Mintegy 420 kilométer hosszan halad a 2011 tavaszától végigjárható, Esztergomtól Máriagyűdig vezető Magyar Zarándokút. Az El Camino mintájára szerveződő, magyar szent helyeket összekötő zarándokút megálmodói azt szeretnék, ha kezdeményezésük révén hazánk a zarándokok célpontjává válna.
Minden egy néhány évvel ezelőtti El Caminón kezdődött. Néhány barát a Szent Jakab út bejárása után arra a meggyőződésre jutott, hogy hasonlót hazánkban is létre lehetne hozni. A gondolatot aztán tettek követték, így megalakult a Magyar Zarándokút Egyesület. Kétéves szervezőmunka után pedig az elképzelés megvalósul, 2011 tavaszán megnyílik a Magyar Zarándokút.
Az útvonal kijelölésekor jórészt saját tapasztalataikra alapoztak, így esett a választás a tagok által jól ismert Duna völgyére. Ugyanakkor a kezdő és a végpont szimbolikus, hiszen Esztergom a hazai kereszténység központja, Máriagyűd pedig mindig is híres volt zarándoklatairól – idézi fel az MNO-nak az előkészületeket Rumi Imre, az egyesület elnöke. Ráadásul már a középkorban is vezettek erre zarándokútvonalak. „A több száz éves múltra visszatekintő El Caminót vettük alapul, hiszen ami már bizonyítottan jól működik, azon nem kell változtatni” – fogalmaz Rumi. A kijelölt útvonal felépítése is hasonló, hiszen hegyvidéki terepen indul, majd hosszú síkságon keresztül érkezik a Mecsekbe és a Villányi-hegységbe. „Ráadásul hatásában és szépségében is van olyan, mint a spanyol. Itt is rengeteg megismerésre érdemes helyi hagyomány és legenda van” – teszi hozzá. 2010 tavaszán egy munkazarándoklaton „tesztelték” a tervezett utat, majd apró módosítások után kialakult az egész évben végigjárható, hálózati elven működő, a hazai kulturális értékeket bemutató, körülbelül 420 kilométer hosszan elnyúló útvonal, melyet „Magyar Caminónak” is neveznek.
Az egyesület elnöke elmondta: márciusra végeznek a jelek felfestésével, majd egy konferenciával nyitják meg a Magyar Zarándokutat, melyet március 20. után hivatalosan birtokba vehetnek a zarándokok. A táblák és az útjelző kövek kihelyezésére majd a későbbiekben kerül sor, mint ahogy a szállások többségének kialakítására is – teszi hozzá. Az alaphálózati pontokon azonban addig megnyílnak a zarándokokat fogadó épületek, így az út végigjárását ez nem veszélyezteti. Az útvonal többnyire földutakon, turistaösvényeken, de a közbeeső településeket érintve vezet, több helyen alternatív nyomvonalakat is kialakítottak a fontos helyszínek felkeresésére. A jelentősebb településeken zarándokútlevelet lehet majd kiváltani, amellyel igénybe vehetők a zarándokszállások. Ráadásul száz kilométer igazolt gyalogos zarándoklás után zarándokoklevél kérhető, ugyanúgy mint Spanyolországban. Az átlagos tempóban körülbelül 18 nap alatt teljesíthető út olyan különleges helyeket érint, mint a Pilis, a Mecsek vagy a Kiskunsági Nemzeti Park. Persze több szakaszban, akár évek alatt is teljesíthető – sorolja a jellemzőket Rumi Imre.
A zarándokok olyan városokat ejthetnek útba, mint Budapest, Szigetszentmiklós, Dabas, Ráckeve, Szekszárd, Bátaszék, Kalocsa, Mohács, Bóly vagy Pécs.
Az érintett települések részvételével megalakították a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulást, melynek feladata az infrastruktúra fejlesztése és majdani működtetése lesz. A november 25-én, a Parlamentben tartott ünnepélyes eseményen a huszonnégy alapító önkormányzat mellett több egyházmegyei, megyei önkormányzati és később kapcsolódni kívánó települési vezető is jelen volt. A Társulási Tanács elnöke Kőszegi Zoltán, Dabas város polgármestere, országgyűlési képviselő lett. Mellette három elnökhelyettest bíztak meg: Pokorni Zoltánt, Budapest XII. kerület, Török Ferencet, Kalocsa, valamint Bíró Ferencet, Pécsvárad polgármesterét. Az alakuló ülésen zárszót mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki kifejezte egyetértését a zarándokút létesítésével, és annak társadalmi fontosságát hangsúlyozta.
„Magyarországon példátlan ez az összefogás. Az alapító önkormányzatok öt megyéből és a fővárosból érkeztek. Ilyen hosszan elnyúló területi kiterjedésű közös fejlesztési cél érdekében eddig még nem társultak települések hazánkban” – értékelte a társulás létrejöttét Rumi Imre.
Az egyesület tervei szerint a zarándokszállások 25-30 kilométerenként követik majd egymást. Mint Rumi Imre elmondta, 2011-ben körülbelül 300 millió forintra szeretnének pályázni. A saját erő ehhez a társulási tagdíjból biztosítható, a tagtelepülések lakosonként évi 20 forintot fizetnek be az alapba. Az olcsó és puritán csoportszállásokat önkormányzati, egyházi és civil összefogással alakítják ki – általában már meglévő épületek átalakításával –, majd működtetik minél egyszerűbb módon. A céljuk az, hogy az ötödik esztendő végére elérjék az évi tízezres zarándokszámot, ebben az esetben pedig már önfenntartóvá, önfejlesztővé válna az útvonal. Reményeik szerint idővel megjelennek majd a differenciált szolgáltatást biztosító magánszállások is. Az út mentén felállítanak egy Santiago de Compostelában megszentelt szobrot is.
A Magyar Zarándokút által érintett települések lélekszáma a főváros nélkül egymillió fő – ha csak egy százalékuk dönt a részvétel mellett, az már tízezer ember. Ráadásul biztosak benne, hogy olyanok is elindulnánk az ország távolabbi vidékeiről, akik a Caminón nem tudtak részt venni. Különösebb anyagi megterhelést sem jelent, hiszen a zarándokúton nem kell többet költeni magunkra, mint otthon – teszi hozzá az elnök. További bizakodásra ad okot az előkészítés alatt álló – a lengyelországi Czestochowától hazánk érintésével a boszniai Medugorjéig haladó – közép-európai zarándokút, amelynek alapja lenne a „Magyar Camino”. Persze addig is számítanak a környező országokból érkezőkre, külföldön már most is nagy érdeklődést tapasztaltak a tervekkel kapcsolatban.
Fotók: Magyar Zarándokút Egyesület
Bírják a katolikus egyház elvi támogatását. Az érintett települések plébánosaitól azt kérik, hogy lehetőleg tartsák nyitva a templomokat és délután vagy este mondjanak misét. Ugyanakkor azt is elismeri az egyesület elnöke, hogy a zarándoklatok ma már sokkal inkább kulturális, mint vallási indíttatásúak, így várnak mindenkit, bármiféle megkülönböztetés nélkül. Mint az egyesület honlapján fogalmaznak, minden résztvevőnek mást és mást jelent ugyan az út, de morális és mentális „tisztító – rendező hatása”, testi, lelki, szellemi egészségmegőrző szerepe vitathatatlan. Hangsúlyozzák, hogy a zarándoklat teljesítése lehetőséget ad arra, hogy szakítsunk mindennapjaink nehézségeivel, elfeledjük a hétköznapok problémáit, kicsit távolabbról szemléljük saját életünket, és kerüljünk közelebb ahhoz, amit keresünk.
Az útvonal kijelölésekor jórészt saját tapasztalataikra alapoztak, így esett a választás a tagok által jól ismert Duna völgyére. Ugyanakkor a kezdő és a végpont szimbolikus, hiszen Esztergom a hazai kereszténység központja, Máriagyűd pedig mindig is híres volt zarándoklatairól – idézi fel az MNO-nak az előkészületeket Rumi Imre, az egyesület elnöke. Ráadásul már a középkorban is vezettek erre zarándokútvonalak. „A több száz éves múltra visszatekintő El Caminót vettük alapul, hiszen ami már bizonyítottan jól működik, azon nem kell változtatni” – fogalmaz Rumi. A kijelölt útvonal felépítése is hasonló, hiszen hegyvidéki terepen indul, majd hosszú síkságon keresztül érkezik a Mecsekbe és a Villányi-hegységbe. „Ráadásul hatásában és szépségében is van olyan, mint a spanyol. Itt is rengeteg megismerésre érdemes helyi hagyomány és legenda van” – teszi hozzá. 2010 tavaszán egy munkazarándoklaton „tesztelték” a tervezett utat, majd apró módosítások után kialakult az egész évben végigjárható, hálózati elven működő, a hazai kulturális értékeket bemutató, körülbelül 420 kilométer hosszan elnyúló útvonal, melyet „Magyar Caminónak” is neveznek.
Az egyesület elnöke elmondta: márciusra végeznek a jelek felfestésével, majd egy konferenciával nyitják meg a Magyar Zarándokutat, melyet március 20. után hivatalosan birtokba vehetnek a zarándokok. A táblák és az útjelző kövek kihelyezésére majd a későbbiekben kerül sor, mint ahogy a szállások többségének kialakítására is – teszi hozzá. Az alaphálózati pontokon azonban addig megnyílnak a zarándokokat fogadó épületek, így az út végigjárását ez nem veszélyezteti. Az útvonal többnyire földutakon, turistaösvényeken, de a közbeeső településeket érintve vezet, több helyen alternatív nyomvonalakat is kialakítottak a fontos helyszínek felkeresésére. A jelentősebb településeken zarándokútlevelet lehet majd kiváltani, amellyel igénybe vehetők a zarándokszállások. Ráadásul száz kilométer igazolt gyalogos zarándoklás után zarándokoklevél kérhető, ugyanúgy mint Spanyolországban. Az átlagos tempóban körülbelül 18 nap alatt teljesíthető út olyan különleges helyeket érint, mint a Pilis, a Mecsek vagy a Kiskunsági Nemzeti Park. Persze több szakaszban, akár évek alatt is teljesíthető – sorolja a jellemzőket Rumi Imre.
A zarándokok olyan városokat ejthetnek útba, mint Budapest, Szigetszentmiklós, Dabas, Ráckeve, Szekszárd, Bátaszék, Kalocsa, Mohács, Bóly vagy Pécs.
Az érintett települések részvételével megalakították a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulást, melynek feladata az infrastruktúra fejlesztése és majdani működtetése lesz. A november 25-én, a Parlamentben tartott ünnepélyes eseményen a huszonnégy alapító önkormányzat mellett több egyházmegyei, megyei önkormányzati és később kapcsolódni kívánó települési vezető is jelen volt. A Társulási Tanács elnöke Kőszegi Zoltán, Dabas város polgármestere, országgyűlési képviselő lett. Mellette három elnökhelyettest bíztak meg: Pokorni Zoltánt, Budapest XII. kerület, Török Ferencet, Kalocsa, valamint Bíró Ferencet, Pécsvárad polgármesterét. Az alakuló ülésen zárszót mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki kifejezte egyetértését a zarándokút létesítésével, és annak társadalmi fontosságát hangsúlyozta.
„Magyarországon példátlan ez az összefogás. Az alapító önkormányzatok öt megyéből és a fővárosból érkeztek. Ilyen hosszan elnyúló területi kiterjedésű közös fejlesztési cél érdekében eddig még nem társultak települések hazánkban” – értékelte a társulás létrejöttét Rumi Imre.
Az egyesület tervei szerint a zarándokszállások 25-30 kilométerenként követik majd egymást. Mint Rumi Imre elmondta, 2011-ben körülbelül 300 millió forintra szeretnének pályázni. A saját erő ehhez a társulási tagdíjból biztosítható, a tagtelepülések lakosonként évi 20 forintot fizetnek be az alapba. Az olcsó és puritán csoportszállásokat önkormányzati, egyházi és civil összefogással alakítják ki – általában már meglévő épületek átalakításával –, majd működtetik minél egyszerűbb módon. A céljuk az, hogy az ötödik esztendő végére elérjék az évi tízezres zarándokszámot, ebben az esetben pedig már önfenntartóvá, önfejlesztővé válna az útvonal. Reményeik szerint idővel megjelennek majd a differenciált szolgáltatást biztosító magánszállások is. Az út mentén felállítanak egy Santiago de Compostelában megszentelt szobrot is.
A Magyar Zarándokút által érintett települések lélekszáma a főváros nélkül egymillió fő – ha csak egy százalékuk dönt a részvétel mellett, az már tízezer ember. Ráadásul biztosak benne, hogy olyanok is elindulnánk az ország távolabbi vidékeiről, akik a Caminón nem tudtak részt venni. Különösebb anyagi megterhelést sem jelent, hiszen a zarándokúton nem kell többet költeni magunkra, mint otthon – teszi hozzá az elnök. További bizakodásra ad okot az előkészítés alatt álló – a lengyelországi Czestochowától hazánk érintésével a boszniai Medugorjéig haladó – közép-európai zarándokút, amelynek alapja lenne a „Magyar Camino”. Persze addig is számítanak a környező országokból érkezőkre, külföldön már most is nagy érdeklődést tapasztaltak a tervekkel kapcsolatban.
Fotók: Magyar Zarándokút Egyesület
Bírják a katolikus egyház elvi támogatását. Az érintett települések plébánosaitól azt kérik, hogy lehetőleg tartsák nyitva a templomokat és délután vagy este mondjanak misét. Ugyanakkor azt is elismeri az egyesület elnöke, hogy a zarándoklatok ma már sokkal inkább kulturális, mint vallási indíttatásúak, így várnak mindenkit, bármiféle megkülönböztetés nélkül. Mint az egyesület honlapján fogalmaznak, minden résztvevőnek mást és mást jelent ugyan az út, de morális és mentális „tisztító – rendező hatása”, testi, lelki, szellemi egészségmegőrző szerepe vitathatatlan. Hangsúlyozzák, hogy a zarándoklat teljesítése lehetőséget ad arra, hogy szakítsunk mindennapjaink nehézségeivel, elfeledjük a hétköznapok problémáit, kicsit távolabbról szemléljük saját életünket, és kerüljünk közelebb ahhoz, amit keresünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése