A New Age – keresztény szemmel

Társadalmunkban a XX. század hatvanas évei óta egyre erőteljesebben érvényesül a New Age-ként ismert kulturális áramlat hatása. Egy modern asztrológiai felfogás szerint a következő korszakot a Vízöntő korának is nevezhetjük. Eszerint az elmúlt kétezer éves időszak, a Halak kora után, amelyben a kereszténység alakította a történelmet és a kultúrát, ma egy új korszak küszöbén állunk. Vajon mit hoz ez az új kor, és keresztényként hogyan vélekedjünk a New Age tanairól?

Milyen lesz a New Age? 

• Az elképzelés szerint a New Age, vagyis az új korszak békét és harmóniát hoz az egész világon. Minden megosztottság megszűnik.

• Az új korszakban a népek egyetlen globális kultúrához csatlakoznak; globális birodalom jön létre, világkormánnyal az élen.

• Egyetlen világvallás jön létre, amely magában foglalja és egységes egésszé ötvözi a különféle vallási és spirituális hagyományokat.

• A korábbi patriarchális kort lágyabb, nőiesebb lelkülettől áthatott korszak követi.

• Az ember újfajta harmóniában él majd a természettel, amelynek újra felismeri isteni természetét. Az új ökológiában fontossá válik a természet „szentsége". A New Age felfogásában minden él és mindennek van tudata; még a víz is képes megérteni az emberi beszédet (ezt a jégkristályok alakjából vélik látni).

• Nem lesznek dogmák, nem lesz abszolút igazság, mindenki „a maga igazságát" követi.

• Az új korszak keretei között az ősi ezoterikus eszmék és eljárások mindenki számára elérhetővé válnak.   

• A felvilágosodás racionális, intellektuális gondolkodásmódját olyan szemléletmód váltja fel, amelyben az intuíció és az érzelmek játsszák a főszerepet.

• A New Age jelképe a szivárvány, amelyben a spektrum valamennyi színe egyesül.

Isten- és emberkép  

• A New Age gondolkodóinak istenképe panteisztikus. Magát a világegyetemet isteni természetűnek tartják. Az isteni világegyetemen belül minden létező egy.

• A Földet élőlénynek tekintik; a rajta élő emberek olyanok, mint „Gaia" testének sejtjei.

• A New Age az „új ember", a felvilágosult, saját istenségét felismerő ember eszményét hirdeti.

• Minél több ember eszmél rá isteni természetére és lép szellemi kapcsolatra a többiekkel, annál hamarabb beköszönt az új korszak.

• A New Age szellemi környezetében sokan hisznek a reinkarnációban. Az ember számos újjászületése során isteni szuperemberré fejlődik.

• A New Age nem vallás, hanem szinkretista mozgalom, amelyben a legkülönfélébb vallási elemek keverednek és ötvöződnek. A keleti hitvilág, a buddhizmus, a taoizmus, a hinduizmus mellett meghatározói az indiai vallások, a sámánizmus, a gnózis, a kabbala és számos más eszmerendszer. A New Age-ben a kereszténység előtti Európa valamennyi pogány hagyománya újjáéled.

Ki áll a New Age-es áramlatok mögött?  

• Az eljövendő aranykor gondolata nem új, már az ókorban ismert volt. 

• A modern New Age mozgalom indulásában meghatározó szerepet játszott  a Helena Petrovna Blavatsky által 1875-ben alapított teozófiai társaság, melynek akkori irányelvei máig hatnak.

• A teozófiai társaság és más, hasonló csoportok célja a társadalom New Age-es eszmék szerinti átalakítása volt.  E több évtizedesnek szánt folyamat során észrevétlenül kívánták New Age-es eszmeiséggel átitatni a társadalmat, hogy végül ez legyen az általánosan elfogadott világnézet.

• A New Age-es környezetre jellemző, hogy az említett eszmeiségen alapuló és azt közvetítő tevékenységeket alkalmazzák és terjesztik. (Ez a mindennapi élet valamennyi területén, a gyógyászat, a munka, a nevelés, a szabadidő vonatkozásában egyaránt megfigyelhető, ld. tajcsi, csikung, mandalák, homeopátia, Bach-virágterápia, drágakő-terápia, kineziológia, transzcendentális meditáció, jóga, zen, reiki stb.)

• A New Age fontos képviselői: Marilyn Ferguson, Fritjof Capra, Ken Wilbur, David Spangler.

A New Age és a kereszténység

• A kereszténység intézményesült formája nem kap helyet a New Age-es gondolkodásban, mivel az elutasítja, hogy bármely vallás dogmatikusan az igazság igényével lépjen fel.

• Keresztény ember nem hihet egy eljövendő új korszakban, hiszen hite szerint Jézus Krisztusban beteljesült az idő. A keresztény ember tudja, hogy a „végső időben" él, és egyedül a történelem beteljesedését várja, amely Krisztus második eljövetelével valósul meg.

• A New Age egyrészt visszatér a régi, önmegváltást hirdető gnosztikus eszmékhez, másrészt  igyekszik kiüresíteni a kereszténységet, mivel a különféle vallások és kultuszok keveredését szorgalmazza. Ma a keresztények közül nem kevesen esnek e szellemi irányzat áldozatául.  

• A keresztény ember nem próbál lelkileg felemelkedni az istenihez, mivel Istenben hisz, aki Jézus Krisztusban leszállt közénk.

• A keresztény ember nem a különféle spirituális technikák általi önmegváltásban, hanem a Krisztus keresztje által történt és ajándékként kapott megváltásban hisz.

• A keresztény ember hite szerint a teremtő Isten és teremtményei között áthidalhatatlan különbség van. Az ember legfőbb célja nem az, hogy isteni képességeket fejlesszen ki magában, hanem hogy megélje a tökéletes szeretet teljességét. A keresztény ember tudja, hogy örök szeretetközösségre hivatott.

• A keresztény ember nem érthet egyet a vallás relativista felfogásával, hiszen az Egyetlen mellett kötelezte el magát, aki azt mondta: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam." (Jn 14,6)

Forrás: az osztrák Nazaret katolikus közösség honlapján megjelent összefoglaló, amelyhez irodalomjegyzék is kapcsolódik. 


További irodalom: a Katolikus Egyház New Age-ről vallott álláspontját ismerteti a Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanács által kiadott Jézus Krisztus az élő víz hordozója című dokumentum, illetve Danneels bíboros Krisztus vagy a Vízöntő című pásztorlevele.
A New Age jelenségeivel kapcsolatban részletesebb tájékozódásra nyújt lehetőséget Gál Péter: A New Age keresztény szemmel című (internetről letölthető) könyve, illetve Kovács Gábor: Mágia és hit című (internetről letölthető) könyve.
Magyar Kurír

Alternatív gyógymódok – keresztény szemmel

Napjainkban egyre népszerűbbek az alternatív, pontosabban nem hagyományos gyógymódok. E tendenciát erősíti, hogy az emberek egyre kevésbé bíznak a vegyi hatású gyógyszerekben, a tudományos technológiákban, a többnyire modern berendezésekkel történő, „lélektelen” orvoslásban. Csakhogy nem minden megbízható, amit az alternatív gyógyászat kínál, és az alkalmazott módszereket gyakran megkérdőjelezhető világszemlélet hatja át. A lényeg sokszor nem is a gyógyítás, hanem az ezoterikus boldogságfelfogás – többnyire burkolt formában történő – továbbadása. Az alternatív gyógyászati eljárások általában kellemesek, megnyugtatóak, reményt adóak, a módszerek által közvetített ideológiák azonban sokszor problémásak. E kettősség feszültséget okoz a hitéhez ragaszkodó keresztény emberben. Mit kell megvizsgálnunk, amikor nem hagyományos gyógymódokhoz folyamodunk, hogyan tehetünk különbséget a megbízható és a kétes ajánlatok között, és hogyan ismerhetjük fel a felkínált terápiákban vagy az azok mögött rejlő vallási üzeneteket? 

Búza és ocsú – hogyan válasszuk szét?

Mindenekelőtt leszögezhetjük, hogy az alternatív gyógyászat területén rengeteg sarlatán működik. Akad néhány valóban értelmes terápia, de mellettük számos eljárás épül az ezoterikus világszemléletre; ezeket sokan szinte vallásos buzgalommal hiszik és terjesztik. Mit kell megvizsgálnunk, hogy ne dőljünk be kétes vagy megkérdőjelezhető ideológiáknak? 

A fogyasztóvédelem óvatosságra int,

• ha valamely terápiát nem lehet átfogó hatékonyság-vizsgálatnak alávetni; ha csupán kiragadott eseteket közölnek, amelyeknél a gyógymód állítólag sikeresnek bizonyult; 

• ha homályos fogalmakkal inkább elfedik, mintsem megvilágítják a valóságot. Az olyan kifejezések, mint rezgések, életenergia, energia-egyensúly, a test megtisztítása, méregtelenítés, energiaáramlás, energiablokk, éteri stb. nagy valószínűséggel megbízhatatlan, ezoterikus gyógymódra  utalnak;

• ha egy termék vagy eljárás több különböző problémára is gyógyulást ígér, amelyeknek alig van vagy egyáltalán nincs közük egymáshoz;

• ha olyan általános gyógymódot vagy csodaszert kínálnak, amelyről azt állítják, hogy minden betegséget gyógyít;

• ha olyan kétes diagnosztikus módszereket használnak, amelyek okkult erőkön, mágikus eszméken vagy fogalmakon alapulnak.  Betegségek megállapítására alkalmatlan többek közt az íriszdiagnosztika, a kineziológiai izomtesztelés, az inga, a varázsvessző, a Kirlian-fényképezés, az auradiagnosztika, a biotenzor stb. Alkalmazásukkor fennáll a veszély, hogy nem jól vagy nem időben ismerik fel a tényleges betegséget, vagy fordítva: nemlétező kórt állapítanak meg.

Aki gyógyít, igazat beszél. Igaz ez?

• Minden gyógymódnak vannak hívei, akik állítják: „rajtam segített”. Az efféle tapasztalatok azonban nem elégségesek ahhoz, hogy megfelelően igazolják magának a gyógyászati eljárásnak az eredményességét.

• Az ember társas lény, s mint ilyen, reagál a biztató, reményt adó szavakra és tettekre. Bármi, ami a betegnek reményt ad, pozitív hatást fejthet ki. Az orvostudomány placebo-hatásnak nevezi ezt. A latin placebo szó jelentése: tetszeni fogok. A placebo-hatás minden terápiának része, és különösen hatékony gyógymódok esetében is szerepet játszik. A placebo-hatás mindenkinél működik, azoknál is, akik nem hisznek benne.

• Azok a gyógymódok, amelyek a placebo-hatáson felül nem mutatnak terápiás sikert, nem célzott látszatterápiának tekinthetők. Az ilyen gyógymódok esetében felmutatott eredmény nem bizonyítja a terápiás elv hatékonyságát.

• A nem célzott látszatterápiák egyik jellemzője, hogy olyan terápiás mesék kísérik őket, amelyek szerint  az egészséget és a betegséget bizonyos erők vagy események okozzák és befolyásolják. Ezek a mesék különféle ideológiákat közvetíthetnek.   

• Az utóbbi években sok olyan gyógymód honosodott meg, amelyek (nyíltan vagy közvetve) vallási eszméken, illetve különböző, többnyire ezoterikus világszemléletben gyökerező nézeteken alapulnak.

