A Föld "legsötétebb" országa: Észak-Korea
Észak-Korea az az ország, ahol a keresztényeket a legsúlyosabban üldözik.
Ebben az országban hivatalosan NINCS KARÁCSONY !
JÉZUS KRISZTUST SZÁMÛZTÉK AZ IDÕSZÁMÍTÁSBÓL !
JÉZUS KRISZTUST SZÁMÛZTÉK AZ IDÕSZÁMÍTÁSBÓL !
A 2009-es év Észak-Koreában 97-es évnek neveztetik, mert 97 évvel ezelõtt született „a nagy vezér“ Kim Il Sung, aki 1994-ben halt meg, azóta õt „örök napként“ kell tisztelni. Az fia, Kim Jong Il az egész országban üldözteti a titkos rendõrség által a keresztényeket és a harmadik generációig szándékozza õket kiírtani. Az embereknek Kim Il Sung-ot és Kim Jong Il-t istenként kell imádniuk. Aki nem hajol meg az országszerte felállított hatalmas Kim Il Sung-szobrok elõtt, az az ember annak a veszélynek van kitéve, hogy munkatáborba viszik. A nép szenved a korrupció által okozott éhinségtõl. 30 munkatáborban szenved kb. 200.000 ember kegyetlen kínzások alatt. 70.000 keresztény van mukatábori fogságban, mert az állam ellenségeinek tekintik õket. Kínzások, kivégzések és embertelen kísérletek történnek minden nap. A foglyoknak napi 18 órát kell dolgozniuk mint rabszolgáknak.
Soon Ok Lee asszony 1994-ben szabadult ki 6 év munkatábori fogság után.
Soon Ok Lee asszony 1994-ben szabadult ki 6 év munkatábori fogság után.
Imádkozzatok Észak-Koreáért!
Az iskolákban a tanárok szisztematikusan kikérdezik a gyerekeket, hogy a szüleiknek van-e Bibliájuk. Egyszer egy gyermek kikotyogta, hogy a nagymamája a fotelban rejtett el egy Bibliát. Ezért az egész családot munkatáborba hurcolták.
Ri Hyon-Ok-ot, egy 33 éves hölgyet 2009 nyarán bibliaterjesztésért nyilvánosan kivégezték, és a férjét a szüleivel egy büntetõtáborba szállították.
Ennek a rendszernek soha sem sikerült, Krisztus testét Észak-Koreában megsemmisíteni. A súlyos üldöztetés ellenére mégis kb. 200.000 keresztény van az országban. A „földalatt“ találkoznak kis házi gyülekezetekben, behúzzák a függönyöket és suttogva énekelnek. Kívülrõl megtanult bibliarészletekkel erõsítik egymást. A nehézségek ellenére növekszik az egység a keresztények között. A házigyülekezetek szövetkeztek és életre hívtak egy imakampányt. Imádkozni akarunk az országunkért. Kérünk, imádkozzatok velünk, hogy az evangélium átformálja az országunkat és hogy legyen erönk, hogy hûek maradjunk Jézushoz.
Ez a kérésük üldözött testvéreinknek.
Egy fejezet Soon Ok Lee könyvébõl:
Az öntõde
Egy estén Február 1992-ben az öntõdébe mentem. A napi munka már majdnem véget ért és nekem kellett a produkciót ellenõríznem. Láttam, amint 8 keresztény fogoly egy nagy metállkondért cipelt, amelyben olvasztott érc volt. Egy felügyelõ szidalmazta õket hangos átkozódások közepette: Holnap megint átnevelés lesz, amiért ennyire csökönyösek vagytok! Holnap meg lesznek tisztítva a gondolataitok! Holnap mindenkinek elfogjátok mondani, hogy a Menny csak egy mese, különben meg lesztek ölve! Megértettétek ezt?
Egyikük sem felelt a felügyelõnek. A következõ nap egy fontos nap volt az átnevelõ programban és mindenképpen azt akarta, hogy ezek a keresztények megtagadják a hitüket. Ráüvöltött a férfiakra: Mért nem válaszoltok nekem? Azonnal válaszoljatok!
De õk továbbra is hallgattak. A felügyelõ átkozódott: Ti kurvák fiai! Gyertek ide, mind a nyolcan, a padlóra veletek, arcal lefelé!
Odaléptek, letérdeltek és lehajtották a fejeiket. A felügyelõ odakiáltott néhány többi fogolynak: Ezeknek a disznóknak egy leckére van szükségük! Úgy tesznek, mintha nem ismernének engem! Hozzatok égõ fémet a kályhából és öntsétek rájuk!
A munkások arca fehérre vált. A folyékony fém több mint 1000 fokos volt. Tétováztak.
Velük együtt akartok meghalni? - ordított rájuk a felügyelõ.
A munkások elszaladtak, hogy egy kondért hozzanak olvasztott fémmel. Ráöntötték a fémet a nyugodtan ûlõ keresztényekre. Hirtelen égõ hús szaga érzõdött. Láttam, amint a keresztények teste összezsugorodott, ahogyan a folyékony fém a testükbe égett. A padlóra estem, majdnem elveszítettem az eszméletemet ettõl a sokktól. Egyszer csak hallottam, hogy eszelõsen üvöltök. Más foglyok is kiáltottak, amint a 8 keresztény meghalt.
Ráneztem a holttestekre. Mit hittek ezek az emberek?! Mi lehetett nekik fontosabb az életüknél?! Azokban az években ott a táborban sok keresztényt láttam meghalni. Egyikük sem tagadta meg azt az Istent, aki a Mennyben van. Pedig csak annyit kellett volna mondaniuk, hogy már nem hisznek Istenben és akkor szabadon engedték volna õket. Mért nem féltek ezek az emberek a haláltól? Az õ hihetetlen hitük egy nagy kérdést hozott fel a szívembe: Mit láttak ezek az emberek? Mi volt nekik - ami nekem nem volt?!
Források: Open Doors és Soon Ok Lee:
Lasst mich eure Stimme sein! - Sechs Jahre in Nordkoreas Arbeitslagern
Fordította: Dr. Esther Judith Becker
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése