Akik anyanyelvén beszélgethetnének Jézussal

A Ciprus északi részén, vagyis a török megszállás alatt álló területen fekvő falu, Kormakitisz leginkább szellemvároshoz hasonlít. Egy idős asszony sepri a templom előtti lukacsos kövezetet, ahol macskák sütkéreznek a napon. A főutca és mellékutcái kihaltak. Félhangos zaj hallatszik egy ütött-kopott kávéházból, ahol néhány idősebb ember backgammont játszik. Közben egy ritka nyelven társalognak.

A speciális nyelvet, amelyet Kormakitiszben beszélnek és amelyet a Cipruson élő maronita kisebbség az évszázadok során kialakított, szannának nevezik, ami szó szerint azt jelenti: a mi nyelvünk. A nyelvtudomány kormakitinek vagy ciprusi maronita arabnak is nevezi. A nyelv az arámiból, Jézus anyanyelvéből eredeztethető – amire a kormakitiszi kávéházban üldögélő idős eberek a mai napig rendkívül büszkék.

„Ha Jézus bejönne ide, mi tudnánk vele beszélgetni" – mondja 83 éves George. Az idős ember ahhoz a mintegy ezer lelket számláló ciprusi maronitához tartozik, akik a szannát ismerik és kortársaikkal még ma is beszélik. A maronita közösség további ötezer tagja, akik a megosztott sziget mindkét oldalán élnek, görögül vagy libanoni arabul beszélnek. A maronita liturgia még ma is használja az arámi nyelvet.

Ezt Benedek pápa is jól tudja – mondja Joseph Soueif, a maronita közösség Nicosiában székelő püspöke, és sokat sejtetően mosolyog. Amikor vasárnap a Szentatya ciprusi látogatása lezárásaként a nicosiai maronita székesegyházban imádkozik majd, „néhány mondatot arámi nyelven, Jézus anyanyelvén is fog mondani" – teszi hozzá.

A 48 éves püspök nyolc nyelven beszél: az arámi és az arab mellett tud görögül, törökül, olaszul, angolul, franciául és héberül. Szívügyének tartja azonban, hogy a kormakitiszi arám fennmaradjon. A nicosiai maronita iskolában néhány éve hetente kétszer oktatják. 25 diák vesz részt az órákon. Lehetséges, hogy a kormakitiszi kávéházban néhány év vagy évtized múlva is beszélik majd „a mi nyelvünket".

A nyelvet számos hatás érte az évszázadok során, így görög, török, francia és olasz elemek is felfedezhetők benne. A ciprusi maronita arab számos tudós és professzor érdeklődését vonzza. Beszélőinek alacsony száma ellenére a nyelv érintetlen maradt a közösség földrajzilag elzárt voltából adódóan, azonban súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánították. Ősi volta és gazdag szókincse miatt az Európai Tanács szorgalmazza minél hatékonyabb védelmét.

Magyar Kurír