Ezoterikus világszemléletre jellemző felfogás, hogy:

• mindent valamiféle kozmikus energia hat át (csi, qi, reiki, prána, vis vitalis stb.)

• az egészség vagy a betegség a harmonikus vagy blokkolt energiaáramlásoktól függ (meridiánok, csakrák, energiaközpontok stb.)

• az ember szellemét, lelkét és testét különféle „energizáló" tevékenységek, pl. meditáció, rituális mozdulatok, légzés stb. segítségével lehet harmóniába hozni;

• a gyógyszerek hatásosabbak, ha az éteri régióban speciális módon előkészítik: energizálják, potenciálják, dinamizálják őket, hogy ily módon hatni tudjanak az emberben működő „életerőre";

• a betegségeket a téves gondolkodás okozza;

• a „helyes rezgés” gyógyít.

Néhány ezoterikus háttérrel rendelkező terápia:

Bach-virágterápia, drágakő-terápia, reiki, auraszóma, prána gyógyítás, biorezonancia-kezelés, craniosacralis terápia, auraterápia, bioenergetikai gyógyítás, spagyrika, reflexzóna terápia, homeopátia, Schüssler-sók, antropozófus orvoslás, rebirthing (újjászületés) légzés, csikung, tajcsi, vizeletterápia, lélekgyógyászat, kineziológia stb. 

A keresztény ember és az alternatív gyógyászat

• Minden gyógymód valamilyen kulturális környezetbe ágyazódik. Minden gyógyhatású szer mögött valamilyen világnézeti felfogás áll. A gyógyító eljárás során ezt a felfogást közvetve vagy közvetlenül elmagyarázzák és átadják a betegnek.

• Az alternatív gyógyászatban a gyógyulással kapcsolatos tanítás együtt jár a boldogságról szóló  tanok átadásával. Különösen igaz ez olyankor, amikor holisztikus gyógyulást ígérnek, vagy amikor külön megemlítik az ember szellemi és lelki dimenzióját. Akit hosszasan kezelnek ezoterikus hátterű gyógyító eljárásokkal, annak gondolkodása megváltozhat: összeférhetetlenné, sőt ellentétessé is válhat a keresztény hit alaptételeivel.

• Az ezoterikus terápiák alkalmazása vagy elfogadása – megkérdőjelezhető gyógyászati hatékonyságuktól függetlenül – felgyorsítja az ezoterikus eszmék terjedését a társadalomban.

Van értelmes alternatíva?

• Azok számára, akik súlyos betegségben megbízható gyógymódot keresnek, nincs alternatívája a tudományos irányultságú orvoslásnak. Léteznek azonban alkalmas kiegészítő gyógymódok.

• Eredményesen egészítheti ki a terápiát az igazán természetes anyagok gyógyhatása (víz, levegő, mozgás, diéta).

• Keresztény szempontból nemcsak értelmes, hanem kívánatos terápia is az Ige és a találkozás.

• A keresztény szemléletű orvoslás tartózkodik a gyógyulás és a boldogság túlzó ígéreteitől. Inkább  abban segít, hogy az ember el tudja fogadni határait, és helyesen álljon a szenvedéshez, sőt a halálhoz is.

Forrás: az osztrák Nazaret katolikus közösség honlapján megjelent összefoglaló, amelyhez irodalomjegyzék is kapcsolódik. 


További irodalom: a Katolikus Egyház New Age-ről vallott álláspontját ismerteti a Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanács által kiadott Jézus Krisztus az élő víz hordozója című dokumentum, illetve Danneels bíboros Krisztus vagy a Vízöntő című pásztorlevele. A New Age jelenségeivel kapcsolatban részletesebb tájékozódásra nyújt lehetőséget Gál Péter: A New Age keresztény szemmel című (internetről letölthető) könyve, illetve Kovács Gábor: Mágia és hit című (internetről letölthető) könyve.
Magyar Kurír