Légy hálás a külső énedért! Békülj ki vele! Örülj az erősségeinek! Fogadd el a korlátait! Dolgoztasd meg keményen! Örülj, ha előléptetik! De ne feledd: az enyészeté lesz. A másik oldalról viszont a belső embered olyan dicsőséget nyerhet, melyet soha el sem tudtál képzelni. „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. Ezért akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta” (1János 3:2-3). A legnagyobb befektetéseidet erre fordítsd, mert ez megmarad! Mérlegeket, tükröket és centiket használunk, hogy nyomon kövessük külsőnk alakulását. De hogyan tudjuk nyomon követni annak a részünknek a jóllétét, amely örökre megmarad? Ez bizonyára kicsit eltér mindenkinél, de van néhány olyan tükör, mérleg és mérőszalag, amely segíthet elindulni: 1) önvizsgálat és bűnbánat; 2) barátok, akik szeretnek eléggé ahhoz, hogy megmondják neked az igazat; 3) Istennel egyedül töltött idő és Őrá figyelés; 4) a Szentírásra fordított idő, amely megújítja elmédet; 5) a naptárad és a csekkfüzeted felülvizsgálata; 6) az ilyen kérdések, mint: Mennyire könnyen csüggedek el mostanában? Milyen könnyen idegesítem fel magam a hat hónappal ezelőttihez képest?; 7) odafigyelés a gondolataidra: Mi tereli el a gondolataidat? Hogyan rabolja meg az életedet és az örömödet az irigység, gáncsoskodás, ítélkezés vagy testi vágyak? Rajta, vedd komolyan: dolgozz a belsődön!