akarja, hogy boldogok legyetek! De ti rabszolgává lettetek saját kényelmességeteknek és hagytátok hogy elcsábítsanak arra a hitre, hogy mindenki saját magának a felebarátja. Mindent, amit csak kaphattok, azt össze is gyûjtitek, keresvén, hogy birtoklással boldogok legyetek. De a birtoklás a föld és a múlandóság rabszolgájává tesz titeket. Törekedjetek az isteni boldogság után és térjetek meg! Valljátok meg bûneiteket és tartsatok bûnbánatot!
Isten, a mi Urunk, neked is küldött már sok képet, látomást és üzenetet, de te nem ismerted fel ezeket. Ezentúl sokat meg fogsz érteni ezekbõl, mert az Úr Isten küldött engem hozzád. Biztos légy abban, hogy minden mögött, amit te eddig nem fogtál fel, maga az Úr Isten áll. Mindenben Õhozzá akar téged hívni és melléd állni szeretetével. Légy tehát mindig hálás azért, ami vagy."
Egy pillanatig elhallgatott. Még mindig nem fogtam fel teljesen, hogy mi történik itt körülöttem. Elõbb félelem és zavar töltött el, de másrészt ennek az embernek a szeretetteljes tekintete a biztonság érzését keltette bennem. Ezer meg ezer gondolat száguldozott egyszerre a fejemben, amikor az ajkam megszólalt:
"Te ki vagy?"
Észrevettem, hogy kissé mosolyogni kezdett.
"Én vagyok a Magasságbeli Hírnöke. Hozzád lettem küldve, mert az Úr Isten meghallgatta kiáltásodat és lelkeden tetszést talált. Látta, hogy megtanultál a zsoltárossal együtt az angyalok kórusába belekapcsolódni. Látta, miképpen vetted fel az Õ szavait szívedbe, amelyeket a próféták és szentek által adott. Meghallotta lelkedben a csendet és elkezdett lelked templomába bevonulni. Igen, hozzád küldettem, mert az Úr Isten tetszését találta benned. A várakozás és kiáltás ideje ezennel véget ért. Eljött az idõ, hogy útra kellj. Te megtaláltad a szívedbe vezetõ arany kaput. Lépjél át ezen a kapun és keresd meg azt a kulcsot, amely Isten örök országába vezet."
Egy pillanatig megállt. Majd folytatta:
"Készen vagy?e, azt a mûvet elindítani, amelyet a Magasságbeli Isten rád bízni szándékozik?
Készen vagy?e annak a mûnek elindítására, amely sok kegyelmet fog hozni az embereknek?"
Nem tudtam mit válaszolni. Minden olyen gyorsan jött. De a szívem hangja egy határozott IGEN?t mondott bensõmben. A hírnök, ahogyan magát nevezte, csendben s kérdõ tekintettel rám nézett. Teljesen meghatódva attól a biztonságtól, amely a jelenlététõl kiáramlott rám, már tudtam, hogy mit válaszolok:
"IGEN!"
Tekintete örömmel töltõdött, majd így folytatta:
"Ez a te utad! Te megtaláltad és el is fogadtad! Te Istennek, a Magasságbelinek eszköze vagy. Õ, aki Fiát a földre küldte, hogy Jézusban Õt megtaláljátok, elküldi a Szentlelkét terád, hogy segítségedre legyen és hogy vezessen. Bízzál benne és nem fogsz tévedni. Az út, amelyen neked járnod kell, kemény és nehéz. Az út, amelyre Isteni hív, sok erõt és kitartást követel. Ellenségeskedést, kételyt és csúfolódást fogsz aratni, de ne engedj semmiben, mert a sátán erõi mindent latba vetnek, hogy téged ebbõl az útból eltérítsenek. Ez lesz az az út, amely téged és nagyon sok Isten gyermekét az örök életbe fog vezetni.
Sokszor fogod feltenni magadban a kérdést, miért téged választott ki magának Isten és bízott meg ezen feladattal? Sokszor nem fogod megérteni, hogy Isten mért küldött téged erre az útra - akkor ne felejtsd el soha, hogy te magad voltál az, aki szabadon döntöttél arról, hogy a Magasságbelinek eszköze legyél.
Ne bánkodj, ha nem találod meg egybõl az igazi szót. Amint kétely és félelem ellepi szívedet, csendesítsd meg szívedet és imádkozz Istenhez, Atyádhoz. Keresd a beszélgetést vele és Õ mindig meg fog nyugtatni. Leszáll szívedbe és megnyugtatja azt. Õ megmondja majd neked, hogy minden rendben van és amit tettél, az Õ akarata volt. Õ megóv és továbbsegít majd! Mindig, amikor azokon a szavakon kételkedsz, amelyeket mondasz vagy írsz, kiálts Istenhez és Õ megmutatja majd, hogy sok ember megérti az üzenetet és hogy ezekben az üzenetekben az Õ akarata nyilvánul meg. Az Úr Isten téged azért választott ki, hogy az Isten fiait olyan útra vigyed, amely nem minden embernek fog megfelelni, de azokon az embereken keresztül, akik ezen járni fognak, az egész emberiség és a világ számára üdvöt hoz. Sok ember az Isten hírnökeiben botrányt lát, megterhelésnek és ördögi dolognak nevezik. Igen sokan közületek is így gondolkoznak. Ezért mindenki vizsgálja meg, hogy kinek szava által száll szívébe Isten Lelke! Nehezen ismeri föl az ember az Isten hírnökeit, hiszen mindenben kételkedik, amit nem tud átlátni. Nemzetek kiáltanak Istenhez, hogy üzenetet küldjön nekik - s ha megkapják, nem hisznek benne.
Bízzatok a hitetekben! Isten gyermekeinek tudniuk kell, hogy az üzenetek kegyelem, amely mélyebb belátást nyit életetekbe. Ha eljön az idõ, hogy az emberek ezt fölismerik, akkor az Isten hírnökeit és azok szózatait másképpen kezelik és megértik majd.
Kérlek, vedd fel megint cipõdet és maradj imában addig, amíg a felkelõ nap arcodat érinti. Imádkozz és legyen nyugodt szíved. Tarts ki imában egész éjszakán keresztül, hogy így a nap elsõ sugarával Istennek, a Magasságbelinek Lelke rád szállhasson és megtöltse szívedet. Õ majd táplálja szívedben az isteni szeretet lángját. Ne félj és beszélj minden embernek arról, amit mondottam neked és még mondani fogok. Ne félj, mert utadon õrködik fölötted Szûz Mária, a világ Anyja. A mennyek királynõje, õrködik fölötted szeretetteljes szemekkel, óvó kezekkel és anyai szívvel!
Imádkozz!
Dicsérd és áldd Istent, a mindenható Atyát. Hívd le Isten Szent Lelkét és fohászkodj Isten Fiához, Jézus Krisztushoz. Fogadd szívedbe azt a szót, amelyet Isten az emberiségnek adott. Hallgasd a szentmisét ahányszor csak lehetséges. Valld be bûneidet és bízzál az emberiség anyjának könyörgésébe, Õ, akinek testébõl az üdvösség megszületett. Mondd el a rózsafüzért, mert benne rejlik a világnak sokféle üdvössége. Tarts ki és várj rám. Visszajövök majd, hogy utadat megmutassam! Légy állhatatos és soha ne veszítsd el a reményt! Meg vagy áldva az Atya a Fiú és a Szentlélek által!"
Miután ezt elmondotta, felém lépett, mindkét kezét a fejemre tette majd jobb kezével keresztet rajzolt a homlokomra és megcsókolt ezen a helyen. Azután megfogta a jobb kezemet és a tenyerembe rajzolt egy keresztet ujjával, majd ugyanezt tette a bal kezemmel. Összecsukta imára a két kezemet. Erre visszalépett egy lépéssel és eltûnt, amint jött: összeolvadt az erõs fénnyel, amely maga is fokozatosan eltûnt. Izzadástól átnedvesedett ruhában itt álltam tehát elõszobámban, még mindig fel nem fogva, hogy mi történt az imént. Kételkedni kezdtem abban, vajon ez jelenés, látomás vagy hallucináció volt?e? De észrevettem az imához összetett kezemet: mit tehetek most?
Levetettem a cipõmet és visszamentem a szobámba. Letérdeltem a földre és elkezdtem imádkozni. Egész éjjel imában maradtam, várván az elsõ napsugárra, amely a szobámba hatol.
Ezt az éjszakát soha el nem fogom felejteni.
